A Fővárosi Törvényszék K.33917/2011/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 143. §] Bíró: Rák-Fekete Edina

éíööáóÉőíéFővárosi Törvényszék

4.K.33.917/2011/9.

A bíróság a Cech Ügyvédi Iroda (cím.), ügyintéző ügyvéd: dr. Cech András által képviselt felperes (cím.) a dr. Horváth Flóra jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága (cím.) alperes ellen adóügyben hozott, 2887745087 iktatószámú közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására 108 445 (egyszáznyolcezer négyszáznegyvenöt) kereseti illetéket.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 80 000 (nyolcvanezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A felperes a 2006. évben értékesítette a cím alatti ingatlanát.

Az ügy tényállásához tartozik, hogy a felperes édesanyja személy1, személy2, személy3, személy5 és személy6 (a továbbiakban: örököstársak) 2002. november 13. napján örökösödési megállapodást kötöttek, mely szerint a felperes édesanyja az ...i Földhivatalban a ... számú tulajdoni lapon a ... helyrajzi számon bejegyzett ingatlan 62/3080 tulajdoni hányadának telekkönyvben bejegyzett tulajdonosa, amelytől elválaszthatatlan a W 3 IV. ház lakástulajdon. A felperes édesanyja az örökösödési megállapodás alapján 1/5 részt tart a saját nevén, míg egy-egy további 1/5 részt tart vagyonkezelés címén az örököstársak nevében.

A 2006. április 10. napján kelt a felperes és az örököstársak között létrejött megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) alapján az örököstársak a fenti örökösödési megállapodást megszüntetni kívánták és azt, hogy a felperes szerezze meg a fenti ingatlanra vonatkozó összes igényt. A megállapodás szerint a felperes édesanyja a telekkönyvbe bejegyzett tulajdonos, a felperes vagyonkezelő marad. A felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy az örököstársak részére fejenként 8 000 euró összeget megfizet. A megállapodás szerint a felperes kijelenti, hogy nem szeretné az ingatlan tulajdoni hányad bekebelezését, illetve lemond arról, hogy az ingatlanra megterhelési és elidegenítési tilalmat jegyezzenek be. A felperes édesanyja kötelezi magát a felperessel szemben, hogy annak első felszólítására az ahhoz szükséges formában az összes nyilatkozatot megteszi, hogy a lakás tulajdoni jogát bejegyezhessék a felperes nevére vagy hogy a felperes javára bejegyezhessék az Osztrák Általános Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: ABGB) 364 c. §-a szerint a megterhelési és elidegenítési tilalmat.

A felperes a 2006. évi személyi jövedelemadó bevallását 2007. május 13. napján nyújtotta be, amelyben 7 229 700 forint a cím alatti ingatlan értékesítéséből származó jövedelme után 1 807 425 forint adót vallott be és fizetett meg. Az örököstársakkal kötött megállapodás alapján 2006. április 10. napján 32 000.- eurónak megfelelő forintért külföldi ingatlant gazdasági tulajdonát szerezte meg, erre figyelemmel - lakásszerzési kedvezmény-érvényesítési célzattal - a bevallását 2007. október 24. napján önellenőrzéssel módosította, a 2006. évi adófizetési kötelezettségét csökkentette az 1 807 425 forint visszaigénylésével. Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél személyi jövedelemadó bevallás utólagos vizsgálatára irányuló kiutalás előtti ellenőrzést folytatott le a 2006. évre vonatkozóan, amelynek eredményeként a 2008. január 14. napján kelt, 1555886901 számú határozatával a felperes terhére 1 807 425 forint - jogosulatlan visszaigénylésnek minősülő - adókülönbözetet állapított meg.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2008. április 21. napján kelt, 8529544948. számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatva az 1 807 425 forint, mint bírságalap után 542 227 forint adóbírságot állapított meg, a határozat egyéb rendelkezéseit egyidejűleg helybenhagyva. Határozatában kifejtette, az Szja. tv. 3. § 1. pontja és a 63. § (2) bekezdésének összevetése alapján megállapítható, hogy külföldi ingatlan megszerzése a lakásszerzési kedvezmény érvényesítését nem alapozza meg. Megállapította, a felperes a kedvezmény érvényesítésének módjára vonatkozó rendelkezéseket sem tartotta be, mert az Szja. tv. 63. § (3) bekezdése egyértelművé teszi, hogy az Art. 49. § (1) bekezdése szerinti önellenőrzéssel lakásszerzési kedvezmény nem érvényesíthető.

A felperes az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt a törvényes határidőben keresetet terjesztett elő.

A Fővárosi Bíróság a 4.K.32.784/2008/15. számú ítéletével az alperes 2008. április 21. napján kelt 8529544948 számú határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Az új eljárásra előírta, hogy tekintve, hogy az alperes a lakásszerzési kedvezmény igénybevételét a külföldi felhasználás és az önellenőrzés kizártságára alapította, nem vizsgálta, hogy a 2006. április 10. napján kötött megállapodás megfelel-e a lakáscélú felhasználás Szja. tv.- ben rögzített egyéb feltételeinek. Erre tekintettel a bíróság az alperes határozat megváltoztatására nem látott törvényes lehetőséget. Az új eljárásban az elsőfokú adóhatóságnak azt kell vizsgálnia, hogy függetlenül a külföldi felhasználástól a 2006. április 10-i okirat alkalmas-e annak igazolására, hogy a felperes a jövedelmét adókedvezmény igénybevételét megalapozó lakáscélú felhasználásra fordította.

Az elsőfokú adóhatóság az új eljárásra kötelezés miatt a ... számú megbízólevéllel tovább folytatott bevallások utólagos ellenőrzésére irányuló vizsgálatot végzett a felperesnél 2006. évre vonatkozóan személyi jövedelemadó adónemben.

Az elsőfokú adóhatóság az új eljárásban lefolytatott vizsgálat alapján meghozott 3635054385 iktatószámú határozatával 2006. évre személyi jövedelemadó adónemben a felperes terhére 1 807 425 forint jogosulatlan visszaigénylésnek minősülő adókülönbözetet állapított meg, mely után adóbírságot nem szabott ki. Az elsőfokú adóhatóság az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott bejegyzési kérelem, mint az Szja tv.-beli feltétel hiányában állapította meg, hogy a rendelkezésre álló iratok nem alapozzák meg a lakásszerzési kedvezmény érvényesíthetőségét.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2887745087 iktatószámú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperesi határozat szerint helyesen állapította meg az elsőfokú adóhatóság, hogy a Fővárosi Bíróság ítélete a lakáscélú felhasználás Szja tv.- ben rögzített egyéb feltételeinek vizsgálatára is kötelezte az adóhatóságot. Határozatában idézte az Szja. tv. 60. § (2) bekezdésében, a 63. § (1) és (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat. Az alperes nem vitatta, hogy a felperesnek a 2006. április 10. napján kelt megállapodás alapján történt ... jog szerinti tulajdonszerzését. Azt is elfogadta, hogy a cím alatti ingatlan adásvételi szerződéssel igazolt 2006. április 30-i értékesítésből származó összeg felhasználásra került. A határozatában idézte az Szja tv. 63. § (3) és (4) bekezdés a) pontjában foglaltakat és kifejtette, hogy a kedvezmény igénybevételéhez a lakáscélú felhasználás megvalósulásán túl e ténynek az igazolását is előírja az idézett jogszabály, összhangban az Szja tv. 1. § (4) bekezdésében foglaltakkal, melynek alapján az adókedvezmény alkalmazhatóságát, illetőleg érvényesíthetőségét annak kell bizonyítani, akinek az érdekében áll. Tekintettel arra, hogy Ausztriában van ingatlanügyi hatóság, a felperesnek lehetősége lett volna a lakásszerzési kedvezmény magyarországi érvényesítéséhez az Szja tv. szerinti bejegyzési kérelem benyújtására az ... ingatlanügyi hatósághoz, és ezzel az igénybevétel megkívánt feltételének teljesítésére. E lehetőséget maga a tulajdonszerzést megalapozó 2006. április 10. napján kelt okirat is tartalmazza, amelyből az is megállapítható, hogy a felperes akként nyilatkozott, hogy e lehetőséggel nem kíván élni. Ezzel a felperes maga zárta ki azt a lehetőséget, hogy a lakásszerzési kedvezmény igénybevételének feltételéül szabott lakáscélú felhasználás igazolására szolgáló, az Szja tv. 63. § (4) bekezdés a) pontjában előírtakat teljesíteni tudja.