555/B/2000. AB határozat
a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 248. §-a alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 248. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
INDOKOLÁS
I.
1. Az indítványozó indítványozta a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 248. §-a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését azzal az indokolással, hogy ez a törvényszakasz sérti az Alkotmány 54. § (1) és (2) bekezdését, az 55., 57., 64., 70/A., 70/B., 70/D., valamint 70/E. §-ait és az "egész Alkotmányt."
2. Az indítvánnyal érintett jogszabályok a következők:
"54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.
(2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni."
"55. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.
(2) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell állítani. A bíró köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.
(3) Az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogvatartás áldozata volt, kártérítésre jogosult."
"57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.
(2) A Magyar Köztársaságban senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.
(3) A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.
(4) Senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bűncselekmény.
(5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot - a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan - a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja."
"64. § A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé."
"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti."
"70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.
(2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga.
(3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének.
(4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz."
"70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.
(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg."
"70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz: öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.
(2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg."
"Zugírászat
248. § Aki jogosulatlanul, más részére, üzletszerűen beadványt vagy okiratot szerkeszt, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő."
II.
Az indítvány megalapozatlan.
Az Alkotmánybíróságnak az utólagos normakontroll keretében azt kellett vizsgálnia, hogy a támadott büntető jogszabály sérti-e az Alkotmánynak az indítványban hivatkozott valamely rendelkezését.
Mindenekelőtt megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy a Btk. 248. §-a nem tartalmaz speciális rendelkezést sem ügyvédekre, sem pedig jogtanácsosokra nézve. Ezt a bűncselekményt bárki megvalósíthatja, aki jogosulatlanul szerkeszt más részére beadványt vagy okiratot.
Azt pedig, hogy egy konkrét ügy vádlottja jogosult volt-e, vagy sem, ilyen tevékenység folytatására, a bíróság hivatott eldönteni.
A Btk. 248. §-ának törvényi tényállása - szövegszerű értelmezése szerint - semmiféle diszkriminációt nem tartalmaz az elkövetői kört tekintve, ezért nem sérti az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését.
Nem áll fent alkotmányjogilag értékelhető összefüggés egyrészt a Btk. 248. §-ában meghatározott zugírászat vétsége, másrészt az indítványban felsorolt azon alkotmányi rendelkezések között, amelyek az élethez és az emberi méltósághoz kapcsolódó jogról, a személyi szabadság védelméről, a bíróság előtti egyenlőségről, a független és pártatlan bíráskodásról, a védelem jogáról, a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmáról, a jogorvoslati jogról, a panaszjogról és a kérelmezési jogról, a jogegyenlőséget sértő hátrányos megkülönböztetésről, az esélyegyenlőtlenségről, a munkához való jogról, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásáról, az egyenlő bérezésről, a testi és lelki egészségről, valamint a szociális biztonságról szólnak.
Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt - mint megalapozatlan- elutasította.
Budapest, 2001. május 28.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság helyettes elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró