A Kúria Kfv.35681/2017/7. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (AGRÁRTÁMOGATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete 3. cikk] Bírók: Balogh Zsolt, Dobó Viola, Horváth Tamás

A határozat elvi tartalma:

A 2988/95. rendelet 3. cikke szerint az elévülési idő főszabály szerinti a szabálytalanság elkövetésétől számított 4 év azzal, hogy a többéves programok esetén minden esetben addig tart, amíg a program véglegesen le nem zárult. E határidő azonban nem rövidíti le az elévülési időt, ha a szabálytalanságot a felperes az ötéves működtetési időszak negyedik évében követte el.

***********

A Kúria,

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv. IV. 35.681/2017/7.

A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró,

Dr. Dobó Viola bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Dr. Törőcsik Attila ügyvéd

Az alperes: Agrárminiszter

Az alperes képviselője: Dr. Lengyel Ildikó ügyvéd

A per tárgya: fiatal mezőgazdasági termelők indulásához nyújtott támogatás

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.131/2017/8. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria

- a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.131/2017/8. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a keresetet elutasítja;

- kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50 000 (ötvenezer) forint elsőfokú és 30 000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárásban felmerült költséget;

- kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 30 000 (harmincezer) forint elsőfokú és 70 000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárásban feljegyzett illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2009. november 2-án az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (a továbbiakban: EMVA) a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet) alapján támogatás iránti kérelmet nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Közvetlen Támogatások Igazgatóságához, mint első fokon eljáró hatóságához. Az elsőfokú hatóság a 2010. május 10-én kiadott 1119360869 számú határozatában a felperes támogatási kérelmének helyt adott akként, hogy a felperesnek 40,14 EUME üzemméretet állapított meg, melynek következtében a jövedelempótló támogatás összege 40 000 eurónak megfelelő forintösszeg lett. A megítélt támogatási összeg 90%-os mértékének kifizetéséről az elsőfokú hatóság 2010. november 19. napján kelt 1231786055 számú határozatával rendelkezett.

[2] A felperes 2016. március 29. napján a támogatási összeg fennmaradó 10%-os mértékére vonatkozóan kérelmet nyújtott be, amelyet az elsőfokú hatóság a 2016. július 26. napján kelt 168/1101/80/23/2009 iktatószámú határozatával elutasított, egyúttal megszüntette a felperes támogatási jogosultságát, valamint 9 735 120 forint jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére kötelezte. Határozatának indokolása szerint a kérelem elutasítására részben azért került sor, mert a felperes nem érte el a jóváhagyott támogatási kérelemben a 4. évre vállalt EUME értéket, így nem felelt meg a Jogcímrendelet 4. § (4) bekezdés f)-g) pontjának és 8. § (3) bekezdésének. A felperes nem tudta igazolni a folyamatos elismert termelői csoport és termelői szervezet tagságot, mely a Jogcímrendelet 4. § (6) bekezdésében foglaltak be nem tartását jelenti. A felperes másrészt a kommunikációs tervben vállalt feladatokat nem a megadott ütemezésnek megfelelően teljesítette. Harmadrészt arra hivatkozott hatóság, hogy miután a felperes kifizetési kérelme kapcsán a vizsgált év a működtetési időszak 5. éve volt, így nem teljesült a Jogcímrendelet 9. § (11) és (12) bekezdése sem.

[3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2016. november 3-án kelt JHÁT-JF/4356/2 (2016) számú határozatával az elsőfokú határozatot helyes indokai alapján helybenhagyta. Az indokolásában felhívta a Jogcímrendelet 9. § (9), (11) és (12) bekezdéseit, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 59. § (3), 69.§ (1) és (5) bekezdéseit, az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról szóló 809/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 809/2014/EU rendelet) 7. cikk (1)-(3) bekezdéseit, valamint az Európai Unióról szóló Szerződés (helyesen: Európai Unió Működéséről szóló Szerződés) 288. cikkét. Megállapította, hogy az 5. naptári évben a felperes 16,74 EUME üzemméretet valósított meg, így nem teljesült a 4. évre vállalt 40,13 EUME üzemméret, ezért a Jogcímrendelet 9. § (11) és (12) bekezdése szerinti kivétel nem alkalmazható. Hivatkozott még a Jogcímrendelet 9. § (3) bekezdésének b) és d) pontjára.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[4] A felperes 2017. január 5. napján kérte az alperesi határozat felülvizsgálatát és annak hatályon kívül helyezését az elsőfokú határozatra is kiterjedően, valamint a hatóság új eljárásra kötelezését. Ez utóbbit később módosította úgy, hogy a hatóság ne legyen új eljárásra utasítva.

[5] Keresetében sérelmezte, hogy az elsőfokú hatóság nem volt tekintettel arra, hogy őt 2014-ben üzleti partnere megkárosította, így nem tett eleget a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. §-a szerinti tényállás tisztázási kötelezettségének. Kifogásolta a határozatokban foglaltak dokumentálásának hiányát, ami miatt a számítások nem követhetőek.

[6] A felperes továbbá kiegészítette a keresetét akként, hogy a jogosultságot megállapító határozat közlésétől számítottan, az intézkedésben való jogosulatlan részvétel megállapítására nyitva álló határidő 2015. május hónapban lejárt, ezzel az elévülés bekövetkezett. Álláspontja szerint az Eljárási tv. 57. § (3) bekezdése, valamint 69. § (8) bekezdése jogvesztő határidőt határoznak meg, így kimentésre nincs lehetőség. Ezzel összefüggésben a felperes hivatkozott a Kúria Kfv.IV.35.156/2014/4. és Kfv.IV.35.616/2015/4. számú ítéletére.