32012R1247[1]

A Bizottság 1247/2012/EU végrehajtási rendelete ( 2012. december 19. ) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a kereskedési adattáraknak benyújtandó kereskedési jelentések formátumára és gyakoriságára vonatkozó végrehajtási technikai standardok meghatározásáról EGT-vonatkozású szöveg

A BIZOTTSÁG 1247/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. december 19.)

a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a kereskedési adattáraknak benyújtandó kereskedési jelentések formátumára és gyakoriságára vonatkozó végrehajtási technikai standardok meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk

A származtatott ügyletekre vonatkozó bejelentés formátuma

A 648/2012/EU rendelet 9. cikke szerinti bejelentésben foglalt információt az e rendelet mellékletében meghatározott formátumban kell megadni.

2. cikk

A származtatott ügyletekre vonatkozó bejelentés gyakorisága

Amennyiben a 648/2012/EU rendelet 11. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, a kereskedési adattárnak bejelentett ügyletek piaci értéken történő vagy modell alapú értékelését naponta kell elvégezni. Az e rendelet mellékletében, valamint a 648/2012/EU rendelet 9. cikkének (5) bekezdése alapján a kereskedési adattáraknak bejelentendő adatok minimális részleteit meghatározó szabályozási technikai standardokat létrehozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktus mellékletében előírt egyéb jelentéstételi elemeket azok előfordulásakor, az ügylet megkötése, módosítása vagy lezárása tekintetében a 648/2012/EU rendelet 9. cikkében meghatározott határidő figyelembevételével kell bejelenteni.

3. cikk

Szerződő felek és egyéb jogalanyok azonosítása

A bejelentésben jogalany-azonosítót kell alkalmazni a következők azonosítására:

a) jogalany kedvezményezett;

b) bróker jogalany;

c) központi szerződő fél;

d) klíringtag;

e) jogalany szerződő fél;

f) benyújtó jogalany.

3a. cikk

Vétel/eladás jelzése

(1) A származtatott ügyletnek a melléklet 1. táblázata 14. mezőjében említett vételi/eladási oldalát a (2)-(10) bekezdésnek megfelelően kell meghatározni.

(2) Opciós ügyletek és csereügyletre szóló opciók esetében azt a szerződő felet kell vevőként azonosítani, aki jogosult az opció gyakorlására, és azt a szerződő felet kell eladóként azonosítani, aki eladja az opciót és megkapja a díjat.

(3) A devizához kapcsolódó határidős tőzsdei ügyletektől (future) és tőzsdén kívüli határidős ügyletektől (forward) eltérő határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek esetében azt a szerződő felet kell vevőként azonosítani, aki megveszi az instrumentumot, és azt a szerződő felet kell eladóként azonosítani, aki eladja azt.

(4) Az értékpapírokhoz kapcsolódó swapügyletek esetében azt a szerződő felet kell vevőként azonosítani, aki viseli az alapul szolgáló értékpapír árfolyammozgásának kockázatát és megkapja a biztosítékösszeget, és azt a szerződő felet kell eladóként azonosítani, aki fizeti a biztosítékösszeget.

(5) Kamatlábhoz vagy inflációs indexhez kapcsolódó swapügylet esetén azt a szerződő felet kell vevőként azonosítani, aki a rögzített kamatot fizeti, és azt a szerződő felet kell eladóként azonosítani, aki megkapja a rögzített kamatot. Bázisswapok esetében azt a szerződő felet kell vevőként azonosítani, aki fizeti a különbözetet, és azt a szerződő felet kell eladóként azonosítani, aki azt megkapja.

(6) Keresztdevizás swapügyletek, devizaswapok és tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek esetében azt a szerződő felet kell vevőként azonosítani, aki megkapja a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) 4217 szabványa szerinti betűrendben első devizát, és azt a szerződő felet kell eladóként azonosítani, aki szállítja ezt a devizát.

(7) Az osztalékokhoz kapcsolódó swapügyletek esetében azt a szerződő felet kell vevőként azonosítani, aki megkapja a tényleges osztalékfizetésnek megfelelő ellenértéket, és azt a szerződő felet kell eladóként azonosítani, aki fizeti az osztalékot és megkapja a rögzített kamatot.

(8) A hitelkockázat átadásához kapcsolódó származtatott instrumentumok esetében (kivéve az opciókat és a csereügyletre szóló opciókat) azt a szerződő felet kell vevőként azonosítani, aki a védelmet megvásárolja, és azt a szerződő felet kell eladóként azonosítani, aki eladja a védelmet.

(9) Az áruhoz kapcsolódó származtatott ügyletek esetében azt a szerződő felet kell vevőként azonosítani, aki a megadott árut megkapja, és azt a szerződő felet kell eladóként azonosítani, aki szállítja ezt az árut.

(10) A határidős kamatláb-megállapodások esetében azt a szerződő felet kell vevőként azonosítani, aki a rögzített kamatot fizeti, és azt a szerződő felet kell eladóként azonosítani, aki a rögzített kamatot kapja.

3b. cikk

Biztosítékeszközökkel való fedezettség

(1) A származtatott ügylet biztosítékeszközökkel való fedezettségének a melléklet 1. táblázata 21. mezőjében meghatározott típusát a bejelentő szerződő félnek a (2)-(5) bekezdéssel összhangban kell azonosítania.

(2) Ha a szerződő felek nem kötöttek biztosítéki megállapodást, vagy ha a szerződő felek által kötött biztosítéki megállapodás rögzíti, hogy a származtatott ügyletre vonatkozóan a bejelentő fél nem tesz le sem alapletétet, sem változó letétet, a származtatott ügyletet biztosítékeszközökkel nem fedezettként kell azonosítani;

(3) Ha a szerződő felek által kötött biztosítéki megállapodás rögzíti, hogy a bejelentő fél a származtatott ügyletre vonatkozóan csak rendszeres változó letétet tesz le, a származtatott ügyletet biztosítékeszközökkel részlegesen fedezettként kell azonosítani;

(4) Ha a szerződő felek által kötött biztosítéki megállapodás rögzíti, hogy a bejelentő fél alapletétet és rendszeres változó letétet tesz le, továbbá a másik szerződő fél a származtatott ügyletre vonatkozóan csak változó letétet tesz le vagy nem tesz le letétet, a származtatott ügyletet biztosítékeszközökkel egyoldalúan fedezettként kell azonosítani;

(5) Ha a szerződő felek által kötött biztosítéki megállapodás rögzíti, hogy a származtatott ügyletre vonatkozóan mindkét bejelentő fél alapletétet és rendszeres változó letétet tesz le, a származtatott ügyletet biztosítékeszközökkel teljesen fedezettként kell azonosítani.

4. cikk

Származtatott ügyletek meghatározása, azonosítása és besorolása

(1) A bejelentésben a származtatott terméket ügylettípus és eszközosztály alapján kell meghatározni a (2) és a (3) bekezdésnek megfelelően.

(2) A származtatott termék típusát a melléklet 2. táblázatának 1. mezőjében kell meghatározni a következő ügylettípusok egyikeként:

a) különbözetre vonatkozó pénzügyi szerződések;

b) tőzsdén kívüli határidős kamatláb-megállapodások;

c) forward ügyletek;

d) határidős ügyletek;

e) opciók;

f) különbözetre fogadás (spreadbet);

g) swapügyletek;

h) csereügyletre szóló opciók;

i) egyéb.

(3) A származtatott terméket a melléklet 2. táblázatának 2. mezőjében kell meghatározni a következő eszközosztályok egyikeként:

a) áruk és kibocsátási egységek;

b) hitel;

c) deviza;

d) részvény;

e) kamatláb.

(4) Ha a származtatott termék a (3) bekezdésben meghatározott eszközosztályok egyikébe sem tartozik, a szerződő feleknek a származtatott termékkel a legnagyobb hasonlóságot mutató eszközosztályt kell megadniuk a jelentéstétel során. Mindkét szerződő félnek ugyanazt az eszközosztályt kell megadnia.

(5) A származtatott terméket a melléklet 2. táblázatának 6. mezőjében kell azonosítani a következők megadásával (amennyiben rendelkezésre állnak):

a) a Bizottság által a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 27. cikke (3) bekezdésének megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazásának kezdő időpontjáig az ISO 6166 szabvány szerinti nemzetközi értékpapír-azonosító szám (ISIN) vagy adott esetben az alternatív eszközazonosító kód (AII).

b) a Bizottság által a 600/2014/EU rendelet 27. cikke (3) bekezdésének megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazásának kezdő időpontjától az ISIN azonosító szám.

AII kód használata esetén a teljes AII kódot kell megadni.

(6) Az (5) bekezdésben említett teljes AII kód a következő hat elem összefűzéséből adódik:

a) azon kereskedési helyszín ISO 10383 szabvány szerinti, négy alfanumerikus karakterrel meghatározott piacazonosító kódja (MIC), ahol a származtatott termékkel kereskednek;

b) a kereskedési helyszín által meghatározott, legfeljebb 12 alfanumerikus karakterből álló kód, amely kizárólag egy adott alapul szolgáló eszközhöz és teljesítési típushoz, továbbá az ügylet egyéb jellemzőihez kapcsolódik;

c) egy karakter, amely azt jelzi, hogy az eszköz opció vagy határidős tőzsdei ügylet, opció esetében a jelölés "O", határidős tőzsdei ügylet esetében pedig "F";

d) egy karakter, amely azt jelzi, hogy vételi vagy eladási opcióról van-e szó, eladási opció esetében a jelölés "P", vételi opció esetében pedig "C"; amennyiben az eszközt a c) pontnak megfelelően határidős tőzsdei ügyletként azonosították, a jelzése "F";

e) a származtatott ügylet végrehajtásának napja vagy lejárati időpontja az ISO 8601 szabvány szerinti YYYY-MM-DD formátumban;

f) egy opció kötési árfolyama, legfeljebb 19 számjegy - ezen belül legfeljebb öt tizedesjegy - megadásával, ahol az első és az utolsó számjegy nem lehet nulla. Tizedesjelként tizedespontot kell használni. Negatív érték nem adható meg. Ha az instrumentum határidős tőzsdei ügylet, ennek az értéknek nullának kell lennie.

(7) A származtatott terméket a melléklet 2. táblázatának 4. mezőjében a pénzügyi instrumentumok besorolásához használt, az ISO 10692 szabvány szerinti kóddal (CFI) kell besorolni.

4a. cikk

Egyedi ügyletazonosító

(1) Az adatszolgáltatást a szerződő felek által elfogadott egyedi ügyletazonosítóval kell azonosítani.

(2) Amennyiben a szerződő felek nem tudnak megállapodni arról, hogy melyik jogalany felelős a jelentéshez hozzárendelendő egyedi ügyletazonosító generálásáért, a szerződő feleknek a következőkkel összhangban kell meghatározniuk az egyedi ügyletazonosító generálásáért felelős jogalanyt:

a) központilag végrehajtott és elszámolt ügylet esetén a központi szerződő fél generálja az egyedi ügyletazonosítót a klíringtag számára az elszámoláskor. A klíringtagnak egy másik egyedi ügyletazonosítót kell generálnia szerződő fele számára;

b) központilag végrehajtott, de nem központilag elszámolt ügylet esetén az egyedi ügyletazonosítót a végrehajtás szerinti kereskedési helyszín generálja tagja számára;

c) központilag visszaigazolt és elszámolt ügylet esetén az egyedi ügyletazonosítót a központi szerződő fél generálja a klíringtag számára az elszámoláskor. A klíringtagnak egy másik egyedi ügyletazonosítót kell generálnia szerződő fele számára;

d) az elektronikus úton központilag visszaigazolt, de nem központilag elszámolt ügylet esetén az egyedi ügyletazonosítót az ügyletet visszaigazoló platformnak kell generálnia a visszaigazoláskor;

e) az a)-d) pontban említettektől eltérő valamennyi ügylet esetében a következők alkalmazandók:

i. amennyiben pénzügyi szerződő fél kereskedik nem pénzügyi szerződő féllel, a pénzügyi szerződő fél generálja az egyedi ügyletazonosítót;

ii. amennyiben az elszámolási értékhatárt meghaladó nem pénzügyi szerződő fél kereskedik az elszámolási értékhatár alá eső nem pénzügyi szerződő féllel, az előbbi szerződő fél generálja az egyedi ügyletazonosítót;

iii. az i. és a ii. alpontban nem említett valamennyi egyéb ügylet esetében az eladó generálja az egyedi ügyletazonosítót.

(3) Az egyedi ügyletazonosítót létrehozó szerződő fél megfelelő időben közli ezt az egyedi ügyletazonosítót a másik szerződő féllel, hogy az utóbbi teljesíteni tudja jelentéstételi kötelezettségét.

4b. cikk

Végrehajtási helyszín

A származtatott ügylet végrehajtásának helyszínét a melléklet 2. táblázatának 15. mezőjében kell azonosítani a következőkkel:

a) a Bizottság által a 600/2014/EU rendelet 27. cikke (3) bekezdésének megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazásának kezdő időpontjáig:

i. az Unión belüli végrehajtási helyszín esetében az ESMA weboldalán - az 1287/2006/EK bizottsági rendelet ( 2 ) 13. cikke (2) bekezdésének megfelelően az illetékes hatóságok által biztosított információk alapján összeállított nyilvántartásban - közzétett, ISO 10383 szabvány szerinti piacazonosító kód (MIC);

ii. az Unión kívüli végrehajtási helyszín esetében az ISO 10383 szabvány szerinti MIC kód, amelyet a MIC kódok ISO által fenntartott és frissített, továbbá az ISO weboldalán közzétett listája tartalmaz;

b) a Bizottság által a 600/2014/EU rendelet 27. cikke (3) bekezdésének megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazásának kezdő időpontjától az ISO 10383 szabvány szerinti MIC.

5. cikk

A jelentéstétel kezdő időpontja

(1) A hitelderivatíva-ügyletek és a származtatott kamatügyletek bejelentését meg kell tenni:

a) 2013. július 1-jéig, ha a származtatott termékek meghatározott kategóriájának vonatkozásában 2013. április 1-je előtt sor került a kereskedési adattár 648/2012/EU rendelet 55. cikke szerinti nyilvántartásba vételére;

b) 90 nappal azt követően, hogy sor került a kereskedési adattár a származtatott termékek adott kategóriájának vonatkozásában történő, a 648/2012/EU rendelet 55. cikke szerinti nyilvántartásba vételére, amennyiben a származtatott termékek meghatározott kategóriájának vonatkozásában 2013. április 1-jén vagy azt megelőzően nem került sor a kereskedési adattár nyilvántartásba vételére;

c) 2015. július 1-jéig, ha a származtatott termékek meghatározott kategóriájának vonatkozásában 2015. július 1-jéig nem került sor a kereskedési adattár 648/2012/EU rendelet 55. cikke szerinti nyilvántartásba vételére. A jelentéstételi kötelezettség ezen a napon kezdődik, az ügyleteket pedig az említett rendelet 9. cikke (3) bekezdésének megfelelően az EÉPH-nak kell bejelenteni, amíg a származtatott termékek meghatározott kategóriájának vonatkozásában sor kerül a kereskedési adattár nyilvántartásba vételére.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett származtatott ügyleteket be kell jelenteni:

a) 2014. január 1-jéig, ha a származtatott termékek meghatározott kategóriájának vonatkozásában 2013. október 1-je előtt sor került a kereskedési adattár 648/2012/EU rendelet 55. cikke szerinti nyilvántartásba vételére;

b) 90 nappal azt követően, hogy sor került a kereskedési adattár a származtatott termékek egy adott kategóriájának vonatkozásában történő, a 648/2012/EU rendelet 55. cikke szerinti nyilvántartásba vételére, amennyiben a származtatott termékek meghatározott kategóriájának vonatkozásában 2013. október 1-jén vagy azt megelőzően nem került sor a kereskedési adattár nyilvántartásba vételére;

c) 2015. július 1-jéig, ha a származtatott termékek meghatározott kategóriájának vonatkozásában 2015. július 1-jéig nem került sor a kereskedési adattár 648/2012/EU rendelet 55. cikke szerinti nyilvántartásba vételére. A jelentéstételi kötelezettség ezen a napon kezdődik, az ügyleteket pedig az említett rendelet 9. cikke (3) bekezdésének megfelelően az EÉPH-nak kell bejelenteni, amíg a származtatott termékek meghatározott kategóriájának vonatkozásában sor kerül a kereskedési adattár nyilvántartásba vételére.

(3) A 2012. augusztus 16-án nem lezárt, és a jelentéstétel kezdő időpontjában még mindig nem lezárt származtatott ügyleteket a származtatott termékek adott kategóriájára vonatkozó jelentéstétel kezdő időpontjától számított 90 napon belül be kell jelenteni a kereskedési adattárnak.

(4) A következő származtatott ügyleteket, amelyeket a származtatott termékek adott kategóriájára vonatkozó jelentéstétel kezdő időpontjában lezártak, az említett időponttól számított öt éven belül be kell jelenteni a kereskedési adattárnak:

a) amelyek megkötésére 2012. augusztus 16. előtt került sor, és amelyeket 2012. augusztus 16-án még nem zártak le,

b) amelyek megkötésére 2012. augusztus 16-án vagy azt követően került sor.

(5) A jelentéstétel kezdő időpontját 180 nappal el kell halasztani a 648/2012/EU rendelet 9. cikkének (5) bekezdése alapján a kereskedési adattáraknak bejelentendő adatok minimális részleteit meghatározó szabályozási technikai standardokat létrehozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 3. cikkében említett információ bejelentése céljából.

6. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

1. táblázat

A szerződő fél adatai

2. táblázat

Általános adatok

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 600/2014/EU rendelete a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

( 2 ) A Bizottság 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK rendelete a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 241., 2006.9.2., 1. o.).