BH 2015.5.119 Személyes adattal visszaélést valósít meg, aki az önkormányzati képviselő ellen folyamatban levő büntetőügy tárgyalására szóló idézést sokszorosíttatja, majd annak példányait a választókerületben a választókhoz eljuttatja azért, hogy a képviselőt lejárassa.

Jelentős érdeksérelem valósul meg ugyanis, ha az önkormányzati képviselő ellen folyamatban levő büntetőeljárásra vonatkozó adat a választók széles köre előtt jogosulatlanul ismertté válik [1978. évi IV. tv. 177/A. § (1), (3) bek.].

[1] A városi bíróság a 2008. június 24. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett ítéletében három terhelt ügyét bírálta el. A felülvizsgálati indítvánnyal érintett I. r., valamint a II. r. és a III. r. terheltet bűnösnek mondta ki 1-1 rendbeli társtettesként elkövetett visszaélés személyes adattal bűntettében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 177/A. § (1) bek. a) pontja és (3) bek.]. Ezért az I. r. terheltet 8 hónap börtönbüntetésre és 40 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A pénzmellékbüntetést meg nem fizetése esetére 4000 forintonként egy nap szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni.

[2] A megyei bíróság mint másodfokú bíróság a 2009. március 12. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott ítéletében - az I. r. terhelt felmentés érdekében bejelentett fellebbezése alapján eljárva - a városi bíróság ítéletét az I. r. terhelt tekintetében annyiban megváltoztatta, hogy a terhére rótt bűncselekményt 1 rendbeli, társtettesként elkövetett személyes adattal visszaélés bűntettének [korábbi Btk. 177/A. § (1) bek. a) pont, (3) bek.] minősítette. Ezért őt 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egynapi tétel összegét 250 forintban állapította meg. Az 50 000 forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén napi tételenként egynapi fogházbüntetésre rendelte átváltoztatni (a II. r. és a III. r. terheltek vonatkozásában a városi bíróság ítélete első fokon jogerőre emelkedett).

[3] A városi bíróság az elsőfokú ítélete tényállásának történeti részében rögzítette, hogy az I. r. és a III. r. terheltek általános iskolás koruk óta ismerik egymást. I. r. terhelt a Független Kisgazdapárt T.-i Szervezete és a J. L. Civil Egyesülés nevében eljárva, 2005. február 14-től 2005. május 9-ig hivatalvezetői és jogi asszisztensi munkakörben foglalkoztatta a III. r. terheltet. A II. r. terheltet a Független Kisgazdapárt irodájában 2003. év óta takarítóként foglalkoztatták.

[4] T. város önkormányzati képviselője, M. Á. sértett ellen - a 2003. március 20-i testületi ülésen Sz. F. önkormányzati képviselőt érintő felszólalása miatt - büntetőeljárás indult. A büntetőügyben az Sz. Városi Bíróság 2005. április 11. napjának 9.00 órájára tűzött ki tárgyalást. A tárgyalásra tanúként idézte az I. r. terheltet.

[5] Az I. r. terhelt a bíróság által részére megküldött idézést átadta a III. r. terheltnek, kérve annak olyan kicsinyítését, hogy 1 db A4-es lapon több másolt idézés férjen el. A III. r. terhelt a felkérésnek haladéktalanul eleget téve a megyei önkormányzat épületének alagsorában lévő fénymásolón 2 db olyan kicsinyítést, amelyen 2 db idézés, illetve 2 db olyan kicsinyítést, amelyen 4 db idézés fért el, készített, és azokat még azon a napon átadta az I. r. terheltnek. Az I. r. terhelt a kicsinyített idézéseket a lakásán tartott fénymásolón több mint 700 példányban sokszorosította. A kicsinyített, majd másolt idézéseket átadta a III. r. terheltnek, akit arra kért meg, vágja azokat ketté.

[6] A III. r. terhelt a kettévágott idézéseket átadta az I. r. terheltnek, majd együtt átmentek a Független Kisgazdapárt irodájába, ahol I. r. terhelt a másolt idézések felét a II. r. terheltnek adta át azzal, hogy azokat M. Á. önkormányzati képviselő választókerületében szórja szét. A nála maradt idézéseket I. r. terhelt maga helyezte el a képviselő asszony választókörzetében található postaládákban.

[7] A II. r. terhelt a rábízott idézések egy részét a városban az E. út lakásainak postaládáiba dobta be, másik részét a kijelölt célterület felé haladva a vasútállomás közelében lévő szemétgyűjtő tartályba dobta.

[8] Az I. r. terhelt az idézések postaládába történő elhelyezésével azt kívánta elérni, hogy M. Á. képviselő asszonyt, mint politikai ellenfelét a választók előtt lejárassa.

[9] A megyei bíróság másodfokú ítéletében az ismertetett tényállást mindenben megalapozottnak találta és felülbírálata során irányadónak tekintette. Határozatának jogi indokolása körében kiemelte, hogy az I. r. terhelt célja a jogosulatlan adatkezeléssel, az idézés jogtalan módon történő felhasználásával M. Á. képviselőbe vetett bizalom megrendítése volt, és ez az ő érdekeit jelentősen sértette.

[10] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. r. terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, amelyben a felmentését kérte. Álláspontja szerint ő csupán az önkormányzati képviselő tevékenységét érintő kritikát gyakorolt, mely kritika büntetőjogi következményekkel nem járhat, és egyébként sem okozott jelentős érdeksérelmet. Vitatta az ítélet megalapozottságát is.

[11] A Legfőbb Ügyészség átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványát részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Az átiratban kifejtettek szerint a felülvizsgálati eljárásban a tényállás megalapozottságának vitatását a Be. 423. §-ának (1) bekezdése kizárja. E körbe tartozónak tartotta azt az állítást is, hogy a terhelt a képviselővel szemben kizárólag kritikát gyakorolt. A jogszabályi környezet felvázolása mellett rámutatott arra, hogy a terhelt adatkezelőnek, a képviselővel szemben folyamatban lévő büntetőeljárás pedig különleges adatnak minősül, melynek kezelése kizárólag hozzájárulás vagy törvényi felhatalmazás mellett lett volna jogszerű. Az önkormányzati képviselő vonatkozásában a különleges adat megismerése nagyszámú választó által jelentős érdeksérelemmel jár, így a terhelt bűnösségének megállapítására és a cselekmény minősítésére az anyagi jogi szabályok megsértése nélkül került sor. Abszolút eljárási szabálysértés sem történt, ezért a Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozat fenntartását indítványozta.

[12] A Kúria az I. r. terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt - a Be. 420. §-ának (1) bekezdése szerint - tanácsülésen bírálta el. Felülbírálata - a Be. 423. §-ának (4) és (5) bekezdése értelmében - hivatalból vizsgálandó, a Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt abszolút eljárási szabálysértésekre és a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokra terjedt ki.

[13] Ennek alapján a Kúria az említett körbe eső, feltétlenül a jogerős határozat hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértést nem észlelt. A terhelt felülvizsgálati indítványát pedig - a Legfőbb Ügyészség átiratában kifejtett indokokkal egyezően - részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta.

[14] A Be. 416. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. A terhelt indítványa e felülvizsgálati ok szempontjából volt értékelendő.