A Legfelsőbb Bíróság Kfv.1055/2008/5. számú határozata emberölés bűntette (TÖBB EMBEREN elkövetett emberölés bűntette) tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 332. §, 416. §, 420. §, 427. §] Bírók: Csere Katalin, Édes Tamás, Márki Zoltán, Mészár Róza, Varga Zoltán

Kapcsolódó határozatok:

Kúria Bf.975/2001/5., Kúria Bfv.1055/2008/5. (BH 2009.11.321), *Kúria Kfv.1055/2008/5.*

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.X.1.055/2008/5.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2009. év február hó 9. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A több emberen elkövetett emberölés bűntettével megvalósított emberiség elleni bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője, valamint a Katonai Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa KB.VI.708/2000. számú, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság Bf.I.975/2001/5. számú ítéletét megváltoztatja; a terhelt K. T. sértett sérelmére elkövetett cselekményét emberölés bűntettének minősíti és az emiatt indult büntetőeljárást megszünteti; a terhelt S. J., F. S., R. B. és B. I. sértettek sérelmére elkövetett cselekményét több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletével megvalósított emberiség elleni bűncselekménynek minősíti.

Egyebekben a megtámadott határozatokat hatályában fenntartja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a megismételt eljárásban hozott és 2001. január 18. napján kihirdetett KB.VI.708/2000. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki több emberen - részben felbujtóként - elkövetett emberöléssel megvalósított emberiség elleni bűncselekmény elkövetésében. Ezért őt 3 évi börtönbüntetésre és egyes jogoktól 5 évi eltiltásra ítélte.

Egyben megállapította, hogy a terhelt a közkegyelem gyakorlásáról szóló 1990. évi XXXIX. törvény 1. § (2) bekezdésének e) pontja alapján mentesül a kiszabott szabadságvesztés végrehajtása alól.

Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Legfelsőbb Bíróság, mint másodfokú bíróság a 2001. november 8. napján meghozott Bf.I.975/2001/5. számú ítéletével az elsőfokú határozatot akként változtatta meg, hogy a terhelt cselekményét több emberen elkövetett szándékos emberöléssel megvalósított emberiség elleni bűntettnek minősítette; és a főbüntetést 5 évi börtönbüntetésre súlyosította.

Megállapította, hogy az 1990. évi XXXIX. törvény 8. § (3) bekezdése alapján a terhelt szabadságvesztésének tartama 1/8-ával csökken. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

Az elsőfokú ítélettel megállapított tényállás lényege a következő.

A terhelt 1950. szeptember 24-e óta hivatásos tiszt, rendfokozata 1956. március 7-től 1964-ig százados, nyugállományba vonulásakor alezredes volt. 1956. októberében a Tatán állomásozó Dózsa Páncélos és Lövésztiszti Iskola gépkocsizó szakán szolgált tanfolyam parancsnok beosztásban; feladata hivatásos tisztek átképezése volt.

1956. október 23-án délután Budapesten, a fennálló rendszerrel szemben tüntetés kezdődött, ami estére tömegmegmozdulássá vált. Ennek felszámolására a tiszti iskola parancsnokát és állományának jelentős részét Budapestre vezényelték. 1956. október 24. napjától a parancsnoki teendőket megbízottként L. J. őrnagy látta el.

Az 1956. október 23-án történteket az akkori politikai és katonai vezetés ellenforradalmi tevékenységnek minősítette. A rádióban 1956. október 24. napján

· 8 óra 45 perckor beolvasták a rögtönítélő bíráskodás bevezetéséről szóló rendeletet, mely szerint a "népköztársaság megdöntésére irányuló cselekmények - lázadás, lázadásra való felbujtás, felhívás és szövetkezés, gyilkosság, emberölés, gyújtogatás, robbanószerek tartása, vagy ezek felhasználásával elkövetett bűncselekmény, a közveszélyi bűncselekmények, a hatóság elleni erőszak ..., s az engedély nélkül fegyvertartás ... bűncselekményeket halállal kell büntetni ..."; majd

· alig 4 óra múlva elhangzott Nagy Imre szózata, mely szerint mentesülnek a statáriális eljárás alól, akik 14 óráig beszüntetik és leteszik fegyverüket;

· 14 óra 8 perckor pedig elhangzott, hogy a határidőt 18 órára módosították.

·

· 1956. október 26. napján hajnalban Bata István honvédelmi miniszter táviratban parancsot küldött a csapatokhoz, mely szerint "Akadályozzanak meg minden rendbontást a helyőrségekben, védjék meg a fontosabb objektumokat a garázdálkodástól. Tartóztassanak fel minden Budapestre és Budapestről közlekedő gépkocsit, amennyiben fegyvert, lőszert ... szállít vegyék birtokukba, a gépkocsi utasait vegyék őrizetbe!". 1956. október 27-én először Bata István, majd a helyébe lépő Janza Károly honvédelmi miniszter parancsában már arra adott utasítást a csapatoknak, hogy "a fegyveres ellenállókat meg kell semmisíteni".

·

· A terhelt tudott a statárium bevezetéséről, és arról is, hogy halállal büntetendő a jogellenes fegyvertartás. 1956. október 24-én az iskolán tiszti gyűlés volt, ahol elrendelték a tisztek benntartózkodását és megszervezték az iskola védelmét. 1956. október 25-én 19 óra körül visszaérkezett a tiszti iskolára az egyik elvezényelt főhadnagy, magával hozta a harcokban elesett tiszttársa holttestét. A Tatán maradt állomány ekkor értesült a Budapesten történtekről.

·

· 1956. október 25-én 20 óra körül az iskola lőterét, október 26-án hajnalban pedig az iskolát támadás érte, ennek során fegyveres összetűzések voltak. A támadásokat visszaverték; a védők közül egy fő meghalt, egy pedig megsebesült.

·

· 1956. október 26-án elfoglalták a Tatai Járási Börtön és Ügyészség épületét, a fogvatartottakat szabadon engedték. A terhelt parancsnoksága alatt 20-25 tiszt kiment a Börtönhöz. A terhelt az ott talált néhány fegyvertelen civilt rávett az épület elhagyására, majd társaival visszatért az iskolára.