A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20712/2012/5. számú határozata találmányi díj megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 81. §, 164. §, 213. §, 235. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 86. §, 207. §, 301. §, 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 13. §] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.20.712/2012/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a Vigh Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Vigh Károly ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Dallos Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Dallos Zsolt ügyvéd) által képviselt alperes neveft. (alperes címe) alperes ellen találmányi díj megfizetése iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2011. december 14. napján kelt, 3.P.20.336/2007/98. számú ítélete ellen a felperes 99. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Köteles a felperes 15 napon belül az alperesnek 254 000 (Kétszázötvennégyezer) forint másodfokú perköltséget megfizetni.

Kötelezi a felperest, hogy az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 2 500 000 (Kétmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illetéket az államnak külön felhívásra fizesse meg.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 5 782 009 forint tőkét és abból 2 002 354 forintnak 2005. július 1-től, 2 502 851 forintnak 2006. július 1-től, 1 276 744 forintnak 2007. július 1-től a kifizetésig esedékes törvényes késedelmi kamatát azzal, hogy ebben a részében az ítéletet előzetesen végrehajthatónak nyilvánította. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy az alperesnek fizessen meg 100 000 forint perköltséget, valamint a felperest, illetve az alperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 593 000, illetve 300 000 forint illetékfeljegyzés folytán le nem rótt illetéket.

A megállapított tényállás szerint a felperes 60 %-ban feltalálója az ... 29-i elsőbbségű, ... lajstromszámú "Eljárás olajos iszap ártalmatlanítására", illetve ... lajstromszámú "Eljárás és ülepítő berendezés olajos iszap előkezelésére" című szolgálati találmányoknak, amelyeknek egykori munkáltatója, az alperes a szabadalmasa. A tényállásban ismertette a szabadalmak igénypontjait.

Rögzítette, hogy a veszélyes hulladékok átvételének és kezelésének engedélyezése a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség (későbbi nevén: Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) hatáskörébe tartozik. A hatóság .../03., illetve .../2006. számú határozataival adta ki az alperesi engedélyt. Ebben megszabta a kezelésre átvehető, EWC - European Waste Catalog - számmal jelölt veszélyes hulladék nevét és fajtáját, tonnában meghatározott éves mennyiségét, a kezelés módját és technológiáját. Kitért az ártalmatlanítandó anyagok alperesi kezelésének ügymenetére, és ismertette azokat az EWC számokkal azonosítható olajos iszap hulladékokat (tartályfenék iszap, homokfogóból és olaj-víz szeparátorból származó iszap, anyag, illetve hulladékkeverék, elválasztásból származó olaj és koncentrátum, ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó veszélyes anyagokat tartalmazó iszap), amelyeknek saját begyűjtésű vagy bérártalmatlanítása utáni díjfizetési kötelezettsége az alperesnek fennáll. Megállapította, hogy a ... EWC kód a veszélyes anyagokat tartalmazó földnek és köveknek a jelölése, amelyek ártalmatlanítása után soha nem fizetett találmányi díjat az alperes a felperesnek.

Ismertette az ítélet, hogy az 1990. január 1. és 1994. december 31. közötti időszakra a Fővárosi Bíróság a Legfelsőbb Bíróság Pf. IV.22.339/1995/3. számú ítéletével helybenhagyott 3.P.27.263/1992/32. számú ítéletével találmányi díj címén összesen 3 889 530 forint és késedelmi kamatai felperesnek történő megfizetésére kötelezte az alperest, a díj mértékét az alperes teljes árbevételének 5 %-ában állapította meg.

Ezt követően 2005. végéig a felek évente kötöttek írásban, azonos megfogalmazással találmányi díjszerződést. Ezekben rögzítették, hogy a per tárgyát képező szolgálati találmányok utáni feltalálói díj mértékéül az árbevétel 5 %-át tekintik irányadónak, ennek 60 %-a illeti meg a felperest. Rendelkeztek továbbá arról, hogy a találmányokkal összefüggő árbevétel alakulását negyedévenként állapítják meg, majd azt követően történik a díj átutalása. A feltalálók negyedéves ütemezésben, a mennyiségre és az árbevételre vonatkozó elszámolással éveken át megkapták a találmányi díjat. Az alperes 2005. közepéig nem vitatta, hogy a bérártalmatlanítás esetében is köteles a díjfizetésre. Ettől kezdve azonban eltért az addig folytatott elszámolási gyakorlattól és nem a valós adatok szerint teljesítette a fizetést, majd a vezetés ismételt változását követően a díjat a korábbi szerződési gyakorlatnak megfelelően számolta ki és utalta át. A felperes azonban aggályosnak találta az alperes által megadott mennyiséget és az árbevételt.

Végül az elsőfokú bíróság a tényállásban részletezte, hogy 2004. és 2009. között az alperes milyen árbevételt realizált az olajos iszap ártalmatlanításából, ebből mennyi találmányi díjat kellett volna fizetnie, illetve ténylegesen mit fizetett a felperesnek, továbbá, hogy milyen árbevétele származott az olajos víz és az olajos föld ártalmatlanításából.

A felperes 2007. január 22. napján benyújtott keresetében kérte az alperest kötelezni a 2005-2006. években ártalmatlanított olajos hulladékok jegyzékének, illetve a Felügyelőségnek megküldött nyilvántartási másolatok, valamint az egységárak rendelkezésre bocsátására, találmányi díj különbözet iránti követelését pedig jogfenntartással 100 000 forintban jelölte meg. Keresetét többször módosította, végül a 77. szám alatti beadványában összegezte és a 96. szám alattiban pontosította.

Eszerint a szilárd olajos hulladékok ártalmatlanításával kapcsolatosan 1995. januárjától 2010. végéig összesen 41 741 767 forint, a folyékony, iszapszerű olajos hulladék ártalmatlanítása után 2002. januárjától 2009. végéig 17 239 341 forint és késedelmi kamata megfizetésére kérte az alperest kötelezni. A számítást a Felügyelet mennyiségi adatai és az alperesi díjtáblázat alapján végezte, igazságügyi könyvszakértő kirendelését nem kérte.

Előadta, hogy az előző perben készült szakvélemény igazolta, hogy az alperes mindkét találmányát hasznosítja és a bíróság mindkét halmazállapotú anyag ártalmatlanításából származó árbevétel után megállapította a találmányi díjat. Arról csak a jelen perben szerzett tudomást, hogy az alperes soha nem fizetett neki a földszerű anyagok ártalmatlanítása után, holott ennek során is a ... számú szabadalom szerinti eljárást alkalmazza, ez indokolja az erre vonatkozó igényét. Hangsúlyozta, hogy a Felügyelőség félreérthetetlenül meghatározta, hogy a földszerű, szilárd halmazállapotú olajos hulladékok ártalmatlanítását a cséri földben tenyésző aerob családba tartozó olajbontó baktériumok közreműködésével lehet végezni a határozatban előírt technológia betartásával. A felügyeleti engedély a ... számú találmány szerinti főigényponti jellemzők gyakorlatban követendő végrehajtási utasításának tekintendő. Az alperes által felhozott .../2007. számú technológia szerinti ártalmatlanítási eljárás működésképtelen, arra az alperes engedéllyel nem rendelkezik, az utasítás nem más, mint az alperes minőségbiztosításának a része.