A Szegedi Törvényszék P.21877/2015/36. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. §, 26. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Vágó Mária

áSzegedi Törvényszék

13.P.21.877/2015/36.

A Szegedi Törvényszék az ügyvéd neve, címe ügyvéd által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperesnek - ügyvéd neve, címe által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen közérdekű adat megismerésére irányuló igény iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Az eljárás illetékmentessége folytán le nem rótt 36.000,- (Harminchatezer) forint illetéket a Magyar Állam viseli.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 30.000,- (Harmincezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül a Szegedi Törvényszéknél írásban 3 (három) példányban előterjeszthető fellebbezésnek van helye a Szegedi Ítélőtáblához.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték, továbbá ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésében nem kérte tárgyalás tartását, továbbá ha bármely okból a tárgyaláson kívüli elbírálást a másodfokú bíróság indokoltnak tartja.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetőleg a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések elleni fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. E miatt a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye, nyilatkozata hatálytalan. Amennyiben a fél jogi képviselővel nem rendelkezik, úgy pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet nyújthat be a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal igazságügyi szolgálatánál.

I n d o k o l á s

A bíróság a felperes keresetlevele, a jogi képviselő írásbeli nyilatkozatai, az alperes ellenkérelme, írásbeli és szóbeli nyilatkozatai, tanú vallomása és az egyéb csatolt okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 2015. augusztus 26. napján elektronikus úton - # <http://kimittud.atlatszo.hu/request/az_szte_kozalkalmazottainak_bere#outgoing-8201>outgoing-8201 - közérdekű adatigényléssel fordult az alpereshez, amelyben kérte, hogy elektronikus úton küldjék meg számára 5 évre visszamenőleg az egyetemről folyósított személyi jellegű kifizetések (bér, fizetéskiegészítés, költségtérítés) listázott, név szerinti kimutatását. Kérése az egyetemi közalkalmazottak bérére, fizetéskiegészítésére és költségtérítéseire irányult név szerinti bontásban.

Az alperes az adatszolgáltatásnak a törvény alapján részére rendelkezésre álló 2015. szeptember 3. napjáig nem tett eleget.

Az alperes 2001. és 2013. között az úgynevezett TÜSZ (Teljeskörű Ügyvitelt Szolgáltató) rendszert használta, amelynek funkciója az alperes gazdálkodásával kapcsolatos könyvvezetési, számviteli adatok kezelése és az ehhez kapcsolódó feladatok ellátása. A TÜSZ rendszer a bérszámfejtésre vonatkozó analitikus adatokat nem tartalmazza, csak a könyveléshez szükséges aggregált adatokat. Az alperes a bérszámfejtési adatok kezelésére 2001. és 2008. között a BERENC programot használta, amelyen ma már kizárólag mentéseket őriznek. 2009. január 1. napjától került bevezetésre a Nexon munkaügyi nyilvántartó és bérszámfejtő alkalmazás, amelyet 2012. december 31-éig használt az alperes. 2013. január 1. napjától a Magyar Államkincstár KIR3 nevű rendszere került alkalmazásra, majd pedig 2015. november 1. napjától a kincstár KIRA nevű bérszámfejtő rendszere került bevezetésre. A Magyar Államkincstár a KIR3 és a KIRA rendszer alkalmazóinak havonta megküldi az úgynevezett analitika állományt, amely az adott hónapban számfejtett összes juttatást tartalmazza valamennyi dolgozó és megbízásos jogviszonyban álló munkavállaló tekintetében. Mindezt jogcímenként tételesen, levonásokkal és mindenféle technikai jogcímekkel együtt. A dolgozókra vonatkozóan meghatározott adatok kinyerése a rendelkezésre álló teljes adathalmazból csak megfelelő informatikai feldolgozást követően lehetséges arra alkalmas lekérdező programmal. Mindez igaz a Nexon rendszerre is. Ahhoz, hogy a Nexon, KIR3, KIRA rendszert használók meghatározott szempontok alapján az adatbázisból kigyűjtéseket tudjanak végrehajtani, újabb programok kidolgozása és használata indokolt.