Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

32012R0648[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (EGT-vonatkozású szöveg)

27.7.2012 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 201/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 648/2012/EU RENDELETE

(2012. július 4.)

a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1) ,[2]

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2) ,[3]

rendes jogalkotási eljárás keretében (3) ,[4]

mivel:

(1) A Jacques de Larosière által elnökölt magas szintű csoport 2009. február 25-én közzétett, a Bizottság kérésére készített jelentése megállapította, hogy a jövőbeni pénzügyi válságok kockázatának és súlyosságának csökkentése érdekében meg kell erősíteni az uniós pénzügyi szektor felügyeleti keretét, és a szektor felügyeleti struktúrájának nagyszabású reformját ajánlotta, beleértve a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének megteremtését, amely három európai felügyeleti hatóságból áll - egy a bankszektor, egy a biztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-szektor, egy pedig az értékpapír-piaci szektor felügyeletére -, és az Európai Rendszerkockázati Tanács létrehozását is.

(2) A Bizottság 2009. március 4-i, "Impulzusok az európai gazdaság élénkítéséhez" című közleményében az Unió pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási keretének megerősítését javasolta. A 2009. július 3-i, "Hatékony, biztonságos és stabil származékos piacok biztosítása" című közleményében a Bizottság értékelte a származtatott ügyletek pénzügyi válságban betöltött szerepét, 2009. október 20-i, "Hatékony, biztonságos és stabil származékos piacok biztosítása: jövőbeni szakpolitikai intézkedések" című közleményében pedig felvázolta a származtatott ügyletekhez kapcsolódó kockázatok csökkentésére tenni kívánt intézkedéseket.

(3) 2009. szeptember 23-án a Bizottság a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének létrehozása érdekében három rendeletre irányuló javaslatot fogadott el, ezek három olyan új európai felügyeleti hatóság (EFH) létrehozását foglalják magukban, amelyek hozzájárulnak az uniós jogszabályok következetes alkalmazásához, valamint kiváló minőségű közös szabályozási és felügyeleti standardok és gyakorlatok kialakításához. A három új EFH a következő: az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) létrehozott Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBH), az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (EÉPH) és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EBFH). Az EFH-k kulcsfontosságú szerepet töltenek be a pénzügyi szektor stabilitásának megóvásában. Ezért nélkülözhetetlen annak folyamatos biztosítása, hogy tevékenységük végzése fontos politikai prioritás legyen, és megfelelő forrásokban részesüljenek.[5]

(4) A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében - lévén ezek magánúton kötött ügyletek, amelyekről általában csak a szerződő felek rendelkeznek információkkal - hiányzik az átláthatóság. Ezek az ügyletek a kölcsönös függés összetett hálózatát alkotják, ami megnehezítheti a kapcsolódó kockázatok jellegének és szintjének azonosítását. A pénzügyi válság megmutatta, hogy ezek a jellemzők piaci stressz idején növelik a bizonytalanságot, és így veszélyeztetik a pénzügyi stabilitást. E rendelet rögzíti az említett kockázatokat csökkentő és a származtatott ügyletek átláthatóságát növelő feltételeket.

(5) 2009. szeptember 26-i pittsburghi csúcstalálkozójukon a G-20 vezetői megállapodtak, hogy legkésőbb 2012 végéig valamennyi szabványos tőzsdén kívüli származtatott ügyletet központi szerződő fél bevonásával kell elszámolni, és ezen ügyleteket jelenteni kell a kereskedési adattárak felé. 2010 júniusában a G-20 vezetői Torontóban megerősítették kötelezettségvállalásukat, és vállalták a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek átláthatóságának és szabályozói felügyeletének fokozását célzó szigorú intézkedések végrehajtásának nemzetközileg következetes és megkülönböztetésmentes módon történő felgyorsítását.

(6) A Bizottság figyelemmel kíséri, hogy a kötelezettségvállalásokat az Unió nemzetközi partnerei is hasonlóan hajtják-e végre, továbbá ennek biztosítására törekszik. A Bizottság együttműködik a harmadik országok hatóságaival olyan egymást támogató megoldások kidolgozása érdekében, amelyekkel biztosítható az e rendelet, valamint a harmadik országok által megállapított követelmények közötti összhang, és így elkerülhető bármilyen esetleges átfedés e tekintetben. A Bizottságnak az EÉPH segítségével nyomon kell követnie az e rendeletben megállapított elvek nemzetközi alkalmazását, és erről jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az esetleges párhuzamos vagy ellentétes előírások elkerülése érdekében a Bizottság bizonyos feltételek teljesülése esetén elfogadhat a harmadik országok jogi, felügyeleti és végrehajtási kereteinek az Unióéval való egyenértékűségére vonatkozó határozatokat. Az e döntés alapjául szolgáló értékelés nem sértheti valamely harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő fél azon jogát, hogy az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagoknak vagy kereskedési helyszíneknek nyújtson elszámolási szolgáltatásokat, mivel az elismerésre vonatkozó határozatnak ezen értékeléstől függetlennek kell lennie. Hasonlóképpen, sem az egyenértékűségére vonatkozó határozat, sem az értékelés nem sértheti a valamely harmadik országban székhellyel rendelkező és az EÉPH által elismert kereskedési adattár azon jogát, hogy az Unióban székhellyel rendelkező szervezeteknek nyújtson szolgáltatásokat.

(7) A harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében, és a Kereskedelmi Világszervezet létrehozásáról szóló megállapodás - beleértve a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezményt is - értelmében az Unióra háruló nemzetközi kötelezettségekkel összhangban, a harmadik országok jogi szabályozását az uniós jogi szabályozással egyenértékűnek elismerő határozatokat csak olyan esetben szabad elfogadni, amikor a harmadik ország jogi szabályozása ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít a külföldi jogi szabályozás alapján engedélyezett központi szerződő felek elismerése szempontjából, a G20-ak által 2009 szeptemberében kitűzött, a származtatott piacok átláthatóságának javítását, a rendszerszintű kockázatok mérséklését és a piaci visszaélések elleni védelmet szolgáló általános szabályozási céloknak és szabványoknak megfelelően. Egy ilyen rendszer akkor tekintendő egyenértékűnek, ha biztosítja, hogy az alkalmazandó szabályozás lényegileg az uniós követelményekhez hasonló eredményt nyújtson, és akkor tekintendő ténylegesnek, ha a szabályokat következetesen alkalmazzák.

(8) Figyelembe véve a származtatott piacok jellemzőit és a központi szerződő felek működését - a származtatott piacok átláthatóságának javítása, a rendszerszintű kockázatok mérséklése és a piaci visszaélések elleni védelem érdekében ebben az összefüggésben szükséges és helyénvaló ellenőrizni, hogy a külföldi szabályozási rendszerek ténylegesen egyenértékűek-e a G20-ak célkitűzéseinek és előírásainak teljesítése terén. A központi szerződő felek különleges helyzete megköveteli, hogy a harmadik országokkal kapcsolatos előírások a piaci szerkezet ezen szereplőire vonatkozó különleges szabályokkal összhangban legyenek megszervezve, és azzal összhangban működjenek. Ez a megközelítés ezért nem teremt precedenst más jogszabályok tekintetében.

(9) Az Európai Tanács 2009. december 2-i következtetéseiben egyetértett azzal, hogy szükség van a partnerkockázat enyhítésének számottevő javítására, valamint azzal, hogy fontos a származtatott ügyletek átláthatóságának, hatékonyságának és integritásának javítása. Az Európai Parlament "Származékos piacok: jövőbeni szakpolitikai intézkedések" című, 2010. június 15-i állásfoglalásában a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek kötelező elszámolását és az ügyletekről való kötelező jelentéstételt sürgette.

(10) Az EÉPH e rendelet keretén belül jár el, amikor vészhelyzetekben óvja a pénzügyi piacok stabilitását, biztosítja az uniós szabályok nemzeti felügyeleti hatóságok általi következetes alkalmazását, valamint rendezi a felügyeleti hatóságok között felmerülő nézetkülönbségeket. Az EÉPH-ra ruházták emellett a szabályozás- és végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozását is, és központi szerepet játszik a központi szerződő felek és a kereskedési adattárak engedélyezésében és ellenőrzésében.

(11) A Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) révén teljesítendő alapvető feladatok egyike a fizetési rendszerek zökkenőmentes működésének az előmozdítása. Ennek keretében a KBER tagjai azáltal gyakorolnak felvigyázást, hogy gondoskodnak az elszámolási és fizetési rendszerek - köztük a központi szerződő felek - hatékony és megbízható működéséről. A központi szerződő felek engedélyezése és figyelemmel kísérése, a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése és az interoperabilitási megállapodások jóváhagyása így a KBER tagjainak szoros bevonásával zajlik. Ezenfelül aktívan részt vesznek a szabályozástechnikai standardok meghatározásában, valamint az iránymutatások és ajánlások megfogalmazásában is. Ez a rendelet nem érinti az Európai Központi Bank (EKB) és a nemzeti központi bankok felelősségét az elszámolási és fizetési rendszerek hatékony és megbízható működésének az Unión belül és más országok viszonylatában való biztosításával kapcsolatban. Ebből következően és az esetleges párhuzamos szabályozás bevezetésének elkerülésére az EÉPH-nak és a KBER-nek szorosan együtt kell működnie a technikai standardok tervezetének kidolgozása során. Kulcsfontosságú továbbá, hogy az elszámolási és fizetési rendszerek ellenőrzésével összefüggő feladataik, illetve jegybanki pénzkibocsátáshoz kapcsolódó feladataik teljesítése során az EKB-nak és a nemzeti központi bankoknak rendelkezésére álljanak a szükséges információk.

(12) Egységes szabályokra van szükség a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) I. melléklete C. szakaszának 4-10. pontjában rögzített származtatott ügyletek vonatkozásában.[6]

(13) A központi szerződő felek alkalmazását ösztönző intézkedések nem bizonyultak elégségesnek a szabványos tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tényleges központi elszámolásának biztosítására. Ezért a központi szerződő felek bevonásával történő, kötelező központi elszámolási követelményekre van szükség az elszámolható tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében.

(14) Valószínű, hogy a tagállamok eltérő nemzeti intézkedéseket fogadnak el, amelyek akadályt állítanak a belső piac zökkenőmentes működése elé, és mind a piaci szereplőkre, mind a pénzügyi stabilitásra nézve hátrányosak. A befektetők magas szintű védelmének biztosítása és a piaci szereplők egyenlő versenyfeltételeinek megteremtése érdekében is szükség van az elszámolási kötelezettség Unió-szerte egységes alkalmazására.

(15) Annak biztosítása érdekében, hogy az elszámolási kötelezettség csökkenti a rendszerszintű kockázatot, az e kötelezettség tárgyát képező származtatottügylet-kategóriákat azonosító eljárásra van szükség. Ezen eljárásnak figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy nem minden, központi szerződő fél bevonásával elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügylet minősül alkalmasnak a kötelező elszámolásra.

(16) Ez a rendelet rögzíti az annak megállapítására vonatkozó feltételeket, hogy a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek különböző kategóriáira vonatkoznia kell-e az elszámolási kötelezettségnek. Az EÉPH által kidolgozott végrehajtás-technikai standardtervezetek alapján a Bizottság feladata annak meghatározása, hogy egy adott származtatottügylet-kategória elszámolási kötelezettség alá essen-e, és mikortól hatályos az elszámolási kötelezettség, ideértve adott esetben a fokozatos bevezetést, valamint az elszámolási kötelezettség e rendelettel összhangban történő hatálybalépésének napját megelőzően kötött vagy megújított, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek minimális hátralévő futamidejét is. Az elszámolási kötelezettség fokozatos bevezetésére kerülhet sor az elszámolási kötelezettség betartására kötelezett piaci résztvevői típusai szerint. Annak meghatározásakor, hogy a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek mely kategóriáit kell elszámolási kötelezettség alá vonni, az EÉPH figyelembe veszi a fedezett kötvények kibocsátóival vagy kötvények fedezésére létrejött összevont alapokkal kötött, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek sajátos jellegét.

(17) Annak meghatározásakor, hogy a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek mely kategóriáit kell elszámolási kötelezettség alá vonni, az EÉPH-nak más lényeges szempontokat is megfelelően figyelembe kell vennie, legfőképpen a származtatott ügyletek vonatkozó osztályainak összekapcsoltságát és a partnerkockázat szintjére gyakorolt hatást, továbbá az 1095/2010/EU rendelet 1. cikke (5) bekezdésének d) pontjában foglaltak szerint elő kell mozdítania az egyenlő versenyfeltételeket az egységes piacon.

(18) Amennyiben az EÉPH egy adott tőzsdén kívüli származtatott termékről megállapítja, hogy az szabványos és alkalmas az elszámolásra, ugyanakkor az adott termék elszámolását egyik központi szerződő fél sem vállalja, úgy az EÉPH-nak ki kell vizsgálnia ennek okait.

(19) Annak meghatározásakor, hogy a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek mely kategóriáit kell elszámolási kötelezettség alá vonni, figyelembe kell venni a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriáinak sajátos jellegét. A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egyes kategóriáival végzett tranzakciók fő kockázata gyakran a kiegyenlítési kockázat, amelynek kezelésére külön infrastrukturális szabályok szolgálnak, és amely a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek bizonyos kategóriáit (mint pl. a devizaárfolyam-alapú származtatott ügyleteket) adott esetben megkülönbözteti a többi kategóriától. A központi szerződő fél bevonásával történő elszámolás kifejezetten a partnerkockázatot hivatott kezelni; a kiegyenlítési kockázat kezelésére nem feltétlenül optimális megoldás. Az ilyen ügyletekre vonatkozó eljárásnak különösen az előzetes nemzetközi konvergenciára és a vonatkozó infrastruktúra kölcsönös elismerésére kell épülnie.

(20) E rendelet egységes és koherens alkalmazása, illetve a különböző piaci résztvevők számára az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egy-egy kategóriájának az elszámolási kötelezettség alá vonásakor e kötelezettség hatályát a tőzsdén kívüli származtatott ügylet adott kategóriájával végzett minden olyan ügyletre ki kell terjeszteni, amelynek megkötésére az EÉPH által kézhez vett, a központi szerződő fél elszámolási kötelezettségének céljaira szolgáló engedély bejelentésének napján vagy azt követően, de az elszámolási kötelezettség életbelépésének napját megelőzően kerül sor, feltéve, hogy az adott ügylet hátralévő futamideje meghaladja a Bizottság által meghatározott lejáratig hátralévő minimális futamidőt.

(21) Annak meghatározásakor, hogy a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek mely kategóriái tartoznak az elszámolási kötelezettség alá, az EÉPH-nak törekednie kell a rendszerszintű kockázatok csökkentésére. Ehhez hozzátartozik az olyan becslési tényezők figyelembevétele, mint az ügyletek szerződési és műveleti feltételeinek szabványosítási szintje, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriájának forgalma és likviditása, valamint a tisztességes, megbízható és általánosan elfogadott árazási források hozzáférhetősége a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriájában.

(22) A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolásához mindkét felet elszámolási kötelezettségnek kell terhelnie, vagy mindkét félnek bele kell egyeznie. Az elszámolási kötelezettség alóli kivételeket szűkre kell szabni, mivel azok csökkentik a kötelezettség hatékonyságát és a központi szerződő fél bevonásával történő elszámolás előnyeit, és szabályozási arbitrázshoz vezethetnek a piaci szereplők egyes csoportjai között.

(23) Az Unión belüli pénzügyi stabilitás előmozdítása érdekében szükségessé válhat, hogy az elszámolás és a kockázatcsökkentési technikák a harmadik országokban székhellyel rendelkező szervezetek által kötött ügyletekre nézve is kötelezők legyenek, amennyiben az érintett ügyletek közvetlen, jelentős és előrelátható hatást fejtenek ki az EU-ban, vagy amennyiben ez a kötelezettség szükséges vagy alkalmas az e rendeletben foglalt rendelkezések kijátszásának a megakadályozására.

(24) A központi szerződő fél bevonásával történő elszámolásra nem alkalmas tőzsdén kívüli származtatott ügyletek működési és partner-hitelkockázatot hordoznak magukban, ezért szabályokat kell alkotni e kockázat kezelésére. Az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó piaci szereplőkre olyan kockázatkezelési eljárásoknak kell vonatkozniuk, amelyek megkövetelik biztosítékeszközök időben történő, pontos és megfelelőképpen elkülönített cseréjét. Az EÉPH a kockázatkezelési eljárásokat meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetének kidolgozása során figyelembe veszi a nemzetközi standardokat előíró szervek javaslatait a nem központilag elszámolt ügyletekre vonatkozó biztosítékkövetelmények tekintetében. A nem központi szerződő félen keresztül elszámolt kereskedéssel összefüggő kockázatok kezelése érdekében a biztosítékeszközök pontos és megfelelő cseréjére van szükség. Az erre vonatkozó megállapodások részleteit meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezeteinek kidolgozása során az EÉPH-nak kellőképpen figyelembe kell vennie a számos uniós joghatóságban a fedezett kötvények kibocsátói vagy az összevont alapok előtt biztosítékeszközök nyújtásával kapcsolatos akadályokat. Az EÉPH-nak ugyancsak figyelembe kell vennie, hogy a fedezett kötvényeket kibocsátó szerződő felek számára a fedezett kötvények kibocsátóinak eszközeire adott preferenciális követelések a partnerkockázattal szemben is egyenértékű védelmet nyújtsanak.

(25) A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására, a származtatott ügyletekre és a nem központi szerződő fél bevonásával elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikákról szóló szabályok alkalmazandók a pénzügyi szerződő felekre, nevezetesen a 2004/39/EK irányelvvel összhangban engedélyezett befektetési vállalkozásokra, a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (8) összhangban engedélyezett hitelintézetekre, az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1973. július 24-i 73/239/EGK első tanácsi irányelvvel (9) összhangban engedélyezett biztosítási vállalkozásokra, az életbiztosításról szóló, 2002. november 5-i 2002/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (10) összhangban engedélyezett életbiztosítókra, a viszontbiztosításról szóló, 2005. november 16-i 2005/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (11) összhangban engedélyezett viszontbiztosítókra, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) alapján engedélyezett, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV), és - amennyiben vonatkozik rájuk - az alapkezelő társaságaikra, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló, 2003. június 3-i 2003/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (13) meghatározott, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre, valamint az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló, 2011. június 8-i 2011/61/EU parlamenti és tanácsi irányelv irányelvvel (14) összhangban engedélyezett vagy nyilvántartásba vett alternatívbefektetésialap-kezelők által kezelt alternatív befektetési alapokra.[7]

(26) A nyugdíjkonstrukció-rendszereket üzemeltető olyan szervezetek, amelyek elsődleges célja a nyugdíjállományba vonulók számára a nyugellátás biztosítása - rendszerint egész életen át tartó kifizetés formájában, de esetenként időszakos vagy egyösszegű kifizetések formájában is -, jellemzően minimálisra csökkentik a pénzeszközben tartott forrásokat a maximális eredményesség és ügyfeleik számára a lehető legnagyobb hozam biztosítása céljából. Ha tehát az ilyen szervezeteket arra köteleznék, hogy tőzsdén kívüli származtatott ügyleteiket központilag számolják el, eszközeik egy jelentős részét pénzeszközre kellene váltaniuk annak érdekében, hogy megfeleljenek a központi szerződő felek folyamatos biztosítékkövetelményeinek. Azon valószínűsíthető negatív hatás elkerülése céljából, amellyel egy ilyen követelmény a jövőbeli nyugdíjasok nyugdíjjövedelmére nézve járna, az elszámolási kötelezettségnek mindaddig nem célszerű vonatkoznia a nyugdíjkonstrukciókra, amíg a probléma kezelése érdekében a központi szerződő felek alkalmas technikai megoldást nem dolgoznak ki a nem számlapénzben, változó biztosítékként történő biztosítékeszköz nyújtása tekintetében. A technikai megoldás kidolgozásakor figyelembe kell venni a nyugdíjkonstrukció-rendszerek különleges szerepét, és el kell kerülni a nyugdíjasokra gyakorolt jelentősen hátrányos következményeket. Ezen átmeneti időszak alatt azokra a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, amelyek megkötésére a nyugdíjkonstrukció-rendszerek fizetőképességét közvetlenül érintő befektetési kockázatok csökkentése céljából kerül sor, nem csak jelentéstételi kötelezettséget, hanem kétoldalú biztosítékeszköz-nyújtási követelményeket is elő kell írni. A végső cél azonban az, hogy ezen ügyletekre is vonatkozzon központi elszámolási kötelezettség, amint erre tartható megoldás születik.

(27) Fontos továbbá biztosítani, hogy csak a megfelelő szervezetek és rendszerek részesüljenek különleges elbánásban, valamint figyelembe kell venni az Unióban létező nyugdíjrendszerek sokféleségét, ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy minden nyugdíjkonstrukció-rendszer vonatkozásában egyenlő versenyfeltételek érvényesüljenek. Ezért az átmeneti eltérést alkalmazni kell a 2003/41/EK irányelvnek megfelelően bejegyzett foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre, beleértve - az említett irányelv 2. cikkének (1) bekezdése értelmében - azon felhatalmazott szerveket is, amelyek ezeknek az intézményeknek az irányításáért felelősek, illetve eljárnak a nevükben, továbbá az olyan jogi személyekre, amelyeket ezen intézmények befektetései céljából hoztak létre, és amelyek kizárólag ezek érdekében végzik tevékenységüket, és a 2003/41/EK irányelv 3. cikkében említett intézmények foglalkoztatóinyugdíj-szolgáltatást végző vállalkozásaira.

(28) Az átmeneti eltérést alkalmazni kell továbbá az életbiztosítók foglalkoztatóinyugdíj-szolgáltatási tevékenységeire is, feltéve, hogy minden azokhoz kapcsolódó eszközt és forrást egymástól elkülönítenek, és az átcsoportosítás lehetősége nélkül kezelnek és szerveznek. Az ideiglenes eltérésnek bármely más engedéllyel rendelkező és felügyelet alá tartozó, kizárólag nemzeti keretek között működő szervezetre, illetve bármely más, alapvetően egyetlen tagállam területén igénybe vehető rendszerre is vonatkoznia kell, feltéve, hogy azokat a nemzeti jog elismeri, és elsődleges céljuk a nyugellátás biztosítása. Az e bekezdésben említett szervezeteknek és rendszereknek az érintett illetékes hatóság döntésének, és az egységesség biztosítása, az esetleges ütközések elkerülése és a visszaélések kivédése érdekében az EÉPH-nak az EBFH-val folytatott konzultációt követően kialakított véleményének alárendelten kell működniük. Ezek közé tartozhatnának olyan szervezetek és rendszerek, amelyek nem szükségszerűen kapcsolódnak foglalkoztatói nyugdíjprogramhoz, de elsődleges céljuk az, hogy a nyugdíjba vonulók számára - akár kötelező, akár önkéntes alapon - jövedelmet biztosítsanak. Példaként említhetők az olyan jogi személyek, amelyek a nemzeti jog alapján, tőkefedezeti alapon nyugdíjkonstrukciót működtetnek - feltéve, hogy a "prudens személy" elvének megfelelően hajtják végre befektetéseiket -, valamint a magánszemélyek által közvetlenül kötött nyugdíj-megállapodások, amelyeket e személyek életbiztosítókon keresztül is megköthetnek. A magánszemélyek által közvetlenül kötött nyugdíj-megállapodások esetében azonban a mentesség a biztosító egyéb, nem elsődlegesen nyugdíjjövedelem nyújtását célzó életbiztosítási termékeihez kapcsolódó tőzsdén kívüli származtatott termékekkel végzett tranzakciókra nem terjedhet ki.

További példaként szolgálhatnak a 2002/83/EK irányelv hatálya alá tartozó biztosítóintézetek nyugellátás-szolgáltatási tevékenységei is, feltéve, hogy az ezen tevékenységekhez tartozó minden eszközről a biztosítóintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló, 2001. március 19-i 2001/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) mellékletével összhangban külön nyilvántartást vezetnek, továbbá a biztosítóintézetek kollektív szerződésen alapuló foglalkoztatói nyugellátás-szolgáltatási tevékenységei. E rendelet alkalmazásában nyugdíjkonstrukciónak tekintendők azok az intézmények is, amelyeket azzal a céllal hoztak létre, hogy nemteljesítés esetén kártérítést nyújtsanak a nyugdíjkonstrukció-rendszerek tagjainak.[8]

(29) Szükség esetén a pénzügyi szerződő felekre alkalmazandó szabályok a nem pénzügyi szerződő felekre is vonatkoznak. Köztudott, hogy a nem pénzügyi szerződő felek tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket használnak a kereskedelmi tevékenységeikhez közvetlenül kapcsolódó kereskedelmi vagy vállalkozásfinanszírozási kockázatok fedezésére. Következésképpen annak meghatározása során, hogy egy nem pénzügyi szerződő fél az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozzon-e, figyelembe kell venni az általa kötött, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek alkalmazásának célját, valamint a kitettségét ezen eszközökben. Annak érdekében, hogy a nem pénzügyi intézményeknek lehetőségük legyen véleményt nyilvánítani az elszámolási értékhatárok tekintetében, az EÉPH a vonatkozó technikai standardok kidolgozása során nyílt nyilvános konzultációt tart, amelyen biztosítja a nem pénzügyi intézmények részvételét. Annak biztosítása érdekében, hogy az adott szektor sajátosságait teljes mértékben figyelembe tudja venni, az EÉPH konzultációt folytat más illetékes hatóságokkal, például az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökséggel. Ezenfelül a Bizottságnak 2015. augusztus 17-ig fel kell mérnie a különböző szektorokban (beleértve az energiaszektort is) a nem pénzügyi cégek tőzsdén kívüli származtatott ügyleteinek rendszerszintű jelentőségét.

(30) Annak megállapításakor, hogy egy adott tőzsdén kívüli származtatott ügylet csökkenti-e az adott nem pénzügyi szerződő fél kereskedelmi tevékenységeihez és vállalkozásfinanszírozási tevékenységeihez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat, figyelembe kell venni az adott nem pénzügyi szerződő fél által alkalmazott teljes kockázatcsökkentési és -fedezeti stratégiát. Számításba kell venni különösen azt, hogy az adott tőzsdén kívüli származtatott ügylet gazdasági szempontból megfelelő-e az adott nem pénzügyi szerződő fél irányításához és üzletviteléhez fűződő kockázatok csökkentésére, amennyiben az adott kockázatok kamatláb-, árfolyam-, inflációs és nyersanyagár-ingadozásokhoz kapcsolódnak.

(31) Az elszámolási értékhatár valamennyi nem pénzügyi szerződő fél számára nagyon fontos adat. Az értékhatárok megállapítása során figyelembe kell venni az egy szerződő félre eső nettó pozícióik és kitettségek tőzsdén kívüli származtatottügylet-kategóriánkénti összege által betöltött rendszerszintű relevanciát. Ezzel összefüggésben megfelelő erőfeszítéseket kell tenni a nem pénzügyi szerződő felek által szokásos üzleti tevékenységük során alkalmazott kockázatcsökkentési módszerek elismerése érdekében.

(32) A központi bankokat és a hasonló funkciókat betöltő más tagállami szerveket, az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő uniós állami szerveket, valamint a Nemzetközi Fizetések Bankját a közös érdekű feladataik teljesítéséhez szükséges hatáskörük korlátozásának elkerülése érdekében ki kell zárni e rendelet hatálya alól.

(33) Mivel nem minden, az elszámolási kötelezettség tárgyát képező piaci szereplő válhat a központi szerződő felek klíringtagjává, lehetőséget kell biztosítani számukra a központi szerződő felekhez ügyfélként - illetve bizonyos feltételek mellett közvetett ügyfélként - való hozzáférésre.

(34) Az elszámolási kötelezettség és az e kötelezettség céljára használható központi szerződő felek meghatározását szolgáló eljárás bevezetése a tőzsdén kívüli származtatott termékek piacán folyó verseny nem szándékolt torzításához vezethet. Például valamely központi szerződő fél megtagadhatja a bizonyos kereskedési helyszíneken lebonyolított ügyletek elszámolását, mert az adott központi szerződő fél egy versenytárs kereskedési helyszín tulajdonában áll. Az ilyen diszkriminatív gyakorlatok elkerülése érdekében a központi szerződő feleknek el kell fogadniuk a különböző kereskedési helyszíneken végrehajtott ügyletek elszámolását, amennyiben azok a kereskedési helyszínek megfelelnek a központi szerződő fél által előírt működési és technikai követelményeknek, függetlenül attól a szerződési dokumentációtól, mely alapján az adott, tőzsdén kívüli származtatott ügyletet a részes felek megkötötték, amennyiben ez a dokumentáció megfelel a piaci szabványoknak. A kereskedési helyszíneknek átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon kereskedési adatokat kell biztosítaniuk a központi szerződő felek számára. A kereskedési helyszínek központi szerződő felek általi igénybevételére vonatkozó jogosultságnak lehetővé kell tennie az olyan megoldásokat, amelyek keretében több központi szerződő fél használja egyazon kereskedési helyszín kereskedési adatait. Ez azonban nem vezethet a származtatott ügyletek elszámolásának interoperabilitásához, és nem okozhatja a likviditási források széttöredezettségét.

(35) E rendelet nem akadályozhatja a kereskedési helyszínek és a központi szerződő felek tisztességes és nyílt hozzáférését a belső piacon, amennyiben teljesülnek az e rendeletben, valamint az EÉPH által kidolgozott és a Bizottság által elfogadott technikai standardokban előírt feltételek. A Bizottságnak továbbra is szorosan figyelemmel kell kísérnie a tőzsdén kívüli származékos piacok alakulását, és szükség esetén be kell avatkoznia, hogy megelőzze a verseny torzulását a belső piacon, azzal a céllal, hogy egyenlő versenyfeltételek biztosítson a pénzpiacokon.

(36) A pénzügyi szolgáltatásokon és a származtatott ügyletek kereskedelmén belül bizonyos területeken kereskedelmi és szellemi tulajdonjogok is fennállhatnak. Olyan esetekben, amikor e tulajdonjogok olyan termékekhez vagy szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, amelyek ipari szabványokká váltak vagy azokat befolyásolják, az engedélyeknek arányos, tisztességes, ésszerű és megkülönböztetésmentes alapon kell rendelkezésre állniuk.

(37) A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolási kötelezettség alá sorolandó kategóriáinak, az értékhatároknak és a rendszerszintű jelentőséggel bíró nem pénzügyi szerződő feleknek a meghatározásához megbízható adatokra van szükség. Ezért szabályozási célból fontos uniós szinten egységes jelentési kötelezettséget kidolgozni a származtatott ügyletek adataira. Ezenfelül a legtágabb értelmű visszaható hatályú jelentési kötelezettség szükséges pénzügyi és nem pénzügyi szerződő felek tekintetében egyaránt, annak érdekében, hogy az összehasonlítható adatok szolgáltatása megvalósuljon, többek között az EÉPH és az érintett illetékes hatóságok számára.

(38) Csoporton belüli ügyletnek minősülnek a két olyan vállalkozás közötti ügyletek, amely vállalkozások bevonása teljes körű az egyazon konszolidált éves beszámolóba, és rájuk megfelelő központosított kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárások vonatkoznak. Ezek a 2006/48/EK irányelv 80. cikkének (8) bekezdésében említett intézményvédelmi rendszerrel azonos intézményvédelmi rendszerbe tartoznak, vagy az említett irányelv 3. cikke (1) bekezdésében említett, ugyanazon központi szerv kapcsolt hitelintézetei esetében mindkettő hitelintézet, vagy az egyik hitelintézet, a másik pedig központi szerv. A tőzsdén kívüli származtatott ügylet csoporton belüli ügyletnek ismerhető el nem pénzügyi vagy pénzügyi csoportokon belül, illetve pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozásokat egyaránt magukban foglaló csoportokon belül; továbbá amennyiben valamely ügylet csoporton belüli ügyletnek minősül az egyik szerződő fél szempontjából, akkor csoporton belüli ügyletnek kell tekinteni az adott ügyletben részt vevő másik szerződő fél szempontjából is. Köztudott, hogy a csoportokon belüli kockázatok összevonásához csoporton belüli ügyletek megkötésére lehet szükség, valamint hogy ennélfogva a csoporton belüli kockázatok egyedi jelleggel bírnak. Mivel ezeknek az ügyleteknek az elszámolási kötelezettség alá vonása korlátozhatja az ilyen csoporton belüli kockázatoknak a kezelésére irányuló folyamatok hatékonyságát, a csoporton belüli ügyleteknek az elszámolási kötelezettség alóli mentesítése előnyös lehet, feltéve, hogy e mentesség nem jár a rendszerszintű kockázatok növekedésével. Következésképpen a központi szerződő fél általi elszámolást ezen ügyletek esetében a biztosítékeszközök megfelelő cseréjével kell felváltani, amennyiben ez alkalmas a csoporton belüli partnerkockázatok csökkentésére.

(39) Mindazonáltal bizonyos esetekben, a csoporton belüli egyes ügyletek tekintetében az illetékes hatóságok döntésével felmentést adhatna a biztosítékeszköz nyújtásának kötelezettsége alól, feltéve, hogy a felek kockázatkezelési eljárásai kellően megbízhatóak, stabilak és összhangban állnak az ügyletek összetettségének szintjével, továbbá a szerződő felek között a saját eszközök haladéktalan áthelyezésének, illetve a kötelezettségek haladéktalan visszafizetésének nincs akadálya. E kritériumokat, valamint azon eljárásokat, melyeket a szerződő feleknek és az érintett illetékes hatóságoknak a mentesség alkalmazásakor be kell tartaniuk, az EFH-k létrehozásáról szóló rendeletekkel összhangban elfogadott szabályozástechnikai standardokban kell lefektetni. Az ilyen szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása előtt az EFH-knak hatásvizsgálatot kell készítenie arról, hogy ezek milyen esetleges hatást gyakorolhatnak a belső piacra, a pénzügyi piacok résztvevőire és különösen az érintett csoportok összetételére és az általuk végzett műveletekre. A biztosítékeszközöknek a csoporton belüli ügyletekhez kapcsolódó cseréjére - beleértve a mentesség kritériumait is - vonatkozó technikai standardok meghatározásakor figyelembe kell venni az ilyen ügyletek sajátosságait, valamint a nem pénzügyi és a pénzügyi szerződő felek között meglévő különbségeket, az ügyletek céljait és a származtatott termékek igénybevételének módjait.

(40)[9] A partnerek akkor tekintendők egyazon konszolidált éves beszámolóba bevontnak, ha legalább mindkettőjüket bevonták a konszolidálásba a 83/349/EGK tanácsi irányelvvel (16) vagy az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (17) megfelelően elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási szabványokkal összhangban, illetve olyan csoportosulással kapcsolatban, amelynek anyavállalata harmadik országban tartja fenn központi irodáját, a harmadik ország - az 1569/2007/EK bizottsági rendelettel (18) összhangban elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási szabványokkal egyenértékűnek tekintett - általánosan elfogadott elszámolási elveivel összhangban (vagy a harmadik ország olyan elszámolási szabványaival összhangban, amelyek használata az 1569/2007/EK rendelet 4. cikke alapján megengedett), vagy amennyiben mindkettő ugyanazon konszolidált felügyelet alá esik, a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel vagy a 2006/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (19) összhangban, illetve olyan csoportosulással kapcsolatban, amelynek anyavállalata harmadik országban tartja fenn központi irodáját, ugyanazon konszolidált felügyelet alá esik, és erről a harmadik ország illetékes hatósága megállapította, hogy egyenértékű azzal, amelyre a 2006/48/EK irányelv 143. cikkében vagy a 2006/49/EK irányelv 2. cikkében előírt elvek vonatkoznak.[10]

(41) Fontos, hogy a piaci résztvevők az általuk kötött származtatott ügyletek valamennyi részletét jelentsék a kereskedési adattáraknak. Ennek eredményeképpen központilag tárolják a valamennyi származékos piacokkal együtt járó kockázatokra vonatkozó információt, amely így könnyen hozzáférhető többek között az EÉPH, az érintett illetékes hatóságok, az Európai Rendszerkockázati Testület (ERT), valamint a KBER érintett központi bankjai számára.

(42) A kereskedési adattári szolgáltatások nyújtását a méretgazdaságosság jellemzi, ami akadályozhatja az e konkrét területen folyó versenyt. Ugyanakkor a piaci résztvevőkre vonatkozó átfogó jelentéstételi kötelezettség bevezetése azon harmadik felek szempontjából is növelheti a kereskedési adattárak birtokában levő információ értékét, amelyek többek között az alábbi kiegészítő szolgáltatásokat nyújtják: tőzsdekereskedelmi visszaigazolás, ajánlatpárosítás, hiteleseményekkel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, portfólióállomány-egyeztetés vagy portfóliótömörítés. Biztosítani kell, hogy a kereskedés utáni szolgáltatások tágabb szektorán belüli egyenlő versenyfeltételeket ne veszélyeztesse a kereskedési adattárak szolgáltatásnyújtása terén esetlegesen kialakuló természetes monopólium. Ezért a kereskedési adattárak számára elő kell írni, hogy tisztességes, ésszerű és megkülönböztetéstől mentes módon, a szükséges adatvédelmi óvintézkedéseket betartva biztosítsanak hozzáférést az adattárakban tárolt információhoz.

(43) Annak érdekében, hogy lehetővé váljon a piac teljes körű áttekintése és a rendszerszintű kockázatok értékelése, mind az elszámolt, mind az el nem számolt ügyleteket jelenteni kell a kereskedési adattárak felé.

(44) Az EFH-k számára megfelelő erőforrásokat kell biztosítani ahhoz, hogy hatékonyan tudják ellátni az e rendelettel rájuk ruházott feladatokat.

(45) A származtatott ügyletet kötő, módosító vagy lezáró feleknek vagy központi szerződő feleknek gondoskodniuk kell az adott ügylet adatainak valamely kereskedési adattár számára való bejelentéséről. Lehetővé kell tenni e szereplők számára, hogy az ügylet bejelentésével egy másik szervezetet bízzanak meg. A kereskedési adattár felé valamely szerződő fél nevében és e rendelettel összhangban a származtatott ügylet valamennyi részletét bejelentő másik szervezet vagy annak alkalmazottai nem sérthetik meg a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó adatközlési korlátozást. A jelentéstételre vonatkozó szabályozástechnikai standardok tervezeteinek kidolgozásakor az EÉPH figyelembe veszi az egyedi ügyletazonosító tekintetében elért előrehaladást, a 2004/39/EK irányelv végrehajtásáról szóló 1287/2006/EK (20) bizottsági rendelet I. mellékletének 1. táblázatában előírt bejelentett adatok jegyzékét, és konzultációt folytat más illetékes hatóságokkal, például az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökséggel.[11]

(46)[12] Figyelembe véve a pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről szóló bizottsági közleményt és az e közlemény következményeképpen elfogadott uniós jogszabályokat, a tagállamoknak szabályokat kell hozniuk az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókról. A tagállamoknak e szankciókat oly módon kell végrehajtaniuk, amely nem csökkenti az említett szabályok hatékonyságát. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, valamint az EÉPH által elfogadott iránymutatásokon kell alapulniuk a pénzügyi ágazatbeli konvergencia és a szankciórendszerek ágazatok közötti következetességének előmozdítása érdekében. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy - amennyiben ez helyénvaló - a kiszabott szankciókat nyilvánosságra hozzák, és a meglévő szabályok hatékonyságát értékelő jelentéseket rendszeresen közzétegyék.

(47) Központi szerződő fél e rendelettel összhangban bármely tagállamban rendelkezhet székhellyel. Egyetlen tagállam vagy tagállamcsoport sem szenvedhet sem közvetlenül, sem közvetve megkülönböztetést, mint elszámolási szolgáltatást nyújtó helyszín. E rendelet nem kívánja az egyik joghatóság alá tartozó központi szerződő felet korlátozni vagy megakadályozni abban, hogy egy másik uniós tagállam pénznemében vagy valamely harmadik ország pénznemében denominált terméket elszámoljon.

(48) A központi szerződő felek engedélyezésének feltétele az induló tőke minimumösszegének megléte. A központi szerződő fél tőkéjének, az eredménytartalékkal és a tartalékokkal együtt mindenkor arányban kell állnia az adott központi szerződő fél tevékenységeiből eredő kockázattal annak biztosítása érdekében, hogy kellően feltőkésített legyen mindazon hitelkockázatokkal, partnerkockázattal, piaci kockázatokkal, illetve működési, jogi és üzleti kockázatokkal szemben, amelyek fedezetére nem állnak még rendelkezésre célirányos források, valamint hogy szükség esetén képes legyen tevékenységeinek rendezett felszámolására vagy szerkezetének átalakítására.

(49) Mivel e rendelet szabályozási célból bevezeti a központi szerződő felek bevonásával történő elszámolás jogi kötelezettségét, elengedhetetlen annak biztosítása, hogy e központi szerződő felek biztonságosak és stabilak legyenek, valamint folyamatosan megfeleljenek az e rendelet által felállított szigorú szervezeti, üzletviteli és prudenciális követelményeknek. Az egységes alkalmazás biztosítása érdekében e követelmények minden, a központi szerződő felek által kezelt pénzügyi eszköz elszámolására alkalmazandók.

(50) Ezért szabályozási és harmonizációs célból szükséges annak biztosítása, hogy a szerződő felek csak olyan központi szerződő felet vegyenek igénybe, amely megfelel az e rendeletben rögzített követelményeknek. E követelmények nem akadályozhatják meg, hogy a tagállamok a területükön székhellyel rendelkező központi szerződő felekre vonatkozóan kiegészítő feltételeket fogadjanak el, vagy ilyeneket továbbra is alkalmazzanak, beleértve a 2006/48/EK irányelv szerinti bizonyos engedélyezési előírásokat. E kiegészítő feltételek bevezetése azonban nem érintheti a más tagállamokban engedélyezett vagy e rendeletnek megfelelően elismert központi szerződő felek azon jogát, hogy a kiegészítő feltételeket alkalmazó tagállamban székhellyel rendelkező klíringtagoknak és azok ügyfelei számára elszámolási szolgáltatásokat nyújtsanak, ugyanis e központi szerződő felekre a szóban forgó kiegészítő feltételek nem vonatkoznak, és így nem kötelesek azoknak megfelelni. Az EÉPH-nak 2014. szeptember 30-ig jelentést kell készítenie a kiegészítő eljárások tagállamok általi alkalmazásának hatásáról.

(51) A központi szerződő felek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közvetlen szabályok a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására vonatkozó követelmény szükséges folyományai. Helyénvaló, hogy a központi szerződő felek engedélyezésének és felügyeletének valamennyi aspektusáért (beleértve annak ellenőrzését is, hogy a kérelmező központi szerződő fél megfelel-e az e rendeletben, valamint a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló, 1998. május 19-i 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (21) foglaltaknak) az illetékes nemzeti hatóságok maradjanak felelősek, tekintve, hogy továbbra is ők vannak leginkább abban a helyzetben, hogy a központi szerződő felek mindennapi működését vizsgálják, továbbá, hogy a rendszeres felülvizsgálatokat elvégezzék, és szükség esetén a megfelelő intézkedéseket meghozzák.[13]

(52) Ha egy központi szerződő fél a fizetésképtelenséget veszélyezteti, a fiskális felelősség elsősorban azt a tagállamot terhelheti, ahol a központi szerződő fél székhelye van. Ebből következik, hogy az adott központi szerződő fél engedélyezését és felügyeletét az érintett tagállam érintett illetékes hatóságának kell ellátnia. Mivel azonban előfordulhat, hogy valamely központi szerződő fél klíringtagjai, akiket a központi szerződő fél nemteljesítése elsőként érint, más tagállamban rendelkeznek székhellyel, elengedhetetlen, hogy az összes érintett illetékes hatóság és az EÉPH részt vegyen az engedélyezési és felügyeleti eljárásban. Ezáltal elkerülhetővé válnak a különböző nemzeti intézkedések és gyakorlatok, valamint elhárulnak a belső piac megfelelő működése elé állított akadályok. Továbbá, a felügyelők kollégiuma tagjainak javaslata vagy szakpolitikája nem eredményezhet sem közvetlenül, sem közvetve megkülönböztetést valamely tagállammal vagy tagállamok csoportjával - mint bármilyen pénznemben történő elszámolási szolgáltatásokat végző helyszínnel - szemben. E rendelet következetes és helyes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH-nak részt kell vennie valamennyi kollégiumban. Az EÉPH-nak az ajánlások és határozatok előkészítésébe be kell vonnia az érintett tagállamok további illetékes hatóságait.

(53) A kollégiumok által betöltendő szerep fényében fontos, hogy valamennyi érintett illetékes hatóság, továbbá a KBER tagjai részt vegyenek a kollégium feladatainak ellátásában. A kollégiumban részt kell venniük a központi szerződő felek felügyeletét ellátó illetékes hatóságok mellett azon szervezetek felügyeleteinek is, amelyek esetlegesen érintettek a központi szerződő fél tevékenysége által, nevezetesen a kiválasztott klíringtagok, a kereskedési helyszínek, az interoperábilis központi szerződő felek és a központi értéktár felügyeletét ellátó szervek. A kollégiumban való részvételt lehetővé kell tenni a KBER azon tagjai számára, amelyek a központi szerződő fél és az interoperábilis központi szerződő felek felvigyázását végzik, valamint amelyek a központi szerződő fél által elszámolt pénzügyi eszközök pénznemeit kibocsátják. Mivel a felügyelt vagy felvigyázott szervezetek székhelye korlátozott számú tagállamban lenne, amelyben a központi szerződő fél tevékenységét kifejti, elképzelhető, hogy egyetlen illetékes hatóság vagy a KBER egy tagja ezen szervezetek közül egyszerre többnek a felügyeletét, illetve felvigyázását is elláthatja. A kollégium valamennyi tagja közötti zökkenőmentes együttműködés biztosítása érdekében megfelelő eljárásokat és mechanizmusokat kell kialakítani.

(54) Mivel a kollégium létrejötte és működése várhatóan a valamennyi tagja közötti írásbeli megállapodáson fog alapulni, a kérdéskör érzékenysége miatt a kollégium döntéshozatali eljárásainak kidolgozására vonatkozó hatáskört helyénvaló e tagokra ruházni. Ezért a szavazási eljárásokra vonatkozó részletes szabályokat egy, a kollégium tagjai közötti írásbeli megállapodásban kell meghatározni. Az összes érintett piaci résztvevő és a tagállamok érdekeinek megfelelő kiegyensúlyozása céljából azonban a kollégiumnak az "egy tag - egy szavazat" általános elv szerint kell szavaznia, függetlenül attól, hogy az egyes tagok e rendelettel összhangban mennyi funkciót töltenek be. A 12 vagy annál kevesebb tagot számláló kollégiumok esetében ugyanazon tagállamból legfeljebb két kollégiumi tag rendelkezhet szavazati joggal, és minden szavazó tagnak egy szavazata van. Az 12 tagnál több tagot számláló kollégiumok esetében ugyanazon tagállamból legfeljebb három kollégiumi tag rendelkezhet szavazati joggal, és minden szavazó tagnak egy szavazata van.

(55) A központi szerződő felek rendkívül sajátságos helyzete miatt szükséges, hogy a kollégiumok megszervezése a központi szerződő felek felügyeletére vonatkozó egyedi megállapodásokkal összhangban történjen.

(56) Az e rendeletben előírt megállapodások nem teremtenek precedenst a pénzügyi piaci infrastruktúrák felügyeletére és ellenőrzésére vonatkozó más jogszabályokra nézve, különös tekintettel az EÉPH elé terjesztett beadványokra vonatkozó szavazási módszerre.

(57) A központi szerződő fél nem kaphat engedélyt, ha a kollégium valamennyi tagja - a központi szerződő fél székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak kivételével - kölcsönös egyetértéssel olyan közös véleményt alakít ki, amely szerint a központi szerződő fél nem kaphat engedélyt. Ha azonban a kollégium elegendő többséggel negatív véleményt nyilvánít, és az érintett illetékes hatóságok egyike sem utalta a kollégium kétharmados többsége alapján az ügyet az EÉPH elé, akkor a központi szerződő fél székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága elhalasztja az engedélyre vonatkozó határozat meghozatalát mindaddig, amíg az EÉPH nem hoz döntést az uniós jognak való megfelelés tekintetében. A központi szerződő fél székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága határozatát az EÉPH döntésének megfelelően hozza meg. Amennyiben a kollégium valamennyi tagja - a központi szerződő fél székhelye szerinti tagállam hatóságainak kivételével - közös véleményt alakít ki arról, hogy úgy ítéli meg, hogy a követelmények nem teljesülnek, tehát a központi szerződő fél nem kaphatja meg az engedélyt, a központi szerződő fél székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága az EÉPH elé utalhatja az ügyet annak érdekében, hogy határozzon az uniós jognak való megfelelésről.

(58) Meg kell erősíteni az illetékes hatóságok, az EÉPH és más érintett hatóságok közötti információcserére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a közöttük fennálló segítségnyújtási és együttműködési kötelezettségeket. A megnövekedett számú határon átnyúló tevékenység miatt az említett hatóságoknak e rendelet hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében meg kell adniuk egymásnak a feladataik ellátásához szükséges megfelelő információkat, beleértve azon helyzeteket is, amikor a vélt vagy tényleges jogsértések két vagy több tagállam hatóságait érintik. Az információcsere szigorú szakmai titoktartást követel. Tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek széles körű hatására, szükséges, hogy más érintett hatóságok, például az adóhatóságok vagy az energiaipari szabályozók hozzáférjenek a feladataik ellátásához szükséges információkhoz.

(59) Tekintettel a pénzügyi piacok globális jellegére, az EÉPH közvetlenül felelős a harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő felek elismeréséért, és így annak lehetővé tételéért számukra, hogy az Unión belül elszámolási szolgáltatásokat nyújtsanak - feltéve, hogy a Bizottság az uniós jogi és felügyeleti kerettel egyenértékűként ismerte el az adott harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerét, és bizonyos feltételek teljesülnek. Ezért a harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő felet, amely az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagoknak vagy kereskedési helyszíneknek nyújt szolgáltatásokat, az EÉPH-nak el kell ismernie. Annak érdekében azonban, hogy ne ütközzön akadályba a határokon átnyúló befektetéskezelési tevékenységek továbbfejlődése az Unióban, az EÉPH-nak nem kell elismernie az olyan harmadik országbeli központi szerződő feleket, amelyek az Unióban székhellyel rendelkező ügyfeleknek a harmadik országban székhellyel rendelkező klíringtagon keresztül nyújtanak szolgáltatásokat. Ezzel összefüggésben a világszerte egyenlő versenyfeltételek biztosítása és a pénzügyi stabilitás szempontjából különösen nagy jelentőséggel bírnak majd az Unió főbb nemzetközi partnereivel kötött megállapodások.

(60) 2010. szeptember 16-án az Európai Tanács egyetértett abban, hogy az Uniónak határozottabban, valamint a viszonosság szellemében és a kölcsönös előnyök szem előtt tartásával kell képviselnie az érdekeit és az értékeit az Unió külkapcsolataiban, továbbá lépéseket kell tennie többek között annak érdekében, hogy nagyobb piaci hozzáférést biztosítson az európai vállalkozásoknak, és elmélyítse szabályozási együttműködését fő kereskedelmi partnereivel.

(61) A központi szerződő feleknek tulajdonosi szerkezetüktől függetlenül stabil irányítási rendszerrel, jó hírnevű felsővezetéssel és független igazgatósági tagokkal kell rendelkezniük. Az igazgatóság legalább harmadának - de legalább két tagnak - függetlennek kell lennie. A központi szerződő felek különböző irányítási rendszere és tulajdonosi szerkezetük azonban befolyásolhatja bizonyos termékek elszámolására való képességüket vagy készségüket. Ezért helyénvaló, hogy a független igazgatósági tagok és a központi szerződő fél által létrehozandó kockázatkezelési bizottság rendezzen minden lehetséges összeférhetetlenséget a központi szerződő félen belül. Biztosítani kell a klíringtagok és az ügyfelek megfelelő képviseletét, mivel hatással lehetnek rájuk a központi szerződő fél által hozott döntések.

(62) A központi szerződő felek kiszervezhetik a feladataikat. A központi szerződő fél kockázatkezelési bizottsága tanácsot ad az ilyen kiszervezésre vonatkozóan. A kockázatkezeléshez kapcsolódó fontosabb tevékenységek kiszervezése nem megengedhető, kivéve, ha azt az illetékes hatóság jóváhagyja.

(63) Ezért a központi szerződő fél részvételi követelményeinek átláthatónak, arányosnak és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük, és lehetővé kell tenniük a távoli hozzáférést, amennyiben ez nem teszi ki a központi szerződő felet további kockázatnak.

(64) A tőzsdén kívüli származtatott ügyleteik elszámolását központi szerződő félen keresztül végző klíringtagok ügyfeleinek magas fokú védelmet kell biztosítani. A védelem tényleges szintje az ügyfél által választott elkülönítés szintjétől függ. A közvetítőknek el kell különíteniük eszközeiket ügyfeleik eszközeitől. A központi szerződő feleknek ezért naprakész és könnyen azonosítható nyilvántartásokat kell vezetniük, amelyek segítségével valamely nemteljesítő klíringtag ügyfeleinek a pozíciói és eszközei könnyebben áthelyezhetők egy fizetőképes klíringtaghoz, illetve adott esetben az ügyfelek pozíciói rendben lezárhatók, és a többletbiztosíték-eszközök részükre visszatéríthetők. Ezért az ügyfelek pozícióinak és eszközeinek elkülönítéséről szóló, e rendeletben foglalt követelmények irányadóak a tagállamok bármely, a feleket a követelmények teljesítésében akadályozó, e rendelkezéseknek ellentmondó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseivel szemben.

(65) A központi szerződő félnek szilárd kockázatkezelési keretre van szüksége a hitelkockázatok, a likviditási kockázatok, a működési és egyéb kockázatok kezelésére, ideértve a kölcsönös függések eredményeként általa viselt vagy általa más jogalanyok számára jelentett kockázatokat. A központi szerződő feleknek megfelelő eljárásokkal és mechanizmusokkal kell rendelkezniük valamely klíringtagjuk nemteljesítésének kezelésére. Az ilyen csőd továbbterjedési kockázatának minimalizálása érdekében a központi szerződő feleknek szigorú részvételi követelményekkel kell rendelkezniük, megfelelő biztosítékot kell beszedniük, a potenciális veszteségek fedezésére pedig garanciaalapot és más pénzügyi forrásokat kell fenntartaniuk. Annak biztosítása érdekében, hogy egy központi szerződő fél folyamatosan elegendő forrásban részesüljön, a központi szerződő félnek egy minimális összeget kell képeznie, amely alá a garanciaalap mértéke általában nem süllyedhet. Ez ugyanakkor nem korlátozhatja a központi szerződő fél azon képességét, hogy a klíringtag nemteljesítése által okozott veszteségek fedezetére ezt a garanciaalapot teljes mértékben igénybe vegye.

(66) A szilárd kockázatkezelési keret kialakítása során a központi szerződő félnek figyelembe kell vennie, hogy az milyen potenciális kockázatokat hordoz, illetve, hogy milyen gazdasági hatást gyakorol a klíringtagokra és ügyfeleikre. Jóllehet a nagy teherbírású kockázatkezelés kialakítása a központi szerződő fél számára elsődleges célkitűzés kell, hogy maradjon, a központi szerződő fél az alkalmazni kívánt kockázatkezelésének jellemzőit a klíringtagok ügyfeleinek egyes tevékenységeihez és kockázati profiljaihoz igazíthatja, és - amennyiben ezt az EÉPH által kidolgozandó szabályozástechnikai standardokban meghatározott kritériumok alapján megfelelőnek tartja - biztosítékeszközként a magas likviditású eszközök körében elfogadhat legalább számlapénzt, államkötvényt és megfelelő levonások (haircut) alkalmazásával a 2006/48/EK irányelv szerinti fedezett kötvényt kormányzati kötvényeket és fedezeti kötvényeket, valamint a KBER egy tagja által nyújtott, első felszólításra lehívható garanciákat és kereskedelmi bankok által nyújtott garanciákat, azonban szigorú feltételek mellett, különös figyelemmel a garancianyújtó hitelképességre, valamint a központi szerződő felek klíringtagjaival fennálló tőkekapcsolataira. Amennyiben helyénvaló, az EÉPH az aranyat is biztosítékként elfogadható eszköznek tekintheti. A központi szerződő felek a klíringtagként eljáró nem pénzügyi szerződő felektől szigorú kockázatkezelési feltételek mellett elfogadhatnak központi banki garanciákat.

(67) A kockázatok adófizetőre hárításának elkerülése érdekében a központi szerződő felek kockázatkezelési stratégiáinak szilárdnak kell lenniük.

(68) A pótlólagos biztosíték bekérése és a biztosíték céljából adott eszközökből történő levonások (haircut) prociklikus hatást okozhatnak. Ezért a központi szerződő felek, az illetékes hatóságok és az EÉPH a központi szerződő felek által alkalmazott kockázatkezelési gyakorlatban esetlegesen előforduló prociklikus hatások megelőzése és ellenőrzése érdekében intézkedéseket fogadnak el, amennyiben ez nem befolyásolja negatívan a központi szerződő felek stabilitását és pénzügyi biztonságát.

(69) A kitettségkezelés az elszámolási eljárás nélkülözhetetlen része. Az elszámolási szolgáltatások nyújtásához általánosságban biztosítani kell az érintett árazási forrásokhoz való hozzáférést, valamint azok használatát. Ezeknek az árazási forrásoknak magukban kell foglalniuk azokat a forrásokat, amelyek a származtatott vagy más pénzügyi eszközökhöz referenciaként használt indexekhez kapcsolódnak.

(70) A biztosítékok a központi szerződő felek elsődleges védelmi vonalát alkotják. Bár a központi szerződő feleknek biztonságos és prudens módon kell befektetniük a kapott biztosítékokat, külön erőfeszítéseket kell tenniük a biztosítékok megfelelő védelmének biztosítására, hogy garantálni tudják a biztosítékok időben történő visszajuttatását a teljesítőképes klíringtagok részére, vagy - az érintett biztosítékokat gyűjtő központi szerződő fél csődje esetén - egy interoperábilis központi szerződő félhez.

(71) A megfelelő likviditási forrásokhoz való hozzájutás lényeges a központi szerződő felek számára. E likviditás lehet a központi bank likviditásához vagy hitelképes és megbízható kereskedelmi bankok likviditásához való hozzáférés, vagy e kettő kombinációja. A likviditáshoz való hozzáférés lehet a 2006/48/EK irányelv 6. cikkével összhangban megadott engedély vagy más megfelelő megállapodás eredménye is. A likviditási források megfelelőségének értékelésekor - különösen gazdasági stresszhelyzetben - a központi szerződő félnek számításba kell vennie annak a kockázatait, ha kizárólag kereskedelmi banki hitelkeretekre támaszkodva biztosítja a szükséges likviditást.

(72) Az elszámolás és kiegyenlítés európai magatartási kódexe (2006. november 7.) önkéntes keretet hozott létre a központi szerződő felek közötti kapcsolatok kialakítására. A kereskedés utáni szektor azonban országonként továbbra is széttöredezett, költségesebbé téve a határokon átnyúló kereskedést, és hátráltatva a harmonizációt. Ezért szükséges rögzíteni a központi szerződő felek közötti interoperabilitási megállapodások létrehozásának feltételeit, amennyiben azok nem teszik ki az érintett központi szerződő felet olyan kockázatnak, amelynek kezelése nem megfelelő.

(73) Az interoperabilitási megállapodások a kereskedés utáni uniós piac nagyobb fokú integrációjának fontos eszközei, ezért gondoskodni kell szabályozásukról. Mivel azonban e megállapodások további kockázatnak tehetik ki a központi szerződő feleket, az illetékes hatóságok csak akkor hagyhatják jóvá az interoperabilitási megállapodást, ha központi szerződő felek három éve rendelkeznek elszámolásra vonatkozó engedéllyel, vagy e rendelettel összhangban három éve elismertek, vagy egy már létező nemzeti engedélyezési rendszer által már három éve engedélyezettek. Ezen túlmenően, tekintettel a tőzsdén kívüli származékos ügyletek elszámolását végző központi szerződő felek közötti interoperabilitási megállapodások összetettségére, jelenleg helyénvaló az interoperabilitási megállapodások hatályát az átruházható értékpapírokra és pénzpiaci eszközökre korlátozni. Mindazonáltal az EÉPH 2014. szeptember 30-ig jelentést terjeszt a Bizottság elé arról, helyénvaló lenne-e a megállapodások hatályának kiterjesztése más pénzügyi eszközökre.

(74) A kereskedési adattárak szabályozási céllal olyan adatokat gyűjtenek, amelyek valamennyi tagállam hatóságai számára relevánsak. Az EÉPH felelősségi körébe tartozik a kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele, onnan való törlése és az adattárak felügyelete.

(75) Tekintve, hogy a szabályozó hatóságok, a központi szerződő felek és más piaci résztvevők is a kereskedési adattárak által kezelt adatokra támaszkodnak, szükséges biztosítani, hogy ezekre a kereskedési adattárakra szigorú működési, adatnyilvántartási és adatkezelési követelmények vonatkozzanak.

(76) Ahhoz, hogy a piaci résztvevők megalapozott döntést hozhassanak, szükség van a központi szerződő felek, azok tagjai és a kereskedési adattárak által nyújtott szolgáltatások árainak, a kapcsolódó díjaknak és kockázatkezelési modelleknek az átláthatóságára.

(77) Ahhoz, hogy hatékonyan el tudja látni feladatait, az EÉPH-nak módjában kell állnia, hogy egyszerű kérésre vagy határozattal minden szükséges információt igényeljen a kereskedési adattáraktól, a velük kapcsolatban álló harmadik felektől, valamint azoktól a harmadik felektől, amelyekhez a kereskedési adattárak kiszerveztek bizonyos operatív funkciókat vagy tevékenységeket. Az EÉPH általi egyszerű felkérés útján történő információkérés esetén a címzett információszolgáltatásra nem kötelezett, ha azonban önként szolgáltat információt, a szolgáltatott információ nem lehet valótlan vagy félrevezető. Az ilyen információkat késedelem nélkül rendelkezésre kell bocsátani.

(78) A büntetőjog, az adójog hatálya alá tartozó esetek sérelme nélkül az illetékes hatóságok, az EÉPH, illetve az illetékes hatóságokon kívüli azon testületek, természetes vagy jogi személyek, akik/amelyek bizalmas információkat kapnak, azokat kizárólag feladataik ellátása során és hatásköreik gyakorlása érdekében használhatják fel. Ez azonban nem akadályozhatja meg a nem megfelelő igazgatás megelőzéséért, felderítéséért vagy kiigazításáért felelős nemzeti testületek tevékenységeinek a nemzeti jogszabályokkal összhangban történő folytatását.

(79) A hatékony felügyeleti jogkör gyakorlásának biztosítása érdekében az EÉPH számára lehetővé kell tenni nyomozások és helyszíni vizsgálatok folytatását.

(80) Az EÉPH számára lehetővé kell továbbá tenni, hogy bizonyos konkrét felügyeleti feladatokat átruházzon a tagállamok illetékes hatóságaira, például, ha a felügyeleti feladat helyi viszonyokkal kapcsolatos ismereteket és tapasztalatokat kíván meg, amelyek tagállami szinten könnyebben rendelkezésre állnak. Az EÉPH-nak át kell tudni ruháznia az egyedi vizsgálati feladatok és helyszíni ellenőrzések elvégzését. Az EÉPH-nak a feladatok átruházását megelőzően konzultálnia kell a megfelelő illetékes hatósággal a feladatok átruházásának részletes feltételeiről, ideértve az átruházandó feladatok körét, a feladatok elvégzésének határidejét, valamint a szükséges információknak az EÉPH által, illetve az EÉPH részére történő átadását. Az EÉPH a Bizottság által, felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén elfogadandó díjszabályzatnak megfelelő térítést fizet az illetékes hatóságoknak az átruházott feladatok elvégzéséért. Az EÉPH nem lehet jogosult a nyilvántartásba vételre vonatkozó határozat meghozatalára vonatkozó hatáskör átruházására.

(81) Az illetékes hatóságok számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy felkérhessék az EÉPH-t annak kivizsgálására, hogy egy adott kereskedési adattár nyilvántartásba vételből való törlésének a feltételei teljesülnek-e. Az EÉPH-nak meg kell vizsgálnia a kérést, és meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket.

(82) Az EÉPH számára lehetővé kell tenni, hogy időszakos kényszerítő bírságot szabjon ki, hogy arra kényszerítse a kereskedési adattárakat a jogsértés megszüntetésére, valamint arra, hogy hiánytalanul szolgáltassák az EÉPH által kért megfelelő információkat, illetve vizsgálatnak vagy helyszíni ellenőrzésnek vessék alá magukat.

(83) Az EÉPH számára azokban az esetekben is lehetővé kell tenni a bírság kiszabását a kereskedési adattárakra, ha megállapítja, hogy azok - szándékosan vagy gondatlanságból - megsértették e rendelet rendelkezéseit. A bírság mértékének igazodnia kell a rendelkezések megsértésének súlyosságához. A jogsértéseket különböző kategóriákba kell sorolni, és az egyes kategóriákhoz meghatározott bírságokat kell rendelni. Az egyes konkrét jogsértésekre vonatkozó bírságok kiszámítására az EÉPH-nak kétlépcsős módszert kell alkalmaznia: elsőként az alapösszeget kell meghatároznia, majd szükség esetén bizonyos együtthatók alkalmazásával ezen alapösszeget kiigazítania. Az alapösszeget az érintett kereskedési adattár éves forgalmának figyelembevételével kell megállapítani, a kiigazítás során pedig az alapösszeget az e rendelet szerinti megfelelő együtthatók alkalmazásával kell növelni vagy csökkenteni.

(84) Ahhoz, hogy az EÉPH-nak rendelkezésére álljanak a szükséges eszközök a kereskedési adattár által elkövetett jogsértés súlyosságával arányos, a jogsértés elkövetésének körülményeit is figyelembe vevő mértékű bírság megállapításához, e rendeletben meg kell határozni a súlyosbító és enyhítő körülményekhez kapcsolódó együtthatókat.

(85) A pénzbírság vagy időszakos kényszerítő bírság kiszabására vonatkozó döntés meghozatala előtt az EÉPH-nak meghallgatási lehetőséget kell biztosítania az eljárás alá vont személyek számára a védelemhez való joguk tiszteletben tartása érdekében.

(86) Az EÉPH-nak tartózkodnia kell a pénzbírság vagy időszakos kényszerítő bírság kiszabásától olyan esetekben, amikor azonos vagy lényegében azonos tényállás alapján, a nemzeti jog szerint lefolytatott büntetőeljárás eredményeképpen már jogerős felmentő vagy elmarasztaló ítélet született.

(87) Az EÉPH pénzbírságot és időszakos kényszerítő bírságot kiszabó határozatainak végrehajthatónak kell lenniük, és a végrehajtásra azon államnak a hatályos polgári eljárásjogi szabályainak kell vonatkozniuk, amelynek területén a végrehajtásra sor kerül. A polgári eljárásjogi szabályok nem foglalhatnak magukban büntető-eljárásjogi szabályokat, de magukban foglalhatnak közigazgatási eljárási szabályokat.

(88) Az EÉPH-t fel kell jogosítani arra, hogy kereskedési adattár által elkövetett jogsértés esetén különböző felügyeleti intézkedéseket hozzon, így többek között felszólítsa a kereskedési adattárat a jogsértés megszüntetésére, illetve végső megoldásként törölje a kereskedési adattárat a nyilvántartásból, ha az továbbra is súlyosan és ismételten megsérti e rendelet rendelkezéseit. A felügyeleti intézkedések alkalmazásakor az EÉPH-nak figyelembe kell vennie a jogsértés jellegét és súlyosságát, valamint tiszteletben kell tartania az arányosság elvét. A felügyeleti intézkedésre vonatkozó döntés meghozatala előtt az EÉPH-nak a védekezéshez való joguk tiszteletben tartása érdekében meghallgatási lehetőséget kell biztosítania az eljárások alanyai számára.

(89) Lényeges, hogy a tagállamok és az EÉPH a személyes adatok feldolgozása során a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (22) és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (23) összhangban védjék a természetes személyeknek a magánéletük tiszteletben tartásához való jogát.[14]

(90) Fontos biztosítani a központi szerződő felekre és a kereskedési adattárakra vonatkozó követelmények nemzetközi konvergenciáját. E rendelet a Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága (CPPS) és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) által kidolgozott meglévő ajánlásokat követi, megjegyezve, hogy a pénzügyi piaci infrastruktúrákra - és azok részeként a központi szerződő felekre is - vonatkozó CPSS-IOSCO elveket 2012. április 16-án hozták létre. E rendelet olyan uniós keretet hoz létre, amelyben a központi szerződő felek biztonságosan működhetnek. Az EÉPH a szabályozástechnikai standardok kidolgozása vagy a felülvizsgálatukra vonatkozó javaslattétel alkalmával figyelembe veszi e meglévő standardokat és azok jövőbeli fejleményeit, valamint az e rendeletben említett iránymutatásokat és ajánlásokat.

(91) A Bizottságot az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkével összhangban fel kell hatalmazni jogi aktusok elfogadására az e rendelet hatálya alól kivett szervezetek listájának módosítása, valamint a pénzbírságok, illetve időszakos kényszerítő bírságok kiszabásával kapcsolatos további eljárási szabályok elfogadása tekintetében, beleértve a védekezéshez való jogra vonatkozó rendelkezéseket, az időbeli korlátozásokat, a pénzbírságok vagy az időszakos kényszerítő bírságok behajtását, valamint a bírságok vagy szankciók kiszabására és végrehajtására vonatkozó elévülési időket is; a II. mellékletnek a pénzügyi piacok fejleményeinek figyelembevétele érdekében történő módosítása tekintetében; továbbá a díjtípusok és a díjköteles ügyek, a díjak összege és megfizetésük módja további részletes meghatározása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során biztosítania kell, hogy a megfelelő dokumentumokat egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon eljuttassák az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(92) A következetes összehangolás biztosítása céljával a Bizottság felhatalmazást kap az EÉPH szabályozástechnikai standardjainak az 1093/2010/EU, 1094/2010/EU és 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására, a 2004/39/EK irányelv I. mellékletének C. szakasza 4-10. pontjának e rendelet alkalmazásában történő alkalmazása, és a következők pontos meghatározása érdekében: az Unióban közvetlen, jelentős és előrelátható hatást kifejtőnek tekintendő, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, illetve azok az esetek, amikor szükséges vagy helyénvaló az e rendeletben foglalt bármely rendelkezés megkerülésének megelőzése; az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelő közvetett szerződéses megállapodások típusai; a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó kategóriái, az a nap vagy azok a napok, amelyen vagy amelyeken az elszámolási kötelezettség hatályossá válik, ideértve minden fokozatos bevezetést is, az elszámolási kötelezettség által érintett szerződő felek kategóriái, az elszámolási kötelezettség hatálybalépésének napját megelőzően kötött vagy megújított, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek lejáratig hátralévő minimális futamideje; a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egy kategóriájának elszámolása tekintetében egy illetékes hatóság által egy központi szerződő fél számára kibocsátott engedélyre vonatkozóan az ezen hatóság által az EÉPH részére megküldött értesítésben feltüntetendő részletek; a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egyedi kategóriái, az ügyleti feltételek és működési folyamatok szabványosításának foka, a származtatott ügyletek vonatkozó osztályának volumene és likviditása, valamint a tisztességes, megbízható és általánosan elfogadott árazási források hozzáférhetősége; a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolási kötelezettség alá eső kategóriáit tartalmazó, az EÉPH által összeállított jegyzékben szerepeltetendő részletek; a származtatott ügyletek különböző kategóriáiról készített jelentések részletei és típusai; kritériumok annak meghatározására, hogy mely tőzsdén kívüli származtatott ügyletek csökkentik mérhető módon, közvetlenül a kereskedelmi vagy vállalkozásfinanszírozási tevékenységhez kapcsolódó kockázatokat, elszámolási értékhatárok, nem központi szerződő fél által elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák tekintetében alkalmazandó eljárások és megállapodások; kockázatkezelési eljárások, ideértve a biztosítékeszközre és az elkülönítésre vonatkozó megállapodások előírt szintjeit és típusát, valamint az előírt tőkeszintet; a likviditási források széttöredezettségének fogalma; a központi szerződő felek tőkéjére, eredménytartalékaira és tartalékaira vonatkozó előírások; a központi szerződő felekre vonatkozó szabályok és irányítási intézkedések minimális tartalma, a központi szerződő felek által megőrzendő nyilvántartások és információk; a központi szerződő felek üzletmenet-folytonossági politikáinak és katasztrófaelhárítási terveinek minimális tartalma, valamint az azokra vonatkozó követelmények; a likviditási időszakra vonatkozó megfelelő százalékos arány és időhorizont, valamint a pénzügyi eszközök különböző kategóriái esetében figyelembe veendő történeti volatilitás kiszámítása, tekintettel a prociklikusság korlátozására vonatkozó célkitűzésre és azokra a feltételekre, amelyek mellett a portfólió biztosítéki gyakorlatok bevezethetők; azon rendkívüli, de valószerű piaci feltételek meghatározására vonatkozó keret, amelyeket a központi szerződő felek garanciaalapjának nagyságának és a központi szerződő felek forrásainak meghatározásakor kell alkalmazni; a központi szerződő felek saját forrásai összegének kiszámításához és fenntartásához alkalmazott módszerek; a magas likviditású biztosítékeszköznek tekinthető biztosítékeszközök típusa - úgymint pénzeszköz, arany, államkötvények, kiváló minőségű vállalati kötvények és fedezeti kötvények -, továbbá a biztosítékeszközből történő levonások (haircut) és azon feltételek, amelyek mellett kereskedelmi bank által nyújtott garanciák biztosítékeszközként elfogadhatók; magas likviditásúnak és minimális piaci és hitelkockázatúnak tekinthető pénzügyi eszközök, továbbá nagyfokú biztonságot nyújtó megállapodások és koncentrációs korlátok; a pénzügyi eszközök és portfóliók különböző kategóriái esetében a központi szerződő felek által végrehajtandó tesztek típusai, klíringtagok vagy más felek részvétele a tesztekben, a tesztek gyakorisága és időbeli tervezése, azok a kulcsfontosságú információk, amelyeket a központi szerződő fél köteles nyilvánosságra hozni a kockázatkezelési modelljével kapcsolatban, valamint a stresszteszt elvégzése érdekében elfogadott feltételezések; a kereskedési adattáraknak az EÉPH-nál való nyilvántartásbavételi beadványával kapcsolatos részletek; az aggregált pozíciókkal kapcsolatos információk származtatottügylet-kategóriák szerinti bontásban történő, a kereskedési adattárak által végrehajtandó nyilvánosságra hozatalának gyakorisága és részletei; valamint az adatok adattárak közötti összesítéséhez és összehasonlításához szükséges működési standardok.

(93) Az e rendelet által előírt, és az EUMSZ 290. vagy 291. cikke szerint elfogadott felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusok révén továbbfejlesztett valamennyi kötelezettség úgy értendő, hogy csak attól a naptól alkalmazandó, amelyen ezen aktusok hatályba lépnek.

(94) Az EÉPH a technikai iránymutatások és szabályozástechnikai standardok kidolgozása részeként, különösen a nem pénzügyi szerződő felekre vonatkozó elszámolási értékhatár e rendelet szerinti megállapítása során nyilvános meghallgatásokat tart a piaci szereplők részvételével.

(95) E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezt a jogkört a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (24) összhangban kell gyakorolni.[15]

(96) A Bizottság figyelemmel kíséri és felméri, hogy a rendelet hatálya alá tartozó területeken a szabályozások, standardok és gyakorlatok következetes és hatékony alkalmazásának és továbbfejlesztésének biztosítása céljából szükség van-e megfelelő intézkedésekre, figyelembe véve az érintett nemzetközi fórumokon végzett munka eredményét is.

(97) Tekintettel az interoperábilis rendszerekre vonatkozó szabályokra, helyénvalónak tűnt a 98/26/EK irányelv módosítása a biztosítékot nyújtó rendszerüzemeltető jogainak a kedvezményezett rendszerüzemeltető ellen indított fizetésképtelenségi eljárás esetén történő védelme érdekében.

(98) A hatékony elszámolás, adatrögzítés, teljesítés és kifizetés megkönnyítése érdekében a központi szerződő felek a kereskedési adattárak a résztvevőkhöz kapcsolódó rendszereikben és azokban a piaci infrastruktúrákban, amelyekkel közös csatlakozó felületük van, az üzenetküldés és adattovábbítás céljából a megfelelő nemzetközi kommunikációs eljárásokat és szabványokat alakítják ki.

(99) Mivel e rendelet célkitűzései - nevezetesen az egységes követelmények megállapítása a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek és a központi szerződő felek és a kereskedési adattárak tevékenységének végzése tekintetében - tagállami szinten nem valósíthatók meg kielégítően, és ezért az intézkedés nagyságrendjéből adódóan jobban megvalósíthatók uniós szinten, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet elszámolási és kétoldalú kockázatkezelési követelményeket határoz meg a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek vonatkozásában, jelentéstételi kötelezettséget ír elő a származtatott ügyletekre, valamint egységes követelményeket rögzít a központi szerződő felek és a kereskedési adattárak tevékenységének folytatására vonatkozóan.

(2) Ez a rendelet a központi szerződő felekre és klíringtagjaikra, a pénzügyi szerződő felekre és a kereskedési adattárakra alkalmazandó. A rendelet alkalmazandó a nem pénzügyi szerződő felekre és kereskedési helyszínekre is, amennyiben azt előírja.

(3) E rendelet V. címe csak a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése 18. pontjának a) és b) alpontjában, valamint 19. pontjában meghatározott átruházható értékpapírokra és pénzpiaci eszközökre alkalmazandó.

(4) Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a) a Központi Bankok Európai Rendszerének tagjai, a hasonló feladatokat ellátó más tagállami szervek, valamint egyéb uniós közintézmények, amelyek tevékenysége az államadósság kezelése vagy az abban való részvétel;

b) a Nemzetközi Fizetések Bankja.

c)[16] az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő központi bankok és uniós közintézmények az alábbi országokban:

i. Japán;

ii. az Amerikai Egyesült Államok.

iii.[17] Ausztrália;

iv.[18] Kanada;

v.[19] Hongkong;

vi.[20] Mexikó;

vii.[21] Szingapúr;

viii.[22] Svájc.

(5) E rendelet a 9. cikkben előírt jelentéstételi kötelezettség kivételével nem alkalmazandó az alábbi szervezetekre:

a) a 2006/48/EK irányelv VI. melléklete 1. részének 4.2. szakaszában felsorolt multilaterális fejlesztési bankok;

b) a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének 18. pontja értelmében vett közszektorbeli intézmények, amennyiben azok központi kormányzati tulajdonban állnak, és a központi kormányzat által biztosított, garanciára vonatkozó különmegállapodással rendelkeznek;

c) az európai pénzügyi stabilitási eszköz és az európai stabilitási mechanizmus.

(6) A Bizottság a 82. cikkel összhangban hatáskört kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, az e cikk (4) bekezdésében előírt felsorolás módosítása céljából.

E célból a Bizottság 2012. november 17-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő közintézmények és a nemzeti bankok nemzetközi helyzetének értékeléséről.

A jelentés összehasonlító elemzést tartalmaz az ezen intézmények és nemzeti bankok jelentős számú harmadik ország jogi keretén belüli kezeléséről, mely legalább, a kereskedett ügyletek mennyiségére tekintettel, valamint az említett intézmények és nemzeti bankok által végrehajtott származtatott ügyletekre alkalmazandó kockázatkezelési szabályozás vonatkozásában a három legfontosabb törvénykezést foglalja magába. Ha a jelentés, különösen az összehasonlító elemzés tekintetében azt állapítja meg, hogy szükség van e harmadik országbeli központi bankok elszámolási és jelentéstételi kötelezettség alóli felmentésére monetáris felelősségük tekintetében, akkor a Bizottság felveszi azokat a (4) bekezdésben foglalt felsorolásba.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "központi szerződő fél": olyan jogi személy, amely helyettesíti az egy vagy több pénzügyi piacon kötött szerződésekben érintett ügyfeleket, így vevőként lép fel valamennyi eladóval szemben és eladóként valamennyi vevővel szemben;

2. "kereskedési adattár": olyan jogi személy, amely központilag összegyűjti és kezeli a származtatott ügyletek adatait;

3. "elszámolás": a pozíciók meghatározásának folyamata, ideértve a nettó pozíciók kiszámítását, valamint annak biztosítását, hogy az e pozíciókból fakadó kitettség fedezésére rendelkezésre állnak-e pénzügyi eszközök, számlapénz vagy mindkettő;

4. "kereskedési helyszín": bármely, a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 1. és 13. pontja értelmében vett befektetési vállalkozás vagy piacműködtető - ide nem értve a 4. cikke (1) bekezdésének 7. pontja értelmében vett rendszeres internalizálót - által működtetett rendszer, amely biztosítja a különböző pénzügyi eszközökhöz fűződő eladási és vételi érdekek találkozását, melynek következtében az említett irányelv II. vagy III. címével összhangban ügyletek jönnek létre;

5. "származtatott ügylet": a 2004/39/EK irányelv I. melléklete C. szakaszának 4-10. pontjában felsorolt, az 1287/2006/EK rendelet 38. és 39. cikke szerint végrehajtott pénzügyi eszköz;

6. "származtatottügylet-kategória": a származtatott ügyletek olyan csoportja, amelyek közös lényeges jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek magukban foglalják legalább az ügylet alapjául szolgáló eszközzel való kapcsolatot, az alaptermék típusát és a nominális pénznemet. Az azonos kategóriába tartozó származtatott ügyletek eltérő lejáratúak lehetnek;

7.[23] "tőzsdén kívüli származtatott ügylet": olyan származtatott ügylet, amelynek végrehajtására nem a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése 14. pontjának értelmében vett szabályozott piacon vagy e rendelet 2a. cikkével összhangban a szabályozott piaccal egyenértékűnek tekintett harmadik országbeli piacon kerül sor;

8.[24] "pénzügyi szerződő fél":

a) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (*1) összhangban engedélyezett befektetési vállalkozás;[25]

b) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (*2) összhangban engedélyezett hitelintézet;[26]

c) a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (*3) összhangban engedélyezett biztosító vagy viszontbiztosító;[27]

d) a 2009/65/EK irányelvvel összhangban engedélyezett ÁÉKBV, illetve adott esetben az azt kezelő alapkezelő társaság, kivéve, ha az adott ÁÉKBV-t kizárólag egy vagy több munkavállalói részvényvásárlási program kiszolgálása céljából hozták létre;

e) az (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelv (*4) 6. cikkének 1. pontjában meghatározott, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény (IORP);[28]

f) a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott vagy az Unióban letelepedett vagy pedig az említett irányelvvel összhangban engedélyezett vagy nyilvántartásba vett alternatívbefektetésialap-kezelő (ABAK) által kezelt alternatív befektetési alap (ABA), kivéve, ha az adott ABA-t kizárólag egy vagy több munkavállalói részvényvásárlási program kiszolgálása céljából hozták létre, vagy ha az ABA a 2011/61/EU irányelv 2. cikke (3) bekezdésének g) pontjában említett különleges értékpapírosítási célú gazdasági egység, és adott esetben az azt kezelő, az Unióban letelepedett ABAK;

g) a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*5) összhangban engedélyezett központi értéktár.[29]

9. "nem pénzügyi szerződő fél": az 1. és 8. pontban említett jogalanyoktól eltérő, az Unióban székhellyel rendelkező vállalkozás;

10. "nyugdíjkonstrukció-rendszer":

a) a 2003/41/EK irányelv 6. cikkének a) pontja értelmében vett foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, ideértve - az említett irányelv 2. cikkének (1) bekezdése értelmében - azon engedéllyel rendelkező szerveket is, amelyek ilyen intézmények irányításáért felelősek, és nevükben eljárnak, továbbá az olyan jogi személyeket, amelyeket ezen intézmények befektetései céljából hoztak létre, és tevékenységüket kizárólag ezek érdekében végzik;

b) a 2003/41/EK irányelv 3. cikkében említett intézmények foglalkoztatóinyugdíj-szolgáltatási tevékenységei;

c) a 2002/83/EK irányelv hatálya alá tartozó életbiztosító intézetek foglalkoztatóinyugdíj-szolgáltatási tevékenységei, feltéve, hogy minden azokhoz kapcsolódó eszközt és forrást a biztosítóintézet más tevékenységeitől elkülönítetten, az átcsoportosítás lehetősége nélkül kezelnek és szerveznek;

d) bármely más engedéllyel rendelkező és felügyelet alá tartozó, nemzeti keretek között működő szervezet vagy bármely más rendszer, amennyiben:

i. a nemzeti jog elismeri; illetve

ii. elsődleges célja a nyugellátás biztosítása.

11. "partnerkockázat": annak a kockázata, hogy egy adott ügylet esetén a másik szerződő fél nem teljesít az ügylet pénzáramlásának végső kiegyenlítése előtt;

12. "interoperabilitási megállapodás": két vagy több központi szerződő fél közötti olyan megállapodás, amely az ügyletek rendszereken átnyúló végrehajtását foglalja magában;

13. "illetékes hatóság": az e cikk 8. pontjában említett jogszabályokban említett illetékes hatóság, a 10. cikk (5) bekezdésében említett illetékes hatóság vagy a minden egyes tagállam által a 22. cikkel összhangban kijelölt hatóság;

14. "klíringtag": a központi szerződő fél által működtetett klíringtagsági rendszerben részt vevő vállalkozás, amely az e részvételből eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítéséért felelős;

15. "ügyfél": valamely központi szerződő fél klíringtagjával olyan szerződéses kapcsolatban álló vállalkozás, amely kapcsolat lehetővé teszi a vállalkozás számára ügyleteinek az adott központi szerződő fél bevonásával történő elszámolását;

16. "csoport": a 83/349/EGK irányelv 1. és 2. cikke szerinti, egy anyavállalatból és annak leányvállalataiból álló vállalkozáscsoport vagy a 2006/48/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében, illetve 80. cikkének (7) és (8) bekezdésében említett vállalkozáscsoport;

17. "pénzügyi intézmény": olyan vállalkozás, amely nem hitelintézet, és amelynek fő tevékenysége tulajdoni részesedések megszerzése, vagy a 2006/48/EK irányelv I. mellékletének 2-12. pontjában felsorolt tevékenységek közül egynek vagy többnek a folytatása;

18. "pénzügyi holdingtársaság": olyan pénzügyi vállalkozás, amelynek leányvállalatai kizárólag, vagy nagy részben hitelintézetek vagy pénzügyi vállalkozások, és a leányvállalatok közül legalább egy hitelintézet, és amely a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről szóló, 2002. december 16-i 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (25) 2. cikkének (15) bekezdése értelmében nem minősül vegyes pénzügyi holdingtársaságnak;[30]

19. "kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás": olyan vállalkozás, amelynek fő tevékenysége ingatlantulajdonlás vagy -kezelés, adatfeldolgozási szolgáltatások nyújtása vagy más hasonló tevékenység, amely kiegészítő jellegű egy vagy több hitelintézet fő tevékenysége mellett;

20. "minősített részesedés": központi szerződő félben vagy kereskedési adattárban fennálló bármely olyan közvetlen vagy közvetett részesedés, amely a tőke vagy a szavazati jogok legalább 10 %-át képviseli a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló, 2004. december 15-i 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (26) 9. és 10. cikkében meghatározottak szerint, figyelembe véve az említett irányelv 12. cikke (4) és (5) bekezdésében meghatározott, a szavazati jogok összesítésére vonatkozó feltételeket, vagy amely lehetővé teszi jelentős befolyás gyakorlását azon központi szerződő fél vagy kereskedési adattár irányítása felett, amelyben a részesedés fennáll;[31]

21. "anyavállalat": a 83/349/EGK irányelv 1 és 2. cikke szerinti anyavállalat;

22. "leányvállalat": a 83/349/EGK irányelv 1. és 2. cikke szerinti leányvállalat, ideértve a végső anyavállalat leányvállalatának leányvállalatát is;

23. "ellenőrzés": a 83/349/EGK irányelv 1. cikkében meghatározott, az anyavállalat és a leányvállalat közötti kapcsolat;

24. "szoros kapcsolatok": olyan helyzet, amelyben két vagy több természetes vagy jogi személy kapcsolódik össze, melynek módja:

a) részesedés, valamely vállalkozás szavazati jogai vagy tőkéje 20 %-ának vagy ennél nagyobb részének közvetlen tulajdonlásával vagy ellenőrzésével;

b) ellenőrzés vagy hasonló kapcsolat bármely természetes vagy jogi személy és valamely vállalkozás vagy olyan leányvállalat leányvállalata között, amely e vállalkozások élén álló anyavállalat leányvállalatának tekinthető.

Azt a helyzetet, amelyben két vagy több természetes vagy jogi személy ellenőrzési kapcsolat révén tartósan kapcsolódik ugyanazon személyhez, szintén az ilyen személyek közötti szoros kapcsolatnak kell tekinteni;

25. "tőke": a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelv (27) 22. cikke szerinti jegyzett tőke - amennyiben az befizetésre került - kiegészítve a névértéken felüli többletbefizetésekkel; fedezetet nyújt az intézmény rendes működése során felmerülő veszteségekre, és csőd vagy felszámolás esetén pedig az összes többi követelés után következik a rangsorban;[32]

26. "tartalékok": a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló, 1978. július 25-i 78/660/EGK negyedik tanácsi rendelet (28) 9. cikke szerinti tartalékok, valamint a végső eredmény felhasználásának következtében áthozott eredménytartalék;[33]

27. "igazgatóság": a nemzeti társasági joggal összhangban az igazgatótanács, a felügyelőbizottság, vagy mindkettő;

28. "független igazgatósági tag": az igazgatóság olyan tagja, amelynek nincs, és az igazgatósági tagságának kezdetét megelőző öt évben sem volt az érintett központi szerződő féllel vagy annak többségi részvényesével, vezetésével vagy klíringtagjaival összeférhetetlenséget eredményező üzleti, családi vagy más kapcsolata;

29. "felsővezetés": a központi szerződő fél vagy a kereskedési adattár üzleti tevékenységét ténylegesen irányító személy vagy személyek, valamint az igazgatóság ügyvezető tagja vagy tagjai;

30.[34] "fedezett kötvény": az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének követelményeit teljesítő kötvény;

31.[35] "fedezettkötvény-struktúra": a fedezett kötvény kibocsátója vagy a fedezett kötvény fedezetéül szolgáló eszközállomány.

2a. cikk[36]

Egyenértékűségi határozatok a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek fogalommeghatározásának céljaira

(1) E rendelet 2. cikke 7. pontjának alkalmazásában a harmadik országbeli piac a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja értelmében vett szabályozott piaccal akkor egyenértékű, ha a Bizottság az e cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban megállapítja, hogy eleget tesz olyan, jogilag kötelező erejű követelményeknek, amelyek egyenértékűek az irányelv III. címében szereplő követelményekkel, és a harmadik országban folyamatosan biztosítva van hatékony felügyeletük és a rájuk vonatkozó követelmények betartatása.

(2) A Bizottság az (1) bekezdés alkalmazásának céljaira végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben megállapítja, hogy adott harmadik országbeli piac eleget tesz olyan jogilag kötelező erejű követelményeknek, amelyek egyenértékűek a 2004/39/EK irányelv III. címében szereplő követelményekkel, és a harmadik országban folyamatosan biztosítva van hatékony felügyeletük és a rájuk vonatkozó követelmények betartatása.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 86. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) A Bizottság és az ESMA a honlapján közzéteszi azoknak a piacoknak a listáját, amelyek a (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktussal összhangban egyenértékűnek tekintendők. Ezt a listát rendszeres időközönként naprakésszé kell tenni.

3. cikk

Csoporton belüli ügyletek

(1) Nem pénzügyi szerződő felek viszonylatában azok a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek minősülnek csoporton belüli ügyletnek, amelyek megkötésére egy ugyanazon csoporthoz tartozó szerződő felek között kerül sor, feltéve, hogy a szerződő felek bevonása teljes körű az egyazon konszolidált éves beszámolóba, és rájuk megfelelő központosított kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárások vonatkoznak, és ez utóbbi szerződő fél az Unióban rendelkezik székhellyel, illetve - amennyiben a szerződő fél székhelye harmadik országban van ugyan, de arra a harmadik országra vonatkozóan a Bizottság a 13. cikk (2) bekezdése szerinti végrehajtási jogi aktust fogadott el.

(2) Pénzügyi szerződő felek viszonylatában az alábbiak bármelyike csoporton belüli ügyletnek minősül:

a) azok a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, amelyeket egy ugyanazon csoporthoz tartozó szerződő féllel kötnek meg, feltéve, hogy az alábbi feltételek teljesülnek:

i. a pénzügyi szerződő fél az Unióban rendelkezik székhellyel, illetve - amennyiben székhelye harmadik országban van - arra a harmadik országra vonatkozóan a Bizottság a 13. cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktust fogadott el;

ii. a másik szerződő fél pénzügyi szerződő fél, pénzügyi holdingtársaság, pénzügyi intézmény vagy kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás, amelyre megfelelő prudenciális követelmények vonatkoznak;

iii. mindkét szerződő fél bevonása teljes körű az egyazon konszolidált éves beszámolóba; illetve

iv. mindkét szerződő félre megfelelő központosított kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárások vonatkoznak;

b) másik szerződő féllel kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, amelyek esetében mindkét szerződő fél - a 2006/48/EK irányelv 80. cikkének (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - ugyanazon intézményvédelmi rendszerbe tartozik, amennyiben az e bekezdés a) pontjának ii. alpontjában megállapított feltétel teljesül;

c) azok a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, amelyek a 2006/48/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően olyan hitelintézetek között jöttek létre, amelyek ugyanazon központi szerv kapcsolt vállalkozásai, illetve egy ilyen hitelintézet és a központi szerv között; vagy

d)[37] azok a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, amelyeket egy ugyanazon csoporthoz tartozó nem pénzügyi szerződő féllel kötnek meg, feltéve, hogy a szerződő felek bevonása teljes körű egyazon konszolidált éves beszámolóba, és rájuk megfelelő központosított kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárások vonatkoznak, és ez utóbbi szerződő fél az Unióban vagy olyan harmadik országbeli joghatóságban rendelkezik székhellyel, amely harmadik országra vonatkozóan a Bizottság a 13. cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktust fogadott el.

(3) E cikk alkalmazásában a szerződő felek akkor tekintendők egyazon konszolidált éves beszámolóba bevontnak, ha mindketten:[38]

a) a 83/349/EGK irányelvvel vagy az 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási szabványokkal összhangban, illetve olyan csoport esetén, amelynek anyavállalatának központi irodája harmadik országban van, a harmadik ország - az 1569/2007/EK rendelettel összhangban a nemzetközi pénzügyi beszámolási szabványokkal egyenértékűnek tekintett - általánosan elfogadott elszámolási elveivel összhangban (vagy a harmadik ország olyan elszámolási szabványaival összhangban, amelyek használata a nevezett rendelet 4. cikke alapján megengedett) bevonásra kerültek a konszolidálásba; vagy

b) ugyanazon konszolidált felügyelet alá tartoznak a 2006/48/EK irányelvvel vagy a 2006/49/EK irányelvvel összhangban, illetve olyan csoport esetén, anyavállalatának központi irodája harmadik országban van, a harmadik ország illetékes hatósága általi konszolidált felügyelet alá esik, amely felügyelet egyenértékű a 2006/48/EK irányelv 143. cikkében vagy a 2006/49/EK irányelv 2. cikkében előírt elvek szerinti felügyeletnek.

II. CÍM

A TŐZSDÉN KÍVÜLI SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ELSZÁMOLÁSA, AZ AZOKKAL KAPCSOLATOS JELENTÉSTÉTEL ÉS KOCKÁZATCSÖKKENTÉS

4. cikk

Elszámolási kötelezettség

(1) A szerződő felek kötelesek elszámolni valamennyi olyan tőzsdén kívüli származtatott ügyletet, amely az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban elszámolási kötelezettség alá esőnek nyilvánított kategóriába tartozik, amennyiben ezen ügyletek az alábbi mindkét feltételt teljesítik:

a) megkötésükre az alábbi módok egyikével került sor:

i.[39] két pénzügyi szerződő fél között, amelyek teljesítik a 4a. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeket;

ii.[40] egy, a 4a. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő pénzügyi szerződő fél és egy, a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő nem pénzügyi szerződő fél között;

iii.[41] két nem pénzügyi szerződő fél között, amelyek teljesítik a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeket;

iv.[42] egyrészről egy, a 4a. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő pénzügyi szerződő fél vagy egy, a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő nem pénzügyi szerződő fél és másrészről egy harmadik országban székhellyel rendelkező olyan jogalany között, amely elszámolási kötelezettség alá tartozna, ha az Unióban telepedett volna le;

v. egy vagy több harmadik országban székhellyel rendelkező két jogalany között, amelyek elszámolási kötelezettség alá esnének, ha az Unióban rendelkeznének székhellyel, amennyiben az ügylet közvetlen, jelentős és előrelátható hatást fejt ki az Unióban, vagy amennyiben ez a kötelezettség szükséges vagy alkalmas az e rendeletben foglalt rendelkezések kijátszásának a megakadályozására; illetve

b)[43] amelyek megkötésének vagy megújításának időpontja az elszámolási kötelezettség hatálybalépésének napjára vagy az utánra esik, feltéve, hogy a megkötés vagy a megújítás időpontjában mindkét szerződő fél teljesíti az a) pontban meghatározott feltételeket;

(2) A 11. cikkben említett kockázatcsökkentési technikák sérelme nélkül, a 3. cikk szerinti csoporton belüli ügyleteknek minősülő tőzsdén kívüli származtatott ügyletek nem esnek elszámolási kötelezettség alá.

Az első albekezdésben említett mentesítés csak a következő esetekben alkalmazandó:

a) ha az Unióban székhellyel rendelkező, ugyanazon csoporthoz tartozó két szerződő fél írásban bejelentette a saját tagállama illetékes hatóságához, hogy az egymás között kötött, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozóan alkalmazni kívánják a mentesítést. A bejelentést a mentesítés alkalmazása előtt legalább 30 naptári nappal meg kell tenni. Az illetékes hatóságok a bejelentés megérkezését követő 30 naptári napon belül kifogást emelhetnek a mentesítéssel szemben, ha a szerződő felek között kötött ügyletek nem felelnek meg a 3. cikkben előírt feltételeknek, az illetékes hatóságok azon jogának sérelme nélkül, hogy a nevezett 30 napos időszak lejárta után is kifogással élhetnek, ha az e feltételeknek való megfelelés már nem áll fenn. Az illetékes hatóságok közötti véleményeltérés esetén az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke szerinti hatáskörének megfelelően segítséget nyújthat az említett hatóságoknak ahhoz, hogy megállapodásra jussanak;

b) ugyanazon csoporthoz tartozó, olyan, egy uniós tagállamban, illetve egy harmadik országban székhellyel rendelkező, két szerződő fél között kötött, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében, ha az Unióban székhellyel rendelkező szerződő fél az illetékes hatóságától engedélyt kapott a mentesítés alkalmazására, az Unióban székhellyel rendelkező szerződő fél erre irányuló bejelentésétől számított 30 naptári napon belül, azzal a feltétellel, hogy a 3. cikkben előírt feltételek teljesülnek. Az illetékes hatóság e határozatról értesíti az EÉPH-t.

(3) Az (1) bekezdés alapján elszámolási kötelezettség alá eső tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket olyan központi szerződő félnél kell elszámolni, amelynek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriájának elszámolására a 14. cikk alapján engedélye van, vagy a 25. cikk alapján elismerték, és a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban szerepel a jegyzékben.

E célból a szerződő félnek klíringtaggá vagy ügyféllé kell alakulnia, vagy közvetett elszámolási megállapodásokat kell létesítenie egy klíringtaggal, azzal a feltétellel, hogy ezek a megállapodások nem növelhetik a partnerkockázatot, és biztosítaniuk kell a szerződő fél eszközei és pozíciói vonatkozásában a 39. és 48. cikkekben említett védelemmel megegyező hatású védelmet.

(3a)[44] A közvetlenül vagy közvetetten elszámolási szolgáltatásokat nyújtó klíringtagoknak és ügyfeleknek, habár nem kötelesek szerződést kötni, az említett szolgáltatásokat tisztességes, észszerű, megkülönböztetésmentes és átlátható kereskedelmi feltételekkel kell nyújtaniuk. Az említett klíringtagoknak és ügyfeleknek meg kell hozniuk az összeférhetetlenségek - különösen a kereskedési egység és az elszámolási egység közötti, az elszámolási szolgáltatások tisztességes, észszerű, megkülönböztetésmentes és átlátható nyújtását kedvezőtlenül befolyásolni képes összeférhetetlenségek - felismerését, megelőzését, kezelését és nyomon követését szolgáló minden észszerű intézkedést. Ilyen intézkedéseket kell hozni abban az esetben is, ha a kereskedési és elszámolási szolgáltatásokat ugyanahhoz a csoporthoz tartozó, különböző jogi személyek nyújtják.

A klíringtagok, illetve az ügyfelek jogosultak ellenőrizni a kínált elszámolási szolgáltatással kapcsolatos kockázatokat.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikkel összhangban, az alábbi szempontok alapján, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletet kiegészítése érdekében azoknak a feltételeknek a részletes meghatározására vonatkozóan, amelyek mellett az e bekezdés első albekezdésében említett kereskedelmi feltételek tisztességesnek, észszerűnek, megkülönböztetésmentesnek és átláthatónak tekinthetők:

a) a tisztességességre és átláthatóságra vonatkozó követelmények a díjak, az árak és az árengedmények, valamint az árjegyzékre vonatkozó egyéb általános szerződéses feltételek tekintetében, az egyes partnerekkel kötött egyedi szerződéses megállapodásokra vonatkozó titoktartás sérelme nélkül;

b) tényezők, amelyek olyan észszerűnek tekinthető kereskedelmi feltételeket jelentenek, amelyekkel biztosítható, hogy elfogulatlan és észszerű szerződéses megállapodások jöjjenek létre;

c) követelmények, amelyek a költségekre és a kockázatokra figyelemmel megkönnyítik az elszámolási szolgáltatások tisztességesés megkülönböztetésmentes biztosítását annak érdekében, hogy a felszámított árak a költségekhez, a kockázatokhoz és az előnyökhöz viszonyítottan arányosak legyenek; és

d) a klíringtaggal vagy az ügyféllel szembeni, az általa kínált elszámolási szolgáltatásokhoz kapcsolódó kockázatkezelési kritériumok.

(4) Az e cikk következetes alkalmazása érdekében az EÉFH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza azokat az ügyleteket, amelyeket úgy kell tekinteni, hogy az Unióban közvetlen, jelentős és előrelátható hatást fejtenek ki, illetve azokat az eseteket, amikor szükséges vagy helyénvaló az e rendeletben foglalt bármely rendelkezés megkerülésének megelőzése, amint azt az (1) bekezdés a) pontjának v. alpontja tartalmazza, valamint meghatározza a közvetett szerződéses megállapodások azon típusait, amelyek megfelelnek a (3) bekezdés második albekezdésében említett feltételeknek.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkének megfelelő elfogadására.

(5)[45] E cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó a fedezettkötvény-struktúrák által egy fedezett kötvénnyel kapcsolatban vagy a különleges célú gazdasági egység által az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*4) értelmében vett értékpapírosítással kapcsolatban kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében, feltéve, hogy:[46]

a) különleges célú gazdasági egységek esetében a különleges célú gazdasági egység kizárólag olyan értékpapírosítással létrejött eszközöket bocsát ki, amelyek megfelelnek az (EU) 2017/2402 rendelet (értékpapírosítási rendelet) 18. és 19-22. vagy 23-26. cikkében foglalt követelményeknek;

b) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletet kizárólag kamatláb- vagy devizanem-eltérés fedezésére használják a fedezett kötvény vagy értékpapírosítás keretében; és

c) a fedezettkötvény-struktúra vagy a különleges célú gazdasági egység által a fedezett kötvénnyel vagy az értékpapírosítással kapcsolatban kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében a fedezett kötvény vagy értékpapírosítás konstrukciója megfelelően csökkenti a partnerkockázatot.

(6)[47] E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében, és figyelembe véve a szabályozási arbitrázs megakadályozásának szükségességét, az EFH-knak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgozniuk az annak megállapítására szolgáló kritériumok meghatározása céljából, hogy a fedezett kötvények és értékpapírosítások mely konstrukciói csökkentik megfelelően a partnerkockázatot az (5) bekezdés értelmében.

Az EFH-k az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2018. július 18-ig nyújtják be a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet vagy az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet.

4a. cikk[48]

Elszámolási kötelezettség alá tartozó pénzügyi szerződő felek

(1) A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben pozícióval rendelkező pénzügyi szerződő fél a (3) bekezdéssel összhangban 12 havonta kiszámíthatja aggregált hónapvégi átlagos pozícióját az elmúlt 12 hónap vonatkozásában.

Amennyiben a pénzügyi szerződő fél nem számítja ki pozícióit, vagy ha e számítás eredménye meghaladja a 10. cikk (4) bekezdésének b) pontja értelmében meghatározott bármely elszámolási értékhatárt, a pénzügyi szerződő fél:

a) az ESMA-t és az érintett illetékes hatóságot haladéktalanul értesíti erről, valamint adott esetben jelzi a kiszámításhoz igénybe vett időszakot;

b) az ezen bekezdés második albekezdésének a) pontjában említett értesítéstől számított négy hónapon belül megköti az elszámolási megállapodást; és

c) bármilyen olyan tőzsdén kívüli származtatott ügyletek viszonylatában, amelyek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolási kötelezettség alá tartozó bármilyen kategóriába tartoznak, és amelyek megkötésére vagy megújítására több mint négy hónappal az ezen bekezdés második albekezdésének a) pontjában említett értesítést követően kerül sor, a 4. cikkben említett elszámolási kötelezettség hatálya alá kerül.

(2) Annak a pénzügyi szerződő félnek, amely 2019. június 17-én a 4. cikkben említett elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozik vagy az (1) bekezdés második albekezdésével összhangban ilyen elszámolási kötelezettség hatálya alá kerül, továbbra is e kötelezettség hatálya alá kell tartoznia és addig kell folytatnia az elszámolást, amíg az érintett illetékes hatóság számára az adott pénzügyi szerződő fél nem bizonyítja, hogy az aggregált hónapvégi átlagos pozíciója az elmúlt 12 hónap vonatkozásában nem haladja meg a 10. cikk (4) bekezdésének b) pontja értelmében meghatározott elszámolási értékhatárt.

A pénzügyi szerződő félnek képesnek kell lennie bizonyítani az érintett illetékes hatóság számára, hogy az elmúlt 12 hónapra vonatkozó aggregált hónapvégi átlagos pozíció kiszámítása nem vezet az említett pozíció szisztematikus alulbecsléséhez.

(3) Az (1) bekezdésben említett pozíciók kiszámításakor a pénzügyi szerződő félnek figyelembe kell vennie valamennyi saját maga vagya csoportjához tartozó egyéb jogalanyok által kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletet.

Az első albekezdésben foglaltak ellenére az ÁÉKBV-k és az ABA-k esetében az (1) bekezdésben említett pozíciók az alap szintjén számítandók.

Az olyan ÁÉKBV-t kezelő alapkezelő társaságoknak, amelyek egynél több ÁÉKBV-t kezelnek, és azoknak az ABAK-oknak, amelyek egynél több ABA-t kezelnek, az érintett illetékes hatóság számára képeseknek kell lenniük azt bizonyítani, hogy a pozícióknak az alap szintjén történő kiszámítása nem vezet:

a) az általuk kezelt alapok pozícióinak vagy az alapkezelő pozícióinak szisztematikus alulbecsléséhez; és

b) az elszámolási kötelezettség megkerüléséhez.

A pénzügyi szerződő fél érintett illetékes hatóságainak, valamint a csoporthoz tartozó más jogalanyok érintett illetékes hatóságainak együttműködési eljárásokat kell kialakítaniuk a pozíciók hatékony csoportszintű kiszámításának biztosítása érdekében.

5. cikk

Az elszámolási kötelezettségre vonatkozó eljárás

(1)[49] Ha egy illetékes hatóság a 14. vagy a 15. cikk alapján engedélyezte valamely központi szerződő fél részére a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egy adott kategóriájának elszámolását, vagy ha a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek azon kategóriája, amelynek elszámolását valamely központi szerződő fél szándékozik megkezdeni, a 14. vagy a 15. cikkel összhangban megadott meglévő engedély hatálya alá tartozik, akkor az illetékes hatóságnak haladéktalanul értesítenie kell az ESMA-t az említett engedélyről, illetve a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek azon kategóriájáról, amelynek elszámolását valamely központi szerződő fél szándékozik megkezdeni.

(2)[50] Az (1) bekezdéssel összhangban küldött értesítés kézhezvételét vagy a 25. cikkben megállapított elismerési eljárás lebonyolítását követő hat hónapon belül az EÉPH - nyilvános konzultáció tartását, valamint az ERKT-vel és adott esetben harmadik országok illetékes hatóságaival folytatott konzultációt követően - kidolgozza és jóváhagyásra benyújtja a Bizottságnak az alábbiakat meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét:

a) a 4. cikkben említett elszámolási kötelezettség hatálya alá vonandó tőzsdén kívüli származtatott ügyletek kategóriája;

b) az elszámolási kötelezettség hatálybalépésének időpontja vagy időpontjai - ideértve az esetleges fokozatos bevezetést is - valamint az elszámolásra kötelezett szerződő felek kategóriái; illetve

c)[51]

(3)[52] Az EÉPH saját kezdeményezésre - miután nyilvános konzultációt tartott, valamint konzultált az ERKT-vel és adott esetben harmadik országok illetékes hatóságaival is - a (4) bekezdés a), b) és c) pontjában foglalt feltételekkel összhangban megállapítja és a Bizottságnak jelzi, hogy melyek a származtatott ügyletek azon kategóriái, amelyek a 4. cikkben meghatározott elszámolási kötelezettség alá tartoznak, de amelyek elszámolására még egy központi szerződő fél sem kapott engedélyt.

Az értesítést követően az EÉPH felhívást tehet közzé a származtatott ügyletek e kategóriáinak elszámolására irányuló javaslatok kidolgozására.

(4) A rendszerszintű kockázatok csökkentésének átfogó célját szem előtt tartva, a (2) bekezdés a) pontjára vonatkozó szabályozástechnikai standardok tervezetének elkészítésekor az alábbi kritériumokat kell figyelembe venni:

a) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriájához kapcsolódó szerződéses feltételek és működési folyamatok szabványosításának mértéke;

b) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriája forgalmának nagysága és likviditása;

c) a tisztességes, megbízható és általánosan elfogadott árra vonatkozó információk hozzáférhetősége a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriájában.

A szabályozástechnikai standardok tervezetének elkészítésekor az EÉPH figyelembe veheti a származtatott ügyletek vonatkozó kategóriáit használó szerződő felek összekapcsolódását, az előrejelzésnek megfelelő, a partnerkockázat szintjére gyakorolt hatást, valamint az Unióban a versenyre gyakorolt hatást.

E cikk következetes alkalmazása biztosításának céljából az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az első albekezdés a)-c) pontjaiban említett kritériumok részletesebb meghatározása céljából.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés harmadik albekezdésében említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkének megfelelő elfogadására.

(5) A (2) bekezdés b) pontjára vonatkozó szabályozástechnikai standardok tervezetének elkészítésekor az alábbi kritériumokat kell figyelembe venni:

a) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriájának várt forgalom nagysága;

b) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek ugyanazon kategóriájának elszámolásával már egynél több központi szerződő fél foglalkozik-e;

c) az érintett központi szerződő felek képessége a várt forgalom nagyságának és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriájának elszámolásából eredő kockázatnak a kezelésére;

d) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriájának piacán tevékenykedő vagy a jövőben várhatóan tevékenykedő szerződő felek típusai és száma;

e) az elszámolási kötelezettség alá eső szerződő félnek mennyi időre van szüksége ahhoz, hogy intézkedjen a tőzsdén kívüli származtatott ügyleteinek valamely központi szerződő félen keresztüli elszámolásáról;

f) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriájának piacán tevékenykedő és a 4. cikk (1) bekezdése alapján esetlegesen az elszámolási kötelezettség hatálya alá kerülő különböző szerződő felek kockázatkezelése, valamint jogi és működési kapacitása.

(6) Ha a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek valamely kategóriája már nem rendelkezik olyan központi szerződő féllel, amelyet az ezen ügyletek elszámolására e rendeletnek megfelelően engedélyeztek vagy elismertek, akkor megszűnik a 4. cikkben említett elszámolási kötelezettség, és ebben az esetben e cikk (3) bekezdése alkalmazandó.

6. cikk

Nyilvános jegyzék

(1) Az EÉPH közérdekű nyilvántartást hoz létre, amelyben szabályszerűen és egyértelműen meghatározza, hogy mely származtatottügylet-kategóriák tartoznak az elszámolási kötelezettség alá, és kezeli, illetve naprakészen tartja azt. A közérdekű nyilvántartást az EÉPH nyilvánosan hozzáférhetővé teszi honlapján.

(2) A jegyzéknek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a 4. cikknek megfelelően elszámolási kötelezettség alá vont származtatottügylet-kategóriák;

b)[53] a 17. cikknek megfelelően engedélyezett vagy a 25. cikknek megfelelően elismert központi szerződő felek, továbbá az engedélyezés vagy az elismerés dátuma, feltüntetve, hogy melyek az elszámolási kötelezettség teljesítése céljára engedélyezett vagy elismert központi szerződő felek;

c) az elszámolási kötelezettség hatálybalépésének időpontja, beleértve a fokozatos bevezetést is;

d) az EÉPH által az 5. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott származtatottügylet-kategóriák;

e)[54]

f) azon központi szerződő felek, amelyeket az illetékes hatóság az EÉPH-hoz az elszámolási kötelezettség céljaira bejelentett, és a bejelentés napja.

(3)[55] Amennyiben a központi szerződő fél már nem rendelkezik e rendelettel összhangban engedéllyel, vagy elismerése megszűnt a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriájának elszámolása tekintetében, az ESMA-nak haladéktalanul törölnie kell a központi szerződő felet a közérdekű nyilvántartásból a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek említett kategóriája tekintetében.

(4) E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH kidolgozhatja a szabályozástechnikai standardok tervezetét az (1) bekezdésben említett közérdekű nyilvántartásban feltüntetendő adatok meghatározása céljából.

Az EÉPH minden ilyen szabályozástechnikai standardtervezetet 2012. szeptember 30-ig benyújt a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkének megfelelően elfogadja.

6a. cikk[56]

Az elszámolási kötelezettség felfüggesztése

(1) Az ESMA kérheti, hogy a Bizottság függessze fel a 4. cikk (1) bekezdésében említett elszámolási kötelezettséget a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriáira vagy a szerződő felek adott típusára vonatkozóan, amennyiben az alábbi feltételek egyike teljesül:

a) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriái az 5. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében és az 5. cikk (5) bekezdésében említett kritériumokkal összhangban már nem alkalmasak a központi elszámolásra;

b) valamely központi szerződő fél valószínűleg megszünteti a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriáinak elszámolását, ésegyetlen másik központi szerződő fél sem lesz képes a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriáinak megszakítás nélküli elszámolására;

c) az Unió pénzügyi stabilitását vagy pénzügyi piacainak zökkenőmentes működését fenyegető komoly veszély elkerülése vagy kezelése érdekében ezen tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriái vagy a szerződő felek adott típusa tekintetében az elszámolási kötelezettség felfüggesztésére van szükség, és a felfüggesztés e célokhoz mérten arányos.

Az ESMA-nak az első albekezdés c) pontja alkalmazásában az első albekezdésben említett kérelmet megelőzően konzultálnia kell az ERKT-vel és a 22. cikkel összhangban kijelölt illetékes hatóságokkal.

Az első albekezdésben említett kérelemben igazolni kell az ott meghatározott feltételek legalább egyikének a teljesülését.

Amennyiben az ESMA úgy véli, hogy az elszámolási kötelezettség felfüggesztése a 600/2014/EU rendelet 32. cikkének (5) bekezdésében említett, az érvénybe lépő kereskedési kötelezettségre vonatkozó kritériumok lényeges változásának minősül, az e bekezdés első albekezdésében említett kérelemben az említett rendelet 28. cikkének (1) és (2) bekezdésében megállapított kereskedési kötelezettség felfüggesztését is kérelmezheti a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek ugyanazon kategóriáinak vonatkozásában, amelyekre az elszámolási kötelezettség felfüggesztését kérte.

(2) A klíringtagok felügyeletéért felelős illetékes hatóságok, továbbá a 22. cikkel összhangban kijelölt illetékes hatóságok az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett kérhetik az ESMA-tól, hogy nyújtson be elszámolási kötelezettség felfüggesztése iránti kérelmet a Bizottsághoz. Az illetékes hatóságnak a kérelmeket meg kell indokolnia, és igazolnia kell, hogy az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek közül legalább egy teljesül.

Az ESMA-nak az e bekezdés első albekezdésében említett, az illetékes hatóság által benyújtott kérelem kézhezvételének időpontjától számított 48 órán belül, az illetékes hatóság által közölt indokolás és bizonyítékok alapján vagy kérnie kell a Bizottságtól a 4. cikk (1) bekezdésében említett elszámolási kötelezettség felfüggesztését, vagy el kell utasítania az első bekezdés első albekezdésében említett kérelmet. Az ESMA-nak tájékoztatnia kell ez érintett illetékes hatóságot erről a döntéséről. Az illetékes hatóság kérelmének elutasítása esetén az ESMA-nak e döntését ezért írásban meg kell indokolnia.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett kérelmeket nem lehet nyilvánosságra hozni.

(4) A Bizottság az (1) bekezdésben említett kérelem kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül, az ESMA által benyújtott indokok és bizonyítékok alapján vagy végrehajtási jogi aktus útján felfüggeszti az (1) bekezdésben említett, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriáira vagy a szerződő fél adott típusára vonatkozó elszámolási kötelezettséget, vagy elutasítja a kért felfüggesztést. Amennyiben a Bizottság elutasítja a kért felfüggesztést, ezt írásban megindokolja az ESMA-nak. A Bizottság erről haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot és továbbítja nekik az ESMA-nak adott indokokat. Az ilyen információkat nem lehet nyilvánosságra hozni.

Az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktust a 86. cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

(5) Amennyiben az ESMA e cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdésével összhangban azt kérelmezi, az elszámolási kötelezettségeta tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egyes konkrét kategóriái tekintetében felfüggesztő végrehajtási jogi aktus egyúttal a 600/2014/EU rendelet 28. cikkének (1) és (2) bekezdésében megállapított kereskedési kötelezettséget is felfüggesztheti ugyanazon tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében, amelyekre az elszámolási kötelezettség felfüggesztésének hatálya kiterjed.

(6) A az elszámolási kötelezettség, továbbá adott esetben a kereskedési kötelezettség felfüggesztéséről az ESMA-t értesíteni kell, és ahatározatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a Bizottság honlapján, valamint a 6. cikkben említett nyilvános jegyzékben.

(7) Az elszámolási kötelezettség (4) bekezdésben említett felfüggesztése a felfüggesztés alkalmazásának kezdőnapjától számított legfeljebb három hónapos kezdeti időszakra érvényes.

A kereskedési kötelezettség (5) bekezdésben említett felfüggesztése ugyanezen kezdeti időszakra érvényes.

(8) Amennyiben a felfüggesztést indokoló tényezők továbbra is fennállnak, a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján legfeljebb további három hónappal meghosszabbíthatja a (4) bekezdésben említett felfüggesztést, ám a felfüggesztés teljes időtartama nem haladhatja meg a12 hónapot. A felfüggesztés bármilyen meghosszabbítását a (6) bekezdéssel összhangban közzé kell tenni.

Az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktust a 86. cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

Az ESMA-nak az e cikk (7) bekezdésében említett felfüggesztési, illetve az első bekezdés első albekezdésében említett meghosszabbítási időszak lejárta előtt kellő időben véleményt kell kibocsátania a Bizottság számára arról, hogy a felfüggesztés indokai továbbra is fennállnak-e. Az ESMA-nak az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja alkalmazásában konzultálnia kell az ERKT-vel és a22. cikkel összhangban kijelölt illetékes hatóságokkal. Az ESMA-nak e vélemény egy példányát el kell küldenie az Európai Parlamentnekés a Tanácsnak. E vélemény nem hozható nyilvánosságra.

Az elszámolási kötelezettség felfüggesztését meghosszabbító végrehajtási jogi aktus meghosszabbíthatja továbbá a kereskedési kötelezettségnek az (7) bekezdésben említett felfüggesztését is.

A kereskedési kötelezettség felfüggesztésének meghosszabbítása ugyanarra az időszakra érvényes, mint az elszámolási kötelezettség felfüggesztésének meghosszabbítása.

6b. cikk[57]

Az elszámolási kötelezettség felfüggesztése szanálás esetén

(1) Amennyiben egy központi szerződő fél teljesíti az (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) 22. cikke szerinti feltételeket, a központi szerződő félnek az említett rendelet 3. cikkének (1) bekezdése alapján kijelölt szanálási hatósága vagy az e rendelet 22. cikkének (1) bekezdésével összhangban kijelölt illetékes hatóság a saját kezdeményezésére vagy a szanálás alatt álló központi szerződő fél egy klíringtagjának felügyeletéért felelős valamely illetékes hatóság kérésére az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett elszámolási kötelezettség felfüggesztését kérheti a Bizottságtól a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek meghatározott kategóriáira vagy egy meghatározott típusú szerződő félre vonatkozóan, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:[58]

a) a szanálás alatt álló központi szerződő fél számára engedélyezték az azon, elszámolási kötelezettség alá tartozó tőzsdén kívüli származtatott ügyletek meghatározott kategóriáinak elszámolását, amelyekre a felfüggesztést kérelmezték; és

b) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek ezen meghatározott kategóriáira, vagy egy meghatározott típusú szerződő félre vonatkozó elszámolási kötelezettség felfüggesztése szükséges az Unióban a pénzügyi stabilitást vagy a pénzügyi piacok rendezett működését a központi szerződő fél szanálásával összefüggésben fenyegető súlyos veszély elkerülése vagy kezelése céljából, és a felfüggesztés e célhoz mérten arányos.

Az első albekezdésben említett kérelemhez bizonyítékot kell csatolni arra vonatkozóan, hogy az említett albekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek.

Az első albekezdésben említett hatóság a Bizottságnak benyújtott kérelemmel egyidejűleg tájékoztatja az ESMA-t és az ERKT-t az indokolással ellátott kérelméről.

(2) Az ESMA az e cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett hatóság kérelmének kézhezvételét követő 24 órán belül – és amennyiben lehetséges, az ERKT-val folytatott konzultációt követően – véleményt bocsát ki a tervezett felfüggesztésről, figyelembe véve az Unió pénzügyi stabilitását vagy pénzügyi piacainak rendezett működését fenyegető súlyos veszély elkerülésének vagy kezelésének szükségességét, az (EU) 2021/23 rendelet 21. cikkében megállapított szanálási célokat, valamint az e rendelet 5. cikkének (4) és (5) bekezdésében meghatározott kritériumokat.

(3) Amennyiben az ESMA úgy véli, hogy az elszámolási kötelezettség felfüggesztése a 600/2014/EU rendelet 32. cikkének (5) bekezdésében említett, a kereskedési kötelezettség érvénybe lépését szabályozó kritériumok lényegi változásának minősül, az említett rendelet 28. cikkének (1) és (2) bekezdésében megállapított kereskedési kötelezettség felfüggesztését kérheti a Bizottságtól a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek ugyanazon meghatározott kategóriái tekintetében, mint amelyekre az elszámolási kötelezettség felfüggesztése iránti kérelem vonatkozik.

Az ESMA az indokolással ellátott kérelmét a Bizottságnak történő benyújtásával egyidejűleg benyújtja az (1) bekezdés első albekezdésében említett hatóságnak és az ERKT-nak.

(4) Az (1) és a (3) bekezdésben említett kérelmek, valamint a (2) bekezdésben említett vélemény nem hozhatók nyilvánosságra.

(5) A Bizottság az (1) bekezdésben említett kérelem kézhezvételét követően – indokolatlan késedelem nélkül, az (1) bekezdésben említett hatóságtól kapott indokolás és bizonyítékok alapján – vagy végrehajtási jogi aktus útján felfüggeszti a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek meghatározott kategóriáira vonatkozó elszámolási kötelezettséget, vagy elutasítja a kért felfüggesztést.

A Bizottság az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktus elfogadásakor figyelembe veszi az ESMA által kibocsátott, e cikk (2) bekezdésében említett véleményt, az (EU) 2021/23 rendelet 21. cikkében említett szanálási célokat, az e rendelet 5. cikkének (4) és (5) bekezdésében meghatározott kritériumokat a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek említett kategóriái tekintetében, valamint a felfüggesztésnek az Unióban a pénzügyi stabilitást vagy a pénzügyi piacok rendezett működését fenyegető súlyos veszély elkerülése vagy kezelése érdekében való szükségességét.

Amennyiben a Bizottság elutasítja a felfüggesztési kérelmet, ezt írásban meg kell indokolnia az (1) bekezdés első albekezdésében említett kérelmező hatóságnak és az ESMA-nak. A Bizottság erről azonnal tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, és továbbítja részükre az (1) bekezdés első albekezdésében említett kérelmező hatóságnak és az ESMA-nak adott indokolást. Ezen információk nem hozhatók nyilvánosságra.

Az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktust a 86. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(6) Az ESMA-nak az e cikk (3) bekezdése szerinti kérésére, az elszámolási kötelezettséget felfüggesztő végrehajtási jogi aktus egyúttal a 600/2014/EU rendelet 28. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt kereskedési kötelezettséget is felfüggesztheti a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek ugyanazon meghatározott kategóriái tekintetében, mint amelyekre az elszámolási kötelezettség felfüggesztése vonatkozik.

(7) Az elszámolási kötelezettség és adott esetben a kereskedési kötelezettség felfüggesztéséről tájékoztatni kell az e cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett kérelmező hatóságot és az ESMA-t, és a vonatkozó határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a Bizottság honlapján, valamint a 6. cikkben említett nyilvános jegyzékben.

(8) Az elszámolási kötelezettségnek az (5) bekezdés szerinti felfüggesztése a felfüggesztés alkalmazásának kezdőnapjától számított legfeljebb három hónapos kezdeti időszakra vonatkozhat.

A kereskedési kötelezettségnek a (6) bekezdésben említett felfüggesztése ugyanezen kezdeti időszakra kell, hogy vonatkozzon.

(9) Amennyiben a felfüggesztés alapjául szolgáló okok továbbra is fennállnak, a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján legfeljebb három hónapos további időszakokkal meghosszabbíthatja az (5) bekezdésben említett felfüggesztést, ám a felfüggesztés teljes időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot. A felfüggesztés meghosszabbítását a (7) bekezdéssel összhangban közzé kell tenni.

Az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktust a 86. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(10) Az (1) bekezdés első albekezdésében említett bármely hatóság kellő idővel az (5) bekezdésben említett kezdeti felfüggesztési időszak vége vagy a (9) bekezdésben említett meghosszabbított időszak vége előtt kérelmet bocsáthat ki a Bizottságnak, hogy hosszabbítsa meg az elszámolási kötelezettség felfüggesztését.

A kérelemhez bizonyítékot kell csatolni arra vonatkozóan, hogy az (1) bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában megállapított feltételek továbbra is teljesülnek.

Az első albekezdésben említett hatóság a Bizottságnak benyújtott kérelemmel egyidejűleg értesíti az ESMA-t és az ERKT-t az indokolással ellátott kérelméről.

Az első albekezdésben említett kérelem nem hozható nyilvánosságra.

Az ESMA a kérelemről szóló értesítés kézhezvételét és – amennyiben szükségesnek tartja – az ERKT-val folytatott konzultációt követően, indokolatlan késedelem nélkül véleményt bocsát ki a Bizottságnak arról, hogy továbbra is fennállnak-e a felfüggesztés alapjául szolgáló okok, figyelembe véve az Unió pénzügyi stabilitását vagy pénzügyi piacainak rendezett működését fenyegető súlyos veszély elkerülésének vagy kezelésének szükségességét, az (EU) 2021/23 rendelet 21. cikkében megállapított szanálási célokat, valamint az e rendelet 5. cikkének (4) és (5) bekezdésében meghatározott kritériumokat. Az ESMA e vélemény egy példányát megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E vélemény nem hozható nyilvánosságra.

Az elszámolási kötelezettség felfüggesztését meghosszabbító végrehajtási jogi aktus meghosszabbíthatja a kereskedési kötelezettségnek a (6) bekezdésben említett felfüggesztését is.

A kereskedési kötelezettség felfüggesztésének meghosszabbítása ugyanarra az időszakra kell, hogy vonatkozzon, mint az elszámolási kötelezettség felfüggesztésének meghosszabbítása.

7. cikk

A központi szerződő félhez való hozzáférés

(1)[59] Az a központi szerződő fél, amely számára engedélyezték a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolását, ezen ügyletek elszámolását megkülönböztetésmentesen és átláthatóan – ideértve a biztosítéki követelményeket és a hozzáféréssel kapcsolatos díjakat is –, a kereskedés helyszínétől függetlenül elvégzi. Ez biztosítja különösen, hogy a kereskedési helyszínnek joga van a megkülönböztetésmentes bánásmódhoz abból a szempontból, hogy az ezen a kereskedési helyszínen kereskedett szerződéseket hogyan kezelik az alábbiak tekintetében:

a) biztosítéki követelmények és a gazdasági szempontból egyenértékű szerződések nettósítása, amennyiben az ilyen szerződések valamely központi szerződő fél pozíciólezáró és egyéb nettósítási eljárásai alá történő, az alkalmazandó fizetésképtelenségi jogon alapuló bevonása nem veszélyeztetné az ilyen eljárás zavartalan és szabályos működését, érvényességét vagy végrehajthatóságát. továbbá

b) ugyanazon CCP által elszámolt összefüggő szerződések letéteinek egymással szembeni beszámítása a 41. cikknek megfelelő kockázati modell szerint.

A központi szerződő fél kikötheti, hogy a kereskedési helyszínek megfeleljenek a központi szerződő fél által előírt működési és technikai előírásoknak, ideértve a kockázatkezelési előírásokat is.

(2) A központi szerződő fél egy kereskedési helyszín által a hozzáférésre vonatkozó hivatalos kérelmet a megtételétől számított három hónapon belül elfogadhatja vagy elutasíthatja.

(3) Ha a központi szerződő fél a (2) bekezdésben említett hozzáférést elutasítja, akkor a kereskedési helyszín számára az elutasítást teljes körűen indokolnia kell.

(4) Hacsak a kereskedési helyszín és a központi szerződő fél illetékes hatóságai el nem utasítják a hozzáférést, a központi szerződő fél a második albekezdésre figyelemmel a kereskedési helyszín által az (2) bekezdéssel összhangban tett hivatalos kérelem jóváhagyására vonatkozó döntéstől számított három hónapon belül megadja a központi szerződő fél számára a hozzáférést.

A kereskedési helyszín és a központi szerződő fél illetékes hatóságai a kereskedési helyszín által tett hivatalos kérelmet követően csak akkor tagadhatják meg a központi szerződő fél általi a hozzáférést, ha az veszélyeztetné a piacok zavartalan és megfelelő működését, vagy hátrányos hatást gyakorolna a rendszerszintű kockázatra.

(5) Az illetékes hatóságok közötti nézeteltérés esetén az EÉPH az illetékes hatóságok közötti minden vitát az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke szerinti hatáskörében rendez.

(6)[60] A 600/2014/EU rendelet (32) 35. cikke (6) bekezdésének e) pontja szerint elfogadott technikai standardoknak pontosabban meg kell határozniuk az első bekezdésben említett megkülönböztetésmentes bánásmód feltételeit arra vonatkozóan, hogy a kereskedési helyszínen kereskedett szerződéseket hogyan kezelik a biztosítéki követelmények, a gazdasági szempontból egyenértékű szerződések nettósítása, valamint az ugyanazon CCP által elszámolt összefüggő szerződések letéteinek egymással szembeni beszámítása, és a megkülönböztetésmentes elszámolási díjak tekintetében.[61]

8. cikk

A kereskedési helyszínhez való hozzáférés

(1) A kereskedési helyszínek megkülönböztetéstől mentes és átlátható módon szolgáltatnak kereskedési adatokat minden olyan központi szerződő félnek - annak kérésére -, amely engedéllyel rendelkezik az adott kereskedési helyszínen kereskedett, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására.

(2) Amennyiben a kereskedési helyszínhez való hozzáférésre vonatkozó kérést központi szerződő fél nyújtotta be hivatalosan a kereskedési helyszínhez, a kereskedési helyszínnek három hónapon belül válaszolnia kell a központi szerződő félnek.

(3) Amennyiben a kereskedési helyszín megtagadja a hozzáférést, erről teljes körű indokolást kell adnia, és tájékoztatnia kell a központi szerződő felet.

(4) A kereskedési helyszín és a központi szerződő fél illetékes hatóságai döntésének sérelme nélkül, a kereskedési helyszínnek a hozzáférésre irányuló kérelemre adott pozitív választ követő három hónapon belül lehetővé kell tennie a hozzáférést.

A kereskedési helyszínhez való hozzáférés csak akkor adható meg a központi szerződő félnek, ha e hozzáférés nem igényel interoperabilitást, nem veszélyezteti a piacok zavartalan és megfelelő működését nézve - különösen a likviditási források széttöredezettségének veszélye miatt -, és ha a kereskedési helyszín megfelelő mechanizmusokat hozott létre az említett széttöredezettség megelőzésére.

(5) E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH kidolgozza a likviditási források széttöredezettségének fogalmát meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkének megfelelő elfogadására.

9. cikk

Jelentéstételi kötelezettség

(1)[62] A szerződő felek és a központi szerződő felek - az e cikk (1a)-(1f) bekezdésével összhangban - az 55. cikkel összhangban nyilvántartásba vett vagy a 77. cikkel összhangban elismert kereskedési adattárnak bejelentik az általuk megkötött minden származtatott ügyletnek, illetve az ügyletek minden módosításának és lezárásának az adatait is. Az adatokat legkésőbb az ügylet megkötését, módosítását vagy lezárását követő munkanapon be kell jelenteni.

A jelentéstételi kötelezettség azokra a származtatott ügyletekre vonatkozik, amelyek:

a) megkötésére 2014. február 12. előtt kerül sor, és amelyek az adott időpontban még nem lezártak;

b) megkötésére 2014. február 12-én vagy azt követően került sor.

A 3. cikktől eltérve, a jelentéstételi kötelezettség nem vonatkozik az ugyanazon csoporton belüli tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, amennyiben legalább az egyik szerződő fél nem pénzügyi szerződő fél, vagy nem pénzügyi szerződő félnek minősülne, ha az Unióban telepedett volna le, feltéve, hogy:

a) mindkét szerződő fél teljeskörűen szerepel ugyanabban a konszolidált éves beszámolóban;

b) mindkét szerződő félre megfelelő központosított kockázatértékelési, kockázatmérési és kockázatellenőrzési eljárások vonatkoznak; és

c) az anyavállalat nem pénzügyi szerződő fél.

A szerződő felek kötelesek tájékoztatni az illetékes hatóságaikat a harmadik albekezdésben említett mentesség alkalmazására irányuló szándékukról. A mentesség akkor érvényes, ha az értesítés időpontjától számított három hónapon belül egyik értesített illetékes hatóság sem jelzi, hogy véleménye szerint nem teljesülnek a harmadik albekezdésben említett feltételek.

(1a)[63] A 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett feltételeket nem teljesítő nem pénzügyi szerződő féllel kötött, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adatainak mind a két szerződő fél nevében történő bejelentéséért, valamint a bejelentett adatok pontosságának biztosításáért kizárólag a pénzügyi szerződő felek felelnek és tartoznak jogi felelősséggel.

Annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi szerződő fél rendelkezzen a jelentéstételi kötelezettség teljesítéséhez szükséges összes adattal, a nem pénzügyi szerződő félnek meg kell adnia a pénzügyi szerződő félnek a köztük létrejött, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adatait, amelyekről észszerűen nem feltételezhető, hogy a pénzügyi szerződő fél birtokában vannak. A nem pénzügyi szerződő fél felel ezen adatok pontosságának biztosításáért.

Az első albekezdéstől eltérve, a fentiek ellenére azok a nem pénzügyi szerződő felek, amelyek már beruháztak egy jelentéstételi rendszer létrehozásába, dönthetnek úgy, hogy maguk jelentik a pénzügyi szerződő felekkel kötött, tőzsdén kívüli származtatott ügyleteik adatait valamely kereskedési adattárnak. Ebben az esetben a nem pénzügyi szerződő fél az említett adatok jelentését megelőzően köteles tájékoztatni döntéséről azokat a pénzügyi szerződő feleket, amelyekkel tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket köt. Ebben a helyzetben a nem pénzügyi szerződő felek felelnek és tartoznak jogi felelősséggel az említett adatokra vonatkozó jelentéstételért, valamint az adatok pontosságának biztosításáért.

Olyan nem pénzügyi szerződő fél, amelyik nem teljesíti a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett feltételeket, valamint olyan tőzsdén kívüli származtatott ügyletet köt harmadik országban székhellyel rendelkező jogalannyal, nem kötelezhető az e cikk szerinti jelentéstételre, és nem tartozik jogi felelősséggel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó jelentéstételért vagy az ilyen adatok pontosságának biztosításáért, amennyiben:

a) ez említett harmadik országbeli jogalany pénzügyi szerződő félnek minősülne, ha az Unióban telepedett volna le;

b) a jelentéstételre vonatkozó azon jogi szabályozást, amely hatálya alá tartozik a harmadik országbeli jogalany, a 13. cikk értelmében egyenértékűnek nyilvánították; és

c) a harmadik országbeli pénzügyi szerződő fél a jelentéstételre vonatkozó, e harmadik ország jogi szabályozása értelmében bejelentette az érintett információkat egy olyan kereskedési adattárnak, amelyre olyan jogilag kötelező erejű és végrehajtható kötelezettség hárul, melynek értelmében közvetlen és azonnali hozzáférést kell biztosítania az adatokhoz a 81. cikk (3) bekezdésében említett jogalanyok számára.

(1b)[64] Azon tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében, amelyekben egy ÁÉKBV a szerződő fél, az ügylet adatainak bejelentése és a bejelentett adatok pontosságának biztosítása az ÁÉKBV alapkezelő társaságának feladata, továbbá ezekért e társaság tartozik jogi felelősséggel.

(1c)[65] Azon tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében, amelyekben valamely releváns ABA a szerződő fél, az ügylet adatainak bejelentése és a bejelentett adatok pontosságának biztosítása az ABA kezelőjének feladata, továbbá ezekért e társaság tartozik jogi felelősséggel.

(1d)[66] Az olyan, a nemzeti joggal összhangban jogi személyiséggel nem rendelkező, engedélyezett jogalany, amely egy foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény irányításáért felel és a nevében jár el, felel és tartozik jogi felelősséggel azon tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos adatokra vonatkozó jelentéstételekért, valamint a bejelentett adatok pontosságának biztosításáért, amelyekben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény szerződő fél.

(1e)[67] Az olyan szerződő feleknek és központi szerződő feleknek, amelyek kötelesek bejelenteni a származtatott ügyletek adatait, biztosítaniuk kell, hogy az ilyen adatokat helyesen és csak egyszer jelentsék be.

(1f)[68] Az olyan szerződő felek és központi szerződő felek, amelyek az (1) bekezdésben említett jelentéstételi kötelezettség hatálya alá tartoznak, a jelentéstételi kötelezettséget átruházhatják.

(2) A szerződő felek az ügylet lezárását követően legalább öt évig megőrzik nyilvántartásukban az általuk megkötött származtatott ügyeleteket és azok módosításait.

(3) Amennyiben valamely kereskedési adattárnak nem áll módjában nyilvántartásba venni egy származtatott ügylet adatait, a szerződő feleknek és a központi szerződő feleknek gondoskodniuk kell ezen adatoknak az EÉPH számára való bejelentéséről.

Ebben az esetben az EÉPH gondoskodik arról, hogy a 81. cikk (3) bekezdésében említett valamennyi érintett szervezetnek rendelkezésére álljon a származtatott ügyletek minden olyan adata, amely feladataik és megbízásuk teljesítéséhez szükséges.

(4) Az a szerződő fél vagy központi szerződő fél, amely egy származtatott ügylet adatait jelenti egy kereskedési adattárnak vagy az EÉPH-nak, vagy a szerződő fél vagy központi szerződő fél nevében ilyen adatokat bejelentő jogalany nem sérti meg az ügylet, illetve a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések által előírt, információközlésre vonatkozó korlátozást.

A közzététel semmiféle felelősséget nem keletkeztet a jelentéstevő jogalanyra, annak igazgatóira vagy munkavállalóira nézve.

(5) E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH kidolgozza a szabályozástechnikai standardok tervezetét az (1) és (3) bekezdésben említett jelentések részleteinek és típusának meghatározására a származtatott ügyletek különböző kategóriái esetében.

Az (1) és (3) bekezdésben említett jelentések legalább az alábbiakat tartalmazzák:

a) a származtatott ügyletben részt vevő felek, és - amennyiben ezektől eltér - az ügyletből származó jogok és kötelezettségek kedvezményezettje;

b) a származtatott ügyletek főbb jellemzői, ideértve a típust, az alaptermék lejáratig hátralevő minimális futamidejét, a nominális értéket, az árat és a kiegyenlítés időpontját.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(6)[69] Az (1) és a (3) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA-nak - a KBER-rel szorosan együttműködve - ki kell dolgoznia az alábbiakat meghatározó végrehajtás-technikai standardtervezeteket:

a) a bejelentendő adatokra vonatkozó adatstandardok és formátumok, amelyek legalább a következőket tartalmazzák:

i. globális jogiszemély-azonosítók (LEI-kódok);

ii. nemzetközi értékpapír-azonosító számok (ISIN-ek);

iii. egyedi ügyletazonosítók (UTI-k);

b) a jelentéstételre vonatkozó módszerek és intézkedések;

c) a jelentések gyakorisága;

d) a származtatott ügyletek bejelentésének határideje.

E végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozása során az ESMA-nak figyelembe kell vennie a nemzetközi fejleményeket ésaz uniós vagy globális szinten elfogadott standardokat, valamint azok összhangját az (EU) 2015/2365 rendelet (*6) 4. cikkében és a600/2014/EU rendelet 26. cikkében meghatározott adatszolgáltatási, illetve ügyjelentési kötelezettségekkel.[70]

Az ESMA-nak az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2020. június 18-ig be kell nyújtania a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására vonatkozóan.

10. cikk

Nem pénzügyi szerződő felek

(1)[71] A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben pozícióval rendelkező nem pénzügyi szerződő fél a (3) bekezdéssel összhangban 12 havonta kiszámíthatja aggregált hónapvégi átlagos pozícióját az elmúlt 12 hónap vonatkozásában.

Amennyiben a nem pénzügyi szerződő fél nem számítja ki pozícióit, vagy ha e számítás eredménye a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egy vagy több kategóriája tekintetében meghaladja a (4) bekezdés első albekezdésének b) pontja értelmében meghatározott elszámolási értékhatárokat, e nem pénzügyi szerződő fél:

a) haladéktalanul értesíti az ESMA-t és az érintett illetékes hatóságot erről, valamint adott esetben jelzi a kiszámításhoz igénybe vett időszakot;

b) megköti az elszámolási megállapodást az ezen bekezdés második albekezdésének a) pontjában említett értesítéstől számított négy hónapon belül;

c) a 4. cikkben említett elszámolási kötelezettség hatálya alá kerül minden olyan tőzsdén kívül származtatott ügylet viszonylatában, amely megkötésére vagy megújítására több mint négy hónappal az ezen bekezdés második albekezdésének a) pontjában említett értesítést követően kerül sor, és amely vagy azokhoz az eszközosztályokhoz tartozik, amelyek tekintetében a számítás eredménye meghaladja elszámolási értékhatárokat, vagy - ha a nem pénzügyi szerződő fél nem számította ki pozícióit - azon tőzsdén kívüli származtatott ügyletek bármilyen kategóriájába tartozik, amelyek elszámolási kötelezettség alá tartoznak.

(2)[72] Annak a nem pénzügyi szerződő félnek, amely 2019. június 17-én a 4. cikkben említett elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozik vagy az e cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban e kötelezettség hatálya alá kerül, továbbra is e kötelezettség hatálya alá kell tartoznia és mindaddig folytatnia kell az elszámolást, ameddig a nem pénzügyi szerződő fél az érintett illetékes hatóságnak nem bizonyítja, hogy aggregált hónapvégi átlagos pozíciója a megelőző 12 hónap vonatkozásában nem haladja meg az e cikk (4) bekezdése b) pontja értelmében meghatározott elszámolási értékhatárt.

A nem pénzügyi szerződő félnek képesnek kell lennie igazolni az érintett illetékes hatóság számára, hogy a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben fennálló aggregált hónapvégi átlagos pozíciójának a megelőző 12 hónap vonatkozásában történő kiszámítása nem vezet a pozíció szisztematikus alulbecsléséhez.

(2a)[73] A pénzügyi szerződő fél érintett illetékes hatóságainak, valamint a csoporthoz tartozó más jogalanyok érintett illetékes hatóságainak együttműködési eljárásokat kell kialakítaniuk a pozíciók hatékony csoportszintű kiszámításának biztosítása érdekében.

(3) Az (1) bekezdésben említett pozíciók kiszámításakor az érintett nem pénzügyi szerződő félnek figyelembe kell vennie mindazokat a saját maga vagy a csoportjához tartozó más nem pénzügyi szerződő felek által kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket, amelyekről nem állapítható meg objektíven mérhető adatok alapján, hogy csökkentenék a nem pénzügyi szerződő fél vagy az adott csoport kereskedelmi vagy likviditásfinanszírozási tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat.

(4) E cikk következetes alkalmazása érdekében az EÉPH az ERKT-val és más érintett hatóságokkal folytatott konzultációt követően kidolgozza a következőket meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét:

a) kritériumok annak megállapítására, hogy mely tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről állapítható meg objektíven mérhető adatok alapján, hogy csökkentik a (3) bekezdésben említett kereskedelmi vagy likviditásfinanszírozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat; valamint

b) a szerződő fél nettó pozícióinak és kitettségeinek tőzsdén kívüli származtatottügylet-kategóriánkénti összege rendszerszintű jelentőségének figyelembevételével meghatározott, elszámolási kötelezettségre vonatkozó értékhatárok.

Nyílt nyilvános konzultáció tartását követően az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkének megfelelő elfogadására.

Az ESMA-nak az ERKT-vel és más illetékes hatóságokkal való konzultációt követően rendszeres időközönként felül kell vizsgálnia az első albekezdés b) pontjában említett elszámolási értékhatárokat, és ha szükséges – különös tekintettel a pénzügyi szerződő felek összekapcsoltságára – a szabályozástechnikai standardok módosítását kell javasolnia e bekezdéssel összhangban.[74]

A rendszeres felülvizsgálatról az ESMA-nak jelentést kell készítenie.

(5) Minden tagállam kijelöli azt a hatóságát, amely az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésének biztosításáért felel.

11. cikk

Kockázatcsökkentési technikák a nem központi szerződő felek bevonásával elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében

(1) Azon pénzügyi szerződő felek, valamint azon nem pénzügyi szerződő felek, amelyek központi szerződő felek bevonása nélkül elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket kötnek, elvárható gondossággal biztosítják a működési partnerkockázat mérésére, ellenőrzésére és csökkentésére szolgáló megfelelő eljárások és szabályok meglétét; legalább a következőkre vonatkozóan:

a) az adott, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek feltételeinek időben történő visszaigazolása, ha rendelkezésre áll elektronikus eszközök útján;

b) megalapozott, rugalmas és auditálható formalizált eljárások a portfóliók összeegyeztetésére, a kapcsolódó kockázatok kezelésére, a felek közötti viták korai felismerésére és rendezésére, valamint a még nyitott ügyletek értékének ellenőrzésére.

(2) A pénzügyi és a 10. cikkben említett nem pénzügyi szerződő feleknek a még nyitott ügyletek értékét naponta, piaci értéken kell meghatározniuk. Amennyiben a piaci feltételek nem teszik lehetővé a piaci értéken történő meghatározást, megbízható és prudens piaci értékelési modell alapú árazást kell alkalmazniuk.

(3) A pénzügyi szerződő feleknek olyan kockázatkezelési eljárásokkal kell rendelkezniük, amelyek 2012. augusztus 16. vagy azt követően kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében megkövetelik a biztosítékeszközök kellő időben történő, pontos és megfelelően elkülönített cseréjét. A 10. cikkben említett nem pénzügyi szerződő feleknek olyan kockázatkezelési eljárásokkal kell rendelkezniük, amelyek az elszámolási értékhatár átlépésekor vagy azt követően kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében megkövetelik a biztosítékeszközök kellő időben történő, pontos és megfelelően elkülönített cseréjét.

(4) A pénzügyi szerződő feleknek megfelelő és arányos összegű tőkével kell rendelkezniük azon kockázatok kezelésére, amelyeket nem fedez a biztosítékeszközök megfelelő cseréje.

(5) Az e cikk (3) bekezdésében megállapított követelmény nem alkalmazandó a 3. cikkben említett csoporton belüli ügyletekre, amennyiben a szerződő felek ugyanazon tagállamban rendelkeznek székhellyel, és az adott pillanatban, illetve előreláthatólag nincsen gyakorlati vagy jogi akadálya a szerződő felek között a saját eszköz haladéktalan áthelyezésének, illetve a kötelezettségek haladéktalan visszafizetésének.

(6) A 3. cikk (2) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említett csoporton belüli ügyletek, amelyek különböző tagállamokban székhellyel rendelkező szerződő felek között jönnek létre, mindkét érintett illetékes hatóság kedvező döntése alapján egészben vagy részben mentesülnek az e cikk (3) bekezdésében megállapított kötelezettség alól, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

a) a szerződő felek kockázatkezelési eljárásai kellően megbízhatóak, stabilak, és összhangban állnak a származtatott ügyletek összetettségének szintjével;

b) a szerződő felek között a saját eszköz haladéktalan áthelyezésének, illetve a kötelezettségek haladéktalan visszafizetésének gyakorlati vagy jogi akadálya nincsen, és nem is várható.

Amennyiben az illetékes hatóságok a mentesítés iránti kérelem kézhezvételét követő 30 naptári napon belül nem tudnak kedvező döntést hozni, az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke szerinti hatáskörének megfelelően segítheti őket a megállapodásban.

(7) A 3. cikk (1) bekezdésében említett csoporton belüli ügyletek, amelyek különböző tagállamokban székhellyel rendelkező, nem pénzügyi szerződő felek között jönnek létre, mentesülnek az e cikk (3) bekezdésében megállapított kötelezettség alól, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

a) a szerződő felek kockázatkezelési eljárásai kellően megbízhatóak, stabilak, és összhangban állnak a származtatott ügyletek összetettségének szintjével;

b) a szerződő felek között a saját eszköz haladéktalan áthelyezésének, illetve a kötelezettségek haladéktalan visszafizetésének gyakorlati vagy jogi akadálya nincsen, és nem várható.

A nem pénzügyi szerződő felek értesítik a 10. cikk (5) bekezdésében említett illetékes hatóságokat arról, hogy mentességet kívánnak igénybe venni. A mentesség akkor érvényes, ha az értesítés időpontjától számított három hónapon belül egyik értesített hatóság sem jelzi, hogy szerinte nem teljesülnek az első albekezdés a) vagy a b) pontjában megállapított feltételek.

(8) A 3. cikk (2) bekezdésének a)-d) pontjában említett csoporton belüli ügyletek, amelyek egy, az Unióban székhellyel rendelkező szerződő fél és egy harmadik országbeli joghatóságban székhellyel rendelkező szerződő fél között jönnek létre, az Unióban székhellyel rendelkező szerződő fél felügyeletét ellátó érintett illetékes hatóság pozitív döntése alapján részben vagy egészben mentesülnek az e cikk (3) bekezdésében megállapított kötelezettség alól, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

a) a szerződő felek kockázatkezelési eljárásai kellően megbízhatóak, stabilak, és összhangban állnak a származtatott ügyletek összetettségének szintjével;

b) a szerződő felek között a saját eszköz haladéktalan áthelyezésének, illetve a kötelezettségek haladéktalan visszafizetésének gyakorlati vagy jogi akadálya nincsen, és nem várható.

(9) A 3. cikk (1) bekezdésében említett csoporton belüli ügyletek, amelyek egy, az Unióban székhellyel rendelkező nem pénzügyi szerződő fél és egy harmadik országbeli joghatóságban székhellyel rendelkező szerződő fél között jönnek létre, mentesülnek az e cikk (3) bekezdésében megállapított kötelezettség alól, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

a) a szerződő felek kockázatkezelési eljárásai kellően megbízhatóak, stabilak, és összhangban állnak a származtatott ügyletek összetettségének szintjével;

b) a szerződő felek között a saját eszköz haladéktalan áthelyezésének, illetve a kötelezettségek haladéktalan visszafizetésének gyakorlati vagy jogi akadálya nincsen, és nem várható.

A nem pénzügyi szerződő fél értesíti a 10. cikk (5) bekezdésében említett illetékes hatóságokat arról, hogy mentességet kíván igénybe venni. A mentesség akkor érvényes, ha az értesítés időpontjától számított három hónapon belül egyik értesített hatóság sem jelzi, hogy szerinte nem teljesülnek az első albekezdés a) vagy a b) pontjában megállapított feltételek.

(10) A 3. cikk (1) bekezdésében említett csoporton belüli ügyletek, amelyek egy nem pénzügyi szerződő fél és egy pénzügyi szerződő fél között jönnek létre, amelyek székhelye különböző tagállamokban van, a pénzügyi szerződő fél felügyeletét ellátó érintett illetékes hatóság kedvező döntése alapján részben vagy egészben mentesülnek az e cikk (3) bekezdésében megállapított kötelezettség alól, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

a) a szerződő felek kockázatkezelési eljárásai kellően megbízhatóak, stabilak, és összhangban állnak a származtatott ügyletek összetettségének szintjével;

b) a szerződő felek között a saját eszköz haladéktalan áthelyezésének, illetve a kötelezettségek haladéktalan visszafizetésének gyakorlati vagy jogi akadálya nincsen, és nem várható.

A pénzügyi szerződő fél felügyeletét ellátó érintett illetékes hatóság a döntésről tájékoztatja a 10. cikk (5) bekezdésében említett illetékes hatóságot. A mentesség mindaddig érvényes, ameddig az értesített hatóság nem jelzi, hogy szerinte nem teljesülnek az első albekezdés a) vagy a b) pontjában megállapított feltételek. Az illetékes hatóságok közötti nézeteltérés esetén az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke szerinti hatáskörének megfelelően segítséget nyújthat e hatóságoknak ahhoz, hogy megállapodásra jussanak.

(11) A csoporton belüli ügylet szerződő fele, amely mentesült a (3) bekezdésben megállapított kötelezettség alól, nyilvánosságra hozza a mentességre vonatkozó információt.

Az illetékes hatóságoknak tájékoztatniuk kell az EÉPH-t a (6), a (8) vagy a (10) bekezdés alapján hozott döntéseikről, illetve a (7), a (9) vagy a (10) bekezdés alapján kapott értesítésekről, és részletes információt kell küldeniük az EÉPH-nak a szóban forgó csoporton belüli ügyletről.

(12) Az (1)-(11) bekezdésben megállapított kötelezettségek azon származtatott ügyletekre is vonatkoznak, amelyeket olyan harmadik országbeli szervezetek kötöttek, amelyekre alkalmazni kellene e kötelezettségeket, ha a székhelyük az Unióban lenne, amennyiben az ügyletek közvetlen, jelentős és előrelátható hatást fejtenek ki az Unióban, vagy amennyiben ez a kötelezettség szükséges vagy alkalmas az e rendeletben foglalt rendelkezések kijátszásának a megakadályozására.

(13) Az EÉPH rendszeresen figyelemmel kíséri az elszámolásra nem alkalmas származtatott ügyletek terén folyó tevékenységet annak érdekében, hogy azonosítsa a származtatott ügyletek azon kategóriáit, amelyek rendszerszintű kockázatokat keletkeztethetnek, továbbá, hogy megelőzze a szabályozói arbitrázst az elszámolt és el nem számolt származtatott ügyletek között. Az EÉPH az ERKT-vel folytatott konzultációt követően meghozza az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelő intézkedéseket, vagy felülvizsgálja a biztosítéki követelményekre vonatkozóan az e cikk (14) bekezdésében és a 41. cikkben rögzített szabályozástechnikai standardokat.

(14) E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH kidolgozza a következőket meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét:

a) az (1) bekezdésben említett eljárások és szabályok;

b) a piaci értéken történő meghatározást akadályozó piaci feltételek, valamint a (2) bekezdésben említett piaciértékmodell-alapú árazás használatának kritériumai;

c) a mentesített csoporton belüli ügyletekre vonatkozó azon adatok, amelyeket a (7), a (9) és a (10) bekezdésben említett értesítésnek tartalmaznia kell;

d) a mentesített csoporton belüli ügyletekre vonatkozó, a (11) bekezdésben említett tájékoztatásban feltüntetendő adatok;

e) azok az ügyletek, amelyeket úgy kell tekinteni, hogy az Unióban közvetlen, jelentős és előrelátható hatást fejtenek ki, illetve azok az esetek, amikor szükséges vagy helyénvaló az e rendeletben foglalt bármely rendelkezés megkerülésének megelőzése, amint azt a (12) bekezdés tartalmazza.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkének megfelelő elfogadására.

(15)[75] E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az európai felügyeleti hatóságoknak ki kell dolgozniuk a következőket meghatározó közös szabályozástechnikai standardok tervezetét:

a)[76] a (3) bekezdésben említett kockázatkezelési eljárások, ideértve a biztosítékeszközre és az elkülönítésre vonatkozó megállapodások előírt szintjeit és típusát is;

aa)[77] az említett kockázatkezelési eljárások kezdeti és folyamatos jóváhagyásának biztosítására szolgáló felügyeleti eljárások;

b) a (6)-(10) bekezdés szerinti mentesség alkalmazása során a szerződő felek és az érintett illetékes hatóságok által követendő eljárások;

c) az (5)-(10) bekezdésben említett alkalmazandó kritériumok, ideértve különösen azt, hogy mi tekinthető a saját eszközök azonnali áthelyezését vagy a kötelezettségek szerződő felek közötti visszafizetését gátló gyakorlati vagy jogi akadálynak.

A fedezettkötvény-struktúrák által egy fedezett kötvénnyel kapcsolatban vagy a különleges célú gazdasági egységek által az e rendelet értelmében vett, az e rendelet 4. cikkének (5) bekezdésében megállapított feltételeket és az (EU) 2017/2402 rendelet (értékpapírosítási rendelet) 18., 19-22. vagy 23-26. cikkében megállapított követelményeket teljesítő értékpapírosítással kapcsolatban kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében előírt biztosítékok szintjét és típusát a fedezett kötvénnyel vagy az értékpapírosítással kapcsolatban fennálló biztosítéki megállapodások tekintetében az adott biztosíték cseréje kapcsán esetlegesen felmerülő akadályok figyelembevételével kell meghatározni.

Az európai felügyeleti hatóságoknak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket – az első albekezdés aa) pontjában említettek kivételével – 2018. július 18-ig kell benyújtaniuk a Bizottsághoz.[78]

Az első albekezdés aa) pontjában említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az EBH-nak kell benyújtania a Bizottsághoz, az ESMA-val és az EIOPA-val együttműködésben, 2020. június 18-ig.

A Bizottság felhatalmazást kap a szerződő fél jogi természetétől függően az e bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet vagy az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

12. cikk

Szankciók

(1) A tagállamok megállapítják az e címben foglalt szabályok megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok végrehajtása érdekében. E szankciók magukban foglalnak legalább közigazgatási bírságokat. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a pénzügyi és adott esetben a nem pénzügyi szerződő felek felügyeletéért felelős illetékes hatóságok közzétesznek minden, a 4, az 5. és a 7-11. cikk megsértéséért kiszabott szankciót, kivéve, ha a közzététel komolyan veszélyeztetné a pénzügyi piacokat, vagy aránytalan kárt okozna az érintett feleknek. A tagállamok rendszeres időközönként értékelő jelentéseket tesznek közzé az alkalmazott szankciós szabályok eredményességéről. E tájékoztatás és közzététel a 95/46/EK irányelv 2. cikke a) pontjának megfelelően nem tartalmazhat személyes adatokat.

A tagállamok 2013. február 17-ig tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett szabályokról. Az e szabályokat érintő minden későbbi módosításról haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(3) E cím rendelkezéseinek megsértése nem befolyásolja a tőzsdén kívüli származtatott ügylet érvényességét, valamint a részes felek lehetőségét, hogy a tőzsdén kívüli származtatott ügylet szabályait érvényesítsék. E cím rendelkezéseinek megsértése nem keletkeztet kártérítésre való jogosultságot egy tőzsdén kívüli származtatott ügylet részes felétől.

13. cikk

A párhuzamos vagy egymásnak ellentmondó szabályok elkerülésére szolgáló mechanizmus

(1) Az EÉPH segítséget nyújt a Bizottságnak a 4., 9., 10. és 11. cikkben megállapított elvek nemzetközi alkalmazásának a nyomon követéséhez, továbbá az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtandó jelentések elkészítéséhez, amelyekben kitérnek a piaci szereplőkre vonatkozó esetleges párhuzamos vagy egymásnak ellentmondó előírások meglétére, és lehetséges intézkedéseket javasolnak.

(2) A Bizottság elfogadhat olyan végrehajtási jogi aktusokat, amelyekben megállapítja, hogy a harmadik ország jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszere:

a) a 4., 9., 10. és 11. cikk értelmében e rendeletből eredő követelményekkel egyenértékű;

b) az e rendeletben előírtakkal egyenértékű szakmai titoktartási garanciákat nyújt; valamint

c) hatékonyan, tisztességes és torzításoktól mentes módon érvényesülve biztosítja a hatékony felügyeletet és végrehajtást a harmadik országban.

E végrehajtási aktusokat a 86. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3) A (2) bekezdésben említett, az egyenértékűségre vonatkozó végrehajtási jogi aktus azt jelenti, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó ügyletet kötő szerződő felek kizárólag abban az esetben tekinthetők úgy, hogy megfeleltek a 4., 9., 10. és 11. cikkben foglalt követelményeknek, ha legalább az egyik szerződő fél székhelye az adott harmadik országban van.

(4) A Bizottság az EÉPH-val együttműködve nyomon követi, hogy azok a harmadik országok, amelyekre vonatkozóan az egyenértékűségről szóló végrehajtási jogi aktust fogadott el, hatékonyan végrehajtják-e a 4., 9., 10. és 11. cikkben foglalt követelményekkel egyenértékű előírásokat, és erről rendszeresen, legalább évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Amennyiben a jelentés azt állapítja meg, hogy a harmadik ország hatóságai elégtelenül és nem következetesen alkalmazzák az egyenértékű követelményeket, a Bizottság a jelentés benyújtását követő 30 naptári napon belül visszavonja a szóban forgó harmadik ország jogi keretének egyenértékűségére vonatkozó elismerést. Az egyenértékűségre vonatkozó végrehajtási jogi aktus visszavonása esetén az e rendeletben megállapított összes követelmény automatikusan ismételten vonatkozik a szerződő felekre.

13a. cikk[79]

A korábbról megmaradt szerződéseket érintő módosítások a referenciamutató-reformok végrehajtása céljából

(1) A szerződő felek a 11. cikk (3) bekezdésében említett, 2021. február 13-án meglévő kockázatkezelési eljárásaikat továbbra is alkalmazhatják azon tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, amelyeket nem központi szerződő fél számolt el, és amelyeket az előtt kötnek meg vagy újítanak meg, hogy a kockázatkezelési eljárások alkalmazására vonatkozó, a 11. cikk (3) bekezdése szerinti kötelezettség hatályba lép, amennyiben 2021. február 13. után az említett szerződéseket kizárólag valamely referenciamutató helyettesítése vagy az említett szerződésben hivatkozott bármely referenciamutatóhoz kapcsolódó biztonsági rendelkezés bevezetése céljából a későbbiekben módosítják vagy újítják meg.

(2) Azon szerződésekre, amelyeket az elszámolási kötelezettségnek a 4. cikk szerinti hatálybalépése előtt kötnek meg vagy újítanak meg, és amelyeket 2021. február 13. után kizárólag valamely referenciamutató helyettesítése vagy az említett szerződésben hivatkozott bármely referenciamutatóhoz kapcsolódó biztonsági rendelkezés bevezetése céljából a későbbiekben módosítanak vagy újítanak meg, ezen okból nem válik alkalmazandóvá a 4. cikkben említett elszámolási kötelezettség.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés csak azon tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre alkalmazandó, amelyek módosítása vagy megújítása:

a) a referenciamutató-reformokkal összefüggésben valamely referenciamutató helyettesítése céljából szükséges;

b) nem változtatja meg az ilyen szerződésben valamely referenciamutatóra való hivatkozás által képviselt gazdasági tartalmat vagy kockázati tényezőt; és

c) nem terjed ki az említett szerződésben foglalt bármely olyan jogi feltétellel kapcsolatos változtatásokra, amely nem a hivatkozott referenciamutatóval kapcsolatos, és így potenciálisan oly módon módosítja a szerződést, hogy ténylegesen szükségessé válik, hogy azt új szerződésnek tekintsék.

III. CÍM

A KÖZPONTI SZERZŐDŐ FELEK ENGEDÉLYEZÉSE ÉS FELÜGYELETE

1. FEJEZET

A központi szerződő felek engedélyezésének feltételei és eljárásai

14. cikk

A központi szerződő felek engedélyezése

(1) Az Unióban székhellyel rendelkező azon jogi személynek, amely központi szerződő félként elszámolási szolgáltatásokat kíván nyújtani, a 17. cikkben ismertetett eljárással összhangban engedélyeztetnie kell ezt a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságával (a központi szerződő fél illetékes hatóságával).

(2) A 17. cikkel összhangban megadott engedély az Unió egész területére érvényes.

(3) Az (1) bekezdésben említett engedély csak az elszámoláshoz kapcsolódó tevékenységekre adható, és meghatározza azon szolgáltatásokat és tevékenységeket, amelyek nyújtására, illetve végzésére a központi szerződő fél jogosult, valamint felsorolja az engedély érvényességi körébe tartozó pénzügyieszköz-kategóriákat.

(4) A központi szerződő félnek mindenkor meg kell felelnie az engedélyezéshez szükséges feltételeknek.

A központi szerződő fél az engedélyezés feltételeit érintő minden lényegi változásról indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az illetékes hatóságot.

(5) Az (1) bekezdésben említett engedély nem akadályozza meg, hogy a tagállamok a területükön székhellyel rendelkező központi szerződő felekre vonatkozóan kiegészítő előírásokat fogadjanak el vagy ilyeneket továbbra is alkalmazzanak, beleértve a 2006/48/EK irányelv szerinti bizonyos engedélyezési előírásokat is.

15. cikk

A tevékenységek és szolgáltatások körének kiterjesztése

(1) A működését az alapengedély által le nem fedett, további szolgáltatásokkal vagy tevékenységekkel kiterjeszteni kívánó központi szerződő fél kiterjesztés iránti kérelmet nyújt be illetékes hatóságához. A központi szerződő fél részére már engedélyezettől eltérő elszámolási szolgáltatások nyújtása a meglévő engedély kiterjesztésének tekintendő.

Az engedély kiterjesztése a 17. cikkben rögzített eljárással összhangban történik.

(2) Amennyiben a központi szerződő fél a székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamra kívánja kiterjeszteni működését, a központi szerződő fél illetékes hatósága haladéktalanul értesíti e másik tagállam illetékes hatóságát.

(3)[80] E cikk következetes alkalmazásának a biztosítása érdekében az EÉPH-nak a KBER-rel együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyekben meghatározza, hogy melyek azok a feltételek, amelyek teljesülése esetén egy központi szerződő fél eredeti engedélye nem terjed ki a központi szerződő fél által tevékenységi körébe bevonni kívánt újabb szolgáltatásokra vagy tevékenységekre, és amelyek esetében ezért az engedély e cikk (1) bekezdése szerinti kiterjesztése szükséges, valamint meghatározza azon konzultációs eljárást is, amelynek keretében a 18. cikknek megfelelően létrehozott kollégium megállapítja, hogy teljesülnek-e az említett feltételek.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2021. január 2-ig köteles benyújtani a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

16. cikk

Tőkekövetelmények

(1) A központi szerződő félnek a 14. cikk szerinti engedélyezéshez legalább 7,5 millió EUR összegű állandó és rendelkezésre álló indulótőkével kell rendelkeznie.

(2) A központi szerződő fél tőkéjének - beleértve az eredménytartalékot és a tartalékokat is - arányban kell állnia a központi szerződő fél tevékenységeiből eredő kockázattal. E tőkének mindenkor elegendőnek kell lennie annak biztosítására, hogy a tevékenységek felszámolása vagy átstrukturálása megfelelő időn belül, rendezett módon megvalósulhasson, valamint hogy a központi szerződő fél kellően feltőkésített legyen mindazon hitel-, partner-, piaci, működési, jogi és üzleti kockázatokkal szemben, amelyeket nem fedeznek a 41-44. cikkben említett célirányos pénzügyi források.

(3) E cikk következetes alkalmazása érdekében az EBH a KBER-rel szoros együttműködésben, illetve az EÉPH-val folytatott konzultációt követően kidolgozza a központi szerződő fél tőkéjére, eredménytartalékra és tartalékaira vonatkozó, a (2) bekezdésben említett követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét.

Az EBH 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1093/2010/EU rendelet 10-14. cikkének megfelelő elfogadására.

17. cikk

Engedélynyújtási és -elutasítási eljárás

(1) A kérelmező központi szerződő fél benyújtja engedély iránti kérelmét a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságához.

(2) A kérelmező központi szerződő fél minden olyan információt az illetékes hatóság rendelkezésére bocsát, amely ahhoz szükséges, hogy utóbbi meggyőződjön róla, hogy minden, az e rendeletben rögzített követelménynek megfelel. Az illetékes hatóság haladéktalanul továbbítja a kérelmező központi szerződő féltől kapott összes információt az EÉPH-nak és a 18. cikk (1) bekezdésében említett kollégiumnak.

(3)[81] Az illetékes hatóságnak a kérelem kézhezvételét követő 30 munkanapon belül meg kell vizsgálnia, hogy a kérelmet hiánytalanul nyújtották-e be. Ha a kérelem hiányos, az illetékes hatóságnak határidőt kell kitűznie, amelynek leteltéig a kérelmező központi szerződő félnek be kell nyújtania a hiányzó információkat. Az illetékes hatóság a hiányzó információk kézhezvételét követően haladéktalanul köteles továbbítani azokat az EÉPH-nak és a 18. cikk (1) bekezdése szerint létrehozott kollégiumnak. Miután megállapította a kérelem hiánytalanságát, az illetékes hatóságnak erről értesítenie kell a kérelmező központi szerződő felet, a kollégium tagjait és az EÉPH-t.

(4) Az illetékes hatóság csak abban az esetben adja meg az engedélyt, ha teljes mértékben meggyőződött arról, hogy a kérelmező központi szerződő fél megfelel az e rendeletben rögzített valamennyi követelménynek, és arról, hogy értesítés történt a központi szerződő félnek a 98/26/EK irányelv szerinti rendszerré minősítéséről.

Az illetékes hatóság megfelelően figyelembe veszi a kollégium által a 19. cikkel összhangban kialakított véleményt. Amennyiben a központi szerződő fél illetékes hatósága nem ért egyet a kollégium pozitív véleményével, határozatában erről teljes körű indokolást kell adnia, és magyarázattal kell szolgálnia a pozitív véleménytől való minden jelentős eltéréssel kapcsolatban.

Az engedélyt megtagadják, ha a kollégium valamennyi tagja - a központi szerződő fél székhelye szerinti tagállam hatóságainak kivételével - a 19. cikk (1) bekezdésével összhangban, kölcsönös egyetértéssel olyan közös véleményt alakít ki, miszerint a központi szerződő fél nem kaphatja meg az engedélyt. A véleményben írásban, teljes körűen és részletesen indokolni kell, hogy a kollégium miért ítéli meg úgy, hogy az e rendeletben vagy egyéb uniós jogszabályokban foglalt rendelkezések nem teljesülnek.

Amennyiben a kollégium nem tud a harmadik albekezdés szerinti, kölcsönös egyetértéssel történő közös véleményt kialakítani, illetve amennyiben a kollégium kétharmados többséggel negatív véleményt fogalmazott meg, bármelyik illetékes hatóság a kollégium kétharmados többségének támogatásával, a negatív vélemény elfogadásától számított 30 naptári napon belül, az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban az EÉPH elé utalhatja az ügyet.

A negyedik albekezdésben említett negatív határozatban írásban, teljes körűen és részletesen indokolni kell, hogy a kollégium érintett tagjai miért ítélik meg úgy, hogy az e rendeletben vagy egyéb uniós jogszabályokban foglalt rendelkezések nem teljesülnek. Ebben az esetben a központi szerződő fél illetékes hatósága elhalasztja az engedélyre vonatkozó határozat meghozatalát, és megvárja, hogy az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkének (3) bekezdésével összhangban döntést hozzon az engedélyezésről. Az illetékes hatóság határozatát az EÉPH döntésének megfelelően hozza meg. A negyedik albekezdésben említett 30 naptári napos határidő letelte után az ügy már nem utalható az EÉPH elé.

Amennyiben a kollégium valamennyi tagja - a központi szerződő fél székhelye szerinti tagállam hatóságainak kivételével - a 19. cikk (1) bekezdésével összhangban, kölcsönös egyetértéssel olyan közös véleményt alakít ki, amely szerint a központi szerződő fél nem kaphatja meg az engedélyt, a központi szerződő fél illetékes hatósága az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban az EÉPH elé utalhatja az ügyet.

A központi szerződő fél székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága továbbítja a határozatot a többi érintett illetékes hatóságnak is.

(5) Abban az esetben, ha a központi szerződő fél illetékes hatósága nem alkalmazta e rendelet előírásait vagy olyan módon alkalmazta azokat, ami vélhetően sérti az uniós jog rendelkezéseit, az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 17. cikkével összhangban jár el.

Az EÉPH a kollégium bármely tagjának kérésére vagy saját kezdeményezés alapján, az illetékes hatóság tájékoztatását követően kivizsgálhatja az uniós jog állítólagos megsértésével vagy nem alkalmazásával kapcsolatos eseteket.

(6) A kollégium tagjai a tevékenységük ellátása során sem közvetlenül, sem közvetve nem alkalmazhatnak megkülönböztetést valamely tagállammal vagy tagállamok csoportjával - mint bármilyen pénznemben elszámolási szolgáltatásokat végző helyszínnel - szemben.

(7) Az illetékes hatóság a hiánytalan kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül írásban, teljes körű indokolást adva tájékoztatja a kérelmező központi szerződő felet az engedély megadásáról vagy annak elutasításáról.

18. cikk

Kollégium

(1)[82] A központi szerződő fél illetékes hatóságának a 17. cikkben említett hiánytalan kérelem benyújtásától számított 30 naptári napon belül létre kell hoznia egy kollégiumot a 15., a 17., a 30., a 31., a 32., a 35., a 49., az 51. és az 54. cikkben említett feladatok ellátásának megkönnyítésére, továbbá el kell látnia annak igazgatását és elnökletét.

(2) A kollégium a következő tagokból áll:

a)[83] a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak a 24a. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett elnöke vagy a 24a. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett független tagok egyike;

b) a központi szerződő fél illetékes hatósága;

c)[84] a központi szerződő fél azon klíringtagjainak felügyeletéért felelős illetékes hatóságok, amelyek székhelye a központi szerződő félnek az e rendelet 42. cikkében említett garanciaalapjához - összesített alapon, egyéves időtartamra számítva - a legnagyobb mértékben hozzájáruló három tagállamban található, ideértve adott esetben az EKB-t is, amikor az az 1024/2013/EU tanácsi rendeletnek (*1) megfelelően ráruházott, a hitelintézeteknek az egységes felügyeleti mechanizmuson belüli prudenciális felügyeletével kapcsolatos feladatait teljesíti.[85]

ca)[86] a központi szerződő fél klíringtagjainak felügyeletéért felelős, a c) pontban említettektől eltérő illetékes hatóságok a központi szerződő fél illetékes hatóságának hozzájárulásától függően. Ezen illetékes hatóságoknak a központi szerződő fél illetékes hatóságának hozzájárulását kell kérniük a kollégiumban való részvételhez, kérelmüket arról alkotott értékelésükre alapozva, hogy a központi szerződő fél pénzügyi nehézségei milyen hatással lehetnek tagállamuk pénzügyi stabilitására nézve. Amennyiben a központi szerződő fél illetékes hatósága nem ad helyt a kérelemnek, írásban teljeskörű és részletes indokolást kell adnia.

d) a központi szerződő felek által kiszolgált kereskedési helyszínek felügyeletéért felelős illetékes hatóságok;

e) az azon központi szerződő feleket felügyelő illetékes hatóságok, amelyek interoperabilitási megállapodást kötöttek;

f) az azon központi értéktárakat felügyelő illetékes hatóságok, amelyekkel a központi szerződő fél kapcsolatban áll;

g) a KBER-nek a központi szerződő fél felügyeletéért felelős érintett tagjai, valamint a KBER-nek az azon központi szerződő felek felügyeletéért felelős érintett tagjai, amelyek interoperabilitási megállapodást kötöttek;

h) az elszámolt pénzügyi eszközök legfontosabb uniós pénznemeit kibocsátó központi bankok.

i)[87] a központi szerződő fél által elszámolt vagy elszámolandó pénzügyi eszközök uniós pénznemeit kibocsátó, a h) pontban említetteken kívüli központi bankok, a központi szerződő fél illetékes hatóságának jóváhagyásától függően. Ezen kibocsátó központi bankoknak a központi szerződő fél illetékes hatóságának hozzájárulását kell kérniük a kollégiumban való részvételhez, kérelmüket arról alkotott értékelésükre alapozva, hogy a központi szerződő fél pénzügyi nehézségei milyen hatással lehetnek az általuk kibocsátott pénznemre nézve. Amennyiben a központi szerződő fél illetékes hatósága nem ad helyt a kérelemnek, írásban teljeskörű és részletes indokolást kell adnia.

A központi szerződő fél illetékes hatóságának a kollégium létrehozását követően a weboldalán közzé kell tennie a kollégium tagjainak jegyzékét. A kollégium összetételének változása esetén a központi szerződő fél illetékes hatósága indokolatlan késedelem nélkül köteles naprakésszé tenni e jegyzéket. A központi szerződő fél illetékes hatósága a kollégium létrehozásától vagy az összetételében bekövetkezett bármely változástól számított harminc napon belül közli ezt a jegyzéket az EÉPH-val. Az EÉPH-nak a központi szerződő fél illetékes hatóságától származó közlést követően indokolatlan késedelem nélkül közzé kell tennie honlapján az említett kollégium tagjainak jegyzékét.[88]

(3) Valamely tagállam olyan illetékes hatósága, amely nem tagja a kollégiumnak, kikérheti a felügyeleti feladatai ellátása szempontjából releváns információt a kollégiumtól.

(4) A kollégium az illetékes hatóságok e rendeletben meghatározott jogkörének sérelme nélkül biztosítja az alábbiakat:

a) a 19. cikkben említett vélemény elkészítése;

b) a 84. cikk szerinti információcsere, ideértve az információkérést is;

c) megállapodás a kollégium tagjai közötti önkéntes feladatmegosztásról;

d) a központi szerződő fél kockázatelemzésén alapuló felügyeleti vizsgálati programok koordinálása; és

e) készenléti tervek és eljárások meghatározása a 24. cikkben említett vészhelyzetek esetére.

Az első albekezdés alapján a kollégiumokra ruházott feladatok ellátásának megkönnyítése érdekében a kollégiumok (2) bekezdésben említett tagjai számára biztosítani kell a jogot, hogy hozzájáruljanak a kollégium ülései napirendjének megállapításához, mindenekelőtt azáltal, hogy az adott üléshez maguk is javasolnak napirendi pontokat.[89]

(5) A kollégium létrehozásának és működésének az annak valamennyi tagja között létrejött írásos megállapodáson kell alapulnia.

E megállapodásban meg kell határozni a kollégium működésének gyakorlati kereteit, így többek között az alábbiakra vonatkozó részletes szabályokat:[90]

i. a 19. cikk (3) bekezdésében említett szavazási eljárás;

ii. a kollégium ülései napirendjének megállapítására vonatkozó eljárás;

iii. a kollégium üléseinek gyakorisága;

iv. a központi szerződő fél illetékes hatósága által a kollégium tagjai számára nyújtott tájékoztatás formája és kiterjedése, különös tekintettel a 21. cikk (4) bekezdésével összhangban nyújtandó tájékoztatásra;

v. az a megfelelő minimális időtartam, amely a kollégium tagjainak rendelkezésére áll, hogy megvizsgálják a kapcsolódó dokumentációt;

vi. a kollégium tagjai közötti kommunikáció módozatai.

A megállapodásban meg lehet határozni bizonyos, a központi szerződő fél illetékes hatóságára vagy a kollégium más tagjára ruházandó feladatokat is.

(6)[91] Annak biztosítása érdekében, hogy a kollégiumok következetes és koherens módon működjenek szerte az Unióban, az EÉPH-nak a KBER-rel együttműködésben ki kell dolgoznia azon szabályozástechnikai standardok tervezetét, amelyek meghatározzák, hogy a (2) bekezdés h) pontjában említett uniós pénznemek milyen feltételek mellett tekinthetők legfontosabb pénznemnek, illetve meghatározzák az (5) bekezdésben említett gyakorlati szabályok részleteit.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az EÉPH 2021. január 2-ig köteles benyújtani a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

19. cikk

A kollégium véleménye

(1) A központi szerződő fél illetékes hatósága a 17. cikknek megfelelően elvégzi a központi szerződő fél kockázatelemzését, és a hiánytalan kérelem központi szerződő fél általi benyújtásától számított négy hónapon belül a kollégium elé terjeszti jelentését.

A kollégium a jelentés kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül, a jelentésben szereplő megállapítások alapján közös véleményt fogad el, amelyben megállapítja, hogy a kérelmező központi szerződő fél teljesíti-e az e rendeletben foglalt valamennyi követelményt.

A 17. cikk (4) bekezdése negyedik albekezdésének sérelme nélkül, és amennyiben a második albekezdéssel összhangban nem kerül sor közös vélemény elfogadására, a kollégium ugyanezen határidőn belül többségi véleményt fogad el.

(1a)[92] Amennyiben a kollégium véleményt ad ki e rendelet alapján, e vélemény - a kollégium bármely tagjának kérésére, amennyiben azt a kollégium többsége e cikk (3) bekezdésével összhangban elfogadja - annak megállapításán felül, hogy a központi szerződő fél megfelel-e e rendeletnek, a központi szerződő fél által végzett kockázatkezelés esetleges hiányosságainak kiküszöbölésére és alkalmazkodóképességének növelésére irányuló ajánlásokat is tartalmazhat.

Amennyiben a kollégium véleményt adhat ki, bármely kibocsátó központi bank, amely a 18. cikk (2) bekezdésének h) és i) pontja alapján a kollégium tagja, az általa kibocsátott pénznemre vonatkozóan ajánlásokat fogadhat el.

(2) Az EÉPH - az 1095/2010/EU rendelet 31. cikke szerinti általános koordinációs feladatkörével összhangban - elősegíti a közös vélemény elfogadását.

(3)[93] A kollégium a tagok egyszerű többségével fogadja el többségi véleményét.

A 12 vagy annál kevesebb tagot számláló kollégiumok esetében ugyanazon tagállamból legfeljebb két kollégiumi tag rendelkezhet szavazati joggal, és minden szavazati joggal rendelkező tagnak egy szavazata van. A 12 tagnál több tagot számláló kollégiumok esetében ugyanazon tagállamból legfeljebb három tag rendelkezhet szavazati joggal, és minden szavazati joggal rendelkező tagnak egy szavazata van.

Amennyiben az EKB a 18. cikk (2) bekezdésének c) és h) pontja értelmében is a kollégium tagja, két szavazattal rendelkezik.

A 18. cikk (2) bekezdésének a), ca) és i) pontjában említett kollégiumi tagok nem rendelkeznek szavazati joggal a kollégium véleményeire vonatkozóan.

(4)[94] A 17. cikkben ismertetett eljárás sérelme nélkül az illetékes hatóságnak megfelelően tekintetbe kell vennie a kollégium által e cikk (1) bekezdésével összhangban kialakított véleményt, ideértve az abban foglalt, a központi szerződő fél kockázatkezelésében mutatkozó hiányosságok kiküszöbölésére és alkalmazkodóképességének növelésére irányuló esetleges ajánlásokat is. Amennyiben a központi szerződő fél illetékes hatósága nem ért egyet a kollégium véleményével - ideértve az abban foglalt, a központi szerződő fél kockázatkezelésében mutatkozó hiányosságok kiküszöbölésére és alkalmazkodóképességének növelésére irányuló esetleges ajánlásokat is -, határozatában ezt teljeskörűen meg kell indokolnia, és abban magyarázattal kell szolgálnia a véleménytől, illetve az ajánlásoktól való minden jelentős eltérésre vonatkozóan.

20. cikk

Az engedély visszavonása

(1) A 22. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a központi szerződő fél illetékes hatósága visszavonja az engedélyt, amennyiben a központi szerződő fél:

a) tizenkét hónapon át nem élt az engedéllyel, kifejezetten lemond az engedélyről, vagy az előző hat hónapban nem nyújtott semmilyen szolgáltatást vagy nem gyakorolta tevékenységét;

b) hamis nyilatkozattal vagy más szabálytalan módon szerezte meg az engedélyt;

c) már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek alapján az engedélyt megadták, és az előírt határidőn belül nem tette meg az illetékes hatóság által kért korrekciós intézkedéseket;

d) súlyosan és rendszeresen megszegte az e rendeletben foglalt követelményeket.

(2) Amennyiben a központi szerződő fél illetékes hatósága megállapítja az (1) bekezdésben említett körülmények valamelyikének fennállását, erről öt munkanapon belül értesíti az EÉPH-t és a kollégium tagjait.

(3) A központi szerződő fél engedélye visszavonásának szükségességéről a központi szerződő fél illetékes hatósága konzultál a kollégium tagjaival, kivéve, ha a határozatot sürgősséggel kell meghozni.

(4) A kollégium bármely tagja bármikor felkérheti a központi szerződő fél illetékes hatóságát, hogy vizsgálja meg, a központi szerződő fél továbbra is megfelel-e azoknak a feltételeknek, amelyek mellett az engedélyt megadták.

(5) Az engedély visszavonását a központi szerződő fél illetékes hatósága korlátozhatja egy adott szolgáltatásra, tevékenységre vagy pénzügyi eszközre.

(6) A központi szerződő fél illetékes hatósága határozatáról teljes körű indokolással ellátott értesítést küld az EÉPH és a kollégium tagjai számára, és figyelembe veszi a kollégium tagjainak esetleges fenntartásait.

(7) Az engedély visszavonásáról született határozat az Unió egész területére hatályos.

21. cikk

Felülvizsgálat és értékelés

(1)[95] A 22. cikkben említett illetékes hatóságoknak a kollégium szerepének sérelme nélkül felül kell vizsgálniuk mindazokat a megállapodásokat, stratégiákat, folyamatokat és mechanizmusokat, amelyeket a központi szerződő felek az e rendeletnek való megfelelés érdekében vezettek be, és értékelniük kell azokat a kockázatokat, amelyek a központi szerződő feleket érintik vagy potenciálisan érinthetik, ideértve legalább a pénzügyi és működési kockázatokat.";

(2) Az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat és értékelés alkalmazási köre megegyezik e rendelet követelményeinek alkalmazási körével.

(3)[96] Az illetékes hatóságoknak meg kell állapítaniuk az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat és értékelés gyakoriságát és részletességét, figyelembe véve különösen az érintett központi szerződő felek tevékenységeinek nagyságrendjét, rendszerszintű jelentőségét, jellegét, hatókörét, összetettségét és az egyéb pénzügyi piaci infrastruktúrákkal való összekapcsoltságát. A felülvizsgálatot és az értékelést legalább éves gyakorisággal frissíteni kell.

A központi szerződő feleknél helyszíni ellenőrzéseket kell végezni. Az EÉPH kérésére az illetékes hatóságok felkérhetik az EÉPH személyzetét a helyszíni ellenőrzéseken való részvételre.

Az illetékes hatóság továbbíthatja az EÉPH-nak az információkat, amelyeket a helyszíni ellenőrzések során vagy azokhoz kapcsolódóan a központi szerződő felektől kapott.

(4) Az illetékes hatóságok rendszeresen, legalább évente tájékoztatják a kollégiumot az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat és értékelés eredményeiről, így az esetleges korrekciós intézkedések előírásáról vagy szankciók kiszabásáról is.

(5) Az illetékes hatóságok az e rendelet követelményeit nem teljesítő bármely központi szerződő félnek előírhatják a helyzet kezeléséhez szükséges intézkedések és lépések korai szakaszban való megtételét.

(6)[97] Az EÉPH-nak 2021. január 2-ig a nemzeti illetékes hatóságok által e cikkel összhangban végzett felülvizsgálat formátumának, gyakoriságának és részletességének következetessége érdekében iránymutatásokat kell kidolgoznia az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban, amelyekben a központi szerződő felek méretének, struktúrájának és belső szervezeti felépítésének, illetve tevékenységeik jellegének, hatókörének és összetettségének megfelelő módon részletesen meghatározza az e cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint (3) bekezdésének első albekezdésében említett felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamatok során alkalmazandó közös eljárásokat és módszereket.

2. FEJEZET

A központi szerződő felek felügyelete és ellenőrzése

22. cikk

Illetékes hatóságok

(1) Minden tagállam kijelöli az e rendeletből eredő, a területén székhellyel rendelkező központi szerződő felek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó feladatok végrehajtásáért felelős illetékes hatóságot, és erről tájékoztatja a Bizottságot és az EÉPH-t.

Amennyiben a tagállam egynél több illetékes hatóságot jelöl ki, egyértelműen meg kell határoznia az egyes hatóságok feladatkörét, és ki kell jelölnie egy hatóságot, amely a Bizottsággal, az EÉPH-val, más tagállamok illetékes hatóságaival, valamint az EBH-val és a KBER érintett tagjaival a 23., 24., 83. és 84. cikkel összhangban folytatott együttműködés és információcsere koordinálásáért felelős.

(2) Minden tagállam biztosítja az illetékes hatóság számára a feladatai gyakorlásához szükséges felügyeleti és vizsgálati hatáskört.

(3) Minden tagállam biztosítja, hogy amennyiben az e rendeletben foglaltak nem teljesülnek, a felelős természetes vagy jogi személyekkel szemben a nemzeti joggal összhangban meghozhatók vagy rájuk kiróhatók legyenek a megfelelő adminisztratív intézkedések.

Ezen intézkedéseknek hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, és magukban foglalhatják bizonyos korrekciós intézkedések adott határidőn belüli meghozatalának az előírását is.

(4) Az EÉPH saját honlapján közzéteszi az (1) bekezdésnek megfelelően kijelölt illetékes hatóságok jegyzékét.

3. FEJEZET

Együttműködés

23. cikk

A hatóságok együttműködése

(1) Az illetékes hatóságok szorosan együttműködnek egymással és az EÉPH-val, és szükség esetén a KBER-rel.

(2) Az illetékes hatóságok általános feladataik gyakorlása során az adott időpontban rendelkezésre álló információk alapján kellően mérlegelik döntéseiknek az összes többi érintett tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatását, és különösen a 24. cikkben említett vészhelyzetek kialakulásának lehetőségét.

23a. cikk[98]

Az engedélyezett központi szerződő felekre vonatkozó felügyeleti együttműködés az illetékes hatóságok és az EÉPH között

(1) Az EÉPH-nak koordinációs szerepkört kell betöltenie az illetékes hatóságok között és a kollégiumok között annak érdekében, hogy közös felügyeleti kultúrát, továbbá következetes felügyeleti gyakorlatot, eljárásokat és megközelítéseket lehessen kialakítani, valamint fokozni lehessen a felügyeleti eredmények koherenciáját, különösen azon felügyeleti területeken, amelyek határokon átnyúló dimenzióval vagy lehetséges határokon átnyúló hatásokkal rendelkeznek.

(2) Mielőtt a 7., 8., 14., 15., 29-33., 35., 36. és 54. cikk alapján jogi aktust vagy intézkedést fogadnak el, az illetékes hatóságoknak be kell nyújtaniuk határozataik tervezetét az EÉPH-hoz.

Az illetékes hatóságok akkor is benyújthatják az EÉPH-hoz határozataik tervezetét, ha egyéb jogi aktusokat vagy intézkedéseket fogadnak el a 22. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladataikkal összefüggésben.

(3) Az EÉPH-nak a (2) bekezdéssel összhangban egy adott cikkel kapcsolatban benyújtott határozattervezet kézhezvételét követő 20 munkanapon belül meg kell küldenie az illetékes hatóság számára a határozattervezettel kapcsolatos véleményét, ha erre az említett cikk következetes és koherens alkalmazásának előmozdításához szükség van.

Ha az EÉPH-nak a (2) bekezdéssel összhangban benyújtott határozattervezet konvergencia- vagy koherenciabeli hiányosságokat mutat e rendelet alkalmazása szempontjából, az EÉPH-nak az 1095/2010/EU rendelet 16. cikke szerinti iránymutatásokat vagy ajánlásokat kell készítenie annak érdekében, hogy előmozdítsa az e rendelet alkalmazásában követendő szükséges következetességet és koherenciát.

(4) Ha az EÉPH a (3) bekezdéssel összhangban véleményt fogad el, azt az illetékes hatóságnak megfelelően meg kell fontolnia, és tájékoztatnia kell az EÉPH-t arról, hogy a véleményre válaszul tesz-e bármilyen lépést vagy sem. Ha az illetékes hatóság nem ért egyet az EÉPH véleményével, a véleménytől való minden jelentős eltérésről tájékoztatnia kell az EÉPH-t.

24. cikk[99]

Vészhelyzetek

A központi szerződő fél illetékes hatósága vagy bármely más érintett hatóság indokolatlan késedelem nélkül köteles tájékoztatni az EÉPH-t, a kollégiumot, a KBER megfelelő tagjait és más érintett hatóságokat minden olyan, valamely központi szerződő félhez kapcsolódó vészhelyzetről - ideértve a pénzügyi piacok fejleményeit is -, amely káros hatással lehet a piaci likviditásra, a monetáris politikai transzmisszióra, a fizetési rendszerek zavartalan működésére vagy a pénzügyi rendszer stabilitására bármely olyan tagállamban, ahol az adott központi szerződő fél vagy annak valamely klíringtagja székhellyel rendelkezik.

3A. FEJEZET[100]

A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság

24a. cikk[101]

A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság

(1) Az EÉPH-nak az 1095/2010/EU rendelet 41. cikke alapján állandó belső bizottságot kell létrehoznia, amely előkészíti a felügyeleti tanács által elfogadandó határozatok tervezeteit, valamint elvégzi az e cikk (7), (9) és (10) bekezdésében meghatározott feladatokat (a továbbiakban: a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság).

(2) A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság a következő tagokból áll:

a) az elnök, aki szavazati joggal rendelkezik;

b) két független tag, akik szavazati joggal rendelkeznek;

c) az engedélyezett központi szerződő féllel rendelkező tagállamok e rendelet 22. cikkében említett illetékes hatóságai, amelyek szavazati joggal rendelkeznek; ha egy tagállam több illetékes hatóságot jelölt ki, e tagállam kijelölt illetékes hatóságainak mindegyike dönthet úgy, hogy e pont alapján kinevez egy képviselőt a részvétel céljára, a 24c. cikkben meghatározott szavazási eljárás tekintetében azonban az adott tagállam képviselői közösen tekintendők egy szavazati joggal rendelkező tagnak;

d) a következő kibocsátó központi bankok:

i. amennyiben a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság harmadik országbeli központi szerződő felekkel összefüggésben ül össze, minden olyan, a 2. szintű központi szerződő felekkel kapcsolatos, az e cikk (10) bekezdésében említett cikkek szerinti, illetve a 25. cikk (2a) bekezdése szerinti határozat előkészítésével kapcsolatban, azok a 25. cikk (3) bekezdésének f) pontjában említett kibocsátó központi bankok, amelyek tagként való felvételüket kérték a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságba; e tagok nem rendelkeznek szavazati joggal;

ii. amennyiben a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság a 14. cikkel összhangban engedélyezett központi szerződő felekkel összefüggésben ül össze, az e cikk (7) bekezdésének b) pontja és c) pontjának iv. alpontja szerinti megbeszélésekkel összefüggésben az engedélyezett központi szerződő felek által elszámolt pénzügyi eszközök uniós pénznemeit kibocsátó azon központi bankok, amelyek tagként való felvételüket kérték a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságba; e tagok nem rendelkeznek szavazati joggal.

Az i. és ii. alpont esetében a tagságot az elnöknek címzett egyszeri írásbeli kérelem alapján automatikusan kell engedélyezni.

(3) Adott esetben és amennyiben szükséges, az elnök a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság ülésére meghívhatja megfigyelőként a 18. cikkben említett kollégiumok tagjait.

(4) A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság üléseit annak elnöke hívja össze saját kezdeményezésére vagy bármely szavazati joggal rendelkező tagjának kérésére. A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság évente legalább öt alkalommal ülésezik.

(5) A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnökének és független tagjainak olyan független szakembereknek kell lenniük, akik e tisztségeket teljes munkaidőben látják el. E személyeket érdemeik, készségeik, az elszámolási, kereskedés utáni, prudenciális felügyeleti és pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos ismereteik, valamint a központi szerződő felek felügyelete és szabályozása terén szerzett tapasztalatuk alapján a felügyeleti tanácsnak kell kineveznie nyílt kiválasztási eljárás alapján.

A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnökének és független tagjainak kinevezését megelőzően és a felügyeleti tanács általi kiválasztástól számított egy hónapon belül - amely felügyeleti tanács megküldi a kiválasztott és a nemek egyensúlyának tiszteletben tartásával előválogatott jelöltek listáját az Európai Parlamentnek - az Európai Parlament a kiválasztott jelöltek meghallgatását követően jóváhagyja vagy elutasítja őket.

Amennyiben a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnöke vagy a független tagjainak valamelyike már nem felel meg a feladatai teljesítéséhez szükséges feltételeknek, vagy súlyos kötelességszegést követett el, a Tanács a Bizottság - Európai Parlament által jóváhagyott - javaslata alapján végrehajtási határozattal felmentheti az érintettet megbízatása alól. A Tanács minősített többséggel jár el.

Az Európai Parlament vagy a Tanács tájékoztathatja a Bizottságot arról, hogy álláspontjuk szerint a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnöke vagy független tagjainak valamelyike esetében teljesülnek a hivatalból való felmentés feltételei, amely tájékoztatásra a Bizottság válaszol.

A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnökének és független tagjainak megbízatása öt évre szól, és egyszer meghosszabbítható.

(6) A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnöke és független tagjai semmilyen más nemzeti, uniós vagy nemzetközi tisztséget nem tölthetnek be. E személyek függetlenül és objektíven kötelesek eljárni, az Unió egésze érdekeinek megfelelően, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást sem uniós intézménytől vagy szervtől, sem tagállami kormánytól, sem más közjogi vagy magánjogi szervtől.

A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnökét és független tagjait sem a tagállamok, sem az uniós intézmények vagy szervek, sem bármely más köz- vagy magánjogi szerv nem kísérelheti meg befolyásolni feladataik ellátása során.

A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnöke és független tagjai - az 1095/2010/EU rendelet 68. cikkében említett személyzeti szabályzattal összhangban - megbízatásuk megszűnését követően is kötelesek tisztességes és körültekintő magatartást tanúsítani bizonyos megbízatások vagy előnyök elfogadásával kapcsolatban.

(7) Az e rendelet 14. cikkével összhangban engedélyezett vagy engedélyt kérő központi szerződő felekkel kapcsolatban a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak az e rendelet 23a. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában határozatokat kell készítenie és el kell végeznie az e rendelet 23a. cikkének (3) bekezdése által az EÉPH-ra ruházott és az alábbi pontokban meghatározott feladatokat:

a) az 1095/2010/EU rendelet 30. cikkével összhangban legalább évente el kell végeznie az összes illetékes hatóság felügyeleti tevékenységeinek partneri felülvizsgálatát a központi szerződő felek engedélyezését és felügyeletét illetően;

b)[102] az 1095/2010/EU rendelet 32. cikkének (2) bekezdésével összhangban legalább évente kezdeményeznie és koordinálnia kell a központi szerződő felek kedvezőtlen piaci fejleményekkel szembeni alkalmazkodóképességének az Unió egészére kiterjedő értékelését, lehetőség szerint figyelembe véve a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására vonatkozó intézkedéseknek az Unió pénzügyi stabilitására gyakorolt összesített hatását;

c) elő kell segítenie az e rendelet 22. cikke (1) bekezdésével összhangban kijelölt illetékes hatóságok közötti rendszeres információcserét és egyeztetést az alábbiakról:

i. mindazon felügyeleti tevékenységek, illetve határozatok, amelyeket a 22. cikkben említett illetékes hatóságok a területükön engedélyezett központi szerződő felek engedélyezésével és felügyeletével kapcsolatos e rendelet szerinti feladataik ellátása során folytatnak, illetve elfogadnak;

ii. az illetékes hatóságok által a 23a. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban az EÉPH-nak benyújtott határozattervezetek;

iii. az illetékes hatóságok által a 23a. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban az EÉPH-nak önkéntes alapon benyújtott határozattervezetek;

iv. a kapcsolódó piaci fejlemények, ideértve az olyan helyzeteket vagy eseményeket is, amelyek hatással vannak vagy valószínűleg hatással lesznek a 14. cikkel összhangban engedélyezett központi szerződő felek vagy azok klíringtagjai prudenciális vagy pénzügyi stabilitására vagy alkalmazkodóképességére;

d) a kollégiumok által az e rendelet 19. cikke alapján elfogadott véleményekről és ajánlásokról tájékoztatást kell kapnia, és azokat meg kell vitatnia, hogy ezáltal hozzájáruljon a kollégiumok következetes és koherens működéséhez, és elősegítse e rendeletnek a kollégiumok általi, egymáshoz képest koherens alkalmazását.

Az illetékes hatóságoknak indokolatlan késedelem nélkül el kell látniuk az EÉPH-t minden, az első albekezdés a)-d) pontjának alkalmazása céljából szükséges információval és dokumentációval.

(8) Amennyiben a (7) bekezdés a)-d) pontjában említett tevékenységek vagy információcsere konvergencia- vagy koherenciabeli hiányosságot tár fel e rendelet alkalmazásában, az EÉPH-nak ki kell adnia az 1095/2010/EU rendelet 16. cikke szerinti, szükséges iránymutatásokat vagy ajánlásokat vagy az 1095/2010/EU rendelet 29. cikke szerinti véleményt. Amennyiben a (7) bekezdés b) pontjában említett értékelés hiányosságokat állapít meg egy vagy több központi szerződő fél alkalmazkodóképességét illetően, az EÉPH-nak az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban ki kell adnia a szükséges ajánlásokat.

(9) Ezenfelül a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság:

a) a (7) bekezdés a)-d) pontjában foglalt tevékenységei alapján kérheti a felügyeleti tanácstól annak megvizsgálását, hogy az e rendelet alkalmazására vonatkozó, az illetékes hatóságok és a kollégiumok közötti konvergencia vagy koherencia hiányának orvoslásához szükség van-e arra, hogy az EÉPH iránymutatásokat, ajánlásokat, illetve véleményeket fogadjon el. A felügyeleti tanács kellő körültekintéssel mérlegeli az ilyen megkereséseket, és megfelelő választ ad;

b) véleményeket nyújthat be a felügyeleti tanácsnak az 1095/2010/EU rendelet 44. cikkével összhangban meghozandó határozatokhoz kapcsolódóan, az említett rendelet 17. és 19. cikkében említett határozatok kivételével, amelyek az e rendelet 22. cikkében említett illetékes hatóságokra ruházott feladatkörbe tartoznak.

(10) A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak a harmadik országbeli központi szerződő felekkel kapcsolatban el kell készítenie a felügyeleti tanács által meghozandó határozatok tervezetét, és el kell végeznie a 25., a 25a., a 25b., a 25c., a 25d., a 25e., a 25f-25q. cikk, valamint a 85. cikk (6) bekezdése által az EÉPH-ra ruházott feladatokat.

(11) A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak a harmadik országbeli központi szerződő felekkel kapcsolatban még azt megelőzően tájékoztatnia kell a 25c. cikkben említett, a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumot az ülései napirendjéről, hogy az említett ülésekre sor kerülne, valamint meg kell osztania utóbbival az ülései jegyzőkönyveit, a felügyeleti tanácsnak benyújtott teljesen kidolgozott határozattervezeteket és a felügyeleti tanács által elfogadott végső határozatokat is.

(12) A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságot az EÉPH kifejezetten e célra kijelölt, megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szakértelemmel rendelkező munkavállalói segítik:

a) a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság üléseinek előkészítésében;

b) a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság feladatainak ellátásához szükséges elemzések elkészítésében;

c) a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság nemzetközi együttműködésének adminisztratív szintű támogatásában.

(13) E rendelet alkalmazása céljából az EÉPH-nak biztosítania kell, hogy a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság és az 1095/2010/EU rendeletben említett egyéb funkciók szerkezetileg elkülönüljenek egymástól.

24b. cikk[103]

Konzultáció a kibocsátó központi bankokkal

(1) A 2. szintű központi szerződő felekre vonatkozóan a 41., a 44., a 46., az 50. és az 54. cikk alapján hozandó határozatokkal kapcsolatban a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak konzultálnia kell a 25. cikk (3) bekezdésének f) pontjában említett kibocsátó központi bankokkal. Erre a megkeresésre minden kibocsátó központi bank válaszolhat. A válaszoknak a határozattervezet benyújtásától számított 10 munkanapon belül kell megérkezniük. Vészhelyzet esetén a fent említett határidő legfeljebb 24 óra lehet. Amennyiben egy kibocsátó központi bank a 41., 44., 46., 50. vagy 54. cikken alapuló határozattervezethez módosítást javasol vagy azzal szemben kifogással él, erről írásban teljeskörű és részletes indokolással kell szolgálnia. A konzultációs időszak lezárultakor a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak kellően figyelembe kell vennie a kibocsátó központi bankok által javasolt módosításokat.

(2) Amennyiben a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság nem építi be határozattervezetébe a valamely központi bank által javasolt módosításokat, erről írásban tájékoztatnia kell az adott kibocsátó központi bankot, teljeskörűen megindokolva számára, hogy miért nem veszi figyelembe az említett kibocsátó központi bank által javasolt módosításokat, és magyarázatot adva bármely, a javasolt módosításoktól való eltérésre. A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság a határozattervezetével együtt köteles a kibocsátó központi bankok által javasolt módosításokat és a figyelembevételüktől való eltekintés indokolását is benyújtani a felügyeleti tanács számára.

(3) A 25. cikk (2c) bekezdése és a 85. cikk (6) bekezdése alapján elfogadandó határozatokat illetően a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak a 25. cikk (3) bekezdésének f) pontjában említett kibocsátó központi bankok beleegyezését kell kérnie az általuk kibocsátott pénznemet érintő kérdésekre vonatkozóan. A kibocsátó központi bankok beleegyezését megadottnak kell tekinteni, amennyiben a határozattervezet megküldésétől számított 10 munkanapon belül nem javasolnak módosítást vagy emelnek kifogást a határozattervezettel szemben. Amennyiben valamely kibocsátó központi bank módosítást javasol vagy kifogással él a határozattervezettel szemben, írásban teljeskörű és részletes indokolást kell adnia. Ha egy kibocsátó központi bank az általa kibocsátott pénznemet érintő kérdésekkel kapcsolatban javasol módosításokat, a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság csak azt követően nyújthatja be határozattervezetét a felügyeleti tanácsnak, hogy azt e kérdések tekintetében módosította. Ha egy kibocsátó központi bank az általa kibocsátott pénznemet érintő kérdésekkel kapcsolatban emel kifogást, e kérdések nem szerepelhetnek a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság által a felügyeleti tanácsnak elfogadás céljából benyújtandó határozattervezetben.

24c. cikk[104]

Döntéshozatal a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságon belül

A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság a szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű többségével hozza meg határozatait. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

24d. cikk[105]

Döntéshozatal a felügyeleti tanácson belül

Azokban az esetekben, amikor a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság e rendelet 25. cikkének (2) bekezdése, 25. cikkének (2a) bekezdése, 25. cikkének (2b) bekezdése, 25. cikkének (2c) bekezdése, 25. cikkének (5) bekezdése, 25p. cikke, 85. cikkének (6) bekezdése és 89. cikkének (3b) bekezdése alapján, továbbá amikor - kizárólag a 2. szintű központi szerződő felekre vonatkozóan - e rendelet 41., 44., 46., 50. és 54. cikkével összhangban nyújt be határozattervezeteket a felügyeleti tanácsnak, a felügyeleti tanácsnak az említett határozattervezetekről az 1095/2010/EU rendelet 44. cikkével összhangban 10 munkanapon belül határoznia kell.

Azokban az esetekben, amikor a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság az első albekezdésben említett cikkeken kívüli, egyéb cikkek alapján nyújt be határozattervezetet a felügyeleti tanácsnak, a felügyeleti tanácsnak az 1095/2010/EU rendelet 44. cikkével összhangban három munkanapon belül határoznia kell e határozattervezetekről.

24e. cikk[106]

Elszámoltathatóság

(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnökét és független tagjait - függetlenségük teljeskörű tiszteletben tartása mellett - felkérheti arra, hogy tegyenek nyilatkozatot. A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnökének és független tagjainak e nyilatkozatot az Európai Parlament előtt kell megtenniük, és kérésre bármely, a képviselők által feltett kérdésre válaszolniuk kell.

(2) A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnökének és független tagjainak felkérésre és az (1) bekezdésben említett nyilatkozat megtétele előtt legalább 15 nappal írásbeli jelentést kell benyújtaniuk a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság főbb tevékenységeiről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(3) Az elnök és a független tagok eseti és bizalmas alapon kötelesek az Európai Parlament által igényelt valamennyi kapcsolódó információt is megadni. Az említett jelentés nem tartalmazhat az egyes központi szerződő felekre vonatkozó bizalmas információkat.

4. FEJEZET

Kapcsolatok harmadik országokkal

25. cikk

Harmadik országokbeli központi szerződő felek elismerése

(1)[107] Harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő fél az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok vagy kereskedési helyszínek számára csak akkor nyújthat elszámolási szolgáltatásokat, ha az adott központi szerződő felet az EÉPH elismerte.

(2) Az EÉPH elismerheti - a (3) bekezdésben említett hatóságokkal folytatott konzultációt követően - a bizonyos elszámolási szolgáltatások nyújtása vagy elszámolási tevékenység végzése céljából elismerés iránti kérelmet benyújtott, harmadik országbeli székhellyel rendelkező központi szerződő felet, ha:

a) a Bizottság a (6) bekezdéssel összhangban végrehajtási jogi aktust fogadott el;

b) az adott központi szerződő fél engedéllyel rendelkezik az adott harmadik országban, és az ott alkalmazandó prudenciális követelményeknek való teljes körű megfelelést biztosító, hatékony felügyelet és végrehajtás alá tartozik;

c) létrejöttek a (7) bekezdés szerinti együttműködési megállapodások;

d)[108] a központi szerződő fél olyan harmadik országban telepedett le vagy rendelkezik engedéllyel, melynek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzeti rendszerét a Bizottság szerint az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (*) megfelelően nem jellemzik olyan stratégiai hiányosságok, amelyek jelentős veszélyt jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére nézve.[109]

e)[110] a központi szerződő félről a (2a) bekezdésnek megfelelően nem állapították meg, hogy rendszerszintű jelentőséggel bíró, vagy valószínűsíthetően rendszerszintű jelentőséggel bíróvá válik, ezért 1. szintű központi szerződő félnek minősül.

(2a)[111] Az EÉPH-nak - az ERKT-vel és a (3) bekezdés f) pontjában említett kibocsátó központi bankokkal folytatott konzultációt követően - meg kell állapítania, hogy a harmadik országbeli központi szerződő fél az Unió, illetve egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitása szempontjából rendszerszintű jelentőséggel bír-e, vagy valószínűsíthetően rendszerszintű jelentőséggel bíróvá válik-e (2. szintű központi szerződő fél), és ennek során figyelembe kell vennie a következő szempontok mindegyikét:

a) a központi szerződő fél Unión belüli és kívüli üzleti tevékenységeinek jellege, nagyságrendje és összetettsége, amennyiben tevékenysége rendszerszintű hatást gyakorolhat az Unióra vagy annak egy vagy több tagállamára, egyebek mellett a következők tekintetében:

i. a központi szerződő fél által elszámolt ügyletek összesített és uniós pénznemek szerint bontott értéke vagy az elszámolási tevékenységeket folytató központi szerződő félnek a klíringtagjaival, valamint a rendelkezésre álló információk mértékéig azoknak az Unióban székhellyel rendelkező ügyfeleivel és közvetett ügyfeleivel szembeni összesített kitettsége, többek között abban az esetben is, ha a tagállamok a 2013/36/EU irányelv 131. cikkének (3) bekezdése értelmében ezek bármelyikét egyéb rendszerszinten jelentős intézménynek (O-SII) minősítették; és

ii. a központi szerződő fél kockázati profilja, egyebek mellett a jogi, működési és üzleti kockázatokat figyelembe véve;

b) a központi szerződő fél csődje vagy a tevékenységében beálló fennakadások által az alábbiakra gyakorolt hatás:

i. a pénzügyi piacok; beleértve a kiszolgált piacok likviditását;

ii. a pénzügyi intézmények;

iii. a tágabb értelemben vett pénzügyi rendszer; vagy

iv. az Unió vagy egy vagy több tagállamának pénzügyi stabilitása;

c) a központi szerződő fél klíringtagsági struktúrája, beleértve a rendelkezésre álló információk mértékéig a klíringtagjainak az Unióban székhellyel rendelkező ügyfeleiből és közvetett ügyfeleiből álló hálózat struktúráját;

d) az a mérték, amennyiben a más központi szerződő felek által nyújtott alternatív elszámolási szolgáltatások uniós pénznemekben denominált pénzügyi eszközökben rendelkezésre állnak a klíringtagok számára, valamint a rendelkezésre álló információk mértékéig azoknak az Unióban székhellyel rendelkező ügyfelei és közvetett ügyfelei számára;

e) a központi szerződő fél más pénzügyi piaci infrastruktúrákkal, más pénzügyi intézményekkel és a tágabb értelemben vett pénzügyi rendszerrel fennálló kapcsolatai, kölcsönös függősége vagy egyéb kölcsönhatásai, amennyiben ezek valószínűsíthetően hatással vannak az Uniónak, illetve egy vagy több tagállamának a pénzügyi stabilitására.

A Bizottság 2021. január 2-ig a 82. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az első albekezdésben említett szempontok részletes meghatározása érdekében.

Az elismerési folyamat eredményének sérelme nélkül az EÉPH-nak az első albekezdésben említett értékelés elvégzése után, 30 munkanappal azt követően, hogy a (4) bekezdés második albekezdésével összhangban megállapította, hogy a központi szerződő fél a kérelmet hiánytalanul nyújtotta be, tájékoztatnia kell a kérelmező központi szerződő felet arról, hogy 1. szintű központi szerződő félnek minősül-e.

(2b)[112] Ha az EÉPH a (2a) bekezdésnek megfelelően megállapítja, hogy a központi szerződő fél rendszerszinten jelentős vagy valószínűleg azzá válik (2. szintű központi szerződő fél), akkor csak abban az esetben ismerheti el a központi szerződő felet bizonyos elszámolási szolgáltatások vagy tevékenységek végzésére, ha a (2) bekezdés a)-d) pontjában említett feltételek mellett teljesülnek a következő feltételek is:

a) a központi szerződő fél az elismerés időpontjában, majd azt követően folyamatosan megfelel a 16. cikkben, valamint a IV. és az V. címben meghatározott követelményeknek. A központi szerződő fél 41., 44., 46., 50. és 54. cikknek való megfelelőségét illetően az EÉPH-nak - a 24b. cikk (1) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban - konzultálnia kell a (3) bekezdés f) pontjában említett kibocsátó központi bankokkal. Az EÉPH-nak a 25a. cikkel összhangban figyelembe kell vennie, hogy a központi szerződő fél mennyiben felel meg az említett követelményeknek azáltal, hogy megfelel a harmadik országban alkalmazandó hasonló követelményeknek;

b) a (3) bekezdés f) pontjában említett kibocsátó központi bankok írásbeli megerősítést küldtek az EÉPH-nak 30 munkanappal annak megállapítását követően, hogy a harmadik országbeli központi szerződő fél a (2a) bekezdéssel összhangban nem 1. szintű központi szerződő fél, vagy annak az (5) bekezdéssel összhangban történő felülvizsgálata alapján, hogy a központi szerződő fél megfelel az alábbi követelményeknek, amelyeket a szóban forgó kibocsátó központi bankok adott esetben a monetáris politikai feladataik ellátása keretében írtak elő:

i. minden olyan információ benyújtása, amelyet a kibocsátó központi bank, indokolással ellátva, esetlegesen kér, amennyiben az adott információt az EÉPH nem kapta meg más úton;

ii. teljeskörű és megfelelő együttműködés a kibocsátó központi bankkal a központi szerződő fél kedvezőtlen piaci fejleményekkel szembeni alkalmazkodóképességének a 25b. cikk (3) bekezdésével összhangban elvégzett értékelésével összefüggésben;

iii. egynapos betéti számla nyitása a kibocsátó központi banknál a vonatkozó hozzáférési kritériumokkal és követelményekkel összhangban, vagy a számla nyitására irányuló szándék jelzése;

iv. megfelelés a kibocsátó központi bank által rendkívüli körülmények között alkalmazott azon követelményeknek, amelyeket a kibocsátó központi bank a monetáris transzmissziós mechanizmust vagy a pénzforgalmi rendszerek zökkenőmentes működését érintő, átmeneti rendszerszintű likviditási kockázatok kezelésére vonatkozó hatásköre keretében ír elő, és amelyek a likviditási kockázatok kezelésével, a biztosítéki követelményekkel, a biztosítékokkal, az elszámolási megoldásokkal vagy az interoperabilitási megoldásokkal kapcsolatosak.

A iv. alpontban említett követelményeknek biztosítaniuk kell a központi szerződő felek hatékonyságát, stabilitását és alkalmazkodóképességét, és ezeket a követelményeket hozzá kell igazítani az e rendelet 16. cikkében, valamint IV. és V. címében meghatározott követelményekhez.

A iv. alpontban említett követelmények alkalmazása egy korlátozott, legfeljebb hathónapos időtartamra vonatkozóan lehet az elismerés feltétele. Ha ezen időtartam végén a kibocsátó központi bank úgy ítéli meg, hogy a rendkívüli körülmények továbbra is fennállnak, akkor az elismerés feltételeként szabott követelmények alkalmazása egy alkalommal, legfeljebb hathónapos időtartammal meghosszabbítható.

A iv. alpontban említett követelmények előírását vagy alkalmazásának meghosszabbítását megelőzően a kibocsátó központi banknak tájékoztatnia kell az EÉPH-t, a (3) bekezdés f) pontjában említett többi kibocsátó központi bankot, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégium tagjait, és ismertetnie kell velük, hogy az általa előírni kívánt követelmények hogyan fognak hozzájárulni a központi szerződő felek hatékonyságához, stabilitásához és alkalmazkodóképességéhez, valamint meg kell indokolnia, hogy az említett követelmények miért szükségesek és arányosak ahhoz, hogy az általa kibocsátott pénznem vonatkozásában biztosított legyen a monetáris politika transzmissziója, illetve a pénzforgalmi rendszerek zökkenőmentes működése. Az EÉPH-nak az adott követelmény bevezetésére vagy alkalmazásának meghosszabbítására vonatkozó tervezet továbbításától számított tíz munkanapon belül véleményt kell nyilvánítania a kibocsátó központi bank részére. Vészhelyzet esetén a fent említett határidő legfeljebb 24 óra lehet. Az EÉPH-nak a véleményében mérlegelnie kell különösen azt, hogy a bevezetendő, illetve tovább alkalmazandó követelmények milyen hatást gyakorolnak a központi szerződő fél hatékonyságára, stabilitására és alkalmazkodóképességére. A (3) bekezdés f) pontjában említett többi kibocsátó központi bank szintén a fent említett határidőn belül nyilváníthat véleményt. A konzultációs időszak lezárultakor a kibocsátó központi banknak kellően figyelembe kell vennie az EÉPH, illetve a (3) bekezdés f) pontjában említett központi bankok véleményében javasolt módosításokat.

Mielőtt meghosszabbítja a iv. alpontban említett követelmények alkalmazását, a kibocsátó központi banknak az Európai Parlamentet és a Tanácsot is tájékoztatnia kell.

A kibocsátó központi banknak folyamatosan együtt kell működnie és tájékoztatást kell nyújtania az EÉPH és a (3) bekezdés f) pontjában említett többi központi bank számára a iv. alpontban említett követelményekkel kapcsolatban, különösen a rendszerszintű likviditási kockázatok felmérését, illetve az előírt követelményeknek a központi szerződő fél hatékonyságára, stabilitására és alkalmazkodóképességére gyakorolt hatásait illetően.

Ha egy kibocsátó központi bank egy 2. szintű központi szerződő fél elismerését követően írja elő az e pontban említett követelmények valamelyikét, akkor a szóban forgó követelmény teljesítését az elismerés feltételének kell tekinteni, és a kibocsátó központi bankoknak 90 munkanapon belül írásbeli megerősítést kell adniuk az EÉPH részére arra vonatkozóan, hogy a központi szerződő fél megfelel az adott követelménynek.

Ha az érintett kibocsátó központi bank a határidőn belül nem bocsátja az EÉPH rendelkezésére az írásbeli megerősítést, akkor az EÉPH úgy tekintheti, hogy az említett követelmény teljesül;

c) a központi szerződő fél

i. a jogi képviselője által aláírt írásbeli nyilatkozatot küldött az EÉPH-nak, amelyben feltétel nélkül hozzájárul ahhoz, hogy:

- az EÉPH kérésének kézhezvételétől számított három munkanapon belül rendelkezésre bocsássa a kérés kézhezvételének időpontjában általa tárolt dokumentumokat, nyilvántartásokat, információkat és adatokat, valamint

- engedélyezze az EÉPH számára a belépést a központi szerződő fél bármely üzlethelyiségébe;

ii. az EÉPH rendelkezésére bocsátotta egy független jogi szakértő indokolással ellátott jogi véleményét, amely megerősíti, hogy a megadott hozzájárulás a vonatkozó hatályos jogszabályok értelmében érvényes és végrehajtható;

d) a központi szerződő fél minden szükséges intézkedést végrehajtott, továbbá minden szükséges eljárást kialakított az a) és a c) pontban meghatározott követelményeknek való tényleges megfelelés érdekében;

e) a Bizottság nem fogadott el a (2c) bekezdésnek megfelelő végrehajtási jogi aktust.

(2c)[113] Az EÉPH - az ERKT-val való konzultációt követően, valamint a 24b. cikk (3) bekezdésével összhangban a (3) bekezdés f) pontjában említett kibocsátó központi bankok egyetértésével, továbbá a központi szerződő fél e cikk (2a) bekezdése szerinti rendszerszintű jelentősége mértékének megfelelően - teljeskörűen megindokolt értékelés alapján megállapíthatja, hogy a központi szerződő fél vagy annak elszámolási szolgáltatásainak egy része olyan nagy rendszerszintű jelentőséggel bír, hogy az adott központi szerződő félnek bizonyos elszámolási szolgáltatások nyújtása vagy elszámolási tevékenység végzése céljából történő elismerésére nem kerülhet sor. A kibocsátó központi bank egyetértése csak az általa kibocsátott pénznemre - és nem az e bekezdés második albekezdésében említett ajánlás egészére - vonatkozhat. Az EÉPH-nak az értékelésében továbbá:

a) ki kell fejtenie, hogy a (2b) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés miért nem lenne elegendő az Uniót vagy egy vagy több uniós tagállamot érintő pénzügyi stabilitási kockázat kezelésére;

b) ismertetnie kell a központi szerződő fél által nyújtott elszámolási szolgáltatások jellemzőit, többek között az említett szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó likviditási, illetve fizikai elszámolási követelményeket;

c) számszerű technikai elemzést kell készítenie arról, hogy milyen költségekkel és haszonnal, illetve milyen következményekkel jár a központi szerződő félnek bizonyos elszámolási szolgáltatások nyújtása vagy elszámolási tevékenység végzése céljából való el nem ismerése, figyelembe véve az alábbiakat:

i. az érintett elszámolási szolgáltatásokat helyettesítő potenciális alternatív szolgáltatások rendelkezésre állása a klíringtagok, illetve - amennyiben az erre vonatkozó információ elérhető - az Unióban székhellyel rendelkező ügyfeleik és közvetett ügyfeleik számára az érintett pénznemekben;

ii. a központi szerződő félnél meglévő még nyitott ügyleteknek a végrehajtási jogi aktus hatálya alá történő besorolásának lehetséges következményei.

Az értékelése alapján az EÉPH-nak arra vonatkozó ajánlást kell tennie, hogy a Bizottság fogadjon el egy azt megerősítő végrehajtási jogi aktust, hogy a szóban forgó központi szerződő fél nem kaphat elismerést bizonyos elszámolási szolgáltatások nyújtására vagy elszámolási tevékenység végzésére.

A Bizottság számára legalább 30 munkanapot kell biztosítani az EÉPH ajánlásának értékelésére.

A második albekezdésben említett ajánlás benyújtását követően a Bizottság végső megoldásként végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben:

a) kiköti, hogy a Bizottság által az ezen albekezdés b) pontjával összhangban meghatározott alkalmazkodási időszak után az adott harmadik országbeli központi szerződő fél kizárólag azt követően nyújthatja elszámolási szolgáltatásait vagy azok egy részét az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek számára, hogy arra a 14. cikkel összhangban engedélyt kapott;

b) megfelelő alkalmazkodási időszakot határoz meg a központi szerződő fél, annak klíringtagjai és azok ügyfelei számára. Az alkalmazkodási időszak nem haladhatja meg a kétéves időtartamot, és kizárólag egy alkalommal, egy további hathónapos időtartammal hosszabbítható meg, amennyiben még mindig fennállnak az alkalmazkodási időszak engedélyezésének indokai;

c) meghatározza azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a központi szerződő fél a b) pontban említett alkalmazkodási időszak folyamán továbbra is nyújthat bizonyos elszámolási szolgáltatásokat vagy végezhet bizonyos elszámolási tevékenységeket;

d) meghatározza az alkalmazkodási időszak folyamán annak érdekében meghozandó intézkedéseket, hogy korlátozni lehessen a - különösen az Unióban székhellyel rendelkező - klíringtagok és ügyfeleik potenciális költségeit.

A Bizottság e szolgáltatásoknak, illetve alkalmazkodási időszaknak a negyedik albekezdés a) és b) pontjában említett meghatározásakor:

a) figyelembe veszi a központi szerződő fél által kínált szolgáltatások jellegét és helyettesíthetőségét;

b) megfontolja, hogy a lezáratlan elszámolt ügyeleteket bevonja-e, illetve hogy milyen mértékben vonja be a végrehajtási jogi aktus hatálya alá, figyelembe véve a végrehajtási jogi aktus hatálya alá vonás jogi és gazdasági következményeit;

c) felméri a klíringtagokat és - amennyiben az erre vonatkozó információ rendelkezésre áll - az ügyfeleiket érintő potenciális költségvonzatokat, mindenekelőtt az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és ügyfelek vonatkozásában.

Az említett végrehajtási jogi aktust a 86. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) Annak megállapítása során, hogy a (2) bekezdés a)-d) pontjában említett feltételek teljesülnek-e, az EÉPH-nak a következőkkel kell konzultálnia:[114]

a) a központi szerződő fél választása szerinti azon tagállam illetékes hatósága, amelyben a központi szerződő fél elszámolási szolgáltatást nyújt vagy szándékozik nyújtani;

b) a központi szerződő fél azon klíringtagjainak felügyeletéért felelős illetékes hatóságok, amelyek székhelye a központi szerződő félnek a 42. cikkben említett garanciaalapjához éves szinten összesített alapon ténylegesen vagy a központi szerződő fél előrejelzése szerint a legnagyobb mértékben hozzájáruló három tagállamban található;

c) a központi szerződő felek által kiszolgált vagy kiszolgálandó, az Unióban található kereskedési helyszínek felügyeletéért felelős illetékes hatóságok;

d) az azon unióbeli székhellyel rendelkező központi szerződő feleket felügyelő illetékes hatóságok, amelyek interoperabilitási megállapodást kötöttek;

e) a KBER azon érintett tagjai, amelyek tagállamában a központi szerződő fél elszámolási szolgáltatást nyújt vagy szándékozik nyújtani, valamint a KBER azon érintett tagjai, amelyek az interoperabilitási megállapodást kötött központi szerződő felek felügyeletéért felelnek;

f)[115] a központi szerződő fél által elszámolt vagy elszámolandó pénzügyi eszközök uniós pénznemeit kibocsátó központi bankok.

(4) Az (1) bekezdésben említett központi szerződő félnek kérelmet kell benyújtania az EÉPH-hoz.

A kérelmező központi szerződő félnek minden, az elismeréshez szükséges információt közölnie kell az EÉPH-val. A kézhezvételt követő 30 munkanapon belül az EÉPH-nak értékelnie kell, hogy a kérelmet hiánytalanul nyújtották-e be. Ha a kérelem hiányos, az EÉPH-nak határidőt kell kitűznie, amelynek leteltéig a kérelmező központi szerződő félnek be kell nyújtania a hiányzó információkat. Az EÉPH-nak a kérelmet benyújtó központi szerződő féltől kapott összes információt haladéktalanul továbbítania kell a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumnak.[116]

Az elismeréssel kapcsolatos határozatnak az 1. szintű központi szerződő felek esetében a (2) bekezdésben, a 2. szintű központi szerződő felek esetében pedig a (2) bekezdés a)-d) pontjában, valamint a (2b) bekezdésben szereplő feltételeken kell alapulnia. A határozatnak függetlennek kell lennie minden, a 13. cikk (3) bekezdésében említett egyenértékűségi határozat alapját képező értékeléstől. Az EÉPH-nak - az attól számított 180 munkanapon belül, hogy a második albekezdéssel összhangban megállapította, hogy a kérelem hiánytalan - írásban kell értesítenie a kérelmező központi szerződő felet arról, hogy megadta-e az elismerést, csatolva határozatának teljeskörű indokolását.";

Az EÉPH-nak a honlapján közzé kell tennie az e rendelettel összhangban elismert központi szerződő felek listáját, megjelölve 1. vagy 2. szintű központi szerződő félként való besorolásukat.[117]

(5)[118] Az EÉPH-nak a következő esetekben a (3) bekezdésben említett hatóságokkal és intézményekkel folytatott konzultációt követően felül kell vizsgálnia a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerését:

a) ha a központi szerződő fél bővíteni vagy szűkíteni kívánja az Unióban végzett tevékenységeinek és szolgáltatásainak körét, mely esetben a központi szerződő félnek tájékoztatnia kell erről az EÉPH-t és minden szükséges információt be kell nyújtania; valamint

b) legalább ötévenként mindenképpen.

Ezt a felülvizsgálatot a (2)-(4) bekezdésnek megfelelően kell elvégezni.

Amennyiben az EÉPH az első albekezdésben említett felülvizsgálatot követően megállapítja, hogy egy korábban 1. szintű központi szerződő félként besorolt harmadik országbeli központi szerződő felet 2. szintű központi szerződő félként kell besorolni, akkor 18 hónapot meg nem haladó, megfelelő alkalmazkodási időszakot kell megállapítania, amelynek végéig a központi szerződő félnek eleget kell tennie a (2b) bekezdésben említett követelményeknek. Az EÉPH a központi szerződő fél vagy a klíringtagok felügyeletéért felelős illetékes hatóság által küldött, indokolással ellátott kérésre legfeljebb további hat hónappal meghosszabbíthatja az alkalmazkodási időszakot, amennyiben ezt a hosszabbítást rendkívüli körülmények vagy az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokra gyakorolt hatások indokolják.

(6)[119] A Bizottság a 182/2011/EU rendelet 5. cikke értelmében végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben megállapítja, hogy:

a) a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő felek mindenkor olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket teljesítsenek, amelyek egyenértékűek az e rendelet IV. címében megállapított követelményekkel;

b) az említett központi szerződő felek az adott harmadik országban folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alatt állnak;

c) az adott harmadik ország jogi keretrendszere ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít a harmadik ország jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek elismeréséhez.

A Bizottság az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktus alkalmazásának feltételéül szabhatja, hogy a harmadik ország folyamatosan és ténylegesen teljesítse az abban meghatározott követelményeket, és hogy az EÉPH képes legyen ténylegesen gyakorolni hatásköreit a (2) és a (2b) bekezdés alapján elismert harmadik országbeli központi szerződő felek vagy a (6b) bekezdésben említett nyomon követés tekintetében, ideértve a (7) bekezdésben említett együttműködési megállapodások megkötését és végrehajtását is.

(6a)[120] A Bizottság a 82. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadhat el a (6) bekezdés a), b) és c) pontjában említett szempontok részletes meghatározása céljából.

(6b)[121] Az EÉPH-nak folyamatosan nyomon kell követnie az azon harmadik országokban bekövetkezett szabályozási és felügyeleti fejleményeket, amelyek vonatkozásában a (6) bekezdés alapján végrehajtási jogi aktusok elfogadására került sor.

Ha az ESMA az említett harmadik országokban olyan szabályozási vagy felügyeleti fejleményt észlel, amely hatással lehet az Uniónak vagy egy vagy több tagállamának pénzügyi stabilitására, az EÉPH-nak erről haladéktalanul tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó, a 25c. cikkben említett kollégiumot. Minden ilyen információt bizalmasan kell kezelni.

Az EÉPH-nak évente bizalmas jelentést kell benyújtania a Bizottság és a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó, a 25c. cikkben említett kollégium tagjai számára az első albekezdésben említett harmadik országokban bekövetkezett szabályozási és felügyeleti fejleményekről.

(7) Az EÉPH-nak hatékony együttműködési megállapodásokat kell kötnie azon harmadik országok megfelelő illetékes hatóságaival, amelyeknek jogi és felügyeleti keretrendszerét a (6) bekezdéssel összhangban e rendelettel egyenértékűnek ismerték el. Ezekben az együttműködési megállapodásokban meg kell határozni legalább a következőket:[122]

a)[123] az EÉPH, a (3) bekezdés f) pontjában említett kibocsátó központi bankok és az érintett harmadik országok illetékes hatóságai közötti információcsere mechanizmusát, a harmadik országokban engedélyezett központi szerződő felekre vonatkozóan az EÉPH által kikért valamennyi információhoz való hozzáférést is beleértve; ezek az információk például a következők: a kockázati modellek és paraméterek jelentős változásai, a központi szerződő fél tevékenységeinek és szolgáltatásainak bővítése, valamint az ügyfélszámla-struktúrának és a fizetési rendszerek használatának olyan változásai, amelyek jelentős mértékben érintik az Uniót;

b) az EÉPH azonnali értesítésére vonatkozó mechanizmust arra az esetre, ha egy harmadik országbeli illetékes hatóság úgy véli, hogy egy általa felügyelt központi szerződő fél megszegte engedélyében vagy valamely egyéb, rá nézve kötelező jogszabályban foglalt feltételeket;

c) az EÉPH harmadik országbeli illetékes hatóság általi azonnali értesítésére vonatkozó mechanizmust arra az esetre, ha egy általa felügyelt központi szerződő fél engedélyt kapott az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok vagy ügyfelek számára való elszámolásiszolgáltatás-nyújtásra;

d)[124] a felügyeleti tevékenységek koordinációjával kapcsolatos eljárásokat, ideértve a harmadik országbeli hatóságok beleegyezését a 25 g. és a 25h. cikk szerinti vizsgálatokba, illetve helyszíni ellenőrzésekbe;

e)[125] a harmadik ország szabályozási és felügyeleti fejleményeinek hatékony nyomon követéséhez szükséges eljárásokat;

f)[126] az EÉPH által a 25b., a 25f-25 m., a 25p. és a 25q. cikkel összhangban hozott határozatok harmadik országbeli hatóságok által történő hatékony végrehajtásának biztosítására szolgáló eljárásokat;

g)[127] az EÉPH-nak, a 25c. cikkben említett, harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumnak, valamint a (3) bekezdés f) pontjában említett kibocsátó központi bankoknak az elismert központi szerződő feleket érintő vészhelyzetekről - így az Unió vagy egy uniós tagállam piaci likviditására és pénzügyi rendszere stabilitására potenciálisan kedvezőtlen hatást gyakorló pénzügyi piaci fejleményekről - történő, indokolatlan késedelem nélküli értesítésére vonatkozó mechanizmust, valamint az ilyen fejlemények kezelésére szolgáló eljárásokat és vészhelyzeti terveket;

h)[128] a harmadik ország hatóságainak hozzájárulását az általuk az együttműködési megállapodás értelmében szolgáltatott információknak a (3) bekezdésben említett hatóságokhoz és a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégium tagjainak való továbbításához, a 83. cikkben meghatározott szakmai titoktartási követelményeknek megfelelően.";

Amennyiben az EÉPH úgy ítéli meg, hogy egy harmadik ország illetékes hatósága nem tesz eleget az e bekezdéssel összhangban megkötött együttműködési megállapodásban meghatározott valamely rendelkezésnek, erről bizalmasan és késedelem nélkül tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság ilyen esetben úgy határozhat, hogy felülvizsgálja a (6) bekezdéssel összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktust.[129]

(8) E cikk következetes alkalmazása érdekében az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyben pontosan meghatározza, hogy a kérelmező központi szerződő fél által az EÉPH-hoz benyújtott elismerés iránti kérelemnek mely információkat kell tartalmaznia.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkének megfelelő elfogadására.

25a. cikk[130]

Összehasonlításon alapuló megfelelés

(1) A 25. cikk (2b) bekezdésének a) pontjában említett központi szerződő fél indokolással ellátott kérelem benyújtásával kérheti az EÉPH-t, hogy értékelje, hogy az alkalmazandó harmadik országbeli keretnek való megfelelése révén - figyelembe véve a 25. cikk (6) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus rendelkezéseit - úgy tekinthető-e, hogy megfelel a 16. cikkben, valamint a IV. és V. címben meghatározott követelményeknek. Az EÉPH-nak a kérelmet haladéktalanul továbbítania kell a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumnak.

(2) Az (1) bekezdésben említett kérelemnek tartalmaznia kell az összehasonlíthatóságot alátámasztó tényeket és annak indoklását, hogy a harmadik országban alkalmazandó követelményeknek való megfeleléssel miért teljesülnek a 16. cikkben, valamint a IV. és V. címben meghatározott követelmények.

(3) A Bizottság - annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett értékelés ténylegesen tükrözze a 16. cikkben, valamint a IV. és V. címben meghatározott követelmények szabályozási céljait, valamint az Unió egészének érdekeit - felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a következők meghatározására:

a) az e cikk (1) bekezdésének alkalmazása céljából értékelendő kötelező elemek;

b) az értékelés végrehajtásának módozatai és feltételei.

A Bizottság 2021. január 2-ig a 82. cikknek megfelelően elfogadja az első albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

25b. cikk[131]

Az elismerési feltételeknek való folyamatos megfelelés

(1) Az EÉPH felel az elismert 2. szintű központi szerződő feleknek a 25. cikk (2b) bekezdése a) pontjában említett követelményeknek való megfelelésével kapcsolatos, e rendelet szerinti folyamatos felügyelet ellátásáért. A 41., 44., 46., 50. és 54. cikk alapján hozott határozatok tekintetében az EÉPH-nak a 24b. cikk (1) bekezdésével összhangban konzultálnia kell a 25. cikk (3) bekezdésének f) pontjában említett kibocsátó központi bankokkal.

Az EÉPH-nak legalább évente megerősítést kell kérnie minden 2. szintű központi szerződő féltől arra vonatkozóan, hogy továbbra is teljesülnek a 25. cikk (2b) bekezdésének a), c) és d) pontjában említett követelmények.

Amennyiben a 25. cikk (3) bekezdésének f) pontjában említett valamelyik kibocsátó központi bank úgy ítéli meg, hogy egy 2. szintű központi szerződő fél már nem teljesíti a 25. cikk (2b) bekezdésének b) pontjában említett feltételt, erről haladéktalanul értesítenie kell az EÉPH-t.

(2) Amennyiben egy 2. szintű központi szerződő fél nem küldi el az EÉPH számára az (1) bekezdés második albekezdésében említett megerősítést, vagy amennyiben az EÉPH az (1) bekezdés harmadik albekezdése szerinti értesítést kap, úgy kell tekinteni, hogy az adott központi szerződő fél már nem teljesíti a 25. cikk (2b) bekezdése szerinti elismerési feltételeket, és le kell folytatni a 25p. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében meghatározott eljárást.

(3) Az EÉPH az ERKT-val együttműködve, az 1095/2010/EU rendelet 32. cikke (2) bekezdésének megfelelően - figyelembe véve a 24a. cikk (7) bekezdésének b) pontjában említett értékeléseket is - köteles elvégezni az elismert 2. szintű központi szerződő felek kedvezőtlen piaci fejleményekkel szembeni alkalmazkodóképességének értékelését. A 25. cikk (3) bekezdésének f) pontjában említett kibocsátó központi bankok a monetáris politikai feladataik végzése során hozzájárulhatnak ezekhez az értékelésekhez. Ezen értékelések elvégzése során az EÉPH-nak figyelembe kell vennie legalább a pénzügyi és a működési kockázatokat, és biztosítania kell az uniós központi szerződő felek alkalmazkodóképességének az e rendelet 24a. cikke (7) bekezdésének b) pontja szerint elvégzett értékelésével való összhangot.

25c. cikk[132]

A harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégium

(1) Az EÉPH-nak az információmegosztás megkönnyítése érdekében létre kell hoznia a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumát.

(2) A kollégium a következő tagokból áll:

a) a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnöke, aki a kollégium elnöke;

b) a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság két független tagja;

c) a 22. cikkben említett illetékes hatóságok; amennyiben egy tagállam a 22. cikknek megfelelően több illetékes hatóságot jelölt ki, e hatóságoknak meg kell állapodniuk közös képviselőjük személyéről;

d) az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok felügyeletéért felelős illetékes hatóságok;

e) a központi szerződő felek által kiszolgált vagy kiszolgálandó, az Unióban székhellyel rendelkező kereskedési helyszínek felügyeletéért felelős illetékes hatóságok;

f) az Unióban székhellyel rendelkező olyan központi értéktárakat felügyelő illetékes hatóságok, amelyekkel a központi szerződő felek kapcsolatban állnak vagy kapcsolatban kívánnak állni;

g) a KBER tagjai.

(3) A kollégium tagjai felkérhetik a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságot, hogy vitasson meg a valamely harmadik országbeli központi szerződő féllel kapcsolatos konkrét kérdéseket. A kérelmet írásban, részletes indokolással ellátva kell benyújtani. A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak megfelelően meg kell vizsgálnia az ilyen kérelmeket, és megfelelő választ kell adnia.

(4) A kollégium létrehozásának és működésének az annak valamennyi tagja között létrejött írásbeli megállapodáson kell alapulnia. A 83. cikk szerinti szakmai titoktartási követelmény a kollégium minden tagjára vonatkozik.

25d. cikk[133]

Díjak

(1) Az EÉPH-nak az alábbi díjakat kell alkalmaznia a harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő felek vonatkozásában e rendelettel és a (3) bekezdés alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban:

a) a 25. cikk szerinti elismerés iránti kérelmekkel kapcsolatos díjak;

b) az EÉPH e rendelet szerinti, a 25. cikkel összhangban elismert központi szerződő felekkel kapcsolatos feladataival összefüggő éves díjak.

(2) Az (1) bekezdésben említett díjaknak az érintett központi szerződő fél árbevételével arányosaknak kell lenniük, és fedezniük kell mindazokat a költségeket, amelyek az EÉPH-nál a központi szerződő fél elismerése, valamint feladatainak e rendelettel összhangban történő végrehajtása kapcsán merülnek fel.

(3) A Bizottság a 82. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az alábbiak részletes meghatározása érdekében:

a) díjtípusok;

b) díjköteles ügyek;

c) a díjak összege;

d) a következők által fizetendő díjak megfizetésének módja:

i. elismerést kérelmező központi szerződő felek;

ii. a 25. cikk (2) bekezdésével összhangban 1. szintű központi szerződő félként besorolt, elismert központi szerződő felek;

iii. a 25. cikk (2b) bekezdésével összhangban 2. szintű központi szerződő félként besorolt, elismert központi szerződő felek.

25e. cikk[134]

A 25f-25h. cikkben említett hatáskörök gyakorlása

A 25f-25h. cikk által az EÉPH-ra, az EÉPH valamely tisztviselőjére vagy az előbbiek által felhatalmazott bármely más személyre ruházott hatáskörök nem használhatók fel olyan információk vagy dokumentumok nyilvánosságra hozatalának az előírására, amelyek esetében a felhasználására jogosultak köre jogilag korlátozott.

25f. cikk[135]

Információkérés

(1) Az EÉPH egyszerű kérés formájában vagy határozattal előírhatja, hogy az elismert központi szerződő felek és a velük kapcsolatban álló olyan harmadik felek, amelyekhez az említett központi szerződő felek bizonyos operatív funkciókat vagy tevékenységeket kiszerveztek, minden szükséges információt adjanak meg az EÉPH számára az e rendelet szerinti feladatai ellátásához.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egyszerű információkérés megküldésekor az EÉPH-nak fel kell tüntetnie a következőket:

a) erre a cikkre mint a kérés jogalapjára való hivatkozás;

b) a kérés célja;

c) a kért információk;

d) az információnyújtás határideje;

e) az információszolgáltatásra kért személynek szóló tájékoztatás, miszerint az nem köteles megadni az információkat, viszont amennyiben önkéntesen válaszol a kérésre, a nyújtott információ nem lehet a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető;

f) a III. melléklet V. szakaszának a) pontjával összefüggésben a 25j. cikkben arra az esetre előírt pénzbírság, ha a kérdésekre adott válasz nem felel meg a valóságnak, vagy félrevezető.

(3) Az (1) bekezdés szerinti határozattal előírt információkérés esetén az EÉPH-nak fel kell tüntetnie a következőket:

a) erre a cikkre mint a kérés jogalapjára való hivatkozás;

b) a kérés célja;

c) a kért információk;

d) az információnyújtás határideje;

e) a 25k. cikkben arra az esetre előírt időszakos kényszerítő bírságok, ha a nyújtott információ hiányos;

f) a III. melléklet V. szakaszának a) pontjával összefüggésben a 25j. cikkben arra az esetre előírt pénzbírság, ha a kért információ szolgáltatását elmulasztják, vagy a kérdésekre adott válaszok nem felelnek meg a valóságnak, vagy félrevezetőek; valamint

g) az arra vonatkozó tájékoztatás, hogy az 1095/2010/EU rendelet 60. és 61. cikkével összhangban a határozat ellen fellebbezni lehet az EÉPH fellebbviteli tanácsa előtt, és a határozat felülvizsgálata kérhető az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: a Bíróság) előtt.

(4) A kért információkat az (1) bekezdésben említett jogi személyeknek vagy képviselőiknek, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező személyek vagy szervezetek esetében a törvény vagy az alapszabályuk által képviseletükre felhatalmazott személyeknek kell szolgáltatniuk. A megfelelően meghatalmazott ügyvédek szintén jogosultak az ügyfelük nevében az információ benyújtására. Utóbbiak teljes felelősséggel tartoznak, ha a szolgáltatott információ hiányos, a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető.

(5) Az EÉPH köteles haladéktalanul megküldeni az egyszerű kérés vagy a határozat másolatát az azon érintett harmadik országbeli illetékes hatóságnak, amelynek területén az (1) bekezdésben említett, az információkérés által érintett személyek lakóhelye vagy székhelye található.

25 g. cikk[136]

Általános vizsgálatok

(1) Az EÉPH az e rendelet szerinti feladatai ellátása érdekében elvégezheti a 2. szintű központi szerződő felek és a velük kapcsolatban álló olyan harmadik felek szükséges vizsgálatát, amelyekhez az említett központi szerződő felek bizonyos operatív funkciókat, szolgáltatásokat vagy tevékenységeket kiszerveztek. E célból az EÉPH által felhatalmazott tisztviselők és más személyek jogosultak az alábbiakra:

a) a feladatai végrehajtása szempontjából lényeges nyilvántartások, adatok, eljárások és egyéb anyagok megvizsgálása, az adathordozótól függetlenül;

b) az ilyen nyilvántartásokból, adatokból, eljárásokból és egyéb anyagokból hiteles másolatok vagy kivonatok készítése vagy bekérése;

c) a 2. szintű központi szerződő feleknek, képviselőjüknek vagy személyzetük tagjainak felszólítása a személyes megjelenésre, és tőlük szóbeli vagy írásbeli magyarázat kérése az ellenőrzés tárgyával és céljával összefüggő tényekkel és dokumentumokkal kapcsolatban, valamint a válaszok rögzítése;

d) bármely olyan egyéb, természetes vagy jogi személy kikérdezése, aki ehhez hozzájárul, valamely vizsgálat tárgyával kapcsolatos információgyűjtés céljából;

e) a telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikérése.

A 25. cikk (3) bekezdésének f) pontjában említett kibocsátó központi bankok az EÉPH-hoz intézett, indokolással ellátott kérés alapján részt vehetnek az említett vizsgálatokban, amennyiben azok relevánsak a monetáris politikai feladataik végrehajtása szempontjából.

A 25c. cikkben említett, harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumot indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni kell minden olyan megállapításról, amely a feladatai elvégzése szempontjából releváns lehet.

(2) Az (1) bekezdésben említett vizsgálatok céljából az EÉPH által felhatalmazott tisztviselők és más személyek hatáskörüket a vizsgálat tárgyát és célját feltüntető írásbeli felhatalmazás felmutatásával gyakorolják. A felhatalmazásban fel kell tüntetni a 25k. cikkben arra az esetre előírt időszakos kényszerítő bírságokat is, ha a kért nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokat vagy egyéb anyagokat nem vagy hiányosan nyújtják be, vagy ha a 2. szintű központi szerződő feleknek feltett kérdésekre nem, vagy hiányosan válaszolnak, valamint a III. melléklet V. szakaszának b) pontjával összefüggésben a 25j. cikkben arra az esetre előírt pénzbírságot, ha a 2. szintű központi szerződő feleknek feltett kérdésekre a valóságnak nem megfelelően vagy félrevezető módon válaszolnak.

(3) A 2. szintű központi szerződő felek kötelesek alávetni magukat az EÉPH határozata alapján indított vizsgálatoknak. A határozatban fel kell tüntetni a vizsgálat tárgyát és célját, az e rendelet 25k. cikkében előírt időszakos kényszerítő bírságokat, az 1095/2010/EU rendelet értelmében igénybe vehető jogorvoslati lehetőségeket, valamint azon jogot, hogy a határozat a Bírósággal felülvizsgáltatható.

(4) Az EÉPH, mielőtt a vizsgálatról értesítené a 2. szintű központi szerződő felet, köteles tájékoztatni a vizsgálatról és a felhatalmazott személyek kilétéről azon érintett harmadik ország illetékes hatóságát, amelynek területén a vizsgálatra sor kerül. Az érintett harmadik országbeli illetékes hatóság tisztviselői az EÉPH kérésére segítséget nyújthatnak a felhatalmazott személyeknek feladataik elvégzésében. Az érintett harmadik országbeli illetékes hatóság tisztviselői a vizsgálaton is jelen lehetnek. Az ezzel a cikkel összhangban harmadik országokban végzett vizsgálatokat az érintett harmadik ország illetékes hatóságával kötött együttműködési megállapodás alapján kell végrehajtani.

25h. cikk[137]

Helyszíni ellenőrzések

(1) Az EÉPH az e rendelet szerinti feladatai ellátása érdekében a 2. szintű központi szerződő feleknél és a velük kapcsolatban álló olyan harmadik feleknél, amelyekhez az említett központi szerződő felek bizonyos operatív funkciókat, szolgáltatásokat vagy tevékenységeket kiszerveztek, azok bármely üzlethelyiségében, földterületén vagy ingatlanában minden szükséges helyszíni ellenőrzést elvégezhet.

A 25. cikk (3) bekezdésének f) pontjában említett kibocsátó központi bankok indokolással ellátott kérelmet nyújthatnak be az EÉPH-hoz annak érdekében, hogy részt vehessenek ezekben a helyszíni ellenőrzésekben, amennyiben ez a monetáris politikai feladataik elvégzése szempontjából releváns.

A 25c. cikkben említett, harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumot indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni kell minden olyan megállapításról, amely a feladatai elvégzése szempontjából releváns lehet.

(2) Az EÉPH által helyszíni ellenőrzésre felhatalmazott tisztviselők és más személyek az EÉPH vizsgálati határozatának tárgyát képező jogi személyek bármely üzlethelyiségébe, földterületére vagy ingatlanába beléphetnek, és rendelkeznek a 25 g. cikk (1) bekezdése szerinti összes hatáskörrel. Jogukban áll továbbá az ellenőrzés idejére és az ahhoz szükséges mértékben zár alá venni bármely üzlethelyiséget, üzleti könyvet vagy nyilvántartást.

(3) Az EÉPH-nak a helyszíni ellenőrzés előtt kellő időben értesítést kell küldenie az ellenőrzésről azon érintett harmadik országbeli illetékes hatóságnak, ahol az ellenőrzésre sor kerül. Amennyiben az ellenőrzés megfelelő lebonyolítása és eredményessége ezt megköveteli, az EÉPH - az érintett harmadik országbeli illetékes hatóság tájékoztatása után - a központi szerződő fél előzetes értesítése nélkül is elvégezheti a helyszíni ellenőrzést. Az ezzel a cikkel összhangban harmadik országokban folytatott ellenőrzéseket az érintett harmadik ország illetékes hatóságával kötött együttműködési megállapodás alapján kell végrehajtani.

Az EÉPH által helyszíni ellenőrzésre felhatalmazott tisztviselők és más személyek hatáskörüket az ellenőrzés tárgyát és célját feltüntető írásbeli felhatalmazás felmutatásával gyakorolják, amelyben fel kell tüntetni a 25k. cikkben arra az esetre előírt időszakos kényszerítő bírságokat, ha az érintett személyek nem vetik alá magukat az ellenőrzésnek.

(4) A 2. szintű központi szerződő felek kötelesek alávetni magukat az EÉPH határozatával elrendelt helyszíni ellenőrzéseknek. A határozatban fel kell tüntetni az ellenőrzés tárgyát és célját, meg kell határozni az ellenőrzés megkezdésének időpontját, valamint tájékoztatni kell a 25k. cikkben előírt időszakos kényszerítő bírságról, az 1095/2010/EU rendelet értelmében igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről és azon jogról, hogy a határozat a Bírósággal felülvizsgáltatható.

(5) Azon harmadik országbeli illetékes hatóság tisztviselői vagy az általa felhatalmazott vagy kijelölt más személyek, ahol a helyszíni ellenőrzésre sor kerül, az EÉPH kérésére aktívan segíthetik az EÉPH által felhatalmazott tisztviselőket és más személyeket. Az érintett harmadik országbeli illetékes hatóság tisztviselői továbbá jelen lehetnek a helyszíni ellenőrzéseken.

(6) Az EÉPH arra is felkérheti a harmadik országbeli illetékes hatóságokat, hogy a nevében végezzék el az e cikk és a 25 g. cikk (1) bekezdése szerinti konkrét vizsgálati feladatokat és helyszíni ellenőrzéseket.

(7) Amennyiben az EÉPH tisztviselői és az egyéb, általa felhatalmazott kísérő személyek megállapítják, hogy valamely személy akadályozza az e cikk szerint elrendelt ellenőrzést, az EÉPH kérheti az érintett harmadik országbeli illetékes hatóságtól, hogy adja meg számukra a szükséges segítséget - ideértve adott esetben a rendőrség vagy azzal egyenértékű kényszerítő intézkedési jogkörrel rendelkező hatóság segítségét -ahhoz, hogy a helyszíni ellenőrzést elvégezhessék.

25i. cikk[138]

A felügyeleti intézkedések meghozatalának és a pénzbírságok kivetésének eljárási szabályai

(1) Amennyiben az EÉPH az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során olyan tények lehetséges fennállására utaló komoly jeleket észlel, amely tények fennállása a III. mellékletben felsorolt egy vagy több jogsértés megvalósulásának minősülhet, akkor az EÉPH a saját szervezetén belül kijelöl egy független vizsgálatvezetőt az ügy kivizsgálására. A kijelölt vizsgálatvezető nem vehet részt, és a múltban sem vehetett részt sem közvetlenül, sem közvetetten az érintett központi szerződő fél elismerési vagy felügyeleti eljárásaiban, és feladatait az EÉPH-tól függetlenül kell ellátnia.

(2) A vizsgálatvezető a vizsgálat alatt álló személyek észrevételeinek figyelembevételével kivizsgálja a feltételezett jogsértéseket, és a megállapításait tartalmazó teljes ügyiratot benyújtja az EÉPH-nak.

A vizsgálatvezető a feladatainak elvégzése érdekében jogosult a 25f. cikknek megfelelően információt kérni, valamint a 25 g. és a 25h. cikkel összhangban vizsgálatokat és helyszíni ellenőrzéseket végezni. A vizsgálatvezetőnek e jogkör gyakorlása közben teljesítenie kell a 25e. cikkben foglaltakat.

A vizsgálatvezető feladatai ellátása során hozzáférhet minden olyan dokumentumhoz és információhoz, amelyet az EÉPH a tevékenységei során összegyűjtött.

(3) A vizsgálatvezető a vizsgálat befejezésekor, mielőtt benyújtaná a megállapításait tartalmazó ügyiratot az EÉPH-nak, köteles lehetőséget adni a vizsgálat alatt álló személyeknek a vizsgálat tárgyával kapcsolatos meghallgatásra. A vizsgálatvezető kizárólag olyan tényekre alapozhatja a megállapításait, amelyekkel kapcsolatban az érintett személyek lehetőséget kaptak arra, hogy megtegyék észrevételeiket.

Az érintett személyek védekezéshez való jogát az e cikk alapján végzett vizsgálatok során teljes mértékben tiszteletben kell tartani.

(4) Amikor a vizsgálatvezető benyújtja a megállapításait tartalmazó ügyiratot az EÉPH-nak, a benyújtás tényéről tájékoztatnia kell a vizsgálat alatt álló személyeket. A vizsgálat alatt álló személyeknek jogukban áll betekinteni az ügyiratba, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekeit. Az iratokba való betekintés joga nem terjed ki a bizalmas információkra vagy az EÉPH belső előkészítő dokumentumaira.

(5) A vizsgálatvezető megállapításait tartalmazó ügyirat alapján, valamint - amennyiben ezt az érintett személyek kérik - a vizsgálat alatt álló személyeknek a 25 l. cikk szerinti meghallgatását követően az EÉPH-nak határoznia kell arról, hogy a vizsgálat alatt álló személyek elkövették-e a III. mellékletben felsorolt egy vagy több jogsértést, és amennyiben igen, a 25q. cikknek megfelelően felügyeleti intézkedést kell hoznia, valamint a 25j. cikknek megfelelően pénzbírságot kell kiszabnia.

(6) A vizsgálatvezető nem vehet részt az EÉPH tanácskozásain, és más módon sem avatkozhat bele az EÉPH döntéshozatali folyamatába.

(7) A Bizottság a 82. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a pénzbírságok és az időszakos kényszerítő bírságok kiszabásával kapcsolatos jogkör gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok részletes meghatározása céljából, beleértve a védekezéshez való jogra, a határidőkkel kapcsolatos rendelkezésekre, valamint a pénzbírságok és az időszakos kényszerítő bírságok beszedésére, továbbá a szankciók kiszabása és végrehajtása tekintetében az elévülési időre vonatkozó rendelkezéseket is.

(8) Az EÉPH-nak az ügyeket vizsgálat és esetlegesen a büntetőeljárás megindítása céljából a megfelelő hatóságok elé kell terjesztenie, amennyiben az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során olyan tényeket tár fel, amelyek alapján tudomása szerint az alkalmazandó harmadik országbeli jogi keret értelmében felmerül a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja. Emellett az EÉPH nem szabhat ki pénzbírságot vagy időszakos kényszerítő bírságot olyan esetekben, amikor tudomása van arról, hogy azonos vagy lényegében azonos tényállás alapján, a nemzeti jog szerint lefolytatott büntetőeljárás eredményeképpen korábban már jogerős felmentő vagy elmarasztaló ítélet született.

25j. cikk[139]

Pénzbírságok

(1) Amennyiben a 25i. cikk (5) bekezdésével összhangban az EÉPH megállapítja, hogy egy központi szerződő fél szándékosan vagy gondatlanságból elkövette a III. mellékletben felsorolt valamely jogsértést, e cikk (2) bekezdésének megfelelően pénzbírságot kiszabó határozatot kell elfogadnia.

A központi szerződő fél által elkövetett jogsértés akkor minősül szándékos jogsértésnek, ha az EÉPH olyan objektív tényezőket talál, amelyek bizonyítják, hogy a központi szerződő fél vagy annak felső vezetése kifejezetten a jogsértés elkövetésének szándékával járt el.

(2) Az (1) bekezdésben említett pénzbírságok alapösszege a jogsértés révén realizált nyereség vagy elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese, amennyiben meghatározható, vagy a jogi személy előző üzleti évi, a vonatkozó uniós jogszabályban meghatározott teljes éves árbevételének legfeljebb 10 %-a.

(3) A (2) bekezdésben megadott alapösszeget a súlyosbító vagy enyhítő tényezők figyelembevételével, a IV. mellékletben meghatározott megfelelő együtthatók szerint szükség esetén ki kell igazítani.

A megfelelő súlyosbító együtthatókat egyesével kell az alapösszegre alkalmazni. Ha több súlyosbító együttható is alkalmazandó, az alapösszeghez az alapösszeg és az egyes súlyosbító együtthatók alkalmazásával kapott összegek különbözeteit kell hozzáadni.

A megfelelő enyhítő együtthatókat egyesével kell az alapösszegre alkalmazni. Ha több enyhítő együttható is alkalmazandó, az alapösszegből az alapösszeg és az egyes enyhítő együtthatók alkalmazásával kapott összegek különbözeteit kell kivonni.

(4) A (2) és a (3) bekezdés ellenére, a pénzbírság összege nem haladhatja meg az érintett központi szerződő fél által az előző üzleti évben elért éves árbevétel 20 %-át, ha azonban a központi szerződő fél közvetlenül vagy közvetve pénzügyi előnyhöz jutott a jogsértés révén, akkor a pénzbírság összegének legalább ezzel az előnnyel kell megegyeznie.

Amennyiben a központi szerződő fél által elkövetett cselekmények, illetve mulasztások által a III. mellékletben felsorolt több jogsértés is megvalósult, csak egy jogsértés után kell kiszabni bírságot, mégpedig a (2) és a (3) bekezdéssel összhangban kiszámított pénzbírságok közül a magasabbat.

25k. cikk[140]

Időszakos kényszerítő bírságok

(1) Az EÉPH-nak határozatban időszakos kényszerítő bírságot kell kiszabnia annak érdekében, hogy kötelezze:

a) a 2. szintű központi szerződő felet a jogsértés megszüntetésére, összhangban a 25q. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján hozott határozattal;

b) a 25f. cikk (1) bekezdésében említett személyt a 25f. cikk szerinti határozatban kért információk hiánytalan szolgáltatására;

c) a 2. szintű központi szerződő felet:

i. arra, hogy a 25 g. cikk szerinti határozattal elrendelt vizsgálatnak vesse alá magát és különösen, hogy hiánytalanul adja át az abban előírt nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokat vagy egyéb anyagokat, illetve pótolja és helyesbítse a vizsgálat keretében benyújtott egyéb információkat; vagy

ii. arra, hogy vesse alá magát a 25h. cikk szerinti határozattal elrendelt helyszíni ellenőrzésnek.

(2) Az időszakos kényszerítő bírságnak hatékonynak és arányosnak kell lennie. Az időszakos kényszerítő bírságot a késedelem minden egyes napja után ki kell szabni.

(3) A (2) bekezdés ellenére, az időszakos kényszerítő bírság összege az előző üzleti év átlagos napi árbevételének 3 %-a, természetes személyek esetében pedig az előző naptári évben szerzett átlagos napi jövedelem 2 %-a. Az összegeket az időszakos kényszerítő bírságot elrendelő határozatban meghatározott időponttól kezdődően kell kiszámítani.

(4) Az időszakos kényszerítő bírság az EÉPH határozatáról szóló értesítést követő legfeljebb hathónapos időtartamra szabható ki. Az említett időszak végét követően az EÉPH-nak felül kell vizsgálnia az intézkedést.

25 l. cikk[141]

Az érintett személyek meghallgatása

(1) A 25j. és a 25k. cikk szerinti, pénzbírságot vagy időszakos kényszerítő bírságot elrendelő határozat meghozatala előtt az EÉPH köteles meghallgatási lehetőséget biztosítani az eljárás alá vont személyek számára a megállapításai tekintetében. Az EÉPH csak olyan megállapításokra alapozhatja a határozatát, amelyekkel kapcsolatban az eljárás alá vont személyeknek lehetőségük volt megtenni észrevételeiket.

E bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó, ha sürgős intézkedésre van szükség a pénzügyi rendszert fenyegető súlyos és közvetlen veszély elhárítása érdekében. Ilyen esetekben az EÉPH ideiglenes határozatot fogadhat el, a határozathozatal után pedig a lehető leghamarabb biztosítania kell a meghallgatási lehetőséget az érintett személyek számára.

(2) Az eljárás alá vont személyek védekezéshez való jogát az eljárás során teljes mértékben tiszteletben kell tartani. E személyeknek jogukban áll betekinteni az EÉPH ügyiratába, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekeit. Az iratokba való betekintés joga nem terjed ki a bizalmas információkra és az EÉPH belső előkészítő dokumentumaira.

25m. cikk[142]

A pénzbírságok és az időszakos kényszerítő bírságok közzététele, jellege, behajtása és elhelyezése

(1) Az EÉPH-nak nyilvánosságra kell hoznia minden, az e rendelet 25j. és a 25k. cikke alapján kiszabott pénzbírságot és időszakos kényszerítő bírságot, kivéve, ha a nyilvánosságra hozatal súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi piacokat, vagy aránytalan károkat okozna az érintett feleknek. E közzététel a 45/2001/EK rendelet értelmében nem tartalmazhat személyes adatokat.

(2) A 25j. és a 25k. cikk alapján kiszabott pénzbírságok és időszakos kényszerítő bírságok közigazgatási jellegűek.

(3) Amennyiben az EÉPH úgy határoz, hogy nem szab ki pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot, döntéséről és annak indokairól tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és az érintett harmadik országbeli illetékes hatóságokat.

(4) A 25j. és a 25k. cikk alapján kiszabott pénzbírságok és időszakos kényszerítő bírságok végrehajtás alá vonhatók.

A végrehajtásra annak a tagállamnak vagy harmadik országnak a hatályos polgári eljárásjogi szabályai az irányadók, amelynek területén arra sor kerül.

(5) A pénzbírságok és időszakos kényszerítő bírságok összegét az Európai Unió általános költségvetése javára kell jóváírni.

25n. cikk[143]

A Bíróság általi felülvizsgálat

A Bíróság korlátlan joghatósággal rendelkezik az olyan határozatok felülvizsgálatára, amelyekben az EÉPH pénzbírságot vagy időszakos kényszerítő bírságot szabott ki. A Bíróság törölheti, csökkentheti vagy megnövelheti a kiszabott pénzbírságot vagy időszakos kényszerítő bírságot.

25o. cikk[144]

A IV. melléklet módosításai

A pénzügyi piaci fejlemények figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. melléklet módosítására vonatkozóan.

25p. cikk[145]

Az elismerés visszavonása

(1) A 25q. cikk sérelme nélkül és a következő bekezdésektől függően, az EÉPH a 25. cikk (3) bekezdésében említett hatóságokkal és szervezetekkel folytatott konzultációt követően visszavonja a 25. cikkel összhangban elfogadott elismerési határozatot, amennyiben:

a) az érintett központi szerződő fél hat hónapon belül nem élt az elismeréssel, kifejezetten lemond az elismerésről, vagy több mint hat hónapja nem végez üzleti tevékenységet;

b) az érintett központi szerződő fél hamis nyilatkozattal vagy más szabálytalan módon szerezte meg az elismerést;

c) az érintett központi szerződő fél súlyosan és rendszeresen megsértette a 25. cikkben megállapított bármely elismerési feltételt vagy e feltételek bármelyikét már nem teljesíti, és az említett bármely helyzetben a megfelelően megállapított, de legfeljebb hathónapos határidőn belül nem hozta meg az EÉPH által előírt korrekciós intézkedéseket;

d) az EÉPH nem képes ténylegesen ellátni az érintett központi szerződő féllel kapcsolatos, e rendelet szerinti feladatait, mivel a központi szerződő fél harmadik országbeli felügyeleti hatósága nem nyújtotta be az EÉPH-nak a releváns információkat vagy nem működött együtt az EÉPH-val a 25. cikk (7) bekezdésével összhangban;

e) a 25. cikk (6) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktust visszavonták vagy felfüggesztették, vagy az ahhoz csatolt feltételek bármelyike már nem teljesül.

Az EÉPH az elismerés visszavonását egy adott szolgáltatásra, tevékenységre vagy pénzügyieszköz-kategóriára is korlátozhatja.

Az elismerést visszavonó határozat hatálybalépési időpontjának meghatározásakor az EÉPH-nak törekednie kell arra, hogy minimálisra csökkentse a piaci zavarok lehetőségét, és elő kell írnia egy legfeljebb kétéves megfelelő alkalmazkodási időszakot.

(2) Az elismerésnek az e cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti visszavonása előtt az EÉPH mérlegeli a 25q. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti intézkedések alkalmazásának lehetőségét.

Ha az EÉPH megállapítja, hogy az e cikk (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának alkalmazása esetén az előírt, legfeljebb hathónapos határidőn belül nem került sor korrekciós intézkedésekre, vagy a megtett intézkedések nem megfelelők, a 25. cikk (3) bekezdésében említett hatóságokkal folytatott konzultációt követően visszavonja az elismerési határozatot.

(3) Az EÉPH indokolatlan késedelem nélkül értesíti az érintett harmadik országbeli illetékes hatóságot az elismert központi szerződő fél elismerésének visszavonására vonatkozó határozatról.

(4) Amennyiben a 25. cikk (3) bekezdésében említett valamelyik hatóság úgy véli, hogy az (1) bekezdésben foglalt valamelyik feltétel teljesül, felkérheti az EÉPH-t annak megvizsgálására, hogy az elismert központi szerződő fél tekintetében teljesülnek-e az elismerés, illetve az egy adott szolgáltatásra, tevékenységre vagy pénzügyieszköz-kategóriára vonatkozó elismerés visszavonására vonatkozó feltételek. Amennyiben az EÉPH úgy határoz, hogy az érintett központi szerződő fél elismerését nem vonja vissza, e határozatát teljeskörűen megindokolja a kérelmező illetékes hatóság számára.

25q. cikk[146]

Az EÉPH felügyeleti intézkedései

(1) Amennyiben a 25i. cikk (5) bekezdésével összhangban az EÉPH megállapítja, hogy egy 2. szintű központi szerződő fél elkövette a III. mellékletben felsorolt valamely jogsértést, egyet vagy többet meg kell hoznia az alábbi döntések közül, amelyek értelmében:

a) kötelezi a központi szerződő felet a jogsértés megszüntetésére;

b) kiszabja a 25j. cikk szerinti pénzbírságokat;

c) nyilvános közleményt ad ki;

d) a 25p. cikk alapján visszavonja a központi szerződő fél elismerését, illetve egy adott szolgáltatásra, tevékenységre vagy pénzügyieszköz-kategóriára vonatkozó elismerését.

(2) Az (1) bekezdésben említett határozatok meghozatalakor az EÉPH figyelembe veszi a jogsértés jellegét és súlyosságát, tekintettel a következő szempontokra:

a) a jogsértés időtartama és gyakorisága;

b) a jogsértés fényt derített-e súlyos vagy rendszerszintű hiányosságokra a központi szerződő fél eljárásaiban, irányítási rendszereiben vagy belső ellenőrzési mechanizmusaiban;

c) a jogsértés okozott-e vagy elősegített-e pénzügyi bűncselekményt, illetve betudható-e egyéb módon ilyen bűncselekmény a jogsértésnek;

d) a jogsértést szándékosan vagy gondatlanságból követték-e el.

(3) Az EÉPH indokolatlan késedelem nélkül értesíti az érintett központi szerződő felet az (1) bekezdés alapján elfogadott határozatokról, és közli azokat az érintett harmadik országbeli illetékes hatóságokkal és a Bizottsággal. A határozat elfogadásának időpontjától számított 10 munkanapon belül közzéteszi azt a honlapján.

Az EÉPH a határozatnak az első albekezdés szerinti közzétételekor azt is közzéteszi, hogy az érintett központi szerződő fél jogosult a határozat ellen jogorvoslattal élni, valamint adott esetben közzéteszi a jogorvoslati kérelem benyújtásának tényét, ezzel egyidejűleg közölve, hogy a jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya, valamint azt, hogy az EÉPH fellebbviteli tanácsa az 1095/2010/EU rendelet 60. cikkének (3) bekezdésével összhangban felfüggesztheti a vitatott határozat alkalmazását.

IV. CÍM

A KÖZPONTI SZERZŐDŐ FELEKKEL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK

1. FEJEZET

Szervezeti követelmények

26. cikk

Általános rendelkezések

(1) A központi szerződő felek megbízható vállalatirányítási rendszerrel rendelkeznek, amely magában foglalja a következőket: egymástól jól elhatárolt, átlátható és következetes felelősségi köröket előíró áttekinthető szervezeti felépítés, hatékony eljárások azoknak a kockázatoknak azonosítására, kezelésére, felügyeletére és jelentésére, amelyeknek a központi szerződő felek ki vannak vagy ki lehetnek téve, valamint megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokat is tartalmazó megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusok.

(2) A központi szerződő fél kellően hatékony szabályzatokat és eljárásokat fogad el az e rendeletnek való megfelelés biztosítására, ideértve vezetői és alkalmazottai megfelelését e rendelet valamennyi rendelkezésének.

(3) A központi szerződő félnek olyan szervezeti struktúrát kell fenntartania és üzemeltetnie, amely biztosítja a szolgáltatásnyújtás és a tevékenységvégzés folyamatosságát és rendes működését. A kereskedési adattár megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat alkalmaz.

(4) A központi szerződő fél világosan elválasztja egymástól a kockázatkezelési beszámolási láncot és a működésének más területei tekintetében érvényes beszámolási láncot.

(5) A központi szerződő fél olyan javadalmazási politikát fogad el, hajt végre és tart fenn, amely elősegíti a hatékony és eredményes kockázatkezelést, és nem hoz létre a kockázati standardok enyhítése irányába ható ösztönzőket.

(6) A központi szerződő fél az általa nyújtott szolgáltatások és végzett tevékenységek komplexitásának, változatosságának és jellegének kezelésére alkalmas információtechnológiai rendszereket tart fenn a szigorú biztonsági standardok, valamint a kezelt információk integritásának és bizalmas jellegének biztosítása érdekében.

(7) A központi szerződő fél nyilvánosan és ingyenesen hozzáférhetővé teszi az irányítási rendszerét, a rá irányadó szabályokat és a klíringtagság felvételi kritériumait.

(8)[147] A központi szerződő fél gyakori független audit tárgyát képezi. Ezen auditok eredményét továbbítják az igazgatóságnak, és hozzáférhetővé teszik az illetékes hatóság számára.

(9) E cikk következetes alkalmazása érdekében az EÉPH a KBER tagjaival folytatott konzultációt követően kidolgozza az (1)-(8) bekezdésben említett szabályok és irányítási rendszer minimális tartalmát meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkének megfelelő elfogadására.

27. cikk

Felsővezetés és igazgatóság

(1) A központi szerződő fél stabil és prudens irányításának biztosítása érdekében a központi szerződő fél felső vezetésének kellően jó hírnévvel és elegendő tapasztalattal kell rendelkeznie.

(2) A központi szerződő fél igazgatósága tagjainak legalább egyharmada, de minimum két fő független tag. A klíringtagok ügyfeleinek képviselőit meg kell hívni a 38. és 39. cikk hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatos igazgatósági ülésekre. Az igazgatóság független és más, nem ügyvezető funkciót betöltő tagjainak díjazása nem köthető a központi szerződő fél üzleti teljesítményéhez.

A központi szerződő fél igazgatóságának tagjai, beleértve a független igazgatósági tagokat is, kellően jó hírnévvel és megfelelő tapasztalattal rendelkeznek a pénzügyi szolgáltatások, a kockázatkezelés és az elszámolási szolgáltatások terén.

(3) A központi szerződő fél világosan meghatározza az igazgatóság feladatait és felelősségi körét, és az illetékes hatóság és az ellenőrök rendelkezésére bocsátja az igazgatósági ülések jegyzőkönyveit.

28. cikk

Kockázatkezelési bizottság

(1) A központi szerződő fél klíringtagokból, független igazgatósági tagokból és ügyfeleinek képviselőiből álló kockázatkezelési bizottságot hoz létre. A kockázatkezelési bizottság szavazati jog biztosítása nélkül meghívhatja üléseire a központi szerződő fél alkalmazottait és független külső szakértőket. Az illetékes hatóságok szavazati jog nélkül részt vehetnek a kockázatkezelési bizottság ülésein, és tájékoztatást kapnak a kockázatkezelési bizottság tevékenységeiről és határozatairól. A kockázatkezelési bizottság által adott tanácsnak teljesen függetlennek kell lennie a központi szerződő fél vezetésének közvetlen befolyásától. A kockázatkezelési bizottságban egyik képviselői csoport sem rendelkezik többséggel.

(2) A központi szerződő fél világosan meghatározza a kockázatkezelési bizottság megbízatását, a függetlenségét biztosító irányítási intézkedéseket, az operatív eljárásokat, a felvételi kritériumokat, valamint a tagok megválasztásának mechanizmusát. Az irányítási intézkedések nyilvánosan hozzáférhetők, és meghatározzák legalább a következőket: a kockázatkezelési bizottság elnökletét egy független igazgatósági tag látja el, a bizottság közvetlenül az igazgatóságnak tartozik beszámolni, és rendszeresen ülésezik.

(3)[148] A kockázatkezelési bizottság bármely olyan intézkedés kapcsán tanáccsal látja el az igazgatóságot, amely hatással lehet a központi szerződő fél kockázatkezelésére, például a kockázati modell, a nemteljesítési eljárások, a klíringtagok felvételére vonatkozó kritériumok vagy az új eszközkategóriák elszámolásának számottevő változása vagy funkciók kiszervezése esetén. A kockázatkezelési bizottság kellő időben tájékoztatja az igazgatóságot a központi szerződő fél alkalmazkodóképességét érintő bármely új kockázatról. A központi szerződő fél napi működéséhez nincs szükség a kockázatkezelési bizottsággal való konzultációra. Vészhelyzetben észszerű erőfeszítéseket kell tenni a kockázatkezelési bizottsággal való konzultációra a központi szerződő fél kockázatkezelésére hatást gyakorló fejleményekről, többek között a klíringtagoknak a központi szerződő féllel szembeni kitettségei és a más központi szerződő felekkel fennálló kölcsönös függőségi viszonyok szempontjából releváns fejleményekről.

(4) A kockázatkezelési bizottság tagjait - az illetékes hatóság megfelelő tájékoztatáshoz való jogának sérelme nélkül - titoktartási kötelezettség terheli. Amennyiben a kockázatkezelési bizottság elnöke megállapítja valamely tag adott üggyel kapcsolatban fennálló tényleges vagy potenciális összeférhetetlenségét, az a tag nem szavazhat az adott ügyben.

(5)[149] A központi szerződő fél haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságot és a kockázatkezelési bizottságot minden olyan döntésről, amelyben az igazgatóság nem követi a kockázatkezelési bizottság tanácsát, és megindokolja az ilyen döntést. A kockázatkezelési bizottság vagy a kockázatkezelési bizottság bármely tagja tájékoztathatja az illetékes hatóságot minden olyan területről, amelyen megítélése szerint nem követték a kockázatkezelési bizottság tanácsát.

29. cikk

Nyilvántartás

(1) A központi szerződő fél legalább tíz éven keresztül megőrzi a nyújtott szolgáltatásokról és végzett tevékenységekről készült adatokat, hogy lehetővé tegye az illetékes hatóság számára annak ellenőrzését, hogy a központi szerződő fél megfelel-e e rendeletnek.

(2) A központi szerződő fél valamely ügylet lezárását követően legalább tíz évig megőriz minden, az általa feldolgozott ügyletre vonatkozó információt. Ez az információ lehetővé teszi legalább a tranzakciók eredeti, a központi szerződő fél általi elszámolást megelőző feltételeinek azonosítását.

(3) A központi szerződő fél az illetékes hatóság, az EÉPH és a KBER érintett tagjainak kérésére utóbbiak rendelkezésére bocsátja az (1) és (2) bekezdésben említett feljegyzéseket és információkat, továbbá - a tranzakció végrehajtásának helyszínétől függetlenül - az elszámolt ügyletek pozíciójára vonatkozó minden információt.

(4) E cikk következetes alkalmazása érdekében az EÉPH kidolgozza az (1)-(3) bekezdésben említett megőrzendő feljegyzésekben és információkban foglalt adattartalmat meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkének megfelelő elfogadására.

(5) Az (1) és (2) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH kidolgozza a megőrzendő feljegyzések és információk formátumának meghatározására irányuló végrehajtás-technikai standardok tervezetét.

Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezetet 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelő elfogadására.

30. cikk

Minősített részesedéssel rendelkező részvényesek és tagok

(1) Az illetékes hatóságok mindaddig nem adnak ki engedélyt a központi szerződő felek számára, amíg nem kapnak tájékoztatást a minősített részesedéssel rendelkező közvetlen vagy közvetett részvényesek vagy tagok kilétéről, legyenek akár természetes vagy jogi személyek, és arról, hogy milyen mértékű tulajdonrésszel rendelkeznek.

(2) Az illetékes hatóság elutasítja a központi szerződő fél engedélyének kiadását, amennyiben úgy véli, hogy a központi szerződő félben minősített részesedéssel rendelkező részvényesek és tagok nem alkalmasak a központi szerződő fél stabil és prudens irányítására vonatkozó követelmények teljesítésére.

(3) Amennyiben szoros kapcsolat áll fenn a központi szerződő fél és más természetes vagy jogi személyek között, az illetékes hatóság kizárólag akkor adja meg az engedélyt, ha az ilyen kapcsolatok nem akadályozzák az illetékes hatóság felügyeleti funkcióinak hatékony gyakorlását.

(4) Amennyiben az (1) bekezdésben említett személyek a központi szerződő fél megbízható és körültekintő irányítására károsan ható befolyást gyakorolnak, az illetékes hatóság meghozza a megfelelő intézkedéseket a helyzet megszüntetésére, ami kiterjedhet a központi szerződő fél engedélyének visszavonására is.

(5) Az illetékes hatóság megtagadja az engedélyezést, amennyiben valamely harmadik országnak a központi szerződő féllel szoros kapcsolatban álló egy vagy több természetes vagy jogi személyre irányadó törvényei, rendeletei vagy közigazgatási rendelkezései, vagy az ilyen jogszabályok érvényesítésének nehézségei akadályozzák az illetékes hatóság felügyeleti funkcióinak hatékony ellátását.

31. cikk

Az illetékes hatóságok tájékoztatása

(1) A központi szerződő fél a vezetőségében bekövetkező minden változásról tájékoztatja illetékes hatóságát, és rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amely a 27. cikk (1) bekezdésének és a 27. cikk (2) bekezdése második albekezdésének való megfelelés megítéléséhez szükséges.

Amennyiben az igazgatóság valamely tagjának viselkedése káros hatást gyakorolhat a központi szerződő fél megbízható és körültekintő irányítására, az illetékes hatóság meghozza a megfelelő intézkedéseket, amelyek kiterjedhetnek az adott tag igazgatóságból való eltávolítására is.

(2) Minden olyan természetes vagy jogi személy, vagy együttesen eljáró ilyen személyek (a továbbiakban: a részesedést szerezni kívánó személy), aki vagy amely döntést hozott minősített részesedésnek egy központi szerződő félben való közvetlen vagy közvetett megszerzéséről vagy ilyen minősített részesedésnek egy központi szerződő félben való közvetlen vagy közvetett további növeléséről, aminek eredményeképpen szavazati jogainak vagy birtokolt tőkerészesedésének aránya elérné vagy meghaladná a 10, 20, 30 vagy 50 %-ot vagy a központi szerződő fél a leányvállalatává válna (a továbbiakban: a szándékolt részesedésszerzés), a birtokolni kívánt részesedés nagyságát és a 32. cikk (4) bekezdésében említett vonatkozó információkat először írásban bejelenti azon központi szerződő fél illetékes hatóságának, amelyben minősített részesedés megszerzésére vagy növelésére törekszik.

Minden olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely döntést hozott egy központi szerződő félben fennálló minősített részesedésének közvetlen vagy közvetett elidegenítéséről (a továbbiakban: a részesedést elidegeníteni kívánó személy), ezt a részesedés nagyságának megjelölésével először írásban bejelenti az illetékes hatóságnak. E személy hasonlóképpen bejelentést tesz az illetékes hatóságnak akkor is, ha minősített részesedésének oly mértékű csökkentéséről döntött, hogy ezáltal szavazati jogának vagy az általa birtokolt tőkerészesedésnek az aránya 10, 20, 30 vagy 50 % alá csökkenne, vagy a központi szerződő fél megszűnne leányvállalata lenni.

Az illetékes hatóság azonnal, és minden esetben e bekezdésben említett bejelentés kézhezvételét, valamint a (3) bekezdésben említett információk kézhezvételét követő két munkanapon belül írásban elismeri az átvételt a részesedést szerezni vagy elidegeníteni kívánó személy felé.

Az illetékes hatóságnak a bejelentés és a 32. cikk (4) bekezdésében említett lista alapján előírt, a bejelentéshez csatolandó valamennyi dokumentum átvétele írásos elismerésének napjától számítva legfeljebb 60 munkanap (a továbbiakban: az értékelési időszak) áll rendelkezésére a 32. cikk (1) bekezdésében előírt értékelés (a továbbiakban: az értékelés) elvégzésére.

Az illetékes hatóság az átvétel elismerésekor tájékoztatja a részesedést szerezni vagy elidegeníteni kívánó személyt az értékelési időszak lejártának időpontjáról.

(3) Az illetékes hatóság az értékelési időszak során - de az értékelési időszak ötvenedik munkanapjánál nem később - szükség esetén bármely olyan további információt bekérhet, amely szükséges az értékelés elvégzéséhez. Ezt az információkérést írásban, a szükséges pótlólagos információk megnevezésével kell megtenni.

Az illetékes hatóság általi információkérés napja és a részesedést szerezni kívánó személy arra adott válaszának átvétele közötti időszakban az értékelési időszakot meg kell szakítani. A megszakítás nem tarthat tovább húsz munkanapnál. Az illetékes hatóság bármely - az információ kiegészítését vagy pontosítását szolgáló - további kéréséről szabad mérlegelése szerint dönt, ez azonban nem járhat az értékelési időszak megszakításával.

(4) Az illetékes hatóság a (3) bekezdés második albekezdésében említett megszakítást legfeljebb 30 munkanapra meghosszabbíthatja, amennyiben a részesedést szerezni vagy elidegeníteni kívánó személy:

a) székhelye az Unión kívül található vagy az Unión kívüli szabályozás alá tartozik;

b) olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely nem tartozik e rendelet, a 73/239/EGK irányelv, az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosításokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1992. június 18-i 92/49/EGK tanácsi irányelv (30) vagy a 2002/83/EK, a 2003/41/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK, a 2006/48/EK, a 2009/65/EK vagy a 2011/61/EU irányelv szerinti felügyelet hatálya alá.[150]

(5) Ha az illetékes hatóság az értékelés befejezésekor a szándékolt részesedésszerzés ellenzéséről dönt, erről két munkanapon belül és az értékelési időszakot nem meghaladva írásban értesíti a részesedést szerezni kívánó személyt, megadva a döntés indokait. Az illetékes hatóság erről értesíti a 18. cikkben említett kollégiumot. A nemzeti jog függvényében, a részesedést szerezni kívánó személy kérésére egy, a döntés indokait megfelelően tartalmazó nyilatkozatot a nyilvánosság számára hozzáférhetővé lehet tenni. A tagállamok mindazonáltal lehetővé tehetik az illetékes hatóság számára, hogy ezt a közzétételt a részesedést szerezni kívánó személy kérése nélkül is megtegye.

(6) Ha az illetékes hatóság az értékelési időszakon belül nem ellenzi írásban a szándékolt részesedésszerzést, akkor azt jóváhagyottnak kell tekinteni.

(7) Az illetékes hatóság megszabhatja a szándékolt részesedésszerzés végrehajtásának maximális időtartamát, és azt adott esetben meghosszabbíthatja.

(8) A szavazati jogok vagy tőkerészesedés közvetlen vagy közvetett megszerzése tekintetében a tagállamok nem szabhatnak meg az illetékes hatóságnak történő bejelentésre vagy az általa történő jóváhagyásra vonatkozó, az e rendeletben megállapítottnál szigorúbb követelményeket.

32. cikk

Értékelés

(1) A 31. cikk (2) bekezdésében előírt bejelentés és a 31. cikk (3) bekezdésében említett információ értékelésekor az illetékes hatóság - a részesedésszerzés tárgyát képező központi szerződő fél stabil és prudens irányítása érdekében és a részesedést szerezni kívánó személynek a központi szerződő félre gyakorolt valószínűsíthető befolyását figyelembe véve - az alábbiak alapján értékeli a részesedést szerezni kívánó személy alkalmasságát és a szándékolt részesedésszerzés pénzügyi megalapozottságát:

a) a részesedést szerezni kívánó személy jó hírneve és megfelelő pénzügyi helyzete;

b) a szándékolt részesedésszerzést követően a központi szerződő fél üzleti tevékenységét irányító bármely személy jó hírneve és tapasztalata;

c) képes lesz-e a központi szerződő fél továbbra is megfelelni az e rendeletben foglaltaknak;

d) a szándékolt részesedésszerzése alapján feltételezhető, hogy pénzmosást vagy terrorizmusfinanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni a 2005/60/EK irányelv 1. cikke értelmében, vagy hogy a szándékolt részesedésszerzés növelheti ennek kockázatát.

A részesedést szerezni kívánó személy megfelelő pénzügyi helyzetének értékelése során az illetékes hatóság különös figyelmet fordít a részesedésszerzés tárgyát képező központi szerződő fél által folytatott és tervezett üzleti tevékenység típusára.

Annak értékelése során, hogy a központi szerződő fél képes-e megfelelni e rendeletnek, az illetékes hatóság különös figyelmet fordít arra, hogy azon csoport struktúrája, amelynek a központi szerződő fél részévé válik, lehetővé teszi-e a felügyeleti jogkör hatékony gyakorlását, az információk illetékes hatóságok közötti hatékony cseréjét, valamint a felelősségi körök illetékes hatóságok közötti megosztását.

A 19. cikk szerinti kollégiumnak véleményt kell nyilvánítania az illetékes hatóságnak a 31. cikk (2) bekezdésében előírt értesítéssel és a 31. cikk (3) bekezdésében említett információval kapcsolatos értékeléséről.[151]

(2) Az illetékes hatóságok csak akkor ellenezhetik a szándékolt részesedésszerzést, ha erre az (1) bekezdésben meghatározott kritériumok alapján okuk van, vagy ha a részesedést szerezni kívánó személy által szolgáltatott információ nem teljes.

(3) A tagállamok nem szabhatnak előzetes feltételeket a megszerzendő részesedés nagysága tekintetében, és nem engedélyezhetik illetékes hatóságaik számára a szándékolt részesedésszerzésnek a piac gazdasági igényei alapján való vizsgálatát.

(4) A tagállamok közzéteszik az értékeléshez szükséges és a 31. cikk (2) bekezdésében említett bejelentés időpontjában az illetékes hatóságok számára nyújtandó információk listáját. A kért információknak meg kell felelniük a részesedést szerezni kívánó személy és a szándékolt részesedésszerzés jellegének, és azokkal arányosnak kell lenniük. A tagállamok nem követelhetnek meg olyan információt, amely a prudenciális értékelés szempontjából lényegtelen.

(5) A 31. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében foglaltaktól függetlenül, amennyiben ugyanazon központi szerződő fél tekintetében kettő vagy több, minősített részesedés szerzésére vagy növelésére vonatkozó szándékról érkezik bejelentés az illetékes hatósághoz, úgy az utóbbi a részesedést szerezni kívánó személyeket megkülönböztetéstől mentes módon kezeli.

(6) Az érintett illetékes hatóságok az értékeléskor egymással szorosan együttműködnek, amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy az alábbiak egyike:

a) másik központi szerződő fél, más tagállamban engedélyezett hitelintézet, életbiztosító, biztosító, viszontbiztosító, befektetési vállalkozás, piacműködtető, értékpapírkiegyenlítésirendszer-működtető, ÁÉKBV-kezelő társaság vagy alternatívbefektetésialap-kezelő;

b) másik központi szerződő fél, más tagállamban engedélyezett hitelintézet, életbiztosító, biztosító, viszontbiztosító, befektetési vállalkozás, piacműködtető, értékpapírkiegyenlítésirendszer-működtető, ÁÉKBV-kezelő társaság vagy alternatívbefektetésialap-kezelő anyavállalata;

c) másik központi szerződő felet, más tagállamban engedélyezett hitelintézetet, életbiztosító, biztosító, viszontbiztosító, befektetési vállalkozást, piacműködtetőt, értékpapírkiegyenlítésirendszer-működtetőt, ÁÉKBV-kezelő társaságot vagy alternatívbefektetésialap-kezelőt ellenőrző természetes vagy jogi személy.

(7) Az illetékes hatóságok indokolatlan késedelem nélkül egymás rendelkezésére bocsátanak minden - az értékelés szempontjából alapvető vagy releváns - információt. Az illetékes hatóságok a releváns információkat kérésre, az alapvető információkat pedig saját kezdeményezésükre közlik egymással. A szándékolt részesedésszerzés tárgyát képező központi szerződő felet engedélyező illetékes hatóság határozatában utalni kell a részesedést szerezni kívánó személyért felelős illetékes hatóság részéről kinyilvánított bármely véleményre vagy fenntartásra.

33. cikk

Összeférhetetlenség

(1) A központi szerződő fél hatékony, írásban rögzített szervezeti és adminisztratív szabályokat vezet be és működtet a közötte (ideértve vezetőit, alkalmazottait, valamint a szoros kapcsolat révén hozzá közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó más személyeket) és klíringtagjai vagy azoknak a központi szerződő fél számára ismert ügyfelei között felmerülő potenciális összeférhetetlenségek azonosítására és kezelésére. A lehetséges összeférhetetlenségek feloldása érdekében megfelelő eljárásokat tart fenn és alkalmaz.

(2) Amennyiben a központi szerződő fél összeférhetetlenség kezelésére szolgáló szervezeti vagy adminisztratív intézkedései nem tudják kellő megbízhatósági szinten elkerülni a klíringtagok vagy azok ügyfelei érdeksérülésének kockázatát, a központi szerződő fél, mielőtt újabb tranzakciókat fogadna el az adott klíringtagtól, világosan tudomására hozza az összeférhetetlenség általános jellegét vagy forrását. Amennyiben a központi szerződő fél előtt ismert az ügyfél, úgy értesíti az ügyfelet és azt a klíringtagot, amelyhez az érintett ügyfél tartozik.

(3) Amennyiben a központi szerződő fél anya- vagy leányvállalat, az írásos szabályoknak figyelembe kell venniük minden olyan körülményt, amelyről a központi szerződő félnek tudomása van vagy tudomása kellene, hogy legyen, és amely a központi szerződő féllel anya- vagy leányvállalati kapcsolatban lévő más vállalkozások struktúrájából vagy üzleti tevékenységéből adódóan összeférhetetlenséget eredményezhet.

(4) Az (1) bekezdéssel összhangban létrehozott írásos szabályok tartalmazzák:

a) azokat a körülményeket, amelyek egy vagy több klíringtag vagy ügyfél érdekei sérülésének lényeges kockázatát magában hordozó összeférhetetlenséget eredményeznek vagy eredményezhetnek;

b) az összeférhetetlenségek kezeléséhez követendő eljárásokat és hozandó intézkedéseket.

(5) A központi szerződő fél minden ésszerű lépést megtesz a rendszereiben tárolt információkkal való bárminemű visszaélés megelőzésére, és megakadályozza ezen információk más üzleti tevékenységekhez való felhasználását. A központi szerződő félnél nyilvántartott bizalmas információkat nem használhatják fel kereskedelmi célra más, a központi szerződő féllel anya- vagy leányvállalati kapcsolatban lévő természetes vagy jogi személyek, kivéve azon ügyfél előzetes írásbeli engedélyével, amelyre a bizalmas információ vonatkozik.

34. cikk

Az üzletmenet folytonossága

(1) A központi szerződő fél megfelelő üzletmenet-folytonossági politikát és vészhelyzet esetére helyreállítási tervet dolgoz ki, hajt végre és tart fenn, amelynek célja a központi szerződő fél funkcióinak megőrzése, a műveletek időben történő helyreállítása, valamint kötelezettségeinek teljesítése. A terv lehetővé teszi legalább a fennakadás bekövetkezésekor folyamatban lévő valamennyi tranzakció helyreállítását, hogy a központi szerződő fél biztonsággal folytatni tudja működését, és a tervezett időben le tudja zárni az ügyleteket.

(2) A központi szerződő fél olyan megfelelő eljárást hoz létre, hajt végre és tart fenn, amely biztosítja az ügyfél és a klíringtagok eszközeinek és pozícióinak időben történő és szabályos elszámolását vagy átruházását, amennyiben a 20. cikk szerinti határozatnak megfelelően visszavonják az engedélyt.

(3) E cikk következetes alkalmazása érdekében az EÉPH a KBER tagjaival folytatott konzultációt követően kidolgozza az üzletmenet-folytonossági terv, valamint a vészhelyzeti helyreállítási terv minimális tartalmát és előírásait meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkének megfelelő elfogadására.

35. cikk

Kiszervezés

(1) Amennyiben a központi szerződő fél kiszervez egyes működéséhez kapcsolódó feladatokat, szolgáltatásokat vagy tevékenységeket, teljes mértékben felelős marad az e rendelet értelmében fennálló valamennyi kötelezettségének teljesítéséért, és folyamatosan megfelel a következő feltételeknek:

a) a kiszervezés nem eredményezi a felelősség átruházását;

b) a központi szerződő félnek a klíringtagjaival, illetve adott esetben azok ügyfeleivel való kapcsolata és az azokkal szembeni kötelezettségei nem módosulnak;

c) a központi szerződő fél engedélyezésének feltételei ténylegesen nem változnak;

d) a kiszervezés nem akadályozza a felügyeleti és ellenőrzési funkciók gyakorlását, így a megbízás teljesítéséhez szükséges bármilyen releváns információkhoz való helyszíni hozzáférést sem;

e) a kiszervezés nem fosztja meg a központi szerződő felet a kockázatok kezeléséhez szükséges rendszerektől és kontrollmechanizmusoktól;

f) a szolgáltató olyan üzletmenet-folytonossági követelményeket vezet be, amelyek egyenértékűek azokkal, amelyeket a központi szerződő félnek e rendelet értelmében teljesítenie kell;

g) a központi szerződő fél megtartja a nyújtott szolgáltatások minőségének, valamint a szolgáltató szervezeti és tőkemegfelelésének értékeléséhez, továbbá a kiszervezett funkciók hatékony felügyeletéhez és a kiszervezéshez kapcsolódó kockázatok kezeléséhez szükséges szakértelmet és erőforrásokat, és folyamatosan felügyeli e feladatokat és kezeli e kockázatokat;

h) a központi szerződő fél közvetlen hozzáféréssel rendelkezik a kiszervezett feladatok releváns információihoz;

i) a szolgáltató együttműködik az illetékes hatósággal a kiszervezett tevékenységek vonatkozásában;

j) a szolgáltató biztosítja a központi szerződő félhez, annak klíringtagjaihoz és ügyfeleihez kapcsolódó valamennyi bizalmas információ védelmét, vagy - amennyiben a szolgáltató székhelye harmadik országban található - garantálja, hogy az érintett harmadik ország adatvédelmi normái vagy az érintett felek közötti megállapodásban részletezett adatvédelmi normák egyenértékűek az Unióban hatályos adatvédelmi normákkal.

A kockázatkezeléshez kapcsolódó fontosabb tevékenységeket a központi szerződő fél nem szervezheti ki, kivéve, ha azt az illetékes hatóság jóváhagyja. A 19. cikk szerinti kollégiumnak véleményt kell nyilvánítania az illetékes hatóság határozatáról.[152]

(2) Az illetékes hatóság előírja a központi szerződő fél számára a szolgáltató és saját jogainak és kötelezettségeinek elkülönítését és írásbeli megállapodásban való világos rögzítését.

(3) A központi szerződő fél kérésre rendelkezésre bocsát minden olyan információt, amelyre az illetékes hatóságnak szüksége van ahhoz, hogy értékelni tudja a kiszervezett tevékenységek e rendeletnek való megfelelését.

2. FEJEZET

Az üzletvitel szabályai

36. cikk

Általános rendelkezések

(1) A központi szerződő fél klíringtagjainak és adott esetben azok ügyfeleinek történő szolgáltatásnyújtás során tisztességesen és szakszerűen jár el, a klíringtagok és az ügyfelek érdekeivel, valamint a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban.

(2) A központi szerződő fél hozzáférhető, átlátható és tisztességes szabályokkal rendelkezik a panaszok időben történő kezeléséhez.

37. cikk

Részvételi követelmények

(1) A központi szerződő fél a kockázatkezelési bizottság 28. cikk (3) bekezdése szerinti tanácsai alapján - adott esetben elszámolt terméktípusonként - meghatározza a belépésre jogosult klíringtagok kategóriáit és a jogosultsági kritériumokat. E kritériumok a központi szerződő félben való részvételi lehetőség nyílt és méltányos biztosítása érdekében megkülönböztetésmentesek, átláthatók és objektívek, és biztosítják, hogy a klíringtagok elegendő pénzügyi forrással és működési kapacitással rendelkezzenek a központi szerződő félben való részvételből fakadó követelmények teljesítéséhez. A részvételt korlátozó kritériumok csak annyiban engedélyezhetők, amennyiben azok célja a központi szerződő fél kockázatának kézben tartása.

(2) A központi szerződő fél biztosítja az (1) bekezdésben említett kritériumok folyamatos teljesülését, és kellő időben hozzáfér az értékelés szempontjából lényeges információkhoz. A központi szerződő fél legalább évente egyszer átfogó felülvizsgálatot tart az e cikk klíringtagjai általi teljesítésére vonatkozóan.

A központi szerződő fél tájékoztatja az illetékes hatóságot bármely klíringtagjának a kockázati profilja tekintetében bekövetkező bármely jelentős negatív fejleményről, amelyet a központi szerződő félnek az első albekezdésben említett értékelése vagy bármely egyéb, hasonló következtetéssel járó értékelés során állapítottak meg, beleértve a bármely klíringtag által a központi szerződő félre nézve képviselt kockázat olyan fokozódását is, amely a központi szerződő fél megítélése szerint potenciálisan nemteljesítési eljáráshoz vezethet.[153]

(3) A tranzakciók elszámolását ügyfeleik nevében végző klíringtagok rendelkeznek az e tevékenység elvégzéséhez szükséges pótlólagos pénzügyi forrásokkal és működési kapacitással. A központi szerződő fél klíringtagokra vonatkozó szabályainak lehetővé kell tennie azt, hogy alapvető lényegi információkat gyűjtsön az ügyfélnek nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos jelentős kockázati koncentrációk azonosítása, nyomon követése és kezelése céljából. A klíringtagok kérésre tájékoztatják a központi szerződő felet arról, hogy milyen kritériumok és szabályok mellett teszik lehetővé ügyfeleik számára a központi szerződő fél szolgáltatásainak igénybevételét. Továbbra is a klíringtagok felelősek annak biztosításáért, hogy az ügyfelek eleget tegyenek kötelezettségeiknek.

(4) A központi szerződő fél objektív és átlátható eljárásokkal rendelkezik azon klíringtagok felfüggesztésére és rendes kizárására, amelyek már nem teljesítik az (1) bekezdésben említett kritériumokat.

(5) A központi szerződő fél csak akkor tagadhatja meg az (1) bekezdésben említett kritériumokat teljesítő klíringtag számára a részvételt, ha döntését írásban kellően megindokolja, és azt átfogó kockázatelemzésre alapozza.

(6) A központi szerződő fél konkrét többletkövetelményeket támaszthat a klíringtagokkal szemben, ilyen többek között a nemteljesítő klíringtag pozíciójának árverésén való részvétel. A többletkövetelményeknek a klíringtag által viselt kockázattal arányosnak kell lennie, és nem korlátozhat egyes klíringtag-kategóriákat a részvétel lehetőségében.

38. cikk

Átláthatóság

(1) A központi szerződő fél és klíringtagjai nyilvánosságra hozzák az általuk nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó árakat és díjakat. Külön-külön hozzák nyilvánosságra az egyes szolgáltatások és funkciók árait és díjait, beleértve az árengedményeket és pénzvisszatérítéseket, valamint e kedvezmények igénybevételének feltételeit. A központi szerződő fél lehetővé teszi klíringtagjai és adott esetben azok ügyfelei számára az általa nyújtott szolgáltatások külön-külön történő igénybevételét.

A központi szerződő fél külön számolja el az általa nyújtott szolgáltatások költségeit és bevételeit, és ezeket az adatokat közli az illetékes hatósággal.

(2) A központi szerződő fél tájékoztatja a klíringtagokat és az ügyfeleket a nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó kockázatokról.

(3) A központi szerződő fél ismerteti klíringtagjaival és illetékes hatóságával a klíringtagokkal szembeni nap végi kitettség kiszámításához használt árinformációkat.

A központi szerződő fél összesített alapon nyilvánosságra hozza az egyes eszközkategóriák esetében az elszámolt tranzakciók volumenét, amelyeket a közös szerződő fél összesítve számolt el.

(4) A központi szerződő fél nyilvánossá teszi a harmadik felekkel való kapcsolattartásban általa használt tartalmi és üzenetformátumokra vonatkozó kommunikációs protokollokkal kapcsolatos működési és technikai követelményeket, beleértve a 7. cikkben említetteket is.

(5) A központi szerződő fél nyilvánosságra hozza, ha a klíringtagok megsértik a 37. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokat és az e cikk (1) bekezdésében rögzített követelményeket, kivéve, ha az illetékes hatóság az EÉPH-val folytatott konzultációt követően úgy ítéli meg, hogy a közzététel fenyegetné a pénzügyi stabilitást vagy piacba vetett bizalmat, súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi piacokat, vagy aránytalan károkat okozna az érintett feleknek.

(6)[154] A központi szerződő félnek a klíringtagok rendelkezésére kell bocsátania egy szimulációs eszközt, amely lehetővé teszi számukra aközponti szerződő fél által új ügylet elszámolásakor adott esetben bekért további alapletét összegének bruttó alapú meghatározását. Az eszközhöz csak biztonságos hozzáféréssel szabad hozzáférést biztosítani, és a szimuláció eredményei nem kötelező erejűek.

(7)[155] A központi szerződő félnek tájékoztatnia kell a klíringtagokat az általa alkalmazott alapletétmodellekről. E tájékoztatásnak:

a) világosan ismertetnie kell az alapletétmodell kialakítását és működésének módját;

b) világosan ismertetnie kell az alapletétmodell főbb feltételezéseit és korlátait, valamint azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén az említett feltevések már nem érvényesek;

c) dokumentáltnak kell lennie.

(8)[156] A központi szerződő fél klíringtagjai egyértelműen tájékoztatják meglévő és potenciális ügyfeleiket azokról az esetleges veszteségekről vagy egyéb költségekről, amelyeket a központi szerződő fél működési szabályzata szerinti nemteljesítés-kezelési eljárások és veszteség- és pozícióelosztó megállapodások alkalmazásának eredményeként viselhetnek, beleértve a kompenzáció típusát is, amelyet a 48. cikk (7) bekezdésére tekintettel kaphatnak. Az ügyfeleknek kellően részletes információt kell adni annak biztosítása érdekében, hogy megértsék a legrosszabb esetben keletkező veszteségeket vagy egyéb költségeket, amelyek rájuk hárulhatnak, ha a központi szerződő fél helyreállítási intézkedéseket hajt végre.

39. cikk

Elkülönítés és hordozhatóság

(1) A központi szerződő fél olyan elkülönített nyilvántartást és számlákat vezet, amelyek mindenkor és késedelem nélkül lehetővé teszik számára a nála vezetett számlákon a klíringtagok javára tartott eszközök és pozíciók egyértelmű megkülönböztetését a más klíringtagok javára tartott eszközöktől és pozícióktól, valamint a saját eszközeitől.

(2) A központi szerződő fél kérésre olyan elkülönített nyilvántartást és számlákat vezet, amelyek lehetővé teszik minden klíringtag számára a központi szerződő félnél vezetett számlákon e klíringtag eszközeinek és pozícióinak egyértelmű megkülönböztetését a klíringtag ügyfelei javára tartott eszközöktől és pozícióktól (a továbbiakban: gyűjtőszámlás elkülönítés).

(3) A központi szerződő fél köteles olyan elkülönített nyilvántartás- és számlavezetést kínálni, amellyel minden klíringtag számára lehetővé válik a központi szerződő félnél vezetett számlákon az ügyfél javára tartott eszközök és pozíciók egyértelmű megkülönböztetése a más ügyfelek javára tartott eszközöktől és pozícióktól (a továbbiakban: egyéni ügyfél-elkülönítés). A központi szerződő fél kérésre biztosítja a klíringtagok részére a lehetőséget, hogy több számlát nyissanak saját nevükön vagy ügyfeleik nevén.

(4) A klíringtag olyan egymástól elkülönített nyilvántartásokat és számlákat vezet, amelyek lehetővé teszik mind a központi szerződő félnél vezetett számlákon, mind a saját számláin az ügyfelei javára a központi szerződő félnél tartott eszközök és pozíciók elkülönítését a sajátjaiktól.

(5) A klíringtag biztosítja ügyfeleinek a választási lehetőséget legalább a gyűjtőszámlás elkülönítés és az egyéni ügyfél-elkülönítés között, és tájékoztatja őket az egyes választási lehetőségek (7) bekezdés szerinti költségeiről és védelmi szintjéről. Az ügyfél írásban erősíti meg választását.

(6) Ha az ügyfél az egyéni ügyfél-elkülönítést választja, az ügyfélre vonatkozó követelményen túli biztosítéktöbbletet is a központi szerződő félnél kell elhelyezni, és meg kell különböztetni a többi ügyfél, illetve klíringtag biztosítékaitól, továbbá nem szabad kitenni a más számlákon vezetett pozíciókhoz kapcsolódó veszteségeknek.

(7) A központi szerződő felek és a klíringtagok nyilvánossá teszik az általuk biztosított egyes elkülönítési szinteknek megfelelő védelmi szintet és költségeket, és e szolgáltatásokat ésszerű kereskedelmi feltételekkel nyújtják. Az elkülönítés különböző szintjeinek részletezésekor ki kell térni a felkínált elkülönítés adott szintjeinek jogkövetkezményeire, beleértve az adott joghatóság alkalmazandó fizetésképtelenségi jogszabályairól szóló tájékoztatást is.

(8) A központi szerződő félnek használati joga van értékpapírokból álló pénzügyi biztosítékról szóló megállapodás keretében beszedett biztosítékokhoz, illetve a garanciaalapba e megállapodás keretében beszedett hozzájárulásokhoz, a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló, 2002. június 6-i 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (31) 2. cikke (1) bekezdése c) pontjának értelmében, amennyiben működési szabályai rendelkeznek e megállapodás alkalmazásáról. A klíringtag írásban erősíti meg a működési szabályok elfogadását. A központi szerződő fél nyilvánosságra hozza e használati jogát, amelyet a 47. cikkel összhangban kell gyakorolni.[157]

(9) A központi szerződő félnél a számlákon az eszközök és pozíciók elkülönítésére vonatkozó követelmény akkor teljesül, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

a) az eszközök és a pozíciók külön számlákon vannak nyilvántartva;

b) nem lehetséges a különböző számlákon nyilvántartott pozíciók nettósítása;

c) a valamely számlán nyilvántartott pozíciók fedezetéül szolgáló eszközök nincsenek kitéve más számlán nyilvántartott pozíciókhoz kapcsolódó veszteségeknek.

(10) Az eszköz olyan biztosítékeszközt jelent, amelyet pozíciók fedezetéül tartanak, és magában foglalja az e biztosítékkal egyenértékű eszközök átruházásához fűződő jogot, illetve a biztosítékeszközök értékesítéséből származó esetleges bevételeket, de nem foglalja magában a garanciaalaphoz való hozzájárulásokat.

(11)[158] A tagállamok nemzeti fizetésképtelenségi jogszabályai nem akadályozhatják meg, hogy valamely központi szerződő fél a 48. cikk (5), (6) és (7) bekezdésével összhangban járjon el az e cikk (2)–(5) bekezdésében említett számlákon nyilvántartott eszközök és pozíciók tekintetében.

3. FEJEZET

Prudenciális követelmények

40. cikk

Kitettségkezelés

A központi szerződő fél közel valós időben méri és értékeli az egyes klíringtagokkal és adott esetben más olyan központi szerződő felekkel szembeni likviditási és hitelkockázatát, amelyekkel interoperabilitási megállapodást kötött. A központi szerződő fél kellő időben és megkülönböztetésmentes módon fér hozzá az érintett árazási adatforrásokhoz, hogy hatékonyan mérni tudja kitettségét. Ezt ésszerű költségalapon kell elvégezni.

41. cikk

Biztosítéki követelmények

(1) A központi szerződő fél a hitelkockázati kitettség korlátozására biztosítékot ír elő, hív le és gyűjt be a klíringtagoktól és adott esetben az interoperabilitási megállapodással rendelkező központi szerződő felektől. E biztosítékoknak elegendőnek kell lenniük azon potenciális kockázatok fedezésére is, amelyek a központi szerződő fél becslése szerint az érintett pozíciók lezárásáig felmerülhetnek. A biztosítéknak elegendőnek kell lennie a kitettség megfelelő időszak alatti változásainak legalább 99 %-ából eredő veszteségek fedezésére, és biztosítania kell, hogy a központi szerződő fél legalább napi szinten teljes egészében biztosítékeszközzel fedezze kitettségét valamennyi klíringtagjával, és adott esetben azon központi szerződő felekkel, amelyekkel interoperabilitási megállapodást kötött. A központi szerződő fél rendszeresen nyomon követi és szükség esetén felülvizsgálja biztosítékszintjét annak érdekében, hogy az tükrözze az aktuális piaci feltételeket, figyelembe véve az ilyen felülvizsgálatok lehetséges prociklikus hatásait.

(2) A központi szerződő fél biztosítéki követelményeinek kidolgozása során olyan modelleket és paramétereket alkalmaz, amelyek megfelelnek az elszámolt termékek kockázati jellemzőinek, és figyelembe veszik a biztosítékok beszedése között eltelt időszakokat, a piac likviditását, és a változások lehetőségét a tranzakciók időtartama során. A modelleket és a paramétereket az illetékes hatóság hagyja jóvá, és azok a 19. cikk szerinti vélemény tárgyát képezik.

(3) A központi szerződő fél napközbeni alapon hívja le és szedi be a biztosítékokat, legalább az előre meghatározott értékhatárok átlépésekor.

(4) A központi szerződő fél lehívja és beszedi azokat a biztosítékokat, amelyek a meghatározott pénzügyi eszközök tekintetében megfelelnek a 39. cikkel összhangban vezetett számlákon nyilvántartásba vett pozíciókból eredő kockázatok fedezésére. A központi szerződő fél csak akkor számíthatja ki a biztosítékot a pénzügyi eszközök egy portfóliója tekintetében, ha az erre használt módszer prudens és megalapozott.

(5) E cikk következetes alkalmazása érdekében az EÉPH az EBH-val és a KBER-rel folytatott konzultációt követően kidolgozza azon szabályozástechnikai standardok tervezetét, amelyek meghatározzák az (1) bekezdésben említett, a pénzügyi eszközök különböző kategóriái esetében figyelembe veendő, a likviditási időszakra vonatkozó megfelelő százalékos arányt és időhorizontot, valamint a múltbéli volatilitás kiszámítását, figyelembe véve a prociklikusság korlátozására vonatkozó célkitűzést és azokat a feltételeket, amelyek mellett a (4) bekezdés szerinti portfólió biztosítéki gyakorlatok bevezethetők.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkének megfelelő elfogadására.

42. cikk

Garanciaalap

(1) A központi szerződő fél a klíringtagjaival szembeni hitelkockázati kitettségének további csökkentése érdekében előfinanszírozott garanciaalapot tart fenn az egy vagy több klíringtag nemteljesítéséből - ideértve a fizetésképtelenségi eljárás megindítását is - eredő azon veszteségek fedezésére, amelyek meghaladják a 41. cikkben meghatározott biztosítéki követelmények által fedezett veszteségeket.

A központi szerződő fél meghatározza azt a minimális összeget, amely alá a garanciaalap mértéke nem csökkenhet.

(2) A központi szerződő fél meghatározza a garanciaalapba fizetendő hozzájárulás minimális összegét és az egyes klíringtagok hozzájárulásának kiszámításához alkalmazandó kritériumokat. A hozzájárulásoknak arányosaknak kell lenniük az egyes klíringtagok kitettségével.

(3) A garanciaalapnak legalább azt lehetővé kell tennie, hogy a központi szerződő fél - rendkívüli, de valószerű piaci körülmények között is - képes legyen viselni azon klíringtag nemteljesítését, amellyel szemben a kitettsége a legnagyobb, illetve a második és harmadik legnagyobb klíringtag nemteljesítését, amennyiben az azokkal szembeni összkitettsége nagyobb. A központi szerződő fél rendkívüli, de valószerű piaci körülményeket feltételező forgatókönyveket dolgoz ki. A forgatókönyvek között szerepelniük kell azoknak az időszakoknak, amikor azokon a piacokon, amelyek számára a központi szerződő fél szolgáltatásokat nyújt, a legnagyobb volatilitás volt tapasztalható, valamint különböző lehetséges jövőbeli forgatókönyveknek. A forgatókönyvek kidolgozásakor figyelembe kell venni a pénzügyi erőforrások hirtelen értékesítésének és a piaci likviditás gyors csökkenéseinek lehetőségét.

(4) A központi szerződő fél az általa elszámolt valamennyi pénzügyi eszközkategóriára létrehozhat garanciaalapokat.

(5) E cikk következetes alkalmazása érdekében az EÉPH a KBER-rel szoros együttműködésben és az EBH-val folytatott konzultációt követően kidolgozza azon szabályozástechnikai standardok tervezetét, amelyek meghatározzák a (3) bekezdés szerinti, rendkívüli, de valószerű piaci körülmények meghatározására szolgáló, a garanciaalap vagy a 43. cikkben említett egyéb pénzügyi források méretének megállapításakor használandó keretet.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkének megfelelő elfogadására.

43. cikk

Egyéb pénzügyi források

(1)[159] A központi szerződő félnek elegendő előfinanszírozott pénzügyi forrással kell rendelkeznie azon potenciális veszteségek fedezésére, amelyekre a 41. cikkben meghatározott biztosítéki követelmények és a 42. cikk szerinti garanciaalap már nem nyújtanak fedezetet. Az ilyen előfinanszírozott pénzügyi forrásoknak magukban kell foglalniuk a központi szerződő fél elkülönített forrásait, a központi szerződő fél szabad rendelkezésére kell állniuk, és nem használhatók a 16. cikk szerinti tőkekövetelmények teljesítésére.

(2) A 42. cikkben említett garanciaalapnak és az e cikk (1) bekezdésében említett egyéb pénzügyi forrásoknak minden időpontban elegendőnek kell lenniük arra, hogy a központi szerződő fél rendkívüli, de valószerű piaci körülmények között el tudja viselni legalább azon két klíringtag nemteljesítését, amelyekkel szemben a legnagyobb a kitettsége.

(3) A központi szerződő fél felkérheti a teljesítő klíringtagokat, hogy egy másik klíringtag nemteljesítése esetén biztosítsanak pótlólagos forrásokat. A klíringtagok központi szerződő féllel szembeni kitettsége korlátozott.

44. cikk

Eszközök a likviditási kockázat kezelésére

(1) A központi szerződő félnek mindenkor hozzá kell tudnia jutni a feladatai és tevékenységei végzéséhez szükséges megfelelő likviditáshoz. A központi szerződő fél a megfelelő likviditás fenntartásához szükséges mértékű hitelkeretet tart fent vagy más hasonló konstrukciót alakít ki annak érdekében, hogy fedezni tudja likviditási szükségleteit, arra az esetre, ha a rendelkezésére álló pénzügyi források nem lennének azonnal felhasználhatók a központi szerződő fél részéről. Egy klíringtag és annak anya- vagy leányvállalatai együttesen legfeljebb 25 %-át nyújthatják a központi szerződő fél számára szükséges hitelkeretnek.

A központi szerződő fél napi szinten méri potenciális likviditási szükségletét. Figyelembe veszi legalább az azon két klíringtag nemteljesítése által jelentett likviditási kockázatot, amelyekkel szemben kitettsége a legnagyobb.

(2) E cikk következetes alkalmazása érdekében az EÉPH az illetékes hatóságokkal és a KBER tagjaival folytatott konzultációt követően kidolgozza az (1) bekezdésben említett, a központi szerződő fél által viselendő likviditási kockázat kezelésére szolgáló keretet meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

45. cikk

Többlépcsős veszteségfedezés

(1) A központi szerződő fél a veszteségek fedezésére más pénzügyi források előtt a nemteljesítő klíringtag által befizetett biztosítékot használja fel.

(2) Amennyiben a nemteljesítő klíringtag által befizetett biztosíték nem elegendő a központi szerződő félnél felmerült veszteségek fedezésére, a központi szerződő fél a nemteljesítő tag garanciaalaphoz való hozzájárulását használja fel a veszteségek fedezésére.

(3) A központi szerződő fél csak azt követően használhatja a teljesítő klíringtagok garanciaalaphoz való hozzájárulásait és a 43. cikk (1) bekezdése szerinti egyéb pénzügyi forrásokat, miután kimerítette a nemteljesítő tag hozzájárulásait.

(4) A központi szerződő fél a teljesítő klíringtagok garanciaalaphoz való hozzájárulásainak igénybevétele előtt az elkülönített saját forrásait használja fel. A központi szerződő fél nem használhatja a teljesítő klíringtagok által befizetett biztosítékokat a más klíringtag nemteljesítéséből származó veszteségek fedezésére.

(5) E cikk következetes alkalmazása érdekében az EÉPH az illetékes hatóságokkal és a KBER tagjaival folytatott konzultációt követően kidolgozza a központi szerződő félnek a (4) bekezdés szerint használandó saját eszközeinek kiszámítására és fenntartására vonatkozó módszertant meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

45a. cikk[160]

Átmeneti korlátozások jelentős nemteljesítésen kívüli esemény bekövetkeztekor

(1) Az (EU) 2021/23 rendelet 2. cikkének 9. pontjában meghatározott jelentős nemteljesítésen kívüli esemény esetén az illetékes hatóság előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy az illetékes hatóság által meghatározott, öt évet meg nem haladó ideig tartózkodjon a következő intézkedésektől:

a) osztalékfizetés vagy osztalékfizetésre szóló visszavonhatatlan kötelezettségvállalás, kivéve az (EU) 2021/23 rendeletben kifejezetten említett, kártalanítási célú osztalékjogosultságot;

b) törzsrészvények visszavásárlása;

c) a következők fizetésére vonatkozó kötelezettség keletkeztetése: a központi szerződő félnek az e rendelet 26. cikkének (5) bekezdése szerinti javadalmazási politikájában meghatározott változó javadalmazás, nem kötelező nyugdíjjuttatások vagy végkielégítési csomagok az e rendelet 2. cikkének 29. pontjában meghatározott felsővezetés számára.

Az illetékes hatóság nem korlátozhatja a központi szerződő felet az első albekezdésben említett intézkedések bármelyikének meghozatalában, ha a központi szerződő félnek jogi kötelezettsége ezen intézkedés meghozatala, és a kötelezettség korábban keletkezett az első albekezdés szerinti eseményeknél.

(2) Az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy eltekint az (1) bekezdésben előírt korlátozásoktól, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a korlátozások feloldása nem csökkentené a központi szerződő fél saját forrásainak mennyiségét vagy rendelkezésre állását, különös tekintettel a helyreállítási intézkedésként felhasználható saját forrásokra.

(3) Az ESMA 2022. február 12-ig az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatásokat dolgoz ki, amelyekben részletesebben meghatározza, hogy az illetékes hatóság milyen körülmények fennállása esetén írhatja elő a központi szerződő fél számára, hogy tartózkodjon az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedések meghozatalától.”

46. cikk

A biztosítékeszközökre vonatkozó követelmények

(1) A központi szerződő fél nagymértékben likvid, minimális piaci és hitelkockázatú biztosítékeszközöket fogadhat el a klíringtagokkal szembeni kezdeti vagy folyamatos kitettség fedezésére. A központi szerződő fél a nem pénzügyi szerződő felekre vonatkozóan elfogadhat bankgaranciákat, az ilyen garanciákat a klíringtag bankkal szembeni kitettségeként figyelembe véve. A központi szerződő fél megfelelő levonásokat (haircut) alkalmaz az eszközök értékére, mely levonásoknak tükrözniük kell azt, hogy az eszközértékek mennyivel csökkenhetnek utolsó újraértékelésük és azon időpont között, amikorra értékesítésük ésszerűen feltételezhető. A központi szerződő fél figyelembe veszi a valamely piaci résztvevő nemteljesítését követően jelentkező likviditási kockázatot, valamint a bizonyos eszközökhöz kapcsolódó koncentrációs kockázatot, ami az elfogadható biztosítékeszközök és a vonatkozó levonások megállapításához vezethet.

(2) A központi szerződő fél adott esetben, amennyiben az kellőképpen prudens, biztosítéki követelményeinek fedezésére elfogadhatja biztosítékeszközként a származtatott ügylet alapjául szolgáló eszközt vagy a központi szerződő fél kitettségét eredeztető pénzügyi eszközt.

(3) E cikk következetes alkalmazása érdekében az EÉPH az EBH-val, az ERKT-val és a KBER-rel folytatott konzultációt követően kidolgozza a szabályozástechnikai standardok tervezetét a következők meghatározására:

a) a magas likviditásúnak tekinthető biztosítékeszközök típusa - számlapénz, arany, államkötvények és kiváló minőségű vállalati kötvények, fedezeti kötvények;

b) az (1) bekezdésben említett levonások;

c) a kereskedelmi banki garanciák biztosítékeszközként való elfogadhatóságára vonatkozó feltételek.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

47. cikk

Befektetési politika

(1) A központi szerződő fél csak pénzeszközbe vagy magas likviditású és minimális piaci és hitelkockázatú pénzügyi eszközökbe fektetheti pénzügyi erőforrásait. A központi szerződő fél befektetéseinek gyorsan, minimális negatív árhatással értékesíthetőnek kell lenniük.

(2) A 16. cikk (2) bekezdésének és a 45. cikk (4) bekezdésének az alkalmazásában nem kell figyelembe venni a tőke azon összegét - beleértve a központi szerződő fél eredménytartalékát és tartalékait -, amelyet nem fektetnek be az (1) bekezdés szerint.

(3) A biztosítékként, illetve a garanciaalaphoz való hozzájárulásként befizetett pénzügyi eszközöket lehetőség szerint olyan értékpapírkiegyenlítésirendszer-üzemeltetőknél kell biztosítékként helyezni, amelyek biztosítják ezen pénzügyi eszközök teljes körű védelmét. Lehetőség van engedélyezett pénzügyi intézményekkel kialakított más, nagyfokú biztonságot nyújtó megállapodások alkalmazására is.

(4) A központi szerződő fél számlapénz-biztosítékait engedélyezett pénzügyi intézményekkel kialakított, nagyfokú biztonságot nyújtó megállapodások alkalmazásával vagy a központi bankok által biztosított letéti rendelkezésre állás, illetve a központi bankok által kínált más hasonló eszközök igénybevételével kell elhelyezni.

(5) Amennyiben valamely központi szerződő fél harmadik félnél helyez biztosítékba eszközöket, biztosítania kell, hogy a klíringtagok által biztosítékba helyezett eszközök megkülönböztethetők legyenek a központi szerződő fél eszközeitől és az említett harmadik fél eszközeitől, mégpedig úgy, hogy a harmadik fél könyveiben eltérő névvel ellátott számlán vezeti azokat, vagy más egyenértékű, azonos szintű védelmet biztosító intézkedéseket alkalmaz. A központi szerződő félnek szükség esetén azonnal hozzá kell tudnia jutni a pénzügyi eszközökhöz.

(6) A központi szerződő fél nem fektetheti be tőkéjét, valamint a 41., 42., 43., illetve 44. cikkben meghatározott követelményekből származó összegeket saját értékpapírjaiba, illetve anya- vagy leányvállalatának értékpapírjaiba.

(7) Befektetési döntései során a központi szerződő fél figyelembe veszi az egyes adósokkal szembeni teljes hitelkockázati kitettségét, és biztosítja, hogy bármely adóssal szembeni teljes hitelkockázati kitettsége az elfogadható koncentrációs korlátok között maradjon.

(8) E cikk következetes alkalmazása érdekében az EÉPH az EBH-val és a KBER-rel folytatott konzultációt követően kidolgozza olyan szabályozástechnikai standardok tervezetét, amelyek meghatározzák, hogy mely pénzügyi eszközök tekinthetők az (1) bekezdés szerint magas likviditású, minimális piaci és hitelkockázattal rendelkezőnek, továbbá meghatározzák a (3) és (4) bekezdés szerinti, nagyfokú biztonságot nyújtó letéti formákra vonatkozó megállapodásokat és a (7) bekezdésben említett koncentrációs korlátokat.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

48. cikk

Nemteljesítési eljárások

(1) A központi szerződő fél részletes eljárásokat vezet be arra az esetre, ha valamely klíringtag nem teljesíti a 37. cikkben meghatározott, a központi szerződő félben való részvételre vonatkozó követelményeket az előírt határidőn belül és a központi szerződő fél által kidolgozott eljárásoknak megfelelően. A központi szerződő fél részletesen meghatározza az abban az esetben követendő eljárásokat, ha a klíringtag nemteljesítését nem a központi szerződő fél állapítja meg. Ezeket az eljárásokat évente felülvizsgálják.

(2) A központi szerződő fél haladéktalanul intézkedéseket hoz a nemteljesítésből származó veszteségek és likviditási nyomás korlátozására, és biztosítja, hogy bármely klíringtag pozícióinak zárása ne okozzon zavart a működésben, és ne tegye ki a teljesítő tagokat olyan veszteségeknek, amelyeket azok nem tudnak előrejelezni vagy kezelni.

(3) Amennyiben a központi szerződő fél úgy ítéli meg, hogy a klíringtag nem lesz képes teljesíteni jövőbeli kötelezettségeit, haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot, még azelőtt, hogy bejelentik, illetve elindítják a nemteljesítési eljárásokat. Az illetékes hatóság haladéktalanul közli ezt az információt az EÉPH-val, a KBER érintett tagjaival és a nemteljesítő klíringtag felügyeletéért felelős hatósággal.

(4) A központi szerződő fél biztosítja nemteljesítési eljárásainak végrehajthatóságát. Megtesz minden ésszerű lépést annak biztosítására, hogy törvényes jogkörrel rendelkezzen a nemteljesítő klíringtag saját számlás pozícióinak likviddé tételéhez, valamint a nemteljesítő klíringtag ügyfélpozícióinak áthelyezéséhez vagy likviddé tételéhez.

(5) Amennyiben a központi szerződő fél nyilvántartásában és számláin az eszközök és a pozíciók a nemteljesítő klíringtag ügyfeleinek javára a 39. cikk (2) bekezdése szerint vannak nyilvántartva, minimális követelmény a központi szerződő féllel szemben, hogy szerződéses kötelezettséget vállaljon arra, hogy - az érintett ügyfelek kérése esetén, a nemteljesítő klíringtag hozzájárulásától függetlenül - megindítsa azokat az eljárásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a nemteljesítő klíringtag által az ügyfelek javára tartott eszközöket és pozíciókat átruházzák egy olyan klíringtagra, melyet az ügyfelek együttesen jelöltek ki. A másik klíringtag csak abban az esetben köteles ezen eszközök és pozíciók átvételére, ha előzőleg olyan szerződéses kapcsolatba lépett az ügyfelekkel, amellyel vállalta ezt. Amennyiben a központi szerződő fél működési szabályzatában meghatározott áthelyezésre előírt időn belül az említett másik klíringtaghoz való áthelyezés bármilyen okból meghiúsul, a központi szerződő fél a szabályzata által engedélyezett bármely intézkedését alkalmazhatja az adott pozíciókkal kapcsolatos kockázatok tényleges kezelésére, beleértve a nemteljesítő klíringtag által az ügyfelei javára tartott eszközök és pozíciók értékesítését is.

(6) Amennyiben a központi szerződő fél nyilvántartásában és számláin az eszközök és a pozíciók a nemteljesítő klíringtag ügyfelének javára a 39. cikk (3) bekezdése szerint vannak nyilvántartva, követelmény a központi szerződő féllel szemben, hogy szerződéses kötelezettséget vállaljon arra, hogy - az ügyfél kérése esetén, a nemteljesítő klíringtag hozzájárulásától függetlenül - megindítsa azon eljárásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a nemteljesítő klíringtag által az ügyfél javára tartott eszközöket és pozíciókat átruházzák egy olyan klíringtagra, melyet az ügyfél jelölt ki. A másik klíringtag csak abban az esetben köteles ezen eszközök és pozíciók átvételére, ha előzőleg olyan szerződéses kapcsolatba lépett az ügyféllel, amellyel vállalta ezt. Amennyiben a központi szerződő fél működési szabályzatában meghatározott áthelyezésre előírt időn belül az említett másik klíringtaghoz való áthelyezés bármilyen okból meghiúsul, a központi szerződő fél a szabályzata által engedélyezett bármely intézkedését alkalmazhatja az adott pozíciókkal kapcsolatos kockázatok tényleges kezelésére, beleértve a nemteljesítő klíringtag által az ügyfél javára tartott eszközök és pozíciók értékesítését is.

(7) Az ügyfelek 39. cikk (2) és (3) bekezdése szerint megkülönböztetett biztosítékeszközei csak a javukra tartott pozíciók fedezésére használhatók. Amennyiben a klíringtag nemteljesítésének kezelésére szolgáló, a központi szerződő fél által végzett eljárás befejeztével az egyenleg a központi szerződő fél tartozását mutatja, ezt az összeget azonnal vissza kell juttatni az ügyfelek részére, amennyiben azok kiléte ismert a központi szerződő fél előtt, ellenkező esetben pedig a klíringtagnak, az ügyfelei javára.

49. cikk

A modellek felülvizsgálata, stresszteszt és visszamérés

(1)[161] A központi szerződő félnek rendszeresen felül kell vizsgálnia a biztosítéki követelmények, a garanciaalaphoz való hozzájárulások, valamint a biztosítékeszközökre vonatkozó követelmények kiszámításához alkalmazott modelleket és paramétereket, továbbá a többi kockázatikontroll-mechanizmust. A modelleket szigorú és gyakori stressztesztnek kell alávetnie, hogy értékelni tudja a rendkívüli, de valószerű piaci körülményekkel szembeni rezilienciájukat, és utóteszteket kell végrehajtania az elfogadott módszer megbízhatóságának értékelésére. A központi szerződő fél a modellek és a paraméterek jelentős módosításának elfogadása előtt köteles azt egy független szereplővel jóváhagyatni, tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot és az EÉPH-t az elvégzett tesztek eredményeiről, és az (1a), az (1b), az (1c), az (1d) és az (1e) bekezdésnek megfelelően az illetékes hatóság és az EÉPH általi jóváhagyást is meg kell szereznie.

A kollégiumnak a következő bekezdéseknek megfelelően véleményt kell adnia az elfogadott modellekről és a paraméterekről, valamint azok jelentős módosításairól.

Az EÉPH-nak gondoskodnia kell arról, hogy az európai felügyeleti hatóságok, a KBER és az Egységes Szanálási Testület megkapják a stressztesztek eredményeire vonatkozó információkat annak érdekében, hogy felmérhessék a pénzügyi vállalkozásoknak a nemteljesítő központi szerződő felekkel szembeni kitettségét.";

(1a)[162] Ha a központi szerződő fél jelentősen módosítani kívánja az (1) bekezdésben említett modelleket és paramétereket, az illetékes hatóságtól és az EÉPH-tól kérelmeznie kell a módosítás jóváhagyását. A központi szerződő félnek a kérelméhez csatolnia kell a tervezett módosítás független szereplő általi jóváhagyását is. Az illetékes hatóságnak, illetve az EÉPH-nak vissza kell igazolnia a központi szerződő fél számára a hiánytalan kérelem átvételét.

(1b)[163] Az illetékes hatóságnak, illetve az EÉPH-nak a hiánytalan kérelem átvételétől számított 50 munkanapon belül el kell végeznie a jelentős módosítás kockázatértékelését, és arról jelentést kell benyújtania a 18. cikkel összhangban létrehozott kollégiumnak.

(1c)[164] A kollégiumnak az (1b) bekezdésben említett jelentés kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül a 19. cikk (3) bekezdésének megfelelően eljárva többségi véleményt kell elfogadnia. Az (1e) bekezdéssel összhangban engedélyezett ideiglenes elfogadás ellenére, az illetékes hatóság a kollégium véleményének elfogadásáig nem fogadhatja el a modellek és paraméterek jelentős módosítását jóváhagyó vagy elutasító határozatát, kivéve, ha a kollégium határidőn belül nem fogadta el a véleményét.

(1d)[165] Az illetékes hatóságnak, illetve az EÉPH-nak az (1a) bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított 90 munkanapon belül írásban, teljeskörű indokolással tájékoztatniuk kell a központi szerződő felet és egymást a jóváhagyás megadásáról vagy elutasításáról.

(1e)[166] A központi szerződő fél az illetékes hatósága és az EÉPH általi jóváhagyás megszerzése előtt nem hajthatja végre a modelleknek és a paramétereknek az (1) bekezdésben említett jelentős módosítását. Az illetékes hatóság megfelelően indokolt esetben és az EÉPH egyetértésével a jóváhagyást megelőzően is engedélyezheti a modellek vagy paraméterek jelentős módosításának ideiglenes elfogadását.";

(2) A központi szerződő fél rendszeresen teszteli nemteljesítési eljárásainak alapvető aspektusait, és megtesz minden ésszerű lépést annak biztosítására, hogy valamennyi klíringtag tisztában legyen azokkal, és rendelkezzen a megfelelő eljárásokkal a nemteljesítés esetére való reagáláshoz.

(3) A központi szerződő fél nyilvánosságra hozza a kockázatkezelési modelljével kapcsolatos kulcsfontosságú információkat és az (1) bekezdésben említett stresszteszt elvégzésénél alkalmazott feltevéseket.

(4) E cikk következetes alkalmazása érdekében az EÉPH az EBH-val, más érintett illetékes hatóságokkal és a KBER tagjaival folytatott konzultációt követően kidolgozza a következőket meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét:

a) a pénzügyi eszközök és portfóliók különböző kategóriái esetében végrehajtandó tesztek típusai;

b) a klíringtagok vagy más felek részvétele a tesztekben;

c) a tesztek gyakorisága;

d) a tesztek időhorizontja;

e) a (3) bekezdésben említett kulcsfontosságú információk.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(5)[167] Az e cikk alkalmazására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében az EÉPH-nak - az EBH-val, más érintett illetékes hatóságokkal és a KBER tagjaival folytatott konzultációt követően - szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyekben meghatározza, hogy a modelleknek és a paramétereknek az (1) bekezdésben említett módosítása milyen feltételek esetén tekintendő jelentősnek.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2021. január 2-ig köteles benyújtani a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

50. cikk

Kiegyenlítés

(1)[168] A központi szerződő fél lehetőség szerint, központi banki pénzt használ a tranzakciók kiegyenlítéséhez. Amennyiben nem használ központi banki pénzt, megteszi a készpénz-kiegyenlítési kockázatok szigorú korlátozásához szükséges lépéseket.

(2) A központi szerződő fél világosan bemutatja a pénzügyi eszközök átadására vonatkozó kötelezettségeit, ideértve azt is, hogy kötelezettsége a pénzügyi eszköz átadásának megtételére vagy fogadására vonatkozik-e, illetve, hogy kártalanítja-e a résztvevőket az átadási folyamat során keletkezett veszteségekért.

(3) Amennyiben a központi szerződő félnek pénzügyi eszközök átadásának megtételére vagy fogadására vonatkozó kötelezettsége van, az elsődleges kockázatot "fizetés ellenében történő átadás" mechanizmusa révén a lehető legnagyobb mértékben kiküszöböli.

4. FEJEZET[169]

Számítások és adatszolgáltatás a(z) 575/2013/EU rendelet alkalmazásában

50a. cikk[170]

KCCP kiszámítása

(1)[171] A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (38) 308. cikkének alkalmazásában, a központi szerződő feleknek az egy adott garanciaalap körébe tartozó minden klíringtaggal szemben általuk elszámolt minden szerződésre és ügyletre vonatkozóan ki kell számítaniuk az e cikk (2) bekezdésében meghatározott KCCP-t.[172]

(2) A központi szerződő feleknek a következőképpen kell kiszámítaniuk a feltételezett tőkét (KCCP):

ahol

EBRMi = a kockázatmérséklés előtti kitettségérték, amely a központi szerződő félnek az i-edik klíringtaggal szemben fennálló szerződésekből és ügyletekből fakadó, az említett klíringtaggal szembeni kitettsége az említett klíringtag által nyújtott biztosíték figyelembevétele nélkül;

IMi = az i-edik klíringtag által a központi szerződő félnek nyújtott alapletét;[173]

DFi = az i-edik klíringtag előre befizetett hozzájárulása;

RW = 20 %-os kockázati súly;

tőkemegfelelési mutató = 8 %.

Az első albekezdésben szereplő képlet valamennyi értékét a nap végi, az utolsó pótlólagosletét-bekérés keretében bekért letét teljesítése előtti értékeléssel kell figyelembe venni.[174]

(3) A (2) bekezdésben előírt számítást a központi szerződő feleknek legalább negyedévente vagy gyakrabban el kell végezniük, amennyiben ezt az intézménynek minősülő klíringtagok illetékes hatóságai megkövetelik.

(4) Az EBH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben a (3) bekezdés alkalmazása céljára részletesen meghatározza a következőket:

a) a (2) bekezdésben előírt számítás gyakorisága és időpontjai;

b) azok a helyzetek, amelyek fennállása esetén egy klíringtagként eljáró intézmény illetékes hatósága az a) pontban említettnél nagyobb gyakoriságot írhat elő a számítások és az adatszolgáltatás tekintetében.

Az EBH 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottságnak az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

50b. cikk[175]

A KCCP kiszámítására vonatkozó általános szabályok

Az 50a. cikk (2) bekezdésben előírt számítás során a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) a központi szerződő feleknek a következőképpen kell kiszámítaniuk a klíringtagjaikkal szembeni kitettségek értékét:

i.[176] a(z) 575/2013/EU rendelet 301. cikk (1) bekezdésének a) és d) pontjában felsorolt szerződésekből és ügyletekből fakadó kitettségek esetében a 274. cikkben meghatározott piaci árazás szerinti módszerrel összhangban kell kiszámítaniuk azokat;

ii.[177] a(z) 575/2013/EU rendelet 301. cikke (1) bekezdésének b), c) és e) pontjában felsorolt szerződésekből és ügyletekből fakadó kitettségek esetében a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerével, amelyet az említett rendelet 223. cikke határoz meg, az említett rendelet 223. és 224. cikkében előírt felügyeleti volatilitási korrekciókkal együtt. Az említett rendelet 285. cikke (3) bekezdése a) pontja szerinti kivételt nem kell alkalmazni;

iii.[178] a(z) 575/2013/EU rendelet 301. cikke (1) bekezdésének a) pontjában fel nem sorolt és csak kiegyenlítési kockázattal érintett ügyletekből fakadó kitettségek esetében az említett rendelet harmadik részének V. címével összhangban;

b) a(z) 575/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó intézmények esetében a nettósítási halmazok azonosak az említett rendelet harmadik részének II. címében meghatározottakkal;

c)[179] az a) pontban említett értékek kiszámításakor a központi szerződő feleknek a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerével összhangban - amelyet a(z) 575/2013/EU rendelet 224. cikke határoz meg - le kell vonniuk kitettségeikből a klíringtagjaik által nyújtott, felügyeleti volatilitási korrekciókkal megfelelően csökkentett biztosítékokat;

d)[180]

e)[181] amennyiben egy központi szerződő fél egy vagy több központi szerződő féllel szembeni kitettséggel rendelkezik, az ilyen kitettségeket úgy kell kezelnie, mintha azok klíringtagokkal szembeni kitettségek lennének, és az érintett központi szerződő felektől kapott esetleges letéteket és előre befizetett hozzájárulásokat figyelembe kell vennie a KCCP számításában;

f)[182] amennyiben egy központi szerződő fél szerződéses megállapodást kötött a klíringtagjaival, amelynek alapján a klíringtagoktól kapott alapletétek egészét vagy egy részét előre befizetett hozzájárulásként használhatja, a központi szerződő félnek ezt az alapletétet előre befizetett hozzájárulásként, és nem pedig alapletétként kell figyelembe vennie az (1) bekezdés szerinti számítás során;

g)[183]

h)[184] a(z) 575/2013/EU rendelet 274. cikkében meghatározott, a piaci árazás szerinti módszer alkalmazásakor a központi szerződő feleknek az említett rendelet 298. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában meghatározott képletet a következő képlettel kell helyettesíteniük:

ahol NGR számlálóját az említett rendelet 274. cikkének (1) bekezdésével összhangban kell kiszámítani, közvetlenül azt megelőzően, hogy a változó letéteket a kiegyenlítési határidő vége előtt ténylegesen teljesítik, NGR nevezője pedig a bruttó pótlási költség;

i) ha egy központi szerződő fél nem tudja kiszámítani a 575/2013/EU rendelet 298. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában meghatározott NGR értékét, akkor:

i. értesítenie kell az intézménynek minősülő klíringtagjait és azok illetékes hatóságait arról, hogy nem tudja kiszámítani az NGR értékét, és közölnie kell ennek okait;

ii.[185] három hónapig 0,3-nek megfelelő NGR-értéket alkalmazhat az e cikk h) pontjában meghatározott PCEred kiszámításához;

j) amennyiben az i) pont ii. alpontjában meghatározott időszak végén a központi szerződő fél még mindig képtelen lenne kiszámítani az NGR-t, az alábbiak szerint kell eljárnia:[186]

i. fel kell hagynia a KCCP számításával;

ii. értesítenie kell az intézménynek minősülő klíringtagjait és azok illetékes hatóságait arról, hogy felhagyott a KCCP számításával;

k) az opciókra és csereügyletekre szóló opciókra vonatkozó lehetséges jövőbeli kitettségnek a 575/2013/EU rendelet 274. cikkében meghatározott, a piaci árazás szerinti módszerrel való kiszámításához a központi szerződő feleknek az ügylet névértékét meg kell szorozniuk az opció deltájának[187]

- az említett rendelet 280. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírtak szerinti - abszolút értékével;

l) ha egy központi szerződő fél több garanciaalappal rendelkezik, akkor mindegyik garanciaalapra vonatkozóan külön-külön el kell végeznie az 50a.cikk (2) bekezdésében meghatározott számítást.

50c. cikk[188]

Adatszolgáltatás

(1) A 575/2013/EU rendelet 308. cikkének alkalmazásában a központi szerződő félnek adatot kell szolgáltatnia az intézménynek minősülő klíringtagjai és azok illetékes hatóságai számára a következőkről:

a) a feltételezett tőke (KCCP) nagysága;

b) az előre finanszírozott hozzájárulások összege (DFCM);

c) az előre finanszírozott pénzügyi forrásainak az az összege, amelyet – jogszabály vagy a klíringtagokkal kötött megállapodás alapján – egy vagy több klíringtagjának nemteljesítése esetén még a többi klíringtag által a garanciaalapba befizetett hozzájárulások (DFCCP) felhasználását megelőzően kell a veszteségei fedezésére fordítania;

d) összes klíringtagjának száma (N);

e) az 50d. cikkben előírtak szerinti koncentrációs tényező (ß);

f)[189]

Ha a központi szerződő fél több garanciaalappal rendelkezik, akkor mindegyik garanciaalapra vonatkozóan külön-külön jelentenie kell az első albekezdésben meghatározott információkat.

(2) A központi szerződő félnek az intézménynek minősülő klíringtagjait legalább negyedévente vagy gyakrabban tájékoztatnia kell, amennyiben ezt az intézménynek minősülő klíringtagjainak illetékes hatóságai megkövetelik.

(3) Az EBH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők részletes meghatározása céljából:

a) az (1) bekezdésben meghatározott információk jelentésére szolgáló egységes formátum;

b) a (2) bekezdésben előírt tájékoztatás gyakorisága és időpontjai;

c) azok a helyzetek, amelyek fennállása esetén egy klíringtagként eljáró intézmény illetékes hatósága a b) pontban említettnél nagyobb gyakoriságot írhat elő a tájékoztatás tekintetében.

Az EBH 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottságnak az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

50d. cikk[190]

A központi szerződő fél által jelentendő egyes értékek kiszámítása

Az 50c. cikk végrehajtása céljára a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) ha a központi szerződő fél szabályzata előírja, hogy pénzügyi forrásainak egy részét vagy egészét a klíringtagjai előre finanszírozott hozzájárulásaival párhuzamosan úgy kell felhasználnia, hogy azok a klíringtagok előre finanszírozott hozzájárulásaival egyenértékűek legyenek abban a tekintetben, hogy hogyan viselik a központi szerződő félnél felmerült veszteségeket egy vagy több klíringtagjának nemteljesítése vagy fizetésképtelensége esetén, akkor a központi szerződő félnek az említett források megfelelő összegét hozzá kell adnia a DFCM-hez;

b) amennyiben a központi szerződő félnek a szabályzata értelmében az egy vagy több klíringtagjának nemteljesítéséből fakadó veszteségei fedezésére a pénzügyi forrásai egy részét vagy egészét kell felhasználnia – a garanciaalapja kimerítését követően, de még a klíringtagok szerződésben vállalt hozzájárulásainak lehívása előtt – a központi szerződő félnek ezen pótlólagos pénzügyi források megfelelő összegét (

hozzá kell adnia az előre finanszírozott hozzájárulások teljes összegéhez (DF) a következők szerint:.>

c) a központi szerződő félnek a koncentrációs tényezőt (ß) az alábbi képlet alapján kell kiszámítania:

ahol

PCEred,i = a központi szerződő fél i-edik klíringtaggal fennálló összes szerződésére és ügyletére vonatkozó jövőbeli potenciális hitelkitettség csökkentett értéke;

PCEred,1 = a központi szerződő fél azon klíringtaggal fennálló összes szerződésére és ügyletére vonatkozó jövőbeli potenciális hitelkitettség csökkentett értéke, amely klíringtag a legmagasabb PCEred értékkel rendelkezik;

PCEred,2 = a központi szerződő fél azon klíringtaggal fennálló összes szerződésére és ügyletére vonatkozó jövőbeli potenciális hitelkitettség csökkentett értéke, amely klíringtag a második legmagasabb PCEred értékkel rendelkezik.

V. CÍM

INTEROPERABILITÁSI MEGÁLLAPODÁSOK

51. cikk

Interoperabilitási megállapodások

(1) A központi szerződő fél interoperabilitási megállapodást köthet más központi szerződő féllel, amennyiben teljesülnek a 52., 53. és 54. cikkben előírt követelmények.

(2) Egy adott kereskedési helyszínnek történő szolgáltatásnyújtás céljából más központi szerződő féllel kötött interoperabilitási megállapodás esetében a központi szerződő félnek megkülönböztetésmentes hozzáféréssel kell rendelkeznie az adott kereskedési helyszíntől származó, feladatainak ellátásához szükséges adatokhoz, amennyiben a központi szerződő fél megfelel a kereskedési helyszín által megállapított működési és technikai követelményeknek, továbbá megkülönböztetésmentes hozzáféréssel kell rendelkeznie az érintett kiegyenlítési rendszerhez.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett interoperabilitási megállapodás megkötése és az adatállományokhoz vagy kiegyenlítési rendszerhez való hozzáférés közvetlenül és közvetetten is csak a megállapodásból vagy hozzáférésből származó kockázatok kezelése érdekében tagadhatók meg vagy korlátozhatók.

52. cikk

Kockázatkezelés

(1) Az interoperabilitási megállapodást kötő központi szerződő felek:

a) a megállapodásból származó kockázatok hatékony azonosítására, felügyeletére és kezelésére szolgáló megfelelő politikákat, eljárásokat és rendszereket hoznak létre, hogy kellő időben tudják teljesíteni kötelezettségeiket;

b) megállapodnak jogaikról és kötelezettségeikről, beleértve a kapcsolatukra irányadó jog meghatározását is;

c) azonosítják, felügyelik és hatékonyan kezelik a hitel- és a likviditási kockázatot, annak érdekében, hogy az egyik központi szerződő fél klíringtagjának nemteljesítése ne legyen hatással az interoperábilis központi szerződő félre;

d) azonosítják, felügyelik és kezelik az interoperabilitási megállapodásból származó potenciális kölcsönös függéseket és korrelációkat, amelyek hatással lehetnek a klíringtagok koncentrációjához és a pénzügyi források összevonásához kapcsolódó hitel- és likviditási kockázatokra.

Az első albekezdés b) pontja alkalmazásában a központi szerződő felek adott esetben a 98/26/EK irányelvben rögzítettekkel azonos szabályokat alkalmazzák az átutalási megbízások rendszereikbe történő bevitelének, illetve a visszavonhatatlanságnak az időpontja tekintetében.

Az első albekezdés c) pontja alkalmazásában a megállapodás feltételei rögzítik valamely, az interoperabilitási megállapodásban részt vevő központi szerződő fél nemteljesítése következményeinek kezelésére vonatkozó eljárást.

Az első albekezdés d) pontja alkalmazásában a központi szerződő feleknek robusztus eszközökkel kell rendelkezniük a klíringtagok biztosítékeszközének a megállapodás keretében történő ismételt felhasználásának ellenőrzésére, amennyiben ezt illetékes hatóságaik engedélyezik. A megállapodás rögzíti, hogy e kockázatok hogyan kerülnek kezelésre, figyelembe véve a biztosítékeszközök elegendőségét és a továbbterjedés korlátozásának szükségességét.

(2) Amennyiben a központi szerződő felek klíringtagokkal, illetve egymással szembeni kitettségének fedezésére szolgáló kockázatkezelési modelljei különbözőek, a központi szerződő felek azonosítják e különbségeket, értékelik az azokból esetlegesen származó kockázatokat és (többek között pótlólagos pénzügyi forrásokat biztosító) intézkedéseket hoznak, amelyek korlátozzák a kockázatok interoperabilitási megállapodásra gyakorolt hatását, valamint a továbbterjedési kockázatot tekintve a potenciális következményeket, és biztosítják, hogy e különbségek a központi szerződő felek egyike esetében se befolyásolják a klíringtagok nemteljesítése következményeinek kezelésére irányuló képességet.

(3) A felek eltérő megállapodása hiányában az (1) és (2) bekezdésből adódóan felmerülő költségeket az interoperabilitást, illetve hozzáférést kérelmező központi szerződő fél viseli.

53. cikk

Központi szerződő felek közötti biztosíték nyújtásának szabályai

(1) A központi szerződő félnek a számlákon meg kell különböztetnie az azon központi szerződő felek javára tartott eszközöket és pozíciókat, amelyekkel interoperabilitási megállapodást kötött.

(2) Ha a központi szerződő fél, amely interoperabilitási megállapodást kötött egy másik központi szerződő féllel, értékpapírokból álló pénzügyi biztosítékról szóló megállapodás keretében csak kezdeti biztosítékot nyújt a központi szerződő félnek, akkor az átvevő központi szerződő fél nem jogosult a másik központi szerződő fél által nyújtott biztosíték használatára.

(3) A pénzügyi eszköz formájában kapott biztosítékeszközt a 98/26/EK irányelv szerint bejelentett értékpapírkiegyenlítésirendszer-üzemeltetőknél vezetett számlán kell elhelyezni.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti eszközök csak akkor állhatnak az azt átvevő központi szerződő fél rendelkezésére, ha az interoperabilitási megállapodás keretében biztosítékeszközt nyújtó központi szerződő fél nem teljesít.

(5) Az interoperabilitási megállapodás keretében biztosítékeszközt átvevő központi szerződő fél nemteljesítése esetén az (1) és (2) bekezdés szerinti biztosítékeszközt haladéktalanul vissza kell juttatni az azt nyújtó központi szerződő félnek.

54. cikk

Az interoperabilitási megállapodások jóváhagyása

(1) Az interoperabilitási megállapodáshoz az érintett központi szerződő felek illetékes hatóságainak előzetes jóváhagyása szükséges. Az interoperabilitási megállapodás jóváhagyására vonatkozóan a 17. cikk szerinti eljárást kell alkalmazni.

(2) Az illetékes hatóságok csak akkor hagyják jóvá az interoperabilitási megállapodást, ha az érintett központi szerződő fél a 17. cikk szerint engedéllyel rendelkezik elszámolásra, vagy a 25. cikk szerint elismerték, vagy egy már meglévő nemzeti engedélyezési rendszer keretében legalább három éve engedélyezték, továbbá a 52. cikkben rögzített követelmények teljesülnek, és a tranzakciók elszámolásának a megállapodás szerinti technikai feltételei lehetővé teszik a pénzügyi piacok zökkenőmentes és rendes működését, valamint a megállapodás nem csökkenti a felügyelet hatékonyságát.

(3) Amennyiben valamelyik illetékes hatóság úgy véli, hogy nem teljesülnek a (2) bekezdésben foglalt feltételek, írásban nyújt magyarázatot a kockázatokkal kapcsolatos megfontolásairól a többi illetékes hatóságnak és az érintett központi szerződő feleknek. Értesíti az EÉPH-t is, amely véleményt bocsát ki a kockázattal kapcsolatos megfontolások helytállóságáról és az interoperabilitási megállapodás elutasításának jogosságáról. Az EÉPH véleményét valamennyi érintett központi szerződő fél számára hozzáférhetővé kell tenni. Amennyiben az EÉPH véleménye eltér az érintett illetékes hatóság értékelésétől, az illetékes hatóság az EÉPH véleményét figyelembe véve újra megfontolja álláspontját.

(4) Az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkében rögzített eljárással összhangban 2012. december 31-ig iránymutatást vagy ajánlást bocsát ki az interoperabilitási megállapodások értékelésének következetessé, hatékonnyá és eredményessé tétele érdekében.

Az EÉPH a KBER tagjaival folytatott konzultációt követően kidolgozza az iránymutatások és ajánlások tervezeteit.

VI. CÍM

A KERESKEDÉSI ADATTÁRAK NYILVÁNTARTÁSA ÉS FELÜGYELETE

1. FEJEZET

A kereskedési adattárak nyilvántartásba vételének feltételei és eljárásai

55. cikk

A kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele

(1) A kereskedési adattárakat az EÉPH a 9. cikk céljaira nyilvántartásba veszi.

(2) E cikk értelmében az a kereskedési adattár vehető nyilvántartásba, amely az Unióban székhellyel rendelkező jogi személy, és megfelel a VII. cím követelményeinek.

(3) A kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele az Unió egész területére érvényes.

(4) A nyilvántartásba vett kereskedési adattárnak mindenkor meg kell felelnie a nyilvántartásba vétel feltételeinek. A kereskedési adattár indokolatlan késedelem nélkül értesíti az EÉPH-t a nyilvántartásbavételi feltételekben bekövetkező bármely változásról.

56. cikk

Nyilvántartásba vétel iránti kérelem

(1)[191] Az 55. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a kereskedési adattár köteles benyújtani az ESMA-hoz a következők egyikét:

a) a nyilvántartásba vétel iránti kérelem;

b) a nyilvántartásba vétel kiterjesztése iránti kérelem, amennyiben a kereskedési adattárat az (EU) 2015/2365 rendelet III. fejezete alapján már nyilvántartásba vették.

(2) A kérelem kézhezvételét követő 20 munkanapon belül az EÉPH értékeli, hogy a kérelmet hiánytalanul nyújtották-e be.

Ha a kérelem hiányos, az EÉPH határidőt szab meg, amelynek leteltéig a kereskedési adattárnak pótlólagos információkat kell nyújtania.

Az EÉPH azt követően, hogy megállapította a kérelem hiánytalanságát, ennek megfelelően értesíti a kereskedési adattárat.

(3)[192] E cikk következetes alkalmazása érdekében az ESMA-nak ki kell dolgoznia az alábbiakat meghatározó szabályozástechnikai standardtervezeteket:

a) a nyilvántartásba vétel iránti, az (1) bekezdés a) pontjában említett kérelem részletei;

b) a nyilvántartásba vétel kiterjesztése iránti, az (1) bekezdés b) pontjában említett egyszerűsített kérelem részletei.

Az ESMA-nak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2020. június 18-ig be kell nyújtania a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 1014. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

(4)[193] Az (1) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA-nak ki kell dolgoznia az alábbiakat meghatározó végrehajtás-technikai standardtervezeteket:

a) a nyilvántartásba vétel iránti, az (1) bekezdés a) pontjában említett kérelem formátuma;

b) a nyilvántartásba vétel kiterjesztése iránti, az (1) bekezdés b) pontjában említett kérelem formátuma.

Az első albekezdés b) pontjára figyelemmel az ESMA-nak egyszerűsített formátumot kell kidolgoznia.

Az ESMA-nak az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2020. június 18-ig be kell nyújtania a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

57. cikk

Az illetékes hatóságok nyilvántartásba vételt megelőző értesítése és a velük folytatandó konzultáció

(1) Amennyiben valamely nyilvántartásba vételét kérelmező kereskedési adattárat a székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága már engedélyezett vagy nyilvántartásba vett, az EÉPH indokolatlan késedelem nélkül értesíti az említett illetékes hatóságot, illetve konzultál vele, mielőtt az érintett kereskedési adattárat nyilvántartásba venné.

(2) Az EÉPH és az érintett illetékes hatóság minden olyan információt átad egymásnak, amelyre szükség van az adott kereskedési adattár nyilvántartásba vételéhez, illetve annak felügyeletéhez, hogy a szervezet megfelel-e nyilvántartásba vételére, illetve engedélyezésére a székhelye szerinti tagállamban rá vonatkozó feltételeknek.

58. cikk

A kérelem megvizsgálása

(1) Az EÉPH az 56. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett értesítéstől számított 40 munkanapon belül megvizsgálja a nyilvántartásbavételi kérelmet a kereskedési adattár 78-81. cikknek való megfelelése alapján, és megalapozott indokolással ellátott határozatot fogad el a nyilvántartásba vételről vagy annak elutasításáról.

(2) Az EÉPH által az (1) bekezdésnek megfelelően kibocsátott határozat az elfogadása utáni ötödik munkanapon lép hatályba.

59. cikk

Értesítés az EÉPH nyilvántartásba vételre vonatkozó határozatáról

(1) Amennyiben az EÉPH határozatot fogad el a nyilvántartásba vételről, annak elutasításáról vagy a nyilvántartásból való törlésről, 5 munkanapon belül értesíti a kereskedési adattárat, csatolva határozatának megalapozott indokolással ellátott magyarázatát.

Az EÉPH indokolatlan késedelem nélkül értesíti határozatáról az 57. cikk (1) bekezdésében említett érintett illetékes hatóságot.

(2) Az EÉPH az (1) bekezdésnek megfelelően hozott valamennyi határozatról tájékoztatja a Bizottságot.

(3) Az EÉPH a honlapján közzéteszi az e rendelettel összhangban nyilvántartásba vett kereskedési adattárak listáját. E listát az (1) bekezdés szerinti határozatok elfogadását követő öt munkanapon belül frissíteni kell.

60. cikk

A 6163. cikkben említett hatáskörök gyakorlása

A 6163. cikk által az EÉPH-ra vagy az EÉPH valamely tisztviselőjére vagy az EÉPH által felhatalmazott valamely személyre ruházott hatáskörök nem használhatók fel olyan információk vagy dokumentumok kiszolgáltatásának az előírására, amelyek esetében a felhasználására jogosultak köre jogilag korlátozott.

61. cikk

Információkérés

(1) Az EÉPH egyszerű kérés formájában vagy határozattal előírhatja, hogy a kereskedési adattárak és a velük kapcsolatban álló harmadik felek, amelyekhez a kereskedési adattárak kiszerveztek bizonyos operatív funkciókat vagy tevékenységeket, minden olyan információt adjanak meg a számára, amely az e rendelet szerinti feladatainak ellátásához szükséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egyszerű kérés megküldésekor az EÉPH:

a) a kérés jogalapjaként e cikket jelöli meg;

b) meghatározza a kérés célját;

c) részletesen meghatározza az igényelt információt;

d) meghatározza az információnyújtás határidejét;

e) tájékoztatja azt a személyt, akitől az információt kéri, hogy nem köteles megadni az információt, viszont amennyiben önkéntesen válaszol a kérésre, a nyújtott információ nem lehet a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető; és

f) felhívja a figyelmet a 65. cikkben és az I. melléklet IV. szakaszának a) pontjában arra az esetre előírt pénzbírságra, ha a kérdésre adott válasz nem felel meg a valóságnak, vagy félrevezető.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, határozat útján történő információkérés esetén az EÉPH:

a) a kérés jogalapjaként e cikket jelöli meg;

b) meghatározza a kérés célját;

c) részletesen meghatározza az igényelt információt;

d) meghatározza az információnyújtás határidejét;

e) felhívja a figyelmet a 66. cikkben arra az esetre előírt időszakos kényszerítő bírságra, ha a nyújtott információ hiányos;

f) felhívja a figyelmet a 65. cikkben és az I. melléklet IV. szakaszának a) pontjában arra az esetre előírt pénzbírságra, ha a kérdésre adott válasz nem felel meg a valóságnak, vagy félrevezető; valamint

g) felhívja a figyelmet arra, hogy az 1095/2010/EU rendelet 60. és 61. cikke értelmében a határozat ellen fellebbezni lehet az EÉPH fellebbviteli tanácsa előtt, és a határozat felülvizsgáltatható az Európai Unió Bíróságával.

(4) A kért információkat az (1) bekezdésben említett személyek vagy képviselőik, jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében a törvény vagy az alapszabályuk által képviseletükre felhatalmazott személyek szolgáltatják. A megfelelően meghatalmazott ügyvédek szintén jogosultak az ügyfelük nevében az információ benyújtására. Utóbbiak teljes felelősséggel tartoznak, ha a szolgáltatott információ hiányos, a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető.

(5) Az EÉPH haladéktalanul megküldi az egyszerű kérés vagy a határozat másolatát azon tagállam illetékes hatóságának, amelynek területén az (1) bekezdésben említett, az információkérés által érintett személyek tartózkodási hellyel rendelkeznek vagy letelepedettek.

62. cikk

Általános vizsgálatok

(1) Az EÉPH a 61. cikk (1) bekezdésében említett személyekre irányuló minden olyan vizsgálatot elvégezhet, amely az e rendeletből fakadó feladatai ellátásához szükséges. E célból az EÉPH által felhatalmazott tisztviselők és más személyek jogosultak az alábbiakra:

a) a feladatainak végrehajtása szempontjából lényeges nyilvántartások, adatok, eljárások és egyéb anyagok megvizsgálása, az adathordozótól függetlenül;

b) az ilyen nyilvántartásokból, adatokból, eljárásokból és egyéb anyagokból hiteles másolatok vagy kivonatok készítése vagy bekérése;

c) a 61. cikk (1) bekezdésében említett bármely személynek, képviselőjének vagy személyzete tagjainak berendelése, és szóbeli vagy írásbeli magyarázat kérése az ellenőrzés tárgyával és céljával összefüggő tényekkel és dokumentumokkal kapcsolatban, valamint a válaszok rögzítése;

d) bármely olyan egyéb, természetes vagy jogi személy kikérdezése, aki ezt vállalja, valamely vizsgálat tárgyával kapcsolatos információgyűjtés céljából;

e) a telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikérése.

(2) Az (1) bekezdésben említett vizsgálatok céljából az EÉPH által felhatalmazott tisztviselők és más személyek hatáskörüket a vizsgálat tárgyát és célját feltüntető írásbeli felhatalmazás alapján gyakorolják. A felhatalmazásban fel kell tüntetni továbbá a 66. cikk értelmében abban az esetben kivetendő időszakos kényszerítő bírságot is, ha a kért nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokat vagy egyéb anyagokat nem vagy hiányosan nyújtják be, vagy ha a 61. cikk (1) bekezdésében említett személyek a feltett kérdésekre nem, vagy hiányosan válaszolnak, valamint a 65. cikknek és az I. melléklet IV. szakasza b) pontjának értelmében abban az esetben kivetendő pénzbírságot, ha a 61. cikk (1) bekezdésében említett személyek a feltett kérdésekre a valóságnak nem megfelelően, vagy félrevezető módon válaszolnak.

(3) Az 61. cikk (1) bekezdésében említett személyek kötelesek alávetni magukat az EÉPH határozata alapján elrendelt vizsgálatoknak. A határozatban fel kell tüntetni a vizsgálat tárgyát és célját, a 66. cikkben előírt időszakos kényszerítő bírságokat, az 1095/2010/EU rendelet értelmében igénybe vehető jogorvoslati lehetőségeket, valamint azon jogot, hogy a határozat az Európai Unió Bíróságával felülvizsgáltatható.

(4) Az EÉPH a vizsgálat előtt kellő időben értesítést küld a vizsgálatról és a felhatalmazott személyek kilétéről azon tagállam illetékes hatóságának, amelynek a területén a vizsgálatra sor kerül. Az érintett illetékes hatóság tisztviselői az EÉPH kérésére segítik a felhatalmazott személyeket feladataik elvégzésében. Az érintett illetékes hatóság tisztviselői kérésre szintén jelen lehetnek a vizsgálaton.

(5)[194] Amennyiben az (1) bekezdés e) pontjában említett telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikéréséhez az illetékes nemzeti hatóságoknak a nemzeti jogszabályokkal összhangban igazságügyi hatóság engedélyére van szükségük, az ESMA-nak is ilyen engedélyt kell kérelmeznie. Az ESMA ilyen engedélyt elővigyázatossági intézkedésként is kérelmezhet.

(6) A (5) bekezdésben említett engedély kérelmezése esetén a nemzeti igazságügyi hatóság ellenőrzi, hogy az EÉPH határozata hiteles-e, és hogy az előirányzott kényszerítő intézkedések a vizsgálat tárgyára figyelemmel nem önkényesek, illetve túlzottak-e. A kényszerítő intézkedések arányosságának ellenőrzésekor a nemzeti igazságügyi hatóság részletes magyarázatot kérhet az EÉPH-tól, különösen azon okokra vonatkozóan, amelyek alapján az EÉPH e rendelet megsértését feltételezi, a feltételezett jogsértés súlyosságára, továbbá arra, hogy azon személy, akivel szemben a kényszerítő intézkedéseket hozták, milyen módon érintett az ügyben. A nemzeti igazságügyi hatóság azonban nem vizsgálhatja felül a vizsgálat szükségességét, és nem követelheti meg, hogy bocsássák rendelkezésére az EÉPH irataiban foglalt adatokat. Az EÉPH határozatának jogszerűségét kizárólag az Európai Unió Bírósága vizsgálhatja felül az 1095/2010/EU rendeletben meghatározott eljárásnak megfelelően.

63. cikk

Helyszíni ellenőrzések

(1)[195] Az ESMA az e rendelet szerinti feladatai elvégzéséhez szükséges minden helyszíni ellenőrzést elvégezhet a 61. cikk (1) bekezdésében említett jogi személyek üzlethelyiségeiben, telkén vagy ingatlanában. Amennyiben az ellenőrzés megfelelő elvégzése és eredményessége ezt megköveteli, az ESMA előzetes bejelentés nélkül is elvégezheti a helyszíni ellenőrzést.

(2)[196] Az ESMA által helyszíni ellenőrzésre felhatalmazott tisztviselők és más személyek beléphetnek olyan jogi személyek bármely üzlethelyiségébe, telkére, illetve ingatlanába, amelyek az ESMA vizsgálati határozatával érintettek, valamint rendelkeznek a 62. cikk (1) bekezdésében említett összes hatáskörrel. Jogukban áll továbbá az ellenőrzés idejére és az ahhoz szükséges mértékben zár alá venni bármely üzlethelységet, üzleti könyvet vagy nyilvántartást.

(3) Az EÉPH által helyszíni ellenőrzésre felhatalmazott tisztviselők és más személyek hatáskörüket az ellenőrzés tárgyát és célját feltüntető írásbeli felhatalmazás felmutatásával gyakorolják, amelyben fel kell tüntetni a 66. cikk értelmében abban az esetben kivetendő időszakos kényszerítő bírságot, ha az érintett személyek nem vetik alá magukat az ellenőrzésnek. Az EÉPH a helyszíni ellenőrzés előtt kellő időben értesítést küld a vizsgálatról azon tagállam illetékes hatóságának, amelynek a területén az ellenőrzésre sor kerül.

(4) A 61. cikk (1) bekezdésében említett személyek kötelesek alávetni magukat az EÉPH határozatával elrendelt helyszíni ellenőrzéseknek. A határozatban fel kell tüntetni az ellenőrzés tárgyát és célját, meg kell határozni az ellenőrzés megkezdésének időpontját, valamint utalni kell a 66. cikkben előírt időszakos kényszerítő bírságra, az 1095/2010/EU rendelet értelmében igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekre és azon jogra, hogy a határozat az Európai Unió Bírósága által felülvizsgálható. Az EÉPH az ilyen határozatok meghozatala előtt konzultál azon tagállam illetékes hatóságával, amelynek a területén az ellenőrzésre sor kerül.

(5) Azon tagállam illetékes hatóságának tisztviselői vagy az általa felhatalmazott vagy kijelölt más személyek, amelynek területén a helyszíni ellenőrzésre sor kerül, az EÉPH kérésére aktívan segítik az EÉPH által felhatalmazott tisztviselőket és más személyeket. E célból rendelkezésükre állnak a (2) bekezdésben meghatározott hatáskörök. A szóban forgó tagállam illetékes hatóságának tisztviselői kérésre szintén jelen lehetnek a helyszíni ellenőrzésen.

(6) Az EÉPH arra is felkérheti az illetékes hatóságokat, hogy végezzék el a nevében az e cikkben és a 62. cikk (1) bekezdésében meghatározott konkrét vizsgálati feladatokat és helyszíni ellenőrzéseket. Az illetékes hatóságok e célból az EÉPH-éval azonos, az e cikkben és a 62. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörrel rendelkeznek.

(7) Amennyiben az EÉPH által felhatalmazott tisztviselők és más kísérő személyek megállapítják, hogy valamely személy akadályozza az e cikk szerint elrendelt vizsgálatot, úgy az érintett tagállam illetékes hatósága - szükség esetén a rendőrség vagy azzal egyenértékű jogkörrel rendelkező hatóság bevonásával - megadja a szükséges segítséget ahhoz, hogy a helyszíni ellenőrzést elvégezhessék.

(8)[197] Amennyiben az (1) bekezdésben említett helyszíni ellenőrzéshez vagy a (7) bekezdésben előírt segítségnyújtáshoz arra van szükség, hogy a nemzeti szabályokkal összhangban valamely igazságszolgáltatási hatóság egy nemzeti illetékes hatóságnak engedélyt adjon, az ESMA-nak is ilyen engedélyt kell kérelmeznie. Az ESMA ilyen engedélyt elővigyázatossági intézkedésként is kérelmezhet.

(9) A (8) bekezdésben említett engedély iránti kérelem esetén a nemzeti igazságszolgáltatási hatóság ellenőrzi, hogy az EÉPH határozata hiteles-e, és hogy az előirányzott kényszerítő intézkedések az ellenőrzés tárgyának figyelembevételével nem önkényesek, illetve túlzottak-e. A kényszerítő intézkedések arányosságának ellenőrzésekor a nemzeti igazságszolgáltatási hatóság részletes indokolást kérhet az EÉPH-tól. A részletes indokolás iránti kérelem különösen azon okokra vonatkozhat, amelyek alapján az EÉPH e rendelet megsértését feltételezi, a feltételezett jogsértés súlyosságára, továbbá arra, hogy azon személy, akivel szemben a kényszerítő intézkedéseket hozták, milyen módon érintett az ügyben. A nemzeti igazságszolgáltatási hatóság azonban nem vizsgálhatja felül a vizsgálat szükségességét, és nem követelheti meg, hogy bocsássák rendelkezésére az EÉPH irataiban foglalt adatokat. Az EÉPH határozatának jogszerűségét kizárólag az Európai Unió Bírósága vizsgálhatja felül az 1095/2010/EU rendeletben meghatározott eljárásnak megfelelően.

64. cikk

A felügyeleti intézkedések meghozatalának és a pénzbírságok kivetésének eljárási szabályai

(1) Amennyiben az EÉPH az e rendelet szerinti feladatainak végzése során megállapítja, hogy fennállhat az I. mellékletben felsorolt egy vagy több jogsértés esetének alapos gyanúja, akkor az EÉPH-n belül egy független vizsgálatvezetőt jelöl ki az ügy kivizsgálására. A kijelölt vizsgálatvezető nem vehet részt, és a múltban sem vehetett részt sem közvetlenül, sem közvetetten az érintett kereskedési adattár felügyeletében és nyilvántartásbavételi eljárásában, és feladatait az EÉPH-tól függetlenül látja el.

(2) A vizsgálatvezető a vizsgálat által érintett személyek észrevételeinek figyelembevételével kivizsgálja a feltételezett jogsértéseket, és a megállapításait tartalmazó teljes ügyiratot benyújtja az EÉPH-nak.

A vizsgálatvezető a feladatainak elvégzése érdekében jogosult a 61. cikknek megfelelően információt kérni, valamint a 62. és a 63. cikknek megfelelően vizsgálatokat és helyszíni ellenőrzéseket végezni. A vizsgálatvezetőnek e jogkörének gyakorlása közben teljesítenie kell a 60. cikkben foglaltakat.

A vizsgálatvezető a feladatainak végzése során hozzáférhet minden olyan dokumentumhoz és információhoz, amelyet az EÉPH a felügyeleti tevékenységei során összegyűjtött.

(3) A vizsgálatvezető a vizsgálat befejezésekor, mielőtt benyújtaná a megállapításait tartalmazó ügyiratot az EÉPH-nak, lehetőséget ad a vizsgálat által érintett személyeknek a vizsgálat tárgyával kapcsolatos meghallgatásra. A vizsgálatvezető kizárólag olyan tényekre alapozhatja a megállapításait, amelyekkel kapcsolatban az érintett személyek lehetőséget kaptak arra, hogy megtegyék észrevételeiket.

Az érintett személyek védekezéshez való jogát az e cikk alapján történő vizsgálatok során teljes mértékben tiszteletben kell tartani.

(4)[198] Amikor a vizsgálatvezető benyújtja a (3) bekezdésben említett megállapításait tartalmazó ügyiratot az ESMA-nak, erről tájékoztatja a vizsgálat által érintett személyeket. E személyeknek jogukban áll betekinteni az ügyiratba, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkok védelmére irányuló jogos érdekét. Az iratokba való betekintés joga nem terjed ki a bizalmas információkra vagy az ESMA belső előkészítő dokumentumaira.

(5) A vizsgálatvezető megállapításait tartalmazó ügyirat alapján, valamint - amennyiben ezt az érintett személyek kérik - a vizsgálat által érintett személyeknek a 67. cikk szerinti meghallgatását követően az EÉPH határoz arról, hogy a vizsgálat által érintett személyek elkövették-e az I. mellékletben felsorolt egy vagy több jogsértést, és amennyiben igen, a 73. cikknek megfelelően felügyeleti intézkedést hoz, valamint az 65. cikknek megfelelően pénzbírságot szab ki.

(6) A vizsgálatvezető nem vesz részt az EÉPH tanácskozásain, és más módon sem avatkozik bele az EÉPH döntéshozatalába.

(7) A Bizottság további eljárási szabályokat fogad el a pénzbírságok és az időszakos kényszerítő bírságok kiszabását jelentő jogkör gyakorlására vonatkozóan, beleértve a védekezéshez való jogra, az átmeneti rendelkezésekre, valamint a pénzbírságok és az időszakos kényszerítő bírságok beszedésére vonatkozó rendelkezéseket is, továbbá részletes szabályokat fogad el a szankciók kiszabása és végrehajtása tekintetében az elévülési időre vonatkozóan.

Az első albekezdésben említett szabályokat a 82. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kell elfogadni.

(8)[199] Az ESMA-nak vizsgálat és esetlegesen a büntetőeljárás megindítása céljából az illetékes hatóságok elé kell terjesztenie az ügyeket, amennyiben az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során olyan tényeket tár fel, amelyek alapján tudomása szerint az alkalmazandó jog értelmében felmerül a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja. Emellett az ESMA nem szabhat ki pénzbírságot vagy időszakos kényszerítő bírságot olyan esetekben, amikor tudomása van arról, hogy azonos vagy lényegében azonos tényállás alapján, a nemzeti jog szerint lefolytatott büntetőeljárás eredményeképpen korábban már jogerős felmentő vagy elmarasztaló ítélet született.

65. cikk

Pénzbírságok

(1) Amennyiben a 64. cikk (5) bekezdésével összhangban az EÉPH megállapítja, hogy egy kereskedési adattár szándékosan vagy gondatlanságból követte el az I. mellékletben felsorolt valamely jogsértést, az e cikk (2) bekezdésének megfelelően pénzbírságot kiszabó határozatot fogad el.

A kereskedési adattár által elkövetett jogsértés akkor minősül szándékos jogsértésnek, ha az EÉPH olyan objektív tényezőket talál, amelyek bizonyítják, hogy a kereskedési adattár vagy annak felső vezetése kifejezetten a jogsértés elkövetésének szándékával járt el.

(2) Az (1) bekezdésben említett pénzbírság alapösszegét az alábbi értékhatárokon belül kell megállapítani:

a)[200] az I. melléklet I. szakaszának c) pontjában, az I. melléklet II. szakaszának c)-g) pontjában, valamint az I. melléklet III. szakaszának a) és b) pontjában említett jogsértések esetén a pénzbírságok összege legalább 10 000 EUR és legfeljebb 200 000 EUR;

b)[201] az I. melléklet I. szakaszának a), b) és d)-k) pontjában, valamint az I. melléklet II. szakaszának a), b) és h) pontjában említett jogsértések esetén a pénzbírságok összege legalább 5 000 EUR és legfeljebb 100 000 EUR.

c)[202] az I. melléklet IV. szakaszában említett jogsértések esetén a pénzbírságok összege legalább 5 000 EUR és legfeljebb 10 000 EUR.

Annak eldöntéséhez, hogy a bírság alapösszege az első albekezdésben meghatározott tartományon belül az alsó, közép- vagy felső határértéknek feleljen-e meg, az EÉPH figyelembe veszi az érintett kereskedési adattár előző üzleti évi éves árbevételét. Az alapösszeg az alsó határérték olyan kereskedési adattárak esetében, amelyek éves árbevétele kevesebb mint 1 millió EUR, a középérték olyan kereskedési adattárak esetében, amelyek éves árbevétele 1-5 millió EUR, és a felső határérték olyan kereskedési adattárak esetében, amelyek éves árbevétele meghaladja az 5 millió EUR-t.

(3) A (2) bekezdésben megadott alapösszeget a súlyosbító vagy enyhítő tényezők figyelembevételével, a II. mellékletben meghatározott megfelelő együtthatók szerint módosítani kell.

A megfelelő súlyosbító együtthatókat egyesével kell az alapösszegre alkalmazni. Ha több súlyosbító együttható is alkalmazandó, az alapösszeghez hozzá kell adni azokat az értékeket, amelyeket az alapösszeg és az alapösszegnek az egyes súlyosbító együtthatók alkalmazásával kapott mennyiségek különbségeiként kapunk.

A megfelelő enyhítő együtthatókat egyesével kell az alapösszegre alkalmazni. Ha több enyhítő együttható is alkalmazandó, az alapösszegből ki kell vonni azokat az értékeket, amelyeket az alapösszeg és az alapösszegnek az egyes enyhítő együtthatók alkalmazásával kapott mennyiségek különbségeiként kapunk.

(4) A (2) és a (3) bekezdés ellenére, a pénzbírság összege nem haladhatja meg az érintett kereskedési adattár által az előző üzleti évben elért éves árbevétel 20 %-át, ha azonban a kereskedési adattár közvetlenül vagy közvetve pénzügyi előnyhöz jutott a jogsértés révén, akkor a pénzbírság minimális összege ez az előny.

Amennyiben a kereskedési adattár által elkövetett cselekmények, illetve mulasztások az I. mellékletben felsorolt több jogsértésnek minősülnek, csak egy jogsértés után kell kiszabni bírságot, mégpedig a (2) és a (3) bekezdéssel összhangban kiszámított pénzbírságok közül a magasabbat.

66. cikk

Időszakos kényszerítő bírságok

(1) Az EÉPH határozatban időszakos kényszerítő bírságot szab ki annak érdekében, hogy kötelezze:

a) a kereskedési adattárat a jogsértés megszüntetésére, összhangban a 73. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján hozott határozattal; vagy

b) a 61. cikk (1) bekezdésében említett személyt:

i. a 61. cikk szerinti határozatban kért információk hiánytalan szolgáltatására;

ii. arra, hogy vesse alá magát vizsgálatnak és különösen, hogy hiánytalanul adja át az előírt nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokat vagy egyéb anyagokat, illetve pótolja és helyesbítse a 62. cikk szerinti határozattal elrendelt vizsgálat keretében benyújtott egyéb információkat; vagy

iii. arra, hogy vesse alá magát a 63. cikk szerinti határozattal elrendelt helyszíni ellenőrzésnek.

(2) Az időszakos kényszerítő bírságnak hatékonynak és arányosnak kell lennie. A kényszerítő bírságot a késedelem minden egyes napja után ki kell szabni.

(3) A (2) bekezdés ellenére, az időszakos kényszerítő bírság összege az előző üzleti év átlagos napi árbevételének 3 %-a, természetes személyek esetében pedig az előző naptári évben szerzett átlagos napi jövedelem 2 %-a. Az összegeket az időszakos kényszerítő bírságot kivető határozatban megállapított időponttól kezdődően kell kiszámítani.

(4) Az időszakos kényszerítő bírság az EÉPH határozatáról szóló értesítést követő legfeljebb hat hónapos időtartamra szabható ki. Ezen időszak végét követően az EÉPH felülvizsgálja az intézkedést.

67. cikk

Az érintett személyek meghallgatása

(1)[203] A 73. cikk (1) bekezdése alapján hozott határozatok és a 66. cikk szerinti időszakos kényszerítő bírságot elrendelő határozatok meghozatala előtt az ESMA-nak lehetőséget kell biztosítania az eljárás alá vont személyek számára a megállapításaival kapcsolatos meghallgatásra. Az ESMA csak olyan megállapításokra alapozhatja a határozatát, amelyekkel kapcsolatban az eljárás alá vont személyeknek lehetőségük volt észrevételt tenni.

Az e bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó a 73. cikk (1) bekezdésének a), c) és d) pontjában említett határozatokra akkor, ha sürgős intézkedésre van szükség a pénzügyi rendszert fenyegető súlyos és közvetlen veszély megelőzése, illetve a pénzügyi piacok integritását, átláthatóságát, hatékonyságát és zavartalan működését, többek között a kereskedési adattárnak szolgáltatott adatok stabilitását és pontosságát fenyegető súlyos és közvetlen veszély megelőzése érdekében. Ilyen esetekben az ESMA ideiglenes határozatot fogadhat el, és a határozathozatalát követően a lehető leghamarabb biztosítania kell a meghallgatási lehetőséget az érintett személyek számára.

(2) Az eljárás alá vont személyek védekezéshez való jogát az eljárás során teljes mértékben tiszteletben kell tartani. E személyeknek jogukban áll betekinteni az EÉPH ügyiratába, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkok védelmére irányuló jogos érdekét. Az iratokba való betekintés joga nem terjed ki a bizalmas információkra vagy az EÉPH belső előkészítő dokumentumaira.

68. cikk

A pénzbírságok és az időszakos kényszerítő bírságok közzététele, jellege, behajtása és elhelyezése

(1) Az EÉPH nyilvánosságra hoz minden, a 65. és a 66. cikk alapján kiszabott pénzbírságot és időszakos kényszerítő bírságot, kivéve, ha az ilyen nyilvánosságra hozatal súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi piacokat, vagy aránytalan károkat okozna az érintett feleknek. E közzététel a 45/2001/EK rendelet értelmében nem tartalmazhat személyes adatokat.

(2) A 65. és a 66. cikkel összhangban kiszabott pénzbírságok és időszakos kényszerítő bírságok közigazgatási jellegűek.

(3) Amennyiben az EÉPH úgy határoz, hogy nem vet ki pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot, döntéséről és annak indokairól tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és az érintett tagállam illetékes hatóságait.

(4) A 65. és a 66. cikk alapján kiszabott pénzbírságok és időszakos kényszerítő bírságok behajthatók.

A behajtásra annak az államnak a hatályos polgári eljárásjogi szabályai vonatkoznak, amelynek területén arra sor kerül. A határozatot végrehajtási záradékkal az a hatóság látja el - a határozat hitelességének vizsgálatán kívül minden más alakiságot mellőzve -, amelyet az egyes tagállamok kormányai erre a célra kijelölnek, és amelyről az EÉPH-t és az Európai Unió Bíróságát tájékoztatják.

Ha ezeknek az alaki követelményeknek az érintett fél kérelmére eleget tettek, a fél a nemzeti jognak megfelelően közvetlenül az illetékes szervtől kérheti a végrehajtást.

A végrehajtást csak az Európai Unió Bíróságának határozata alapján lehet felfüggeszteni. A végrehajtási eljárás szabálytalanságára vonatkozó panaszok tekintetében azonban a tagállami igazságszolgáltatási szervek rendelkeznek joghatósággal.

(5) A pénzbírságok és időszakos kényszerítő bírságok összege az Európai Unió általános költségvetését illeti.

69. cikk

Az Európai Unió Bírósága általi felülvizsgálat

Az Európai Unió Bírósága korlátlan jogkörrel rendelkezik az olyan határozatok felülvizsgálatára, amelyekben az EÉPH pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabott ki. Az Európai Unió Bírósága törölheti, csökkentheti vagy emelheti a kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot.

70. cikk

A II. melléklet módosításai

A pénzügyi piaci folyamatok figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet módosítására vonatkozóan.

71. cikk

Törlés a nyilvántartásból

(1) Az EÉPH a 73. cikk sérelme nélkül törli a kereskedési adattárat a nyilvántartásból, amennyiben a kereskedési adattár:

a) kifejezetten lemond a nyilvántartásról, vagy az elmúlt hat hónap során nem nyújtott szolgáltatást;

b) a nyilvántartásba vételt hamis nyilatkozatok adásával vagy egyéb szabálytalan módon érte el;

c) már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek mellett nyilvántartásba vételére sor került.

(2) Az EÉPH indokolatlan késedelem nélkül értesíti az 57. cikk (1) bekezdésében említett érintett illetékes hatóságot az adott kereskedési adattár nyilvántartásból való törlésére vonatkozó határozatáról.

(3) Amennyiben az érintett kereskedési adattár szolgáltatásnyújtása és tevékenységvégzése szerinti tagállam illetékes hatósága úgy véli, hogy az (1) bekezdésben foglalt feltételek valamelyike teljesült, felkérheti az EÉPH-t, hogy vizsgálja meg, teljesültek-e az érintett kereskedési adattárnak a nyilvántartásból való törlésére vonatkozó feltételek. Amennyiben az EÉPH úgy határoz, hogy az érintett kereskedési adattárat nem törli a nyilvántartásból, e határozatát teljes körűen meg kell indokolnia.

(4) A (3) fejezetben említett illetékes hatóság a 22. cikk szerint kinevezett illetékes hatóság.

72. cikk

Felügyeleti díjak

(1) Az EÉPH e rendelettel és a (3) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban díjakat számít fel a kereskedési adattáraknak. Ezek a díjak teljes mértékben fedezik az EÉPH kereskedési adattárak nyilvántartásba vételéhez és felügyeletéhez, valamint ahhoz kapcsolódó szükséges kiadásait, valamint azt a célt szolgálja, hogy megtérítse az illetékes hatóságok részére az e rendelet alapján folytatott tevékenység során - különösen a feladatok 74. cikkel összhangban történő átruházása következtében - az illetékes hatóságoknál esetlegesen felmerült költségeket.

(2)[204] A kereskedési adattárakra kiszabott bármilyen díj összegének fedeznie kell az ESMA nyilvántartásba vételi és felügyeleti tevékenységeivel kapcsolatban felmerült összes észszerű adminisztratív költséget, és annak arányosnak kell lennie az érintett kereskedési adattár árbevételével, valamint az ESMA nyilvántartásba vételi és az ellátott felügyeleti jogkör típusával.

(3) A Bizottság a 82. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a díjtípusok és a díjköteles ügyek, a díjak összege és megfizetésük módja részletes meghatározására.

73. cikk

Az EÉPH felügyeleti intézkedései

(1) Amennyiben a 64. cikk (5) bekezdésével összhangban az EÉPH megállapítja, hogy egy kereskedési adattár elkövette az I. mellékletben felsorolt valamely jogsértést, az alábbi egy vagy több határozatot hozza:

a) a kereskedési adattár kötelezése a jogsértés megszüntetésére;

b) pénzbírság kiszabása az 65. cikk szerint;

c) hirdetmény kiadása;

d) végső esetben a kereskedési adattár törlése a nyilvántartásból.

(2) Az (1) bekezdésben említett határozatok meghozatalakor az EÉPH figyelembe veszi a jogsértés természetét és súlyosságát, tekintettel a következő kritériumokra:

a) a jogsértés időtartama és gyakorisága;

b) a jogsértés fényt derített-e súlyos vagy rendszerszintű hiányosságokra a vállalkozás eljárásaiban, irányítási rendszereiben vagy belső ellenőrzési mechanizmusaiban;

c) a jogsértés okozott-e vagy elősegített-e pénzügyi bűncselekményt, illetve tulajdonítható-e egyéb módon ilyen bűncselekmény a jogsértésnek;

d) a jogsértést szándékosan vagy gondatlanságból követték-e el.

(3) Az EÉPH indokolatlan késedelem nélkül értesíti az érintett kereskedési adattárat az (1) bekezdés alapján elfogadott határozatokról, és közli azokat a tagállamok illetékes hatóságaival és a Bizottsággal. A határozat elfogadásának időpontjától számított 10 munkanapon belül közzéteszi azt a honlapján.

Az EÉPH a határozatnak az első albekezdés szerinti nyilvánosságra hozatalakor arról is nyilvános tájékoztatást ad, hogy az érintett kereskedési adattár jogosult a határozat ellen jogorvoslattal élni, valamint adott esetben közzéteszi a jogorvoslati kérelem benyújtásának tényét, és ezzel egyidejűleg közli, hogy a jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya, valamint azt, hogy az EÉPH fellebbviteli tanácsa az 1095/2010/EU rendelet 60. cikkének (3) bekezdésével összhangban felfüggesztheti a vitatott határozat alkalmazását.

74. cikk

A feladatok EÉPH általi átruházása az illetékes hatóságokra

(1) Amennyiben valamely felügyeleti feladat megfelelő elvégzéséhez szükséges, az EÉPH jogosult arra, hogy az 1095/2010/EU rendelet 16. cikke szerint általa kibocsátott iránymutatásokkal összhangban konkrét felügyeleti feladatokat egy tagállam illetékes hatóságára ruházzon. E felügyeleti feladatok közé tartozhat különösen a 61. cikk szerinti információkérések és a 62. cikk szerinti és a 63. cikk (6) bekezdése szerinti vizsgálatok és helyszíni ellenőrzések lefolytatásának hatásköre.

(2) Az EÉPH a feladatok átruházását megelőzően konzultál az érintett illetékes hatósággal. E konzultációk különösen az alábbiakra vonatkoznak:

a) az átruházandó feladatok köre;

b) a feladatok elvégzésének ütemezése, valamint

c) a szükséges információknak az EÉPH részéről, illetve az EÉPH részére történő átadása.

(3) A 72. cikk (3) bekezdése alapján a Bizottság által elfogadott díjszabályzatnak megfelelően az EÉPH megtéríti az illetékes hatóságok részére az átruházott feladatok elvégzésével összefüggésben felmerült költségeket.

(4) Az EÉPH megfelelő időközönként felülvizsgálja az (1) bekezdésben említett határozatot. Az átruházás bármikor visszavonható.

(5) A feladatok átruházása nem érinti az EÉPH felelősségét, és nem korlátozza az EÉPH-t az átruházott feladat elvégzésében és ellenőrzésében. Nem ruházhatók át az e rendelet szerinti felügyeleti feladatok, beleértve a nyilvántartásba vételről szóló határozatok meghozatalát, a jogsértésekre vonatkozó végleges értékelés elkészítését és az ezek nyomán születő határozatok meghozatalát.

2. FEJEZET

Kapcsolatok harmadik országokkal

75. cikk

Egyenértékűség és nemzetközi egyezmények

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben megállapítja, hogy valamely harmadik ország jogi és felügyeleti rendszere biztosítja, hogy:

a) a szóban forgó harmadik országban engedélyezett kereskedési adattárak olyan jogilag kötelező érvényű követelményeket teljesítenek, amelyek egyenértékűek az e rendeletben előírt követelményekkel;

b) a harmadik országban folyamatos a kereskedési adattárak hatékony felügyelete és a rájuk vonatkozó követelmények hatékony betartatása; valamint

c) léteznek legalább az e rendeletben meghatározottakkal egyenértékű szakmai titoktartási garanciák, beleértve a hatóságok által harmadik felekkel közölt üzleti titkok védelmét.

A Bizottság e végrehajtási jogi aktust a 86. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban fogadja el.

(2) A Bizottság szükség esetén, valamint az (1) bekezdésben említett valamely végrehajtási jogi aktus elfogadását követően ajánlásokat nyújt be a Tanácsnak az érintett harmadik országokkal kötendő olyan nemzetközi megállapodások megtárgyalására vonatkozóan, amelyek az e harmadik országokban székhellyel rendelkező kereskedési adattárakban tárolt, származtatott ügyletekre vonatkozó információkhoz való kölcsönös hozzáférésről és azok cseréjéről szólnak, és amelyekkel biztosítható, hogy az Unió hatóságai, beleértve az EÉPH-t is, azonnali és folyamatos hozzáféréssel rendelkezzenek a feladataik ellátásához szükséges információkhoz.

(3) Az EÉPH a (2) bekezdésben említett megállapodások megkötését követően, azokkal összhangban kialakítja az együttműködés kereteit az adott harmadik országok illetékes hatóságaival. Ezek a keretek meghatározzák legalább:

a) az egyrészről az EÉPH, illetve bármely más, e rendelettel összhangban feladatköreit gyakorló uniós hatóság, másrészről az érintett harmadik ország illetékes hatóságai közötti információcsere mechanizmusát; valamint

b) a felügyeleti tevékenységek koordinációjára vonatkozó eljárásokat.

(4) A személyes adatok harmadik országok részére történő továbbítása tekintetében az EÉPH a 45/2001/EK rendeletet alkalmazza.

76. cikk

Az együttműködés keretei

Azon harmadik országok érintett hatóságai, amelyeknek joghatósága területén nincsenek székhellyel rendelkező kereskedelmi adattárak, az EÉPH-hoz fordulhatnak azzal a céllal, hogy kialakítsák az együttműködés kereteit annak érdekében, hogy hozzáférjenek az uniós kereskedelmi adattárakban tárolt, származtatott ügyletekre vonatkozó információkhoz.

Az EÉPH együttműködési kereteket alakíthat ki ezen érintett hatóságokkal az Unió kereskedelmi adattáraiban tárolt, származtatott ügyletekre vonatkozó azon információkhoz való hozzáférés tekintetében, amelyekre az említett hatóságoknak feladataik és megbízatásaik teljesítéséhez szükségük van, feltéve, hogy a szakmai titoktartás garanciái – beleértve a hatóságok által harmadik felekkel megosztott üzleti titkok védelmét is – fennállnak.

76a. cikk[205]

Kölcsönös közvetlen hozzáférés az adatokhoz

(1) Amennyiben a feladataik ellátásához szükséges, azon harmadik országok illetékes hatóságai számára, amelyekben egy vagy több kereskedési adattár székhelye található, közvetlen hozzáférést kell biztosítani az Unióban székhellyel rendelkező kereskedési adattárakban lévő információkhoz, feltéve hogy a Bizottság a (2) bekezdéssel összhangban elfogadta az ezt lehetővé tevő végrehajtási jogi aktust.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett hatósági kérelem benyújtása esetén a Bizottság a 86. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben megállapítja, hogy annak a harmadik országnak a jogi kerete, amelynek hatósága a megkereséssel élt, megfelel-e az alábbi feltételek mindegyikének:

a) az adott harmadik országban székhellyel rendelkező kereskedési adattárak megfelelő engedéllyel rendelkeznek;

b) az adott harmadik országban folyamatosan biztosított a kereskedési adattárak hatékony felügyelete és kötelezettségeik hatékony betartatása;

c) léteznek szakmai titoktartási garanciák, beleértve a hatóságok által harmadik felekkel közölt üzleti titkok védelmét, és amelyek legalább az e rendeletben meghatározottakkal egyenértékűek;

d) az adott harmadik országban engedélyezett kereskedési adattárakra jogilag kötelező erejű és végrehajtható kötelezettség hárul, amelynek értelmében közvetlen és azonnali hozzáférést kell biztosítaniuk az adatokhoz a 81. cikk (3) bekezdésében említett jogalanyok számára.

77. cikk

A kereskedési adattárak elismerése

(1) A harmadik országban székhellyel rendelkező kereskedési adattár csak azt követően nyújthatja szolgáltatásait és tevékenységeit az Unióban székhellyel rendelkező szervezetek részére a 9. cikk értelmében, hogy az EÉPH a (2) bekezdés szerint elismerte.

(2) Az (1) bekezdésben említett kereskedési adattár benyújtja elismerési kérelmét, és ehhez minden szükséges információt mellékel, többek között legalább az annak ellenőrzéséhez szükséges információkat, hogy engedéllyel rendelkezik és hatékony felügyelet alá tartozik egy olyan harmadik országban:

a) amellyel kapcsolatban a Bizottság a 75. cikk (1) bekezdése szerinti végrehajtási jogi aktussal elismerte, hogy egyenértékű és betartatható szabályozási és felügyeleti kerettel rendelkezik;

b) amely a 75. cikk (2) bekezdése szerint nemzetközi megállapodást kötött az Unióval; valamint

c) amely együttműködési megállapodásokat kötött a 75. cikk (3) bekezdésének megfelelően annak biztosítására, hogy az Unió hatóságai, beleértve az EÉPH-t is, azonnali és folyamatos hozzáféréssel rendelkezzenek a szükséges információkhoz.

A kérelem kézhezvételét követő 30 munkanapon belül az EÉPH értékeli, hogy a kérelmet hiánytalanul nyújtották-e be. Ha a kérelem hiányos, az EÉPH határidőt szab meg, amelynek leteltéig a kérelmező kereskedési adattárnak be kell nyújtania a hiányzó információkat.

Az EÉPH a hiánytalan kérelem benyújtásától számított 180 munkanapon belül írásban értesíti a kérelmező kereskedési adattárat arról, hogy megadta-e az elismerést, csatolva határozatának megalapozott indokolással ellátott magyarázatát.

Az EÉPH a honlapján közzéteszi az e rendelettel összhangban elismert kereskedési adattárak listáját.

VII. CÍM

A KERESKEDÉSI ADATTÁRAKKAL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK

78. cikk

Általános követelmények

(1) A kereskedési adattár megbízható vállalatirányítási rendszerrel rendelkezik, amely áttekinthető szervezeti felépítést, egymástól jól elhatárolt, átlátható és következetes felelősségi köröket, valamint megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat, többek között megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokat foglal magában, amelyek megakadályozzák a bizalmas adatok bármilyen módon történő nyilvánosságra hozatalát.

(2) A kereskedési adattár hatékony, írásban rögzített szervezeti és adminisztratív szabályokat vezet be és működtet a vezetőivel, alkalmazottaival, valamint a szoros kapcsolat révén hozzá közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó más személyekkel kapcsolatban felmerülő potenciális összeférhetetlenségek felismerésére és kezelésére.

(3) A kereskedési adattár kidolgozza a megfelelő politikákat és eljárásokat annak biztosítására, hogy az adattár (ideértve vezetőit és munkavállalóit is) e rendelet minden rendelkezésének megfeleljen.

(4) A kereskedési adattár olyan szervezeti struktúrát tart fenn és működtet, amely biztosítja az adattár szolgáltatásnyújtásának és tevékenységvégzésének folyamatosságát és rendes működését. A kereskedési adattár megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat alkalmaz.

(5) Amennyiben a kereskedési adattár kiegészítő szolgáltatásokat is nyújt, többek között tőzsdekereskedelmi visszaigazolást (trade confirmation), ajánlatpárosítást (trade matching) hiteleseményekkel kapcsolatos szolgáltatásnyújtást (credit event servicing), portfólióállomány-egyeztetést (portfolio reconciliation), portfóliótömörítést (portfolio compression), akkor a kereskedelmi adattárnak ezeket a kiegészítő szolgáltatásokat operatív szinten el kell különítenie a kereskedési adattár azon funkciójától, amely a származtatott ügyletekre vonatkozó adatok központosított gyűjtésére és tárolására terjed ki.

(6) A kereskedési adattár stabil és prudens irányításának biztosítása érdekében a felső vezetés és az igazgatóság tagjai kellően jó hírnévvel rendelkező és tapasztalt személyek.

(7) A kereskedési adattár objektív és megkülönböztetésmentes követelményeket ír elő a 9. cikk szerinti bejelentési kötelezettség alá eső vállalkozások általi hozzáférésre, és a követelményeket nyilvánossá teszi. A szolgáltatóknak megkülönböztetésmentes módon hozzáférést nyújt az általa tárolt adatokhoz, ha az érintett szerződő felek ahhoz hozzájárultak. A hozzáférést korlátozó kritériumok csak annyiban engedélyezhetők, amennyiben azok célja a kereskedési adattár által tárolt adatokat érintő kockázatok kezelése.

(8) A kereskedési adattár nyilvánosságra hozza az általa e rendelet szerint nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó árakat és díjakat. Külön-külön nyilvánosságra hozza az egyes szolgáltatások és funkciók árait és díjait, beleértve az árengedményeket és pénzvisszatérítéseket, valamint e kedvezmények igénybevételének feltételeit. A kereskedési adattár lehetővé teszi a bejelentést végző jogalanyok számára az egyes szolgáltatások külön-külön igénybevételét. A kereskedési adattár által felszámított áraknak és díjaknak összhangban kell lenniük a költségekkel.

(9)[206] A kereskedési adattár köteles kidolgozni a következő eljárásokat és politikákat:

a) a kereskedési adattárak közötti hatékony adategyeztetésre vonatkozó eljárások;

b) a bejelentett adatok teljességének és pontosságának ellenőrzésére vonatkozó eljárások;

c) az adatoknak a 9. cikkben említett szerződő felek vagy központi szerződő felek kérésére vagy egyéb szükséges okból más kereskedési adattárak felé történő szabályos átadására vonatkozó politikák.

(10)[207] E cikk következetes alkalmazása érdekében az ESMA-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia az alábbiak meghatározására:

a) a kereskedési adattárak közötti adategyeztetésre vonatkozó eljárások;

b) a kereskedési adattár által annak ellenőrzése érdekében alkalmazandó eljárások, hogy a bejelentő szerződő fél vagy a benyújtó jogalany megfelel-e a jelentéstételi követelményeknek, továbbá hogy a 9. cikk értelmében bejelentett adatok teljesek és pontosak-e.

Az ESMA-nak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2020. június 18-ig be kell nyújtania a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadás révén kiegészítse ezt a rendeletet.

79. cikk

Működési megbízhatóság

(1) A kereskedési adattár azonosítja a működési kockázat forrásait és minimalizálja azokat a megfelelő rendszerek, ellenőrzések és eljárások kidolgozása révén. E rendszerek megbízhatóak és biztonságosak, és megfelelő kapacitással rendelkeznek a kapott információk kezelésére.

(2) A kereskedési adattár megfelelő üzletmenet-folytonossági politikát és vészhelyzet esetére helyreállítási tervet dolgoz ki, hajt végre és tart fenn, amelynek célja a kereskedési adattár funkcióinak fenntartása, a műveletek időben történő helyreállítása, valamint kötelezettségeinek teljesítése. A helyreállítási terv legalább a biztonsági tartalékrendszerek létrehozásáról rendelkezik.

(3) A nyilvántartásból törölt kereskedési adattár gondoskodik a megfelelő helyettesítésről, beleértve az adatok átadását más kereskedési adattáraknak, valamint a bejelentett információk átirányítását egy másik kereskedési adattárhoz.

80. cikk

Adatvédelem és -rögzítés

(1) A kereskedési adattár biztosítja a 9. cikk értelmében kapott információk bizalmas jellegét, integritását és védelmét.

(2) A kereskedési adattárak az általuk e rendelet alapján megszerzett adatokat kizárólag akkor használhatják fel kereskedelmi célokra, ha az érintett szerződő felek ahhoz hozzájárultak.

(3) A kereskedési adattár azonnal rögzíti a 9. cikk értelmében kapott információkat, és a vonatkozó ügyletek lezárását követően legalább tíz évig megőrzi azokat. Gyors és hatékony nyilvántartási eljárásokat alkalmaz a rögzített információ változásainak dokumentálására.

(4) A kereskedési adattár a származtatott ügyletek 9. cikkel összhangban bejelentett adatai alapján kiszámítja a pozíciókat származtatottügylet-kategóriánként és a jelentést tevő jogalanyok szerinti bontásban.

(5) A kereskedési adattár az ügyletben részt vevő felek számára lehetővé teszi, hogy időben hozzáférjenek az adott ügylethez kapcsolódó információkhoz, és javítsák azokat.

(5a)[208] A kereskedési adattárnak a 9. cikk (1a)-(1d) bekezdése értelmében a származtatott ügyleteik adatainak bejelentésére nem kötelezett szerződő felek, valamint a 9. cikk (1a) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében a jelentéstételi kötelezettségeiket átruházó szerződő felek és központi szerződő felek kérelemére rendelkezésre kell bocsátania a nevükben bejelentett információkat.

(6) A kereskedési adattár minden ésszerű lépést megtesz a rendszereiben tárolt információkkal való visszaélés megelőzésére.

A kereskedési adattárban nyilvántartott bizalmas információkat nem használhatják fel más, a kereskedési adattárral anya- vagy leányvállalati kapcsolatban lévő természetes vagy jogi személyek.

81. cikk

Átláthatóság és az adatok rendelkezésre állása

(1) A kereskedési adattár rendszeresen és könnyen elérhető formában, származtatottügylet-kategóriák szerinti bontásban közzéteszi a neki bejelentett ügyletek aggregált pozícióit.

(2) A kereskedési adattár gyűjti és tárolja az adatokat, és biztosítja, hogy a (3) bekezdésben említett jogalanyok közvetlenül és azonnal hozzáférhessenek a származtatott ügyletek szerződéseinek azon részleteihez, amelyekre a feladataik és megbízatásaik ellátásához szükségük van.

(3)[209] A kereskedési adattár a következő szervezetek számára köteles elérhetővé tenni a szükséges információkat annak érdekében, hogy lehetővé tegye számukra feladataik és megbízatásaik ellátását:

a) az ESMA;

b) az EBH;

c) az EIOPA;

d) az ERKT;

e) a kereskedési adattárhoz hozzáférő központi szerződő feleket felügyelő illetékes hatóság;

f) a bejelentett ügyletek kereskedési helyszíneit felügyelő illetékes hatóság;

g) a KBER érintett tagjai, ideértve az 1024/2013/EU tanácsi rendelet (30) szerinti egységes felügyeleti mechanizmus keretébe tartozó feladatait ellátó EKB-t;[210]

h) azon harmadik országok érintett hatóságai, amelyek a 75. cikk szerinti nemzetközi megállapodást kötöttek az Unióval;

i) a 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (31) 4. cikke értelmében kijelölt felügyeleti hatóságok;[211]

j) azok az érintett uniós értékpapír-piaci hatóságok, amelyek felügyeleti feladatai és megbízatása az e rendelet hatálya alá tartozó ügyletekre, piacokra, résztvevőkre és alapul szolgáló eszközökre terjednek ki;

k) azon harmadik országok érintett hatóságai, amelyek a 76. cikkben említett együttműködési megállapodást kötöttek az ESMA-val;

l) a 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (32) létrehozott Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége;[212]

m) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (33) 3. cikke szerint kijelölt szanálási hatóságok;[213]

n) a 806/2014/EU rendelet által létrehozott Egységes Szanálási Testület;

o) az 1024/2013/EU és a 909/2014/EU rendelet, valamint a 2003/41/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU és a 2014/65/EU irányelv értelmében vett illetékes hatóságok vagy nemzeti illetékes hatóságok, továbbá a 2009/138/EK irányelv értelmében vett felügyeleti hatóságok;

p) az e rendelet 10. cikkének (5) bekezdése szerint kijelölt illetékes hatóságok.

A kereskedési adattár ezeket az adatokat a 600/2014/EU rendelet (32) 26. cikke szerinti előírásoknak megfelelően továbbítja az illetékes hatóságoknak.[214]

q)[215] annak a harmadik országnak az illetékes hatóságai, amelynek tekintetében a 76a. cikk értelmében végrehajtási jogi aktust fogadtak el;

r)[216] az (EU) 2021/23 rendelet 3. cikke szerint kijelölt szanálási hatóságok.

(4) Az EÉPH megosztja más illetékes uniós hatóságokkal az azok számára feladataik ellátásához szükséges információkat.

(5)[217] E cikk következetes alkalmazása érdekében az ESMA-nak - a KBER tagjaival folytatott konzultációt követően - ki kell dolgoznia a következők meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardtervezeteket:

a) az (1) és a (3) bekezdéssel összhangban közzéteendő vagy rendelkezésre bocsátandó információk;

b) az (1) bekezdésben említett információk közzétételének gyakorisága;

c) az adatok kereskedési adattárak közötti összesítéséhez és összehasonlításához, valamint a (3) bekezdésben említett jogalanyok számára az információkhoz való hozzáféréshez szükséges működési standardok;

d) azok a feltételek, szabályok és szükséges dokumentumok, amelyek alapján a kereskedési adattárak hozzáférést biztosítanak a(3) bekezdésben említett jogalanyok számára.

Az ESMA-nak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2020. június 18-ig be kell nyújtania a Bizottságnak.

Az ESMA-nak az említett szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során biztosítania kell, hogy az (1) bekezdésben említett információk közzététele ne fedje fel egyetlen ügylet egyetlen szerződő felének kilétét sem.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

82. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)[218] A Bizottságnak az 1. cikk (6) bekezdésében, a 4. cikk (3a) bekezdésében, a 25. cikk (2a) bekezdésében, a 25. cikk (6a) bekezdésében, a 25a. cikk (3) bekezdésében, a 25d. cikk (3) bekezdésében, a 25i. cikk (7) bekezdésében, a 25o. cikkben, a 64. cikk (7) bekezdésében, a 70. cikkben, a 72. cikk (3) bekezdésében és a 85. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól.

(3)[219] Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 1. cikk (6) bekezdésében, a 4. cikk (3a) bekezdésében, a 25. cikk (2a) bekezdésében, a 25. cikk (6a) bekezdésében, a 25a. cikk (3) bekezdésében, a 25d. cikk (3) bekezdésében, a 25i. cikk (7) bekezdésében, a 25o. cikkben, a 64. cikk (7) bekezdésében, a 70. cikkben, a 72. cikk (3) bekezdésében és a 85. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)[220] A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően törekszik az EÉPH-val folytatott konzultációra és konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.";

(5)[221] A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)[222] Az 1. cikk (6) bekezdése, a 4. cikk (3a) bekezdése, a 25. cikk (2a) bekezdése, a 25. cikk (6a) bekezdése, a 25a. cikk (3) bekezdése, a 25d. cikk (3) bekezdése, a 25i. cikk (7) bekezdése, a 25o. cikk, a 64. cikk (7) bekezdése, a 70. cikk, a 72. cikk (3) bekezdése és a 85. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

VIII. CÍM

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

83. cikk

Szakmai titoktartás

(1) A szakmai titoktartás kötelezettsége vonatkozik minden olyan személyre, aki a 22. cikknek megfelelően kijelölt illetékes hatóságoknak, a 81. cikk (3) bekezdésében említett hatóságoknak, az EÉPH-nak, illetve az illetékes hatóságok vagy az EÉPH által megbízott ellenőröknek vagy szakértőknek dolgozott vagy dolgozik. A büntetőjog, az adójog és a jelen rendelet hatálya alá tartozó esetek sérelme nélkül ezek a személyek a feladataik ellátása során tudomásukra jutott bizalmas információt nem adhatják ki semmilyen más személynek vagy hatóságnak, az olyan összefoglalt vagy összesített formát kivéve, amelyből az egyes központi szerződő felek, kereskedési adattárak vagy más személyek nem azonosíthatók.

(2) Amennyiben valamely központi szerződő fél ellen csődeljárást vagy kötelező felszámolási eljárást indítanak, a harmadik feleket nem érintő bizalmas információkat a polgári vagy kereskedelmi eljárásokban ki lehet adni, ha az az eljárás lefolytatásához szükséges.

(3) A büntetőjog vagy az adójog hatálya alá tartozó esetek sérelme nélkül az illetékes hatóságok, az EÉPH, illetve az illetékes hatóságokon kívüli azon testületek, természetes vagy jogi személyek, akik/amelyek ezen irányelv alapján bizalmas információkat kapnak, azokat kizárólag feladataik ellátása során és hatásköreik gyakorlása érdekében használhatják fel; az illetékes hatóságok esetében ezen irányelv hatályán belül, más hatóságok, testületek, természetes vagy jogi személyek esetében kizárólag arra a célra, amelyre az ilyen információkat számukra biztosították, és kifejezetten az ilyen hatáskörök gyakorlásához kapcsolódó közigazgatási vagy bírósági eljárások keretében. Amennyiben azonban az információkat átadó EÉPH, illetékes hatóság vagy más hatóság, testület vagy személy hozzájárul, az információkat fogadó hatóság azokat más, nem kereskedelmi célra is felhasználhatja.

(4) Az e rendelet alapján fogadott, kicserélt vagy továbbított valamennyi bizalmas információra a szakmai titoktartás (1), (2) és (3) bekezdésben megállapított feltételei vonatkoznak. Azonban e feltételek nem akadályozzák meg az EÉPH-t, az illetékes hatóságokat és az adott központi bankokat abban, hogy e rendelettel és a befektetési vállalkozásokra, a hitelintézetekre, a nyugdíjalapokra, az ÁÉKBV-kre, az alternatívbefektetésialap-kezelőkre, a biztosítás- és viszontbiztosítás-közvetítőkre, a biztosítási vállalkozásokra, a szabályozott piacokra, valamint a piacműködtetőkre alkalmazandó más jogszabályokkal összhangban, vagy az információkat átadó illetékes hatóság vagy más hatóság, testület, természetes vagy jogi személy hozzájárulásával bizalmas információkat cseréljenek ki vagy továbbítsanak.

(5) Az (1), (2) és (3) bekezdés nem gátolja az illetékes hatóságokat abban, hogy nemzeti jogukkal összhangban olyan bizalmas információt cseréljenek ki vagy továbbítsanak, amelyet nem valamely másik tagállam illetékes hatóságától kaptak.

84. cikk

Információcsere

(1) Az illetékes hatóságoknak, az EÉPH-nak és az egyéb érintett hatóságoknak indokolatlan késedelem nélkül át kell adniuk egymásnak a feladataik ellátásához szükséges információkat.

(2) Az e rendelet szerinti feladataik ellátása során bizalmas információhoz jutó illetékes hatóságok, az EÉPH, más érintett hatóságok és más testületek, természetes vagy jogi személyek csak feladataik ellátása során használhatják fel ezen információkat.

(3) Az illetékes hatóságok közlik az információkat a KBER érintett tagjaival, amennyiben ezen információk relevánsak azok feladatainak ellátása szempontjából.

IX. CÍM

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

85. cikk

Jelentések és felülvizsgálat

(1)[223] A Bizottság 2024. június 18-ig értékeli e rendelet alkalmazását és általános jelentést készít. A Bizottság ezt a jelentést a megfelelő javaslatokkal együtt benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(1a)[224] Az ESMA-nak 2023. június 17-ig jelentést kell benyújtania a Bizottságnak a következőkről:

a) az (EU) 2019/834 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (*7) a pénzügyi és nem pénzügyi szerződő felek általi elszámolás szintjére gyakorolt hatása, valamint az elszámolás megoszlása a szerződő felek minden egyes típusán belül, különösen az olyan pénzügyi szerződő felek tekintetében, amelyek tevékenysége a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacán korlátozott volumenű, és tekintettel a 10. cikk (4) bekezdésében említett elszámolási értékhatárok megfelelőségére;[225]

b) az (EU) 2019/834 rendeletnek a kereskedési adattáraknak szolgáltatott adatok minőségére és hozzáférhetőségére, valamint akereskedési adattárak által rendelkezésre bocsátott információk minőségére gyakorolt hatása;

c) a jelentéstételi keretrendszer változásai, ideértve a 9. cikk (1a) bekezdésében foglalt jelentéstétel átruházásának () bevezetésétés végrehajtását is, és különösen ezek hatása az elszámolási kötelezettség hatálya alá nem tartozó nem pénzügyi szerződő felekre nehezedő jelentéstételi teherre;

d) az elszámolási szolgáltatások elérhetősége, és mindenekelőtt az, hogy az elszámolási szolgáltatások közvetetten vagy közvetlenül, a 4. cikk (3a) bekezdésében említett tisztességes, észszerű, megkülönböztetésmentes és átlátható kereskedelmi feltételekkel történő nyújtására irányuló kötelezettség hatékonyan segítette-e elő az elszámoláshoz való hozzáférést.

(2)[226] A Bizottság 2020. június 18-ig, majd ezt követően a harmadik albekezdésben említett utolsó meghosszabbításig évente jelentést készít, amelyben értékeli, hogy kidolgoztak-e a nyugdíjkonstrukció-rendszerek általi, számlapénzben és nem számlapénzben, változó biztosítékeszközként történő biztosítékeszköz-nyújtásra vonatkozó életképes technikai megoldásokat, valamint hogy szükség van-e az említett életképes technikai megoldások megkönnyítését célzó intézkedésekre.

Az ESMA-nak az EIOPA-val, az EBH-val és az ERKT-val együttműködve 2019. december 18-ig, majd ezt követően a harmadik albekezdésben említett utolsó meghosszabbításig évente jelentést kell benyújtania a Bizottságnak, amelyben értékeli a következőket:

a) megfelelő erőfeszítéseket tettek-e és kidolgoztak-e a központi szerződő felek, a klíringtagok és a nyugdíjkonstrukció-rendszerek olyan életképes technikai megoldásokat, amelyek elősegítik az ilyen rendszerek részvételét a központi elszámolásban, mégpedig számlapénzben és nem számlapénzben, változó biztosítékeszközként történő biztosítékeszköz-nyújtásra révén, beleértve azt is, hogy e megoldások milyen hatással vannak a piaci likviditásra és a prociklikusságra, valamint melyek ezek lehetséges jogi és egyéb következményei;

b) a nyugdíjkonstrukció-rendszerek tevékenységének volumene és jellege az elszámolt és el nem számolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacán, eszközosztályonként, valamint a pénzügyi rendszerhez kapcsolódó bármely rendszerszintű kockázat;

c) az elszámolási kötelezettség nyugdíjkonstrukció-rendszerek általi teljesítésének a befektetési stratégiájukat érintő következményei, beleértve a számlapénzben és nem számlapénzben történő eszközallokációjuk esetleges eltolódását;

d) a 10. cikk (4) bekezdésének b) pontja értelmében meghatározott elszámolási értékhatároknak a nyugdíjkonstrukció-rendszerekre gyakorolt hatásai;

e) az egyéb jogi előírásoknak az elszámolt és el nem számolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek közötti költségkülönbözeteire gyakorolt hatása, ideértve az el nem számolt származtatott ügyletekre vonatkozó biztosítéki követelményeket, valamint atőkeáttételi mutatónak az 575/2013/EU rendelettel összhangban elvégzett számítását is;

f) szükség van-e további intézkedésekre a nyugdíjkonstrukció-rendszerekre vonatkozó elszámolási megoldás elősegítése érdekében.

A Bizottság a 82. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadhat el a 89. cikk (1) bekezdésében említett kétéves időszak két alkalommal, minden egyes alkalommal egy évvel történő meghosszabbítására vonatkozóan, ha arra a következtetésre jut, hogy nem dolgoztak ki életképes technikai megoldást, és hogy a származtatott ügyletek központi elszámolásának kedvezőtlen hatása változatlan marad a jövőbeli nyugdíjasok nyugellátására.

A központi szerződő feleknek, a klíringtagoknak és a nyugdíjkonstrukció-rendszereknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak érdekében, hogy közreműködjenek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek ilyen rendszerek révén történő elszámolását megkönnyítő életképes technikai megoldások kidolgozásában.

A Bizottság szakértői csoportot hoz létre, amely a központi szerződő felek, a klíringtagok, a nyugdíjkonstrukció-rendszerek és az ilyen életképes technikai megoldásokban érintett más felek képviselőiből áll, hogy nyomon kövesse erőfeszítéseiket, és értékelje atőzsdén kívüli származtatott ügyletek ilyen rendszerek révén történő - többek között a számlapénzben és nem számlapénzben, biztosítékeszközként történő biztosítékeszköz-nyújtást - megkönnyítő, életképes technikai megoldások kidolgozása terén elért eredményeket. A szakértői csoport legalább hathavonta összeül. A Bizottság az első albekezdés szerinti jelentésének elkészítésekor figyelembe veszi a központi szerződő felek, a klíringtagok és a nyugdíjkonstrukció-rendszerek által tett erőfeszítéseket.

(3)[227] A Bizottság 2020. december 18-ig jelentést készít, amelyben értékeli a következőket:

a) a 600/2014/EU rendelet 26. cikke és az e rendelet szerinti ügyletjelentési kötelezettség nem eredményez-e kettős ügyletjelentési kötelezettséget a nem tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozóan, és hogy a nem tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó jelentéstételt lehet-e minden szerződő fél számára indokolatlan információvesztés nélkül csökkenteni vagy egyszerűsíteni;

b) szükséges és helyénvaló-e összehangolni a származtatott ügyletekre vonatkozó, a 600/2014/EU rendelet szerinti kereskedési kötelezettséget és a származtatott ügyletekre vonatkozó elszámolási kötelezettségnek az (EU) 2019/834 rendelet szerinti változásait, különösen az olyan jogalanyok körét illetően, amelyek elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak;

c) az olyan kereskedések, amelyek közvetlenül a kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatásokból - ideértve a portfólió-tömörítést is - származnak, mentesüljenek-e a 4. cikk (1) bekezdésében említett elszámolási kötelezettség alól, figyelembe véve azt, hogy ezek a szolgáltatások milyen mértékben csökkentik a kockázatot, mindenekelőtt a partner-hitelkockázatot és aműködési kockázatot, valamint az elszámolási kötelezettség említett ügyleteken keresztül történő megkerülésének lehetőségétés a központi elszámolástól való esetleges eltántorítást.

A Bizottság az első albekezdésben említett jelentést a megfelelő javaslatokkal együtt benyújtja az Európai Parlamentnek és aTanácsnak.

(3a)[228] Az ESMA-nak 2020. május 18-ig jelentést kell benyújtania a Bizottságnak. A jelentésben értékelnie kell a következőket:

a) a nem tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó 600/2014/EU rendelet, illetve az e rendelet 9. cikke szerinti jelentéstételi követelmények közötti összhang, mind a bejelentendő származtatott ügyletek adatait, mind az adatokhoz való, érintett jogalanyok általi hozzáférést, továbbá ezen követelmények összehangolhatóságát illetően;

b) a jelentéstételi lánc további egyszerűsítésének megvalósíthatósága minden szerződő fél vonatkozásában, beleértve az összes közvetett ügyfelet is, figyelemmel az időben történő jelentéstétel szükségességére és e rendelet 4. cikkének (4) bekezdése, valamint a 600/2014/EU rendelet 30. cikkének (2) bekezdése értelmében elfogadott intézkedésekre;

c) a származtatott ügyletekre vonatkozó, a 600/2014/EU rendelet szerinti kereskedési kötelezettség összehangolása aszármaztatott ügyletekre vonatkozó elszámolási kötelezettségnek az (EU) 2019/834 rendelet szerinti változásaival, különösen az olyan jogalanyok körét illetően, amelyek elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak;

d) az ERKT-vel együttműködésben azt, hogy azon kereskedések, amelyek közvetlenül a kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatásokból - ideértve a portfólió-tömörítést is - származnak, mentesüljenek-e a 4. cikk (1) bekezdésében említettelszámolási kötelezettség alól. E jelentésnek:

i. meg kell vizsgálnia a portfólió-tömörítést és egyéb olyan nem árképző hatású, kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatásokat, amelyek a származtatottügylet-portfóliók nem piaci kockázatát a portfóliók piaci kockázatainak változtatása, például az ügyletek kiegyensúlyozása nélkül csökkentik;

ii. ki kell fejtenie az említett kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatások céljait és működését is, azt, hogy ezek milyen mértékben csökkentik a kockázatokat, különösen a partner-hitelkockázatot és a működési kockázatot, továbbá meg kell vizsgálnia, hogy szükséges-e az ilyen ügyletek elszámolása, vagy hogy mentesüljenek-e ezek az elszámolás alól, arendszerszintű kockázat kezelése érdekében; és

iii. értékelnie kell, hogy az elszámolási kötelezettség alóli mentesítés milyen mértékben eredményezheti a központi elszámolás gyengülését, és azt, hogy a szerződő felek kijátsszák az elszámolási kötelezettséget;

e) a 47. cikkel összhangban magas likviditásúnak és minimális piaci- és hitelkockázatúnak tekintett pénzügyi eszközök listája kibővíthető-e, és hogy ez a lista tartalmazhat-e az (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*8) összhangban engedélyezett egy vagy több pénzpiaci alapot.[229]

(4) A Bizottság a tagállamokkal és az EÉPH-val együttműködve, miután értékelést kért az ERKT-től, éves jelentést állít össze, amelyben értékeli az interoperabilitási megállapodások valamennyi lehetséges rendszerszintű kockázatát és költségvonzatát.

A jelentés legalább e megállapodások számára és összetettségére, valamint a kockázatkezelési rendszerek és modellek megfelelőségére összpontosít. A Bizottság ezt a jelentést a megfelelő javaslatokkal együtt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak nyújtja be.

Az ERKT a Bizottság rendelkezésére bocsátja az interoperabilitási megállapodások valamennyi lehetséges rendszerszintű kockázatára vonatkozó értékelését.

(5) Az EÉPH évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az illetékes hatóságok által alkalmazott szankciókról, beleértve a felügyeleti intézkedéseket, a pénzbírságokat és a kényszerítő bírságokat.

(6)[230] Az EÉPH-nak az ERKT-val együttműködve és - a 24b. cikk (3) bekezdésével összhangban -az azon harmadik országbeli központi szerződő fél által elszámolt vagy elszámolandó pénzügyi eszközök uniós pénznemeit kibocsátó központi bankokkal egyetértésben, amely központi szerződő fél a 25. cikk (2c) bekezdésének második albekezdésében említett végrehajtási jogi aktus címzettje, jelentést kell benyújtania a Bizottságnak az említett végrehajtási jogi aktus rendelkezéseinek alkalmazásáról, kitérve különösen arra, hogy az Uniónak, illetve egy vagy több tagállamának a pénzügyi stabilitási kockázata kellően mérséklődött-e. Az EÉPH-nak a 25. cikk (2c) bekezdése negyedik albekezdésének b) pontja szerint meghatározott alkalmazkodási időszak végétől számított 12 hónapon belül be kell nyújtania a jelentést a Bizottságnak. A kibocsátó központi bank egyetértése csak az általa kibocsátott pénznemre vonatkozhat, a jelentés egészére nem.

A Bizottság az első albekezdésben említett jelentés megküldésétől számított 12 hónapon belül jelentést készít az érintett végrehajtási jogi aktus rendelkezéseinek alkalmazásáról. A Bizottság ezt a jelentést a megfelelő javaslatokkal együtt benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(7)[231] A Bizottság 2023. január 2-ig jelentést készít, amelyben értékeli az alábbiak hatékonyságát:

a) az EÉPH és különösen a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság által ellátott feladatok az e rendeletnek a 22. cikkben említett illetékes hatóságok és a 18. cikkben említett kollégiumok közötti következetes és koherens alkalmazásának előmozdítása terén;

b) a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésére és felügyeletére szolgáló keret;

c) az egyrészt a 14. cikkel összhangban engedélyezett központi szerződő felek közötti, másrészt pedig az engedélyezett központi szerződő felek és a 25. cikkel összhangban elismert harmadik országbeli központi szerződő felek közötti egyenlő versenyfeltételek garantálására szolgáló keret;

d) az EÉPH, az illetékes hatóságok és a kibocsátó központi bankok közötti hatáskörmegosztás.

A Bizottság a jelentést a megfelelő javaslatokkal együtt benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

86. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottság munkáját a 2001/528/EK bizottsági határozattal (33) létrehozott Európai Értékpapír-Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.[232]

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)[233] Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendeletnek az említett rendelet 5. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

87. cikk

A 98/26/EK irányelv módosítása

(1) A 98/26/EK irányelv 9. cikkének (1) bekezdése az alábbi albekezdéssel egészül ki:

"Amennyiben a rendszerüzemeltető egy interoperábilis rendszerrel kapcsolatban nyújtott biztosítékeszközt egy másik rendszerüzemeltetőnek, a biztosítékeszközt nyújtó rendszer-üzemeltetőnek a nyújtott biztosítékeszközhöz fűződő jogait nem érintik a biztosítékeszközt kapó rendszerüzemeltető ellen indított fizetésképtelenségi eljárások."

(2) A tagállamok elfogadják azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az (1) bekezdésnek 2014. augusztus 17-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják az említett rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell a 98/26/EK irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

88. cikk

Honlapok

(1) Az EÉPH honlapot tart fenn, amely a következők részleteit tartalmazza:

a) az elszámolási kötelezettség teljesítésére az 5. cikk alapján alkalmas szerződések;

b) a 4., 5. és 7-11. cikkek megsértése miatt kiszabott büntetések;

c) az Unióban szolgáltatások nyújtására vagy tevékenységek végzésére jogosult azon központi szerződő felek, amelyek az Unióban székhellyel rendelkeznek, valamint azon szolgáltatások és tevékenységek, amelyek nyújtására, illetve végzésére engedélyt kaptak, beleértve az engedély által lefedett pénzügyieszköz-kategóriákat is;

d) a IV. és V. címek megsértése miatt kiszabott büntetések;

e) a harmadik országban székhellyel rendelkező, az Unióban szolgáltatások nyújtására vagy tevékenységek végzésére jogosult központi szerződő felek, valamint azon szolgáltatások és tevékenységek, amelyek nyújtására, illetve végzésére engedélyt kaptak, beleértve az engedély által lefedett pénzügyieszköz-kategóriákat is;

f) az Unióban szolgáltatások nyújtására vagy tevékenységek végzésére jogosult kereskedési adattárak;

g) a 65. és 66. cikkek szerint kiszabott büntetések és bírságok;

h) a 6. cikkben említett nyilvános jegyzék.

(2) E cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontja alkalmazásában az illetékes hatóságok honlapokat tartanak fenn, amelyek az EÉPH honlapjáról is elérhetők.

(3) Az e cikkben említett valamennyi honlapnak hozzáférhetőnek kell lennie a nyilvánosság számára, rendszeresen frissülnie kell, és érthető formában kell tájékoztatást nyújtania.

89. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)[234] A 4. cikkben megállapított elszámolási kötelezettség 2021. június 18-ig nem vonatkozik azokra a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, amelyek objektíven mérhető módon csökkentik azokat a befektetési kockázatokat, amelyek a nyugdíjkonstrukció-rendszerek és a nyugdíjkonstrukció-rendszerek tagjait az ilyen rendszerek nemteljesítése esetén illető kártérítés nyújtására létrehozott szervezetek fizetőképességéhez közvetlenül kapcsolódnak.

A 4. cikkben megállapított elszámolási kötelezettség nem vonatkozik továbbá az e bekezdés első albekezdésében említett olyan tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, amelyeket a nyugdíjkonstrukció-rendszerek a 2018. augusztus 17-től2019. június 16-ig terjedő időszakban kötöttek.

Azokra az e szervezetek által az említett időszakban kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, amelyek máskülönben a 4. cikk szerinti elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznának, a 11. cikkben meghatározott követelmények vonatkoznak.

(2) A 2. cikk 10. pontjának c) és d) alpontjában említett nyugdíjkonstrukció-rendszerek tekintetében a megfelelő illetékes hatóság az (1) bekezdésben említett mentességet szervezetek, illetve nyugdíjkonstrukció-rendszerek egy-egy típusára vonatkozóan adja meg. Az illetékes hatóság a kérelem kézhezvételét követően értesíti az EÉPH-t és az EBFH-t. Az EÉPH az értesítés kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül az EBFH-val folytatott konzultációt követően véleményt ad ki, amelyben értékeli, hogy a szervezettípus, illetve nyugdíjkonstrukciórendszer-típus megfelel-e a 2. cikk 10. pontjának c) vagy d) alpontjának, valamint, hogy milyen okok teszik indokolttá a változó biztosítékra vonatkozó követelmény teljesítésének nehézségei miatti mentességet. Az illetékes hatóság csak abban az esetben adja meg a mentességet, ha teljes mértékben meggyőződött arról, hogy a szervezettípus, illetve rendszertípus a 2. cikk 10. pontjának c) vagy d) alpontjának eleget tesz, és nehézséget okoz számukra a változó biztosítékra vonatkozó követelmények teljesítése. Az illetékes hatóság az EÉPH véleményének kézhezvételét követő tíz munkanapon belül határozatot fogad el a kapott vélemény kellő figyelembevételével. Amennyiben az illetékes hatóság nem ért egyet az EÉPH véleményével, akkor határozatában teljes körű indokolást ad, és megmagyarázza a véleménytől való lényeges eltéréseket.

Az EÉPH közzéteszi a honlapján a 2. cikk 10. pontjának c) és d) alpontjában említett azon szervezettípusok és nyugdíjkonstrukciórendszer-típusok listáját, amelyek az első albekezdésnek megfelelően mentességben részesültek. A felügyeleti eredmények következetességének fokozása érdekében az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 30. cikkével összhangban évente elvégzi a listán szereplő szervezetek partneri felülvizsgálatát.

(3) Az a központi szerződő fél, amely számára a székhelye szerinti tagállamban a 4., 5., 8-11., 16., 18., 25., 26., 29., 34., 41., 42., 44., 45., 46., 47., 49., 56. és 81. cikk szerinti szabályozástechnikai standardok mindegyikének Bizottság általi elfogadása előtt, e tagállam nemzeti jogával összhangban engedélyezték, hogy elszámolási szolgáltatásokat nyújtson, a 16., 25., 26., 29., 34., 41., 42., 44., 45., 47. és 49. cikk szerinti összes szabályozástechnikai standard hatálybalépését követő 6 hónapon belül köteles e rendelettel összhangban a 14. cikk szerinti engedélyért folyamodni.

Az a harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő fél, amely számára a 16., 26., 29., 34., 41., 42., 44., 45., 47. és 49. cikk szerinti szabályozástechnikai standardok mindegyikének Bizottság általi elfogadását megelőzően valamely tagállam nemzeti jogával összhangban engedélyezték, hogy elszámolási szolgáltatásokat nyújtson e tagállamban, a 16., 26., 29., 34., 41., 42., 44., 45., 47. és 49. cikk szerinti összes szabályozástechnikai standard hatálybalépését követő 6 hónapon belül köteles e rendelettel összhangban a 25. cikk szerinti elismerésért folyamodni.

(3a)[235] Az EÉPH a 25. cikk (2a) bekezdésének második albekezdésében és a 25a. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésének időpontjáig nem gyakorolhatja a 25. cikk (2a), (2b) és (2c) bekezdése szerinti hatásköreit, illetve azon központi szerződő felek esetében, amelyekre vonatkozóan az EÉPH 2020. január 1-je nem fogadott el a 25. cikk szerinti elismerési határozatot, a 25. cikk (6) bekezdésében említett vonatkozó végrehajtási jogi aktus hatálybalépésének időpontjáig.

(3b)[236] Az EÉPH-nak a 25. cikk (2a) bekezdésének második albekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésének időpontjától számított négy hónapon belül minden olyan központi szerződő fél tekintetében, amelyet a 25. cikkel összhangban 2020. január 1-je előtt elismertek, a 25c. cikk szerinti kollégiumot kell létrehoznia és irányítania.

(3c)[237] Az EÉPH-nak a 25. cikk (2a) bekezdésének második albekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésének időpontjától számított 18 hónapon belül a 25. cikk (5) bekezdésének megfelelően felül kell vizsgálnia a 25. cikk (1) bekezdése alapján a 25. cikk (2a) bekezdésének második albekezdésében és a 25a. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatálybalépésének időpontját megelőzően elfogadott elismerési határozatokat.

Amennyiben az EÉPH az e bekezdés első albekezdésében említett felülvizsgálatot követően megállapítja, hogy a 2020. január 1-je előtt elismert valamely központi szerződő felet a 25. cikk (2a) bekezdésének megfelelően 2. szintű központi szerződő félként kell besorolni, akkor meg kell állapítania egy legfeljebb 18 hónapos, megfelelő alkalmazkodási időszakot, amelyen belül a központi szerződő félnek eleget kell tennie a 25. cikk (2b) bekezdésében említett követelményeknek. Az EÉPH a központi szerződő fél által vagy az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok felügyeletéért felelős bármely illetékes hatóság által küldött, indokolással ellátott kérésre legfeljebb további hat hónappal meghosszabbíthatja az alkalmazkodási időszakot, amennyiben ezt a hosszabbítást rendkívüli körülmények vagy az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokra gyakorolt hatások indokolják.

(4) Amíg nem született meg az e rendelet szerinti határozat a központi szerződő fél engedélyezéséről, illetve elismeréséről, továbbra is a központi szerződő felek engedélyezésére, illetve elismerésére vonatkozó megfelelő nemzeti szabályok alkalmazandók, és a központi szerződő fél felügyeletét továbbra is a székhelye, illetve elismerése szerinti tagállam illetékes hatósága látja el.

(5) Ha az illetékes hatóság a 16., 26., 29., 34., 41., 42., 45., 47. és 49. cikk szerinti összes szabályozástechnikai standard Bizottság általi elfogadását megelőzően az adott tagállam nemzeti joga szerint engedélyezte a központi szerződő fél számára a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek valamely kategóriájának az elszámolását, az adott tagállam illetékes hatósága az 5. cikk (1) bekezdésében említett szabályozástechnikai standardok hatálybalépését követő egy hónapon belül értesíti az EÉPH-t az engedélyezésről.

Ha valamely illetékes hatóság egy harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő felet a 16., 26., 29., 34., 41., 42., 45., 47. és 49. cikk szerinti összes szabályozástechnikai standard Bizottság általi elfogadását megelőzően az adott tagállam nemzeti joga szerint elismert, akkor az adott tagállam illetékes hatósága az 5. cikk (1) bekezdésében említett szabályozástechnikai standardok hatálybalépésének napját követő 1 hónapon belül értesíti az EÉPH-t az elismerésről.

(5a)[238] A 16., 25., 26., 29., 34., 41., 42., 44., 45., 47. és 49. cikkben említett szabályozástechnikai standard közül a legutolsónak a hatálybalépésétől számított tizenöt hónap elteltéig, vagy addig, amíg a 14. cikk szerint döntés nem születik egy központi szerződő fél engedélyezéséről, attól függően, hogy melyik következik be korábban, az adott központi szerződő félnek az e bekezdés harmadik albekezdésében előírt eljárást kell alkalmaznia.

A 16., 26., 29., 34., 41., 42., 44., 45., 47. és 49. cikkben említett szabályozástechnikai standard közül a legutolsónak a hatálybalépésétől számított tizenöt hónap elteltéig, vagy addig, amíg a 25. cikk szerint döntés nem születik egy központi szerződő fél elismeréséről, attól függően, hogy melyik következik be korábban, az adott központi szerződő félnek az e bekezdés harmadik albekezdésében előírt eljárást kell alkalmaznia.

Az e bekezdés első két albekezdésében meghatározott határidőkön belül - az e bekezdés negyedik albekezdésére figyelemmel - amennyiben a központi szerződő félnek nincs garanciaalapja, és kötelező érvényű megállapodást sem kötött a klíringtagjaival, amelynek alapján a klíringtagoktól kapott alapletétek egészét vagy egy részét előre befizetett hozzájárulásként felhasználhatná, az intézménynek az 50c. cikk (1) bekezdésének megfelelően jelentendő adatok sorában fel kell tüntetnie a klíringtagoktól kapott alapletétek egészét.

Az e bekezdés első és második albekezdésében említett határidők további hat hónappal meghosszabbíthatóak a 575/2013/EU rendelet 497. cikke (3) bekezdése alapján elfogadott bizottsági végrehajtási jogi aktussal összhangban.

(6) Az a kereskedési adattár, amely a 9., 56. és 81. cikk szerinti összes szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standard Bizottság általi elfogadását megelőzően az adott tagállam nemzeti jogával összhangban engedélyt kapott a székhelye szerinti tagállamban származtatott ügyletek nyilvántartásának összegyűjtésére és vezetésére, az említett szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardok hatálybalépését követő 6 hónapon belül az 55. cikk szerinti nyilvántartásba vételért folyamodik.

Az a harmadik országban székhellyel rendelkező kereskedési adattár, amely számára a valamely tagállamban lebonyolított származtatott ügyletek nyilvántartásának összegyűjtését és vezetését az adott tagállam nemzeti jogával összhangban a 9., 56. és 81. cikk szerinti összes szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standard Bizottság általi elfogadását megelőzően engedélyezték, az említett szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardok hatálybalépését követő 6 hónapon belül a 77. cikk szerinti elismerésért folyamodik.

(7) Amíg nem születik meg az e rendelet szerinti határozat a kereskedési adattár nyilvántartásba vételéről, illetve elismeréséről, továbbra is a kereskedési adattárak engedélyezésére, nyilvántartásba vételére, illetve elismerésére vonatkozó megfelelő nemzeti szabályok alkalmazandók, és a kereskedési adattár felügyeletét továbbra is a székhelye, illetve elismerése szerinti tagállam illetékes hatósága látja el.

(8) Az a kereskedési adattár, amely az 56. és 81. cikk szerinti szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardok Bizottság általi elfogadása előtt a székhelye szerinti tagállamban a származtatott ügyletek nyilvántartásának összegyűjtésére és vezetésére az adott tagállam nemzeti jogával összhangban kapott engedélyt, vagy amelyet ilyen módon vettek nyilvántartásba, a jelen rendelet szerinti nyilvántartásba vételéről szóló határozat megszületéséig igénybe vehető a 9. cikk szerinti bejelentési kötelezettség teljesítésére.

A harmadik országban székhellyel rendelkező kereskedési adattár, amely az 56. és 81. cikk szerinti szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardok Bizottság általi elfogadása előtt az adott tagállam nemzeti jogával összhangban kapott olyan elismerést, amelynek értelmében elvégezheti az adott tagállamban lebonyolított származtatott ügyletek nyilvántartásának összegyűjtését és vezetését, a jelen rendelet szerinti nyilvántartásba vételéről szóló határozat megszületéséig igénybe vehető a 9. cikk szerinti bejelentési kötelezettség teljesítésére.

(9) A 81. cikk (3) bekezdése f) pontjának sérelme nélkül, amennyiben nincs érvényben a 75. cikk szerinti nemzetközi megállapodás valamely harmadik ország és az Unió között, a kereskedési adattár - amennyiben értesíti az EÉPH-t - 2013. augusztus 17-ig a harmadik ország érintett hatóságainak rendelkezésére bocsáthatja a szükséges információkat.

90. cikk[239]

Az EÉPH személyzete és erőforrásai

Az EÉPH-nak 2022. január 2-ig értékelnie kell az e rendelet alapján rá háruló hatáskörökből és feladatokból eredő személyzeti és erőforrásigényeit, és erről jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

91. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2012. július 4-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

A. D. MAVROYIANNIS

I. MELLÉKLET

A 65. cikk (1) bekezdésében említett jogsértések listája

I. Szervezeti követelménnyel, illetve összeférhetetlenséggel kapcsolatos jogsértések:

a) a kereskedési adattár megsérti a 78. cikk (1) bekezdését, mivel nem rendelkezik olyan megbízható vállalatirányítási rendszerrel, amely áttekinthető szervezeti felépítést, egymástól jól elhatárolt, átlátható és következetes felelősségi köröket, valamint megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat, többek között megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokat foglal magában, amelyek megakadályozzák a bizalmas adatok közlését;

b) a kereskedési adattár megsérti a 78. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem tart fenn, illetve nem működtet hatékony, írásban rögzített szervezeti és adminisztratív szabályokat a vezetőivel, alkalmazottaival, valamint a szoros kapcsolat révén hozzá közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó más személyekkel kapcsolatban felmerülő potenciális összeférhetetlenségek felismerésére és kezelésére;

c) a kereskedési adattár megsérti a 78. cikk (3) bekezdését, mivel nem dolgozta ki a megfelelő politikákat és eljárásokat annak biztosítására, hogy az adattár, ideértve vezetőit és munkavállalóit is, e rendelet minden rendelkezésének megfeleljen;

d) a kereskedési adattár megsérti a 78. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem tart fenn, illetve nem működtet olyan szervezeti struktúrát, amely biztosítja az adattár szolgáltatásnyújtásának és tevékenységvégzésének folyamatosságát és rendes működését;

e) a kereskedési adattár megsérti a 78. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy a kiegészítő szolgáltatásokat nem különíti el operatív szinten azon funkciójától, amely a származtatott ügyletekre vonatkozó nyilvántartások központosított összegyűjtésére és vezetésére terjed ki;

f) a kereskedési adattár megsérti a 78. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy nem ügyel arra, hogy stabil és prudens irányításának biztosítása érdekében a felső vezetés és az igazgatóság tagjai kellően jó hírnevű és tapasztalt személyek legyenek;

g) a kereskedési adattár megsérti a 78. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem ír elő és hoz nyilvánosságra objektív és megkülönböztetésmentes követelményeket a 9. cikk szerinti bejelentési kötelezettség alá eső szolgáltatók és vállalkozások általi hozzáférésre;

h) a kereskedési adattár megsérti a 78. cikk (8) bekezdését, mivel nem hozza nyilvánosságra az általa e rendelet szerint nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó árakat és díjakat, nem teszi lehetővé a bejelentést végző jogalanyok számára az egyes szolgáltatások külön-külön igénybevételét, vagy az általa felszámított árak és díjak nincsenek összhangban a költségekkel.

i) a kereskedési adattár megsérti a 78. cikk (9) bekezdésének a) pontját azáltal, hogy nem hoz létre megfelelő eljárásokat akereskedési adattárak közötti hatékony adategyeztetés céljára;[240]

j) a kereskedési adattár megsérti a 78. cikk (9) bekezdésének b) pontját azáltal, hogy nem hoz létre megfelelő eljárásokat abejelentett adatok teljességének és pontosságának ellenőrzésére;[241]

k) a kereskedési adattár megsérti a 78. cikk (9) bekezdésének c) pontját azáltal, hogy nem alakít ki megfelelő szabályokat az adatok más kereskedési adattárakhoz való rendezett továbbítására, amennyiben ezt a 9. cikkben említett szerződő felek és központi szerződő felek kérik, vagy amennyiben egyéb okból szükséges.[242]

II. A működési követelményekhez kapcsolódó jogsértések:

a) a kereskedési adattár megsérti a 79. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem azonosítja a működési kockázat forrásait, és nem minimalizálja azokat a megfelelő rendszerek, ellenőrzések és eljárások kidolgozása révén;

b) a kereskedési adattár megsérti a 79. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem dolgoz ki, nem hajt végre és nem tart fenn olyan megfelelő üzletmenet-folytonossági politikát és vészhelyzeti helyreállítási tervet, amelynek célja a kereskedési adattár funkcióinak fenntartása, a működés időben történő helyreállítása, valamint kötelezettségeinek teljesítése;

c) a kereskedési adattár megsérti a 80. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja a 9. cikk értelmében kapott információk bizalmas jellegét, integritását és védelmét;

d) a kereskedési adattár megsérti a 80. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy az általa e rendelet alapján megszerzett adatokat az érintett szerződő felek hozzájárulása nélkül használja fel kereskedelmi célokra;

e) a kereskedési adattár megsérti a 80. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem rögzíti azonnal a 9. cikk értelmében kapott információkat, és nem őrzi meg azokat a vonatkozó ügyletek lezárását követően legalább tíz évig, illetve azáltal, hogy nem alkalmaz gyors és hatékony nyilvántartási eljárásokat a rögzített információ változásainak dokumentálására;

f) a kereskedési adattár megsérti a 80. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem számítja ki a pozíciókat származtatottügylet-kategóriánként és a jelentést tevő jogalanyok szerinti bontásban a származtatott ügyletek 9. cikkel összhangban bejelentett adatai alapján;

g) a kereskedési adattár megsérti a 80. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem teszi lehetővé az ügyletben részes felek számára, hogy időben hozzáférjenek az adott ügylethez kapcsolódó információkhoz és javítsák azokat;

h) a kereskedési adattár megsérti a 80. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy nem tesz meg minden ésszerű lépést a rendszereiben tárolt információkkal való visszaélések megelőzésére.

III. Az átláthatósággal és az információk rendelkezésre állásával összefüggő jogsértések:

a) a kereskedési adattár megsérti a 81. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem teszi közzé rendszeresen, könnyen elérhető módon a neki bejelentett ügyletek aggregált pozícióit származtatottügylet-kategóriák szerinti bontásban;

b) a kereskedési adattár megsérti a 81. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem biztosít közvetlen és azonnali hozzáférést a 81. cikk (3) bekezdésében említett jogalanyok számára a származtatott ügyletek azon adataihoz, amelyek a feladataik és megbízásaik ellátásához szükségesek.

IV. A felügyeleti tevékenységek akadályozásával összefüggő jogsértések:

a) a kereskedési adattár megsérti az 61. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy az EÉPH 61. cikk (2) bekezdése szerinti egyszerű információkérésére vagy az EÉPH 61. cikk (3) bekezdése alapján információnyújtást előíró határozatára adott válaszában a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető információt nyújt;

b) a kereskedési adattár a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető választ ad az 62. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján feltett kérdésekre;

c) a kereskedési adattár nem teljesíti időben az EÉPH által a 73. cikk szerint hozott felügyeleti intézkedést.

d) a kereskedési adattár megsérti az 55. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem értesíti az ESMA-t megfelelő időben a nyilvántartásba vételének feltételeiben bekövetkezett bármilyen lényeges változásokról.[243]

II. MELLÉKLET

Az 65. cikk (3) bekezdésének alkalmazására vonatkozó súlyosbító és enyhítő tényezőkhöz kapcsolódó együtthatók listája

Az e rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett alapösszegekre kumulatív módon az alábbi korrekciós együtthatókat kell alkalmazni:

I. Súlyosbító tényezőkhöz kapcsolódó korrekciós együtthatók:

a) amennyiben a jogsértést többször elkövették, minden elkövetés esetére újabb 1,1-szeres együttható alkalmazandó;[244]

b) ha a jogsértés elkövetésének időtartama meghaladja a 6 hónapot, az alkalmazandó együttható 1,5;[245]

c) ha a jogsértés rendszerszintű hiányosságot tárt fel a kereskedési adattár szervezetében, különösen annak eljárásaiban, az irányítási rendszereiben vagy a belső ellenőrzési mechanizmusokban, az alkalmazandó együttható 2,2;[246]

d) ha a jogsértés negatív hatással van a tárolt adatok minőségére, az alkalmazandó együttható 1,5;[247]

e) a jogsértés szándékos elkövetése esetén alkalmazandó együttható 2;[248]

f) ha a jogsértés ilyenként való azonosítása óta nem tettek semmilyen lépést annak orvoslására, az alkalmazandó együttható 1,7;[249]

g) ha a kereskedési adattár felső vezetése nem működött együtt az EÉPH-val annak vizsgálatai lefolytatásában, az alkalmazandó együttható 1,5.[250]

II. Enyhítő tényezőkhöz kapcsolódó korrekciós együtthatók:

a) ha a jogsértés elkövetésének időtartama nem éri el a 10 munkanapot, az alkalmazandó együttható 0,9;[251]

b) ha a kereskedési adattár felső vezetése bizonyítani tudja, hogy minden szükséges lépést megtettek a jogsértés megakadályozására, az alkalmazandó együttható 0,7;[252]

c) ha a kereskedési adattár gyorsan, hatékonyan és maradéktalanul az EÉPH tudomására hozta a jogsértést, az alkalmazandó együttható 0,4;[253]

d) ha a kereskedési adattár önkéntes intézkedéseket hozott annak biztosítására, hogy a jövőben ne kerülhessen sor hasonló jogsértés elkövetésére, az alkalmazandó együttható 0,6."[254]

III. MELLÉKLET[255]

A 25j. cikk (1) bekezdésében említett jogsértések

I. A tőkekövetelményekhez kapcsolódó jogsértések:

a) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 16. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik legalább 7,5 millió EUR összegű állandó és rendelkezésre álló indulótőkével;

b) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 16. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik olyan összegű tőkével - beleértve az eredménytartalékokat és a tartalékokat is -, amely arányban áll a tevékenységeiből eredő kockázattal, és mindenkor elegendő egyrészt annak biztosítására, hogy a tevékenységek felszámolása vagy szerkezetátalakítása megfelelő időn belül, rendezett módon megtörténjen, másrészt arra, hogy a központi szerződő félnek megfelelő védelmet jelentsen mindazon hitel-, partner-, piaci, működési, jogi és üzleti kockázatokkal szemben, amelyeket nem fedeznek a 41-44. cikkben említett konkrét pénzügyi források.

II. Szervezeti követelményekkel, illetve összeférhetetlenséggel kapcsolatos jogsértések:

a) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (1) bekezdését, azáltal, hogy nem rendelkezik olyan megbízható vállalatirányítási rendszerrel, amely magában foglalja a következőket: egymástól jól elhatárolt, átlátható és következetes felelősségi köröket előíró áttekinthető szervezeti felépítés, hatékony eljárások azoknak a kockázatoknak az azonosítására, kezelésére, felügyeletére és jelentésére, amelyeknek a központi szerződő fél ki van vagy ki lehet téve, valamint megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokat is tartalmazó megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusok;

b) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (2) bekezdését, azáltal, hogy nem fogad el olyan megfelelő szabályzatokat és eljárásokat, amelyek kellően hatékonyak az e rendeletnek való megfelelés biztosítására, ideértve a vezetői és alkalmazottai e rendeletnek való megfelelését;

c) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (3) bekezdését, azáltal, hogy nem tart fenn, illetve nem működtet olyan szervezeti struktúrát, amely biztosítja szolgáltatásainak és tevékenységeinek folyamatosságát és szabályos működését, illetőleg nem alkalmaz megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat vagy eljárásokat;

d) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem választja el egymástól egyértelműen a kockázatkezelési beszámolási láncot és a működésének más területei tekintetében érvényes beszámolási láncot;

e) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem fogad el, hajt végre vagy tart fenn olyan javadalmazási politikát, amely elősegíti a hatékony és eredményes kockázatkezelést, amely nem hoz létre a kockázati előírások lazítása irányába ható ösztönzőket;

f) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy nem tart fenn az általa nyújtott szolgáltatások és végzett tevékenységek komplexitásának, változatosságának és jellegének kezelésére alkalmas információtechnológiai rendszereket szigorú biztonsági előírások, valamint a kezelt információk integritásának és bizalmas jellegének biztosítása érdekében;

g) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem teszi nyilvánosan és ingyenesen hozzáférhetővé irányítási rendszerét, a rá irányadó szabályokat vagy a klíringtagság felvételi kritériumait;

h) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (8) bekezdését azáltal, hogy nem képezi gyakori független audit tárgyát, vagy az említett auditok eredményeit nem közli az igazgatósággal, vagy az eredményeket nem bocsátja az EÉPH rendelkezésére;

i) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 27. cikk (1) bekezdését vagy a 27. cikk (2) bekezdésének második albekezdését, mivel nem ügyel arra, hogy megbízható és prudens irányításának biztosítása érdekében a felső vezetés és az igazgatóság tagjai kellően jó hírnévvel és elegendő tapasztalattal rendelkezzenek;

j) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 27. cikk (2) bekezdését, mivel nem biztosítja, hogy az igazgatóság tagjainak legalább egyharmada, de legalább két tag független legyen, vagy hogy a klíringtagok ügyfeleinek képviselőit meghívják a 38. és 39. cikk hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatos igazgatósági ülésekre, vagy a központi szerződő fél független és más, nem ügyvezető funkciót betöltő tagjainak díjazását a központi szerződő fél üzleti teljesítményéhez köti;

k) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 27. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem határozza meg egyértelműen az igazgatóság szerepét és felelősségi körét, vagy az igazgatóság ülésének jegyzőkönyvét nem bocsátja az EÉPH vagy az ellenőrök rendelkezésére;

l) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 28. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem hoz létre kockázatkezelési bizottságot, vagy a kockázatkezelési bizottságot nem klíringtagjaiból, a független igazgatósági tagokból és a központi szerződő fél ügyfeleinek képviselőiből állítja össze; vagy a kockázatkezelési bizottságot oly módon hozza létre, hogy a képviselők valamely említett csoportja többséget alkot a kockázatkezelési bizottságban; vagy ha nem tájékoztatja megfelelően az EÉPH-t a kockázatkezelési bizottság azon tevékenységeiről és határozatairól, amelyek kapcsán az EÉPH megfelelő tájékoztatást kért;

m) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 28. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem határozza meg egyértelműen megbízatását és a függetlenségét biztosító irányítási rendelkezéseket, az operatív eljárásokat, a kockázatkezelési bizottság tagjaira vonatkozó felvételi kritériumokat vagy kiválasztási mechanizmust, vagy nem teszi nyilvánosan hozzáférhetővé ezeket az irányítási rendelkezéseket, vagy nem határozza meg, hogy a kockázatkezelési bizottság elnökségét egy független igazgatósági tag látja el, a bizottság közvetlenül az igazgatóságnak tartozik beszámolni, és rendszeresen ülésezik;

n) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 28. cikk (3) bekezdését, mivel nem teszi lehetővé a kockázatkezelési bizottság számára, hogy tanáccsal lássa el az igazgatóságot olyan intézkedésekkel összefüggésben, amelyek hatással lehetnek a központi szerződő fél kockázatkezelésére, vagy vészhelyzetben nem tesz észszerű erőfeszítéseket a kockázatkezelési bizottsággal való konzultációra a központi szerződő fél kockázatkezelésére hatást gyakorló fejleményekkel kapcsolatban;

o) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 28. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem tájékoztatja haladéktalanul az EÉPH-t minden olyan döntésről, amelyben az igazgatóság nem követi a kockázatkezelési bizottság tanácsát;

p) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 29. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem őrzi meg legalább tíz éven keresztül az általa nyújtott szolgáltatásokra és végzett tevékenységekre vonatkozó azon adatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az EÉPH ellenőrizhesse a központi szerződő fél e rendeletnek való megfelelését;

q) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 29. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy egy ügylet lezárását követően nem őrzi meg legalább tíz éven keresztül az általa feldolgozott ügyletre vonatkozó valamennyi információt úgy, hogy lehetséges legyen a tranzakció eredeti, a központi szerződő fél általi elszámolást megelőző feltételeinek azonosítása;

r) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 29. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy kérés ellenére sem bocsátja az EÉPH és a KBER érintett tagjai rendelkezésére a 29. cikk (1) és (2) bekezdésében említett adatokat és információkat, vagy - a tranzakció végrehajtásának helyszínétől függetlenül - az elszámolt ügyletek pozíciójára vonatkozó minden információt;

s) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 30. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem tájékoztatja, illetőleg hibásan vagy nem teljeskörűen tájékoztatja az EÉPH-t a minősített részesedéssel rendelkező közvetlen vagy közvetett részvényeseinek vagy tagjainak kilétéről, legyenek akár természetes vagy jogi személyek, és arról, hogy milyen mértékű tulajdonrésszel rendelkeznek;

t) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 30. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy lehetővé teszi a 30. cikk (1) bekezdésében említett személyek számára olyan befolyás gyakorlását, amely káros hatással lehet a központi szerződő fél megbízható és prudens irányítására;

u) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 31. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem tájékoztatja, illetőleg hibásan vagy nem teljeskörűen tájékoztatja az EÉPH-t a vezetésében bekövetkező minden változásról, vagy nem bocsátja az EÉPH rendelkezésére a 27. cikk (1) bekezdésének vagy a 27. cikk (2) bekezdése második albekezdésének való megfelelés értékeléséhez szükséges valamennyi információt;

v) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 33. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem tart fenn vagy nem működtet hatékony, írásban rögzített szervezeti és adminisztratív szabályokat a közötte (ideértve vezetőit, alkalmazottait, valamint a közvetlen vagy közvetett ellenőrzés vagy szoros kapcsolat révén hozzá kapcsolódó más személyeket) és klíringtagjai vagy azoknak a központi szerződő fél számára ismert ügyfelei között felmerülő potenciális összeférhetetlenségek azonosítására és kezelésére, illetve nem tart fenn vagy nem hajt végre az esetleges összeférhetetlenségek megoldását célzó megfelelő eljárásokat;

w) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 33. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy - mielőtt újabb tranzakciókat fogadna el az adott klíringtagtól - nem hozza világosan a klíringtag, vagy - amennyiben a központi szerződő fél előtt ismert az ügyfél - az adott klíringtaghoz tartozó érintett ügyfél tudomására az összeférhetetlenség általános jellegét vagy forrását, amennyiben az összeférhetetlenség kezelésére szolgáló szervezeti vagy adminisztratív szabályai nem tudják kellő megbízhatósággal elkerülni a klíringtagok vagy azok ügyfelei érdeksérülésének kockázatát;

x) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 33. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy írott szabályaiban nem vesz figyelembe minden olyan körülményt, amelyről tudomása van vagy tudomása kellene, hogy legyen, és amely a vele anya- vagy leányvállalati kapcsolatban lévő más vállalkozások struktúrájából vagy üzleti tevékenységéből adódóan összeférhetetlenséget eredményezhet;

y) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 33. cikk (5) bekezdését, mivel nem tesz meg minden észszerű lépést annak érdekében, hogy megakadályozza a rendszereiben tárolt információkkal való bármely visszaélést vagy ezen információk más üzleti tevékenységekhez való felhasználását, illetőleg a központi szerződő félnél nyilvántartott bizalmas információknak a központi szerződő féllel szoros kapcsolatban álló természetes személy vagy a központi szerződő féllel anya- vagy leányvállalati kapcsolatban lévő jogi személy általi kereskedelmi célra történő felhasználását (kivéve, ha az az ügyfél, amelyre a bizalmas információ vonatkozik, ehhez előzetesen hozzájárul);

z) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 36. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem jár el tisztességesen és szakszerűen, klíringtagjainak és azok ügyfeleinek legfőbb érdekeivel összhangban;

aa) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 36. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik hozzáférhető, átlátható és tisztességes szabályokkal a panaszok időben történő kezeléséhez;

ab) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 37. cikk (1) vagy (2) bekezdését azáltal, hogy folyamatosan megkülönböztető, nem átlátható vagy szubjektív felvételi kritériumokat alkalmaz, vagy egyéb módon nem biztosít folyamatosan méltányos és nyílt hozzáférést szolgáltatásaihoz, vagy nem biztosítja folyamatosan, hogy klíringtagjai elegendő pénzügyi forrással és működési kapacitással rendelkezzenek a részvételből eredő kötelezettségeik teljesítéséhez, illetőleg nem végez évente a klíringtagjai megfelelésére vonatkozó átfogó felülvizsgálatot;

ac) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 37. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik objektív és átlátható eljárásokkal azon klíringtagok felfüggesztésére és rendezett kizárására, amelyek már nem teljesítik a 37. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokat;

ad) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 37. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy megtagadja a 37. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokat teljesítő klíringtag számára a részvételt, amennyiben a hozzáférés megtagadását nem átfogó kockázatelemzésre alapozza, és nem indokolja meg megfelelően írásban;

ae) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem teszi lehetővé klíringtagjainak ügyfelei számára az általa nyújtott konkrét szolgáltatások külön-külön történő igénybevételét;

af) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 39. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem kínál észszerű kereskedelmi feltételek mellett az adott bekezdésben említett különböző szintű elkülönítést.

III. A működési követelményekhez kapcsolódó jogsértések:

a) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 34. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem dolgoz ki, hajt végre vagy tart fenn olyan megfelelő üzletmenet-folytonossági politikát és vészhelyzeti helyreállítási tervet, amelynek célja működőképességének fenntartása, a műveletek időben történő helyreállítása és a központi szerződő fél kötelezettségeinek teljesítése, és amely terv lehetővé teszi legalább a fennakadás bekövetkezésekor folyamatban lévő valamennyi tranzakció helyreállítását, hogy a központi szerződő fél biztonsággal folytatni tudja működését, és a tervezett időpontban le tudja zárni az ügyleteket;

b) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 34. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem hoz létre, hajt végre vagy tart fenn olyan megfelelő eljárást, amely biztosítja az ügyfél és a klíringtagok eszközeinek és pozícióinak időben történő és szabályos elszámolását vagy átruházását, amennyiben az elismerést a 25. cikk szerinti határozatnak megfelelően visszavonják;

c) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 35. cikk (1) bekezdésének második albekezdését azáltal, hogy az adott központi szerződő fél kockázatkezeléséhez kapcsolódó fontosabb tevékenységeket kiszervez az EÉPH jóváhagyása nélkül;

d) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 39. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem vezet olyan elkülönített nyilvántartást és számlákat, amelyek lehetővé teszik számára, hogy mindenkor és késedelem nélkül egyértelműen megkülönböztesse a nála vezetett számlákon egy klíringtag javára tartott eszközöket és pozíciókat a más klíringtagok javára tartott eszközöktől és pozícióktól, valamint a saját eszközeitől;

e) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 39. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem kínál, illetőleg kérés esetén nem biztosít olyan elkülönített nyilvántartást és számlavezetést, amellyel minden klíringtag számára lehetővé válik a központi szerződő félnél vezetett számlákon az adott klíringtag által tartott eszközöknek és pozícióknak az egyértelmű megkülönböztetése az ügyfelei javára tartott eszközöktől és pozícióktól;

f) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 39. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem kínál, illetőleg kérés esetén nem biztosít olyan elkülönített nyilvántartást és számlavezetést, amellyel minden klíringtag számára lehetővé válik a központi szerződő félnél vezetett számlákon az ügyfél javára tartott eszközök és pozíciók egyértelmű megkülönböztetése a más ügyfelek javára tartott eszközöktől és pozícióktól, vagy nem kínálja fel klíringtagjainak, hogy kérés esetén több, saját nevükre szóló számlát nyithassanak ügyfeleik javára;

g) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 40. cikket azáltal, hogy nem méri és értékeli közel valós időben az egyes klíringtagokkal és adott esetben más olyan központi szerződő felekkel szembeni likviditási és hitelkockázatát, amelyekkel interoperabilitási megállapodást kötött, vagy nincs hozzáférése azon releváns árazási forrásokhoz, amelyek révén a kitettségeit észszerű költségalapon hatékonyan mérni tudja;

h) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 41. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy a hitelkockázati kitettség korlátozására nem ír elő, hív le és gyűjt be biztosítékot a klíringtagoktól vagy adott esetben az interoperabilitási megállapodással rendelkező központi szerződő felektől, vagy nem ír elő, hív le és gyűjt be olyan biztosítékot, amely elegendő azon potenciális kockázatok fedezésére, amelyek a központi szerződő fél becslése szerint az érintett pozíciók lezárásáig felmerülhetnek, vagy a kitettség megfelelő időszak alatti változásainak legalább 99 %-ából eredő veszteségek fedezésére, vagy annak biztosításához, hogy a központi szerződő fél legalább napi szinten teljes egészében biztosítékeszközzel fedezze kitettségét valamennyi klíringtagjával, és adott esetben azon központi szerződő felekkel szemben, amelyekkel interoperabilitási megállapodást kötött, illetőleg hogy szükség esetén figyelembe vegye a lehetséges prociklikus hatásokat;

i) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 41. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy biztosítéki követelményeinek kidolgozása során nem alkalmaz olyan modelleket és paramétereket, amelyek megfelelnek az elszámolt termékek kockázati jellemzőinek, és figyelembe veszik a biztosítékok beszedése között eltelt időszakokat, a piac likviditását, és a tranzakciók időtartama során bekövetkező változások lehetőségét;

j) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 41. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem napközbeni alapon hívja le és szedi be a biztosítékokat, legalább az előre meghatározott értékhatárok átlépésekor;

k) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 42. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem tart fenn olyan garanciaalapot, amely legalább azt lehetővé teszi, hogy a központi szerződő fél - rendkívüli, de valószerű piaci körülmények között is - képes legyen ellensúlyozni azon klíringtag nemteljesítését, amellyel szemben a kitettsége a legnagyobb, illetve a második és harmadik legnagyobb klíringtag nemteljesítését, amennyiben az azokkal szembeni összkitettsége nagyobb, vagy azáltal, hogy olyan forgatókönyvet dolgoz ki, amely nem tartalmazza azokat az időszakokat, amikor a legnagyobb volatilitás volt tapasztalható azokon a piacokon, amelyek számára a központi szerződő fél szolgáltatásokat nyújt, sem azokat a különböző lehetséges jövőbeli forgatókönyveket, amelyek figyelembe veszik a pénzügyi erőforrások hirtelen értékesítésének és a piaci likviditás gyors csökkenéseinek lehetőségét;

l) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 43. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy a 42. cikkben említett garanciaalapja és a 43. cikk (1) bekezdésében említett egyéb pénzügyi forrásai nem elegendőek arra, hogy a központi szerződő fél rendkívüli, de valószerű piaci körülmények között ellensúlyozni tudja legalább azon két klíringtag nemteljesítését, amelyekkel szemben a legnagyobb a kitettsége;

m) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 44. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem tud mindenkor hozzájutni a szolgáltatásai és tevékenységei teljesítéséhez szükséges megfelelő likviditáshoz vagy nem méri napi szinten potenciális likviditási szükségletét;

n) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 45. cikk (1), (2) és (3) bekezdését azáltal, hogy a veszteségek fedezésére nem a nemteljesítő klíringtag által befizetett biztosítékot használja fel először, más pénzügyi források igénybevétele előtt;

o) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 45. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy a teljesítő klíringtagok garanciaalaphoz való hozzájárulásainak igénybevétele előtt nem használja fel elkülönített saját forrásait;

p) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 46. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy a nagymértékben likvid, minimális piaci és hitelkockázatú biztosítékeszközöktől eltérő eszközt fogad el a klíringtagokkal szembeni kezdeti vagy folyamatos kitettség fedezésére, amennyiben a 46. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló bizottsági jogi aktus keretében más biztosíték nem megengedett;

q) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 47. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy pénzügyi forrásait pénzeszközöktől vagy magas likviditású és minimális piaci és hitelkockázatú, gyorsan, minimális negatív árhatással értékesíthető pénzügyi instrumentumoktól eltérő eszközökbe fekteti;

r) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 47. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy a biztosítékként, illetve a garanciaalaphoz való hozzájárulásként befizetett pénzügyi eszközöket nem olyan értékpapírkiegyenlítésirendszer-üzemeltetőknél helyezi el biztosítékként, amelyek biztosítják az említett pénzügyi eszközök teljeskörű védelmét, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak, vagy nem alkalmaz engedélyezett pénzügyi intézményekkel kialakított más, nagy fokú biztonságot nyújtó megállapodásokat;

s) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 47. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy készpénzletéteit az engedélyezett pénzügyi intézményekkel kialakított, nagy fokú biztonságot nyújtó megállapodásoktól, vagy a központi bankok által biztosított letéti rendelkezésre állástól, illetve a központi bankok által kínált más hasonló eszközök igénybevételétől eltérő módon helyezi el;

t) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 47. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy úgy helyez el harmadik félnél biztosítékba eszközöket, hogy nem biztosítja a klíringtagok által biztosítékba helyezett eszközök megkülönböztethetőségét a központi szerződő fél eszközeitől és az említett harmadik fél eszközeitől, úgy, hogy a harmadik fél könyveiben eltérő névvel ellátott számlán vezeti azokat, vagy nem alkalmaz más egyenértékű, azonos szintű védelmet biztosító intézkedéseket, vagy szükség esetén nem jut hozzá azonnal a pénzügyi eszközökhöz;

u) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 47. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy tőkéjét vagy a 41-44. cikkben meghatározott követelményekből származó összegeket saját értékpapírjaiba, illetve anya- vagy leányvállalatának értékpapírjaiba fekteti be;

v) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 48. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik részletes eljárásokkal arra az esetre, ha valamely klíringtag nem teljesíti a 37. cikkben meghatározott, részvételre vonatkozó követelményeket az előírt határidőn belül és a központi szerződő fél által kidolgozott eljárásoknak megfelelően, vagy nem határozza meg részletesen az abban az esetben követendő eljárásokat, ha a klíringtag nemteljesítését nem a központi szerződő fél állapítja meg, vagy évente nem vizsgálja felül az említett eljárásokat;

w) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 48. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem hoz haladéktalanul intézkedéseket a klíringtag nemteljesítéséből származó veszteségek és likviditási nyomás korlátozására, és annak biztosítására, hogy bármely klíringtag pozícióinak zárása ne okozzon zavart a működésben, és ne tegye ki a teljesítő tagokat olyan veszteségeknek, amelyeket azok nem tudnak előre jelezni vagy kezelni;

x) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 48. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem tájékoztatja az EÉPH-t haladéktalanul, még a nemteljesítési eljárás bejelentése vagy megindítása előtt;

y) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 48. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem ellenőrzi nemteljesítési eljárásainak végrehajthatóságát, és nem tesz meg minden észszerű lépést annak biztosítására, hogy törvényes jogkörrel rendelkezzen a nemteljesítő klíringtag saját számlás pozícióinak likviddé tételéhez, valamint a nemteljesítő klíringtag ügyfélpozícióinak áthelyezéséhez vagy likviddé tételéhez;

z) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 49. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem vizsgálja felül rendszeresen a biztosítéki követelmények, a garanciaalaphoz való hozzájárulások, a biztosítékeszközökre vonatkozó követelmények kiszámításához alkalmazott modelleket és paramétereket, továbbá a kockázat kézben tartására szolgáló többi mechanizmust; nem veti alá a modelleket szigorú és gyakori stressztesztnek, hogy értékelni tudja rendkívüli, de valószerű piaci körülményekhez való alkalmazkodóképességüket; nem hajt végre utótesztelést az elfogadott módszertan megbízhatóságának értékelésére; nem szerez be független szereplő általi jóváhagyást; nem tájékoztatja az EÉPH-t az elvégzett tesztek eredményeiről, vagy nem szerzi meg az EÉPH jóváhagyását a modellek és paraméterek bármely jelentős módosításának elfogadása előtt, amennyiben az EÉPH nem engedélyezte az említett módosításnak az EÉPH általi jóváhagyását megelőző ideiglenes elfogadását;

aa) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 49. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem teszteli rendszeresen nemteljesítési eljárásainak alapvető aspektusait, vagy nem tesz meg minden észszerű lépést annak biztosítására, hogy valamennyi klíringtag tisztában legyen azokkal, és nem rendelkezik megfelelő eljárásokkal a nemteljesítés esetére való reagáláshoz;

ab) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy - amennyiben lehetőség lenne rá - nem használ központi banki pénzt a tranzakciók kiegyenlítéséhez, illetőleg, ha nem használ központi banki pénzt, nem teszi meg a készpénz-kiegyenlítési kockázat szigorú korlátozásához szükséges lépéseket;

ac) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy - amennyiben pénzügyi eszközök átadásának megtételére vagy fogadására vonatkozó kötelezettsége van - »fizetés ellenében történő átadás« mechanizmusa révén nem küszöböli ki a lehető legnagyobb mértékben az elsődleges kockázatot;

ad) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50a. vagy 50b. cikket azáltal, hogy a KCCP-t nem az említett cikkben meghatározottak szerint számítja ki, vagy nem tartja be a KCCP kiszámítására vonatkozóan az 50a. cikk (2) bekezdésében, az 50b. cikkben és az 50d. cikkben meghatározott szabályokat;

ae) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50a. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy a KCCP-t a negyedéves vagy az EÉPH által az 50a. cikk (3) bekezdésével összhangban előírt gyakoriságnál ritkábban számítja ki;

af) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 51. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik megkülönböztetésmentes hozzáféréssel sem az adott kereskedési helyszíntől származó, feladatainak ellátásához szükséges adatokhoz, amennyiben megfelel az adott kereskedési helyszín által megállapított működési és technikai követelményeknek, sem az érintett kiegyenlítési rendszerhez;

ag) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 52. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy úgy köt interoperabilitási megállapodást, hogy nem teljesíti az említett bekezdés a)-d) pontjában meghatározott követelmények bármelyikét;

ah) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 53. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem különbözteti meg a számlákon az azon központi szerződő felek javára tartott eszközöket és pozíciókat, amelyekkel interoperabilitási megállapodást kötött;

ai) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 54. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy az EÉPH előzetes jóváhagyása nélkül köt interoperabilitási megállapodást.

IV. Az átláthatósággal és az információk rendelkezésre állásával összefüggő jogsértések:

a) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem teszi közzé elkülönítve az általa nyújtott szolgáltatások árait és díjait, ideértve az árengedményeket és kedvezményeket, továbbá nem teszi közzé az említett árengedmények és kedvezmények igénybevételének feltételeit;

b) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem közli az EÉPH-val az általa nyújtott szolgáltatások költségeire és bevételeire vonatkozó adatokat;

c) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem tájékoztatja a klíringtagokat és az ügyfeleket a nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó kockázatokról;

d) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem ismerteti klíringtagjaival vagy az EÉPH-val a klíringtagokkal szembeni nap végi kitettségeinek kiszámításához használt árinformációkat, vagy nem hozza nyilvánosságra az egyes eszközök esetében a központi szerződő fél által összesítve elszámolt tranzakciók volumenét;

e) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem teszi nyilvánossá a harmadik felekkel való kapcsolattartásban általa használt tartalmi és üzenetformátumokra vonatkozó kommunikációs protokollokkal kapcsolatos működési és technikai követelményeket, beleértve a 7. cikkben említetteket is;

f) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem hozza nyilvánosságra, ha a klíringtagok megsértik a 37. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokat vagy a 38. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeket, kivéve, ha az EÉPH úgy ítéli meg, hogy a nyilvánosságra hozatal fenyegetné a pénzügyi stabilitást vagy a piacba vetett bizalmat, illetőleg súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi piacokat, vagy aránytalan károkat okozna az érintett feleknek;

g) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy nem bocsát a klíringtagjai rendelkezésére egy olyan szimulációs eszközt, amely lehetővé teszi számukra a központi szerződő fél által új ügylet elszámolásakor adott esetben bekért további alapletét összegének bruttó alapú meghatározását, vagy nem biztosít az említett eszközhöz biztonságos hozzáférést;

h) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem látja el a klíringtagjait az említett bekezdés második mondata a), b) és c) pontjában ismertetettek szerinti tájékoztatással az általa alkalmazott alapletétmodellekről.

i) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 39. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem teszi nyilvánossá az általa biztosított egyes elkülönítési szinteknek megfelelő védelmi szintet és költségeket;

j) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 49. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem hozza nyilvánosságra a kockázatkezelési modelljével kapcsolatos kulcsfontosságú szempontokat vagy a 49. cikk (1) bekezdésében említett stresszteszt elvégzésénél alkalmazott feltételezéseket;

k) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem mutatja be egyértelműen a pénzügyi eszközök átadására vonatkozó kötelezettségeit, ideértve azt is, hogy kötelezettsége a pénzügyi eszköz átadásának megtételére vagy fogadására vonatkozik-e, illetve, hogy kártalanítja-e a résztvevőket az átadási folyamat során keletkezett veszteségekért;

l) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50c. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem közli az 50c. cikk (1) bekezdésének a)-e) pontjában említett adatokat az intézménynek minősülő klíringtagjaival, vagy azok illetékes hatóságaival;

m) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50c. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy intézménynek minősülő klíringtagjait a negyedéves vagy az 50c. cikk (2) bekezdésének megfelelően az EÉPH által előírt gyakoriságnál ritkábban tájékoztatja.

V. A felügyeleti tevékenységek akadályozásával összefüggő jogsértések:

a) a központi szerződő fél megsérti a 25f. cikket azáltal, hogy a 25f. cikk (3) bekezdése szerinti, információnyújtást előíró határozatra nem szolgáltatja a kért információt, vagy az EÉPH-nak a 25f. cikk (2) bekezdése szerinti egyszerű információkérésére, illetve a 25f. cikk (3) bekezdése szerinti, információnyújtást előíró határozatára adott válaszában a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető információt szolgáltat;

b) a központi szerződő fél vagy képviselői a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető választ adnak a 25 g. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján feltett kérdésekre;

c) a központi szerződő fél megsérti a 25 g. cikk (1) bekezdésének e) pontját azáltal, hogy nem teljesíti az EÉPH-nak a telefon- és adatforgalmi nyilvántartásokra vonatkozó kérelmét;

d) a 2. szintű központi szerződő fél nem tesz eleget időben az EÉPH által a 25q. cikk szerint elfogadott határozatban előírt felügyeleti intézkedésnek;

e) a 2. szintű központi szerződő fél nem veti alá magát az EÉPH által a 25h. cikk szerint elfogadott vizsgálati határozatban előírt helyszíni ellenőrzésnek.

IV. MELLÉKLET[256]

A 25j. cikk (3) bekezdésének alkalmazására vonatkozó súlyosbító és enyhítő tényezőkhöz kapcsolódó együtthatók listája

A 25j. cikk (2) bekezdésében említett alapösszegekre kumulatív módon az alábbi korrekciós együtthatókat kell alkalmazni:

I. Súlyosbító tényezőkhöz kapcsolódó korrekciós együtthatók:

a) amennyiben a jogsértést többször elkövették, minden elkövetés esetére újabb 1,1-szeres együttható alkalmazandó;

b) ha a jogsértés elkövetésének időtartama meghaladja a 6 hónapot, az alkalmazandó együttható 1,5;

c) ha a jogsértés rendszerszintű hiányosságot tárt fel a központi szerződő fél szervezetében, különösen annak eljárásaiban, az irányítási rendszereiben vagy belső ellenőrzési mechanizmusaiban, az alkalmazandó korrekciós együttható 2,2;

d) ha a jogsértés negatív hatással van a központi szerződő fél tevékenységeinek és szolgáltatásainak minőségére, az alkalmazandó korrekciós együttható 1,5;

e) a jogsértés szándékos elkövetése esetén alkalmazandó együttható 2;

f) ha a jogsértés ilyenként való azonosítása óta nem tettek semmilyen lépést annak orvoslására, az alkalmazandó együttható 1,7;

g) ha a központi szerződő fél felső vezetése nem működött együtt az EÉPH-val annak vizsgálatai lefolytatásában, az alkalmazandó korrekciós együttható 1,5.

II. Enyhítő tényezőkhöz kapcsolódó korrekciós együtthatók:

a) ha a jogsértés elkövetésének időtartama nem éri el a 10 munkanapot, az alkalmazandó együttható 0,9;

b) ha a központi szerződő fél felső vezetése bizonyítani tudja, hogy minden szükséges lépést megtett a jogsértés megakadályozására, az alkalmazandó korrekciós együttható 0,7;

c) ha a központi szerződő fél gyorsan, hatékonyan és maradéktalanul az EÉPH tudomására hozta a jogsértést, az alkalmazandó korrekciós együttható 0,4;

d) ha a központi szerződő fél önkéntes intézkedéseket hozott annak biztosítására, hogy a jövőben ne kerülhessen sor hasonló jogsértés elkövetésére, az alkalmazandó korrekciós együttható 0,6.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX:32012R0648 - http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32012R0648&locale=hu

[2] (1) HL C 57., 2011.2.23., 1. o .

[3] (2) HL C 54., 2011.2.19., 44. o

[4] (3) Az Európai Parlament 2012. március 29-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2012. július 4-i határozata.

[5] (4) HL L 331., 2010.12.15., 12. o .; (5) HL L 331., 2010.12.15., 48. o .; (6) HL L 331., 2010.12.15., 84. o .

[6] (7) HL L 145., 2004.4.30., 1. o .

[7] (8) HL L 177., 2006.6.30., 1. o .; (9) HL L 228., 1973.8.16., 3. o .; (10) HL L 345., 2002.12.19., 1. o .; (11) HL L 323., 2005.12.9., 1. o .; (12) HL L 302., 2009.11.17., 32. o .; (13) HL L 235., 2003.9.23., 10. o .; (14) HL L 174., 2011.7.1., 1. o .

[8] (15) HL L 110., 2001.4.20., 28. o .

[9] Helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 292/38., 32012R0648R(02) 1. pont. Megjelent 2012.10.20.

[10] (16) A Tanács 83/349/EGK hetedik irányelve (1983. június 13.) a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján az összevont (konszolidált) éves beszámolóról ( HL L 193., 1983.7.18., 1. o. ).; (17) Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete (2002. július 19.) a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról ( HL L 243., 2002.9.11., 1. o. ).; (18) A Bizottság 1569/2007/EK rendelete (2007. december 21.) harmadik országbeli értékpapír-kibocsátók által alkalmazott számviteli standardok egyenértékűségének megállapítására szolgáló eljárásnak a 2003/71/EK és a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti létrehozásáról ( HL L 340., 2007.12.22., 66. o. ).; (19) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/49/EK irányelve (2006. június 14.) a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről ( HL L 177., 2006.6.30., 201. o. ).

[11] (20) HL L 241., 2006.9.2., 1. o .

[12] Helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 292/38., 32012R0648R(02) 2. pont. Megjelent 2012.10.20.

[13] (21) HL L 166., 1998.6.11., 45. o .

[14] (22) HL L 281., 1995.11.23., 31. o .; (23) HL L 8., 2001.1.12., 1. o .

[15] (24) HL L 55., 2011.2.28., 13. o .

[16] Beiktatta a Bizottság 1002/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletének 1. cikke, 32013R1002. Hatályos 2013.11.08.

[17] Beiktatta a Bizottság (EU) 2017/979 felhatalmazáson alapuló rendeletének 1. cikke, 32017R0979. Hatályos 2017.06.30.

[18] Beiktatta a Bizottság (EU) 2017/979 felhatalmazáson alapuló rendeletének 1. cikke, 32017R0979. Hatályos 2017.06.30.

[19] Beiktatta a Bizottság (EU) 2017/979 felhatalmazáson alapuló rendeletének 1. cikke, 32017R0979. Hatályos 2017.06.30.

[20] Beiktatta a Bizottság (EU) 2017/979 felhatalmazáson alapuló rendeletének 1. cikke, 32017R0979. Hatályos 2017.06.30.

[21] Beiktatta a Bizottság (EU) 2017/979 felhatalmazáson alapuló rendeletének 1. cikke, 32017R0979. Hatályos 2017.06.30.

[22] Beiktatta a Bizottság (EU) 2017/979 felhatalmazáson alapuló rendeletének 1. cikke, 32017R0979. Hatályos 2017.06.30.

[23] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendeletének 32. cikk 1. pontja, 32015R2365. Hatályos 2016.01.12.

[24] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 1. pontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[25] (*1) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.);

[26] (*2) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.)

[27] (*3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II.) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.)

[28] (*4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 354., 2016.12.23., 37. o.)

[29] (*5) Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).

[30] (25) HL L 35., 2003.2.11., 1. o .

[31] (26) HL L 390., 2004.12.31., 38. o .

[32] (27) HL L 372., 1986.12.31., 1. o .

[33] (28) HL L 222., 1978.8.14., 11. o .

[34] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendeletének 42. cikk 1. pontja, 32017R2402. Hatályos 2018.01.17. Alkalmazandó 2019.01.01-től

[35] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendeletének 42. cikk 1. pontja, 32017R2402. Hatályos 2018.01.17. Alkalmazandó 2019.01.01-től

[36] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendeletének 32. cikk 2. pontja, 32015R2365. Hatályos 2016.01.12.

[37] Helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 292/38., 32012R0648R(02) 3. pont. Megjelent 2012.10.20.

[38] A bevezető mondatrészt helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 292/38., 32012R0648R(02) 4. pont. Megjelent 2012.10.20.

[39] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 2. pont a) i. alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[40] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 2. pont a) i. alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[41] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 2. pont a) i. alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[42] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 2. pont a) i. alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[43] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 2. pont a) ii. alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[44] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 2. pont b) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17. Alkalmazandó 2021.06.18.

[45] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendeletének 42. cikk 2. pontja, 32017R2402. Hatályos 2018.01.17. Alkalmazandó 2019.01.01-től

[46] (*4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendelete (2017. december 12.) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 35. o.).

[47] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendeletének 42. cikk 2. pontja, 32017R2402. Hatályos 2018.01.17. Alkalmazandó 2019.01.01-től

[48] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 3. pontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[49] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 4. pont a) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[50] Módosította az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendeletének 53. cikk 1. pontja, 32014R0600. Hatályos 2014.07.02. Alkalmazandó 2017.01.03-tól.

[51] Hatályon kívül helyezte az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 4. pont b) alpontja, 32019R0834. Hatálytalan 2019.06.17.

[52] Helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 292/38., 32012R0648R(02) 5. pont. Megjelent 2012.10.20.

[53] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 1. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[54] Hatályon kívül helyezte az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 5. pont a) alpontja, 32019R0834. Hatálytalan 2019.06.17.

[55] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 5. pont b) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[56] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 6. pontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[57] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/23 rendeletének 87. cikk 1. pontja, 32021R0023. Hatályos 2020.07.04. Alkalmazandó 2022.08.12.

[58] (*) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/23 rendelete (2020. december 16.) a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, továbbá az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 806/2014/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet, valamint a 2002/47/EK, a 2004/25/EK, a 2007/36/EK, a 2014/59/EU és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról (HL L 022, 2021.1.22., 1. o.).

[59] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendeletének 53. cikk 2. pont a) alponja, 32014R0600. Hatályos 2014.07.02. Alkalmazandó 2017.01.03-tól.

[60] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendeletének 53. cikk 2. pont b) alponja, 32014R0600. Hatályos 2014.07.02. Alkalmazandó 2017.01.03-tól.

[61] (32) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 600/2014/EU rendelete a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.)

[62] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 7. pont a) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[63] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 7. pont b) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17. Alkalmazandó 2020.06.18.

[64] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 7. pont b) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17. Alkalmazandó 2020.06.18.

[65] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 7. pont b) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17. Alkalmazandó 2020.06.18.

[66] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 7. pont b) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17. Alkalmazandó 2020.06.18.

[67] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 7. pont b) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[68] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 7. pont b) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[69] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 7. pont c) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[70] (*6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.)

[71] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 8. pont a) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[72] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 8. pont a) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[73] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 8. pont b) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[74] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 8. pont c) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[75] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendeletének 42. cikk 3. pontja, 32017R2402. Hatályos 2018.01.17. Alkalmazandó 2019.01.01-től

[76] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 9. pont a) i. alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[77] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 9. pont a) ii. alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[78] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 9. pont b) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[79] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/168 rendeletének 2. cikke, 32021R0168. Hatályos 2021.02.13.

[80] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 2. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[81] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 3. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[82] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 4. pont a) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[83] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 4. pont b) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[84] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 4. pont c) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[85] (*1) A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

[86] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 4. pont d) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[87] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 4. pont e) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[88] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 4. pont f) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[89] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 4. pont g) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[90] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 4. pont h) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[91] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 4. pont i) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[92] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 5. pont a) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[93] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 5. pont b) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[94] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 5. pont c) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[95] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 6. pont a) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[96] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 6. pont b) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[97] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 6. pont c) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[98] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 7. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[99] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 8. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[100] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 9. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[101] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 9. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[102] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/23 rendeletének 87. cikk 3. pontja, 32021R0023. Hatályos 2020.07.04. Alkalmazandó 2022.08.12.

[103] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 9. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[104] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 9. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[105] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 9. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[106] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 9. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[107] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 10. pont a) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[108] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács 2015/849 irányelvének 63. cikke, 32015L0849. Hatályos 2015.06.25.

[109] (*) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

[110] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 10. pont b) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[111] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 10. pont c) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[112] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 10. pont c) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[113] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 10. pont c) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[114] A nyitó szövegrészt megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 10. pont d) i. alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[115] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 10. pont d) ii. alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[116] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 10. pont e) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[117] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 10. pont f) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[118] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 10. pont g) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[119] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 10. pont h) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[120] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 10. pont i) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[121] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 10. pont i) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[122] A nyitó szövegrészt megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 10. pont j) i. alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[123] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 10. pont j) ii. alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[124] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 10. pont j) iii. alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[125] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 10. pont j) iv. alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[126] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 10. pont j) iv. alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[127] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 10. pont j) iv. alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[128] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 10. pont j) iv. alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[129] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 10. pont j) v. alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[130] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 11. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[131] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 11. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[132] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 11. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[133] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 11. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[134] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 11. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[135] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 11. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[136] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 11. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[137] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 11. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[138] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 11. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[139] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 11. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[140] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 11. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[141] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 11. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[142] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 11. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[143] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 11. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[144] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 11. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[145] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 11. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[146] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 11. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[147] Helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 292/38., 32012R0648R(02) 7. pont. Megjelent 2012.10.20.

[148] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/23 rendeletének 87. cikk 4. pontja, 32021R0023. Hatályos 2020.07.04. Alkalmazandó 2022.08.12.

[149] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/23 rendeletének 87. cikk 5. pontja, 32021R0023. Hatályos 2020.07.04. Alkalmazandó 2022.08.12.

[150] (30) HL L 228., 1992.8.11., 1. o .

[151] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 12. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[152] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 13. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[153] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/23 rendeletének 87. cikk 6. pontja, 32021R0023. Hatályos 2020.07.04. Alkalmazandó 2022.08.12.

[154] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 10. pontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17. Alkalmazandó 2019.12.18.

[155] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 10. pontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17. Alkalmazandó 2019.12.18.

[156] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/23 rendeletének 87. cikk 7. pontja, 32021R0023. Hatályos 2020.07.04. Alkalmazandó 2022.08.12.

[157] (31) HL L 168., 2002.6.27., 43. o .

[158] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 11. pontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17. Alkalmazandó 2019.12.18.

[159] Helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 292/38., 32012R0648R(02) 8. pont. Megjelent 2012.10.20.

[160] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/23 rendeletének 87. cikk 8. pontja, 32021R0023. Hatályos 2020.07.04. Alkalmazandó 2022.08.12.

[161] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 14. pont a) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[162] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 14. pont b) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[163] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 14. pont b) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[164] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 14. pont b) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[165] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 14. pont b) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[166] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 14. pont b) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[167] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 14. pont c) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[168] Helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 292/38., 32012R0648R(02) 9. pont. Megjelent 2012.10.20.

[169] A fejezetet beiktatta az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 520. cikk (1) bekezdése, 32013R0575. Hatályos 2013.06.28. Alkalmazandó 2014.01.01-től.

[170] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 520. cikk (1) bekezdése, 32013R0575. Hatályos 2013.06.28. Alkalmazandó 2014.01.01-től.

[171] A módosító jogszabályt (az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete, 32013R0575) helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 321/6., 32013R0575R(02). Megjelent 2013.11.30.

[172] (38) HL L 176., 2013.6.27., 1.o.

[173] A módosító jogszabályt (az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete, 32013R0575) helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 321/6., 32013R0575R(02). Megjelent 2013.11.30.

[174] A módosító jogszabályt (az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete, 32013R0575) helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 321/6., 32013R0575R(02). Megjelent 2013.11.30.

[175] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 520. cikk (1) bekezdése, 32013R0575. Hatályos 2013.06.28. Alkalmazandó 2014.01.01-től.

[176] A módosító jogszabályt (az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete, 32013R0575) helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 321/6., 32013R0575R(02). Megjelent 2013.11.30.

[177] A módosító jogszabályt (az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete, 32013R0575) helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 321/6., 32013R0575R(02). Megjelent 2013.11.30.

[178] A módosító jogszabályt (az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete, 32013R0575) helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 321/6., 32013R0575R(02). Megjelent 2013.11.30.

[179] A módosító jogszabályt (az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete, 32013R0575) helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 321/6., 32013R0575R(02). Megjelent 2013.11.30.

[180] A módosító jogszabályt (az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete, 32013R0575) helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 321/6., 32013R0575R(02). Megjelent 2013.11.30.

[181] A módosító jogszabályt (az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete, 32013R0575) helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 321/6., 32013R0575R(02). Megjelent 2013.11.30.

[182] A módosító jogszabályt (az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete, 32013R0575) helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 321/6., 32013R0575R(02). Megjelent 2013.11.30.

[183] A módosító jogszabályt (az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete, 32013R0575) helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 321/6., 32013R0575R(02). Megjelent 2013.11.30.

[184] A módosító jogszabályt (az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete, 32013R0575) helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 321/6., 32013R0575R(02). Megjelent 2013.11.30.

[185] A módosító jogszabályt (az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete, 32013R0575) helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 321/6., 32013R0575R(02). Megjelent 2013.11.30.

[186] A módosító jogszabályt (az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete, 32013R0575) helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 321/6., 32013R0575R(02). Megjelent 2013.11.30.

[187] A módosító jogszabályt (az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete, 32013R0575) helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 321/6., 32013R0575R(02). Megjelent 2013.11.30.

[188] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 520. cikk (1) bekezdése, 32013R0575. Hatályos 2013.06.28. Alkalmazandó 2014.01.01-től.

[189] A módosító jogszabályt (az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete, 32013R0575) helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 321/6., 32013R0575R(02). Megjelent 2013.11.30.

[190] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 520. cikk (1) bekezdése, 32013R0575. Hatályos 2013.06.28. Alkalmazandó 2014.01.01-től.

[191] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 12. pont a) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[192] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 12. pont b) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[193] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 12. pont c) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[194] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 13. pontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[195] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 14. pont a) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[196] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 14. pont a) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[197] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 14. pont b) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[198] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 15. pont a) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[199] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 15. pont b) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[200] Módosította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 16. pont a) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[201] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 16. pont b) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[202] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 16. pont c) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[203] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 17. pontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[204] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 18. pontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[205] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 19. pontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[206] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 20. pontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17. Alkalmazandó 2021.06.18.

[207] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 20. pontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17. Alkalmazandó 2021.06.18.

[208] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 21. pontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[209] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendeletének 32. cikk 3. pontja, 32015R2365. Hatályos 2016.01.12.

[210] (30) A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

[211] (31) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/25/EK irányelve (2004. április 21.) a nyilvános vételi ajánlatról (HL L 142., 2004.4.30., 12. o.).

[212] (32) Az Európai Parlament és a Tanács 713/2009/EK rendelete (2009. július 13.) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról (HL L 211., 2009.8.14., 1. o.).

[213] (33) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

[214] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendeletének 53. cikk 3. pontja, 32014R0600. Hatályos 2014.07.02. Alkalmazandó 2017.01.03-tól. (32) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 600/2014/EU rendelete a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.)

[215] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 22. pont a) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[216] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/23 rendeletének 87. cikk 9. pontja, 32021R0023. Hatályos 2020.07.04. Alkalmazandó 2022.08.12.

[217] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 22. pont b) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[218] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 15. pont a) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[219] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 15. pont a) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[220] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 15. pont a) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[221] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 23. pontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[222] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 15. pont b) alpontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[223] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 24. pont a) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[224] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 24. pont b) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[225] (*7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendelete (2019. május 20.) a 648/2012/EU rendeletnek az elszámolási kötelezettség, az elszámolási kötelezettség felfüggesztése, a jelentéstételi kötelezettségek, a nem központi szerződő fél által elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák, a kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele és felügyelete, valamint a kereskedési adattárakkal szembeni követelmények tekintetében történő módosításáról (HL L 141., 2019.5.28., 42. o.).

[226] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 24. pont c) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[227] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 24. pont c) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[228] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 24. pont d) alpontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[229] (*8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1131 rendelete (2017. június 14.) a pénzpiaci alapokról (HL L 169., 2017.6.30., 8. o.).

[230] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 16. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[231] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 16. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[232] (33) HL L 191., 2001.7.13., 45. o .

[233] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 25. pontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[234] Módosította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 26. pontja, 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[235] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 17. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[236] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 17. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[237] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 17. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[238] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 520. cikk (3) bekezdése, 32013R0575. Hatályos 2013.06.28. Alkalmazandó 2014.01.01. Helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 321/6., 32013R0575R(02). Megjelent 2013.11.30.

[239] Megállapította az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 18. pontja, 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[240] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 27. pontja (lásd Melléklet 1. pont), 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[241] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 27. pontja (lásd Melléklet 1. pont), 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[242] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 27. pontja (lásd Melléklet 1. pont), 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[243] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendeletének 1. cikk 27. pontja (lásd Melléklet 2. pont), 32019R0834. Hatályos 2019.06.17.

[244] Helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 292/38., 32012R0648R(02) 10. pont. Megjelent 2012.10.20.

[245] Helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 292/38., 32012R0648R(02) 10. pont. Megjelent 2012.10.20.

[246] Helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 292/38., 32012R0648R(02) 10. pont. Megjelent 2012.10.20.

[247] Helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 292/38., 32012R0648R(02) 10. pont. Megjelent 2012.10.20.

[248] Helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 292/38., 32012R0648R(02) 10. pont. Megjelent 2012.10.20.

[249] Helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 292/38., 32012R0648R(02) 10. pont. Megjelent 2012.10.20.

[250] Helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 292/38., 32012R0648R(02) 10. pont. Megjelent 2012.10.20.

[251] Helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 292/38., 32012R0648R(02) 10. pont. Megjelent 2012.10.20.

[252] Helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 292/38., 32012R0648R(02) 10. pont. Megjelent 2012.10.20.

[253] Helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 292/38., 32012R0648R(02) 10. pont. Megjelent 2012.10.20.

[254] Helyesbítette az Európai Unió Hivatalos Lapja L 292/38., 32012R0648R(02) 10. pont. Megjelent 2012.10.20.

[255] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 19. pontja (lásd Melléklet), 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

[256] Beiktatta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendeletének, 1. cikk 19. pontja (lásd Melléklet), 32019R2099. Hatályos 2020.01.01.

Tartalomjegyzék