A Kúria Knk.37387/2015/3. számú precedensképes határozata. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. § (7) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Kalas Tibor, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

Nyilvános vagyonnyilatkozattal kapcsolatos népszavazási kezdeményezés

***********

KÚRIA

Knk.IV.37.387/2015/3.szám

A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd (cím) által képviselt szervező (cím2.) szervezőnek a Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) által országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott 60/2015. számú határozata felülvizsgálata iránt indított nemperes eljárásban, az alulírott napon meghozta az alábbi

v é g z é s t:

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 60/2015 számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

I.

1. A népszavazási kezdeményezés szervezője 2015. március 13-án összesen 24 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.

Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyekkel közös háztartásban élő hozzátartozók ingatlanszerzése csak akkor kerüljön bejegyzésre a földhivatali nyilvántartásban, ha a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett igazolja az ingatlanszerzésre vonatkozó adatok közzétételét?"

1.1. A Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítését megtagadta. A Nemzeti Választási Bizottság az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésbe foglalt személyes adatok védelméhez való jog alkotmányi tartalmának - alkotmánybírósági határozatok alapján történő - kibontását követően arra a következtetésre jutott, hogy a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyekkel közös háztartásban élő hozzátartozókkal az ingatlanszerzés során szerződéses jogviszonyba kerülő harmadik személyek személyes adatainak közzététele ütközik az alapjog-korlátozás alkotmányosságát leíró Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésben rögzítettekbe. Ezért az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján a kérdésben nem lehet népszavazást tartani.

1.2. Az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése a tulajdonhoz való jogot garantálja. A Nemzeti Választási Bizottság szerint a szervező által benyújtott kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazás a jogalkotót olyan jogszabály megalkotására kötelezné, mely egy ingatlan adásvétele kapcsán a nyilvános vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozóval szerződést kötő harmadik fél tulajdonjogának lényeges és jelentős korlátozására irányulna. Az adásvétel során keletkezett tulajdonjogi igény egy jövőbeli feltétel bekövetkezéséhez lenne kötve. A Nemzeti Választási Bizottság szerint a kérdés az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdés és I. cikk (3) bekezdés alapján az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja szerinti tiltott tárgykörbe tartozik.

1.3. A szervező által benyújtott kérdés a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyekkel közös háztartásban élő hozzátartozók ingatlanszerzésére vonatkozó adatok közzétételével kapcsolatban kezdeményez jogszabályalkotást, másrészről a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személy számára ezen közzététel igazolását is elő kívánja írni. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a szervező által benyújtott kérdés valójában két kérdést foglal magába, melyek külön-külön is megválaszolhatók lennének, a feltenni kívánt kérdés így nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésben meghatározott választópolgári egyértelműség követelményének.

Az Nsztv. 9. § (1) bekezdésének a feltenni kívánt kérdés azért sem felel meg, mert az abban szereplő az "ingatlanszerzésre vonatkozó adatok" kifejezés jelentéstartalma sem a választópolgárok, sem a jogalkotó számára nem világos. A kérdés megfogalmazásából ugyanis egyértelműen nem derül ki, hogy a szervező az ingatlanszerzésre vonatkozó adatok közül pontosan melyek közzétételének nyilvánosságát szeretné elérni a népszavazás útján, az ingatlanszerzésre vonatkozó adatok közzétételét pontosan milyen formában és hol kellene megtenni, a közzététel az adatok mely körére terjedne ki, illetve ezek közzétételét a földhivatal számára pontosan milyen formában kellene igazolni az érintetteknek.

1.4. Végezetül a Nemzeti Választási Bizottság szerint a feltenni kívánt kérdés felveti az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésében megfogalmazott hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérelmét, mivel a kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazás olyan jogalkotási kötelezettséget keletkeztetne, amely szerint a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezettel közös háztartásban élő hozzátartozók ingatlanszerzésére eltérő és egyben szigorúbb szabályok vonatkoznának, mint a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személy ingatlanszerzésére.

2. A szervező a Nemzeti Választási Bizottság 60/2015. számú határozatának a felülvizsgálatát kérte.

2.1. A szervező szerint a kérdésből nem következik, hogy az ingatlan tulajdonjogát átruházó harmadik személy személyes adatait közzé kellene tenni, mivel erre való utalást, olyan követelményt, amelyből ez kényszerítően következne, a kérdés nem tartalmaz. A kérdésből csak az következik, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személlyel közös háztartásban élő személy azon adatát kell nyilvánosságra hozni, hogy ingatlan tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződést kötött. Így a kérdésből nem következik sem a személyes adatok védelméhez való jog, sem a tulajdonjog korlátozása.

2.2. A 2.1. pontban foglaltaktól függetlenül - a szervező szerint - az eladó tulajdonjogának aránytalan korlátozását a kérdés nem eredményezi, hiszen az ingatlan-nyilvántartás léte, illetve a bejegyzés a tulajdonjog megszerzésének feltétele, azaz a tulajdonszerzőnek törvényi feltételeket teljesíteni kell. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességéből és ezen adatok nyilvánosságból következik, hogy az eladó és a vevő személyes adatai a nyilvánosság számára megismerhetők. A szervező példaként a földforgalmi törvény (a 2013. évi CXXII. törvény) 21. § (2) bekezdését hívja fel, amely szerint a földre vonatkozó adásvételi szerződéseket az eladó és a vevő nevével és lakcímével együtt kell nyilvánosságra hozni. A korrupció elleni küzdelem legalább annyira fontos, mint a birtokszerkezet kialakítása.