T/10990. számú törvényjavaslat indokolással - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról
2020. évi LXXIII. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról
1. §
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) a következő 5/B. §-sal egészül ki:
"5/B. §
(1) Ha a hitelezői választmány tagja vagy a hitelezői képviselő az elektronikus levélcímét az elektronikus kapcsolattartás céljából a csődeljárásban a vagyonfelügyelővel - felszámolási eljárásban a felszámolóbiztossal - közölte, a vagyonfelügyelő, illetve a felszámolóbiztos jogosult a tájékoztatását, egyéb jognyilatkozatát vagy iratot erre az elektronikus levélcímre megküldeni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a választmány tagja vagy a hitelezői képviselő is jogosult a jognyilatkozatát vagy egyéb iratot a vagyonfelügyelő, illetve a felszámolóbiztos elektronikus kapcsolattartás céljára megadott elektronikus levélcímére megküldeni.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az elektronikus úton küldött tájékoztatást, nyilatkozatot, iratot a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 325. § (1) bekezdés f) pontja szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratként, vagy az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 46. §-a szerinti elektronikus okirati formába átalakítva kell eljuttatni a címzetthez.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a hitelező az elektronikus kapcsolattartás céljából az elektronikus levélcímét az eljárásban résztvevőkkel közölte azzal, hogy az eljárásban résztvevők elektronikus úton erre az elektronikus levélcímre küldhetik a neki címzett tájékoztatást, nyilatkozatot, iratot."
2. §
A Cstv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A hitelezők bármelyik egyezségi tárgyaláson kinyilváníthatják, hogy az egyezségi javaslatot nem támogatják, a csődegyezség megkötéséhez nem adják meg a 20. § (1) bekezdésében meghatározott arányban a hozzájárulást. Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását nem vállalja, akkor a tárgyalást lezárja, erről jegyzőkönyvet vesz fel, és ezt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, továbbá a 8. § (1) bekezdése szerinti legfőbb szervnek. Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását a hitelezők által megszabott határidőben vállalja, akkor a hitelezőkkel a fizetési haladék tartama alatt több tárgyalás is tartható. A meghívót és mellékleteit (ideértve az átdolgozott egyezségi javaslatot is) legalább 8 munkanappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottakhoz eljuttatni.
(3a) Ha az egyezségi javaslatot az első tárgyalást követő bármelyik tárgyalás eredményeként a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályban a szavazati joggal rendelkező hitelezőknek az (5) bekezdés szerinti szavazatszámítás alapján kevesebb mint egynegyede támogatja, a (3) bekezdéstől eltérően az adós az egyezségi javaslat átdolgozására nem jogosult. Ebben az esetben az adós az egyezségi tárgyalásokat lezárja, erről jegyzőkönyvet vesz fel, és ezt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, továbbá a 8. § (1) bekezdése szerinti legfőbb szervnek.
(3b) Az egyezségi tárgyalások lezárásakor a vagyonfelügyelőnek fel kell hívnia a figyelmet arra, ha - a nyilvántartásba vett hitelezők számára tekintettel - a bíróság végzésének kézbesítésére a Cégközlönyben hirdetményi úton kerül majd sor, és tájékoztatást kell adni az ezzel összefüggő tudnivalókról is.
(3c) Ha az adós az egyezségi tárgyalás lezárásával összefüggő kötelezettségeit megszegi, a vagyonfelügyelő köteles a bíróság számára erről bejelentést tenni. Az adós kötelezettségszegése, késedelme vagy mulasztása esetén a bíróság az adóssal szemben a 21/A. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A bíróság a (3a) bekezdésben hivatkozott jegyzőkönyv beérkezését követő 8 munkanapon belül hozza meg a 21/B. § szerinti döntést a csődeljárás megszüntetéséről."
3. §
A Cstv. a következő 39/A. §-sal egészül ki:
"39/A. §
(1) A felszámoló köteles lehetővé tenni, hogy a hitelező a hitelezői gyűlésen a személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vegyen részt. A hitelezői gyűlés meghívójában a felszámoló köteles megjelölni az igénybe vehető, a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszközt vagy más elektronikus eszközt, valamint köteles meghatározni az ülésen elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével részt vevő személy személyazonossága igazolásának módját is.
(2) A hitelező köteles a hitelezői gyűlést megelőző ötödik napig írásban jelezni, ha a hitelezői gyűlésen elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt.
(3) Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével összefüggésben az adósnál felmerülő költségek a hitelezőre nem háríthatóak át, azokat felszámolási költségként kell elszámolni."
4. §
A Cstv. 40. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Ha az (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidőn belül a felszámoló tudomására jut az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti jogügylet, erről haladéktalanul köteles a hitelezői választmányt, hitelezői képviselőt vagy a hitelezőket tájékoztatni, és a bizonyítékokat egyidejűleg megküldeni. Az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a hitelező akkor is jogosult a szerződés megtámadására, ha az (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidő már eltelt vagy abból 15 napnál kevesebb van hátra."
5. §
A Cstv. 41. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Ha az adós nem kérte egyezségi tárgyalás megtartását, a bíróság dönthet úgy, hogy egyezségi tárgyalás megtartása helyett az egyezségi javaslatot és a felszámoló jelentését - megfelelő határidő kitűzésével - azzal a felhívással küldi meg a hitelezőknek, hogy szavazatukat a bíróság által megállapított határidőn belül a bíróságnak és a felszámolónak írásban küldjék meg. A szavazatokat a bíróság összesíti és ennek alapján végzéssel dönt a felszámolási egyezség jóváhagyásáról a Cstv. 44. § (1a)-(1c) bekezdésében foglaltak figyelembevételével."
6. §
A Cstv. 67. §-a a következő (9i) bekezdéssel egészül ki:
"(9i) A felszámolási eljárásban az adós vagyonának értékesítésekor az államot e törvény alapján elővásárlási jog illeti meg, amelyet megelőz a külön törvény alapján fennálló elővásárlási jog. A Kormány rendeletben jelöli ki az e bekezdés szerinti állami elővásárlási jog gyakorlására jogosult szervezetet."
7. §
A Cstv. a következő 83/V. §-sal egészül ki:
"83/V. §
(1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 2020. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: 2020. évi ... törvény) megállapított 5/B. §-t, 12. § (5) bekezdést, 18. § (3)-(3c) bekezdést, 21/A. § (1) bekezdést, 27. § (2) bekezdés e) pontot, 38. § (5) bekezdést, 39/A. §-t, 41. § (6) bekezdést, 44. § (1) bekezdést, 49. § (3) bekezdést, 67. § (9i) bekezdést és 68. § (1) bekezdést a 2020. évi . törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) A 2020. évi . törvénnyel módosított 10. § (4) bekezdést, 17. § (1) bekezdést és 18. § (11) bekezdést a 2020. évi ... törvény hatálybalépését követően indult csődeljárásokban kell alkalmazni.
(3) A 2020. évi . törvénnyel módosított 33/A. § (11) bekezdést a 2020. évi . törvény hatálybalépését követően benyújtott kereseti kérelmekre akkor kell alkalmazni, ha még nem telt le a 2020. évi . törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezés szerinti határidő.
(4) A 2020. évi . törvénnyel módosított 40. § (1) és (5) bekezdést azokban a perekben kell alkalmazni, amelyekben a kereseti kérelmet a 2020. évi .. törvény hatálybalépését követően nyújtották be.
(5) A 2020. évi ... törvénnyel módosított 40. § (1) és (5) bekezdést a 2020. évi ... törvény hatálybalépését követően benyújtott kereseti kérelmekre akkor kell alkalmazni, ha még nem telt le a 40. § (1), illetve (5) bekezdésben a 2020. évi ... törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezés szerinti határidő."
8. §
A Cstv. 84/A. §-a a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:
"(1b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a 67. § (9i) bekezdése szerinti állami elővásárlási jog gyakorlására jogosult szervezetet.
(1c) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a gazdálkodó szervezetek reorganizációjára, működőképességének fenntartására, illetve helyreállítására, tartozásaik rendezésére vonatkozó sajátos szabályokat."
9. §
A Cstv.
1. 5/A. § (5) bekezdésében a "hitelezők képviseletét" szövegrész helyébe a "hitelezők képviseletét, egymás közötti kapcsolattartásának formáit (ideértve az elektronikus kapcsolattartást is)",
2. 5/A. § (9) bekezdésében a "megválasztására, jogosultságaira," szövegrész helyébe a "megválasztására, a hitelezők és a hitelezői képviselő közötti kapcsolattartásra (ideértve az elektronikus kapcsolattartást is), a hitelezői képviselő jogosultságaira,",
3. 6. § (3) bekezdésében a "polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)" szövegrész helyébe a "Pp.",
4. 9. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az "5 munkanapos határidővel" szövegrész helyébe a "8 munkanapos határidővel",
5. 9. § (4) bekezdés a) pontjában az "5 munkanapon belül" szövegrész helyébe a "8 munkanapon belül",
6. 10. § (4) bekezdésében a "120 napot" szövegrész helyébe a "180 napot",
7. 12. § (5) bekezdésében a "fellebbezésnek nincs helye" szövegrész helyébe a "fellebbezésnek van helye",
8. 17. § (1) bekezdésében a "60 napon" szövegrész helyébe a "90 napon",
9. 18. § (11) bekezdésében a "120 napos" szövegrész helyébe a "180 napos",
10. 21/A. § (1) bekezdésében "18. § (3) bekezdés" szövegrész helyébe a "18. § (3a) és (3b) bekezdés",
11. 27. § (2) bekezdés e) pontjában a "18. § (3) bekezdés" szövegrész helyébe a "18. § (3)-(3a) és (3c) bekezdés",
12. 33/A. § (11) bekezdésében a "követő 90 napos jogvesztő határidőn belül" szövegrész helyébe a "követően",
13. 38. § (5) bekezdésében a "40. § szerinti megtámadási határidő" szövegrész helyébe a "40. § szerinti jogvesztő megtámadási határidő",
14. 44. § (1) bekezdésében a ",továbbá - követelésük kiegyenlítéséig - a 49/D. § (1)-(3) bekezdése szerinti hitelezők] támogatja, feltéve, hogy ezeknek a hitelezőknek a követelése az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi" szövegrész helyébe a "szerinti hitelezők] támogatja, feltéve, hogy ezeknek a hitelezőknek a követelése az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a több mint felét kiteszi, és az egyezség megkötését - követelésük kiegyenlítéséig - a 49/D. § (1)-(3) bekezdése szerinti hitelezők szavazatának kétharmada is támogatja",
15. 49. § (3) bekezdésében a "(tagja, részvényese, alapítója)" szövegrész helyébe a "(tagja, részvényese, alapítója, ide nem értve a Magyar Államot)",
16. 66. § (5) bekezdésében az "üzletviteli és egyéb tanácsadást," szövegrész helyébe az "üzletviteli és egyéb tanácsadást, szerkezetátalakítási és adósságrendezési tervek készítését, külön jogszabályban meghatározott tanácsadói, szakértői tevékenységet",
17. 68. § (1) bekezdésében a "vagy honvédelmi, rendvédelmi, haditechnikai, energiaellátási szempontból nemzetközi vagy országos jelentőségű vagy a lakosság közműszolgáltatással való ellátása szempontjából stratégiailag kiemelt közszolgáltatást látnak el - a tevékenységük ellátásához fűződő közérdekre tekintettel -" szövegrész helyébe a "vagy honvédelmi, rendvédelmi, haditechnikai, energiaellátási, vízgazdálkodási, közmű üzemeltetési és -szolgáltatási, közegészségügyi, közlekedési, hírközlési, iparbiztonsági, kutatás-fejlesztési, infrastruktúra fejlesztési vagy az infrastruktúra működtetése szempontjából nemzetközi vagy országos jelentőségű vagy a lakosság közműszolgáltatással való ellátása szempontjából stratégiailag kiemelt közszolgáltatást látnak el - a tevékenységük ellátásához fűződő közérdekre tekintettel -"
szöveg lép.
10. §
Hatályát veszti a Cstv.
a) 11. § (1) bekezdés a) pontjában a "pénzforgalmi szolgáltató által felszámított számlavezetési díj,",
b) 40. § (1) bekezdésében a "tudomásszerzéstől számított 120 napon, de legfeljebb a"
szövegrész.
11. §
Ez a törvény 2020. augusztus 1. napján lép hatályba.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslathoz tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában kerül közzétételre.
A fizetésképtelenségi jog eljárási szabályainak korszerűsítése, valamint a csődeljárások és a felszámolási eljárások során az adós és a hitelezők közötti egyezségkötés elősegítése, a csődeljárásban a munkahelyek megtartásának elősegítése, valamint a vállalkozások reorganizációját előtérbe helyező jogi megoldások bevezetése érdekében módosul a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.).
A Kormányt a Javaslat felhatalmazza, hogy rendeletben állapítsa meg a gazdálkodó szervezetek reorganizációjára, működőképességének fenntartására, illetve helyreállítására, tartozásaik rendezésére vonatkozó sajátos szabályokat, ezzel is elősegítve tartós fizetésképtelenségük elkerülését.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A gyakorlati tapasztalatok alapján és az eljárás gyorsítása, egyszerűsítése, a felek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a Cstv. kiegészül a hitelezők egymás közötti, valamint az eljárásban részt vevő felek és a vagyonfelügyelő, illetve a felszámolóbiztos közötti elektronikus levelezésre vonatkozó szabályokkal. Egyértelművé válik továbbá, hogy milyen formai kellékeknek kell megfelelnie az e-mail címre küldött jognyilatkozatnak, okiratnak, az ügyfelek tájékoztatását szolgáló iratoknak.
2. §
A Cstv. 18. §-ában az adós és a hitelezők közötti, a csődegyezség feltételeire vonatkozó egyeztetés szabályai pontosításra szorulnak. A cél az, hogy az adós ne legyen érdekelt a csődegyezségi tárgyalások elhúzódásában, és a hitelezők elvárásainak megfelelően gondoskodjon az egyezségi javaslat átdolgozásáról. A módosítás lehetővé teszi az adós számára az egyezségi javaslat átdolgozását akkor is, ha a hitelezők nem támogatják a szükséges mértékben a javaslatot. Az átdolgozásra az adós a jövőben csak akkor nem jogosult, ha a hitelezők minősített többsége azt leszavazza.
3. §
A Cstv. új 39/A. §-a a felszámolási eljárásban korszerűsíti és egyszerűsíti a felszámolóbiztos és a hitelezők közötti együttműködést. Lehetőséget teremt arra, hogy a felszámoló a hitelezői gyűléseket személyes jelenlét nélkül, a résztvevők azonosítását követően, kép- és hangtovábbítást lehetővé tevő technikai megoldásokkal folytassa le. Ezek a technikai megoldások gyorsítják és egyszerűsítik a felszámolóbiztos és a hitelezők közötti valós idejű kapcsolattartást, és elkerülhetők a hitelezői gyűlések helyszínének megszervezésével, az oda történő utazásokkal felmerülő többletköltségek.
4. §
A Cstv. 40. §-ának módosítása a Javaslat 7. és 10. §-ában azt célozza, hogy hatékonyabban lehessen bíróság előtt megtámadni az adós volt vezetői által a hitelezők érdekeit sértő, a csődvagyont jogellenesen csökkentő jogügyleteket. A gyakorlatban csak hosszabb időszak alatt lelhetők fel vagy szerezhetők be azok az okiratok, bizonyítékok, amelyek a jogügylet eredményes megtámadásához szükségesek. Különösképpen a jelenlegi COVID-19 járványügyi helyzetben objektív akadályai is voltak a bizonyítékok összegyűjtésének, ezért a Javaslat csak az objektív jogvesztő határidőt mondja ki a kereset indításra, a szubjektív határidő megszűnik. A Javaslat változatlanul biztosítja a hitelezők számára is a keresetindítás lehetőségét.
5. §
A Cstv. 41. §-ának kiegészítése a felszámolási eljárásban az egyezségkötés megkönnyítését célozza. A bíróság dönthet úgy, hogy nem tart egyezségi tárgyalást, hanem az egyezségi javaslatot a hitelezők számára írásos szavazásra bocsátja, ha az adós nem kérte az egyezségi tárgyalás megtartását.
6. §
A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetekre vonatkozó eltérő rendelkezések között a Javaslat immár az adós vagyonának értékesítésekor az államot megillető elővásárlási jogról rendelkezik. Ezekben az esetekben az állam az elővásárlási jogot kormányrendeletben kijelölt szervezet útján gyakorolja.
7. §
A módosításokat a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, kivéve a Cstv. 10., 33/A. és a 40. §-ára vonatkozó módosításokat, tekintettel arra, hogy a határidők változtatása csak az új ügyekben, illetve perekben értelmezhető.
8. §
A Kormány a felhatalmazás alapján rendeletben határozhatja meg a gazdálkodó szervezetek reorganizációjára, működőképességének fenntartására, illetve helyreállítására, tartozásaik rendezésére vonatkozó sajátos szabályokat.
A felhatalmazó rendelkezések között a Javaslat megjeleníti a Kormány felhatalmazását, hogy rendeletben jelölje ki az állami elővásárlási jog gyakorlására kijelölt szervezetet.
9. §
A rendelkezés a szövegcserés módosító rendelkezéseket tartalmazza. A módosító pontok közül kiemelhetőek az alábbiak.
A Cstv. 10. § (4) bekezdésének módosításával a Javaslat jelentősen megnöveli a csődeljárásban érvényesülő moratórium időtartamát.
A Cstv. 12. § (5) bekezdésének módosítása azt célozza, hogy csődeljárásban a hitelezői igények vagyonfelügyelő által történő elismerésére és besorolására vonatkozó intézkedés ellen benyújtott kifogást elbíráló bírósági végzés ellen külön fellebbezést lehessen benyújtani. Minden eljárásban részt vevő fél érdeke, hogy a csődegyezségi tárgyalások előtt a hitelezői igények besorolásakor, nyilvántartásba vételekor már ne legyenek nyitott kérdések.
A Cstv. 33/A. § módosításával megszűnik az adós vezető tisztségviselőjével szembeni felelősségáttörési megállapítási per utáni, a marasztalási kereset előterjesztésére vonatkozó határidő, vagyis a megállapítási pert követően elévülési időn belül indítható a marasztalási per.
A Cstv. 44. (1) bekezdése a felszámolási eljárásban az egyezségkötéshez szükséges hitelezői többséghez kedvezőbb szabályokat állapít meg, annak érdekében, hogy a felszámolási eljárásokat is gyakrabban lehessen az adós megszüntetése nélkül, egyezségkötéssel lezárni. A pénzügyi biztosítékkal rendelkező jogosultsága megmarad.
A Cstv. 49. § (3) bekezdése a stratégiailag kiemelt vállalkozások vagyonának értékesítésekor is lehetővé teszi, hogy a csődvagyon értékesítéskor az állam is szerezhessen tulajdont.
A Cstv. 68. § (1) bekezdése a különleges stratégiai ügyek felsorolását bővíti, az alapvető közérdekekre tekintettel.
10. §
A Cstv. 11. § (1) bekezdésének módosításában a számlavezetéssel összefüggő hitelintézeti díjakra is kiterjed az adóst védő csődmoratórium.
A Cstv. 40. §-ában hatályon kívül helyezésre kerül a 120 napos keresetindítási határidő az adós volt vezetői által a hitelezők érdekeit veszélyeztető jogügyletek megtámadására. Helyette csak az objektív, 1 éves jogvesztő határidő marad, amelyet a felszámolás megindításától kell számítani.
11. §
Hatályba léptető rendelkezés.