32011R1176[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1176/2011/EU rendelete ( 2011. november 16. ) a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1176/2011/EU RENDELETE

(2011. november 16.)

a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (6) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1) A tagállamok gazdaságpolitikájának Unión belüli, az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) előírt koordinációját az átfogó gazdaságpolitikai és foglalkoztatási iránymutatások összefüggésében kell kidolgozni, és magában kell foglalnia az árstabilitás, a rendezett és fenntartható államháztartás és monetáris feltételek, valamint a fenntartható fizetési mérleg alapelveinek teljesítését.

(2) Le kell vonni a gazdasági és monetáris unió működése első évtizedének tanulságait, és fejleszteni kell különösen a fokozottabb nemzeti felelősségvállaláson alapuló, Unión belüli gazdaságirányítást.

(3) A dinamikus belső piac megvalósítása és fenntartása a gazdasági és monetáris unió megfelelő és zökkenőmentes működése egyik elemének tekintendő.

(4) A továbbfejlesztett gazdaságirányítási keretnek számos, egymással is összhangban lévő, a fenntartható növekedéssel és foglalkoztatással kapcsolatos politikára kell támaszkodnia - különösen a növekedésre és foglalkoztatásra irányuló rendezett uniós stratégiára -, különös figyelmet fordítva a belső piac fejlesztésére és erősítésére, a nemzetközi kereskedelem és a versenyképesség elősegítésére, a gazdasági és költségvetési politikákra vonatkozó megerősített együttműködés európai szemeszterére (európai szemeszter), a túlzott költségvetési hiány megelőzésére és kiigazítására szolgáló hatékony keretrendszerre (Stabilitási és Növekedési Paktum(SNP)), a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzésére és kiigazítására szolgáló szilárd keretrendszerre, a nemzeti költségvetési keretekre vonatkozó minimumkövetelményekre, valamint a megerősített pénzpiaci szabályozásra és felügyeletre, ideértve az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) általi makroprudenciális felügyeletet is.

(5) A gazdaságirányítás megerősítése érdekében biztosítani kell az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szorosabb és jobban időzített részvételét. Annak elismerése mellett, hogy az Európai Parlamenttel tárgyaló felek e párbeszéd keretében az érintett uniós intézmények és képviselőik, az Európai Parlament illetékes bizottsága felkínálhatja az e rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével, 8. cikkének (2) bekezdésével és 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban hozott tanácsi ajánlás vagy határozat által érintett tagállamnak, hogy eszmecserén vegyen részt. A tagállamok ilyen eszmecserén való részvétele önkéntes.

(6) A Bizottságnak a megerősített felügyeleti eljárásban erőteljesebb szerepet kell játszania a tagállamokra lebontott értékelések, a nyomon követés, a helyszíni látogatások, az ajánlások és a figyelmeztetések tekintetében.

(7) Különösen a tagállamok gazdaságpolitikai felügyeletét indokolt a költségvetési felügyeleten túlmenően is kiterjeszteni, hogy a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzése érdekében részletesebb és formálisabb keretet is magában foglaljon, és hogy az érintett tagállamoknak még az eltérések megszilárdulása előtt segítséget lehessen nyújtani a vonatkozó kiigazító tervek elkészítéséhez. A gazdaságpolitikai felügyelet kiterjesztését a költségvetési felügyelet elmélyítésével párhuzamosan kellene megvalósítani.

(8) A túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányok kiigazítása érdekében a részletes eljárást jogszabályban kell meghatározni.

(9) Az EUMSZ 121. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett többoldalú felügyeleti eljárást a makrogazdasági egyensúlyhiányok észlelésére valamint az Unión belüli túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésére és kiigazítására szolgáló konkrét szabályokkal indokolt kiegészíteni. Az eljárást feltétlenül össze kell hangolni az éves többoldalú felügyeleti ciklussal.

(10) Az eljárásnak létre kell hoznia egy, a kialakuló makrogazdasági egyensúlyhiányok korai észlelésére szolgáló riasztási mechanizmust. A mechanizmus egy gazdasági elemzésekkel kombinált, tájékoztató küszöbértékeket tartalmazó, átlátható eredménytábla használatán alapul. A gazdasági elemzés során figyelembe kell venni többek között az euroövezeten belüli és az azon kívüli nominál- és reálkonvergenciát is.

(11) Az eredménytáblának a makrogazdasági egyensúlyhiányok észlelésére alkalmas gazdasági, pénzügyi és strukturális mutatók szűk csoportjából és a hozzájuk kapcsolódó tájékoztató jellegű küszöbértékekből kell állnia annak érdekében, hogy a riasztási mechanizmus elemeként hatékonyan működjön. A mutatókat és küszöbértékeket szükség esetén ki kell igazítani annak érdekében, hogy igazodjanak a makrogazdasági egyensúlyhiányok változó természetéhez, többek között a makrogazdasági stabilitást fenyegető veszélyek változása, illetve a vonatkozó statisztikák rendelkezésre állásának javulásának figyelembevétele érdekében. A mutatók nem a gazdaságpolitika számára kijelölt céloknak, hanem olyan eszközöknek tekintendők, amelyekkel az Unión belül nyomon követhető a makrogazdasági egyensúlyhiányok változó természete.

(12) A Bizottságnak szorosan együtt kell működnie az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal az eredménytábla elkészítése, illetve a tagállamok makrogazdasági és -pénzügyi mutatóinak megállapítása során. A Bizottságnak a mutatók és küszöbértékek megállapítására és kiigazítására vonatkozó tervekkel kapcsolatos javaslatokat kell előterjeszteni az Európai Parlament illetékes bizottságainak és a Tanácsnak véleménynyilvánítás céljából. A Bizottságnak tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot a mutatók és küszöbértékek megváltoztatásáról, és annak indokairól.

(13) Az eredménytábla kidolgozásakor megfelelően figyelembe kell venni a gazdasági körülmények sokféleségét, ideértve a felzárkózási hatásokat is.

(14) Egy vagy több tájékoztató jellegű küszöbérték átlépése még nem szükségszerűen jelenti makrogazdasági egyensúlyhiányok kialakulását, mivel a gazdaságpolitikai döntéshozatal során figyelembe kell venni a makrogazdasági változók közötti összefüggéseket. Az eredménytábla mechanikus leolvasásából nem vonhatók le következtetések: a gazdasági elemzésnek kell gondoskodnia arról, hogy minden - az eredménytáblából vagy más forrásból származó - szükséges információt együttesen, átfogó elemzés keretében értékeljenek.

(15) A Bizottság a többoldalú felügyeleti eljárás és a riasztási mechanizmus alapján, illetve olyan jelentős váratlan gazdasági események bekövetkezése esetén, amelyek e rendelet alkalmazása céljából sürgős elemzést igényelnek, meghatározza, hogy mely tagállamokat kell részletes felülvizsgálatnak alávetni. A részletes felülvizsgálatban, amelyet egyensúlyhiány fennállásának vélelmezése nélkül kell végezni, körültekintően elemezni kell a vizsgálat tárgyát képező tagállamban tapasztalt egyensúlyhiány okait, és ennek során kellőképpen figyelembe kell venni az országspecifikus gazdasági feltételeket és körülményeket, valamint egy, további elemzési eszközökből, mutatókból és minőségi jellegű információkból álló bővebb, országspecifikus adategyüttest is. A részletes felülvizsgálat Bizottság általi végzése során a tagállamok együttműködnek a Bizottsággal, hogy a lehető legteljesebb, helytálló információk álljanak annak rendelkezésére. A Bizottság ezenkívül figyelembe vesz minden más, az érintett tagállam véleménye szerint releváns információt is, amelyet az adott tagállam a Tanács és a Bizottság elé terjeszt.

(16) A részletes felülvizsgálatot a Tanács és - azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme az euro - az eurocsoport tárgyalja meg. A részletes felülvizsgálatnak figyelembe kell vennie az adott esetben az EUMSZ 121., 126. és 148. cikkével és e rendelet 6., 7., 8. és 10. cikkével összhangban elfogadott, a felülvizsgálat alatt álló tagállamoknak címzett tanácsi ajánlásokat vagy felkéréseket, valamint a felülvizsgálat alatt álló tagállamoknak a nemzeti reformprogramokban megfogalmazott szakpolitikai szándékait, továbbá a mutatókat és a módszertant illetően a nemzetközi szinten leginkább bevált gyakorlatot. Amennyiben a Bizottság jelentős és váratlan, sürgős elemzést igénylő gazdasági események bekövetkezése esetén úgy dönt, hogy részletes felülvizsgálatot végez, erről tájékoztatnia kell az érintett tagállamokat.

(17) A makrogazdasági egyensúlyhiányok értékelésekor figyelembe kell venni azok súlyosságát, valamint az olyan kedvezőtlen gazdasági és pénzügyi továbbgyűrűzésük lehetőségét, amely fokozza az Unió gazdaságának sérülékenységét, illetve veszélyt jelent a gazdasági és monetáris unió zökkenőmentes működésére. A makrogazdasági egyensúlyhiánnyal és a versenyképesség terén jelentkező különbségekkel szemben valamennyi tagállamban - de az euroövezetben különösen - fel kell lépni. Attól függően azonban, hogy mely tagállamról van szó, a szakpolitikai feladatok jellegük, fontosságuk és sürgősségük tekintetében jelentősen eltérhetnek egymástól. Figyelembe véve a sérülékeny pontokat és a szükséges kiigazítások mértékét, különösen azokban a tagállamokban van szükségsürgős szakpolitikai intézkedésekre, amelyek tartósan magas folyó fizetésimérleg-hiánnyal és a versenyképesség jelentős gyengülésével küzdenek. A jelentős folyó fizetésimérleg-többlettel rendelkező tagállamoknak a szakpolitikáknak továbbá a belső keresletet és a növekedési képességet elősegítő intézkedések meghatározására és végrehajtására kell törekedniük.

(18) Figyelembe kell venni továbbá az érintett tagállam gazdasági kiigazítások végrehajtására való képességét és e rendelet, valamint az EUMSZ 121. cikke szerint a többoldalú felügyelet részeként kiadott további ajánlások, különösen a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájára vonatkozó átfogó iránymutatások korábbi teljesítését.

(19) Az egyensúlyhiányok figyelemmel kísérésére és megszüntetésére szolgáló, megelőző és kiigazító elemeket egyaránt tartalmazó eljárás olyan fejlett felügyeleti eszközöket igényel, mint amelyeket a többoldalú felügyeleti eljárás során alkalmaznak. Ez magában foglalhatja a Bizottság által a tagállamokban - azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme az euro, vagy az Európai Központi Bank és az euroövezeten kívüli tagállamok nemzeti központi bankjai között a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában az árfolyam-mechanizmus eljárási szabályainak meghatározásáról szóló, 2006. március 16-i megállapodásban (4) (ERM II) részt vevő tagállamok esetében az Európai Központi Bankkal együttműködve - tett fokozottabb felügyeleti látogatásokat, valamint a súlyos, így például a gazdasági és monetáris unió működését veszélyeztető egyensúlyhiány esetén az ilyen egyensúlyhiánnyal küzdő tagállamra kirótt további jelentéstételi kötelezettséget. Ezért adott esetben a szociális partnereknek és más, nemzeti szinten érdekelt feleknek is részt kellene venniük a párbeszédben.

(20) Amennyiben makrogazdasági egyensúlyhiányt tárnak fel, az érintett tagállam számára - adott esetben az érintett bizottságok bevonásával - ajánlást kell kibocsátani, amely iránymutatást nyújt a megfelelő szakpolitikai intézkedésekre vonatkozóan. Az érintett tagállamnak időben kell reagálnia, és minden, a közhatóságok számára rendelkezésre álló szakpolitikai eszközt fel kell használnia. Adott esetben a megfelelő nemzeti szinten érdekelt feleket, köztük a szociális partnereket is be kell vonni az EUMSZ-nek, valamint a nemzeti jogi és politikai szabályozásnak megfelelően. A szakpolitikai válaszlépéseket az érintett tagállam konkrét környezetéhez és körülményeihez kell igazítani, és azoknak ki kell terjedniük a főbb gazdaságpolitikai területekre, adott esetben a költségvetési- és bérpolitikára, a munkaerőpiacokra, a termékek és szolgáltatások piacaira, valamint a pénzügyi ágazat szabályozására. Az ERM II keretében vállalt kötelezettségeket szintén figyelembe kell venni.

(21) Az ERKT-nek a tagállamokhoz vagy az Unióhoz intézett figyelmeztetései és ajánlásai is a makrogazdasági jellegű kockázatokkal foglalkoznak. Ezeknek adott esetben megfelelő intézkedések megtételét is maguk után kell vonniuk a makrogazdasági egyensúlyhiányok Bizottság általi felügyeletének keretében. Szigorúan tiszteletben kell tartani az ERKT függetlenségét és titoktartási szabályait.

(22) Amennyiben súlyos vagy a gazdasági és monetáris unió működését veszélyeztető makrogazdasági egyensúlyhiányt azonosítanak, túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárást kell indítani, amely magában foglalhatja az érintett tagállamnak címzett ajánlások közzétételét, szigorúbb felügyeleti és nyomonkövetési előírásokat, valamint azon tagállamok esetén, amelyek pénzneme az euro - amennyiben a tagállam ismételten elmulasztja kiigazító intézkedések meghozatalát -, a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euroövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló, 2011. november 16-i 1174/2011/EU rendelet (5) szerinti végrehajtási intézkedéseket.

(23) A túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárásnak alávetett tagállamnak kiigazító intézkedési tervet kell készítenie, amely részletesen meghatározza a tanácsi ajánlás végrehajtásához szükséges szakpolitikai intézkedéseket. A kiigazító intézkedési tervnek tartalmaznia kell a tervezett intézkedések végrehajtására vonatkozó ütemtervet. A tervet a Tanács hagyja jóvá ajánlás formájában. Az ajánlást továbbítani kell az Európai Parlamentnek.

(24) A Tanács által a kiigazító intézkedési terv keretében elfogadott ajánlások teljesítésének elmulasztását megállapító egyedi határozatok elfogadásának hatáskörét a Tanácsra kell ruházni. A tagállamok gazdaságpolitikájának az EUMSZ 121. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, Tanácson belüli koordinációja részeként ezek az egyedi határozatok a Tanács által az EUMSZ 121. cikkének (4) bekezdése alapján a kiigazító intézkedési terv összefüggésében elfogadott ajánlások figyelemmel kísérésének szerves részét alkotják.

(25) E rendelet alkalmazása során a Tanácsnak és a Bizottságnak teljes mértékben tiszteletben kell tartania a nemzeti parlamentek és a szociális partnerek szerepét, továbbá tiszteletben kell tartania a nemzeti rendszerekben, például a bérképzési rendszerekben meglévő eltéréseket.

(26) Amennyiben a Tanács úgy ítéli meg, hogy az adott tagállamban már nem áll fenn túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány, a Bizottság ajánlása alapján hatályon kívül helyezi a vonatkozó ajánlásait, és lezárja a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárást. A hatályon kívül helyezésnek a Bizottság átfogó elemzésén kell alapulnia, amely megállapítja egyrészt, hogy a tagállam eleget tett a vonatkozó tanácsi ajánlásoknak, másrészt hogy a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárást megindító ajánlásban említett mögöttes okok és kapcsolódó kockázatok - figyelembe véve többek között a makrogazdasági fejleményeket, a kilátásokat és a továbbgyűrűző hatásokat - már nem állnak fenn. A túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás lezárását nyilvánosságra kell hozni.

(27) Mivel e rendelet célját, nevezetesen a makrogazdasági egyensúlyhiányok észlelésére és a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésére és kiigazítására szolgáló hatékony keretek kialakítását a tagállamok a közöttük levő mély kereskedelmi és pénzügyi összekapcsolódások és a nemzeti gazdaságpolitikáknak az euroövezetbe és az egész Unióba továbbgyűrűző hatásai miatt nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet részletes szabályokat állapít meg az Unión belüli makrogazdasági egyensúlyhiány észlelésére, valamint a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzésére és kiigazítására vonatkozóan.

(2) E rendelet közvetlenül az európai szemeszter összefüggésében alkalmazandó, a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. november 16-i 1175/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) meghatározottak alapján.

(3) A rendelet alkalmazása során maradéktalanul tiszteletben tartják az EUMSZ. 152. cikkét, és az e rendelet alapján kibocsátott ajánlások tiszteletben tartják a bérképzésre vonatkozó nemzeti gyakorlatokat és intézményeket. E rendelet figyelembe veszi az Európai Unió alapjogi chartájának 28. cikkét, ezért nem érinti a nemzeti joggal és gyakorlatokkal összhangban lévő, kollektív szerződésekkel kapcsolatos tárgyalásokhoz, azok megkötéséhez és érvényesítéséhez való jogot, valamint a szervezett fellépéshez való jogot.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "egyensúlyhiányok": olyan makrogazdasági fejleményeket eredményező tendenciák, amelyek hátrányosan befolyásolják vagy hátrányosan befolyásolhatják egy tagállam, a gazdasági és monetáris unió vagy a teljes Unió gazdaságának megfelelő működését;

2. "túlzott egyensúlyhiány": súlyos egyensúlyhiány, beleértve azokat az egyensúlyhiányokat is, amelyek a gazdasági és monetáris unió működését veszélyeztetik, vagy annak kockázatát hordozzák.

II. FEJEZET

EGYENSÚLYHIÁNYOK ÉSZLELÉSE

3. cikk

Riasztási mechanizmus

(1) Az egyensúlyhiány korai felismerését és nyomon követését megkönnyítő riasztási mechanizmus jön létre. A Bizottság évente elkészítendő jelentésében minőségi jellegű gazdasági és pénzügyi értékelést nyújt a 4. cikkben előírt eredménytábla alapján, amelynek értékeit a tájékoztató jellegű küszöbértékekkel hasonlítják össze, a 4. cikkel összhangban. Az eredménytáblán szereplő mutatók értékét is tartalmazó éves jelentést közzé kell tenni.

(2) A Bizottság éves jelentése tartalmaz egy, a mutatók időbeli változását szemléltető gazdasági és pénzügyi értékelést, amely az egyensúlyhiány alakulásának felmérése során szükség szerint egyéb releváns gazdasági és pénzügyi mutatókra is épít. Az eredménytábla mutatóinak mechanikus leolvasásából nem vonhatók le következtetések. Az értékelés figyelembe veszi az egyensúlyhiány alakulását az Unióban és az euroövezetben. A jelentés arra is kitér, hogy a küszöbértékek egy vagy több tagállam általi túllépése egyensúlyhiány esetleges kialakulását jelenti-e. A folyó fizetési mérleg jelentős hiányával küzdő tagállamok értékelése eltérhet azon tagállamokétól, amelyek folyó fizetési mérlege jelentős többletet mutat.

(3) Az éves jelentés meghatározza azokat a tagállamokat, amelyekben a Bizottság véleménye szerint egyensúlyhiány, illetve egyensúlyhiány fellépésének kockázata állhat fenn.

(4) A Bizottság az éves jelentést megfelelő időben továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

(5) A Tanács az EUMSZ 121. cikkének (3) bekezdése szerinti többoldalú felügyelet keretében megvitatja a Bizottság éves jelentését, és annak alapján átfogó értékelést készít. A jelentést az eurocsoport is megvitatja, amennyiben az olyan tagállamokra vonatkozik, amelyek pénzneme az euro.

4. cikk

Eredménytábla

(1) A mutatókat tartalmazó eredménytáblát az egyensúlyhiány korai azonosítását és nyomon követését megkönnyítő eszközként kell felhasználni.

(2) Az eredménytábla a tagállamok néhány releváns, a gyakorlati célnak megfelelő, egyszerű, mérhető és hozzáférhető makrogazdasági és makroszintű pénzügyi mutatójából áll. Az eredménytábla lehetővé teszi mind a rövid távon kialakuló makrogazdasági egyensúlyhiányok, mind a strukturális és hosszú távú tendenciák nyomán kialakuló egyensúlyhiányok korai észlelését.

(3) Az eredménytábla többek között az alábbiak korai azonosítására használható mutatókat tartalmazza:

a) belső egyensúlyhiányok, beleértve azokat, amelyek az állami és magán eladósodottságból; a pénzügyi és eszközpiaci, köztük a lakáspiaci fejleményekből; a magánszektorbeli hiteláramlásokból; és a munkanélküliség alakulásából eredhetnek;

b) külső egyensúlyhiányok, beleértve azokat, amelyek a tagállamok folyó fizetési mérlegének és nettó befektetési pozícióinak; a tényleges reálárfolyamoknak; és az exportpiaci részesedésnek az alakulásából származnak; továbbá az árak és költségek változásából; valamint a termelékenység különböző összetevőit figyelembe vevő, nem ár alapú versenyképesség alakulásából származnak.

(4) Az eredménytáblának a riasztási mechanizmus során történő közgazdasági értékelésekor a Bizottság kiemelt figyelmet fordít a reálgazdaság alakulására, beleértve a gazdasági növekedést, a foglalkoztatottsági és a munkanélküliségi adatokat, a nominális és reálkonvergenciát az euroövezeten belül és azon kívül, a termelékenység alakulását és annak mozgatóit, például a kutatás és fejlesztést és a külföldi és hazai befektetéseket, valamint az ágazati fejleményeket, beleértve az energiát, amely hatással van a GDP-re és a folyó fizetési mérleg alakulására.

Az eredménytábla riasztási szintként tájékoztató jelleggel küszöbértékeket is feltüntet ezekre a mutatókra vonatkozóan. A mutatókat és a küszöbértékeket olyan módon kell megválasztani, hogy előmozdítsák a versenyképességet az Unióban.

A mutatókat tartalmazó eredménytáblában - amennyiben célszerű - alsó és felső riasztási küszöbértékeknek kell szerepelniük, melyeknek az euroövezeten belüli és az azon kívüli tagállamok tekintetében differenciált módon kell megjelenniük, amennyiben ezt a monetáris unió sajátosságai és az egyéb releváns gazdasági körülmények indokolttá teszik. Az eredménytábla kidolgozásakor megfelelően figyelembe kell venni a gazdasági körülmények sokféleségét, ideértve a felzárkózási jelleget is.

(5) A pénzügyi piac stabilitására vonatkozó mutatókról szóló tervezet elkészítésekor megfelelően figyelembe kell venni az ERKT munkáját. A Bizottság felkéri az ERKT-t, hogy véleményezze a pénzügyi piac stabilitására vonatkozó mutatók tervezetét.

(6) A Bizottság közzé teszi az eredménytáblán feltüntetendő mutatókat és küszöbértékeket.

(7) A Bizottság rendszeresen értékeli az eredménytábla megfelelőségét, és ennek keretében a mutatók összetételét, a megállapított határértékeket és az alkalmazott módszertant, illetve szükség szerint kiigazítja, vagy módosítja azokat. A Bizottság a kiszámítás alapjául szolgáló módszereknek, az eredménytábla összetételének és a vonatkozó határértékeknek a módosításait nyilvánosságra hozza.

(8) A Bizottság az eredménytáblán szereplő mutatók értékét legalább évente naprakésszé teszi.

5. cikk

Részletes felülvizsgálat

(1) A Tanácsnak és az eurocsoportnak a 3. cikk (5) bekezdésében említett vitáját kellően figyelembe véve, vagy az e rendelet alkalmazása céljából sürgős elemzést igénylő jelentős, váratlan gazdasági események bekövetkezte esetén a Bizottság minden olyan tagállam tekintetében részletes felülvizsgálatot végez, amelyben a véleménye szerint egyensúlyhiány, illetve egyensúlyhiány fellépésének kockázata állhat fenn.

A részletes felülvizsgálat alapjául az országspecifikus körülmények alapos vizsgálata szolgál, ideértve a tagállamok eltérő kiinduló helyzetét is; a felülvizsgálat gazdasági változók széles skáláját veszi figyelembe, és országspecifikus elemzési eszközök és kvalitatív információk felhasználásával történik. Figyelembe veszi továbbá az ágazati kapcsolatokkal és a szociális párbeszéddel kapcsolatos nemzeti sajátosságokat.

A Bizottság figyelembe vesz ezenkívül minden más, az érintett tagállam véleménye szerint releváns és általa rendelkezésre bocsátott információt is.

A Bizottság a felülvizsgálatot a 13. cikkel összhangban az adott tagállamba irányuló ellenőrző látogatásokkal egészíti ki.

(2) A Bizottság által végzett részletes felülvizsgálat tartalmazza annak elemzését is, hogy a szóban forgó tagállamban egyensúlyhiány áll-e fenn, illetve hogy ez az egyensúlyhiány túlzottnak tekinthető-e. Elemzi az észlelt egyensúlyhiány okait az aktuális gazdasági körülmények - többek között a tagállamok közötti elmélyült kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok és a nemzeti gazdaságpolitikák átgyűrűző hatásai - figyelembevételével. A részletes felülvizsgálat elemzi az uniós növekedési és munkahely-teremtési stratégia szempontjából releváns fejleményeket is. Figyelembe veszi továbbá különösen:

a) adott esetben az EUMSZ 121., 126. és 148. cikkével és e rendelet 6., 7., 8. és 10. cikkével összhangban elfogadott, a felülvizsgálat alatt álló tagállamnak címzett tanácsi ajánlások vagy felkérések;

b) a felülvizsgálat alatt álló tagállam nemzeti reformprogramjában és adott esetben stabilitási vagy konvergenciaprogramjában megfogalmazott szakpolitikai szándékok;

c) az ERKT-nak a vizsgált tagállamnak továbbított vagy rá vonatkozó, rendszerkockázatokkal kapcsolatos figyelmeztetései és ajánlásai. Az ERKT titoktartási szabályait tiszteletben kell tartani.

(3) A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot és az Európai Parlamentet a részletes felülvizsgálat eredményéről, és nyilvánosságra hozza azt.

6. cikk

Megelőző intézkedések

(1) Amennyiben az 5. cikkben említett részletes felülvizsgálat alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy valamely tagállamban egyensúlyhiány áll fenn, erről értesíti az Európai Parlamentet, a Tanácsot és az eurocsoportot. A Tanács a Bizottság javaslatára az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban az érintett tagállamnak szóló ajánlásokat fogadhat el.

(2) A Tanács az ajánlásról tájékoztatja az Európai Parlamentet, és nyilvánosságra hozza azt.

(3) A Tanács és a Bizottság ajánlásai teljes mértékben tiszteletben tartják az EUMSZ. 152. cikkét, és figyelembe veszik az Európai Unió alapjogi chartájának 28. cikkét.

(4) A Tanács az európai szemeszter keretében évente felülvizsgálja ajánlásait, és az (1) bekezdéssel összhangban szükség szerint kiigazíthatja azokat.

III. FEJEZET

A TÚLZOTT EGYENSÚLYHIÁNY ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS

7. cikk

A túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás megindítása

(1) Amennyiben az 5. cikkben említett részletes felülvizsgálat alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az érintett tagállamban túlzott egyensúlyhiány áll fenn, erről értesíti az Európai Parlamentet, a Tanácsot és az eurocsoportot.

A Bizottság emellett értesíti a megfelelő európai felügyeleti hatóságokat és az ERKT-t. Az ERKT felkérést kap a szükségesnek ítélt lépések megtételére.

(2) A Tanács a Bizottság javaslatára az EUMSZ 121. cikkének (4) bekezdésével összhangban a túlzott egyensúlyhiány fennállását megállapító és az érintett tagállamnak megfelelő kiigazító intézkedések meghozatalát javasló ajánlást fogad el.

A Tanács ajánlása kitér az egyensúlyhiány jellegére és következményeire, és részletesen meghatározza a követendő szakpolitikai ajánlásokat, valamint azt a határidőt, amelyen belül az érintett tagállamnak be kell nyújtania a kiigazításra vonatkozó intézkedési tervét. A Tanács az EUMSZ 121. cikkének (4) bekezdésében foglaltakkal összhangban nyilvánosságra hozhatja az ajánlását.

8. cikk

Kiigazító intézkedési terv

(1) Az a tagállam, amellyel szemben túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárást indítottak, a Tanácsnak a 7. cikk (2) bekezdésében említett ajánlása alapján és az abban meghatározott határidőn belül kiigazító intézkedési tervet nyújt be a Tanácsnak és a Bizottságnak. A kiigazító intézkedési terv meghatározza az érintett tagállam által végrehajtott vagy végrehajtani szándékozott egyedi szakpolitikai intézkedéseket, valamint azok ütemtervét. A kiigazító intézkedési terv figyelembe veszi e szakpolitikai intézkedések gazdasági és társadalmi hatásait, és összhangban áll az átfogó gazdaságpolitikai és foglalkoztatási iránymutatásokkal.

(2) A Tanács a Bizottság jelentése alapján a kiigazító intézkedési terv benyújtását követő két hónapon belül értékeli a kiigazító intézkedési tervet. Amennyiben a Tanács a kiigazító intézkedési tervet a Bizottság ajánlása alapján elégségesnek ítéli meg, jóváhagyja azt egy ajánlás keretében, amelyben felsorolja az előírt konkrét intézkedéseket, valamint azok végrehajtásának határidejét, és megállapítja a felügyeleti ütemtervet, kellő figyelmet fordítva a kommunikációs csatornákra, továbbá figyelembe véve, hogy a kiigazító intézkedés elfogadása és az egyensúlyhiány megszüntetése között hosszú idő telhet el.

(3) Amennyiben a Bizottság ajánlása alapján Tanács a kiigazító intézkedési terv vagy a végrehajtási ütemterv alapján végrehajtott vagy tervezett intézkedéseket elégtelennek ítéli meg, a tagállamnak címzett ajánlást fogad el, amelyben felkéri, hogy - főszabályként két hónapon belül - nyújtson be új kiigazító intézkedési tervet. A Tanács az új kiigazító intézkedési tervet az e cikkben meghatározott eljárással összhangban vizsgálja meg.

(4) A kiigazító intézkedési tervet, a Bizottság jelentését és a Tanács (2) és (3) bekezdésben említett ajánlását nyilvánosságra kell hozni.

9. cikk

A kiigazító intézkedések nyomon követése

(1) A Bizottság figyelemmel kíséri a Tanácsnak a 8. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott ajánlásának végrehajtását. E célból a tagállam a 8. cikk (2) bekezdésében említett ajánlásban a Tanács által meghatározott rendszeres időközönként jelentést tesz az eredményekről a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(2) A tagállamok eredményeiről szóló jelentést a Tanács nyilvánosságra hozza.

(3) A Bizottság fokozott felügyeleti látogatásokat tehet az érintett tagállamban a kiigazító intézkedési terv végrehajtásának figyelemmel kísérése céljából, az EKB-val egyeztetve, amennyiben az ellenőrző látogatás olyan tagállamot érint, amelynek pénzneme az euro, illetve olyan tagállamot, amely részt vesz az ERM II-ben. A Bizottság a látogatások során adott esetben a szociális partnereket és más, nemzeti szinten érdekelt feleket is bevonja a párbeszédbe.

(4) A gazdasági körülmények jelentősebb, releváns változása esetén a Tanács a Bizottság javaslata alapján a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban módosíthatja az ugyanazon cikk szerint elfogadott ajánlásokat. Adott esetben a Bizottság felhívja az érintett tagállamot egy felülvizsgált kiigazító intézkedési terv benyújtására, és a felülvizsgált kiigazító intézkedési tervet a 8. cikkben leírt eljárás szerint értékeli.

10. cikk

A kiigazító intézkedések értékelése

(1) A Bizottság jelentése alapján a Tanács értékeli, hogy az adott tagállam a 8. cikk (2) bekezdése alapján kiadott tanácsi ajánlásnak megfelelően végrehajtotta-e az ajánlott kiigazító intézkedést.

(2) A Bizottság jelentését nyilvánosságra kell hozni.

(3) A Tanács a 8. cikk (2) bekezdésével összhangban elfogadott ajánlásaiban meghatározott határidőn belül elkészíti értékelését.

(4) Amennyiben a Tanács úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem hajtotta végre az ajánlott kiigazító intézkedéseket, a Bizottság ajánlása alapján határozatot fogad el, amelyben megállapítja a teljesítés elmulasztását, és ajánlásban új határidőket határoz meg a kiigazító intézkedések meghozatalára. Ebben az esetben a Tanács tájékoztatja az Európai Tanácsot, és nyilvánosságra hozza a 9. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrző látogatások megállapításait.

A teljesítés elmulasztását megállapító bizottsági ajánlást a Tanács által elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Tanács a Bizottság általi elfogadástól számított tíz napon belül minősített többséggel az ajánlás elutasításáról határoz. Az adott tagállam kérheti, hogy a Tanács az említett időtartam alatt hívjon össze ülést, és szavazzon a határozatról.

(5) Amennyiben a Tanács a Bizottság első albekezdésben említett jelentése alapján úgy ítéli meg, hogy a tagállam végrehajtotta a 8. cikk (2) bekezdése alapján javasolt kiigazító intézkedéseket, akkor a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárást megfelelő hatásúnak kell tekinteni, és fel kell függeszteni. A nyomon követést ennek ellenére a 8. cikk (2) bekezdése szerinti ajánlásokban megállapított ütemezésnek megfelelően folytatni kell. A Tanács nyilvánosságra hozza az eljárás felfüggesztésének indokait, és ennek keretében elismeri a tagállam által hozott kiigazító szakpolitikai intézkedéseket.

11. cikk

A túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás lezárása

A Tanács a 7., a 8. vagy a 10. cikk alapján kiadott ajánlásait a Bizottság ajánlása alapján hatályon kívül helyezi, amint úgy ítéli meg, hogy az adott tagállamban már nem áll fenn a 7. cikk (2) bekezdésében említett ajánlásban megállapított túlzott egyensúlyhiány. A Tanács erről nyilatkozatot tesz közzé.

12. cikk

A Tanácson belüli szavazás

A 7-11. cikkben említett intézkedések esetében a Tanács az érintett tagállamot képviselő tanácsi tag szavazatát figyelmen kívül hagyva jár el.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. cikk

Felügyeleti látogatások

(1) A Bizottság e rendelet célkitűzéseivel összhangban állandó párbeszédet biztosít a tagállami hatóságokkal. A Bizottság e célból ellenőrzéseket hajt végre annak érdekében, hogy felmérje az érintett tagállam gazdasági helyzetét és az e rendeletben meghatározott célok teljesítése során felmerülő esetleges kockázatokat vagy nehézségeket.

(2) A Bizottság helyszíni ellenőrzés céljából fokozott felügyeleti látogatásokat tehet azon tagállamokban, amelyek vonatkozásában a Tanács e rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban túlzott egyensúlyhiányt megállapító ajánlást adott ki.

(3) Amennyiben az ellenőrzés olyan tagállamot érint, amelynek pénzneme az euro, vagy amely részt vesz az ERM II-ben, a Bizottság adott esetben felkérheti az Európai Központi Bank képviselőit, hogy vegyenek részt a (2) bekezdésben említett felügyeleti látogatásokon.

(4) A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot a (2) bekezdésben említett látogatások eredményéről, és adott esetben határozhat úgy, hogy az eredményeket nyilvánosságra hozza.

(5) A (2) bekezdésben említett látogatás szervezésekor a Bizottság az előzetes megállapításait észrevételezésre megküldi az érintett tagállamoknak.

14. cikk

Gazdasági párbeszéd

(1) Az uniós intézmények, különösen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti párbeszéd megerősítése, valamint a nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása érdekében az Európai Parlament illetékes bizottsága felkérheti a Tanács, a Bizottság és adott esetben az Európai Tanács vagy az eurocsoport elnökét, hogy jelenjen meg az ülésén az alábbiak megvitatása céljából:

a) a Tanács által az EUMSZ. 121. cikkének (2) bekezdésével összhangban továbbított információk az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokkal kapcsolatban;

b) a Bizottság által az éves felügyeleti ciklus elején a tagállamok számára kiadott általános útmutatás;

c) az Európai Tanács által a gazdaságpolitikai iránymutatásokról az európai szemeszter keretében esetlegesen elfogadott következtetések;

d) az e rendelet értelmében lefolytatott többoldalú felügyeleti eljárás eredményei;

e) az Európai Tanács által a többoldalú felügyelettel kapcsolatos iránymutatásokról vagy az ennek keretében lefolytatott ellenőrzések eredményeiről esetlegesen elfogadott következtetések;

f) a többoldalú felügyeleti eljárásról az európai szemeszter végén esetlegesen készített összegzés;

g) az e rendelet 7. cikkének (2) bekezdése, 8. cikkének (2) bekezdése és 10. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadott ajánlások.

(2) Az Európai Parlament illetékes bizottsága a 7. cikk (2) bekezdésével, a 8. cikk (2) bekezdésével vagy a 10. cikk (4) bekezdésével összhangban elfogadott tanácsi ajánlás vagy határozat által érintett tagállamnak felkínálhatja egy eszmecserén való részvétel lehetőségét.

(3) A Tanács és a Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet e rendelet végrehajtásának eredményéről.

15. cikk

Éves jelentés

A Bizottság e rendelet alkalmazásáról - ideértve a 4. cikkben említett eredménytábla naprakésszé tételét is - éves jelentést készít, és ennek eredményét az európai szemeszter keretében előterjeszti az Európai Parlamentnek és Tanácsnak.

16. cikk

Felülvizsgálat

(1) A Bizottság 2014. december 14-ig, majd ezt követően ötévenként felülvizsgálja a rendelet végrehajtását, és arról jelentést tesz közzé.

A jelentésekben többek között értékelni kell a következőket:

a) e rendelet eredményessége;

b) az EUMSZ-szel összhangban a tagállamok gazdaságpolitikáinak szorosabb összehangolása és gazdasági teljesítményük folyamatos közelítése terén tett előrelépések;

Adott esetben e jelentést a rendelet módosítására irányuló javaslat kíséri.

(2) A Bizottság az (1) bekezdésben említett jelentéseket továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2011. november 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

W. SZCZUKA

(1) HL C 150.,20., 2011.5.20., 1. o.

(2) HL C 218., 2011.7.23., 53. o.

(3) Az Európai Parlament 2011. szeptember 28-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2011. november 8-i határozata.

(4) HL C 73., 2006.3.25., 21. o.

(5) Lásd e Hivatalos Lap 8. oldalát.

(6) Lásd e Hivatalos Lap 12. oldalát.