A Szolnoki Törvényszék Mf.20515/2017/4. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [2012. évi I. törvény (Mt.) 52. §, 78. §, 82. §] Bírók: Kovács Piroska, Sándorné dr. Nagy Erika, Takó Kornélia

Törvényszék

4.Mf.20.515/2017/4. szám

A Szolnoki Törvényszék mint másodfokú bíróság, dr. Nagy János ügyvéd által képviselt felperesnek - Zsolnai Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen - munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása és kártérítés iránt indított perében a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.528/2016/8. számú ítélete ellen az alperes 10., 13. sorszámú fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét részben és akként változtatja meg, hogy a felperes sérelemdíj iránti keresetét teljes egészében elutasítja.

Mentesíti az alperest az elsőfokú perköltség megfizetése alól.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül az alperesnek fizessen meg 74.800.- (hetvennégyezer-nyolcszáz) Ft elsőfokú részperköltséget.

Az alperes által az államnak fizetendő elsőfokú illetéket 53.000.- (ötvenháromezer) Ft-ra leszállítja.

Az állam által viselt elsőfokú illeték 123.800.- (egyszázhuszonháromezer-nyolcszáz) Ft.

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét egyebekben helybenhagyja.

A másodfokú perköltséget mindegyik fél maga viseli.

Kötelezi az alperest, hogy az államnak felhívásra térítsen meg 77.900.- (hetvenhétezerkilencszáz) Ft másodfokú eljárási illetéket.

A le nem rótt 77.900.- (hetvenhétezer-kilencszáz) Ft eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek keresetveszteség címén nettó 829.143.- Ft kártérítést, 1.000.000.- Ft sérelemdíjat és 118.250.- Ft nettó távolléti díjnak megfelelő összeget végkielégítés címén, valamint ezen összegek után járó késedelmi kamatot. A felperes keresetét ezt meghaladóan elutasította.

Az elsőfokú bíróság a pernyertesség-pervesztesség arányában rendelkezett az eljárási illeték és a perköltség viseléséről is.

Az elsőfokú ítélet szerint a felperes az alperessel fennálló munkaviszonya keretében 2012. január 1-jétől élelmezésvezetőként dolgozott. Feladatai közé tartozott egyebek mellett a heti étlaptervek előkészítése, az élelmezési ügyvitel napi szintű vezetése. 2014. január 1-jétől a felperes javaslatára a korábbi munkahelyén már használt Quadrobyte számítógépes programot telepítettek az alperesnél. A rendszer használatára 1. számú tanú oktatta a felperest. Az alperesnél telepített gép kizárólagos használója a felperes volt, aki a havi záráshoz szükséges adatokat - nem napra készen - rögzítette a gépbe.

A felperes a gép törzsadatában a megadott receptekhez képest javítást nem végzett, így a kiszabati listához képest az alapanyagok mintegy 30 %-át pótkiadásban adta ki, a kiszabat szerinti fel nem használt mennyiséget pedig visszavételezte. A felperes az étkezők létszámához megadott normán belül maradt.

A programot telepítő cég alkalmazottjának jelzése alapján 2014. októberében az alperes ügyvezetője felhívta a felperes figyelmét, hogy a pótkiadások arányát csökkentse, ezt követően 2014. októberében a pótkiadás mértéke 1 %-ra csökkent.

2014. november 4-én a felperes részére az alperes ügyvezetője átadta az alperes azonnali hatályú felmondását, melyben a felperes terhére rótták azt, hogy a számítógépes program használatától felettese többszöri kifejezett utasítása ellenére elzárkózott. A programot csak áru bevételezésre és kiadásra használta, nem napra készen. A nyersanyag kiszabatot egyedül, a szakácsok bevonása nélkül állapította meg, mely a normatívától minden hónapban jelentősen eltért (havi átlagban 30 %-os túllépés). A munkáltató megállapította, hogy a társaságot és az önkormányzatot jelentős kár érte.

A felperes a munkaviszonya megszüntetését követő időben egyéb meghatározott szorongásos zavar diagnózissal folyamatos kezelés alatt áll, rendszeresen gyógyszert szed.

Az alperes rendőrségi feljelentést tett ismeretlen tettes ellen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettének gyanúja miatt, mely nyomozást a Mezőtúri Rendőrkapitányság megszüntette, mivel a nyomozás adatai alapján bűncselekmény elkövetését nem tartotta megállapíthatónak.

A felperes keresetében kérte a munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása alapján az alperes kötelezését 829.143.- Ft nettó keresetveszteség, 118.250.- Ft végkielégítés és 2.000.000.- Ft sérelemdíj megfizetésére.

A felmondásban közölt jogsértések tényét vitatta, hivatkozott arra, hogy azok javarészt nem olyan súlyúak, melyek az azonnali hatályú felmondást megalapoznák. Álláspontja szerint a sérelemdíj iránti igényét megalapozta, hogy az alperes bűncselekmény elkövetésével gyanúsította meg, a munkahelyét elvesztette, rendszeres pszichiátriai kezelésre szorult, a családjával feszült a viszonya.

Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felmondásban megjelölt okok okszerűen megalapozták a felperes munkaviszonya azonnali hatályú megszüntetését. A felperes sérelemdíj iránti igényét sem tartotta alaposnak a felperes által felhozott indokok alapján.

Az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat mérlegelve úgy ítélte meg, hogy a számítógépes rendszer használatával kapcsolatos ismerethiány eredményezhette az azonnali hatályú munkaviszony megszüntetést, mely ismeret hiány nem róható a felperes terhére. A felperes a használatra vonatkozó utasítást a munkáltatótól 2014. októberében kapott, melynek igyekezett eleget tenni. A munkáltató úgy adta ki az azonnali hatályú felmondást, hogy az utasítás végrehajtásáról nem győződött meg, ezért az elsőfokú bíróság az azonnali hatályú felmondást nem tartotta jogszerűnek, figyelemmel a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 78. § (1) bekezdésére.

Az elsőfokú bíróság az Mt. 82. § (2) bekezdése alapján kötelezte az alperest elmaradt jövedelem megfizetésére, arra figyelemmel is, hogy az elmaradt jövedelem összegével kapcsolatos felperesi számítás helyességét az alperes elfogadta.

Az elsőfokú bíróság a felperesi sérelemdíj iránti keresetet részben, 1.000.000.- Ft sérelemdíj vonatkozásában tartotta megalapozottnak, figyelemmel arra, hogy az alperes a felperes munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással jogellenesen szüntette meg, mely a felperest pszichésen megviselte, nála egyéb meghatározott szorongásos zavar alakult ki, rendszeres gyógyszeres kezelés alatt áll. Az azonnali hatályú felmondásban közölt indokokból, a rendőrségi feljelentésből és a nyomozás soráni tanúkénti meghallgatásából levonhatta azt a következtetést, hogy vele szemben vagyon elleni bűncselekmény gyanúja merült fel.

Az alperes az elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezésében - tartalmilag - annak a fellebbezéssel érintett részében történő megváltoztatását, és a kereset elutasítását kérte.

A fellebbezésben kifejtettek szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helytelenül állapította meg. A programozó társaság tanúként meghallgatott alkalmazottai elmondták, hogy a felperes nem megfelelően vezette a számítógépes nyilvántartást. A felperes nem jelezte, hogy problémája van a nyilvántartással, azt nem tudja naprakészen vezetni, a súlyos gondatlansága megállapítható, hiszen a munkáltató teljes mértékben megbízott a szakmai tudásában. Az azonnali hatályú munkaviszony megszüntetés megalapozott volt, melyet alátámasztott a későbbiekben elvégzett belső ellenőri vizsgálat is.