A Fővárosi Törvényszék P.22237/2011/77. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 233. §, 234. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 339. §, 340. §, 349. §, 632. §] Bíró: Uzsoky Ágnes

Fővárosi Törvényszék

...P..../2011/77.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Rab Ferenc (ügyvéd címe szám) ügyvéd által képviselt

I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe. szám) I. rendű

II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe. szám) II. rendű felpereseknek

az képviselő neve (eljár: bírósági titkár bírósági titkár, képviselő címe szám) által képviselt

alperes neve (alperes címe szám.) alperes ellen

kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET:

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű felperesnek 15.500.000.- (tizenötmillió-ötszázezer) forintot és ezen összegnek 2009. február hó 26. napjától a kifizetés napján, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű felperesnek 15.500.000.- (tizenötmillió-ötszázezer) forintot és ezen összegnek 2009. február hó 26. napjától a kifizetés napján, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek - egymás között egyenlő arányban - 1.435.100.- (egymillió-négyszázharmincötezer-egyszáz) forint perköltséget.

A le nem rótt 900.000. - (kilencszázezer) forint illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, a Fővárosi Törvényszéken lehet 3 példányban benyújtani.

Az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha a jogi képviselővel nem rendelkező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. A fél a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő. Ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, perorvoslati kérelmét a bíróság - a fenti kivételektől eltekintve - hivatalból elutasítja. Jogi képviselőnek minősülnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 73/C. § (1)-(3) bekezdéseiben megjelölt személyek.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen benyújtott fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésre vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél fellebbezésével, ennek hiányában a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására kérheti tárgyalás tartását.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek által előterjesztett közös kérelem alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

Indokolás:

A bíróság az alábbi tényállást állapította meg:

Néhai 1-es személy örökhagyó (a továbbiakban: örökhagyó) és felperesek régi ismerősök voltak. Tekintettel arra, hogy örökhagyónak leszármazója nem volt, felperesek pedig vállalták, hogy gondoskodnak a hajlott korú örökhagyóról, örökhagyó úgy döntött, hogy a települési szám és szám helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlanjait felperesekre hagyja.

A végrendelet elkészíttetése végett 1991. július hó 19-én keresték fel felperesek és örökhagyó közjegyzőt, a 2-es települési Városi Bíróság közjegyzőjét, aki örökhagyó és I. rendű felperes jelenlétében magánokirati formában megszövegezte és írógépén leírta a végrendeletet, létrejöttének helyszíneként település (az örökhagyó lakhelye), dátumaként pedig aznap (1991. július hó 19.) került feltüntetésre.

A fentiek szerint elkészített végrendeletet örökhagyó 1991. július hó 22-én írta alá, amikor az örökhagyó II. rendű felperes társaságában ismételten felkereste a közjegyzőt, a közjegyző előzetes tájékoztatásának megfelelően ekkor már hozták magukkal a végrendeleti aláírás közjegyzői hitelesítéséhez szükséges illetékbélyeget. Ilyen előzmények után, a közjegyző jelenlétében írta alá az örökhagyó a végrendeletet, aláírásáról a közjegyző a .../1991. ügyszám alatt kiállított közjegyzői tanúsítványt állította ki, mellyel azt igazolta, hogy 1-es személy örökhagyó a végrendeletet 1991. július hó 22. napján, 2-es településen a közjegyző előtt írta alá.

A fentiek szerinti, közjegyzői aláírás hitelesítéssel ellátott végrendeletet átadta az örökhagyónak, arról azonban nem tájékoztatta, hogy a végrendelet érvényességéhez két tanú aláírása szükséges, akik aláírásukkal azt tanúsítják, hogy örökhagyó előttük elismerte, hogy a végrendeleten az ő aláírása szerepel.

A bíróság megállapította, hogy a közjegyző nem vezette be a lajstromkönyvbe, és nem helyezte el a közjegyzői irattárba a fentiek szerinti, 2/1991. sorszám alatti közjegyzői hitelesítéssel ellátott végrendeletet.

1-es személy 2009. február hó 25-én elhunyt.

A hagyatéki eljárás során a fentiek szerinti végrendelet tárgyát képező települési szám és szám. helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlanokat 2-es közjegyző 2-es települési közjegyző 2010. november hó 31-én .../2009/39. szám alatt kelt hagyatékátadó végzésével - határozata indokolásában rögzítve, hogy az örökhagyó után a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 629.§ (1) bekezdése b) pontjába ütköző, alaki hibás írásbeli végrendelet maradt - ideiglenes hatállyal a Magyar Államnak, mint szükségképpeni örökösnek adta át.

Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés ellen a felperesek fellebbezést nyújtottak be, kérték a hagyaték végrendelet alapján történő átadását, de fellebbezésük nem vezetett eredményre. Tekintettel arra, hogy az örökösödési igények perrel történő érvényesítésére sem került sor, a közjegyző .../2009/57 számú végzésével a jelen perrel érintett két ingatlant is teljes hatállyal átadta a Magyar Államnak, mint szükségképpeni törvényes örökösnek.

Az eljáró közjegyző .../2012/18. szám alatti végzésével a hagyatéki eljárás megismétlését rendelte el, arra való tekintettel, hogy oldalági örökösök hagyatéki igényt jelentettek be, mely megismételt hagyatéki eljárásban a hagyaték átadása tárgyában született korábbi döntéseket hatályon kívül helyezte, mindazonáltal ezen eljárásban is először ideiglenes hatállyal, majd pedig .../2012/39. számú alatti, 2015. május hó 14-én jogerőre emelkedett végzésével a Magyar Államnak adta át örökhagyó hagyatékát a közjegyző.