32013R0149[1]

A Bizottság 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete ( 2012. december 19. ) a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közvetett elszámolási megállapodásokról, az elszámolási kötelezettségről, a nyilvános jegyzékről, a kereskedési helyszínhez való hozzáférésről, a nem pénzügyi szerződő felekről és a nem központi szerződő fél által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében alkalmazott kockázatcsökkentési technikákról szóló szabályozási technikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről EGT-vonatkozású szöveg

A BIZOTTSÁG 149/2013/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2012. december 19.)

a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közvetett elszámolási megállapodásokról, az elszámolási kötelezettségről, a nyilvános jegyzékről, a kereskedési helyszínhez való hozzáférésről, a nem pénzügyi szerződő felekről és a nem központi szerződő fél által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében alkalmazott kockázatcsökkentési technikákról szóló szabályozási technikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)

"közvetett ügyfél" : klíringtag ügyfelének ügyfele;

b)

"közvetett elszámolási megállapodás" : ügyfél, közvetett ügyfél vagy második szintű közvetett ügyfél által nyújtott közvetett elszámolási szolgáltatások nyújtói és igénybevevői közötti szerződéses kapcsolatok rendszere;

c)

"visszaigazolás" : a tőzsdén kívüli származtatott ügylet összes feltételének a szerződő felek részéről történő elfogadásának dokumentációja;

d)

"második szintű közvetett ügyfél" : a közvetett ügyfél ügyfele;

e)

"harmadik szintű közvetett ügyfél" : a második szintű közvetett ügyfél ügyfele.

II. FEJEZET

KÖZVETETT ELSZÁMOLÁSI MEGÁLLAPODÁSOK

(A 648/2012/EU rendelet 4. cikkének (4) bekezdése)

2. cikk

A közvetett elszámolási szolgáltatások ügyfelek általi nyújtására vonatkozó követelmények

(1) Valamely ügyfél csak akkor nyújthat közvetett elszámolási szolgáltatásokat közvetett ügyfeleknek, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) az ügyfél engedélyezett hitelintézet, befektetési vállalkozás, illetőleg olyan harmadik országban letelepedett jogalany, amely hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülne, amennyiben az Unióban lenne letelepedve;

b) az ügyfél észszerű üzleti feltételek mellett nyújt közvetett elszámolási szolgáltatásokat, és nyilvánosságra hozza azokat az általános feltételeket, amelyek mellett az említett szolgáltatásokat nyújtja;

c) a klíringtag elfogadta az e bekezdés b) pontjában említett általános feltételeket.

(2) Az (1) bekezdésben említett ügyfél és a közvetett ügyfél írásban közvetett elszámolási megállapodást köt. A közvetett elszámolási megállapodás tartalmazza legalább a következő szerződéses feltételeket:

a) az (1) bekezdés b) pontjában említett általános feltételek;

b) az ügyfél arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy eleget tesz a közvetett ügyfél klíringtaggal szembeni kötelezettségeinek a közvetett elszámolási megállapodás hatálya alá tartozó ügyletek tekintetében.

A közvetett elszámolási megállapodás valamennyi elemét egyértelműen dokumentálni kell.

(3) A központi szerződő fél nem akadályozza meg az észszerű üzleti feltételeken alapuló közvetett elszámolási megállapodások megkötését.

3. cikk

A központi szerződő felek kötelezettségei

(1) A klíringtag kérésének megfelelően a központi szerződő fél megnyitja és vezeti a 4. cikk (4) bekezdésében említett számlák bármelyikét.

(2) Az a központi szerződő fél, amely több közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit tartja a 4. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett valamely számlán, minden egyes közvetett ügyfél pozícióit elkülönítve tartja nyilván, kiszámítja az egyes közvetett ügyfelekre vonatkozó letéteket és bruttó alapon beszedi az említett letétek összegét, a 4. cikk (3) bekezdésében említett információk alapján.

(3) A központi szerződő fél azonosít, nyomon követ és kezel a közvetett elszámolási szolgáltatások nyújtásából fakadó minden olyan lényeges kockázatot, amely hatással lehet a központi szerződő fél kedvezőtlen piaci fejleményekkel szembeni ellenálló képességére.

4. cikk

A klíringtagok kötelezettségei

(1) A közvetett elszámolási szolgáltatásokat a klíringtag észszerű üzleti feltételekkel nyújtja és nyilvánosságra hozza azon általános feltételeket, amelyek mellett e szolgáltatásokat nyújtja.

Az első albekezdésben említett általános feltételek közé tartoznak a közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfelek tekintetében a pénzügyi forrásokra és a működési kapacitásra vonatkozó minimumkövetelmények.

(2) A közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó klíringtag az ügyfél kérésének megfelelően megnyitja és vezeti legalább a következő számlákat:

a) gyűjtőszámla az említett ügyfél által közvetett ügyfelei javára tartott eszközökkel és pozíciókkal;

b) olyan gyűjtőszámla az említett ügyfél által közvetett ügyfelei javára tartott eszközökkel és pozíciókkal, amelyhez kapcsolódóan a klíringtagnak biztosítania kell, hogy a közvetett ügyfél pozíciói ne ellentételezzék egy másik közvetett ügyfél pozícióit, továbbá, hogy a közvetett ügyfelek eszközeit ne lehessen felhasználni egy másik közvetett ügyfél pozícióinak fedezésére.

(3) A klíringtag, amely több közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit a (2) bekezdés b) pontjában említett számlán tartja, a központi szerződő fél számára napi alapon biztosítja az ahhoz szükséges összes információt, hogy a központi szerződő fél azonosítani tudja az egyes közvetett ügyfelek javára tartott pozíciókat. Ez az információ az 5. cikk (4) bekezdésében említett információkon alapul.

(4) A közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó klíringtag az ügyfél kérésének megfelelően a központi szerződő félnél megnyitja és vezeti legalább a következő számlákat:

a) elkülönített számla, amely kizárólag a közvetett ügyfélnek a klíringtag által a (2) bekezdés a) pontjában említett számlán tartott eszközei és pozíciói tartására szolgál;

b) elkülönített számla, amely kizárólag az egyes ügyfelek közvetett ügyfeleinek a klíringtag által a (2) bekezdés b) pontjában említett számlán tartott eszközei és pozíciói tartására szolgál.

(5) A klíringtag eljárásokat dolgoz ki a közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfél nemteljesítésének kezelésére.

(6) Az a klíringtag, amely közvetett ügyfelek eszközeit és pozícióit a (2) bekezdés a) pontjában említett számlán tartja:

a) biztosítja, hogy az (5) bekezdésben említett eljárások valamely ügyfél nemteljesítését követően lehetővé tegyék a szóban forgó eszközök és pozíciók azonnali értékesítését, ideértve az adott eszközök és pozíciók központi szerződő fél szintjén történő értékesítését, és magukban foglaljanak egy olyan részletes eljárást, amellyel a közvetett ügyfelek tájékoztatást kapnak valamely ügyfél nemteljesítéséről, továbbá a szóban forgó közvetett ügyfelek eszközeinek és pozícióinak értékesítéséhez szükséges várható időtartamról;

b) miután valamely ügyfél nemteljesítése esetén lezárják a nemteljesítés kezelésére irányuló eljárást, a szóban forgó eszközök és pozíciók értékesítéséből származó bármely egyenleget azonnal visszatéríti az említett ügyfélnek a közvetett ügyfelek javára.

(7) Az a klíringtag, amely közvetett ügyfelek eszközeit és pozícióit a (2) bekezdés b) pontjában említett számlán tartja:

a) az (5) bekezdésben említett eljárásokba belefoglalja a következőket:

i. a nemteljesítő ügyfél által a közvetett ügyfelei javára tartott eszközök és pozíciók másik ügyfélre vagy klíringtagra való átruházásának lépései;

ii. a szóban forgó közvetett ügyfél eszközeinek és pozícióinak értékesítéséből származó bevételek minden egyes közvetett ügyfél javára történő kifizetésének lépései;

iii. azon részletes eljárás, amellyel a közvetett ügyfelek tájékoztatást kapnak valamely ügyfél nemteljesítéséről, továbbá a szóban forgó közvetett ügyfelek eszközeinek és pozícióinak értékesítéséhez szükséges várható időtartamról;

b) szerződéses kötelezettséget vállal arra, hogy - az említett közvetett ügyfelek kérésére és a nemteljesítő ügyfél hozzájárulása nélkül - elindítja a nemteljesítő ügyfél által közvetett ügyfeleinek javára tartott eszközök és pozíciók átruházását azon másik ügyfél vagy klíringtag számára, amelyet a nemteljesítő ügyfél érintett közvetett ügyfelei kijelöltek. Az említett másik ügyfelet vagy klíringtagot kötelezni kell arra, hogy csak akkor fogadja el ezeket az eszközöket és pozíciókat, ha a szóban forgó másik ügyfél vagy klíringtag korábban erre vonatkozó kötelezettséget vállalva szerződéses kapcsolatba lépett az említett érintett közvetett ügyfelekkel;

c) biztosítja, hogy abban az esetben, ha a b) pontban említett átruházásra a közvetett elszámolási megállapodásban rögzített, előzetesen meghatározott átruházási időszakban bármely okból nem került sor, az (5) bekezdésben említett eljárások valamely ügyfél nemteljesítését követően lehetővé tegyék a szóban forgó eszközök és pozíciók azonnali értékesítését, ideértve az adott eszközök és pozíciók központi szerződő fél szintjén történő értékesítését;

d) az említett eszközök és pozíciók értékesítését követően szerződésben kötelezi magát arra, hogy elindítja az értékesítésből származó bevételek minden egyes közvetett ügyfélnek történő kifizetésére irányuló eljárásokat;

e) amennyiben a klíringtag nem tudta azonosítani a közvetett ügyfeleket vagy minden egyes közvetett ügyfél tekintetében végrehajtani az értékesítésből származó bevételek d) pontban említett kifizetését, a szóban forgó eszközök és pozíciók értékesítéséből származó bármely egyenleget azonnal visszatéríti az említett ügyfélnek a közvetett ügyfelek javára.

(8) A klíringtag azonosít, nyomon követ és kezel a közvetett elszámolási szolgáltatások nyújtásából fakadó minden olyan lényeges kockázatot, amely hatással lehet a klíringtag kedvezőtlen piaci fejleményekkel szembeni ellenálló képességére. A klíringtag belső eljárásokat hoz létre annak biztosítására, hogy az 5. cikk (8) bekezdésében említett információkat ne lehessen kereskedelmi célokra felhasználni.

5. cikk

Az ügyfelek kötelezettségei

(1) A közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfél választási lehetőséget kínál a közvetett ügyfelek részére legalább a 4. cikk (2) bekezdésében említett számlatípusok között, és biztosítja, hogy az említett közvetett ügyfelek teljeskörű tájékoztatást kapjanak az elkülönítés különböző szintjeiről és az egyes számlatípusokhoz kapcsolódó kockázatokról.

(2) Amennyiben az ügyfél által meghatározott észszerű időtartamon belül a közvetett ügyfél nem választ számlát, az (1) bekezdésben említett ügyfél kijelöl számára egy számlatípust a 4. cikk (2) bekezdésében említettek közül. Az ügyfél haladéktalanul tájékoztatja a közvetett ügyfelet a kijelölt számlatípushoz kapcsolódó kockázatokról. A közvetett ügyfél bármikor választhat másik típusú számlát, úgy, hogy azt írásban jelzi az ügyfél felé.

(3) A közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfél olyan külön nyilvántartásokat és számlákat vezet, amelyek alapján el tudja különíteni a saját eszközeit és pozícióit a közvetett ügyfelek eszközeitől és pozícióitól.

(4) Amennyiben a klíringtag több közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit tartja a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett számlán, az ügyfél a klíringtag számára napi alapon biztosítja az ahhoz szükséges információt, hogy a klíringtag azonosítani tudja az egyes közvetett ügyfelek javára tartott pozíciókat.

(5) A közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfél közvetett ügyfelei választása alapján felkéri a klíringtagot, hogy nyissa meg és vezesse a központi szerződő félnél a 4. cikk (4) bekezdésében említett számlákat.

(6) Az ügyfél megfelelő tájékoztatást nyújt közvetett ügyfelei számára ahhoz, hogy azok azonosítani tudják a pozícióik elszámolásához használt központi szerződő felet és klíringtagot.

(7) Amennyiben a klíringtag egy vagy több közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett számlán tartja, az ügyfél a közvetett ügyfeleivel kötött közvetett elszámolási megállapodásba belefoglal minden szükséges feltételt annak biztosításához, hogy az említett ügyfél nemteljesítése esetén a klíringtag azonnal visszatéríthesse a közvetett ügyfeleknek a szóban forgó közvetett ügyfelek javára tartott eszközök és pozíciók értékesítéséből származó bevételeket a 4. cikk (7) bekezdésének megfelelően.

(8) Az ügyfél megfelelő tájékoztatást nyújt a klíringtag számára a közvetett elszámolási szolgáltatások nyújtásából fakadó minden olyan lényeges kockázat azonosításához, nyomon követéséhez és kezeléséhez, amely hatással lehet a klíringtag ellenálló képességére.

(9) Az ügyfél intézkedéseket tesz annak biztosításához, hogy nemteljesítése esetén haladéktalanul a klíringtag rendelkezésére bocsássa a közvetett ügyfeleire vonatkozó információkat, többek között a közvetett ügyfelek 5. cikk (4) bekezdésében említett kilétét.

5a. cikk

A közvetett ügyfelek által nyújtott közvetett elszámolási szolgáltatásokra vonatkozó követelmények

(1) Valamely közvetett ügyfél csak akkor nyújthat közvetett elszámolási szolgáltatásokat második szintű közvetett ügyfeleknek, ha a közvetett elszámolási megállapodás felei teljesítik a (2) bekezdésben meghatározott követelmények egyikét és valamennyi következő feltétel teljesül:

a) a közvetett ügyfél engedélyezett hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, illetőleg olyan harmadik országban letelepedett jogalany, amely hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülne, amennyiben az Unióban lenne letelepedve;

b) a közvetett ügyfél és a második szintű közvetett ügyfél írásban közvetett elszámolási megállapodást köt. A közvetett elszámolási megállapodás tartalmazza legalább a következő szerződéses feltételeket:

i. A 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett általános feltételek;

ii. a közvetett ügyfél arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy eleget tesz a második szintű közvetett ügyfél ügyféllel szembeni kötelezettségeinek a közvetett elszámolási megállapodás hatálya alá tartozó ügyletek tekintetében;

c) a klíringtag a második szintű közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott számlán tartja.

A b) pontban említett közvetett elszámolási megállapodás valamennyi elemét egyértelműen dokumentálni kell.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a közvetett elszámolási megállapodások feleinek teljesíteniük kell az alábbi követelmények egyikét:

a) a klíringtag és az ügyfél ugyanannak a csoportnak a tagja, de a közvetett ügyfél nem tartozik ehhez a csoporthoz;

b) az ügyfél és a közvetett ügyfél ugyanannak a csoportnak a tagja, de sem a klíringtag, sem a második szintű közvetett ügyfél nem tartozik a szóban forgó csoporthoz.

(3) A felek által a (2) bekezdés a) pontjában említett helyzetben kötött közvetett elszámolási megállapodások esetében:

a) a 4. cikk (1), (5), (6) és (8) bekezdése úgy alkalmazandó az ügyfélre, mintha az ügyfél klíringtag lenne;

b) a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja, az 5. cikk (2), (3), (6), (8) és (9) bekezdése úgy alkalmazandó a közvetett ügyfélre, mintha a közvetett ügyfél egy ügyfél lenne.

(4) A felek által a (2) bekezdés b) pontjában említett helyzetben kötött közvetett elszámolási megállapodások esetében:

a) a 4. cikk (5) és (6) bekezdése úgy alkalmazandó az ügyfélre, mintha az ügyfél klíringtag lenne;

b) a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja, az 5. cikk (2), (3), (6), (8) és (9) bekezdése úgy alkalmazandó a közvetett ügyfélre, mintha a közvetett ügyfél ügyfél lenne.

5b. cikk

A második szintű közvetett ügyfelek által nyújtott közvetett elszámolási szolgáltatásokra vonatkozó követelmények

(1) Valamely második szintű közvetett ügyfél csak akkor nyújthat közvetett elszámolási szolgáltatásokat harmadik szintű közvetett ügyfeleknek, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) a közvetett ügyfél és a második szintű közvetett ügyfél engedélyezett hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, illetőleg olyan harmadik országban letelepedett jogalany, amely hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülne, amennyiben az Unióban lenne letelepedve;

b) a klíringtag és az ügyfél ugyanannak a csoportnak a tagja, de a közvetett ügyfél nem tartozik ehhez a csoporthoz;

c) a közvetett ügyfél és a második szintű közvetett ügyfél ugyanannak a csoportnak a tagja, de a harmadik szintű közvetett ügyfél nem tartozik ehhez a csoporthoz;

d) a második szintű közvetett ügyfél és a harmadik szintű közvetett ügyfél írásban közvetett elszámolási megállapodást köt. A közvetett elszámolási megállapodás tartalmazza legalább a következő szerződéses feltételeket:

i. a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett általános feltételek;

ii. a második szintű közvetett ügyfél arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy eleget tesz a harmadik szintű közvetett ügyfél közvetett ügyféllel szembeni kötelezettségeinek a közvetett elszámolási megállapodás hatálya alá tartozó ügyletek tekintetében;

e) a klíringtag a harmadik szintű közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott számlán tartja.

Az első albekezdés (d) pontjában említett közvetett elszámolási megállapodás valamennyi elemét egyértelműen dokumentálni kell.

(2) Amennyiben a második szintű közvetett ügyfél közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújt az (1) bekezdés alapján:

a) a 4. cikk (1), (5), (6) és (8) bekezdése úgy alkalmazandó az ügyfélre és a közvetett ügyfélre, mintha azok klíringtagok lennének;

b) a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja, az 5. cikk (2), (3), (6), (8) és (9) bekezdése úgy alkalmazandó a közvetett ügyfélre és a második szintű közvetett ügyfélre, mintha azok ügyfelek lennének.

III. FEJEZET

AZ ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGGEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN AZ EÉPH RÉSZÉRE KÜLDÖTT ÉRTESÍTÉS

(A 648/2012/EU rendelet 5. cikkének (1) bekezdése)

6. cikk

Az értesítésben feltüntetendő információk

(1) Az elszámolási kötelezettséggel összefüggésben küldött értesítés az alábbi információkat tartalmazza:

a) a tőzsdén kívüli származtatott ügylet kategóriájának azonosítója;

b) a tőzsdén kívüli származtatott ügyleteknek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriáján belüli azonosítója;

c) a 8. cikk alapján a nyilvános jegyzékben szerepeltetendő egyéb információk;

d) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriájába tartozó tőzsdén kívüli származtatott ügyleteknek az adott kategóriába nem tartozó tőzsdén kívüli ügyletektől való megkülönböztetéséhez szükséges esetleges egyéb jellemzők;

e) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriájához kapcsolódó szerződéses feltételek és működési folyamatok szabványosításának mértékére vonatkozó igazolás;

f) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriájának forgalmára vonatkozó adatok;

g) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriájának likviditására vonatkozó adatok;

h) annak igazolása, hogy a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriájába tartozó ügyletekről valós, megbízható és általánosan elfogadott információk állnak a piaci szereplők rendelkezésére;

i) az elszámolási kötelezettség által az árazási információk piaci szereplők számára való elérhetőségére kifejtett hatás igazolása.

(2) Az elszámolási kötelezettség hatálybalépésének időpontja vagy időpontjai - ideértve az esetleges fokozatos bevezetést is - valamint az elszámolásra kötelezett szerződő felek kategóriái értékelésének céljából az elszámolási kötelezettséggel összefüggésben küldött értesítés az alábbiakat tartalmazza:

a) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriájának az elszámolási kötelezettség alá vonása esetén várható forgalmának értékeléséhez szükséges adatok;

b) annak igazolása, hogy a központi szerződő fél képes a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek - elszámolási kötelezettség alá kerülő - kategóriája várható forgalmának kezelésére, valamint a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriájának elszámolásából fakadó kockázatok kezelésére, ideértve az ügyfél vagy a közvetett ügyfél elszámolási megállapodásain keresztüli elszámolásból fakadó kockázatok kezelését is;

c) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriájának piacán tevékenykedő vagy a jövőben várhatóan tevékenykedő szerződő felek típusai és száma, ha a kategória elszámolási kötelezettség alá kerül;

d) a központi szerződő félen keresztüli elszámolás megkezdéséhez szükséges feladatok felvázolása, az egyes feladatok elvégzéséhez szükséges idő meghatározásával együtt;

e) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriájának piacán tevékenykedő szerződő felek kockázatkezelési, jogi és működési kapacitására vonatkozó információk, ha a kategória elszámolási kötelezettség alá kerül.

(3) A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriájának és a kategórián belül az egyes származtatott ügyletek forgalmára és likviditására vonatkozó adatok között szerepeltetni kell a releváns piaci információkat, ideértve a múltbeli és a jelenlegi adatokat, illetve minden olyan esetleges változást, ami a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriájának az elszámolási kötelezettség alá kerülése nyomán várható, ideértve az alábbi adatokat:

a) az ügyletek száma;

b) a teljes forgalom;

c) a nyitott pozíciók összesen;

d) a megbízások mélysége, ideértve a megbízások és az ajánlatkérések átlagos számát;

e) a hozamsávok;

f) likviditási mutatók piaci stresszfeltételek esetén;

g) nemteljesítési eljárások végrehajtását eredményező likviditási mutatók.

(4) A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriájához kapcsolódó szerződéses feltételek és működési folyamatok szabványosításának mértékére vonatkozó, az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott információk a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriájára és a kategórián belüli valamennyi származtatott ügyletre vonatkozóan tartalmazzák a napi referenciaárra vonatkozó adatokat, valamint azt, hogy éves szinten - de legalább az elmúlt 12 hónap tekintetében - hány napra vonatkozóan tekinthető a referenciaár megbízhatónak.

IV. FEJEZET

A TŐZSDÉN KÍVÜLI SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ TARTOZÓ KATEGÓRIÁINAK MEGHATÁROZÁSÁRA SZOLGÁLÓ KRITÉRIUMOK

(A 648/2012/EU rendelet 5. cikkének (4) bekezdése)

7. cikk

Az EÉPH által értékelendő kritériumok

(1) A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriájához kapcsolódó szerződéses feltételek és működési folyamatok szabványosításának mértékével kapcsolatban az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (EÉPH) figyelembe veszi az alábbiakat:

a) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriájához kapcsolódó szerződéses feltételek olyan közös jogi dokumentációt - például nettósítási keretmegállapodást, meghatározásokat, standard feltételeket és visszaigazolásokat - tartalmaznak-e, amelyek a szerződő felek által általánosan használt szerződéses feltételeket állapítanak meg;

b) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriájának működési folyamatai kereskedés utáni olyan automatikus feldolgozás és életciklus-események alá tartoznak-e, amelyeket a szerződő felek széles körében elfogadott menetrendet követve egységes módon kezelnek.

(2) A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriájának forgalmára és likviditására vonatkozóan az EÉPH figyelembe veszi az alábbiakat:

a) a központi szerződő fél biztosítékai vagy pénzügyi követelményei arányosak lennének-e azzal a kockázattal, amit az elszámolási kötelezettséggel csökkenteni szándékoznak;

b) a piac múltbeli méretének és mélységének stabilitása a termék tekintetében;

c) annak valószínűsége, hogy a piaci szórás egy klíringtag nemteljesítése estén is elég nagy marad;

d) az ügyletek száma és értéke.

(3) A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett osztályára vonatkozó valós, megbízható és általánosan elfogadott információk elérhetőségével kapcsolatban az EÉPH mérlegeli, hogy a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriájához tartozó ügyletek pontos árazásához szükséges információk a piaci szereplők részére elfogadható üzleti feltételek mellett könnyedén hozzáférhetők-e, illetve, hogy továbbra is könnyedén hozzáférhetők lennének-e akkor is, ha a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriája elszámolási kötelezettség alá kerülne.

V. FEJEZET

NYILVÁNOS JEGYZÉK

(A 648/2012/EU rendelet 6. cikkének (4) bekezdése)

8. cikk

Az EÉPH által vezetett jegyzékben feltüntetendő adatok

(1) Az EÉPH által vezetett nyilvános jegyzék az elszámolási kötelezettség alá tartozó tőzsdén kívüli származtatott ügyletek összes kategóriájára vonatkozóan tartalmazza az alábbi adatokat:

a) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek eszközkategóriái;

b) az érintett kategórián belüli tőzsdén kívüli származtatott ügyletek típusa;

c) az érintett kategórián belüli tőzsdén kívüli származtatott ügyletek alapul szolgáló eszközei;

d) amennyiben az alapul szolgáló eszköz pénzügyi eszköz: információ arra vonatkozóan, hogy az alapul szolgáló eszköz önálló pénzügyi eszköz, kibocsátó, index vagy portfólió;

e) egyéb alapul szolgáló eszközök esetében: az alapul szolgáló eszköz kategóriájára vonatkozó információ;

f) az érintett eszközkategórián belüli tőzsdén kívüli származtatott ügyletek nominális és elszámolási pénzneme;

g) a kategórián belüli tőzsdén kívüli származtatott ügyletek lejárati ideje;

h) a kategórián belüli tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolási feltételei;

i) a kategórián belüli tőzsdén kívüli származtatott ügyletek kifizetési gyakorisága;

j) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriájának termékazonosítója;

k) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriáján belüli valamely ügyletnek a többi ügylettől való megkülönböztetéséhez szükséges bármely egyéb jellemző.

(2) Az elszámolási kötelezettség céljából engedélyezett vagy elismert központi szerződő felek esetében az EÉPH által vezetett nyilvános jegyzék az összes központi szerződő félre vonatkozóan tartalmazza az alábbiakat:

a) az 1247/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikke szerinti azonosító kód;

b) teljes név;

c) a székhely szerinti ország;

d) a 648/2012/EU rendelet 22. cikke alapján kijelölt illetékes hatóság.

(3) Az elszámolási kötelezettség hatálybalépésének időpontjai - adott esetben a fokozatos bevezetés időpontjai - tekintetében az EÉPH által vezetett nyilvános jegyzék az alábbiakat tartalmazza:

a) a szerződő felek azon kategóriáinak azonosítója, amelyekre az egyes bevezetési időszakok vonatkoznak;

b) a 648/2012/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott szabályozási technikai standard értelmében a bevezetési időszak alkalmazásához előírt bármely egyéb feltétel.

(4) Az EÉPH által vezetett nyilvános jegyzék tartalmazza a 648/2012/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott azon szabályozási technikai standardok hivatkozásait, amelyek alapján az egyes elszámolási kötelezettségek megállapításra kerültek.

(5) Az illetékes hatóság által az EÉPH felé bejelentett központi szerződő félre vonatkozóan az EÉPH által vezetett nyilvános jegyzék az alábbi információkat tartalmazza:

a) a központi szerződő fél azonosítója;

b) az értesítésben közölt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek eszközkategóriája;

c) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek típusa;

d) az értesítés dátuma;

e) az értesítő illetékes hatóság azonosítója.

VI. FEJEZET

A LIKVIDITÁSI FORRÁSOK SZÉTTÖREDEZETTSÉGE

(A 648/2012/EU rendelet 8. cikkének (5) bekezdése)

9. cikk

A likviditási források széttöredezettségének fogalma

(1) A likviditási források töredezettnek tekinthetők, ha egy kereskedési helyszín résztvevői azért nem képesek ügyleteket kötni egy vagy több másik résztvevővel az adott kereskedési helyszínen, mert nincs olyan elszámolási megállapodás, amelyhez minden résztvevő hozzáférne.

(2) Egy központi szerződő félnek egy másik központi szerződő fél által már kiszolgált kereskedési helyszínre való bejutása nem tekinthető a likviditási forrásoknak az adott kereskedési helyszín vonatkozásában előálló töredezettségét eredményező tényezőnek, ha - anélkül, hogy a meglévő központi szerződő fél klíringtagjai számára előírnák, hogy váljanak a kérelmező központi szerződő fél klíringtagjává - a kereskedési helyszín összes résztvevője képes közvetlenül vagy közvetve elszámolást végezni az alábbiak valamelyikén keresztül:

a) legalább egy közös központi szerződő félen keresztül;

b) a központi szerződő felek által létrehozott elszámolási megállapodásokon keresztül.

(3) A (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti feltételek teljesítéséhez szükséges megállapodásokat azt megelőzően kell létrehozni, hogy a kérelmező központi szerződő fél megkezdené az elszámolási szolgáltatások nyújtását az érintett kereskedési helyszín számára.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti közös központi szerződő félhez való hozzáférés két vagy több klíringtagon, két vagy több ügyfélen, vagy közvetett elszámolási megállapodásokon keresztül hozható létre.

(5) A (2) bekezdés b) pontjában említett elszámolási megállapodások az érintett piaci résztvevők által végrehajtott ügyleteknek más központi szerződő fél klíringtagjaira történő átruházásáról is rendelkezhetnek. Jóllehet egy központi szerződő félnek egy kereskedési helyszínhez való hozzáférése nem igényel interoperabilitást, a közös elszámolási megállapodásokhoz való hozzáférésre vonatkozó követelmény teljesítéséhez az érintett központi szerződő felek által elfogadott és az érintett illetékes hatóságok által jóváhagyott interoperabilitási megállapodás alkalmazható.

VII. FEJEZET

NEM PÉNZÜGYI SZERZŐDŐ FELEK

10. cikk

(A 648/2012/EU rendelet 10. cikke (4) bekezdésének a) pontja)

Az objektív módon kockázatokat csökkentő tőzsdén kívüli származtatott ügyletek meghatározására szolgáló kritériumok

(1) Egy tőzsdén kívüli származtatott ügyletről objektíven mérhető adatok alapján akkor állapítható meg, hogy csökkenti a nem pénzügyi szerződő fél vagy annak csoportjának az üzleti tevékenységhez vagy a likviditásfinanszírozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kockázatait, ha önmagában vagy egyéb származtatott ügyletekkel kombinálva, közvetlenül vagy szorosan korreláló eszközökön keresztül eleget tesz az alábbi kritériumok valamelyikének:

a) azon eszközök, szolgáltatások, inputok, termékek, áruk vagy kötelezettségek értékében bekövetkező esetleges változásokból fakadó kockázatokat fedezi, amelyeket a nem pénzügyi szerződő fél vagy annak csoportja birtokol, előállít, termel, nyújt, beszerez, forgalmaz, bérbe ad, értékesít vagy teljesít, illetve amelyek birtokolását, előállítását, termelését, nyújtását, beszerzését, forgalmazását, bérbe adását, értékesítését vagy teljesítését a rendes üzletmente alapján ésszerűen tervezi;

b) a kamatlábak, az inflációs ráták, a devizaárfolyamok vagy a hitelkockázat ingadozásaiból fakadóan az a) pontban említett eszközök, szolgáltatások, inputok, termékek, áruk vagy kötelezettségek értékére ható esetleges közvetett hatások kapcsán felmerülő kockázatokat fedezi;

c) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 3. cikke alapján elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti fedezeti műveletnek minősül.

11. cikk

(A 648/2012/EU rendelet 10. cikke (4) bekezdésének b) pontja)

Elszámolási értékhatárok

Az elszámolási kötelezettség megállapítására vonatkozó elszámolási értékhatárok az alábbiak:

a) tőzsdén kívüli származtatott hitelműveletek esetében 1 milliárd EUR-s bruttó nominális érték;

b) tőzsdén kívüli származtatott részvényműveletek esetében 1 milliárd EUR-s bruttó nominális érték;

c) tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek esetében 3 milliárd EUR-s bruttó nominális érték;

d) tőzsdén kívüli származtatott devizaműveletek esetében 3 milliárd EUR-s bruttó nominális érték;

e) tőzsdén kívüli származtatott árupiaci ügyletek és egyéb, az a)-d) pontban nem említett tőzsdén kívüli ügyletek esetében 3 milliárd EUR-s bruttó nominális érték.

VIII. FEJEZET

NEM KÖZPONTI SZERZŐDŐ FÉL ÁLTAL ELSZÁMOLT TŐZSDÉN KIVÜLI SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEKRE ALKALMAZOTT KOCKÁZATCSÖKKENTÉSI TECHNIKÁK

12. cikk

(A 648/2012/EU rendelet 11. cikke (14) bekezdésének a) pontja)

Időben történő visszaigazolás

(1) Pénzügyi szerződő felek vagy a 648/2012/EU rendelet 10. cikkében említett nem pénzügyi szerződő felek között kötött, és nem központi szerződő fél által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletet - lehetőség szerint elektronikus úton - a lehető leggyorsabban, de legkésőbb az alábbi időpontokig vissza kell igazolni:

a) a 2014. február 28-ig megkötött hitel-nemteljesítési csereügyletek és kamatcsereügyletek esetében a tőzsdén kívüli származtatott ügylet végrehajtását követő második munkanap végéig;

b) a 2014. február 28. után megkötött hitel-nemteljesítési csereügyletek és kamatcsereügyletek esetében a tőzsdén kívüli származtatott ügylet végrehajtását követő munkanap végéig;

c) a 2013. augusztus 31-ig megkötött részvénycsereügyletek, devizacsereügyletek, árupiaci csereügyletek és minden egyéb, az a) pontban nem említett származtatott ügylet esetében a származtatott ügylet végrehajtását követő harmadik munkanap végéig;

d) a 2013. augusztus 31. után és 2014. augusztus 31-ével bezárólag megkötött részvénycsereügyletek, devizacsereügyletek, árupiaci csereügyletek és minden egyéb, az a) pontban nem említett származtatott ügylet esetében a származtatott ügylet végrehajtását követő második munkanap végéig;

e) a 2014. augusztus 31. után megkötött részvénycsereügyletek, devizacsereügyletek, árupiaci csereügyletek és minden egyéb, az a) pontban nem említett származtatott ügylet esetében a származtatott ügylet végrehajtását követő munkanap végéig.

(2) A 648/2012/EU rendelet 10. cikkében nem említett nem pénzügyi szerződő féllel kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletet - lehetőség szerint elektronikus úton - a lehető leggyorsabban, de legkésőbb az alábbi időpontokig vissza kell igazolni:

a) a 2013. augusztus 31-ig megkötött hitel-nemteljesítési csereügyletek és kamatcsereügyletek esetében a tőzsdén kívüli származtatott ügylet végrehajtását követő ötödik munkanap végéig;

b) a 2013. augusztus 31. után és 2014. augusztus 31-ével bezárólag megkötött hitel-nemteljesítési csereügyletek és kamatcsereügyletek esetében a tőzsdén kívüli származtatott ügylet végrehajtását követő harmadik munkanap végéig;

c) a 2014. augusztus 31. után megkötött hitel-nemteljesítési csereügyletek és kamatcsereügyletek esetében a tőzsdén kívüli származtatott ügylet végrehajtását követő második munkanap végéig;

d) a 2013. augusztus 31-ig megkötött részvénycsereügyletek, devizacsereügyletek, árupiaci csereügyletek és minden egyéb, az a) pontban nem említett származtatott ügylet esetében a származtatott ügylet végrehajtását követő hetedik munkanap végéig;

e) a 2013. augusztus 31. után és 2014. augusztus 31-ével bezárólag megkötött részvénycsereügyletek, devizacsereügyletek, árupiaci csereügyletek és minden egyéb, az a) pontban nem említett származtatott ügylet esetében a származtatott ügylet végrehajtását követő negyedik munkanap végéig;

f) a 2014. augusztus 31. után megkötött részvénycsereügyletek, devizacsereügyletek, árupiaci csereügyletek és minden egyéb, az a) pontban nem említett származtatott ügylet esetében a származtatott ügylet végrehajtását követő második munkanap végéig.

(3) Amennyiben az (1) és (2) bekezdésben említett ügyletek valamelyikét helyi idő szerint 16.00 óra után, vagy olyan másik időzónában található szerződő féllel kötik, amely miatt a visszaigazolás a megadott határidőn belül nem lehetséges, az ügyletet a lehető leggyorsabban és legkésőbb az (1) vagy (2) bekezdésben megadott - értelemszerűen alkalmazandó - határidőt követő munkanapon vissza kell igazolni.

(4) A pénzügyi szerződő feleknek rendelkezniük kell a megfelelő eljárással, amely alapján a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 48. cikke alapján kijelölt illetékes hatóság részére havonta jelentést küldenek azon vissza nem igazolt, az (1) és (2) bekezdésben említett tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, amelyek több mint öt munkanapja lezáratlanok.

13. cikk

(A 648/2012/EU rendelet 11. cikke (14) bekezdésének a) pontja)

Portfólióállomány-egyeztetés

(1) A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek pénzügyi és nem pénzügyi szerződő felei írásban vagy más, azzal egyenértékű elektronikus formában valamennyi szerződő felükkel megállapodnak a portfólióállományok egyeztetésének feltételeiről. Ezt a megállapodást még a tőzsdén kívüli származtatott ügylet megkötése előtt kell megkötni.

(2) A portfólióállomány-egyeztetést a tőzsdén kívüli származtatott ügylet szerződő felei végzik egymás között, vagy az valamely szerződő fél által megfelelően megbízott, erre alkalmas harmadik fél által kerül lebonyolításra. A portfólióállomány-egyeztetés az egyes tőzsdén kívüli származtatott ügyletek azonosításához szükséges legfontosabb kereskedési feltételekre vonatkozik, és legalább a 648/2012/EU rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján az egyes ügyletekre adott értékelést tartalmazza.

(3) A tőzsdén kívüli származtatott ügylet lényeges feltételeit, például az értékelését érintő esetleges eltérések korai szakaszban történő feltárása érdekében portfólióállomány-egyeztetést kell végezni:

a) pénzügyi szerződő fél vagy a 648/2012/EU rendelet 10. cikkében említett nem pénzügyi szerződő fél esetében:

i. minden munkanapon, ha a szerződő feleknek legalább 500 lezáratlan, tőzsdén kívüli származtatott ügylete van egymással;

ii. hetente egyszer, ha a szerződő feleknek a hét folyamán bármikor legalább 51 és legfeljebb 499 lezáratlan, tőzsdén kívüli származtatott ügylete van egymással;

iii. negyedévente egyszer, ha a szerződő feleknek a negyedév folyamán végig legfeljebb 50 lezáratlan, tőzsdén kívüli származtatott ügylete van egymással;

b) a 648/2012/EU rendelet 10. cikkében nem említett nem pénzügyi szerződő fél esetében:

i. negyedévente egyszer, ha szerződő feleknek a negyedév folyamán bármikor 100-nál több lezáratlan, tőzsdén kívüli származtatott ügylete van egymással;

ii. évente egyszer, ha a szerződő feleknek legfeljebb 100 lezáratlan, tőzsdén kívüli származtatott ügylete van egymással.

14. cikk

(A 648/2012/EU rendelet 11. cikke (14) bekezdésének a) pontja)

Portfóliótömörítés

A pénzügyi szerződő feleknek és a valamely szerződő fél tekintetében legalább 500 lezáratlan, nem központilag elszámolt, tőzsdén kívüli ügylettel rendelkező nem pénzügyi szerződő feleknek rendelkezniük kell olyan eljárással, amely alapján rendszeresen, de legalább évente kétszer megvizsgálják a partner-hitelkockázat csökkentését célzó portfóliótömörítés elvégzésének lehetőségét, és amely alapján az ilyen portfóliótömörítést végrehajtják.

A pénzügyi szerződő felek és a nem pénzügyi szerződő felek biztosítják azt, hogy adott esetben képesek legyenek az érintett illetékes hatóság részére ésszerű és helytálló magyarázatot adni arra vonatkozóan, hogy a portfóliótömörítést miért nem találták helyénvalónak.

15. cikk

(A 648/2012/EU rendelet 11. cikke (14) bekezdésének a) pontja)

Vitarendezés

(1) Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egymással való kötésekor a pénzügyi szerződő felek és a nem pénzügyi szerződő felek eljárásokról és folyamatokról állapodnak meg az alábbiakra vonatkozóan:

a) az ügylet értékelésének elismerésével és a szerződő felek közötti biztosítékok cseréjével kapcsolatos viták beazonosítása, nyilvántartása és nyomon követése. Az említett eljárások révén rögzítésre kerül legalább a vita lezáratlanságának hossza, a szerződő fél kiléte és vitatott összeg nagysága;

b) a viták időben történő rendezése, külön eljárással az öt munkanapon belül le nem zárt vitákra vonatkozóan.

(2) A pénzügyi szerződő felek a 2004/39/EK irányelv 48. cikke alapján kijelölt illetékes hatóság részére jelentést készítenek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel, azok értékelésével vagy a biztosítékok cseréjével kapcsolatban a szerződő felek között felmerülő, 15 millió EUR összegre vagy értékre vonatkozó, legalább 15 munkanapja lezáratlan vitás kérdésekről.

16. cikk

(A 648/2012/EU rendelet 11. cikke (14) bekezdésének b) pontja)

A piaci értéken történő árazást megakadályozó piaci feltételek

(1) A tőzsdén kívüli származtatott ügylet piaci értéken történő árazását megakadályozó piaci feltételek előfordulásának az alábbi helyzetek tekinthetők:

a) a piac inaktív;

b) a valós értékre vonatkozó ésszerű becslések tág határok között mozognak, és az egyes becslések valószínűségére nem lehet megalapozott értékelést adni.

(2) Egy tőzsdén kívüli származtatott ügylet piaca akkor tekintendő inaktívnak, ha naprakész jegyzési árak nem érhetők el, az elérhető árak pedig nem aktuális és nem szokásos piaci feltételek szerinti rendszeresen előforduló ügyleteket tükröznek.

17. cikk

(A 648/2012/EU rendelet 11. cikke (14) bekezdésének b) pontja)

A modell alapú árazás használatának kritériumai

A modell alapú árazás használatához a pénzügyi és nem pénzügyi szerződő feleknek olyan modellel kell rendelkezniük, amely:

a) minden olyan tényezőt figyelembe vesz, amelyet a szerződő felek figyelembe vennének az ár meghatározásánál, ideértve a piaci értéken történő árazásból származó információk lehető legteljesebb mértékű felhasználását;

b) konzisztens a pénzügyi eszközök árazásának elfogadott gazdasági módszertanaival;

c) az ugyanazon pénzügyi eszközre vonatkozóan folyamatban lévő piaci ügyletekből nyert árak felhasználásával vagy a rendelkezésre álló piaci adatok alapján kalibrálva és tesztelve van az érvényessége szempontjából;

d) a kockázatot vállaló részlegtől eltérő részleg által jóváhagyott és nyomon követett;

e) megfelelően dokumentált és az igazgatótanács által - az esetleges lényeges változtatásokat követően - a szükséges rendszerességgel, de legalább évente jóváhagyott. Ez a jóváhagyási funkció átruházható egy bizottságra.

18. cikk

(A 648/2012/EU rendelet 11. cikke (14) bekezdésének c) pontja)

A csoporton belüli ügylettel kapcsolatban az illetékes hatóságnak küldött értesítés részletei

(1) Az illetékes hatóságnak a csoporton belüli ügylet részleteivel kapcsolatban küldött kérelmet vagy értesítést írásba kell foglalni, és az az alábbiakat tartalmazza:

a) az ügylet szerződő felei, ideértve az 1247/2012/EU végrehajtási rendelet 3. cikke szerinti azonosító kódjukat;

b) a szerződő felek közötti társasági jogi kapcsolat;

c) a szerződő felek közötti együttműködést megalapozó szerződéses kapcsolatok részletei;

d) a csoporton belüli ügyletnek a 648/2012/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdése és (2) bekezdésének a)-d) pontja szerinti kategóriája;

e) a szerződő fél által kérelmezett mentesség tárgyát képező ügylet részletei, ideértve a következőket:

i. a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek eszközkategóriája;

ii. a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek típusa;

iii. az alaptermék típusa;

iv. a nominális és az elszámolási pénznemek;

v. az ügyletek lejárati tartománya;

vi. az elszámolás típusa;

vii. a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek várható éves mérete, forgalma és gyakorisága.

(2) Az érintett illetékes hatóságnak eljuttatott kérelme vagy értesítése részeként a szerződő fél igazoló dokumentumokat is benyújt annak alátámasztására, hogy teljesülnek a 648/2012/EU rendelet 11. cikke (6)-(10) bekezdésének feltételei. Az igazoló dokumentumok között szerepelnie kell a dokumentált kockázatkezelési eljárások másolatainak, a múltbeli ügyletekre vonatkozó információknak, a felek közötti érintett ügyletek másolatainak, továbbá az illetékes hatóság kérésére szerepelhet egy jogi vélemény is.

19. cikk

(A 648/2012/EU rendelet 11. cikke (14) bekezdésének d) pontja)

A csoporton belüli ügylettel kapcsolatban az EÉPH-nak küldött értesítés részletei

(1) A csoporton belüli ügylet részleteivel kapcsolatban az illetékes hatóság által az EÉPH-nak küldött értesítést írásban kell benyújtani:

a) a 648/2012/EU rendelet 11. cikkének (7) vagy (9) bekezdése szerinti értesítés esetében az értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül;

b) az illetékes hatóságnak a 648/2012/EU rendelet 11. cikkének (6), (8) vagy (10) bekezdése szerinti határozata esetében a határozatnak a szerződő félhez történő eljuttatásától számított egy hónapon belül.

(2) Az EÉPH-nak küldött értesítésben az alábbiak szerepelnek:

a) a 18. cikkben felsorolt információk;

b) információ arról, hogy a határozat tartalma pozitív vagy negatív;

c) pozitív tartalmú határozat esetében:

i. összefoglaló az indokokról, amelyek alapján az illetékes hatóság úgy véli, hogy a 648/2012/EU rendelet 11. cikkének értelemszerűen alkalmazandó (6), (7), (8), (9) vagy (10) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek;

ii. a 648/2012/EU rendelet 11. cikkének (6), (8) vagy (10) bekezdése szerinti értesítés esetében: információ arról, hogy a csoporton belüli ügyletek részben vagy egészben mentesülnek-e;

d) negatív tartalmú határozat esetében:

i. a 648/2012/EU rendelet 11. cikkének értelemszerűen alkalmazandó (6), (7), (8), (9) vagy (10) bekezdésének nem teljesülő feltételeinek meghatározása;

ii. összefoglaló az indokokról, amelyek alapján az illetékes hatóság úgy véli, hogy a szóban forgó feltételek nem teljesülnek.

20. cikk

(A 648/2012/EU rendelet 11. cikke (14) bekezdésének d) pontja)

A csoporton belüli mentességgel kapcsolatban nyilvánosságra hozandó információk

A csoporton belüli mentességgel kapcsolatban nyilvánosságra hozandó információk között az alábbiak szerepelnek:

a) a tranzakció szerződő felei, ideértve az 1247/2012/EU végrehajtási rendelet 3. cikke szerinti azonosító kódjukat;

b) a szerződő felek közötti kapcsolat;

c) információ arról, hogy a csoporton belüli ügyletek egészben vagy részben mentesülnek-e;

d) a csoporton belüli mentesség által érintett, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek összevont nominális összege.

21. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 13., 14. és 15. cikk hat hónappal e rendelet hatálybalépését követően válik alkalmazandóvá.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) HL L 243., 2002.9.11., 1. o.

( 2 ) HL L 145., 2004.4.30., 1. o.