A Szekszárdi Törvényszék Mf.20074/2011/7. számú határozata munkabér (ELMARADT munkabér) tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 76. §, 82. §] Bírók: Hegedűsné dr. Uhrin Andrea, Imre Zita, Lakatosné Dr. Gerzson Nóra

Szekszárdi Törvényszék

10.Mf.20.074/2011/7. szám

A Szekszárdi Törvényszék a Dr. Farkas László pártfogó ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti lakos) felperesnek, - a Litter és Bíró Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt alperes neve (alperes címe szám alatti székhelyű) alperes elleni elmaradt munkabér tárgyú munkaügyi perében a Szekszárdi Munkaügyi Bíróság 1.M.358/2011/13. számú ítélete ellen az alperes 15. sorszámú fellebbezése és a felperes 10.Mf.20.074/2011/3. sorszámú csatlakozó fellebbezése alapján meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A törvényszék a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatja,

a keresetet elutasítja,

mellőzi az alperes marasztalását.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 80.000,- azaz (Nyolcvanezer) forint együttes első- és másodfokú eljárásra megállapított perköltséget.

A felperes pártfogó ügyvédjének díja az első- és másodfokú eljárásban a felperes terhére esik.

A feljegyezett eljárási és fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2004.-ben létesített munkaviszonyt az alperessel informatikus munkakörben, az alperes 2009. november 18. napján belső intranetes hálózatán közzétette T-M01/2009. számú utasítását az alperes munkaügyi szabályzatáról, annak kiadását 2009. november 1. napi hatállyal rendelte el. A munkaügyi szabályzat bérbesorolási rendszert határozott meg három munkaköri főcsoporttal. Az alperes 2009. december 31. napján kelt utasítással rendelkezett a munkaügyi szabályzat 2010. január 1-jéntől történő módosításáról, mely szerint az alapbértarifa rendszer bevezetését visszavonta, alkalmazását határozatlan időre felfüggesztette.

A felperes keresetében havi 80.000,- forint alapulvételével összesen 1.952.000,- forint elmaradt munkabér és kamata megfizetésére kérte az alperes kötelezését arra hivatkozással, hogy munkaszerződése szerinti munkabére havi bruttó 100.000,- forint, a munkaügyi szabályzat alapján azonban minimum 180.000,- forint havi munkabérben kellett volna részesülnie az A/1 csoportba tartozása alapján.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, előadta, hogy a munkaügyi szabályzat csak azokra a munkavállalókra vonatkozott, akikkel megkötötte a munkaügyi szabályzat melléklete szerinti, úgynevezett új típusú munkaszerződést, a munkaügyi szabályzat a felperesre nem irányadó, ezért irreleváns az is, hogy miként került kiadásra a munkaügyi szabályzat módosítása.

A munkaügyi bíróság a keresetnek részben helytadva kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 488.000,- forint elmaradt munkabért kamatteherrel együtt, a meghaladó keresetet elutasította.

A felperes pátrfogó ügyvédjének díját 67 %-ban a felperes, 37 %-ban az alperes terhére állapította meg, marasztalta az alperest 29.000,- forint eljárási illetékben az állam javára.

A munkaügyi bíróság megállapította, hogy nem vitatott peradat, miszerint az alperes a munkaügyi szabályzatot belső, intranetes hálózatán közzétette azon kísérőszöveg mellett, hogy "A szabályzat előírását kérjük mindenki tartsa be. A szabályzat itt olvasható." A szabályzatot 2009. november 1. napjától alkalmazni rendelte, az magában foglalta a bérbesorolási rendszert is. A szabályzat nem szólt arról, hogy rendelkezései csak azokra a munkavállalókra hatnak ki, akikkel az alperes úgynevezett új tartalmú munkaszerződést köt, illetve az tervezett munkáltatói intézkedésnek sem volt tekinthető. Így az alperesnek a szabályzatot minden munkavállaló tekintetében a bevezetés időpontjától alkalmaznia kellett, az alperesnek beállt az a kötelezettsége, hogy módosítania kellett volna a munkaszerződéseket a személyi alapbér tekintetében az általa bevezetett alapbér tarifa táblázat alapján. Ennek elmaradására az alperes nem hivatkozhat, mivel maga a munkaügyi szabályzat rendelkezik arról, hogy a személyi alapbér tekintetében a munkaszerződés-módosítás írásba foglalás nélkül is létrejön a felek között. Ennek okán a munkaügyi szabályzat visszavonásával az alperes egyoldalúan nem csökkenhette a felperes alapbér tarifa táblázat szerinti alapbérét. Ezért szükségtelen volt a perben annak vizsgálata, hogy miként került kiadásra a munkaügyi szabályzat módosításáról rendelkező utasítás. A munkaügyi szabályzat a felperes iskolai végzettsége és szakképesítése szerint az A/2. besorolását teszi lehetővé, személyi alapbére így minimum 120.000,- , maximum 200.000,- forint, a felperes azzal, hogy személyi alapbérét havi 180.000,- forintban kérte megállapítani nem terjesztett elő olyan keresetet, mely magasabb személyi alapbérre jogosultságra irányult volna, mint a besorolása szerinti, ezért a munkaügyi bíróság 2009. november 1-jétől havi 120.000,- forint személyi alapbérre való jogosultságot állapított meg a felperes számára.

Az alperes fellebbezésében elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, a bizonyítási eljárás megismétlésével kérte. Álláspontja szerint azzal, hogy a felperes magát A/1-es csoportba tartózónak vélte és arra alapítottan kérte havi bruttó 80.000,- forint elmaradt munkabérben az alperes marasztalását, kereseti kérelme nem vonatkozott arra, hogy A/2-es kategóriába tartozására tekintettel ítélje meg a bíróság elmaradt bérigényét, ezzel az elsőfokú bíróság eljárási szabályt vétett, mert a kereseti kérelmen túlterjeszkedett.

Eljárási szabályt sértett továbbá azzal, hogy nem vizsgálta az alperes hivatkozása ellenére a felperes munkavégzését, mivel a munkaügyi szabályzat szerint olyan munkavállalóval szemben, akinek nem megfelelő a munkavégzése, a munkáltatónak mérlegelési jogköre van a szabályzatban foglaltaktól való eltérésre.