A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20959/2016/4. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 78. §] Bírók: Hidvéginé dr. Adorján Lívia, Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota

Fővárosi Ítélőtábla

32.Pf.20.959/2016/4-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Buczkó Ügyvédi Iroda (fél címe 1., eljáró ügyvéd: dr. Buczkó Péter) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Kummer Ügyvédi Iroda (fél címe 2., eljáró ügyvéd: dr. Kummer Ákos) által képviselt alperes neve (alperes címe., tartózkodási hely: alperes tartózkodási címe.) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 2016. május 18. napján kelt 10.P.20.799/2014/27. számú ítélete ellen az alperes részéről 28. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja és a felperes keresetét teljes egészében elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 65.000 (hatvanötezer) forint + áfa együttes első- és másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 108.000 (száznyolcezer) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes a saját ... oldalán 2013. november 6. napján közzétett írásával, de különösen az abban megfogalmazott alábbi kijelentéseivel, miszerint:

"... bűzlött az alkoholtól a Parlamentben", "Nem véletlenül becézik ...nak a ... borszakértő mamelukját, erre most újabb bizonyíték született", "..életszerű példaként /.../ hogy ...t egy borosüveggel is összemontázsolhatja valaki ...", "alkoholba fojtotta-e bánatát, nem tudhatjuk, de az alábbi videó tanúsága magáért beszél, vagy épp szondáért kiált", "... bepiált", "... piásan a Parlamentben"

megsértette a felperes jóhírnévhez, a becsülethez és az emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát. Kötelezte az alperest, hogy a jövőben tartózkodjék a további jogsértéstől.

Kötelezte továbbá az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül - elégtételadás címén - saját költségén a saját ... oldalán közlemény formájában kérjen bocsánatot a felperestől.

Alperes a Nyilatkozatában (bocsánatkérő levelében) ismerje el a jogsértés tényét, a következők szerint:

"2013. november 6. napján kelt facebook bejegyzésemben valótlanul állítottam, hogy ... 2013. november 5.napján a Parlamentben bűzlött volna az alkoholtól vagy ittas állapotban jelent volna meg. Valótlanul állítottam továbbá, hogy ez egyedi eset lett volna, és ezen állapotára 2013. november 5. napján újabb bizonyíték született volna. Megalapozatlan kijelentéseimért elnézést kérek ...tól."

Kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 500.000 forint nem vagyoni kártérítést, ennek 2013. november 6. napjától a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát.

A keresetet ezt meghaladóan elutasította.

Kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 forint + áfa perköltséget.

Megállapította, hogy a per tárgyi illetékfeljegyzési jogos voltára tekintettel előzetesen meg nem fizetett 60.000 forint eljárási illetékből a felperes 30.000 forintot, míg az alperes 30.000 forintot köteles a Magyar Állam javára külön felhívásra megfizetni.

Az elsőfokú bíróság ítéletében ismertette a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 85. § (1) bekezdését, 75. § (1) és (3) bekezdését, 76. §-át, 78. § (1) és (2) bekezdését.

Elsődlegesen azt állapította meg, hogy a felperes által sérelmezett közlésekben foglaltak alapján a felperes egyértelműen beazonosítható volt. Ezt követően vizsgálta azt, hogy a sérelmezett közlések tényállításnak vagy véleménynyilvánításnak minősülnek-e.

Azt állapította meg továbbá, hogy a "... bűzlött az alkoholtól a Parlamentben", "nem véletlenül becézik ...nak a ... borszakértő mamelukját, erre most újabb bizonyíték született", "... bepiált", "... piásan a Parlamentben" kijelentések tényállítások, mivel azok befejezett, múltbéli megállapítások. Ezzel szemben az "életszerű példaként felhozta, hogy ...t egy borosüveggel is összemontázsolhatja valaki...", "alkoholba fojtotta-e bánatát, nem tudhatjuk, de az alábbi videó tanúsága magáért beszél, vagy épp szondáért kiált" közléseket véleménynyilvánításnak minősítette.

Vizsgálata a továbbiakban érintette azt, hogy a tényállítások valóságalapja fennáll-e, míg a véleménynyilvánítás esetében az alperes túllépte azt a határt, ami már jogilag helyteleníthető.

Bizonyítási eljárás eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy az alperes eredménnyel nem tudta a tényállításainak valóságtartalmát igazolni. E tekintetben figyelembe vette ..., ..., ..., ... tanúvallomásait. Következtetése szerint, egyik tanú sem állította teljes bizonyossággal, és volt olyan, aki határozottan kinyilvánította, hogy a felperest nem látta a perbeli napon és időszakban ittas állapotúnak. Kifejtette azt is, hogy az ittas állapot tényszerű kijelentésének lehetősége nem szubjektív megítélés következménye, mert az objektív, különböző eljárásokkal végzett vizsgálatok eredményeként kimutatható állapot. Kitért arra is, hogy az alperes nem terjesztett elő a perben olyan bizonyítási indítványt, amelytől objektív, a felperes ittas állapotát igazoló információ volt várható. Ennek alapján azt állapította meg, hogy az alperesnek nem sikerült bizonyítani azt, hogy a felperes 2013. november 5. napján a Parlamentben ittasan jelent meg, szólalt fel az ülésteremben a plenáris ülésen, majd ilyen állapotban távozott onnan.

A "..." jelző alperesi alkalmazásával kapcsolatosan az alperesi védekezéssel összefüggésben azt állapította meg, hogy a jelző linkelése, illetőleg átvétele a híresztelés tényállásának feleltethető meg.

Eseti döntéseket idézve vizsgálta azt, hogy az alperes kijelentései, véleménynyilvánításai túllépik-e azt a határt, amit a jogalkotó a közszereplőkkel, így a felperessel szemben is védelemben részesít.

Úgy értékelte, hogy az alperes a hozzá eljuttatott feljegyzés szövegét anélkül, hogy az a felperes ittas állapotát érintette volna, úgy használta fel, hogy annak elmulasztotta az ellenőrzését, nem győződött meg az információ valóságalapjáról. Kifejtette, hogy az alperestől, mint országgyűlési képviselőtől, különösen elvárható, hogy a Parlamentben történtekről hiteles tájékoztatást adjon, és más információjával kapcsolatosan körültekintően járjon el. Kiemelte azt is, hogy az alperes - a saját elmondása alapján - a felperes állapotáról közvetlen benyomásokkal nem rendelkezett.

Értékelése alapján azt állapította meg, hogy az alperes a perbeli cikkében megfogalmazott valótlan tényállításai és alaptalan véleménynyilvánításai sértőek, egyben alkalmasak a felperes jóhírnevének, becsületének és emberi méltóságának megsértésére.