A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21022/2010/8. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 306. §] Bírók: Bartal Géza, Farkas Attila, Fehér Ferenc

Kapcsolódó határozatok:

Székesfehérvári Járásbíróság P.22668/2008/11., Székesfehérvári Törvényszék Pf.22749/2009/4., *Kúria Pfv.21022/2010/8.* (BH 2011.3.65)

***********

Pfv.VII.21.022/2010/8.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Mikó Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Brolly Tamás ügyvéd által képviselt I.r., és II.r. alperes ellen 2.200.000 forint és járulékai megfizetése iránt a Székesfehérvári Városi Bíróságon 3.P.22.668/2008. szám alatt indult, és a Fejér Megyei Bíróság 1.Pf.22.749/2009/4. számú ítéletével befejezett perében az I.r. és II.r. alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az I.r. és a II.r. alperest, hogy fizessenek meg 15 nap alatt egyetemlegesen a felperes részére 30.000 (Harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi az I.r. és a II.r. alperest, hogy fizessenek meg az állam javára az adóhatóság felhívására 80.000 (Nyolcvanezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

I n d o k o l á s :

Az alperesek a 2008. szeptember 2-án megkötött adásvételi szerződéssel értékesítették a felperes részére a tulajdonukat képező ... hrsz. alatt nyilvántartott lakóházas ingatlant. A szerződéskötést megelőző napon a felperes átadott az alperesek részére 500.000 forint vételárelőleget, a szerződés aláírásakor újabb 500.000 forint foglalót, a 12.000.000 forintban meghatározott vételár fennmaradó részét pedig részben készpénzben, részben bankkölcsön igénybevételével vállalta megfizetni.

A kölcsönigény elbírálása során azonban megállapították, hogy az ingatlanon található felépítmény valóságos helyzete eltér az ingatlan-nyilvántartási térképi ábrázolástól. A pénzintézet ezért a hitelkérelmet elutasította.

Ezt követően 2008. szeptember 15-én a felperes az adásvételi szerződéstől arra hivatkozással, hogy a hiba kijavítása csak hosszabb idő alatt lehetséges, ez pedig az érdekeinek nem felel meg, az adásvételi szerződéstől elállt.

A felperes keresetében 2.200.000 forint és járulékai megfizetésére kérte az alpereseket kötelezni. Kifejtette, hogy összesen 1.000.000 forint foglalót adott át az alperesek részére, amelyet kétszeresen kötelesek visszafizetni, a szerződésszegéssel összefüggésben pedig további 200.000 forint kára is keletkezett.

Az alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság azonban az elsőfokú ítélet fellebbezett részét részben megváltoztatta, és az alpereseket 1.500.000 forint megfizetésére kötelezte.

A jogerős ítélet indokolása szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapítható volt, hogy a felperes 2008. szeptember 1-jén és 2-án két egyenlő összegű részletben összesen 1.000.000 forintot adott át az alperesek részére. Ebből a szerződéskötést megelőző napon átadott 500.000 forint a Ptk. 243. § (1) bekezdése és 365. § (3) bekezdése értelmében vételárelőlegnek, a szerződés aláírásakor kifizetett további 500.000 forint pedig foglalónak minősül.

Az adásvételi szerződéstől a másodfokú bíróság megítélése szerint a felperes jogszerűen állt el, az elállás közlésekor ugyanis - a 60 napos közigazgatási eljárási határidőre és az ezt követő néhány hetes szokásos banki ügyintézési időre figyelemmel - megalapozottan ítélhette meg úgy, hogy a nem vitásan fennálló hibák kijavítására csupán hosszabb idő elteltével kerülhet sor, és így saját szerződéses kötelezettségeinek sem tud eleget tenni. Az elállást megelőzően a felperesnek nem állt rendelkezésére olyan információ, amelyből teljes bizonyossággal következtethetett volna arra, hogy a közigazgatási eljárásban szokásos, jogszabály által előírt határidőkhöz képest az ügyintézés lényegesen lerövidülhet, és az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyt kiadja, vagy annak szükségtelenségéről nyilatkozik. Az elállás jogellenessége ezért nem állapítható meg, ugyanakkor a teljesítés meghiúsulásáért az alperesek mint eladók felelősek, hiszen az eladást megelőzően nem gondoskodtak a tényleges állapot telekkönyvi átvezetéséről. Erre figyelemmel az alperesek a Ptk. 245. § (1) bekezdése alapján az 500.000 forint foglaló kétszeres összege, 1.000.000 forint visszatérítésére kötelesek, és a szerződés megszűnése folytán a Ptk. 320. § (1) bekezdése és 319. § (3) bekezdése értelmében az 500.000 forint vételárelőleget is vissza kell fizetniük.

A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, és elsődlegesen az elsőfokú ítélet helybenhagyása, másodlagosan pedig az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt - az alperesek éltek felülvizsgálati kérelemmel.