A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33501/2016/12. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi XXXI. törvény (Tűzoltósági tv.) 21. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. §, 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Épelj.) 11/A. § (2) bek.] Bíró: Fábián Judit
Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
20.K.33.501/2016/12.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Bedő Katalin ügyvéd (...) által képviselt I.rendű felperes neve (...) I. rendű és II.rendű felperes neve (...) II. rendű felpereseknek, a dr. Pataki Márta Krisztina jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (...) alperes ellen építési ügyben hozott közigazgatási határozat (iktatószám: ....) felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő
Í t é l e t e t
A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.
Kötelezi a bíróság a felpereseket, hogy tárgyi illetékfeljegyzési joguk folytán le nem rótt 30.000,- (harmincezer) forint eljárási illetéket az illetékügyi hatóság külön felhívására egyetemlegesen a Magyar Államnak fizessenek meg.
Kötelezi a bíróság a felpereseket, hogy az alperesnek 15 (tizenöt) napon belül egyetemlegesen
fizessenek meg 30.000,- (harmincezer) forint perköltséget.
Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.
I n d o k o l á s :
Budapest Főváros ... Jegyzője .... számon elvi építési engedélyt adott ki a .... részére, a .... szám alatti ... helyrajzi számú ingatlanon 2 lakást tartalmazó magastetős kialakítású tetőtér ráépítésére. Az engedély 2013. 07. 31-n jogerőre emelkedett.
Az elvi építési engedély hatálya alatt 2014. 07. 30-án a .... építési engedély iránti kérelmet nyújtott be az elvi engedély alapján annak megfelelő építészeti kialakítással. 2015. március 19-én Budapest Főváros ... Jegyzője tudomásul vette, hogy az építési engedélyezési eljárásba a .... helyébe I.rendű felperes neve és II.rendű felperes neve jogutódlással a kérelem építtetőjeként az eljárásba belép. Az építési engedélyezési eljárásban az elsőfokú építésügyi hatóság 2015. március 31-én megkereste az elsőfokú tűzvédelmi szakhatóságot. A szakhatósági állásfoglalás bevárása nélkül született meg Budapest ... Jegyzője ... számú, 2015. május 21-én kelt határozata, melyben a kérelem szerinti építkezésre az építkezési engedélyt nem adta meg, a kérelmet elutasította. Döntését többek között azzal indokolta, hogy Budapest ... Polgármestere települési kép véleményében a kérelem szerinti építkezést engedélyezésre nem javasolta.
A határozattal szemben a felperesek fellebbezést terjesztettek elő, melyben arra hivatkoztak, hogy a szakhatóság a 2015. április 9-én kelt, az ÉTDR-ben 10-én feltöltött hiánypótlási felhívásában 2015. 06. 01-ig adott határidőt az abban foglal hiányok pótlására, amit a tervezőkön keresztül pótoltak és arra hivatkoztak, hogy nem várták be a szakhatósági állásfoglalást, annak megérkezését megelőzően 2015. május 21-én kelt, május 26-án kiadmányozott határozattal utasították el az építési engedélykérelmüket.
Mindezekre figyelemmel az alperes a .... számú, 2015. 09. 08-án kelt
döntésével az elsőfokú határozat megsemmisítése mellett új eljárás lefolytatását rendelte el azzal az indokolással, hogy az elsőfokú elutasítás ugyan megalapozott, azonban Budapest ...ának Jegyzője az ügyben hatáskör hiányában járt el, ezért a 343/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet (továbbiakba: kormányrendelet) 1. § f) pontja értelmében a fővárosi kizárási ügyekben a fővárosi kormányhivatal, a fővárosi kerületi hivatala jár el.
Mindezekre figyelemmel született meg a perbeli eljárás alapjául szolgáló elsőfokú határozat, melyet a hatáskörrel rendelkező elsőfokú építésügyi hatóság, azaz a Budapest Főváros Kormányhivatala ... hozott .... számon, mely 2015. október 21-én kelt, és az építési engedély iránti kérelmet elutasította többek között arra hivatkozással, hogy a tűzvédelmi szakhatóság az engedély megadásához nem járult hozzá, valamint Budapest Városépítészeti és Építészeti Tervtanács, a Tervtanács Elnöke a ... számú, 2015. 08. 11-én kelt véleményével a tervet engedélyezésre nem ajánlotta.
A határozat rögzítette indokolásában, hogy 2015. október 15-én helyszíni szemlét tartottak, melynek tapasztalatai alapján megállapították, hogy a meglévő ingatlanon az állapot egyezik az engedélykérelemben szereplővel, az ingatlanon jelenleg engedélyköteles építési, bontási munkálatok nincsenek folyamatban.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdésében rögzítettekre figyelemmel hivatkozva és a (3) bekezdésben kifejtettekre utalt arra, hogy a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Észak-Budai Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2015. 06. 03-án kelt, .... számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása úgy szól, hogy az eljárás során a dokumentációt áttekintve hiányosságokat tártak fel, melynek megszüntetése érdekében hiánypótlási felhívást küldtek ki az építtető részére, melynek határnapjaként 2015. 06. 01. került meghatározásra és ennek eleget téve az építtető feltöltötte az építészeti tervdokumentáció kiegészítését az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe.
Az elutasítás első indoka az volt, hogy a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 21. § (1) bekezdés előírásainak nem felelt meg a terv. A második elutasítási indok pedig, hogy a Budapesti Városépítészeti és Építészeti Tervtanács, a Tervtanács Elnöke a ... számú, 2015. 08. 11-én kelt véleményével a tervet engedélyezése nem ajánlotta. Ezért az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R.) 18. § (4) bekezdés c) pontja alapján az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelmet elutasította, mert a tervezett építési tevékenység engedélyezését a polgármester a településképi véleményben nem javasolta. Így ezen két okból kifolyólag hozták meg a döntésüket.
A határozattal szemben a felperesek határidőben keresettel éltek, melynek során született meg az alperes .... számú 2016. 05. 25-én kelt határozata, mely az elsőfokú határozatot a fellebbezés elutasítása mellett helybenhagyta az indokolási rész kiegészítésével és rögzítette, hogy a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság a ....ált. számon szakhatósági állásfoglalást adott, mely szerint a másodfokú építési engedély megadásához tűzvédelmi szempontból nem járult hozzá és fenntartotta a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Észak- Budai Katasztrófavédelmi Kirendeltségének fentebb már ismertetett számú állásfoglalásában foglaltakat.
A határozat jogszabályi hivatkozással alátámasztottan kifejtette, hogy az R. 17. § (1) bekezdése
szerint az építési tevékenység végzésére a jogszabályban meghatározott építésügyi hatóságtól építési engedélyt kell kérni. Az R. 17. § (6), (7), (8), (9) és (10) bekezdései határozzák meg, hogy mit kell az építési engedélyhez mellékelni és az R. 8. számú melléklete mondja ki, hogy mit kell tartalmazni a műszaki dokumentációnak.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!