A Győri Törvényszék Bf.39/2017/5. számú határozata közokirat-hamisítás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 127. §, 348. §, 351. §, 352. §, 371. §, 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 8. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 24. §, 64. §, 271. §, 342. §, 2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 307. §] Bírók: Boros Katalin, Kánics Éva, Rábel Noémi

Győri Törvényszék, mint másodfokú bíróság

4.Bf.39/2017/5. szám

A Győri Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Győrben, 2018. március 6. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

v é g z é s t :

A közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmény miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Győri Járásbíróság 2016. november 16. napján kihirdetett B.931/2015/44. számú ítéletét helybenhagyja.

I n d o k o l á s :

A Győri Járásbíróság ítéletében bűnösnek mondta ki a vádlottat közokirat-hamisítás bűntettében (Btk. 342.§ (1) bekezdés c.) pont) és hatóság félrevezetésének vétségében (Btk. 271.§ (3) bekezdés). Ezért őt megrovásban részesítette és rendelkezett a felmerült bűnügyi költség viseléséről.

Az első fokon eljárt ügyész az ítéletet tudomásul vette.

Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentésért jelentettek be fellebbezést, amelyet a védő írásban is indokolt. Kifejtette, hogy védence nem büntethető hatóság félrevezetése miatt, mivel az idegenrendészeti eljárás nem az ő bejelentése alapján indult meg, a törvényi tényállás pedig nem bármilyen valótlan bejelentést, hanem csak a hatósági eljárás alapjául szolgáló bejelentést szankcionálja. Az idegenrendészeti eljárás a vádlottal szemben már korábban megindult, akkor, amikor őt (nyilvánvalóan nem saját bejelentésére) elfogták és az idegenrendészeti hatóság elé állították.

Álláspontja szerint a vádlott hatóság félrevezetéséért és közokirat-hamisítás bűntettéért sem büntetendő, mert cselekménye az Smtv. 8.§ (1) bekezdése alapján jogszerű. E rendelkezés a közérdekű adatok jogszerű megszerzésének feltételeit attól függetlenül határozza meg, hogy azok egy újságcikkben megjelennek-e. A település 1-ben lefolytatott hatósági eljárások eseményei is e körbe tartoznak, amelyekről - a hatósági elzárkózás ismeretében - a vádlott aránytalan nehézség nélkül nem tudott volna úgy információkat szerezni, hogy az eljárásnak fiktív néven nem veti alá magát.

Előadta azt is, ha a vádlott cselekménye a Smtv. 8.§ (1) bekezdése alapján nem is volt jogszerű, akkor sem büntethető hatóság félrevezetéséért és közokirat-hamisításért, mivel cselekményét abban a téves feltevésben követte el, hogy az a társadalomra nem veszélyes és erre a feltevésre alapos oka volt.

Másodfokon a főügyészség Bfel.15/2017/1. számú átiratában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartva folytatta le a bizonyítási eljárást, amelynek eredményeként a történeti tényállást a bizonyítékokkal összhangban, túlnyomórészt megalapozottan állapította meg, az csupán kismértékben hiányos, illetve elírás folytán iratellenes ténymegállapítást tartalmaz. A szükséges kiegészítésre és javításra a másodfokú eljárásban az iratok tartalma alapján azonban lehetőség van, amelyekkel a tényállás már megalapozottá válik.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az anyagi jogszabályoknak megfelelően minősítette és nevezte meg a vádlott terhére rótt bűncselekményeket. A járásbíróság jogi indokolásával egyetértve előadta, a védelmi hivatkozásra figyelemmel indokoltnak tartja a jogi indokolást kiegészíteni azzal, hogy a bizonyítási eljárás során feltárt adatok azt igazolják, a vádlott egyéb hatósági eljárás alapjául szolgáló valótlan bejelentést tett azzal, hogy közölte, "menekült akar lenni Magyarországon". Ezen nyilatkozatával pedig a menekültügyi eljárást szükségtelenül indukálta. Mindezekre figyelemmel - a tényállás és a jogi indokolás kiegészítését követően - az ítélet helybenhagyását indítványozta.

A másodfokú bíróság nyilvános ülésén a vádlott védője, valamint a főügyészség képviselője megjelent, a védő a bejelentett fellebbezést fenntartotta.

A vádlott védője perbeszédében az írásban benyújtott indokolást fenntartotta, továbbra is hivatkozott arra, hogy védence az Smtv. 8.§ (1) bekezdésében meghatározott engedély alapján járt el, közérdekű információkról kívánt tájékoztatást adni. Előadta, a vádlott valóban fel is tárt közérdekű információkat, hiszen ekkor derítette fel, hogy kiskorúakat tartanak zárkában, ami több egyezménybe is ütközik. Hivatkozott továbbá arra, tisztázatlan maradt, hogy védence mennyire észlelhette, hogy az adatok felvételében rendőrök is részt vesznek, nemcsak a vele orosz nyelven kommunikáló tolmács. A vádlott felmentését indítványozta a fellebbezés indokolásában írt okok alapján.

A főügyészség képviselője perbeszédében az átirattal egyező tartalommal indítványozta a történeti tényállás kiegészítését. Álláspontja szerint - bár az ügy jogi megítélése nem egyszerű - az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének is eleget tett. Hangsúlyozta, a hatósági eljárás a vádlottal szemben csak település 1-ben indult meg, amikor a vádlott az idegenrendészeti hatósággal valótlan adatokat közölt és ez az, ami a hatósági eljárás alapjául szolgáló bejelentésnek minősült. Kifejtette, a vádlott a felelősségre vonás alól az Smtv. 8.§ (1) bekezdése alapján nem mentesülhet, mivel a cikkben megjelentetett adatok, a menekültek helyzetének a szerző szubjektív benyomásait is megfogalmazó bemutatása nem felel meg a közérdekű információ fogalmának. Mindezekre figyelemmel a tényállás és a jogi indokolás kiegészítését követően az ítélet helybenhagyását kérte.

A törvényszék a Be. 348.§ (1) bekezdése szerinti teljes felülbírálat során a felmentés érdekében bejelentett fellebbezéseket nem találta alaposnak, ugyanakkor a főügyészség észrevételei részben helytállóak.

A járásbíróság a bizonyítási eljárást teljes körűen, szabályosan lefolytatta, a bizonyítékokat körültekintően értékelte és azok mérlegelésével - indokolási kötelezettségének is eleget téve - döntő részben megalapozott tényállást állapított meg, amely az iratokból szorult némi pontosításra és kiegészítésre a történeti rész tekintetében a következők szerint.

A másodfokú bíróság a megállapított történeti tényállást az ítélet 3.) oldalán a második bekezdésben azzal pontosítja, hogy: "Ugyanakkor saját kezűleg, cirill betűkkel az adatlapon a vezetéknévre,... ." Kiegészíti a törvényszék ugyanezen bekezdést azzal, hogy a valótlan személyes adatok felvételével és a menedékjogi nyilatkozat megtételével az idegenrendészeti, valamint a menekültügyi eljárás megindult.

A harmadik bekezdést kiegészíti a törvényszék azzal, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság Határrendészeti Osztály beosztottja, tanú 1. r.ftzls. a vádlott által bemondott adatok alapján elkészített iratokat az idegenrendészeti eljárás keretében, 2015. augusztus 11. napján 19 óra 15 perckor rögzítette a rendőrség ... számítógépes rendszerébe. Az idegenrendészeti eljárás során elkészített iratok száma helyesen: X-00/00000/0000..

Kiegészíti a törvényszék a történeti tényállás következő mondatát azzal, hogy a vádlott az ujjnyomat elkészítése és a fényképezés megkezdésekor a menekültügyi eljárás során eljáró Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság alkalmazottai előtt fedte fel valódi személyazonosságát.