Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

A Kúria Mfv.10435/2012/4. számú precedensképes határozata. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 6. §, 76. §, 82. §] Bírók: Magyarfalvi Katalin, Patassyné dr. Dualszky Katalin, Zanathy János

A határozat elvi tartalma:

A munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása a munkaszerződés szükséges tartalmi elemének módosítását a munkavállaló beleegyezése hiányában nem eredményezheti.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Mfv.III.10.435/2012/4.szám

A Kúria a pártfogó ügyvéd által képviselt a Litter és Bíró Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Bíró Balázs által képviselt alperes ellen a Szekszárdi Munkaügyi Bíróság 1.M.358/2011. szám alatt megindított és másodfokon a Szekszárdi Törvényszék 2012. március 14-én hozott 10.Mf.20.074/20011/7. számú ítéletével befejezett perében a jogerős határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2013. április 8. napján tartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Szekszárdi Törvényszék 10.Mf.20.074/2011/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A pervesztes felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját és a felülvizsgálati eljárásban felmerült illetéket a magyar állam viseli.

I n d o k o l á s

A felperes a 2011. szeptember 8-án benyújtott, később pontosított keresetében a 2009. november 1. és 2011. november 12. közötti időszakra havi 80.000 forint, összesen 1.952.000 forint bérkülönbözet és kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Az elsőfokú bíróság az alperest 488.000 forint elmaradt munkabér és kamatai megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az irányadó tényállás szerint a felperes 2004. október 7-től informatikus, hálózati operátor munkakörben állt az alperes alkalmazásában. Az alperes 2009. november 18-án a belső intranetes hálózatán T-MO1/2009. számon utasítást tett közzé Munkaügyi Szabályzatáról, amelynek kiadását 2009. november 1-jével rendelte el azzal, hogy az visszavonásig érvényes. A Munkaügyi Szabályzatban az alperes bérbesorolási rendszert határozott meg, amely szerint a személyi alapbért az egyéni teljesítményértékelés alapján a munkáltató a munkavállaló munkakészsége, munkaeredménye és magatartása, valamint a 2. pontban foglaltak figyelembevételével állapítja meg. A 2. pont a munkavállaló személyi alapbérét a 8. számú melléklet szerinti tarifatáblázat alapján a munkaköri csoportonként meghatározott alsó- és felső határ között rendelte el megállapítani.

Az elsőfokú bíróság nem fogadta el az alperes azon védekezését, miszerint a Munkaügyi Szabályzat csupán tervezett, jövőbeni intézkedésnek volt tekinthető, illetőleg hogy a Szabályzat csak azokra a munkavállalókra vonatkozott, akikkel az alperes az 1. számú melléklet szerinti, a Munkaügyi Szabályzatra való utalást is tartalmazó munkaszerződést megkötötte. A bíróság megállapította, hogy az alperes a Szabályzatot a munkavállalók számára elérhető helyen, a belső intranetes hálózatán azon kísérőszöveggel tette közzé, hogy a "Szabályzat előírását mindenki tartsa be". Az alperes a közzététel megtörténtét a T-M02/2009. számú, a Munkaügyi Szabályzat módosításáról szóló utasításában maga is tényként ismerte el: az utasításban úgy fogalmazott, hogy "2009. november 1-jétől kiadásra került az alperes Munkaügyi Szabályzata, amelyben szabályozásra kerültek - többek között - a dolgozók részére előirányzott béren felüli természetbeni juttatások, bérbesorolási rendszer, illetve a hozzá kapcsolódó bértarifarendszer".

Az ítéleti érvelés szerint a munkáltatóknak lehetősége van arra, hogy az egyoldalú munkáltatói intézkedésnek, utasításnak minősülő Munkaügyi Szabályzatban rendelkezzenek a munkaviszony egyes kérdéseiről, ennek korlátja, hogy a rendelkezések jogszabállyal ellentétesek nem lehetnek. A Munkaügyi Szabályzat, mint munkáltatói intézkedés jogokat és kötelezettségeket állapít meg, az abban foglaltakat a munkáltató jogosult megkövetelni, a reá vonatkozóan előírt kötelezettségeket pedig betartani (egyoldalú kötelezettségvállalás). A bíróság - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 6. § (1) bekezdése alkalmazásával tényként állapította meg, hogy az alperes 2009. november 1-jétől alkalmazni rendelte a bérbesorolási rendszert és az alapbér tarifatáblázatot is magában foglaló Szabályzatát. Arról, hogy a Szabályzat csak azokra a munkavállalókra lenne érvényes, akik az 1. számú melléklet szerinti új tartalmú munkaszerződést megkötik, illetve megkötötték az alperessel, sem a Szabályzat, sem más okirat nem rendelkezett, az alperes a Szabályzat kiadását generálisan 2009. november 1-i hatállyal rendelte el azzal, hogy visszavonásig érvényes. Az alperesnek ezért a Szabályzatban kialakított bérbesorolási rendszert valamennyi munkavállalóra nézve 2009. november 1-jétől alkalmaznia kellett volna.

Az elsőfokú bíróság - az Mt. 76. § (1)-(2) és (5) bekezdése, valamint a 82. § (3) bekezdése alkalmazásával - arra a következtetésre jutott, hogy az alperesnek a fenti időponttól a Szabályzatnak megfelelően módosítania kellett volna a munkaszerződéseket a munkavállalók személyi alapbére tekintetében. Ennek írásba foglalása elmaradására, figyelemmel arra is, hogy a felperes a magasabb bérezésre való jogosultságát nem vitatta, az alperes nem hivatkozhat, a szerződésmódosítás a személyi alapbér tekintetében létrejött. A felperes jogosultságát a Szabályzat 2010. január 1-jei hatályú esetleges módosítása (amelyet az alperes állított, a perben azonban nem bizonyított) nem érinthette, mert a személyi alapbérének beleegyezés nélküli módosítására az alapbér tarifatáblázat alkalmazásának felfüggesztése esetén sem lett volna lehetőség.

Mindezek alapján az elsőfokú bíróság - a Szabályzat módosításáról rendelkező utasításadás megtörténtére vonatkozó további bizonyítás mellőzésével - kötelezte az alperest a Szabályzat 8. számú melléklete szerinti A/2. besorolás (minimum 120.000, maximum 200.000 forint) alsó határának megfelelő bér és a felperes részére kifizetett bér különbözetének megfizetésére azzal, hogy az A/1. besorolás szerinti bérkülönbözetre a felperes a Szabályzat mellékletében foglalt feltételek hiányában nem volt jogosult.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított tényállásból levont jogi következtetéseket - az Mt. 76. § (5) bekezdése, 82. § (1) bekezdése alapján nem osztotta. Az ítéleti érvelés szerint a munkaszerződés módosításhoz a felek egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges, ami - a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően - feltételezi, hogy a munkavállaló beleegyezése még a béremeléshez is szükséges. A munkavállalónak akaratnyilatkozatát, függetlenül a Munkaügyi Szabályzat azon rendelkezésétől, amely az alapbér tekintetében a munkaszerződés módosítását írásba foglalás nélkül is "létrejöttnek tekinti" - valamilyen formában kifejezésre kell juttatnia. A felperes elfogadó akaratnyilvánítása ezért szükséges volt abban az esetben, ha a Munkaügyi Szabályzat a személyi alapbér emelésére irányuló munkaszerződés módosítására irányuló nyilatkozatnak tekintendő. Ez megvalósulhat akár úgy, hogy a munkavállaló az új személyi alapbér folyósítását tudomásul veszi, a jelen esetben azonban erre nem került sor és a perindításig más módon sem történt meg a felperes akaratnyilvánításának kifejezésre juttatása.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!