A Kúria Bfv.1359/2018/5. számú precedensképes határozata közokirat-hamisítás bűntette tárgyában. [2017. évi XC. törvény (Be.) 660. §, 662. §] Bírók: Márki Zoltán, Sebe Mária, Székely Ákos

Kapcsolódó határozatok:

Győri Járásbíróság B.931/2015/44., Győri Törvényszék Bf.39/2017/5., *Kúria Bfv.1359/2018/5.*

***********

Kúria

végzése

Az ügy száma: Bfv.III.1.359/2018/5.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Székely Ákos, a tanács elnöke

Dr. Sebe Mária, előadó bíró

Dr. Márki Zoltán, bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2019. február 28.

Az ügy tárgya: közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmény

Terhelt: terhelt

Első fok: Győri Járásbíróság, B.931/2015/44., ítélet, tárgyalás,

2016. november 16.

Másodfok: Győri Törvényszék, 4.Bf.39/2017/5., végzés, nyilvános ülés,

2018. március 6.

Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője

Az indítvány iránya: a terhelt javára, hatályon kívül helyezésre

Rendelkező rész

A közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Kúria a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Győri Járásbíróság B.931/2015/44. számú ítéletét, illetőleg a Győri Törvényszék 4.Bf.39/2017/5. számú végzését hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

I.

[1] A Győri Járásbíróság 2016. november 16-án kihirdetett B.931/2015/44. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bekezdés c) pont], valamint hatóság félrevezetésének vétségében [Btk. 271. § (3) bekezdés], és ezért őt megrovásban részesítette, továbbá 13.395 forint bűnügyi költség állam javára történő megfizetésére kötelezte.

[2] Védelmi fellebbezéseket elbírálva a Győri Törvényszék mint másodfokú bíróság 2018. március 6-án jogerős 4.Bf.39/2017/5. számú végzésével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

[3] A bűnösség megállapításának alapját képező irányadó tényállás egyértelműen rögzíti, hogy a terhelt egy internetes hírportál munkatársaként elhatározta, hogy végigkíséri a Magyarországra érkező, különböző állampolgárságú menekültek magyarországi útját, és erről újságíróként a nyilvánosságot tájékoztatja. Tudatában volt annak, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kivétel nélkül elutasította egyes sajtóorgánumok azon kérését, hogy őket a harmadik országbeli állampolgárokról kép- és hanganyag, riport készítése céljából a hivatal által fenntartott intézményekbe beengedjék.

Ennek megfelelően az államhatárnál a terhelt elvegyült 37 harmadik országbeli állampolgár közé, majd 16 óra körül a Megyei Rendőr-főkapitányság járőrei valamennyiüket elfogták és egy táborba szállították. A terheltet karszámmal látták el, majd 2015. augusztus 11-én a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság Határrendészeti Osztályára, annak objektumába vitték. Ott a terhelt kirgiz állampolgárnak vallotta magát, majd az őt kérdező tolmácsnak orosz nyelven adta meg személyes adataiként egy nevet és személyi adatokat diktálva be, illetve azokat az adatfelvételi lapra cirill betűkkel maga vezette rá, valamint aláírással is ellátta. Ugyanezen az adatfelvételi lapon rögzítették a terhelt azon nyilatkozatát, hogy menedékjogot kér. A valótlan személyi adatok felvételével és a menedékjogi nyilatkozat megtételével az idegenrendészeti és a menekültügyi eljárás is megindult.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság Határrendészeti Osztályán az idegenrendészeti eljárás keretében rendőrfőtörzszászlós a terhelt által bemondott adatokat idegenrendészeti számon rögzítette a rendőrség Hazai Idegenrendészeti Támogató Alkalmazás (HIDRA) számítógépes rendszerében, majd elkészítette a végzést az idegenrendészeti eljárás felfüggesztéséről. A határozat elkészültét követően, még annak kihirdetése előtt, az ujjnyomat felvétele és a fényképezés megkezdésekor a menekültügyi eljárást folytató hatóság alkalmazottai előtt a terhelt felfedte valódi személyazonosságát és magát újságírói igazolvánnyal igazolta.