A Szegedi Törvényszék P.21565/2015/31. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 77. §, 233. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 386. §] Bíró: Cseh Attila

Kapcsolódó határozatok:

*Szegedi Törvényszék P.21565/2015/31.*, Szegedi Ítélőtábla Pf.20767/2016/7., Kúria Pfv.20648/2017/6. (BH 2018.5.141)

***********

Szegedi Törvényszék

23.P.21.565/2015/31.

A Szegedi Törvényszék a felperes neve (felperes címe szám alatti lakos) felperesnek - az ... (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe. szám alatti székhelyű) alperes ellen sérelemdíj megfizetése iránti perében meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A törvényszék kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.500.000,- (Egymillió-ötszázezer) forintot és ennek 2014. július hó 01. napjától a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát és 15.000,- (Tizenötezer) forint perköltséget.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest 30.000,- (Harmincezer) forint, az alperest 90.000,- (Kilencvenezer) forint le nem rótt eljárási illetéknek az állam részére történő megfizetésére, az illetékügyekben eljáró adóhatóság külön felhívására.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, 3 példányban, a Szegedi Ítélőtáblához címezve a Szegedi Törvényszéknél kell előterjeszteni.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha

- ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték,

- a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, továbbá, ha csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésben nem kérte tárgyalás tartását.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések elleni fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. Erre tekintettel a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye, nyilatkozata hatálytalan.

I N D O K O L Á S

I.

1.) A felperes helység neve1 -on közismert, aktív életet élő ügyvéd volt. Házasságának felbontását követően egyedülállóként élt. Három gyermekével - akik közül a két idősebb Budapesten él -, és idős szüleivel a kapcsolatot napi rendszerességgel tartotta, róluk odaadóan gondoskodott. Szabadidejében rendszeresen lovagolt, kertészkedett, kulturális rendezvényekre (színházi előadások, koncertek stb.), valamint bel-, illetve esetenként külföldi kirándulásokra járt. A felperest 2011. nyara óta szoros kapcsolat, mély barátság fűzi név1-hoz és gyermekéhez is.

2.) A ... Törvényszék a 2013. június 18. napján kelt ... számú ítéletével a felperest mint II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében (Btk. 319. § (1) bekezdés, (3) bekezdés c) pont), mint bűnsegéd és közokirat-hamisítás bűntettében (Btk. 274. § (1) bekezdés c) pontja) és ezért - halmazati büntetésül - 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A fenti ítélet a jelen perben nem álló név2 mint I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében (Btk. 319. § (1) bekezdés, (3) bekezdés c) pontja) és ezért 3 év 6 hónap börtönbüntetésre, mellékbüntetésül 4 év közügyektől eltiltásra ítélte.

3.) A kétirányú fellebbezések folytán eljárt alperes mint másodfokú bíróság a 2014. április 17. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozott ... számú ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, név2 I. r. vádlott cselekményeit a Btk. 319. § (1) bekezdésében meghatározott és a (3) bekezdés b) pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének (tényállás 1/a) pontja) és a Btk. 319. § (1) bekezdésében meghatározott és a (6) bekezdés a) pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettének (tényállás 1/b-c) pontjai), míg a felperes mint II. r. vádlott cselekményeit a Btk. 319. § (1) bekezdésében meghatározott és a (3) bekezdés b) pontja szerint minősülő bűnsegédként és folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének (tényállás 1/a) pontja); a Btk. 317. § (1) bekezdésében meghatározott és a (6) bekezdés a) pontja szerint minősülő bűnsegédként és folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettének (tényállás 1/b-c) pontjai) és a Btk. 274. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott bűnsegédként és folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének (tényállás 3. pontja) minősítette, továbbá név2 I. r. vádlott büntetését

- mely helyesen halmazati büntetés - a mellékbüntetés érintetlenül hagyása mellett 3 év börtönre, a felperes mint II. r. vádlott halmazati büntetését - a mellékbüntetés érintetlenül hagyása mellett - 2 év 6 hó börtönre enyhítette, és név2 I. r. és a felperes mint II. r. vádlott kapcsán kimondta, hogy büntetésük fele részének letöltése után bocsáthatók feltételes szabadságra. Az ítélet jogerősítő záradéka szerint az elsőfokú ítélet az alperes másodfokú ítéletében írt változtatásokkal 2014. április hó 17. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált.

Megtörtént a szükséges értesítők kiadása.

4.) A felperes védője, dr. név3 ügyvéd 2014. április 18. napján a Be. 386. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a másodfokú ítélet ellen (másod)fellebbezést nyújtott be (... számon). Ugyanezen a napon az ügy I. r. vádlottja, név2 és védője, dr. név4 ügyvéd ugyancsak fellebbezést nyújtott be a másodfokú ítélet ellen, szintén a Be. 380. § (1) bekezdés a) pontja alapján (... számon).

5.) Az alperes a 2014. május 13. napján tartott tanácsülésen hozott ... számú végzésével a név2 I. r. vádlott és védője, valamint a felperes védője által előterjesztett fellebbezéseket elutasította. Kimondta, hogy a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Végzését részletesen indokolta. Rögzítette, hogy a vádirat 1/a), 1/b), 1/c) és 1/d) pontjaiban szereplő cselekmények alapján folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt került sor név2 I. r. és a felperes mint II. r. vádlottakkal szembeni vádemelésre. A vádirati tényállás 1/b) és 1/c) pontja alatti részében azt tartalmazta, hogy nevezettek az érintett kft neve 1 Kft. mezőgazdasági gépparkjának kft neve 2 Kft-be történő "átmentése" érdekében előbb adásvételi szerződéseket kötöttek, majd az eladó bankszámláján felhalmozódott vételárat - egy fiktív megállapodás felhasználásával kezdeményezett pénzügyi tranzakció kivitelezésével - vissza is szerezték. Elemezte az ezzel kapcsolatos elsőfokú bírósági álláspontot, rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság határozatszerkesztési elvével a tényállás 1/b) és 1/d) pontjait a büntetőjogi felelősség hiányára történő utalással zárta le. Rögzítette, hogy a tényállás 1/d) pontja nem képezte a felülbírálat tárgyát. Rámutatott, hogy a másodfokú ítéletével - a tényállás 1/a) pontjában írt cselekmény hűtlen kezelés bűntettekénti értékelésének a meghagyása mellett - a tényállás 1/b) és 1/c) pontjában rögzítetteket egységesen a Btk. 317. § (1) bekezdésében meghatározott és a (6) bekezdés a) pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettének minősítette.