61999CJ0503[1]

A Bíróság 2002. június 4-i ítélete. Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Belga Királyság. Tagállami kötelezettségszegés. C-503/99. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

2002. június 4.(*)

"Tagállami kötelezettségszegés - Az EK-Szerződés 52. cikke (jelenleg, módosítást követően EK 43. cikk) és az EK-Szerződés 73B. cikke (jelenleg EK 56. cikk) - A Belga Királyságnak a Société nationale de transport par canalisations SA-ban és a Société de distribution du gaz SA-ban fennálló különleges részvényéhez fűződő jogok"

A C-503/99. sz. ügyben,

az Európai Közösségek Bizottsága (képviseli: M. Patakia, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)

felperesnek

a Belga Királyság (képviseli: A. Snoecx, meghatalmazotti minőségben, segítői: F. de Montpellier, M. Picat és A. Theissen ügyvédek)

alperes ellen,

támogatja:

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (képviseli: R. Magrill, meghatalmazotti minőségben, segítői: J. Crow barrister és D. Wyatt QC, kézbesítési cím: Luxembourg)

beavatkozó,

annak megállapítása iránt benyújtott keresete tárgyában, hogy a Belga Királyság - mivel hatályban tartotta

- az 1994. június 10-én kelt, az állam javára a Société nationale de transport par canalisations-ban különleges részvény létrehozásáról szóló királyi rendelet (Moniteur belge, 1994. június 28., 17333. o.) azon rendelkezéseit, amelyek értelmében e részvényhez a következő különleges jogok kapcsolódnak:

a) a társaságnak az energiatermékek belföldi szállításának alapinfrastruktúráját képező vagy arra alkalmas csővezetékeinek bárminemű átruházását, biztosítékul történő lekötését vagy rendeltetésének bárminemű megváltozását előzetesen be kell jelenteni a felügyeletet ellátó miniszternek, aki - amennyiben úgy ítéli meg, hogy azok sértik az energiával kapcsolatos nemzeti érdekeket - jogosult e műveleteket megtiltani;

b) a miniszter a szövetségi kormány két képviselőjét jelölheti a társaság igazgatóságába. E képviselők javaslatot tehetnek a miniszternek az igazgatóság bármely olyan határozatának megsemmisítésére, amelyet ellentétesnek vélnek az ország energiapolitikája fő irányvonalával, beleértve a kormánynak az ország energiaellátásával kapcsolatos célkitűzéseit;

- az 1994. június 16-án kelt, az állam javára a Distrigazban különleges részvény létrehozásáról szóló királyi rendelet (Moniteur belge, 1994. június 28., 17347. o.) azon rendelkezéseit, amelyek értelmében e részvényhez a következő különleges jogok kapcsolódnak:

a) a társaság stratégiai eszközeinek bárminemű átruházását, biztosítékul történő lekötését vagy rendeltetésének bárminemű megváltozását előzetesen be kell jelenteni a felügyeletet ellátó miniszternek, aki - amennyiben úgy ítéli meg, hogy azok sértik az energiával kapcsolatos nemzeti érdekeket - jogosult e műveleteket megtiltani;

b) a miniszter a szövetségi kormány két képviselőjét jelölheti a társaság igazgatóságába. E képviselők javaslatot tehetnek a miniszternek az igazgatóság, illetve az igazgatási bizottság bármely olyan határozatának megsemmisítésére, amelyet ellentétesnek vélnek az ország energiapolitikája fő irányvonalával;

valamint mivel nem határozta meg a fent említett műveletek jóváhagyásának, illetve megtiltásának pontos, objektív és állandó feltételeit - nem teljesítette az EK-Szerződés 52. cikkéből (jelenleg, módosítást követően EK 43. cikk) és az EK-Szerződés 73B. cikkéből (jelenleg EK 56. cikk) eredő kötelezettségeit,

A BÍRÓSÁG,

tagjai: G. C. Rodríguez Iglesias elnök, P. Jann (előadó), N. Colneric és S. von Bahr tanácselnökök, C. Gulmann, D. A. O. Edward, A. La Pergola, J.-P. Puissochet, R. Schintgen, V. Skouris és J. N. Cunha Rodrigues bírák,

főtanácsnok: D. Ruiz-Jarabo Colomer,

hivatalvezető: H. A. Rühl főtanácsos,

tekintettel a tárgyalásra készített jelentésre,

a felek szóbeli előadásainak a 2001. május 2-i tárgyaláson történt meghallgatását követően, amelynek során a Bizottságot M. Patakia és F. de Sousa Fialho, meghatalmazotti minőségben, a Belga Királyságot F. de Montpellier és O. Davidson ügyvéd, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságát R. Magrill, segítője: D. Wyatt, képviselte,

a főtanácsnok indítványának a 2001. július 3-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az Európai Közösségek Bizottsága a Bíróság Hivatalához 1999. december 22-én érkezett keresetlevelében az EK 226. cikk szerinti keresetet nyújtott be annak megállapítása iránt, hogy a Belga Királyság - mivel hatályban tartotta

- az 1994. június 10-én kelt, az állam javára a Société nationale de transport par canalisations-ban (nemzeti csővezetékes szállítási társaság) különleges részvény létrehozásáról szóló királyi rendelet (Moniteur belge, 1994. június 28., 17333. o., a továbbiakban: 1994. június 10-i királyi rendelet) azon rendelkezéseit, amelyek értelmében e részvényhez a következő különleges jogok kapcsolódnak:

a) a társaságnak az energiatermékek belföldi szállításának alapinfrastruktúráját képező, vagy arra alkalmas csővezetékeinek bárminemű átruházását, biztosítékul történő lekötését vagy rendeltetésének bárminemű megváltozását előzetesen be kell jelenteni a felügyeletet ellátó miniszternek, aki - amennyiben úgy ítéli meg, hogy azok sértik az energiával kapcsolatos nemzeti érdekeket - jogosult e műveleteket megtiltani;

b) a miniszter a szövetségi kormány két képviselőjét jelölheti a társaság igazgatóságába. E képviselők javaslatot tehetnek a miniszternek az igazgatóság bármely olyan határozatának megsemmisítésére, amelyet ellentétesnek vélnek az ország energiapolitikája fő irányvonalával, beleértve a kormánynak az ország energiaellátásával kapcsolatos célkitűzéseit;

- az 1994. június 16-án kelt, az állam javára a Distrigazban különleges részvény létrehozásáról szóló királyi rendelet (Moniteur belge, 1994. június 28., 17347. o., a továbbiakban: 1994. június 16-i királyi rendelet) azon rendelkezéseit, amelyek értelmében e részvényhez a következő különleges jogok kapcsolódnak:

a) a társaság stratégiai eszközeinek bárminemű átruházását, biztosítékul történő lekötését vagy rendeltetésének bárminemű megváltozását előzetesen be kell jelenteni a felügyeletet ellátó miniszternek, aki - amennyiben úgy ítéli meg, hogy azok sértik az energiával kapcsolatos nemzeti érdekeket - jogosult e műveleteket megtiltani;

b) a miniszter a szövetségi kormány két képviselőjét jelölheti a társaság igazgatóságába. E képviselők javaslatot tehetnek a miniszternek az igazgatóság, illetve az igazgatási bizottság bármely olyan határozatának megsemmisítésére, amelyet ellentétesnek vélnek az ország energiapolitikája fő irányvonalával;

valamint mivel nem határozta meg a fent említett műveletek jóváhagyásának, illetve megtiltásának pontos, objektív és állandó feltételeit - nem teljesítette az EK-Szerződés 52. cikkéből (jelenleg, módosítást követően EK 43. cikk) és az EK-Szerződés 73B. cikkéből (jelenleg EK 56. cikk) eredő kötelezettségeit.

2 A Bíróság Hivatalához 2000. június 22-én, illetőleg június 27-én benyújtott beadványaikkal a Dán Királyság és Nagy Britannia és Észak Írország Egyesült Királysága beavatkozási kérelmet terjesztettek elő a Belga Királyság kérelmeinek támogatása végett. A Bíróság elnöke 2000. július 12-i, illetve július 13-i végzésében engedélyezte e tagállamok beavatkozását. A Dán Királyság 2000. október 2-i levelében lemondott a beavatkozás jogáról.

A jogvita jogi háttere

Közösségi jog

3 A Szerződés 73B. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásra vonatkozó minden korlátozás."

4 Az EK-Szerződés 73D. cikke (1) bekezdésének b) pontja (jelenleg az EK 58. cikk (1) bekezdésének b) pontja) értelmében:

"(1) A 73B. cikk rendelkezései nem érintik a tagállamoknak azt a jogát, hogy:

[...]

b) meghozzák a szükséges intézkedéseket a nemzeti törvények és rendeletek megsértésének megakadályozására, különösen az adózás és a pénzügyi szervezetek prudenciális felügyelete terén, vagy hogy eljárásokat alakítsanak ki a tőkemozgások igazgatási vagy statisztikai célú bejelentésére, illetve hogy a közrend vagy a közbiztonság által indokolt intézkedéseket hozzanak."

5 A Szerződés 67. cikkének végrehajtásáról szóló, 1988. június 24-i 88/361/EGK tanácsi rendelet (HL L 178., 5. o.; magyar nyelvű különkiadás 10. fejezet, 1. kötet, 10. o.) I. melléklete az irányelv 1. cikkében említett tőkemozgásokra vonatkozó nómenklatúrát tartalmaz. Ez többek között a tőkemozgások következő formáit sorolja fel:

"I. Közvetlen befektetések [...]

1) Fióktelepek alapítása vagy kiterjesztése vagy új vállalkozások létrehozása, amelyek kizárólag a tőkét biztosító személy tulajdonában vannak, valamint a meglévő vállalkozások teljes mértékben történő megszerzése.

2) Részesedés új vagy meglévő vállalkozásban tartós gazdasági kapcsolatok létrehozása vagy fenntartása céljából.

[...]"

6 A 88/361 irányelv I. mellékletének végén található magyarázó megjegyzések értelmében "közvetlen befektetés":

"Természetes személyek vagy kereskedelmi, ipari, illetve pénzügyi vállalkozások által végrehajtott bármely befektetés, amelynek célja, hogy a tőkét nyújtó személy és a vállalkozó vagy vállalkozás - amely számára a tőkét gazdasági tevékenység folytatása céljából rendelkezésre bocsátották - között tartós és közvetlen kapcsolatot hozzon létre, illetve tartson fenn. Ezt a meghatározást a legtágabban kell értelmezni.

[...]

A nómenklatúra I.2. pontjában említett, részvénytársasági jogi formájú vállalkozások közvetlen befektetésben való részvételi jelleggel rendelkeznek, ha egy részvénycsomag, amely egy természetes személy vagy egy másik vállalkozás vagy bármely más részvénytulajdonos birtokában van, vagy a részvénytársaságokra vonatkozó nemzeti jogszabályok, vagy más rendelkezések alapján felhatalmazza a részvényest arra, hogy ténylegesen részt vegyen a vállalat irányításában, illetve ellenőrzésében.

[...]"

7 A 88/361 irányelv I. melléklete szerinti nómenklatúra a tőkemozgások következő formáit is magában foglalja:

"III. A tőkepiaci kereskedésben szokásos értékpapír-műveletek [...]

[...]

A. Értékpapír-műveletek a tőkepiacon

1) Értéktőzsdei kereskedésben részt vevő belföldi értékpapírok megszerzése nem honos személyek által. [...]

[...]

3) Értéktőzsdei kereskedésben részt nem vevő belföldi értékpapírok megszerzése nem honos személyek által. [...]

[...]"

8 Az EK-Szerződés 222. cikke (jelenleg EK 295. cikk) a következőképpen rendelkezik:

"E szerződés nem sértheti a tagállamokban fennálló tulajdoni rendet."

Nemzeti jog

9 Az 1994. június 10-i királyi rendelet az 1., 3. és 4. cikkében a következőképpen rendelkezik:

"1. cikk

Azon a napon, amikor az állam által a Société nationale d'investissement [nemzeti befektetési társaság] tőkéjéből jelenleg birtokolt részvényeket ténylegesen átruházzák a magánszektor egy vagy több természetes vagy jogi személyére, a Société nationale d'investissement átenged az államnak egy részvényt a Société nationale de transport par canalisations (a továbbiakban: SNTC) részvénytársaság tőkéjéből. A 2-5. cikkben meghatározott különleges jogok csak addig kapcsolódnak ehhez a részvényhez - az SNTC törzsrészvényeihez kapcsolódó tájékoztatáshoz való jogon túlmenően -, ameddig e részvény tulajdonosa az állam, amely azt csak törvényi felhatalmazással ruházhatja át. E jogokat a miniszter gyakorolja, akinek hatáskörébe az energiaügy tartozik (a továbbiakban: miniszter).

[...]

3. cikk

A különleges részvény feljogosítja a minisztert, hogy megtiltsa az SNTC tulajdonában álló, az energiatermékek belföldi szállításának alapinfrastruktúráját képező, illetve erre alkalmas csővezetékek bárminemű átruházását, biztosítékul történő lekötését, vagy rendeltetésének megváltoztatását, amennyiben a miniszter úgy ítéli meg, hogy e műveletek sértik az energiával kapcsolatos nemzeti érdekeket. [...]

Az első bekezdésben meghatározott műveleteket előzetesen be kell jelenteni a miniszternek. A miniszter meghatározhatja e bejelentés formájának és tartalmának részletes szabályait. A megtiltás jogát a miniszter az érintett művelet bejelentésétől számított 21 napon belül gyakorolhatja.

4. cikk

A különleges részvény feljogosítja a minisztert arra, hogy a szövetségi kormány két képviselőjét az SNTC igazgatóságába jelölje. A kormány e képviselői az igazgatóság ülésein tanácskozási joggal vesznek részt.

A kormány képviselői továbbá négy munkanapon belül panasszal élhetnek a miniszternél az SNCT igazgatóságának minden olyan határozata ellen, amelyet ellentétesnek vélnek az ország energiapolitikájának fő irányvonalával, beleértve a kormánynak az ország energiaellátásával kapcsolatos célkitűzéseit. E négynapos határidő azon ülés napjától számítandó, amelynek során az érintett határozatot meghozták, amennyiben a kormány képviselőit erre szabályszerűen meghívták, ellenkező esetben pedig attól a naptól, amikor a határozat a kormány képviselői közül legalább egynek tudomására jutott. A panasz felfüggesztő hatályú. Amennyiben a miniszter nem semmisíti meg az érintett határozatot a panasz előterjesztésétől számított nyolc munkanapon belül, az véglegessé válik."

10 Az 1994. június 16-i királyi rendelet 1., 3. és 4. cikkében lényegében azonos rendelkezéseket tartalmaz a Société de distribution du gaz SA-ra (gázelosztó részvénytársaság, a továbbiakban: Distrigaz) vonatkozóan.

A pert megelőző eljárás

11 1998. július 8-án kelt két levelében a Bizottság arról tájékoztatta a belga kormányt, hogy meglátása szerint az 1994. június 10-i és június 16-i királyi rendeletekkel létrehozott különleges részvények sérthetik a Szerződésnek a tőke szabad mozgására, valamint a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezéseit.

12 A belga kormány 1998. szeptember 15-én kelt két levelében úgy válaszolt, hogy az e részvényekhez kapcsolódó különleges jogokat addig még nem gyakorolták, valamint hogy az érintett hatóságok készek arról biztosítani a Bizottságot, hogy e jogok egyikét sem fogják más tagállamok állampolgárait hátrányosan megkülönböztetve gyakorolni.

13 Mivel a Bizottság e válaszokat elégtelennek találta, 1998. december 18-án két indokolással ellátott véleményt intézett a Belga Királysághoz, felhívva ez utóbbit arra, hogy az azokban foglaltaknak két hónapos határidőn belül tegyen eleget.

14 A belga kormány az indokolással ellátott véleményekre 1999. március 4-én kelt levelében válaszolt, amelyben kifejezte azon szándékát, miszerint rendezni kívánja a szóban forgó különleges részvényekhez kapcsolódó különleges jogok kérdését. Ezt követően ugyanis bizonyos újraszabályozásra került sor, amely azonban nem érintette az 1994. június 10-i és június 16-i királyi rendeletek 1., 3. és 4. cikkét.

15 A Bizottság ezért úgy döntött, hogy a jelen keresetet a Bíróság elé terjeszti.

A felek jogalapjai és érvei

16 A Bizottság előzetesen kifejti, hogy a Közösségen belüli befektetések jelentős mértéke arra késztetett bizonyos tagállamokat, hogy e helyzet ellenőrzése érdekében intézkedéseket tegyenek. Fennáll a veszélye annak, hogy ezen intézkedések - amelyeket nagyrészt a magánosítások keretében hoztak - bizonyos körülmények között összeegyeztethetetlenek a közösségi joggal. Ez az oka annak, hogy 1997. július 19-én a Bizottság elfogadta a Közösségen belüli befektetések egyes jogi vonatkozásairól szóló közleményét (HL C 220., 15. o., a továbbiakban: 1997. évi közlemény).

17 E közleményben a Bizottság a témával kapcsolatban értelmezte a Szerződésnek a tőke szabad mozgására és a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezéseit, különös tekintettel az általános engedélyezési eljárásokra, illetve a hatóságoknak biztosított vétójogra.

18 Az 1997. évi közlemény 9. pontja a következőképpen szól:

"A Közösségen belüli befektetésekre nézve megszorító jellegű intézkedések fenti vizsgálatából kitűnik, hogy a hátrányosan megkülönböztető intézkedések (azaz amelyek kizárólag azon befektetőkre vonatkoznak, amelyek az Európai Unió más tagállamának állampolgárai) összeegyeztethetetlennek minősülnek a Szerződésnek a tőke szabad mozgására és a letelepedés szabadságára vonatkozó 73B. és 52. cikkével, kivéve ha a Szerződés által meghatározott kivételek valamelyikének keretébe tartoznak. A nem megkülönböztető intézkedések (azaz amelyek egyaránt vonatkoznak a saját állampolgárokra és az Európai Unió valamely másik tagállamának állampolgáraira) annyiban elfogadhatóak, amennyiben objektív, állandó és nyilvánosságra hozott kritériumokon nyugszanak, továbbá nyomós közérdekkel is igazolhatóak. Az arányosság elvét minden esetben tiszteletben kell tartani."

19 A Bizottság szerint a Belga Királyság javára az SNTC-ben és a Distrigazban különleges részvényeket létrehozó szabályozás, amely biztosítja e tagállam számára egyfelől a csővezetékek és bizonyos egyéb stratégiai eszközök bárminemű átruházása, biztosítékul történő lekötése vagy rendeltetésének bárminemű megváltoztatása megtiltásának jogát, másfelől bizonyos - az ország energiapolitikájának irányvonalaival ellentétesnek vélt - ügyviteli döntések megtiltásának jogát, nem felel meg az 1997. évi közleményben meghatározott feltételeknek, és ekképpen sérti a Szerződés 52. és 73B. cikkét.

20 E nemzeti rendelkezések ugyanis - jóllehet megkülönböztetés nélkül alkalmazandóak - akadályokat emelnek más tagállamok állampolgárainak letelepedési joga, illetve a tőke Közösségen belüli szabad mozgása elé, amennyiben e szabadságok gyakorlását zavarhatják vagy kevésbé vonzóvá tehetik.

21 A Bizottság szerint az engedélyezési, illetve megtiltási eljárások csak akkor minősíthetőek összeegyeztethetőnek az említett szabadságokkal, ha az EK-Szerződés 55. cikkében (jelenleg EK 45. cikk), 56. cikkében (jelenleg, módosítást követően EK 46. cikk) és 73D. cikkében meghatározott kivételek alá tartoznak, vagy amennyiben nyomós közérdekkel is igazolhatóak, valamint objektív, állandó és nyilvánosságra hozott kritériumok kísérik, a nemzeti hatóságok mérlegelési jogkörét a lehető legszűkebbre szorítva.

22 A szóban forgó rendelkezések azonban e követelmények egyikének sem felelnek meg. Következésképpen - az átláthatóság hiánya miatt - hátrányosan megkülönböztető elem és jogbizonytalanság közvetett bevezetésének veszélyével fenyegetnek. Egyébiránt a Szerződés 222. cikkére a jelen esetben nem lehet sikerrel hivatkozni, mivel a társaságok magánosítására vonatkozó nemzeti szabályozásnak minden körülmények között tiszteletben kell tartania a közösségi jogot.

23 Jóllehet a földgázellátás közhasznú feladatnak minősül, amely főszabály szerint - úgy mint az energiatermékek szállítására szolgáló infrastruktúra fenntartásának szükségessége - nyomós közérdeknek minősülhet, azonban igazolni kell az érintett intézkedéseknek az elérni kívánt célhoz viszonyított szükségességét és arányosságát.

24 A megtiltás jogához hasonló negatív jellegű intézkedés ugyanis nem képes olyan megfelelő ellátást biztosítani, mint az olyan pozitív intézkedések, mint a földgáztársaságokat hosszú távú ellátási szerződések megkötésére és beszerzési forrásaik változatossá tételére ösztönző tervezés vagy valamilyen engedélyezési rendszer. Ugyanígy, a szállítási infrastruktúra fennmaradása nem általános megtiltási joggal, hanem az érintett vállalkozások megfelelő magatartását pontosan meghatározó szabályozással lenne biztosítható. A szóban forgó különleges részvényekhez kapcsolódó jogok ezen túlmenően gátolják mind a hosszú távú szerződések kötését, mind a beszerzési források változatossá tételét. Ugyanígy, az érintett intézkedésekkel szembeni jogorvoslati utak az eljárás hossza és annak költségei miatt nem megfelelőek.

25 A Bizottság továbbá a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 1998. június 22-i 98/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (HL L 204., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás: 12. fejezet, 2. kötet, 28. o., a továbbiakban: gázirányelv) hivatkozik, amely a földgáz belső piacát szervező szabályokat rögzíti, és amelynek az átültetésére nyitva álló határidő 2000. augusztus 10-én lejárt. Ez az irányelv közösségi keretet nyújt az ágazat vállalkozásait terhelő közszolgáltatási kötelezettségek vonatkozásában fennálló tagállami jogosítványok gyakorlásához. Az irányelv szigorú szabályok rögzítésével egyensúlyt teremt egyfelől a gazdasági szereplők közötti verseny tiszteletben tartása, másfelől az ellátás biztonságának célja között.

26 A Belga Királyság vitatja az állítólagos kötelezettségszegést. Szerinte a letelepedés szabadságának és a tőke szabad mozgásának a vitatott szabályozásból eredő esetleges korlátozását mindenképpen egyfelől a Szerződés 56. cikkében és 73D. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt közbiztonsági kivétel, másfelől pedig nyomós közérdek indokolja. A korlátozások egyébként arányosak és megfelelnek az elérni kívánt célnak.

27 Először is az ország energiaellátásának biztonsága nyomós közérdek, amint az - a villamosenergia-ellátás vonatkozásában - a C-393/92. sz. Almelo-ügyben 1994. április 27-én hozott ítélet (EBHT 1994., I-1477. o.) 46-50. pontjából, valamint - a kőolajtermékek vonatkozásában - a 72/83. sz., Campus Oil és társai ügyben 1984. július 10-én hozott ítélet (EBHT 1984., I-2727. o.) 34. pontjából is következik.

28 Másodszor a szóban forgó intézkedések megfelelnek a szükségesség és az arányosság követelményeinek. Az SNTC és a Distrigaz stratégiai helyet foglalnak el az ország energiaellátásában, különös tekintettel Belgiumnak a külföldi energiaforrásoktól való függésére. Míg az SNTC többek között az energiatermékek belföldi szállításának alapinfrastruktúráját képező csővezetékek tulajdonosa, a Distrigaz stratégiai eszközei közé tartozik különösen a gáz belföldi szállításának és tárolásának infrastruktúrája, beleértve a kikötői és határokon átvezető csatlakozási pontokat. Ezen eszközöknek a hatóságok általi - a vizsgált rendelkezések keretében történő - bizonyos ellenőrzése szükséges. Az ennek érdekében hozott intézkedések arányosak is. Az előzetese bejelentési eljárás - felfüggesztő hatály hiányában - a hatóságok egyszerű tájékoztatását jelentené. Ráadásul a minisztert az ezen eljárás keretében megillető hatáskör nem általános, hanem kizárólag igen pontosan meghatározott kérdésekben és időben rendkívül korlátozott módon gyakorolható. Ami a megsemmisítési eljárást illeti, ez csak egyetlen - nagyon egyedi és világosan azonosított - esetben, nevezetesen az ország energiaellátási politikájának sérelme esetén alkalmazható. Csakúgy, mint az első eljárás során, a miniszter fellépésére nyitva álló határidő rendkívül korlátozott. Nem állítható tehát, hogy ne volnának megállapítva pontos, objektív és állandó feltételek.

29 Egyébként a szóban forgó szabályozás által biztosított jogok bárminemű gyakorlásának egyértelmű indokolás tárgyát kell képeznie, amely kifejti a meghozott határozat alapjául szolgáló tárgyi és jogi szempontokat. Ráadásul az ilyen határozattal szemben a Conseil d'État-hoz (államtanács) (Belgium) megsemmisítés, illetve felfüggesztés iránti kérelem is benyújtható. A kapcsolódó költségek igen alacsony mértékűek, és ideiglenes intézkedés iránti eljárásra is van mód. A határidőt illetően szigorú korlátozás áll fenn, amennyiben a miniszternek az értesítéstől számított 21 napon belül kell fellépnie.

30 A belga kormány szerint kevésbé korlátozó eszköz nem létezik a kívánt célok elérésére. A Bizottságnak kellene az arányosság követelményének vizsgálata keretében bizonyítania, hogy létezik kevésbé korlátozó alternatív megoldás (lásd a Bíróság C-159/94. sz., Bizottság kontra Franciaország ügyben 1997. október 23-án hozott ítéletének [EBHT 1997., I-5815. o.] 101. és 102. pontját). Azonban a Bizottság e tekintetben csak - a gyorsaság szempontjából nem megfelelő - hosszú távú tervezést, valamint "az érintett vállalkozások megfelelő magatartását pontosan meghatározó szabályozást" említi, azaz valamilyen engedélyezési rendszert, amelynek keretei azonban bizonytalanok maradnak. Rendkívül kétséges, hogy az ilyen intézkedések a befektetők számára - a szóban forgó szabályozásból eredőnél - magasabb szintű jogbiztonságot eredményeznének.

31 A Bizottságnak a gázirányelvre vonatkozó jogalapját illetően a belga kormány azon a véleményen van, hogy az elfogadhatatlan, mivel először a keresetben hivatkozik rá a Bizottság. Az irányelv mindenesetre a közszolgáltatási kötelezettségeket anyagi és nem eljárásjogi szempontból harmonizálja. Ez utóbbi szempontból a tagállamok továbbra is szabadon hozhatnak általuk megfelelőnek ítélt intézkedéseket.

32 Harmadszor a belga kormány úgy érvel, hogy a szóban forgó szabályozás által létrehozott jogokat a Szerződés 56. cikkében és 73D. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt közbiztonsági kivétel indokolja. Az ország gázellátása a közbiztonság körébe tartozik, mivel ettől függ a gazdaság, továbbá az intézmények és az alapvető fontosságú közszolgáltatók működése, sőt a lakosság túlélése is. A fölgázellátás szünetelése és az ebből fakadó, az állam létét fenyegető veszélyek súlyosan érinthetik annak közbiztonságát.

33 Másodlagosan a belga kormány arra hivatkozik, hogy a Szerződésben meghatározott szabadságoknak a szóban forgó szabályozásból fakadó esetleges korlátozását igazolja az EK-Szerződés 90. cikkének (2) bekezdése (jelenleg az EK 86. cikk (2) bekezdése), amelynek értelmében az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozások csupán olyan mértékben tartoznak a Szerződés versennyel kapcsolatos szabályainak hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása nem akadályozza a sajátos feladataik végrehajtását.

34 A C-202/88. sz., Franciaország kontra Bizottság ügyben 1991. március 19-én hozott ítélet (EBHT 1991., I-1223. o.) 12. pontjából kitűnik, hogy a Szerződés 90. cikkének (2) bekezdése általános elv kifejeződése, amely szerint a Szerződés szabályai alól kivételt képez, ha a közérdekű szolgáltatások ellátáshoz fűződő érdekek veszélybe kerülhetnek.

35 Az Egyesült Királyság lényegében osztja a Belga Királyság álláspontját.

A Bíróság álláspontja

A Szerződés 73B. cikkéről

36 Mindenekelőtt arra kell utalni, hogy a Szerződés 73B. cikkének (1) bekezdése szerint a szabad tőkemozgás mind a tagállamok, mind pedig a tagállamok és harmadik országok között megvalósul. E célból állapítja meg a Szerződés Tőke- és fizetési műveletek című fejezetének rendelkezései között, hogy tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásra vonatkozó minden korlátozás.

37 Noha a Szerződés nem határozza meg a tőke- és fizetési mozgásokat, a 88/361 irányelvnek a mellékletét képező nómenklatúrával együtt a tőkemozgások fogalommeghatározása tekintetében vitathatatlanul jelzésértéke van (lásd a C-222/97. sz., Trummer és Mayer ügyben hozott ítélet [EBHT 1999., I-1661. o.] 20. és 21. pontját).

38 A nómenklatúrának a 88/361 irányelv I. mellékletében megismételt I. és III. pontja és az ottani fogalommeghatározások mutatják, hogy a vállalkozás részvényével való rendelkezés formájában megvalósuló közvetlen befektetés, valamint a tőkepiacon történő értékpapírszerzés a Szerződés 73B. cikke szerinti tőkemozgásnak minősül. A fogalommeghatározások szerint a közvetlen befektetést többek között a vállalat irányításában, illetve ellenőrzésében való tényleges részvétel lehetősége jellemzi.

39 A fenti megfontolások tükrében azt kell megvizsgálni, hogy a Belga Királyság javára az SNTC-ben és a Distrigazban különleges részvényeket létrehozó szabályozás, amely biztosítja e tagállam számára egyfelől a csővezetékek és bizonyos egyéb stratégiai eszközök bárminemű átruházása, biztosítékul történő lekötése vagy rendeltetésének bárminemű megváltozása megtiltásának jogát, másfelől bizonyos - az ország energiapolitikájának irányvonalaival ellentétesnek vélt - ügyviteli döntések megtiltásának jogát, megvalósítja-e a tagállamok közötti tőkemozgás korlátozását.

40 A belga kormány lényegében nem vitatta, hogy a szóban forgó szabályozásból fakadó korlátozások a tőke szabad mozgásának hatálya alá tartoznak.

41 Az Egyesült Királyság Kormánya szintén elismeri, legalábbis bizonyos mértékben, a belga szabályozás korlátozó jellegét.

42 Következésképpen meg kell vizsgálni, hogy a szóban forgó szabályozás igazolhatónak tekinthető-e, és ha igen, milyen feltételekkel.

43 Amint az 1997. évi közleményből is kitűnik, nem lehet azokat az aggodalmakat elutasítani, amelyek a körülményektől függően igazolhatják, hogy a tagállamok a kezdetben állami és később magánosított vállalkozásokban bizonyos befolyást megőrizzenek, amennyiben e vállalkozások a közérdekű vagy stratégiai jelentőségű szolgáltatások terén tevékenykednek (lásd a C-367/98. sz., Bizottság kontra Portugália ügyben 2002. június 4-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-4731. o.] 47. pontját, valamint a C-483/99. sz., Bizottság kontra Franciaország ügyben 2002. június 4-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-4781. o.] 43. pontját).

44 Ezen aggodalmak azonban nem teszik lehetővé a tagállamok számára, hogy a Szerződés 222. cikkében említett tulajdoni rendjükre hivatkozzanak a Szerződésben foglalt szabadságok olyan korlátozásának igazolása érdekében, amelyek magánosított vállalkozásbeli részvényesi helyzetükhöz kapcsolódó előjogokból származnak. Ugyanis, amint az a Bíróság ítélkezési gyakorlatából (a C-302/97. sz. Konle-ügyben 1999. június 1-jén hozott ítélet [EBHT 1999., I-3099. o.] 38. pontja) következik, az említett cikk nem eredményezi azt, hogy a tagállamok meglévő tulajdoni rendje mentesülne a Szerződésben foglalt alapvető szabályok alól.

45 Nemzeti szabályozás csak akkor korlátozhatja a tőke szabad mozgását mint a Szerződés alapelvét, ha azt a Szerződés 73D. cikkének (1) bekezdésében meghatározott ok vagy nyomós közérdek igazolja, és ha e szabályozás hatálya kiterjed minden, a befogadó állam területén tevékenységet végző személyre vagy vállalkozásra. Továbbá a nemzeti szabályozás csak akkor igazolható, ha alkalmas az általa követett célok megvalósítására, nem haladja meg az ezen célok eléréséhez szükséges mértéket, és megfelel az arányosság követelményének (lásd ebben az értelemben a C-163/94., C-165/94. és C-250/94. sz., Sanz de Lera és társai egyesített ügyekben 1995. december 14-én hozott ítélet [EBHT 1995., I-4821. o.] 23. pontját, valamint a C-54/99. sz., Église de scientologie ügyben 2000. március 14-én hozott ítélet [EBHT 2000., I-1335. o.] 18. pontját).

46 A jelen esetben nem tagadható, hogy a szóban forgó szabályozással elérni kívánt cél - nevezetesen az energiaellátás biztonságának válság esetén való garantálása - jogos közérdekből fakad. A Bíróság ugyanis már elismerte, hogy a kőolajtermékekkel való minimális ellátás mindenkori biztosításának célja olyan közérdek, amely igazolhatja az áruk szabad mozgásának korlátozását (a fent hivatkozott Campus Oil és társai ügyben hozott ítélet 34. és 35. pontja). Ugyanezen indokolás érvényes a tőke szabad mozgásának korlátozására, amennyiben a közbiztonság szintén szerepel a Szerződés 73D. cikke (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt igazoló okok között

47 Ugyanakkor a Bíróság azt is megállapította, hogy a közbiztonság követelményeit - különösen a tőke szabad mozgásának alapvető szabadságától való eltérés igazolásakor - szigorúan kell értelmezni, oly módon, hogy annak tartalmát az egyes tagállamok ne határozhassák meg egyoldalúan a közösségi intézmények ellenőrzése nélkül. Ekképpen a közbiztonságra kizárólag alapvető társadalmi érdeket érintő, valós és kellően komoly fenyegetés esetében lehet hivatkozni (lásd többek között a fent hivatkozott Église de scientologie ügyben hozott ítélet 17. pontját).

48 Meg kell tehát vizsgálni, hogy a szóban forgó szabályozás az érintett tagállam számára lehetővé teszi-e valós és komoly veszély esetében a minimális energiaellátás biztosítását, illetve hogy nem haladja-e meg a cél eléréséhez szükséges mértéket.

49 Először is meg kell állapítani, hogy a szóban forgó rendszer tiltási rendszer. E rendszer a vállalkozási döntési autonómiája tiszteletben tartásának elvéből indul ki, mivel a felügyeletet ellátó miniszter által gyakorolható ellenőrzés minden egyedi esetben a kormányzati hatóságok kezdeményezésétől függ. Ennek keretében semmilyen előzetes jóváhagyásra nincs szükség. Ezen túlmenően e megtiltási jog hatóságok általi gyakorlását szoros határidők kötik.

50 A rendszer továbbá az említett társaságok stratégiai eszközeire - különösen az energiahálózatokra - vonatkozó bizonyos döntésekre, valamint az ezekkel kapcsolatos különös ügyviteli döntésekre korlátozódik, amelyek egyedileg támadhatóak meg.

51 Végül az 1994. június 10-i és június 16-i királyi rendeletek 3. és 4. cikkében szereplő beavatkozásokra kizárólag az energiapolitikai célok veszélyeztetése esetében kerülhet sor. Ráadásul - amint azt a belga kormány beadványaiban és a tárgyalás során a Bizottság által nem vitatott módon kifejtette -, a beavatkozásokat megfelelő indokolással kell ellátni, és azok hatékony bírói felülvizsgálat tárgyai lehetnek.

52 A szóban forgó rendszer tehát objektív és a bíróságok által ellenőrizhető követelmények alapján teszi lehetővé az energiatermékek belföldi szállításának alapinfrastruktúráját képező csővezetékek, valamint a gáz belföldi szállítására és tárolására szolgáló egyéb létesítmények - beleértve a kikötői és határokon átvezető csatlakozási pontokat - tényleges rendelkezésre állásának biztosítását. Így beavatkozási lehetőséget nyújt a tagállamnak, hogy adott helyzetben - a jogbiztonság követelményeinek tiszteletben tartása mellett - biztosítsa az SNTC-t és a Distrigazt terhelő közszolgáltatások teljesítését.

53 A Bizottság nem bizonyította, hogy kevésbé korlátozó intézkedések meghozásával is elérhető lett volna a kívánt cél. Nem biztos, hogy a földgáztársaságokat hosszú távú ellátási szerződések megkötésére, beszerzési forrásaik változatossá tételére ösztönző, illetve valamilyen engedélyezési rendszer alkalmazását magában foglaló tervezés különleges helyzet esetén önmagában lehetővé tenné a gyors reagálást. Egyébiránt a Bizottság által javasolt, az ágazat vállalkozásainak magatartását pontosan meghatározó szabályozás korlátozóbbnak tűnik a különös helyzetekre korlátozott megtiltási jognál.

54 A Bizottságnak a gázirányelvvel kapcsolatos érveit illetően elegendő megállapítani, hogy az ezen irányelv átültetésére nyitva álló határidő csak 2000. augusztus 10-én járt le. Az említett irányelv által a Bizottság szerint felállítandó közösségi keret - a tagállamoknak az ágazat vállalkozásait terhelő közszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos hatásköreinek gyakorlását illetően - semmi esetre sem lehetett kihatással a jelen keresetre, mivel az indokolással ellátott vélemények 1998. december 18-i keltezésűek, a keresetlevelet pedig 1999. december 22-én nyújtották be.

55 Meg kell tehát állapítani, hogy a szóban forgó szabályozást az energiaellátás biztonságának válság esetén való garantálásának célja igazolja.

56 E körülmények között nem szükséges vizsgálni a belga kormány által másodlagosan hivatkozott, a Szerződés 90. cikkének (2) bekezdéséből következő elvre alapított jogalapot.

57 A fenti megfontolásokból következik, hogy a Bizottság keresetét el kell utasítani, amennyiben az a Szerződés 73B. cikkét érinti.

A Szerződés 52. cikkéről

58 A Bizottság továbbá a Szerződés 52. cikkében foglalt kötelezettségek - azaz a Szerződés letelepedés szabadságával kapcsolatos, a vállalkozásokat érintő szabályai - megszegésének megállapítását kéri.

59 E tekintetben először is meg kell jegyezni, hogy a Szerződés 56. cikke, mint a Szerződés 73D. cikke is, közbiztonságon alapuló igazolásról rendelkezik. Így, még ha feltételezzük is, hogy a letelepedés szabadságának korlátozását jelentheti a tagállam azon lehetősége, hogy megtiltsa valamely meglévő vállalkozás bizonyos eszközeinek átruházását, biztosítékul történő lekötését vagy rendeltetésének megváltoztatását, e korlátozás igazolható lenne a jelen ítélet 43-55. pontjában kifejtett indokok miatt.

60 El kell tehát utasítani a Bizottság keresetét, amennyiben az a Szerződés 52. cikkét érinti.

A költségekről

61 Az eljárási szabályzat 69. cikkének 2. §-a alapján a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A Bizottságot, mivel pervesztes lett, a Belga Királyság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére. E szabályzat 69. cikke 4. §-a első albekezdésének alkalmazásában az eljárásba beavatkozó Egyesült Királyság maga viseli saját költségeit.

A fenti indokok alapján

A BÍRÓSÁG

a következőképpen határozott:

1) A keresetet elutasítja.

2) Az Európai Közösségek Bizottságát kötelezi a költségek viselésére.

3) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága maga viseli saját költségeit.

Rodríguez Iglesias Jann Colneric

von Bahr Gulmann Edward

La Pergola Puissochet Schintgen

Skouris Cunha Rodrigues

Kihirdetve Luxembourgban, a 2002. június 4-i nyilvános ülésen.

R. Grass G. C. Rodríguez Iglesias

hivatalvezető elnök

*Az eljárás nyelve: francia.