A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27284/2014/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FOGYASZTÓVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bíró: Kukla Angelika

A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Ács Ildikó jogtanácsos által képviselt felperes neve (...) felperesnek - dr. Sánta Ildikó jogtanácsos által képviselt alperes neve(alperes címe) alperes ellen fogyasztóvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra - a felhívásban közölt módon és időben - 30 000 (harmincezer) forint eljárási illetéket.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 5 000 (ötezer) forint perköltséget.

A határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A bíróság a a kereset és az ellenkérelem, a rendelkezésre álló közigazgatási és periratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A ... Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége DEO/001/00005-2/2014. számú határozatával 10 000 000 forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a felperessel szemben és kötelezte, hogy az ...szám alatt működő 41026. számú "T" hipermarket elnevezésű kereskedelmi egységében a fogyasztók számára értékesítésre kihelyezett termékeket a feltüntetett eladási áron értékesítse.

A hatósági eljárás bejelentés alapján indult, miszerint a perbeli üzletben értékesítésre kihelyezett Sims3 Természetfeletti Erő PC játékon eladási árként 1990 forint szerepelt, ezzel szemben a termék 7990 forintért került megvásárlásra. A vásárló a végösszeget sokallva otthonában vette észre, hogy 6000 forinttal többet számlázott az adott terméknél a felperes.

A hatósági eljárásban a próbavásárlás során a termékért a pénztárnál 1990 forint helyett 7 990 forintot fizettek a felügyelők.

A próbavásárlás során készült jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy az árcímke közvetlenül a termékre volt felragasztva és a terméket egy lopásvédelemmel ellátott műanyag tokba helyezve értékesítették, így a termék és az árcímke a fogyasztó számára hozzáférhetetlen, a zárt műanyagtokot csak a fizetést követően veszik le a pénztárnál.

A termék ára 2013. október 26. napjáig volt 1990 forint, ekkor változott az ára 7990 forintra. A próbavásárlás során a felügyelők 6 000 forint mértékű áreltérést tapasztaltak a fogyasztó hátrányára. Az ellenőrzés idején az árusítás helyén további két darab PC játék volt értékesítésre kihelyezve a fent leírt módon. A próbavásárlás során felvett jegyzőkönyv szerint 2013. október 26-dikától a próbavásárolt terméken kívül egy darabot értékesített a felperes.

Az elsőfokú határozat szerint a felperes megsértette az 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 14. § (5), 6. § (1) bekezdésének c) pontját, mivel a hatóság megállapította, hogy a vállalkozás által alkalmazott kereskedelmi gyakorlat megtévesztésre alkalmas az áru árának vonatkozásában. A termék eladási áráról való tájékoztatás alkalmas arra, hogy a fogyasztó ennek hatására döntsön az adott termék megvásárlása mellett, így a vonatkozó kereskedelmi gyakorlat olyan ügyleti döntés meghozatalára késztetheti a vásárlót, amit egyébként nem hozott volna meg.

A határozat rögzíti, hogy a fogyasztóvédelmi bírság az Fgytv. 47. § (1) és (5) bekezdése alapján került kiszabásra. Ekörben értékelésre került, hogy a vállalkozás a fogyasztók vagyoni érdekeit is súlyosan megsértette, tekintettel arra, hogy a terméket a feltüntetett eladási ár helyett négyszeres áron értékesítette. A 6 000 forintos többletszámolás a jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fokozza a fogyasztók kiszolgáltatottságát, mivel a termékek eladási árának nagy jelentősége van a fogyasztó vásárlási szándékának kialakításában. A vásárlónak joga van a valós, tényszerű ártájékoztatáshoz. A felperes a fogyasztót az ügyleti döntés meghozatalában a nem valós ártájékoztatással megtévesztette.

A hatóság a döntés meghozatala során tekintettel volt a közérdekű bejelentés valós mivoltára és arra, hogy az ellenőrzés során a megtévesztő ártájékoztatás bizonyítottan is megvalósult. A jogsértő állapot fennállását a rendelkezésre álló adatok alapján 2013. október 26. és 2013. november 13-dika közötti időszakra állapította meg. A vállalkozás nyilatkozata szerint ez idő alatt egy darab került értékesítésre az adott termékről. Különös súllyal értékelte a hatóság a vállalkozás részéről a jogsértő magatartás ismételt tanúsítását. A döntése meghozatalánál figyelemmel volt az internetes honlapon megtalálható felperesi gazdálkodási adatok kapcsán arra, hogy a 2004. évi XXXIV. törvény (Kkvtv.) 12/A. §-ba foglaltak nem vehetőek figyelembe. Az Fgytv. 47/C. § (1) bekezdés a) pontját hívta fel a bírság mértékének megállapításánál.

A felperes a határozattal szemben fellebbezéssel élt. Álláspontja szerint Fgytv. 47. § (1) bekezdésébe foglalt feltételeknek nem tett eleget a határozat és a hatóság megszegte az arányosság követelményét is. Szerinte a jogsértés súlyánál értékelni kellett volna, hogy ténylegesen a fogyasztó vagyoni érdeke nem sérült, mivel a vállalkozás egyetlen egy darabot, a próbavásárolt darabot értékesítette. A termék kis mennyiségű fogyasztót érintett, mivel az különleges igényeket kielégítő termék, a terméket a társaság a kereskedelmi kommunikáció útján nem hirdette. A jogsértő állapot időtartamával kapcsolatban kifejtette, hogy a hatóság figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a jogsértő állapot rövid ideig áll fenn, továbbá nem bizonyította, hogy a jogsértés ténylegesen fennállt az általa megjelölt időpontban. Álláspontja szerint a jogsértő magatartás ismételtsége vonatkozásában a hatóság a bírságolási gyakorlatával ellentétben sokkal magasabb összegű bírságot szabott ki, mint ami a jogsértéssel arányban állna, mivel a korábban alkalmazott bírság ötszörösét szabta ki jelen határozatával. A jogsértéssel elért előny körében pedig kitért arra, hogy a felperes semmilyen előnyt nem ért el a jogsértéssel, mivel a próbavásárlást követően az összeg visszatérítésre került. A jogsértés elkövetése nem volt szándékos, sajnálatos emberi tévedés, mulasztás következménye.

Az alperes az elsőfokú határozatot helyben hagyta. A határozat a felperesi fellebbezés okán rögzíti, nem értékelendő az, hogy a jogsértésből adódóan senkit nem ért vagyoni hátrány, tekintettel arra, hogy e nélkül is megsértettnek tekinthető az Fgytv. vonatkozó rendelkezése. Szintén nem értékelte enyhítő körülményként a bírság kiszabása körében, hogy nem minden háztartásban előforduló termékről van szó, mivel álláspontja szerint a jogsértés megvalósulása szempontjából ez nem releváns. Rögzítette, hogy a jogsértés időtartalmát a hatóság helyesen állapította meg, a társaság állítása alátámasztására semmilyen bizonyítékkal nem szolgált. Arra tekintettel, hogy a terméken feltüntetett ár és a ténylegesen fizetendő ár között különösen nagy volt az eltérés, indokoltnak tekintette az elsőfokú szerv által alkalmazott bírság összeget.