BH 2002.5.186 Nem vagyoni kárpótlás megítélése a szabadságelvonás okozta hátrányok miatt [Ptk. 355. § (1) bek., 359. § (1) bek., Pp. 206. § (3) bek., Be. 383. § (1) bek.].

A megyei bíróság a jogerős ítéletével az elsőfokú ítéletet a per fő tárgya tekintetében helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint az alperest a felperes fogva tartása miatt a Be. 383. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján kártalanítási felelősség terheli. A felperest azonban csak vagyoni kártalanítás illeti meg, kizárólag a fogva tartása idején elszenvedett keresetvesztesége pótlására. A jövedelemkiesés összegét a Pp. 206. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel az összes körülmény mérlegelésével helyesen határozta meg havi 30 000 forintban az elsőfokú bíróság. Azt kétséget kizáróan bizonyítani nem lehetett, hogy a felperesnek az előzetes fogva tartásból való szabadulását követően rövid idő múlva bekövetkezett szívinfarktusa a szabadságelvonás miatt történt. A fogva tartással együtt járó egészségi ártalmak mellett ugyanis a beszerzett orvos szakértői vélemény szerint több, erre a betegségre hajlamosító ok is fennállt. A Pp. 164. §-ának (1) bekezdéséből következően a felperest terhelte az a kötelezettség, hogy bizonyítsa: a szabadulását követő munkaképesség-csökkenése és az emiatt keletkező keresetvesztesége a fogva tartás által kiváltott megbetegedés következménye. A felperes azonban e bizonyítási kötelezettségének nem tudott sikerrel eleget tenni, ezért a járadékigénye a szabadulást követő jövedelemveszteség pótlására nem volt megalapozott. Nem bizonyította a felperes azt sem, hogy "az előzetes letartóztatását követően pszichés dekompenzáltság, illetve lehangoltság lépett fel nála, amelynek következtében életvitele is hátrányosan megváltozott". Ilyen hátrányok bizonyítottságának hiányában a nem vagyoni kártalanítás iránti igénye is alaptalan volt.

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Az ítélet részbeni hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet részben és akként történő megváltoztatását kérte, hogy az alperes a jövedelemkiesés pótlására havi 50 000 forint kártalanítási járadék, valamint a nem vagyoni sérelmeiért 250 000 forint nem vagyoni kártalanítás fizetésére legyen kötelezve. Arra hivatkozott, hogy a fogva tartás és a munkaképesség csökkenését kiváltó betegség között az okozati összefüggést az orvos szakértői vélemény kellőképpen bizonyította. A nem vagyoni kártalanítási igényét pedig a szabadságelvonás ténye önmagában megalapozza; az eljárt bíróságok által megkívánt bizonyításra ehhez nincs szükség.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Előadta, hogy a felülvizsgálati kérelem tartalma szerint a bizonyítékok mérlegelésére irányul, amelynek a felülvizsgálati eljárásban nincs helye.

A felülvizsgálati kérelem részben, az alábbiak szerint alapos.

A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértés esetén lehet kérni. Ez a rendelkezés az anyagi jogi és az eljárásjogi szabályok megsértésére egyaránt irányadó.