A Kúria Kfv.35165/2014/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (TÁMOGATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2004. évi CXL. törvény (Ket.) 1. §, 2. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXIV. cikk (1) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

I. Törvényekbe foglalt alapelvi rendelkezések sérelmére hivatkozás esetén a bíróságok nem háríthatják el a vizsgálatot. Törvényi alapelvek megsértése is jogszabálysértés.

II. Az állami normatíva felhasználás hatósági ellenőrzése során a Magyar Államkincstár a törvényi kötelezettségek betartását ellenőrzi. A normatíva felhasználásának jogszerűségét a feladatellátás és a költségvetési források felhasználásának transzparenciája együttesen jelenti.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.IV.35.165/2014/5.szám

A Kúria a dr. Klausmann Kornél ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Boros Gyöngyi jogtanácsos által képviselt alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. október 31. napján kelt 7.K.26.871/2013/11. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 12. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.26.871/2013/11. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság által megállapított irányadó tényállás szerint az alperes Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága helyszíni vizsgálattal egybekötve ellenőrizte a felperesnél a központi költségvetésből származó támogatások 2010. évi elszámolásának egyes jogcímeit. Az ellenőrzés eredményeként hozott 2012. április 19. napján kelt határozatával a felperest 6.088.198 forint központi költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére kötelezte.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2012. augusztus 10. napján meghozott határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta és a felperest 7.820.465 forint támogatás visszafizetésére, valamint ezen összeg után 2011. március 26. napjától a teljesítés napjáig a 2010. évi jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamat megfizetésére kötelezte. A normatív állami támogatás visszafizetéséről azért döntött a hatóság, mert a felperes 2008. január 25-én kelt nyilvántartásba bejegyzett alapító okirata nem tartalmazta, hogy az egyébként sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását biztosító Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény milyen fogyatékossági típusú gyermekek ellátását biztosítja. Döntését a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: 2010. évi Kvtv.), valamint a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény (a továbbiakban: 2009. évi Kvtv.) rendelkezéseire alapozta.

A felperes a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. Az ügyben a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 7.K.26.871/2013/11. számú határozatával a felperes keresetét elutasította. A bíróság elsőként azt rögzítette, hogy a felperes keresetlevelében foglalt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapelvek a közigazgatási eljárással kapcsolatos általános jogelvek, amelyek konkrét jogszabálysértés megjelölésének hiányában az üggyel összefüggésbe nem hozhatók. A bíróság az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 2010. augusztus 14. napjáig, illetve az augusztus 15. napjától hatályos 18/I. §-ának (5) bekezdését idézte. A bíróság megállapította, hogy a hiánypótlási eljárás alatt álló alapító okirat módosításokat és az ilyen módon még be nem jegyzett módosított alapító okiratok tartalmát az ellenőrzés lefolytatásánál nem lehetett figyelembe venni.