A Kúria Kfv.35149/2022/2. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bek.] Bírók: Darák Péter, Márton Gizella, Ságiné dr. Márkus Anett

A határozat elvi tartalma:

A Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont aa), ab) alpontjaira alapított felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

végzése

Az ügy száma: Kfv.V.35.149/2022/2.

A tanács tagjai: Dr. Darák Péter a tanács elnöke

Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró

Dr. Márton Gizella bíró

A felperes: felperes

(cím1)

A felperes képviselője: dr. Gáldi Nóra ügyvéd

(cím2)

Az alperes: Magyar Államkincstár

(cím3.)

Az alperes képviselője: dr. Horváth Linda Katalin kamarai jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott határozat elleni közigazgatási per

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes, 11. sorszám alatt

Az elsőfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 2021. december 14. napján kelt 19.K.704.816/2021/9. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja.

A végzés ellen perorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

[1] Az elsőfokú hatóság a BPM-ÁHI/1445-6/2021. számú határozatával a felperes mint szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi nem állami intézményfenntartó terhére a fenntartásában lévő szolgáltatók által ellátott szociális alapszolgáltatási feladatokra, szociális szakosított ellátásra, gyermekjóléti alapellátási feladatokra tekintettel a 2020. évben kiutalt támogatás és a felperest ténylegesen megillető támogatás összege közötti eltérés alapján, jogosulatlanul igénybe vett támogatás címén 6.038.141 forint visszafizetési, valamint 23.111 forint ügyleti kamatfizetési kötelezettséget állapított meg. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2021. június 16. napján kelt ÖNKFO/586-2/2021. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

[2] Az elsőfokú bíróság a felperesnek az alperes határozatával szemben előterjesztett keresetét a 19.K.704.816/2021/9. számú jogerős ítéletével elutasította.

[3] Indokolásában megállapította, hogy figyelemmel az irányadó jogszabályokra és a Kúria Kfv.IV.35.310/2021/4. számú döntésére a felperes a bevett egyházi státuszát a 6/2013. (III. 6.) AB határozatból (a továbbiakban: AB határozat) következően azért nem nyerte vissza, mert azzal nem is rendelkezett korábban, hiszen az egyházi jogállása nem az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) alapján lett nyilvántartásba véve. Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 41. § (2) bekezdése szerinti kiegészítő támogatásra csak a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye jogosult. Bevett egyháznak pedig az Ehtv. mellékletében felsorolt, és az Ehtv. 16. és 17. §-ában meghatározott módon nyilvántartásba vett szervezet minősül.

[4] Ezt támasztja alá a 3194/2020. (VI. 11.) AB határozat is ezt támasztja alá, mely egyrészt kimondja, hogy "az Ehtv. rendszerében a bevett egyház a vallási közösségek egyetlen kategóriája, amelyről nem bíróság, hanem az Országgyűlés dönt", másfelől "a bevett egyház és a többi vallási közösség megkülönböztetése közvetlenül az Alaptörvényen alapul. ([29] [41]). Emellett az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételéről szóló 1997. évi LXXIV. törvény 6. § (1) bekezdésének változatlan szövegezéséből következik, hogy a jogalkotó kizárólag a bevett egyházak részére kívánta fenntartani a kiegészítő támogatásra való jogosultságot.