A Kúria Knk.37178/2014/3. számú precedensképes határozata. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 28/C. § (5) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Kalas Tibor, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

Nemzetközi szerződésbe vállalt kötelezettségbe és ezáltal az Alaptörvénybe ütközik abban a kérdésben feltett népszavazás, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?"

***********

KÚRIA

Knk.IV.37.178/2014/3.szám

A Kúria a dr. Tordai Csaba Cím által képviselt Együtt - a Korszakváltók Pártja(székhely: 1123 Budapest, Alkotás utca 17-19.), és a Párbeszéd Magyarországért Párt (székhely: 1052 Budapest, Párizsi utca 6/b.) kérelmezőknek a Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ív hitelesítése tárgyában meghozott 91/2014. határozata elleni felülvizsgálati kérelem alapján - nemperes eljárásban - meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 91/2014. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőket, hogy együttesen fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

A Kúria elrendeli végzésének a Magyar Közlönyben való közzétételét.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

I.

1. A szervezők aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán a következő kérdés szerepelt:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?"

A Nemzeti Választási Bizottság a 91/2014. számú határozatában a hitelesítést megtagadta. A Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a kérdés az Országgyűlés által 2014. február 6. napján elfogadott a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kihirdetéséről szóló 2014. évi II. törvényben (a továbbiakban: Tv.) beiktatott nemzetközi szerződésben foglalt egyes kötelezettségeket érinti. A Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy az Egyezmény érvényes és hatályos nemzetközi szerződésnek minősül.

Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja értelmében nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. A Nemzeti Választási Bizottság irányadónak tekintette az Alkotmánybíróság 35/2007. (VI.6.) AB határozatában kifejtett álláspontját, s ezzel összhangban megállapította, hogy az Alaptörvény fent idézett rendelkezésének célja annak megelőzése, hogy népszavazásra kerüljön olyan kérdés, amelynek következményeként lehetetlenné válna valamely vállalt nemzetközi kötelezettség végrehajtása. A nemzetközi szerződések jelentős részében egy állam kötelezettségvállalása a másik államéra tekintettel történik. A vállalt kötelezettségek betartása, illetve az, hogy csak a nemzetközi jogi szabályoknak megfelelően mentesüljön egy állam nemzetközi kötelezettségei alól, alapvető fontosságú egy jogállamban és a jogállamok együttműködésében.

A Nemzeti Választási Bizottság 91/2014. számú határozata idézte az Egyezmény 1. cikk 1. pontját, 9. cikkét.

Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a szervezők által hitelesítésre benyújtott kérdésről megállapította, hogy az az alapján megtartott, érvényes és eredményes népszavazás az Egyezmény egészét érintve, az abban foglalt, ismertetett kötelezettségek (új atomerőmű blokkok építése, a Paksi Atomerőmű teljesítménye fenntartásának és fejlesztésének finanszírozásához nyújtott kölcsönszerződés megkötése) teljesítését akadályozná meg. A Nemzeti Választási Bizottság szerint a kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlés a népszavazás eredményének csak az Egyezmény felmondásával tehetne eleget.

A fentiek szerint a Nemzeti Választási Bizottság az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja és az Nsztv. 11. §-a alapján megállapította, hogy a szervezők által benyújtott kérdés tiltott tárgykört érint, ezért a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítését megtagadta.

2. A kérelmezők a Kúriánál az Nsztv. 29. § (1) bekezdésben foglalt határidőn belül a Nemzeti Választási Bizottság 91/2014. számú határozata ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be. Ebben kifejtették, hogy az Egyezmény 1. cikk 1. pontja csupán a felek együttműködési kötelezettségét rögzíti, nem tartalmaz valamely konkrét beruházás megvalósítására vonatkozó olyan kötelezettséget, mint pl. a Gabcikovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról szóló 1978. évi 17. tvr. 1. Cikk (1) bekezdése, vagy más hasonló nemzetközi egyezmények (itt a 2010. évi XXXIII. törvénnyel kihirdetett Megállapodás 9. cikk (1) bekezdésére, a 2010. évi XCI. törvénnyel kihirdetett Megállapodás 9. cikk (1) bekezdésére, a 2010. évi LIV. törvénnyel kihirdetett Megállapodás 2. cikk (2) bekezdésére és a 2011. évi CXIX. törvénnyel kihirdetett Megállapodás 8. cikk (1) bekezdésére utalt). A kérelmezők szerint a Tv.-vel kihirdetett Egyezményben új atomerőművi blokkok tervezésére, megépítésére és üzembe helyezésére a magyar állam nem vállalt kötelezettséget, amelyet az Egyezmény 1. cikk 3. pontjában foglalt "esetleg szükségessé váló" fordulat is alátámaszt. Ebből következően - figyelemmel az Alkotmánybíróság 72/2002. (XII.19.) AB határozatára is - a feltett kérdésben lehet országos népszavazást tartani. Mivel a magyar állam kötelezettséget nem vállalt a beruházás megvalósítására, ezért a 9. cikkbe foglalt finanszírozás sem jelent olyan nemzetközi jogi kötelezettséget, amely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjába ütközne. A kérelmezők utalnak arra is, hogy az Egyezmény 9. cikke egyébiránt is csak az orosz fél vonatkozásában szolgál kötelezettség alapjául, illetve álláspontjuk szerint nem jelenti az Egyezmény 9. cikkének megsértését, ha egy esetleges atomerőművi blokképítést a magyar állam nem az orosz állam által nyújtott hitelből kíván finanszírozni.