A Budapest Környéki Törvényszék Bf.795/2016/15. számú határozata közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 82. §, 222. §, 231. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 173. §, 258. §, 339. §, 348. §, 351. §, 352. §, 371. §, 372. §, 373. §, 381. §, 386. §]

A bíróság székhelyén tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt indított büntető ügyben a Járásbíróság kihirdetett számú ítéletét megváltoztatja:

A zaklatás vétségére (Btk. 222.§ (2) bekezdés a./ pont) az ítéletet hatályon kívül helyezi és e cselekmény miatt a büntetőeljárást megszünteti.

A büntetés kiszabásánál a halmazatra utalást mellőzi.

Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezéseit helybenhagyja.

A másodfokú eljárásban felmerült 15.000 (tizenötezer) Ft bűnügyi költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen az ügyész és a vádlott a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezéssel élhet.

I N D O K O L Á S

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész - a nyilatkozattételre fenntartott három napon belül - vádlott terhére, hosszabb szabadságvesztés kiszabása és a végrehajtás felfüggesztése próbaidejének hosszabb tartamban való megállapítása érdekében jelentett be fellebbezést.

A Főügyészség átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Álláspontja szerint az elkövetés körülményeire, módjára, valamint arra figyelemmel, hogy a pedagógusok sérelmére elkövetett cselekmények nagyfokú társadalmi felháborodást váltanak ki, a büntetés súlyosítása indokolt. Indítványozta az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és vádlottal szemben hosszabb tartamú börtönbüntetés kiszabását, valamint a végrehajtás hosszabb időre történő felfüggesztését.

A vádlott védője a nyilvános ülésen - a jelentős időmúlásra, a sértett megbocsátásnak tekinthető magatartására, a vádlott tudatzavarára hivatkozással - az ügyészi fellebbezés elutasítását és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.

A fellebbezés súlyosításra irányulóan nem alapos, céljától eltérően az alábbiak szerint vezetett eredményre.

A másodfokú bíróság a Be. 348.§ (1) bekezdése alapján a fellebbezéssel megtámadott ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges és lehetséges körben, kellő részletességgel lefolytatta. Az eljárási szabályokat - sértettnek, mint a zaklatás vétsége miatti magánindítvány előterjesztésére jogosultnak a felhívása kivételével - megtartotta.

Az elsőfokú bíróság nem észlelte, hogy az elkövetett cselekménnyel kapcsolatban sértett magánindítványt nem terjesztett elő. A sértett a cselekmény miatt tett feljelentést, egyben magánindítványt terjesztett elő. A történtek miatt a sértettet a nyomozó hatóság a cselekmény napján tanúként hallgatta ki, de a Be. 173.§ (2) bekezdése alapján nem nyilatkoztatta meg arról, hogy magánindítvánnyal kíván-e élni. A sértett által a korábbi cselekmény miatt előterjesztett magánindítvány a később elkövetett cselekmény tekintetében nem joghatályos. Ezért az eljárási szabálysértés kiküszöbölése érdekében a másodfokú bíróság felhívta sértettet a magánindítvány előterjesztésének lehetőségére. A sértettet figyelmeztette arra is, hogy amennyiben a felhívásnak határidőben nem tesz eleget, a másodfokú bíróság úgy tekinti, hogy a vádlottal szemben zaklatás vétsége miatt nem kíván magánindítvánnyal élni. Sértett a másodfokú bíróság felhívására nem válaszolt.

Az elsőfokú bíróság a feltárt bizonyítékokat értékelte. Indokolási kötelezettségének - a vallomásoknak az indokolásba történő szükségtelen szószerinti beemelése mellett - eleget tett. Számot adott arról, hogy vádlott tagadásával, részbeni ténybeli beismerő vallomásával szemben miért és milyen bizonyítékokat fogadott el a tényállás alapjául.

Az első fokú bíróságnak a bizonyítékok értékeléséből levont következtetése nem mond ellent a logika szabályainak, iratszerű és meggyőző.

A másodfokú bíróság az ítélet indokolási részét a Be. 258.§ (3) bekezdése alapján a vádra történő utalás vonatkozásában az alábbiakkal egészíti ki, illetőleg pontosítja:

Az ügyész helyesen vádlott ellen emelt vádat, (ítélet első oldal, utolsó bekezdés).

A tényállást a másodfokú bíróság a személyi részt és a történeti tényállást érintően egészítette ki a nyilvános ülés és az iratok adatainak megfelelően, a Be. 352.§ (1) bekezdés a./ pontja alapján eljárva az alábbiak szerint.

Az ítélet 2. oldal II. pont első bekezdéséből a vádlott magyar állampolgárságára utalást mellőzi, mivel azt a rendelkező a Be. 258.§ (2) bekezdés b./ pontjának megfelelően tartalmazza.