BH 2006.4.112 A nagyszülőnek a tanulmányait folytató nagykorú gyermekkel (unokájával) szembeni tartási kötelezettsége megállapításának szempontjai [Csjt. 60. §, 64. §, 66. §].

A felperes és S. Zs. házasságából 1982. október 7-én E. nevű gyermekük született, aki a házastársak válása után a felperes gondozásában maradt. A jelen per alperesei az apai nagyszülők.

A nagykorú gyermek nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat végez, saját jövedelme nincs. Az apa a bíróság jogerős ítélete alapján havi 20 000 forint tartásdíjat fizet a felperesnek E. tartására.

A felperes nem áll munkaviszonyban, jövedelme - előadása szerint - a fenti tartásdíjból, a második házasságból született kiskorú gyermek utáni tartásdíjból, házastársi tartásdíjból, családi pótlékból és nevelési segélyből tevődik össze, megélhetését nyugdíjas édesanyja támogatja. A felperes tulajdonában áll a B. város, N. utca Z. szám alatti nagy értékű, többlakásos házas ingatlan, melyet édesanyja haszonélvezeti joga terhel. Ebben az ingatlanban a felperes két gyermekével egy 86 m2 alapterületű lakás kizárólagos használója, ezzel kapcsolatban havi 35-40 000 forint rezsiköltséget visel.

A felperes felemelt keresetében a Csjt. 60. §-ára alapítottan kérte, hogy a bíróság az alpereseket hat hónapra visszamenőleg és a jövőre nézve havi 40 000 forint tartásdíjban marasztalja, mert nagykorú gyermeke megélhetését a saját anyagi helyzete és az apa által fizetett gyermektartásdíj nem fedezi, az alperesi nagyszülők pedig a tartás kiegészítéséhez szükséges jövedelemmel rendelkeznek.

Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkoztak, hogy nyugdíjuk nem haladja meg a szokásos életvitelükhöz szükséges kiadások mértékét, egyebekben pedig a Csjt. 66. §-ának (1) bekezdése értelmében a szülők által teljesített tartás mellett őket tartásdíj fizetési kötelezettség nem terheli.

A bíróság által lefolytatott bizonyítás adatai szerint a kereset beadásakor az I. r. alperes 87 545 forint, a II. r. alperes 60 528 forint nyugdíjban részesült, a nyugdíjuk összege 2004. február 1-jétől 100 000, illetve 65 757 forintra emelkedett. Az I. r. alperes a jövedelmét 2004. január 1-jéig nyugdíjas munkavállalóként havi 30 000 forint körüli összeggel egészítette ki. Az alperesek a II. r. alperes tulajdonában álló 108 m2 alapterületű házas ingatlanban laknak, személygépkocsival rendelkeznek, fiúkat, a perbeli gyermek apját anyagilag támogatják. A bíróság előtt felmutatott okiratok szerint jelenlegi életvitelük mellett a rezsiköltségük az évszaktól függően átlagosan havi 60-80 000 forintot tesz ki, ezen felül havi 10-15 000 forintot meghaladó gyógyszerkiadással kell számolniuk.

A bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a Csjt. 61. §-ának (3) bekezdése alapján a tartás sorrendjében a szülők tartási kötelezettsége a nagyszülőket megelőzi, mivel az a rokon, amelyik a tartásra jogosulthoz a leszármazás rendjében közelebb áll, a tartás kötelezettségében a távolabbit megelőzi. A perbeli esetben nem kétséges, hogy a gyermek tartására a szülők kötelesek, akik közül a felperes a gyermeket a saját háztartásában eltartva, az alperesek fia pedig pénzben, a bíróság által havi 20 000 forint összegben meghatározott gyermektartásdíj teljesítésével tesz eleget tartási kötelezettségének, ezért a nagyszülőknek a gyermek felé tartási kötelezettségük nincs.

A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, melyben arra hivatkozott, hogy ő mint szülő a nagykorú gyermek tartásához pénzben nem tud hozzájárulni, ezért a Csjt. 64. §-ának (3) bekezdése szerint a megfelelő anyagi helyzetben lévő alperesek kötelesek a gyermek számára szükséges tartást szolgáltatni.

A felülvizsgálati kérelem az alábbi indokok szerint alapos.

A Legfelsőbb Bíróság elsősorban arra mutat rá, hogy az ügyben a Csjt. 64. §-a (3) bekezdésének sérelme azért nem valósult meg, mert az alpereseket törvényes tartási kötelezettség más személlyel szemben nem terheli, tehát a tartásra jogosultság sorrendje az ügyben szóba sem jöhet. Ezért a felülvizsgálati kérelmet az abban megjelölt másik szempont szerint, az alperesek tartási kötelezettségének a perbeli gyermekkel szembeni fennállása oldaláról bírálta el.

Az alperesek nem vitatták a felperes előadását arra nézve, hogy nagykorú unokájuk az életpályára előkészítő tanulmányokat folytat, ezért tartásra a Csjt. 60. § (2) bekezdése alapján rászorul. A bíróság jogerős ítéletében helyesen mutatott rá arra, hogy a tartási kötelezettség sorrendjében a Csjt. 61. §-ának (3) bekezdése szerint az a rokon, amelyik a tartásra jogosulthoz a leszármazás sorrendjében közelebb áll - jelen esetben a szülők - a tartási kötelezettségben távolabbi nagyszülőket megelőzi. Tévedett azonban akkor, amikor a tartási kötelezettség szabályozásának rendszerében figyelmen kívül hagyta a Csjt. 66. §-át.