BH 2013.3.63 Az alapügyben tett hamis tanúvallomásra hivatkozás csak akkor perújítási ok, ha ezt jogerős ítélet megállapította [Be. 408. § (1) bek. c) pont, (2) bek. a) pont].

Az ítélőtábla a 2011. november 25. napján tartott tanácsülésen meghozott végzésével az emberkereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt az A. M. és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a IV. r. elítélt védője által előterjesztett perújítási indítványt elutasította. Az ítélőtábla döntésének lényege szerint a IV. r. elítélt védője egyrészről nem az alapügyben még fel nem merült és a bíróságok által meg nem vizsgált új bizonyítékra, másrészről olyan hamis vagy hamisított bizonyítékra hivatkozott, amely tekintetében a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet nem állapította meg.

Az ítélőtábla végzése ellen a védő jelentett be fellebbezést, amelyben az ítélőtábla végzésének megváltoztatását és a perújítás elrendelését indítványozta.

A Legfőbb Ügyészség átirata szerint a védő által bejelentett fellebbezés nem alapos. Sz. H. sértett a terhelő tanúvallomását már az alapügy elsőfokú tárgyalásán visszavonta, a fellebbezés elbírálása során pedig a másodfokú bíróság az ugyanilyen tartalmú bizonyítási indítványt már ugyancsak elutasította, mert nem látta indokoltnak a sértett tanú ismételt kihallgatását.

Nem született olyan jogerős ítélet sem a sértettel szemben, amely jogerősen megállapította volna, hogy hamis tanúvallomást tett. A Legfőbb Ügyészség ezért az ítélőtábla végzésének a helybenhagyását indítványozta.

A Kúria a védő fellebbezését alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség indítványát alaposnak találta.

A Be. rendelkezései [408. § (1) bekezdés] tételesen meghatározzák, hogy a jogerős ítélettel befejezett ügyben milyen törvényi feltételek fennállása mellett rendelhető el a perújítás. Az ítélőtábla helyesen mutatott rá a perújítási indítványt elutasító végzésében arra, hogy a IV. r. elítélt védője abban nem hivatkozott olyan új tényre vagy bizonyítékra, amely eltérő döntés meghozatalát valószínűsítené. Az általa megjelölt bizonyíték az alapeljárásban már rendelkezésre állt, az eljárt bíróságok azok tartalmát az ítélet meghozatala során már értékelték. A jogerős ítélet tényállásának a bizonyítékok mérlegelését vitató támadása pedig - amely már az alapeljárásban sem megengedett - a rendkívüli jogorvoslatot jelentő perújítási eljárásban nem vezethet eredményre.

Nem tévedett az ítélőtábla akkor sem, amikor a Be. 418. §-a (2) bekezdésének a) pontjára hivatkozással azért nem állapította meg a 408. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti - hamis vagy hamisított bizonyíték felhasználásával megvalósult - perújítási okot, mert a bűncselekmény elkövetésének jogerős megállapítására ez ideig nem került sor.

A kifejtettekre figyelemmel a perújítás elrendelésére nem kerülhetett sor, ezért a Kúria az ítélőtábla végzését - a Be. 414. §-ának (2) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 371. §-a (1) bekezdésének alkalmazásával - helybenhagyta.

(Kúria Bkf. II. 5/2012.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria Budapesten, a 2012. január 16. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő