A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.624/2011/8. számú határozata társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 87. §, 340. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 78. §, 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 81. §] Bíró: Tass Edina Ágnes

Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság

1.M.624/2011/8.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság Dr. Szilágyi József mint pártfogó ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt (felperes neve és címe) szám alatti lakos felperesnek - dr. Virág Ildikó jogtanácsos által képviselt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 55-01768/2011/41. számú határozatát az elsőfokú 19-03985/2007/25. számú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az elsőfokú szervet új határozat meghozatalára kötelezi.

A pártfogó ügyvéd díját az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A felperes 2007. március 19. napján nyújtotta be igénybejelentését az alperes jogelődjéhez, az Észak-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz rendszeres szociális járadék megállapítása iránt. Ennek alapját képezte, hogy korábban rokkantsági nyugdíjban részesült, de a soros felülvizsgálaton az orvosszakértői szerv a 351224/07. iktatási számú szakvéleményében a felperes munkaképesség-csökkenését 2007. január 31-től csak 50%-ban véleményezte, és március 31-ével az ellátás folyósítását megszüntette.

Az Észak-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a 2007. március 22. napján kelt 19-03985/2007/4. számú határozatával a felperes részére 2007. április 1. napjától állapította meg a rendszeres szociális járadékot. A határozatot 2007. március 26. napján vette kézhez. Ebben az időben a felperes szóbeli tárgyalásokat folytatott a (Kft. neve)-vel - korábbi munkáltatójával - , hogy ismételt foglalkoztatására lehetőség nyílna. A munkáltató a munkaszerződést előkészítette, az erre rendszeresített blanketta szerződés munkáltatóra és munkavállalóra vonatkozó részét kézzel kitöltötte azzal a tartalommal, hogy a munkáltató a munkavállalót 2007. április 1. napjától alkalmazza betanított eladó munkakörben a (város neve), Állomás tér 7. szám alatti munkahelyen. A 2. pontban azt rögzítette a munkáltató, hogy a munkaviszonya a munkába állás napjával kezdődik és 2007. december 31. napjáig tart. A szerződést 2007. április 1-jei keltezéssel ellátták, a munkáltató részéről aláírta (személy neve) és átadták a szerződést (Kft. dolgozójának neve)-nak, aki a (Kft. neve) üzletvezetői munkakörében volt foglalkoztatva.

(Kft. dolgozójának neve) a (település neve)-i központból a munkaszerződést a hétfői munkanapon, 2007. április 2. napján vitte ki a munkavégzés helyére, ahol azt a felperes aláírta és munkába is állt.

Az Észak-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a 2010. szeptember 22. napján kelt 19-03985/2007/25. számú határozatával a rendszeres szociális járadék megállapításáról szóló határozatot visszavonta és a felperes igényét elutasította.

A határozat indokolása szerint a felperes a folyósítás kért kezdőnapján munkaviszonyban állt, így rendszeres szociális járadékra nem jogosult.

A felperes a visszavonó határozat ellen fellebbezést terjesztett elő. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy munkaviszonya 2007. április 2. napján kezdődött, mivel 2007. április 1. napja vasárnapra, hétvégére esett.

Az igazgatóság a felperes nyilatkozatát nem fellebbezésként bírálta el, hanem a 19-03985/2007/33. számú 2010. december 16. napján kelt határozatát kiegészített azzal, hogy a visszavonó határozatot továbbra is hatályában fenntartja.

A felperes a kiegészítő határozat ellen is fellebbezést terjesztett elő.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Jogorvoslati Főosztálya a 2011. február 21. napján kelt 55-01768/2011/36. számú végzésével a 33. alszámú kiegészítő határozatot felülvizsgálta, azt megsemmisítette és az első fokon eljáró igazgatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.

Határozatának indokolásában kitért arra, hogy az ügyiratban található munkaviszony igazolás szerint a felperes 2007. április 1-től munkaviszonyt létesített a (Kft. neve)-vel, az igényét azonban azt megelőzően, március 19-én nyújtotta be az illetékes igazgatóságon és a határozatot az igazgatóság 2007. március 22-én a munkaviszony létesítése előtt hozta meg. Megállapította, hogy a 33. alszámú határozat jogszabálysértő.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság ezt követően saját hatáskörében eljárva felülvizsgálta a 36. számú végzését és a 2011. április 11. napján kelt 39. alszámú végzésével azt visszavonta. Indokolásában kitért arra, hogy jogszabályellenesen jártak el, amikor a 25. alszámú határozat ellen beérkezett felperesi fellebbezést nem bírálták el a 36. számú határozatában.

Ugyanezen a napon az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a 33. számú kiegészítő határozatot megsemmisítette az 55-01768/2011/40. számú határozatával, majd az 55-01768/2011/41. számú határozatával az első fokon eljárt igazgatóság 25. alszámú határozatát akként változtatta meg, hogy a felperes rendszeres szociális járadékát 2010. október 1. napjától szüntette meg. A határozat indokolása megállapította, hogy a rendszeres szociális járadék folyósításának kezdőnapján a felperes munkaviszonyban állt, az ellátásra 2007. április 1. napján nem volt jogosult, de a jogalap nélküli megállapításért a felperes felelősség nem terheli, mert a határozat meghozatalának időpontjában, 2007. március 22. napján munkaviszonyban nem állt.

A felperes a másodfokú határozattal szemben keresetet terjesztett elő, melyben kérte a megszüntető határozatok hatályon kívül helyezését.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A felperes keresete m e g a l a p o z o t t az alábbiak szerint:

A bíróság a fenti tényállást a felperes keresetlevele, személyes nyilatkozata, a társadalombiztosítási eljárás során keletkezett iratok, a felperes 2007. április 1. napján kelt munkaszerződése, valamint (Kft. dolgozójának neve) tanú vallomása alapján állapította meg.

A felperes keresetében hivatkozott ismételten arra, hogy a munkaszerződése 2007. április 1-jei keltezéssel lett ellátva, de az akkor vasárnapra esett, azon a napon munkát nem végezhetett, díjazásban nem részesülhetett. Hivatkozott keresetében arra is, hogy az alperes revizorai a munkáltatónál lefolytatott ellenőrzés során is megállapították, hogy 2007. április 2. napján reggel 8 órától vette fel a munkát.

Az alperes becsatolta a peres ügy irataihoz a társadalombiztosítási eljárás során keletkezett iratokat, köztük a fentebb hivatkozott valamennyi határozatot, a (Kft. neve) nyilatkozatát, mely szerint 2007. április 1-jével lett a felperes bejelentve az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal felé, de a munkát a következő napon, hétfői kezdettel, 2007. április 2. napjával vette fel. Ugyancsak az alperes csatolta be a peres ügy irataihoz a 2007-es NYENYI adatszolgáltatási lapot, melyen az szerepel, hogy a felperes 2007. április 1-től 2007. december 31-ig volt biztosításban és ezt tartalmazza a munkáltató által kiállított nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lap is.