3183/2020. (V. 21.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1) és (2) bekezdései, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. § (1) bekezdése, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 73/B. §-a és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 4/A. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének és nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, a Kúria Mfv.lll.10.261/2019/4. szám alatt hozott ítéletével lezárt ügyben alkalmazott egyes jogszabályokkal kapcsolatban.
[2] Kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B. § (1) és (2) bekezdései, valamint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Knymt.) 11. § (1) bekezdése, továbbá a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tny. vhr.) 73/B. §-a és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban. Tbj. vhr.) 4/A. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességét, és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4-én kelt egyezménybe (a továbbiakban: egyezmény) mint nemzetközi szerződésbe ütközését, és azokat az Abtv. 41. § (1) bekezdése alapján semmisítse meg.
[3] Hivatkozott az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése, Q) cikk (2)-(3) bekezdése, a T) cikk (3) bekezdése, az Alaptörvény II. cikk, a XIII. cikk (1)-(2) bekezdése, a XV. cikk (1)-(5) bekezdése és a XXIV. cikk sérelmére. Érvelt azzal is, hogy a kifogásolt szabályok az "Európai Unióról szóló szerződés" és az "Európai Unió Alapjogi Chartája" egyes szabályaiba ütköznek.
[4] 1.1. Az alkotmányjogi panasszal érintett ügyben hozott bírói döntések szerint az indítványozó hivatásos rendőri szolgálati jogviszonya 2007. december 30-i hatállyal, szolgálati nyugállományba helyezéssel szűnt meg. Szolgálati nyugdíját a Knymt. alkalmazása folytán 2012. január 1-jétől szolgálati járandóságként folyósították tovább, és annak folyósítását több alkalommal - meghatározott időszakokban, az indítványra okot adó ügyben 2017. május 1-jétől - a hatóság szüneteltette. Az ONYF Nyugdíjfolyósító Igazgatósága a 2017. május 26-án kelt, a kezdő időpontot illetően augusztus 10-én módosított határozatával szemben az indítványozó keresettel élt, keresetét a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 57.M.3064/2017/11. számú ítélete elutasította, a Fővárosi Törvényszék 4.Kf.650.491/2018/7. számú ítélete a határozatot helyben hagyta, az indítványozó felülvizsgálati kérelmére a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét - az indítványozó által az eljárásban előadott, az alkalmazott jogszabályokat érintő alaptörvény-ellenességi érvekre is kiterjedő, részletes indokolással - hatályában fenntartotta. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz.
[5] 1.2. A panasz a lényege szerint a szolgálati nyugdíj szolgálati járandósággá való átalakítását, összegének csökkentését és a bizonyos esetben a folyósítása szüneteltetésének a szabályait kifogásolja. E tárgyban az Alkotmánybíróság több ügyben vizsgálódott. Az Alkotmánybíróság a Knymt.-nek az átalakításról szóló egyes rendelkezéseit - számos alkotmányjogi panasz alapján - a 23/2013. (IX. 25.) AB határozatban vizsgálta, és a Knymt. 3. § (2) bekezdés b) pontja, 4. § (1)-(4) bekezdései, 5. § (1)-(2) bekezdése, (3) bekezdés c) pontja és (4) bekezdése, valamint a 18. § (1) bekezdésében a "4. § (2) bekezdése szerinti csökkentés nélküli" szövegrésze alaptörvény-ellenességét nem állapította meg.
[6] Az indítványozót illetően az ellátása szüneteltetéséről szóló, a jelen panaszban nem érintett, korábbi időszakokra irányadó hasonló ügyekben az indítványozó kérelmére a Kúria is több alkalommal eljárt. Két eljárásban, a Kúria előtt az indítványozó szolgálati járandósága korábbi szüneteltetését elrendelő társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata tárgyában folyamatban volt több ügyben (Mfv.III.10.133/2014., Mfv.III.10.489/2014.) a Kúria által előterjesztett bírói kezdeményezéseket - a Knymt. 11. § (1)-(2) bekezdéseit illetően - az Alkotmánybíróság elutasította [3061/2015. (IV. 10.) AB határozat].
[7] Az indítványozó is több esetben alkotmányjogi panaszt nyújtott be az egyes, eltérő szüneteltetési időszakokra vonatkozó konkrét ügyeiben a bíróságok, végső soron a Kúria ítéleteivel (Mfv.III.10.254/2014/2. és az Mfv.III.10.255/1025/2.) lezárt ügyekben alkalmazott jogszabályok ellen. A Knymt. 11. § (1) bekezdésének és a Tny. 83/B. § (1)-(2) bekezdését érintő panaszokat az Alkotmánybíróság részben el-, részben visszautasította [3112/2016. (VI. 3.) AB határozat].
[8] Legutóbb a jelen végzés rendelkező részében szereplő, ugyanezen jogszabályi rendelkezések ellen benyújtott, és az Alaptörvény azonos rendelkezései sérelmére alapított panasz befogadását utasította vissza az Alkotmánybíróság, részben ítélt dolog, részben az Abtv. 29. §-ában foglalt feltételek hiánya miatt (3236/2019. (X. 11.) AB végzés, Indokolás [20], [22]).
[9] 1.3. A jelen ügyben előterjesztett alkotmányjogi panasz elintézésénél ezért azt kellett vizsgálni, hogy van-e a panaszban olyan érv, amely 3236/2019. (X. 11.) AB végzésben foglaltaktól eltérő döntést indokol, akár az ítélt dolog, akár az alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést (Abtv. 29. §) illetően.
[10] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdés alapján a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, ezek között a 26-27. § szerinti érintettséget, az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét, valamint a 29-31. § szerinti feltételeket. A (3) bekezdés úgy szól, hogy a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.
[11] Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
[12] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság tartalmi feltételeinek nem felel meg.
[13] 3. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben is azt kellett megállapítania, hogy a támadott szabályok egy részét már vizsgálta [a Knymt. 11. § (1)-(2) bekezdése, a Tny. 83/B. § (1)-(2) bekezdése].
[14] Az Abtv. 24. § (3) bekezdése szerint nincs helye az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll eljárásának, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés vizsgálatára irányul, és az indítványozó az Alaptörvénynek ugyanarra a rendelkezésére, illetve elvére (értékére), és azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alaptörvény-ellenességet megállapítani (ítélt dolog), kivéve, ha az Alkotmánybíróság döntése óta a körülmények alapvetően megváltoztak.
[15] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában szerepel, hogy az alkotmányjogi panaszt az indítványozó "az Alkotmánybíróság IV/355-5/2015. számú [3061/2015. (IV. 10.) AB határozat] továbbá az Alkotmánybíróság a IV/3105-10/2015. számú [3112/2016. (VI. 3) AB határozat] elutasító határozatának, továbbá az Alkotmánybíróság IV/1056-4/2019. számú elutasító határozatának, és a Tny. 83/B. §-a alkotmányossága tárgyában hozott határozatának (119/B/2007. AB határozat) ismeretében" terjeszti elő, mivel meggyőződése, hogy az általa a jelen alkotmányjogi panaszban "felhozott érvekkel együttesen értékelve, a hivatkozott AB határozatokban elutasított indítványok is új megvilágításba kerülnek" (Indítvány IV. rész, 102. oldal). A panasz azonban nem tartalmaz konkrét indokolást arra, hogy miért lenne indokolt eltérni a 3236/2019. (X. 11.) AB végzésben foglaltaktól, mi az a körülmény, amelyet a bíróságok, az alkotmánybírósági határozatok korábban nem értékeltek, és az más döntést eredményezhetne. A panasz lényegében a megelőző döntések részletes ismertetését és kritikáját tartalmazza, a korábban előadott és már értékelt érvek alapján, de más szüneteltetési időszakra hozott bírói döntéssel kapcsolatban.
[16] A jelen ügyben az alkotmányjogi panaszban foglaltak alapján nem állapítható meg, hogy az indítványozó az Alaptörvénynek nem ugyanazokra a rendelkezéseire, és azonos alkotmányos összefüggésekre hivatkozva kéri az alaptörvény-ellenességet megállapítani ugyanazon jogszabályi rendelkezésekre, mint amit az Alkotmánybíróság a 3236/2019. (X. 11.) AB végzéssel befejezett ügyben előterjesztett panaszra már elbírált. Nem állapítható meg az sem a panaszban foglaltak alapján, hogy az Alkotmánybíróság döntései óta a körülmények alapvetően megváltoztak volna. Tekintettel arra, hogy a 3236/2019. (X. 11.) AB végzés óta a körülményekben változás nem következett be, az Alkotmánybíróság - utalva az ebben a végzésben kifejtettekre - a Tny. 83/B. § (1)-(2) bekezdését és a Knymt. 11. § (1) bekezdését illetően a jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt az Abtv. 24. § (3) bekezdése és az Ügyrend 30. § (2) bekezdés b) pontja alapján ítélt dolog miatt, míg a Tbj. vhr. 4/A. § (2) bekezdése, valamint a Tny. vhr. 73/B. §-a szabályait illetően az Abtv. 29. §-ában foglalt feltétel hiánya miatt, az Abtv. 56. § (1)-(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének a) pontja alapján - alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés hiányában - utasította vissza.
[17] 4. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés f) pontja alapján (nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata) a jogszabályok vizsgálatát az indítványozók kezdeményezésére, illetve bármely eljárása során hivatalból végzi. Az eljárást az országgyűlési képviselők egynegyede, a kormány, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, valamint az alapvető jogok biztosa indítványozhatja. A bíró - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett -az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek nemzetközi szerződésbe ütközését észleli [Abtv. 32. § (2) bekezdés].
[18] A nem a jogosulttól származó, jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt az Alkotmánybíróság - hasonlóan a 3236/2019. (X. 11.) AB végzésben foglaltakhoz - szintén visszautasította [Abtv. 55. § (4) bekezdés b) pont].
Budapest, 2020. május 5.
Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott
dr. Handó Tünde
alkotmánybíró helyett
Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott
dr. Pokol Béla
alkotmánybíró helyett
Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott
dr. Schanda Balázs
alkotmánybíró helyett
Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott
dr. Szívós Mária
alkotmánybíró helyett
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/491/2020.