Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

BH+ 2012.7.314 Az adóalap csökkentésére alapot adó törvényi feltételek fennállását az adózónak kell bizonyítania. Közvetített szolgáltatások értéke címén az adóalap csak a kogens jogszabályi feltételek megléte esetén csökkenthető [2003. évi XCII. tv. 1. § (7) bek., 99. § (2) bek., 1990. évi C. tv. 39. § (1) bek., 52. §]

Az adóhatóság a felperesnél helyi iparűzési adónemben - 2002. január 2006. december 31-ig terjedő időszakra - ellenőrzést végzett. A revízió eredményeként hozott elsőfokú határozatban kötelezte a felperest valamennyi vizsgált időszakra adóhiánynak minősülő adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére.

A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a 2009. április 15. napján kelt határozatában az elsőfokú határozatot megváltoztatva - elévülés miatt - törölte a felperes terhére 2002. évre előírt adóhiánynak minősülő adókülönbözetet, adóbírságot és késedelmi pótlékot, egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes terhére 2003-2006. évekre mindösszesen 67 204 900 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet írt elő, az adóbírságot 33 602 450 Ft-ban, a késedelmi pótlékot pedig 28 532 341 Ft-ban állapította meg. Az alperes érdemi döntését a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39. § (1) bekezdésében, 52. § 40. pontjában, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (7) bekezdés 1. pontjában, 78. § (3) bekezdésében, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. és 3. §-ában, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 86. §-ában, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. § (7) bekezdésében, 165. § (1)-(3) bekezdéseiben, 170-171. §-aiban foglaltakra alapította.

Határozatának tényállása szerint a felperes a vizsgált időszakban közvetített szolgáltatásként számolta el az általa megrendelt, majd tovább számlázott szolgáltatásokat, amelyeket egy-egy televíziós produkció elkészítéséhez vett igénybe. Vállalkozásoktól rendelt meg különböző (pl: távközlési, világítástechnikai ... stb.) szolgáltatásokat, amelyekhez saját teljesítményét hozzáadva televíziós műsorokat állított elő, és ezt vevője felé tovább számlázta. A felperes eljárása nem felel meg a közvetített szolgáltatásokra vonatkozó szabályozásnak, mivel az általa elszámolni kívánt tételek tekintetében nem állapítható meg a "változatlan formában történő továbbértékesítés, továbbszámlázás", és a számlákból a közvetítés ténye sem állapítható meg egyértelműen. Nem fogadhatók el adóalap csökkentőként a felperes által alvállalkozói teljesítmény címén figyelembe venni kért összegek sem, mert megrendelőivel nem vállalkozói, hanem felhasználási szerződéseket kötött. Nem fogadta el az alperes a felperes azon érvelését sem, mely szerint a megrendelővel kötött szerződésében szereplő összegek, illetve értékesítésért kapott bevételek adóalapot csökkentő jogdíjnak minősülnének. Ezt azzal indokolta, hogy a felperes által készített műsorformátumok nem állnak szerzői jogi védelem alatt, ezért az ezek értékesítéséből befolyt összeg nem tekinthető bevétel levonási jogosultságot keletkeztető jogcímnek. Hivatkozott e körben még arra is, hogy a szerzői jogdíj nem a szerződésben kikötött ellenértéken felül, vagy azon kívül, hanem annak részeként jár, és a felperes felhívásra sem nyújtott be az általa levonandónak ítélt jogdíjra vonatkozó kimutatást, e körben nem bizonyított a jogalap, és az összegszerűség tekintetében sem.

Az adókülönbözet "jogszabály értelmezési különbségből adódik", de méltányosság gyakorlására nem volt ok. A felperes ugyanis 2001. óta működő olyan vállalkozás, amit rádió és televízió műsorszolgáltatásra létesítettek, ez a főtevékenysége, ehhez megfelelő szakértelemmel és tudással kell rendelkeznie, tehát gondoskodnia kellett volna arról, hogy a törvényi előírások teljes körűen betartásra kerüljenek. A felperes terhére előírt adóhiány az összes vizsgált adóévben - az adott évi bevallott adóhoz viszonyítva - mértékét tekintve jelentős, ezért nincs alap az adóbírság mérséklésére, illetve a késedelmi pótlék kapcsán a határozatban foglaltaktól eltérő későbbi esedékességi időpont megállapítására.

A felperes keresetében elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását, a terhére előírt adóhiánynak minősülő adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék törlését kérte, másodlagosan az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését.

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Jogi álláspontja a következő volt.

Az alperes az Art. 1. § (7) bekezdését helyesen alkalmazta, jogszerűen minősítette a felperes által kötött szerződéseket, mert ezek - a felperes által sem vitatottan - műsorkészítéssel, műsorszerkesztéssel összefüggésben jöttek létre az Szjt.-re hivatkozással, és jogdíj is felszámításra került, tehát nem tekinthetők vállalkozási szerződéseknek. A felperes által hivatkozott Szjt. 3. § és 42. § (2) bekezdése, amely a szerződésekben szerepel, önmagában még nem ad alapot arra, hogy az iparűzési adó alapja csökkentésre kerüljön. E tekintetben ugyanis a Htv. 52. § 40. pontja kógens (kötelezően alkalmazandó) definíciót tartalmaz, tehát abban az esetben, ha a felek (megrendelő-felperes-alvállalkozók) között létrejött szerződések bármelyike nem vállalkozási szerződés, akkor a további feltételek vizsgálatára - így a VTSZ/SZJ számokéra - az iparűzési adóalap tekintetében már nincs szükség. A felperes nem bontotta meg az általa kibocsátott számlákat saját maga és alvállalkozó által teljesített szolgáltatásokra, a számlák egészének összegével pedig értelemszerűen nem csökkentheti iparűzési adó alapját, mivel az általa teljesített szolgáltatások közvetített szolgáltatásként nem vehetők figyelembe. Az pedig nem értékelhető a javára, hogy mulasztott, és az adóhatóság felhívása ellenére sem közölt adatokat a levonható jogdíj tekintetében. Ez utóbbi körben az alperest nem terhelte további tényállás tisztázási kötelezettség.

Az iparűzési adóügyben a felperes tévesen hivatkozott a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. LXXXI. törvény (a továbbiakban: Taotv.) 4. § 20. pontjára, mivel ez egy másik adónemre irányadó törvényi rendelkezést rögzít.

A felperes a peres eljárás során sem jelölt meg olyan bizonyítékot, amely alkalmas lett volna annak bizonyítására, hogy az alperes eljárása nem felel meg a méltányosság követelményeinek. Az adóbírság kiszabása, illetve a késedelmi pótlék felszámítása kapcsán nem igazolt alperesi jogszabálysértést a Pp. 339/B. §-ban foglalt szabályozásnak megfelelően, ezért az alperes határozata a kereset által vitatott körben megalapozott, a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő, helyes jogértelmezésen alapuló, törvényes döntést tartalmaz.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte ennek hatályon kívül helyezését, helyette a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát, vagy az elsőfokú bíróság utasítását új eljárásra, új határozat hozatalára. Érvelése szerint a jogerős ítélet tényállása jogszabályellenes, mert elfogadja az alperesi határozat iratellenes tényeit, téves és megalapozatlan ténybeli és jogkövetkeztetéseit. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem hívta fel az alperest a tényállás teljes körű feltárására. Kifejtette, hogy a határozatok nem felelnek meg a Htv. 52. § 22. a) és 40. pontjaiban, a Ptk. 200. § (1) bekezdésében, 205. § (1) és (2) bekezdéseiben, az Szjt. 3. §-ban, 42. § (2) bekezdésében, 64. § (3) bekezdésében, az Art. 1. § (6) bekezdésében, 86. §-ában foglaltaknak. Fenntartotta azt a keresetben is kifejtett jogi álláspontját, mely szerint a közte és megrendelői között létrejött szerződések nem felhasználási, hanem vállalkozási szerződések, és eljárása teljes körűen megfelelt a közvetített szolgáltatásra előírt törvényi követelményeknek a számlázás kapcsán is. Kifejtette, hogy az alperes, és a bíróság által végzett adójogi átminősítésnek nincs jogszabályi alapja, ezt a bírói gyakorlat sem támasztja alá. Sérelmezte, hogy az alperes eljárása során nem vizsgálta meg érdemben a jogdíjak elszámolhatóságát. Előadta, hogy nála iparűzési adónemben korábban nem volt ellenőrzés, és az övéhez hasonló tevékenységet folytató vállalkozások kapcsán sem került nyilvánosságra adóhatósági állásfoglalás vagy döntés, a témával kapcsolatos ítéletek is "egymásnak teljességgel ellentmondanak", ezért alappal kérte a bírság és késedelmi pótlék kiszabásának mellőzését.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!