BH+ 2009.7.291 Közlekedés biztonsága elleni bűncselekményt valósít meg a tehergépkocsiból és az ahhoz vonórúddal kapcsolt utánfutóval felszerelt tehergépkocsiból álló járműszerelvény vezetője, aki a fénysorompó tilos jelzése ellenére a félsorompó emelkedése közben akkor halad rá a vasúti átjáróra, amikor az ellenkező irányba tartó vonat közlekedése miatt a félsorompó ismét záródni kezd, amelynek csapórúdját a terhelt a járművével letöri és ezzel a vasúti-közúti kereszteződés biztosítását szolgáló többes biztosítási rendszert meggyengíti [Btk. 184. § (1) bek., KRESZ 39. § (5) bek.].

Az elsőfokú bíróság a 2006. év november hó 29. napján kihirdetett ítéletével a terheltet az ellene közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétség miatt emelt vád alól felmentette.

Az ítéleti tényállás lényege szerint a terhelt 2004. év október hó 14. napján a délelőtti órákban N. belterületén vezette az ideiglenes forgalmi rendszámú IFA típusú zártterű tehergépkocsiból és az ahhoz vonórúddal kapcsolt, rendszám nélküli utánfutóval felszerelt Mercedes típusú zárt tehergépkocsiból álló járműszerelvényt. A vontatott tehergépjárművet az abban helyet foglaló S. N. A. irányította. A terhelt a járműszerelvénnyel a mindkét oldalról fény- és félsorompóval biztosított vasúti átjáróhoz érve a fényjelzőkészülék tilos jelzésére megállt. Egy tehervonat elhaladását követően az SR 2 jelű félsorompó emelkedni kezdett, a fénysorompó továbbra is tilos jelzést adott. Ennek ellenére a terhelt megkezdte a vasúti átjárón történő áthaladást. Egy ellenkező irányba tartó vonat közeledése miatt a félsorompó ismét záródni kezdett. Az átjáróba már részben behaladt járműszerelvényből a vontatott tehergépkocsi zárt kocsiszekrényének felső része letörte a félsorompó mozgásban levő csapórúdját. Ezt követően a terhelt a helyszínt a járműszerelvénnyel megállás nélkül elhagyta. A fénysorompó továbbra is rendeltetésszerűen működött.

A terhelt által igénybe vett út 6,4 méter széles földút, amelyet szintben három sínpár keresztez. Ezek közül a terhelt haladási irányából a legközelebbi használaton kívüli. Az aszfaltburkolattal ellátott vasúti átjárót megelőzően 30 méterenként három vasúti átjáró jelzőtábla van kihelyezve. A fény- és félsorompó a vasúti sínpár szélső száraitól mindkét oldalon 3 méterre találhatók, a két félsorompó közötti távolság kb. 20 méter.

Az esemény során a vontatott tehergépjármű kocsiszekrényének jobb oldalán 1 méter hosszú horpadásos karcolódás keletkezett.

Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a terhelt a KRESZ 39. § (3) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt közlekedési szabályokat szegte meg, amikor a vasúti fényjelző készülék tilos jelzése és félsorompójának nem teljes nyitott helyzete mellett kezdte meg a vasúti átjárón történő áthaladást. Figyelemmel arra, hogy a vasúti átjárót biztosító félsorompó megrongálódásától függetlenül a fénysorompó rendeltetésszerűen és szünetmentesen tovább működött, a közlekedés biztonsága nem került veszélybe, a baleset bekövetkezésének reális lehetősége nem állt fenn. Kifejtette továbbá, hogy a közlekedési szabályok maradéktalan megtartása mellett a fénysorompó elegendő védelmet biztosít a közúti közlekedés résztvevői számára, ezért nem jött létre olyan veszélyhelyzet, amely a közlekedés biztonsága elleni vétség megállapításához alapul szolgálhat. Álláspontjának alátámasztására hivatkozott arra is, hogy Magyarország területén számos olyan vasúti átjáró működik, ahol a fénysorompó önmagában, félsorompó nélkül került kihelyezésre. A terhelt a vasúti átjárón való áthaladásával a vasúti közlekedés biztonságát sem veszélyeztette, mivel a járműszerelvény elindulásakor a félsorompó még felfelé haladt és csaknem függőleges helyzetből indult lefelé, a teljes lezáródásig szükséges 5-6 másodperc alatt a járműszerelvény a vasúti átjárót elhagyta. Így annak reális veszélye sem állt fenn, hogy a járműszerelvény érkező vonat elé halad be.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a terhelt felmentése miatt, bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása végett bejelentett ügyészi fellebbezést másodfokon elbíráló bíróság a 2007. év október hó 11. napján kelt végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Osztotta az elsőfokú bíróságnak a terhelt KRESZ szabályszegésével kapcsolatos álláspontját és azt a megállapítást is, hogy a félsorompó megsérülése után még működőképes üzemi berendezés (fénysorompó) továbbra is biztosította a lehetőséget, hogy a közlekedés más résztvevői tudomást szerezzenek arról, hogy az átjárón tilos vagy szabad az áthaladás.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség 2008. év február hó 21. napján - a törvényes határidőn belül - a terhelt terhére a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Az indítványozó álláspontja szerint az első és a másodfokú bíróság jogi okfejtése sérti a büntető anyagi jog rendelkezéseit és ellentétes az eddig kialakult bírói gyakorlattal. Kifejtette, hogy a fénysorompó üzemképes működése mellett a félsorompó megrongálásával a vasúti átkelőt előjelző közúti jelzésekhez képest más biztosítási rendszer jön létre, amely megtévesztő lehet az ott közlekedők számára, mivel alacsonyabb szintű biztosítást jelent. A közúti jelzések és a tényleges biztosító berendezések közötti összhang megszűnésével nő a baleset bekövetkezésének reális lehetősége. Ezért indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság végzését változtassa meg és mondja ki a terhelt bűnösségét a Btk. 184. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés I. fordulata szerint minősülő és büntetendő közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétségben, és szabjon ki vele szemben pénzbüntetést.

A Legfőbb Ügyészség a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványát annak helyes indokainál fogva fenntartotta. Érvelése szerint a terhelt szándékos KRESZ szabályszegő, de az eredmény tekintetében gondatlan magatartásával a vasúti, illetőleg a közúti közlekedés biztonságát veszélyeztette. Ezért a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.

A nyilvános ülésen a terhelt védője a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. Álláspontjának alátámasztására hivatkozott a Bírósági Határozatok 1990/457. számú jogesetre, amely az ügyészi állásponttal szemben azt fejtette ki, hogy a fénysorompó megrongálása esetén vizsgálni kell, hogy a cselekmény veszélyeztette-e és ha igen, olyan mértékben a közlekedés biztonságát, ami a bűncselekmény megállapíthatóságához elegendő. Ennek hiányában a terhelt terhére szabálysértés elkövetése állapítható meg, azonban vele szemben ezért jogkövetkezmény elévülés miatt nem alkalmazható.