A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21186/2013/4. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 342. §, 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §] Bírók: Hercsik Zita, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.186/2013/4.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Mester Csaba ügyvéd (fél címe 1) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Staub Tímea ügyvéd (fél címe 2) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, sajtó-helyreigazítás iránt indított perében, a Fővárosi Törvényszék 2013. április 12. napján meghozott, 70.P.20.915/2013/3. számú ítélete ellen a felperes részéről 4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint fellebbezési költséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.

Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes által szerkesztett lapot kiadó ... részére 15.000 forint perköltséget.

Kötelezte a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 36.000 forint le nem rótt kereseti illetéket.

Az elsőfokú bíróság ítéletében ismertette a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 342. § (1) bekezdését, 343. § (1), (3) bekezdéseit, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. § (1) és (2) bekezdéseit.

Rögzítette, hogy az alperes által szerkesztett ... című hetilap ...-i számában "..." címmel újságcikk jelent meg. A felperes 2012. december 13. napján postára adott kérelemmel fordult az alperesi szerkesztőséghez helyreigazító közlemény közzététele iránti igényével. Az alperes a postai küldemény tértivevényének tanúsága szerint 2012. december 17. napján vette át a felperesi helyreigazítási kérelmet.

Megállapította, hogy a sérelmezett cikk megjelenéséhez képest a jogszabályban foglalt helyreigazítás igénylésére irányadó 30 napos határidő 2012. december 14. napján lejárt. A felperes a kérelmet ugyan 2012. december 13-án postára adta, azonban az alpereshez ez csak 2012. december 17. napján érkezett meg. Kiemelte, hogy ez a 30 napos határidő anyagi jogi jellegű határidőnek minősül, függetlenül a szabály polgári perrendtartásban való elhelyezésétől.

A helyreigazító kérelem közlésére irányadó határidő nem minősül eljárásjogi határidőnek, ezért ennek számítására nem lehet figyelembe venni azt az eljárási szabályt, mely szerint a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták. Az anyagi jogi határidő számítására vonatkozó rendelkezések értelmében a határidő elmulasztásának vagy a késedelemnek a jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be azzal, hogy ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

Arra a következtetésre jutott, hogy a jogszabály által a perindításra előírt határidőt a felperes elmulasztotta, ezért a helyreigazítási közlemény közzététele iránti pert már nem indíthat. A 30 napos határidő nem keresetindítási határidő, ezért a pert megelőző eljárás megindításának határidejével kapcsolatos mulasztás esetén nem a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának, hanem a kereset érdemi elutasításának van helye. Erre tekintettel az alperes tanúbizonyítás iránti kérelmét is elutasította.

A perköltség viseléséről a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján határozott.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát.

Álláspontja szerint, az anyagi jogi határidővel kapcsolatos polgári jogegységi határozat a sajtó-helyreigazítási jog újraszabályozásával kapcsolatos jogszabály hatálybalépését megelőzően született. Nem lehetséges az újabb törvény rendelkezéseit egy 7 évvel korábban megszületett jogegységi döntés alapján értelmezni.