A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40615/2014/28. számú határozata tűrésre kötelezés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 264. §, 327. §] Bírók: Felker László, Levek Istvánné, Tibold Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

10.Gf.40.615/2014/28-II.

A Fővárosi Ítélőtábla az Oppenheim Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe; ügyintéző: dr. Farkas Zsolt ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Dr. Édes Balázs Ügyvédi Iroda (I. rendű alperesi képviselő címe; ügyintéző: dr. Édes Balázs ügyvéd) által képviselt I. rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű és a II. rendű alperesi képviselő neve (II. rendű alperesi képviselő címe; ... jogtanácsos) által képviselt II. rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű alperes ellen tűrésre kötelezés iránt indított perében a Székesfehérvári Törvényszék 2014. július 2. napján kelt 17.G.40.003/2013/40. számú ítélete ellen az I. rendű alperes részéről 42. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja;

kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.000.000 (Egymillió) forint + áfa másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az engedményesként fellépő felperes a keresetében az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 251. § (1) bekezdése alapján kérte az I. rendű alperest jelzálog kötelezettként annak tűrésére kötelezni, hogy jelzálogjogosultként az I. rendű alperes kizárólagos tulajdonát képező ... szám alatti ingatlanból 71.047.071 forint követelés és annak 2000. január 31-től a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt késedelmi kamata erejéig kielégítést keressen; a jelzálogszerződéssel biztosított követelés adósát, a II. rendű alperest az I. rendű alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelem tűrésére kérte kötelezni.

A keresetében előadta, hogy egy ... ingatlanra szállodát tervező I. rendű alperes tervezési díját a megrendelője, a B. Kft. nem tudta kiegyenlíteni, annak ügyvezetője, K. K. felvetette az I. rendű alperesnek, ha a beruházásban részt vesz, akkor az elmaradt tervezési díjat meghaladó haszonnal számolhat. Az I. rendű alperes erre figyelemmel 1996. december 20-án visszavásárlási jog kikötése mellett elidegenítette a perbeli ingatlant, majd megkereste a C. cégcsoport vezetőjét dr. K. T.-t, tájékoztatva a ... projektről, a felmerülő finanszírozási nehézségekről. Ennek alapján az I. rendű alperes 1997. február 14-én kelt kölcsönszerződéssel 11.000.000 forint kölcsönt vett fel a C. L. Kft.-től, melynek egyik biztosítékaként a perbeli ingatlanra jelzálogjogot alapítottak. A visszavásárlási jog 1997. március 20-i gyakorlásához az I. rendű alperes újabb 11.120.000 forint összegű kölcsönt vett át a C. L. Kft.-től, a kölcsönösszeg 1997. július 31-ig - további kölcsönigénylések folytán mindösszesen - 38.820.000 forintra emelkedett, illetőleg dr. K. T. maga is 22.300.000 forint kölcsönt nyújtott a ... ingatlan tulajdoni helyzetének a rendezése céljából. 1997. október 14-én együttműködési megállapodás jött létre - többek között - I. rendű alperes és dr. K. T. részvételével, melyben rögzítést nyert, hogy az I. rendű alperes az okirat aláírásáig a C. L. Kft.-től és dr. K. T.tól 61.120.000 forintot vett át; a megállapodás 2.6. pontjában rögzítették, hogy dr. K. T. az I. rendű alperes részére az őt terhelő tartozás összegével egyező mértékű pénzösszeget fizet, feltéve, hogy a ... ingatlan, valamint az engedélyezési, kivitelezési tervek a H. N. Kft. tulajdonába kerülnek, és nevezett társaság lesz a jogerős építési engedély jogosultja. Az ingatlan beruházás megvalósítása azonban húzódott, ahhoz, hogy az I. rendű alperes a visszafizetés kötelezettsége alól az együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően a projekt sikerével szabadulhasson, a kölcsön refinanszírozására volt szükség. A megváltozott jogi előírásokra figyelemmel azt a C. cégcsoport másik cégével a II. rendű alperes részvételével kívánták megvalósítani, ehhez azonban banki finanszírozás kellett, mely mögé a bank biztosítékot követelt. Ennek megfelelően - a korábbi jogviszonyok felbontása mellett - 1999. június 2-án a II. rendű alperes 62.000.000 forint kölcsönt nyújtott az I. rendű alperesnek, aki a szerződés biztosítékául vételi jogot engedett a perbeli ingatlanára, illetőleg a kölcsön visszafizetéséért K. K. készfizető kezességet vállalt. 1999. június 3-án a II. rendű alperes eladóként, a M. V. Rt. vevőként követelés adásvételi szerződés elnevezésű megállapodást kötött, mely szerint a vevő 79.800.361 forintért megvásárolta az eladó I. rendű alperessel szemben fennálló követelését; a vevő a követelés vételárát az eladó számlájára, illetőleg annak kérésére a C. L. Kft. számlájára utalta át. A vevő a követelés megvásárlásáért az okirat 4. pontjában rögzített faktorálási díjat számolt fel és az 5. pontban részletezte az adásvételi szerződéssel érintett követelés, azaz a hitelszerződés alapján teljesítendő hiteltörlesztések befizetésének, beszedésének, jóváírásának a rendjét. A 6. pontban rögzített esedékességek szerint a vevő felé a II. rendű alperes tartozott helytállási kötelezettséggel. Ezen személyes kötelezettség biztosítása végett került sor a perbeli zálogjog megalapítására, enélkül ugyanis a banki refinanszírozás nem lett volna lehetséges. A faktor előírta, hogy a finanszírozott II. rendű alperessel szemben fennálló követelés mögé kerüljön be a korábban az I. rendű alperes saját kölcsön jogviszonyát biztosító jelzálogjog. Az I. rendű alperes ennek tudatában írta alá az 1999. június 3-án kelt, perbeli ingatlanra vonatkozó jelzálogszerződést a M. V. Rt.-vel, 79.800.361 forint tőke és járulékai erejéig a saját ingatlanával kötelezettséget vállalva a bank felé a II. rendű alperest terhelő fizetési kötelezettség teljesítéséért. Az I. rendű alperes mint dologi kötelezett által a II. rendű alperes javára vállalt biztosítéki jogviszony alapja az alperesek közötti kötelem volt, az I. rendű alperes azért vállalta a dologi adós szerepét, mert maga is tartozott a II. rendű alperes felé, utóbbi pedig ezen feltétellel juthatott hozzá a vételár összeghez a követelés adásvételi szerződés alapján, így I. rendű alperes érdeke saját tartozása biztosításához fűződött. A II. rendű alperes a követelés adásvételi szerződés értelmében őt terhelő kötelezettségeknek mindösszesen 8.753.290 forint erejéig eleget tett, az I. rendű alperes viszont semmit sem törlesztett a kölcsönösszegekből, és a ... ingatlan beruházás sem valósult meg, nem teljesültek az együttműködési megállapodásban foglalt feltételek. A M. V. Rt. és a felperes 2005. május 17-én engedményezési szerződést kötött a II. rendű alperessel szemben fennálló 74.551.684 forint követelés tárgyában, melyben rögzítették, hogy ezen átruházott követelés biztosítékául szolgál a perbeli jelzálogjog, az engedményezésről az I. rendű alperes értesítést kapott. Az új jogosult, jelen per felperese pert indított jelen per II. rendű alperesével szemben, a Fejér Megyei Bíróság 18.G.40.099/2010/2. számú ítéletével a keresetnek 71.047.071 forint és járulékai erejéig helyt adó határozatot hozott. II. rendű alperes a jogerős ítélet alapján nem teljesített, felperes álláspontja szerint a Ptk. 251. § (1) bekezdése alapján megnyílt a joga a jelzálogszerződés alapján a zálogkötelezettel szembeni fellépésre, az alperesek tűrni kötelesek, hogy a jelzálogtárgyból a keresettel érvényesített követelését kielégítse.