A Kúria Bfv.997/2014/7. számú precedensképes határozata becsületsértés vétség tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 180. §] Bírók: Csere Katalin, Soós László, Vaskuti András

A határozat elvi tartalma:

Ha a magánvádló által sérelmezett kifejezés nélkülözi a közfelfogás szerint is durva, gyalázkodó jelleget, tartalmára nézve nem alkalmas a magánvádló társadalmi megbecsülésének csorbítására, akkor nem valósul meg a becsületsértés vétsége.

***********

KÚRIA

Bfv.I.997/2014/7.szám

A Kúria Budapesten a 2014. év október hó 28. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A becsületsértés vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Gyöngyösi Járásbíróság 9.B.31/2012/13. számú ítéletét, valamint az Egri Törvényszék 4.Bf.142/2013/6. számú végzését megváltoztatja,

a terheltet az ellene becsületsértés vétsége [1978. évi IV. törvény 180. § (1) bekezdés b) pont] miatt emelt vád alól felmenti,

a magánvádló jogi képviselője részére 38.100 (harmincnyolcezer-egyszáz) forint költség megfizetésére kötelező rendelkezést mellőzi.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A Gyöngyösi Járásbíróság a 2013. január 29-én meghozott 9.B.31/2012/13. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki becsületsértés vétségében [1978. évi IV. törvény 180. § (1) bekezdés b) pont], ezért egy évre próbára bocsátotta.

A másodfokon eljárt Egri Törvényszék a 2014. január 29-én jogerőre emelkedett 4.Bf.142/2013/6. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős határozatban megállapított tényállás lényege szerint a terhelt ... község polgármestere, míg a magánvádló 2006-ig volt polgármester ...-on, azóta tisztséget nem viselő állampolgár. A terhelt 2011. február 10. napján előterjesztést és határozati javaslatot fogalmazott meg, amit másnap a községi képviselő-testület ülésén előterjesztett. Ennek értelmében a testület az önkormányzatot sértő - internetes fórumokon és az írott médiában megjelent - nyilatkozatai miatt hat személyt, köztük a magánvádlót "persona non grata", azaz nemkívánatos személyeknek nyilvánítja, és őket eltiltja az önkormányzat intézményeinek és rendezvényeinek látogatásától. ... Község Önkormányzata elfogadta az erről szóló határozatot, amit közzétett a ... című - 1200-1400 példányszámban megjelent - sajtókiadvány márciusi számában, és az eljutott a község valamennyi háztartásába.

A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt a védője útján - a törvényes ok megjelölése nélkül - terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Álláspontja szerint a persona non grata kifejezés nem haladja meg az alkotmányban is biztosított véleményszabadság jogát. Ez a kifejezés nem becsmérlő, nem gyalázkodó, nem több egy véleménynyilvánításnál. Jelen ügyben nem két ország egymás közti kapcsolatáról, vagy diplomáciai mentességet élvező személyekről van szó, így a persona non grata kifejezést szó szerint kell értelmezni, mely a "nem kívánatos személy" fogalma. Eszerint valaki egy másik személyről azt állítja, hogy számára az illető egy nem szeretett, nem kedvelt személy. Ez azonban becsmérlőnek, lealacsonyítónak nem tekintendő. Mindezen túl a magánvádló, mint volt polgármester és képviselő-testületi tag, így közszereplő, következésképpen a véleménynyilvánítás köre őt illetően tágabb, mint más személyeknél. Mindezek alapján arra tett indítványt, hogy a Kúria a jogerős határozatot változtassa meg, és a terheltet a becsületsértés vétségnek vádja alól mentse fel.

A magánvádló jogi képviselőjének észrevétele szerint az ügyben eljárt bíróságok helyesen ítélték meg a terhelt magatartását, azt helyesen minősítették bűncselekménynek, és alkalmaztak a terhelttel szemben joghátrányt. Helyesen állapította meg az Egri Törvényszék, hogy a "persona non grata" kifejezés egyértelműen negatív értékítéletet hordozó, súlyosan sértő, megbélyegző, a becsület csorbítására alkalmas kifejezés, ezért a felülvizsgálati indítvány elutasítását indítványozta.