ÍH 2025.49 A MAGÁNTITOK VÉDELME

I. A magántitok védelme az olyan, személyhez kapcsolódó információra terjed ki, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik.

II. A társasház működésével kapcsolatos levélben tett közlések, amelyek minden tulajdonostársat érintenek, nem minősülnek magántitoknak [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, 2:43. §, 2:46. §].

Pertörténet:

Szegedi Törvényszék P.20123/2024/13., Szegedi Ítélőtábla Pf.20023/2025/7. (*ÍH 2025.49*)

***********

A felek a Sz., H. utca …. szám alatti társasházban tulajdonostársak, és az alperes a társasház számvizsgáló bizottságának elnöke.

A társasház korábbi közös képviselője e tisztségéről 2023. szeptember 4. napján lemondott, amelyet követően az alperes a számvizsgáló bizottság elnökeként 2023. szeptember 24. napján e-mailben összehívta a közgyűlést, mellékelve a beérkezett pályázatokat és a felperes által a társasház korábbi közös képviselője részére írt, de az alperes postaládájába bedobott levelet is.

A felperes a fenti levelében sérelmezte, hogy a földszint 1. számú lakás tulajdonosa személyi gépjárműve az alapító okirattal, valamint a szervezeti és működési szabályzatban foglaltakkal ellentétesen parkol a társasház udvarán, és intézkedést kért ezen állapot megszüntetése érdekében. Kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a társasházban működő számvizsgáló bizottság a jogszabálynak megfelelően került-e megválasztásra, amellyel összefüggésben utalt az "Iroda" jogértelmezésének helytelenségére. Kitért arra, hogy a közös képviselő a lemondást követően meddig köteles ellátni a feladatát, és az új közös képviselő megtalálásában tevékenyen köteles közreműködni.

A felperes a keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a magántitokhoz fűződő személyiségi jogának megsértését amiatt, hogy az alperes a hozzá címzett levelet a társasház tulajdonostársainak megküldte. Kérte, hogy kötelezze az alperest a jogsértés abbahagyására és tiltsa el a további jogsértésről, így intézkedjen a tarsashaz.........@gmail.com <mailto:tarsashaz.........@gmail.com> e-mail cím megszüntetéséről. Kérte elégtételadásként az alperes bocsánatkérésre, valamint sérelemdíjként 350 000 forint és ennek 2024. január 1. napjától járó késedelmi kamata megfizetésére kötelezését is. Érvényesíteni kívánt jogként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:42. §-át, 2:43. § e) pontját, 2:46. § (2) bekezdését, 2:51. § (1) bekezdés a)-c) pontját, 2:52. §-át és 2:53. §-át jelölte meg.

Álláspontja szerint az alperes illetéktelen személyek részére küldte meg a kettejük közötti levelezést, amellyel megsértette a magántitok védelméhez fűződő személyiségi jogát. A jogi védelem ugyanis nem csak a papír alapú levélre, hanem az e-mailre is vonatkozik, és a magánlevelet kizárólag a levél küldője és fogadója egyetértésével lehet felhasználni. Állította, a jogsérelem számára jelentős lelki sérelmet okozott.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hivatkozott arra, a felperes levelében foglalt észrevételek, kérelmek a társasházközösséget érintik. Ezért arra következtetett, kifejezetten azért dobta be a postaládájába a levelet a felperes, hogy mint a társasházközösség közgyűlését összehívó számvizsgáló bizottsági elnök tájékoztatást adjon erről a társasháznak. Emellett kizárólag a társasház közösség tagjainak küldte meg a levelet, így azt nem hozta nyilvánosságra vagy illetéktelen személyek tudomására. Megítélése szerint ezért a felperes személyiségi jogát nem sértette meg. A sérelemdíj igénnyel összefüggésben utalt arra, a felperes nem jelölte meg az őt ért nem vagyoni hátrányt.

A felperes az írásbeli ellenkérelem átvételét (2024. szeptember 18. napja) követően keresetétől elállt, amelyhez azonban az alperes nem járult hozzá.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Határozatának indokolásában kifejtette, a Ptk. 2:46. § (1) bekezdése védelemben részesíti azokat az információkat, adatokat, tényeket, amelyeknek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik. A titok személyiségi jogokat sértő jellege abból a szempontból vizsgálandó, hogy olyan érzékeny adatra, információra vonatkozik-e, amelynek nyilvánosságra kerülése a jogosultnak hátrányt okozna.

Megállapította, a felperes által az alperesnek megküldött e-mailben olyan észrevételek, megjegyzések voltak, amelyek a társasházközösség közös ügyének minősülnek. A felperes is úgy fogalmazott, hogy ezeket a problémákat a társasháznak meg kell oldania. A felvetések tehát a társasházközösség minden tagját érintő észrevételek, és nem minősülnek olyan információknak, amelyeknek a titokban maradásához a levél írójának méltányos érdeke fűződhet. Ezért arra a következtetésre jutott, hogy a felperesi levélnek a társasház tagjaival történő megismertetése nem magántitok, de nem is minősül olyannak, amit illetéktelen személyek tudomására hoztak. A társasház tagjai ugyanis annak tekintetében nem minősülnek kívülálló személynek, valamint a társasház ügyeit intéző számvizsgáló bizottság és annak elnöke a társasházi törvényben előírt kötelezettségeinek tett eleget, amikor a társasház tagjainak is megküldte a mindenkit érintő problémákat felvető levelet. Személyiségi jogsértés hiányában pedig az objektív és a szubjektív szankciók iránti keresetet alaptalannak találta.