BH+ 2005.8.383 Az országos sztrájkhoz való csatlakozás nem szolidaritási sztrájk. Ezért e sztrájk jogszerűsége az egyeztető eljárásra való tekintet nélkül nem állapítható meg [1989. évi VII. törvény 1. § (4) bekezdés, 4. § (1) bekezdés a) pont].

Az E. szakszervezete országos sztrájkbizottsága 2004. augusztus 12-én meghatározta a tagjai gazdasági és szociális jogai biztosítására irányuló sztrájk-követeléseket, majd 2004. szeptember 28-án október 7. napjának 8-16 órájára sztrájkot hirdetett azzal, hogy ahhoz az ágazatban, illetve a közszolgáltatás területén dolgozók csatlakozhatnak.

E felhíváshoz csatlakoztak a kérelmező alkalmazottai, akikhez a felhívást és a követeléseket a kérelmezettnél létrehozott sztrájkbizottság közvetítette, ellátva a helyi munkabeszüntetéssel kapcsolatos feladatokat. E sztrájkbizottság jelentette be írásban a kérelmezőnek, hogy az október 7-i sztrájkban előreláthatólag kik vesznek részt, közölve azt is, hogy a sürgősségi szokásos ellátást, másutt pedig az ügyeleti szintű ellátást biztosítják a sztrájk ideje alatt.

Ilyen előzmények után a kérelmező a munkaügyi bírósághoz fordult és kérte a sztrájk jogellenességének megállapítását, minthogy nem történt meg a sztrájk-követelések bejelentése és emiatt nem volt lehetséges az egyeztetés lefolytatása.

A kérelmezett a kérelem elutasítását kérte és arra hivatkozott, hogy az évek óta sikertelen tárgyalásokat követően fogalmazták meg a sztrájkköveteléseket, és minthogy azokkal érdemben nem foglalkoztak, hirdették meg az országos sztrájkot, amelyhez csatlakoztak a kérelmező dolgozói is. A sztrájk ideje alatt az ellátás zavartalan volt, az ÁNTSZ által előírt követelmények teljesítése érdekében a munkáltatóval egyeztettek.

A munkaügyi bíróság végzésével a kérelmet elutasította.

A végzés indokolása szerint a sztrájkköveteléseket az E. SZ. fogalmazta meg, ugyanő hirdette meg a sztrájkot és folytatott a célok elérése érdekében előzetes egyeztetést. A kérelmezett önálló sztrájk-felhívással, követeléssel nem élt, hanem az előbbi sztrájkhoz csatlakozott, azzal szolidaritást vállalva. Az ilyen sztrájknál az előzetes egyeztetés mellőzhető. Ennek következtében nem alkalmazható az az általános rendelkezés sem, amely szerint az egyeztetés alatt csak egy alkalommal és két órát meg nem haladó sztrájk tartható.

Az eljárás során nem merült fel adat arra nézve, hogy a sztrájk az 1989. évi VII. törvény 3. § (1) bekezdés b)-d) pontja, illetve e § (3) bekezdése alapján jogellenesnek minősült volna. Ezek szerint a sztrájk jogellenességének megállapítására irányuló kérelem megalapozatlannak bizonyult.

A munkaügyi bíróság végzése ellen a kérelmező fellebbezést terjesztett elő. Az ebben kifejtettek szerint adott esetben nem szolidaritási sztrájkot, hanem sztrájkot folytattak a kérelmezett felhívásának eleget tevő alkalmazottak, mert nem mások, hanem saját gazdasági és szociális érdekeik biztosítására léptek sztrájkba. Csatolta a sztrájk-felhívást és a minisztérium helyettes államtitkárának levelét, amely tisztázatlannak minősíti a sztrájk-felhívással és a szolidaritási nyilatkozattal kapcsolatban az E. SZ. és az alkalmazottak szerepét.

A fellebbezés folytán eljárt megyei bíróság végzésével a munkaügyi bíróság végzését helybenhagyta.

Az indokolás szerint a kérelmezett sztrájkbizottsága 2004. október 1-jén jelentette be a kérelmezőnek, hogy csatlakoznak az E. SZ. által 2004. október 7-ére meghirdetett sztrájkhoz és a dolgozókhoz szóló felhívás is az országos sztrájkban való részvételről adott tájékoztatást. Ezek figyelembevételével a sztrájk jogszerűnek minősült.