ÍH 2021.21 MEG NEM ENGEDETT PERTÁRSASÁG, PERBEVONÁS, AZONOS JOGVISZONY

I. A haszonélvezeti jog megszűnéséből eredő - a tulajdonosokkal szemben érvényesített - jogalap nélküli gazdagodásra alapított követelés és az állammal szembeni - a haszonélvezeti jog megszűnését eredményező - jogalkotással okozott kár miatt érvényesített követelés nem azonos jogviszonyból ered [Pp. 54. § (2) bekezdés a) pontja, 36. §, 37. § a) és b) pontja].

II. A jogviszonyt keletkeztető jogi tények közötti ok-okozati kapcsolat önmagában nem eredményezi a jogviszony azonosságát.

A felperes az I-V. rendű alperesek tulajdonában álló mező- és erdőgazdasági ingatlanok haszonélvezője volt, haszonélvezeti joga azonban a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: 2013. évi CCXII. törvény) 108. § (1) bekezdésében írt rendelkezés alapján, a törvény erejénél fogva 2014. május 1. napjával megszűnt. A felperes az I-V. rendű alperesek ellen jogalap nélküli gazdagodás megtérítése iránt indított pert arra hivatkozással, hogy a tehermentesüléssel az alperesek az ő rovására jutottak vagyoni előnyhöz.

A felperes a perfelvétel során, 22. sorszámú beadványában bejelentette, hogy a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 53. §-a alapján VI. rendű alperesként perbevonja a magyar államot. Keresete az I-V. rendű alperesekkel szemben jogalap nélkül szerzett vagyoni előny megtérítésére, a VI. r. alperessel szemben jogalkotással és jogalkotás elmulasztásával okozott kár megfizetésére irányul. Az I-V. rendű alperesek marasztalását egyenként a VI. rendű alperessel egyetemlegesen kérte. Álláspontja szerint az I-V. rendű és VI. rendű alperessel szemben a követelés ugyanazon a jogviszonyon alapul, a Pp. 37. § b) pontja alapján az I-V. rendű alperesek és a VI. rendű alperes között célszerűségi pertársaság jön létre. Követelését a 2013. évi CCXII. törvény 108. § (1) bekezdése mellett az Alkotmánybíróság 25/2015. (VII. 21.) AB határozatára alapította, miszerint alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn annak következtében, hogy a törvényalkotó a 2013. évi CCXII. törvény 108. §-a alapján megszűnt haszonélvezeti, illetve használati jogokhoz kapcsolódóan nem alkotta meg a kivételes, a szerződő felek közötti elszámolás során nem érvényesíthető, de érvényes szerződésekkel összefüggő vagyoni hátrányok kiegyenlítését lehetővé tevő szabályokat. Az Alkotmánybíróság felhívta a törvényalkotót, hogy 2015. december 1-jéig szüntesse meg az alaptörvény-ellenes mulasztást, a felhívás azonban eredménytelen maradt.

Az elsőfokú bíróság a perbevonás iránti kérelmet a Pp. 54. § (2) bekezdésének a) pontja alapján visszautasította. Végzését azzal indokolta, hogy a személyváltozás törvény által meg nem engedett pertársaságot eredményezne. Ismertette a Pp. 37. §-át, miszerint több felperes együtt indíthat pert, illetve több alperes együtt perelhető, ha a) a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása a pertársakra a perben történő részvétel nélkül is kiterjedne, b) a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek, vagy c) a perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek, és ugyanannak a bíróságnak az illetékessége a 29. § rendelkezéseinek alkalmazása nélkül is valamennyi alperessel szemben megállapítható.

Rámutatott, hogy a Pp. 53. §-a alapján a felperes - a jogutódlás esetét kivéve - a Pp. 37. § a) és b) pontja szerinti pertársaság esetén a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig, a Pp. 36. §-a szerinti pertársaság keletkezése esetén az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig vonhat perbe további alperest. A Pp. 7. § (1) bekezdés 10. pontja alapján további alperes perbevonása keresetkiterjesztésnek minősül. További alperes perbevonására csak akkor van lehetőség, ha a korábbi alperes és az utóbb perbe vont alperes között a Pp. 36. §-a, illetve 37. § a) vagy b) pontja szerinti pertársaság létesülhet.

Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperes fellebbezett. Fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, és a magyar állam VI. rendű alperes vonatkozásában a keresetkiterjesztés engedélyezését kérte. Álláspontja szerint követelése a magyar állam VI. rendű alperessel szemben is ugyanabból a ténybeli és jogi alapból ered, nevezetesen abból, hogy az Országgyűlés a 2013. évi CCXII. törvény 108. §-ával jogellenesen megszüntette az I-V. rendű alperesek tulajdonát képező mezőgazdasági ingatlanokon fennálló haszonélvezeti jogát. A magyar állam VI. rendű alperessel létrejött pertársaság a Pp. 37. § b) pontja szerinti pertársaság, így az I-V. rendű alperesek a magyar állam VI. rendű alperessel együtt perelhetők, függetlenül attól, hogy a magyar állammal szemben a P.-i Törvényszék illetékessége megállapítható-e vagy sem. A Pp. 29. § (3) bekezdése a VI. rendű alperes perlését lehetővé teszi, miután az együttes perlés feltételei a pertársaságra vonatkozó szabályok szerint fennállnak.