A Kúria Bfv.1359/2018/5. számú precedensképes határozata közokirat-hamisítás bűntette tárgyában. [2017. évi XC. törvény (Be.) 660. §, 662. §] Bírók: Márki Zoltán, Sebe Mária, Székely Ákos
Kúria
végzése
Az ügy száma: Bfv.III.1.359/2018/5.
A határozat szintje: felülvizsgálat
A tanács tagjai: Dr. Székely Ákos, a tanács elnöke
Dr. Sebe Mária, előadó bíró
Dr. Márki Zoltán, bíró
Az eljárás helye: Budapest
Az eljárás formája: tanácsülés
Az ülés napja: 2019. február 28.
Az ügy tárgya: közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmény
Terhelt: terhelt
Első fok: Győri Járásbíróság, B.931/2015/44., ítélet, tárgyalás,
2016. november 16.
Másodfok: Győri Törvényszék, 4.Bf.39/2017/5., végzés, nyilvános ülés,
2018. március 6.
Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője
Az indítvány iránya: a terhelt javára, hatályon kívül helyezésre
Rendelkező rész
A közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Kúria a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Győri Járásbíróság B.931/2015/44. számú ítéletét, illetőleg a Győri Törvényszék 4.Bf.39/2017/5. számú végzését hatályában fenntartja.
A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.
Indokolás
I.
[1] A Győri Járásbíróság 2016. november 16-án kihirdetett B.931/2015/44. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bekezdés c) pont], valamint hatóság félrevezetésének vétségében [Btk. 271. § (3) bekezdés], és ezért őt megrovásban részesítette, továbbá 13.395 forint bűnügyi költség állam javára történő megfizetésére kötelezte.
[2] Védelmi fellebbezéseket elbírálva a Győri Törvényszék mint másodfokú bíróság 2018. március 6-án jogerős 4.Bf.39/2017/5. számú végzésével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
[3] A bűnösség megállapításának alapját képező irányadó tényállás egyértelműen rögzíti, hogy a terhelt egy internetes hírportál munkatársaként elhatározta, hogy végigkíséri a Magyarországra érkező, különböző állampolgárságú menekültek magyarországi útját, és erről újságíróként a nyilvánosságot tájékoztatja. Tudatában volt annak, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kivétel nélkül elutasította egyes sajtóorgánumok azon kérését, hogy őket a harmadik országbeli állampolgárokról kép- és hanganyag, riport készítése céljából a hivatal által fenntartott intézményekbe beengedjék.
Ennek megfelelően az államhatárnál a terhelt elvegyült 37 harmadik országbeli állampolgár közé, majd 16 óra körül a Megyei Rendőr-főkapitányság járőrei valamennyiüket elfogták és egy táborba szállították. A terheltet karszámmal látták el, majd 2015. augusztus 11-én a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság Határrendészeti Osztályára, annak objektumába vitték. Ott a terhelt kirgiz állampolgárnak vallotta magát, majd az őt kérdező tolmácsnak orosz nyelven adta meg személyes adataiként egy nevet és személyi adatokat diktálva be, illetve azokat az adatfelvételi lapra cirill betűkkel maga vezette rá, valamint aláírással is ellátta. Ugyanezen az adatfelvételi lapon rögzítették a terhelt azon nyilatkozatát, hogy menedékjogot kér. A valótlan személyi adatok felvételével és a menedékjogi nyilatkozat megtételével az idegenrendészeti és a menekültügyi eljárás is megindult.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság Határrendészeti Osztályán az idegenrendészeti eljárás keretében rendőrfőtörzszászlós a terhelt által bemondott adatokat idegenrendészeti számon rögzítette a rendőrség Hazai Idegenrendészeti Támogató Alkalmazás (HIDRA) számítógépes rendszerében, majd elkészítette a végzést az idegenrendészeti eljárás felfüggesztéséről. A határozat elkészültét követően, még annak kihirdetése előtt, az ujjnyomat felvétele és a fényképezés megkezdésekor a menekültügyi eljárást folytató hatóság alkalmazottai előtt a terhelt felfedte valódi személyazonosságát és magát újságírói igazolvánnyal igazolta.
A terheltet személyazonosságának hiteles megállapítását követően elengedték. Az általa megírt cikk megjelent az internetes hírportálon.
[4] Az elsőfokú bíróság annyiban elfogadta a terhelt védekezését, hogy akkor társadalmi érdek fűződött ahhoz, hogy a migrációval kapcsolatban a nyilvánosságot megfelelően tájékoztassák és a terhelt által elkészített híranyag olyan tárgyilagos információkat is közölt, amelyek más híradásokból hiányoztak. Olyan közérdekű információ közvetlen megszerzése volt a célja, amely más módon nem volt beszerezhető. A terhelt azt kívánta feltárni, hogy mi történik a határon elfogott harmadik országbeli állampolgárokkal elfogásuk után. Ennek érdekében csatlakozott hozzájuk azt a látszatot keltve, hogy maga is menedékkérő. Nem fogadta el a járásbíróság azt az érvelést, hogy a terhelt abban a feltevésben volt, hogy az ujjnyomatvétel, illetve fényképezés megkezdéséig magatartása nem sért büntetőjogi normákat. Valótlan személyi adatok megadásával és erre irányuló nyilatkozattal - szerepéhez illően - kifejezetten a menekültügyi eljárás lefolytatását kezdeményezte. Ez a magatartása - függetlenül attól, hogy ujjnyomatvételre, illetve fénykép készítésére sor került-e - önmagában alkalmas volt joghatás kiváltására. A terhelt kifejezetten kívánta a menekültügyi eljárás megindítását, és semmilyen alapja nem volt azt feltételezni, hogy az eljárás nem az erre vonatkozó nyilatkozattal, hanem csak később indul meg. Egyrészt valótlan nyilatkozattal kezdeményezte az eljárás megindítását, másrészt közreműködött abban, hogy valótlan adatokat foglaljanak közokiratba. Emiatt a terhére rótt bűncselekmények törvényi tényállását maradéktalanul kimerítette.
[5] A jogszabály engedélyére, mint büntethetőséget kizáró okra hivatkozás kapcsán az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy a terhelt az általa megszerezni kívánt információknak - bűncselekmény elkövetése nélkül - már azt megelőzően a birtokába jutott, hogy valótlan személyi adatok megadásával a menekültügyi eljárás lefolytatását kezdeményezte volna. Emiatt a társadalomra veszélyességben való tévedés megállapítására sem látott alapot.
[6] A másodfokú bíróság - a tényállás kisebb fokú kiegészítésével, illetve pontosításával - egyetértett az elsőfokú bíróságnak a terhelt bűnösségére, cselekményei minősítésére levont következtetésével. A jogi indokolásban foglaltakat kiegészítve vizsgálta a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban Smtv.) 8. § (1) bekezdésében írt jogsértő magatartás mibenlétét és maga is arra következtetett, hogy a törvény ilyen szituációban bűncselekmény elkövetése esetére az újságíró részére nem biztosít büntetlenséget. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának az Erdtmann kontra Németország ügyben (56328/10. számon, 2016. január 5-én) hozott döntésével kívánta alátámasztani, hogy az oknyomozó újságíró sem mentesülhet azon kötelezettség alól, hogy tiszteletben tartsa a büntetőjogi rendelkezéseket, adott esetben az igazság, a valóság feltárása sem alapulhat bűncselekmény elkövetésén. A terhelt előzetes tájékozódás és megfelelő tájékoztatás ismeretében kérte a hatósági eljárás lefolytatását és valódi kilétét csak később fedte fel. Következésképpen sem a jogszabály engedélyére, sem a cselekmény társadalomra veszélyességében való tévedésre, mint büntethetőséget kizáró okra nem hivatkozhat. Bűnösségének kimondása ekként törvényes és helytálló a megrovás alkalmazása is.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!