A Legfelsőbb Bíróság Bhar.429/2007/5. számú határozata alárendelt megsértésének vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 358. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 387. §] Bírók: Belegi József, Horváth Ibolya, Szabó Péter

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék Kb.91/2006/13., Fővárosi Ítélőtábla Kbf.125/2006/4., *Kúria Bhar.429/2007/5.* (BH 2008.7.179)

***********

Bhar.I.429/2007/5.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, 2007. év október hó 30. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

Az alárendelt megsértésének vétsége és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban lévő büntetőügyben, a Katonai Fellebbviteli Ügyészség által benyújtott másodfellebbezést elbírálva, a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának 6.Kbf.125/2006/4. számú ítéletét helybenhagyja.

I n d o k o l á s:

A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a 2006. szeptember 25-én kihirdetett Kb.IV.91/2006/13. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondotta ki alárendelt megsértésének vétségében, és ezért megrovásban részesítette. Ugyanakkor az ellene 2 rb. - egyik esetben folytatólagosan elkövetett - elöljárói hatalommal visszaélés vétsége miatt emelt további vád alól felmentette. Az eljárás során felmerült bűnügyi költségből 38.770 Ft megfizetésére kötelezte, míg 7.820 Ft tekintetében megállapította, hogy azt az állam viseli.

Az elsőfokú bíróság a terhelt releváns személyi és szolgálati adatait is rögzítve, az alárendelt megsértésének vétségét illetően, tényállásként lényegében az alábbiakat állapította meg.

A terhelt a Magyar Honvédség egyik megyei hadkiegészítő parancsnokságának parancsnoki beosztását látja el. A sértett a terhelt alárendeltségében, irodavezető-helyettesként teljesít szolgálatot. A sértett munkaköri leírása szerint az irodavezető távollétében ellátja az irodavezető feladatait, őt szervezetszerűen helyettesíti.

A terhelt a 2005. május 20-án az ünnepi állománygyűlést követő állófogadásról a sértettet - aki a fogadáson távollévő irodavezető helyett jelent meg - azzal küldte el, hogy nem vezető. A sértett a felszólítást tudomásul vette és az állófogadásról távozott. A hadkiegészítő parancsnokságon kialakult gyakorlat szerint az irodavezetők távolléte esetén helyetteseik jelentek meg a fogadáson. Fenti eseménynek tanúi voltak az állománynak a fogadáson résztvevő hivatásos és közalkalmazott tagjai, valamint a meghívott polgári személyek. A terhelt magatartásával a sértettet emberi méltóságában mások előtt megsértette.

Az elsőfokú ítélet ellen a katonai ügyész a felmentő rendelkezések miatt, a terhelt bűnösségének további 2 rb. elöljárói hatalommal visszaélés vétségében történő megállapítása, halmazati büntetésként pénzbüntetés és lefokozás alkalmazása érdekében jelentett be fellebbezést. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a fellebbezést a felmentést támadó részében visszavonta, egyebekben viszont fenntartotta, és a büntetés súlyosítása körében pénzbüntetés kiszabását indítványozta. A felmentő rendelkezések a fellebbezés visszavonásával jogerőre emelkedtek.

A terhelt és védője az alárendelt megsértésének vétsége miatti vád alól bűncselekmény hiányában történő felmentés végett fellebbezett.

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a 2007. április 20-án meghozott 6.Kbf.125/2006/4. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a terheltet az alárendelt megsértésének vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Megállapította, hogy az eljárás során felmerült összesen 46.590 Ft bűnügyi költséget az állam viseli.

A bűnügyi iratok tartalma és a terheltnek a fellebbezési eljárásban a nyilvános ülésen tett nyilatkozata alapján a Be.352.§ (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel a tényállást az alábbiakkal egészítette ki, illetve pontosította.

A terhelt jelenleg felmentési idejét tölti, mivel nyugállományba kerül. A terheltet a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a 2006. március 10. napján kelt 6.Kbf.6/2006/4. számú ítéletével - megváltoztatva a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának KB.I.267/2005/5. számú ítéletét - alárendelt megsértésének vétsége miatt megrovásban részesítette. Mellőzte a történeti tényállásból azon mondatot, mely szerint: "A vádlott magatartásával a sértettet emberi méltóságában mások előtt megsértette", mivel ez helytelen jogi következtetésen alapult, és egyébként is a jogi indokolás részét képezné.

A másodfokú bíróság jogi álláspontjának lényege szerint tévedett a katonai tanács, amikor a terhelt bűnösségét alárendelt megsértésének vétségében megállapította, mivel a sértetthez intézett azon kijelentése, amely szerint a sértett nem vezető, egyben az állófogadásról - mert nem kívánatos a jelenléte - elküldte, nem alkalmas bűncselekmény megállapítására. A cselekmény nem tényállásszerű, mivel az alárendeltet emberi méltóságában nem sértette, de nem is veszélyes a társadalomra (Btk.10.§-ának (2) bekezdése). Az ugyanis, hogy az állófogadást rendező parancsnok úgy ítélte meg, a sértett nem szerepel az általa meghívottak között, és ezt kifejezésre juttatta, az adott esetben sem alárendeltjének személyét, sem jogait nem sértette. A sértett azon szubjektív megítélése, amellyel az adott szituációt sérelmesnek ítélte, önmagában büntetőjogi relevanciával nem bír, nem alapozza meg a vád tárgyává tett katonai bűncselekményt. Az irányadó tényállásból nem állapítható meg, hogy a terhelt magatartása a jelenlévőkben megbotránkozást keltett volna, avagy, hogy a sértettet szándékosan nevetségessé tette, illetőleg az sem, hogy a katonai életviszonyok között magatartása kirívó és sértően gunyoros lett volna. A bűncselekmény jogi tárgya a katonai szolgálat rendje, és az adott esetben a terhelt magatartása a szolgálati rendet sem közvetlenül, sem közvetve nem sértette.

Fentiekkel összefüggésben az ítélőtábla utalt arra is, nem ért egyet az ügyre vonatkoztatott azon ügyészi érveléssel, miszerint a polgári életviszonyokhoz képest a katonát fokozottabb védelemben kell részesíteni elöljárójával szemben, mivel neki fokozottabban kiszolgáltatott. Kiemelte, hogy a hivatásos katona önként vállalja a szolgálatát, a függelmi viszonyok szabályait köteles betartani, s ebből adódóan a polgári életviszonyokhoz képest többet is köteles eltűrni.

A másodfokú ítélet ellen a katonai fellebbviteli ügyész, anyagi jogszabályt sértő felmentés miatt, a terhelt bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása végett jelentett be fellebbezést.

A fellebbezés indokolása szerint a másodfokú bíróság által okszerűen kiegészített és helyesbített tényállás mentes a Be.351.§ (2) bekezdésében írt megalapozatlansági okoktól. Azonban a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa e tényállásból anyagi jogszabályt sértő, helytelen következtetést vont le, ezért hibásan mentette fel bűncselekmény hiányában a terheltet az ellene emelt vád alól.