A Fővárosi Törvényszék Pk.21042/2021/31. számú határozata a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegy ügyben hozott határozatának megváltoztatása tárgyában. [1997. évi XI. törvény (Vt.) 40. § (1) bek.] Bírók: Csóti Tamás, Csüllög Katalin, Szabó Ildikó

Fővárosi Törvényszék

1.Pk.21.042/2021/31

A Fővárosi Törvényszék : dr. Fodor Tímea ügyvéd által képviselt kérelmező neve (kérelmező címe) kérelmezőnek

dr. Czeglédi Ádám Sándor ügyvéd által képviselt kérelmezett neve (kérelmezett címe) kérelmezett ellen

a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala M19...9/14. számú védjegybejelentést elutasító határozata ellen benyújtott megváltoztatási kérelem ügyében meghozta és kézbesítés útján közli az alábbi

v é g z é s t:

A Fővárosi Törvényszék a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala M19...9/14. sorszámú határozatát megváltoztatja és elrendeli a "dk kérelmező neve A LEGEURÓPAIBB PÁRT" színes ábrás megjelölés lajstromozását a Nizzai Megállapodás 35., 41., 45. szolgáltatási osztályában az árujegyzék szerint.

Kötelezi a kérelmezettet, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 350.500 (háromszázötvenezer-ötszáz) forint eljárási költséget.

A végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve a Fővárosi Törvényszéknél lehet benyújtani elektronikus úton.

I n d o k o l á s

[1] A kérelmező (hivatali eljárásban: bejelentő) a " dk kérelmező neve A LEGEURÓPAIBB PÁRT" színes, ábrás megjelölés lajstromozását kérte a Nizzai Megállapodás 35. osztályba tartozó célzott marketing, hirdetési reklámszolgáltatások, online hirdetői tevékenység, számítógépes hálózaton, rádiós reklámozás, reklámanyagok terjesztése, reklámfilmek készítése, szabadtéri reklámozás, hirdetés szolgáltatások, a 41. osztályba tartozó konferenciák szervezése és lebonyolítása, kongresszusok szervezése és lebonyolítása, online elérhető elektronikus publikációk, nem letölthető, nem reklámcélú szövegek publikálása, szimpóziumok szervezése és lebonyolítása, valamint a 45. osztályba tartozó online közösségi hálózatok szolgáltatásai, politikai összejövetelek szervezése szolgáltatások vonatkozásában. A védjegybejelentés időpontja 2019. január 22.

[2] A kérelmezett (hivatalai eljárásban: felszólaló) 2020. január 30-án felszólalást nyújtott be a megjelölés lajstromozásával szemben hivatkozva a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 5.§ (1) bekezdés b) pontjában rögzített szerzői jogára. Előadta, hogy a kérelmezetti cég 2002-ben jött létre, reklámügynöki tevékenységgel foglalkozik, melynek keretében arculatot, logót tervez és ezekkel kapcsolatos felhasználási jogokat ügynöki szerződéssel ruházza át megbízói részére. Csatolta azt a megbízási szerződést, amely 2014. február 17-e és 2014. április 4-e közötti időre szólóan arról rendelkezett, hogy a kérelmező megbízza a reklámügynökséget a párt 2014. évi országgyűlési választási kampányának kreatív és grafikai tervezési feladatainak ellátására. Utalt arra, hogy a szerződés hatálya alatt készített anyagok kifejezetten reklámozás céljára készített szerzői jogi műveknek tekintendők. A 2014. évi megbízást követően, 2018. október 9-én újabb felkérést kapott, ekkor már nem került sor írásbeli szerződés megkötésére. Elkészítette a bejelentés tárgyát képező ábrás megjelölést, amelyet még aznap emailben el is küldött a megrendelőnek. E logó vonatkozásában azon túl, hogy csak szóban jött létre szerződés, a megrendelő a díjat sem fizette ki, így nem kerülhetett sor a felhasználói jog átruházására sem.

[3] A kérelmező a felszólalásra tett észrevételében vitatta a kérelmezett szerzői jogi jogosultságát, továbbá azt, hogy olyan alkotásról lenne szó, amely szerzői jogi védelemben részesülhetne. Álláspontja szerint annak eldöntése, hogy valamely alkotás szerzői jogi védelem alatt álló műnek minősül-e, szakértői kérdés, melyet a kérelmezett nem tudott megalapozni, e körben bizonyítékot nem csatolt, csupán egy korábbi szerződésre hivatkozott, amely a felek között 2014. áprilisában megszűnt. A megjelölésben szereplő szóösszetételt ő maga találta ki, az ő elképzelésének, leírásának megfelelően készült el, amely nem rendelkezik egyedi jelleggel. A kérelmezett azért sem lehet a szerzői jog jogosultja, mert a logó megszövegezését és kinézetét is a kérelmező találta ki: a "kérelmező neve" elnevezés és annak logója, valamint a színek eleve adottak voltak, ehhez képest csupán "A legeurópaibb pár" szövegrészt kellett hozzászerkeszteni, amelyet a kérelmező talált ki. A logónak a különböző elemekkel való összeszerkesztése semmilyen többletet, hozzáadott értéket nem tartalmaz. A felek között korábban fennállt szerződés egyértelműen rendelkezik arról, hogy a művek feletti jogosultságok korlátozásmentesen a megbízót, azaz a kérelmezőt illetik, így ebben a körben felhasználási jogokkal is ő rendelkezik. A szerződés bár rövid ideig állt fent, de jól mutatja a felek közötti együttműködés feltételeit, amelyhez a felek éveken át tartották magukat. A logót a kérelmező évek óta használja, mely használat ellen a kérelmezett nem lépett fel.

[4] A Hivatal tárgyalást nem tartott, további nyilatkozattételre a feleket nem hívta fel, 14. számú határozatával a bejelentést elutasította, a felszólalást alaposnak találta. Felhívta a Vt. 5.§ (1) bekezdés b) pontját, valamint a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1.§ (2), (3) bekezdését, 45.§ (1) bekezdését, 16.§ (1) és (4) bekezdéseit, kifejtetve, hogy a szerzői jogra történő hivatkozás esetén három körülményt kell megvizsgálni: azt kell igazolni, hogy létezik egy olyan mű, ami eléri azt a szintet, ahol már szerzői jogi védelemben részesülhet, továbbá meg kell állapítani, hogy a szerzőség kit illet, végül azt is alá kell támasztani, hogy miként valósul meg a szerzői jog sérelme. A Hivatal álláspontja szerint - figyelembe véve a támadott megjelölés kialakítását, a bíróságok gyakorlatát, valamint a Szerzői Jogi Szakértői Testület kövezetes álláspontját - a bejelentés, mint színes, ábrás grafikai alkotás, egyéni eredeti jelleggel rendelkezik, így szerzői műnek minősül, szerzői jogi védelemben részesül.

[5] Ezt követően azt vizsgálta, hogy a szerzői mű milyen körülmények között jött létre, a szerzői jogi védelemből eredő jogok kit illetnek meg. Kitért arra, hogy a kérelmezett nem állította, hogy a bejelentést ő találta volna ki, azonban a felek nyilatkozatai alapján megállapítható, hogy bár a színeket és a szöveget a kérelmező határozta meg, a grafikai kialakítást a kérelmezett alkotta meg. A kérelmezett által csatolt bizonyítékok között csak a kérelmező emailben megfogalmazott kérése szerepel, a logót tartalmazó válaszüzenet nem került becsatolásra. A logó kérelmezett általi elkészítését a kérelmező sem vitatta, így igazoltnak tekinthető, hogy a kérelmezettet a támadott megjelöléssel kapcsolatban korábbi szerzői jogok illetik meg.

[6] Ezt követően azt az álláspontját fejtette ki, hogy a csatolt ügynöki szerződés alapján megállapítható, hogy a bejelentett megjelölés korábbi változataként reklámozás céljából elkészült logók szerzői jogi műveknek tekinthetők, melyek átruházásra kerültek a kérelmező részére. A felek közötti szerződés azonban nem terjed ki a jelen eljárás tárgyát képező logóra, így felhasználási szerződés hiányában, valamint arra figyelemmel, hogy nem került sor a szerzőnek járó díj megfizetésére sem, megállapítható, hogy a megjelölés egy olyan kérelmezett által megalkotott mű módosításával keletkezett, amelynek szerzői jogait már korábban átruházta a kérelmezőre, szerződés hiányában a bejelentés tárgyát képező alkotással kapcsolatban a szerzői jogok nem kerültek átruházásra, a felhasználásért díj sem került megfizetésre a kérelmezett részére, így a megjelölés kérelmező javára történő lajstromozása a kérelmezett korábbi szerzői jogait sértené.