Az Egri Törvényszék K.30153/2008/10. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 6. §, 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 11. § (1) bek.] Bíró: Beniczkyné dr. Kelemen Gyöngyi

Heves Megyei Bíróság

13.K.30.153/2008/10.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Heves Megyei Bíróság dr. Chikán Zoltán ügyvéd (ügyvéd címe)által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - dr. Leskó Izabella tanácsos (jogtanácsos címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perében, mely perbe dr. Novák Rudolf ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt Alperesi beavatkozó (alperesi beavatkozó címe) és a dr. Novák Rudolf ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt Kft. neve beavatkozó(címe) az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozottak, meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság az alperes neve .../2008. számú határozatát az ... Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség .../2007. számú határozatára kiterjedően hatályon kívül helyezi.

A le nem rótt eljárási illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

A település neve Község Önkormányzat tulajdonát képezi az település neve területén lévő vízellátó rendszer részét képező vízvezetékek. Az ... Igazgatóság, mint elsőfokú vízügyi hatóság ... .../1969. számú határozatával vízjogi üzemeltetési engedélyt a Vállalat engedélyes részére adott az 1969. július 25-én kelt határozatával. Így a Vállalat , majd felperes neve üzemelteti a település neve községben lévő vízi közműveket.

Alperesi beavatkozó 2007. májusában a település ivóvízművének üzemeltetésére történő átvételi igényét jelentette be azzal, hogy a szennyvíz elvezető rendszert nem kívánja üzemeltetni. A felperes neve igazgatósága 2007. június 20-án tárgyalta a település neve Község kérelmét, ahol az igazgatóság 6 egyhangú szavazattal elviekben hozzájárult a település neve Község Önkormányzatának kéréséhez, mely vízi-közműveik önálló üzemeltetésére vonatkozik.

A vezérigazgatót megbízták szerződés-tervezet elkészítésével, és annak érintettel történő egyeztetésével. A szerződéskötés feltételeit 8 pontban határozták meg.

Alperesi beavatkozó Képviselő Testületének 2007. május 30-án megtartott ülésén határozatot hozott .../2007. KT. szám alatt, melyben a felperes neve való kiválását határozta el. Egyben rögzítette, hogy a felperes neve üzemeltetésre kívánja átvenni a község közigazgatási határán belül a vízvezeték-hálózatot és nem kíván kiválni a felperes neve-ből.

Az Alperesi beavatkozó 2007. október 19-i beadványában kérte a .../1969. számú vízjogi üzemeltetési engedély 2007. november 5-től történő névátírását az Önkormányzati Vízgazdálkodási Szervezet részére az alperes neve-től. Kérelmét 2007. október 30-án módosította, mely szerint az engedélyt a Kft. nevére kérte átírni. Kérelméhez mellékelte a település neve Képviselő Testület által meghozott .../2007 (X.29) KT. határozatot, a kft.neve beavatkozó alapító okiratát, a vízellátó rendszer üzemeltetési szabályzatát, a felperes neve Igazgatóságának 2007. június 20-án megtartott ülésén felvett jegyzőkönyv másolatát, mely szerint a víziközmű önálló üzemeltetéséhez hozzájárul.

Az alperes .../2007. számú határozatában a .../1969. számú vízjogi üzemeltetési engedélyt 2007. november 5. napjától módosította. A "határozatot" az Kft. neve beavatkozó engedélyes nevére átírta.

A határozat indoklása szerint a vízellátó rendszer Üzemeltetési Szabályzatát az .... Kistérségi Intézet település 2 neve-i Kirendeltség jóváhagyta, így a kérelemnek helyt adott. Határozatában hivatkozott a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 30. § (1) bekezdésére, valamint a módosított 72/1996. (V.22.) számú Korm. rendelet 11. §-ra.

A felperes neve a határozat ellen fellebbezéssel élt. Fellebbezésében előadta, hogy a felperes neve Igazgatósága határozatában elvi hozzájárulását feltételekhez kötötte, amelyekből az önkormányzat a feltételek egyikét sem teljesítette, így az Igazgatósági határozat hozzájárulásként nem értelmezhető.

Az ... .../2008. számú határozatában az elsőfokú hatóság .../2007. számú határozatát megváltoztatta azzal, hogy a rendelkező rész első fejezetét további 5 ponttal kiegészítette a Regionális Intézet szakhatósági állásfoglalásában foglalt előírások rögzítésével, egyebekben a határozat rendelkezéseit helybenhagyta. A határozat rögzítette, hogy az önkormányzati ingatlan vagyonkataszter alapján az önkormányzat tulajdonát képezik a vízellátó rendszer részét képező vízvezetékek.

A felperes neve 2007. június 20-i igazgatósági ülésének jegyzőkönyv kivonata szerint a felperes "elviekben hozzájárul" a vízközművek önkormányzat általi üzemeltetéséhez, és az ehhez szükséges szerződéskötés feltételeit is meghatározták. Hivatkozott a határozat a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdés b/pontja, és (4) bekezdésére, amely szerint a vízjogi engedély az engedélyes kérelmére az engedély kiadásánál irányadó jogszabályi előírásokra is figyelemmel módosítható, amennyiben megváltozott a tulajdonos, vagy az üzemeltető személye. A vízjogi engedély módosításánál, visszavonásánál és a tevékenység szüneteltetésnél a vízjogi engedély kiadására vonatkozó szabályok az irányadók. Hivatkozott a határozat a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet 6. § c/pontjára, és arra, hogy az engedély kérelem mellékletei között megtalálhatóak

az új üzemeltető Kft. neve beavatkozó alapító okirata, település neve Képviselő Testületének határozata, amelyben az Kft neve beavatkozó-t bízta meg a vízi-közmű üzemeltetésével, ezért az elsőfokú eljárás során rendelkezésre állt valamennyi szükséges irat a vízjogi üzemeltetési engedély jogszerű kiadásához.

A felperes kereseti kérelmében a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérte. Kereseti kérelmében a másodfokú, valamint az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését kérte. Kereseti kérelmében előadta, hogy a jogerős közigazgatási határozat a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet 6. § c/pontjában, valamint az 1996. (V.22.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdés b/pontjába ütközik.

A kereseti kérelem szerint a hivatkozott jogszabály kimondja, hogy a vízjogi engedély az engedélyes kérelmére az engedély kiadásánál irányadó jogszabályi előírásokra figyelemmel is módosítható, amennyiben megváltozott a tulajdonos, vagy az üzemeltető személye.

Előadta, hogy a hivatkozott jogszabályokból egyértelműen megállapítható, hogy a már kiadott vízjogi engedély az engedélyes kérelmére módosítható, nem vitás, hogy az eljárás tárgyát képező vízjogi üzemeltetési engedély engedélyese a felperes neve A hivatkozott jogszabályhelyből következik, hogy a nevére szóló vízjogi engedély módosítására irányuló kérelmet más, az adott esetben az Alperesi beavatkozó jogszerűen nem terjeszthet elő. Minthogy a kérelem nem a jogosulttól származott, így ez okból elutasítandó lett volna.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a 2008. január 2-án kelt a Kft. neve bevatkozó és felperes között létrejött megállapodás nem e tárgyban született. Az eljárás során nem a 6. § c/pont szerinti megállapodást vették figyelembe. A jogszabályi rendelkezés az üzemeltető és a tulajdonos megállapodását követeli meg, jelen esetben a két fél: Alperesi beavatkozó és az Kft. neve beavatkozó A Kft. neve beavatkozó az önkormányzat által létrehozott gazdasági társaság, melyet azzal a céllal hoztak létre, hogy a teleülés ivóvízellátó rendszerét üzemeltesse.