18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet

a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) 45. §-a (8) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § Az elvi vízjogi engedély iránti kérelemhez

a) a tervezett műszaki megoldásnak - e rendelet 1. számú melléklete szerinti - ismertetését,

b)[1] ha a tervezett vízimunka, a vízilétesítmény megépítése vagy a vízhasználat a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. mellékletében szerepel, azonban a tevékenység vagy létesítmény a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. számú mellékletében meghatározott küszöbértéket nem éri el, vagy a tevékenységre vagy létesítményre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül, a Khvr.-ben meghatározott, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló adatlapot,

c) a megbízás alapján eljáró tervező esetén, a megbízás másolatát vagy az arról szóló igazolást

d)[2] a 4. számú melléklet szerinti, az igazgatási szolgáltatási díjmegállapítására és megfizetésére vonatkozó nyilatkozatot

e)[3] amennyiben a tervezett vízimunka, vízhasználat, vízilétesítmény állami tulajdonban lévő vízkészletet vagy vízilétesítményt, felszín alatti vizek víztartó képződményeit vagy felszíni vizek medrét érinti, vagy arra közvetlen hatással van, akkor a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelői hozzájárulását

kell csatolni.

2. § (1) A vízjogi létesítési engedély iránti kérelem tartalmazza, illetőleg ahhoz mellékelni kell:

a)[4]

b) a kérelem időpontjában érvényes elvi vízjogi engedély esetén a határozat számának megjelölését;

c)[5] az engedélyezési tervek - e rendelet 2. számú melléklete szerinti - nyolc példányát,

d)[6] a szennyvízelvezetést és -tisztítást érintő kérelem esetén a térségi rendszerek, illetve az egyedi vagy egyéb megoldások indokoltságának megalapozására a Magyarország települési szennyvíz-elvezetési és -tisztítási helyzetét nyilvántartó Településsoros Jegyzékről és Tájékoztató Jegyzékről, valamint a szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló kormányrendelet módszertana alapján készített - pozitív értelmű eredménnyel zárult, felülvizsgálati eljárást megalapozó - dokumentációt és az agglomerációs jóváhagyásról szóló értesítést,

e)[7]

f)[8] ha a tervezett vízimunka vagy vízilétesítmény közműveket érint a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) - az engedélyezési tervdokumentációra alapozott, a kérelemmel összefüggő - nyilatkozatát vagy hozzájárulását;

g)[9] ha a tervezett vízimunka, a vízilétesítmény megépítése vagy a vízhasználat a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. mellékletében szerepel, azonban a tevékenység vagy létesítmény a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a tevékenységre vagy létesítményre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül és elvi vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatására nem került sor, a Khvr.-ben meghatározott, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló adatlapot;

h)[10]

i)[11] ha a tervezett vízhasználattal, vízimunka elvégzésével, vízilétesítmény megépítésével érintett ingatlan nem az engedélyes tulajdona - a közcélú vízilétesítmény elhelyezését biztosító vízvezetési szolgalom alapításának [Vgtv. 20. § (1) bekezdés], az országos közút és tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai víztelenítését szolgáló közcélú vízilétesítmény elhelyezésének [Vgtv. 20. § (3a) bekezdés] és a környezeti kármentesítési célú vízilétesítmények elhelyezésének [1995. évi LIII. törvény 101. § (4) bekezdés] esetét kivéve - az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó jogcím igazolását, vízilétesítmény megvalósítása esetén az ingatlan tulajdonosának, állami tulajdon esetén a vagyonkezelőjének - a tervezett vízilétesítmény tulajdonjogát is megjelölő, az ingatlanhasználattal járó jogokat és kötelezettségeket rögzítő - írásbeli hozzájárulását;

j)[12] a 4. számú melléklet szerinti, az igazgatási szolgáltatási díjmegállapítására és megfizetésére vonatkozó nyilatkozatot.

k)[13] amennyiben a tervezett vízimunka, vízhasználat, vízilétesítmény állami tulajdonban lévő vízkészletet vagy vízilétesítményt, felszín alatti vizek víztartó képződményeit vagy felszíni vizek medrét érinti, vagy arra közvetlen hatással van, akkor a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelői hozzájárulását.

(2)[14] Vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, saját célt szolgáló vízilétesítmény megvalósításához szükséges vízvezetési szolgalom esetén a kérelemhez a létesítmény elhelyezésével érintett ingatlan tulajdonosának, állami tulajdon esetén vagyonkezelőjének és a vízjogi engedélyesnek a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet szerinti megállapodását is mellékelni kell.

(3) Közcélú vízilétesítmény elhelyezéséhez szükséges, vízvezetési szolgalmi jog megállapítására irányuló kérelem [Vgtv. 20. § (1) bek.] tartalmazza, illetőleg ahhoz mellékelni kell:

a) a vízvezetési szolgalommal érintett ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait tartalmazó okiratot, valamint az ingatlan általános és részletes helyszínrajzát, a létesítmény megvalósításával és üzemeltetésével összefüggő vízvezetési szolgalom gyakorlásával járó tulajdoni, használati korlátozásokra történő utalást, illetőleg az ingatlan szolgalommal érintett, természetben meghatározott részének megjelölését;

b)[15] az ingatlan tulajdonosa, állami tulajdon esetén vagyonkezelője és a szolgalom alapítását kérő között létrejött - a korlátozás mértékének megfelelő kártalanításra vonatkozó - megállapodást vagy annak hiányában az arra utaló nyilatkozatot, illetve a megállapodás tervezetét és az ingatlan tulajdonosa megkeresésének igazolását [Vgtv. 20. § (4) bekezdés];

c)[16] a tulajdoni, használati korlátozásoknak az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges - külön jogszabályban meghatározott - adatokat (Vgtv. 27. §).

(4)[17] A kérelem benyújtásakor a kérelmező mellékelheti a külön jogszabályban meghatározott tervezői jogosultság igazolását, valamint a tervezett vízhasználattal, vízimunka elvégzésével, a vízilétesítmény megépítésével érintett ingatlanra vonatkozó tulajdonjog igazolását. Ha a kérelmező ezen igazoló okiratokat nem csatolja, a vízügyi hatóság szükséges adatok hivatalból történő beszerzése iránt intézkedik.

(5)[18] Nem szükséges a (4) bekezdés szerinti tervezői jogosultság igazolása a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés a) pontja szerinti engedélyezési eljárások esetében, ha a kút kivitelezője a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 13. § (2) bekezdés szerinti végzettséggel rendelkezik.

(6)[19] A vízügyi hatóság részére a kút létesítése iránti kérelemhez a 2. számú melléklet I/B.) pontja szerinti tervet kell csatolni, ha a kút

a) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja,

b) nem gazdasági célú vízigény kielégítése céljából létesül,

c) 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel, és

d) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső vagy hidrogeológiai védőidomot, védőterületet érint.

3. § (1) Vízjogi engedély alapján üzemeltetett vízilétesítményhez történő csatlakozásra irányuló kérelem [Vgtv. 20. § (2) bek.] tartalmazza, illetőleg ahhoz mellékelni kell:

a) a csatlakozás alapját képező vízilétesítmény pontos megjelölését (így például az engedélynek vagy a vízikönyvi nyilvántartásnak a számát);

b) a csatlakozással megvalósuló vízhasználatra vagy vízilétesítményre vonatkozó jellemző adatokat, annak megjelölésével, hogy a meglevő és vízjogi engedély alapján üzemelő vízilétesítmény eredeti rendeltetésének, valamint a csatlakozó céljának együttesen megfelel;

c) a csatlakozás megvalósításának műszaki tervdokumentációját;

d) a létesítmény közös használatára vonatkozó nyilatkozatokat, megállapodásokat;

e) a d) pont szerinti megállapodás hiányában az érdekeltek ezzel kapcsolatos nyilatkozatát.

(2)[20] Az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló vizek, illetőleg közcélú vízilétesítmények olyan igénybevétele esetén, amely a közfeladatok, illetve a közérdek mértékét meghaladó többletfenntartást eredményez, a vízjogi engedély iránti kérelemben a felek külön jogszabályban meghatározott tartalmú megállapodását is csatolni kell.

(3)[21] Ha a tervezett vízimunka vagy vízilétesítmény által a befogadóba (a felszíni vízbe, valamint annak medrébe) vezetett víz - ideértve a használt- és a szennyvizet is - veszélyezteti a befogadó vízelvezető képességét, illetve a tervezett vízilétesítmény megvalósítása a befogadó igénybevételével jár, úgy a többlet-vízhozam elvezetés feltételeinek megteremtését a kérelmező az abban érdekelt befogadó kezelője által kiadott hozzájárulás benyújtásával köteles igazolni.

4. § (1)[22] Ha a vízjogi engedélyezési eljárás során kérelemre vagy a vízbázis biztonságba helyezése érdekében hivatalból indult eljárásban védőidomot, védőterületet vagy védő-sávot kell kijelölni, a vízjogi létesítési engedély iránti kérelemhez csatolni kell, illetőleg a kijelölést elrendelő határozat teljesítése érdekében be kell nyújtani:[23]

a) felszín alatti vízbázis tervezett igénybevétele esetén a 2. számú melléklet I. fejezetében meghatározott adatokat, és megjelölt tartalmú tervdokumentációt;

b)[24] a tervezett védőidommal, védőterülettel érintett ingatlanok adatait, az ingatlanokhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, valamint azok jogosultjainak az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott adatait;

c) a b) pontban érintett ingatlanoknak a tulajdoni lap szerint nyilvántartott adataira (így például művelési ág, művelés alól kivett terület) és az ingatlan tényleges használatára, hasznosítására figyelemmel, a hasznosításba vont vízkészlet biztonságban tartásával összefüggő - külön jogszabály szerint megállapítható - használati korlátozások tartalmára vonatkozó javaslatot;

d) a védőterület kialakítása, a hasznosításba vont vízkészlet biztonságba helyezése érdekében, a használati korlátozásokon túlmenően szükséges intézkedésekre, építmények átalakítására, megszüntetésére vagy építési tilalom elrendelésére vonatkozó javaslatot;

e) igénybe vett felszín alatti vízbázis utólagos biztonságba helyezése érdekében a védőidom, a védőterület, a védősáv kijelöléséhez - a 2. számú melléklet I. fejezete 1. e) pontjára és 3. számú mellékletére is figyelemmel - a műszaki leírásnak tartalmaznia kell a vízbázis igénybevételével és a vízilétesítmény üzemeltetésével összefüggő feltárt állapotot, továbbá a 2. számú melléklet I. fejezete a) pontja szerinti adatokat és tervdokumentációt,

f) a védőidom, a védőterület kijelölésével érintett használati korlátozásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges, külön jogszabály szerint meghatározott megjelölését.

(2)[25] Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a kérelemhez mellékelni kell a tervezett védőidommal, védőterülettel érintett ingatlanok tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv kivonatát, a helyszínrajzot, valamint az érintett ingatlanokat ábrázoló ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát. Ha az ügyfél a kérelemhez a tárgyi adatokat nem mellékeli, akkor a hatóság a kérelem elbírálása érdekében, adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető ingatlanügyi hatósághoz.

(3)[26] Ha a kérelmező az (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés szerint meghatározott, a bíróság vagy más hatóság által nyilvántartott jogosultságot igazoló okiratot nem csatolja, a vízügyi hatóság adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.

5. § Távlati ivóvízbázisok, valamint az elvi vízjogi engedéllyel már lekötött vízkészlet védelme érdekében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 4. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

5/A. §[27] (1) A vízjogi megszüntetési engedély iránti kérelem tartalmazza, illetőleg ahhoz mellékelni kell:

a) a kérelem időpontjában érvényes vízjogi üzemeltetési vagy fennmaradási engedély esetén a határozat számának megjelölését;

b) a (2) bekezdés szerint engedélyezési terv négy példányát és a tervezői jogosultság igazolását;

c) ha a vízilétesítmény megszüntetésével érintett ingatlan nem az engedélyes tulajdona - a közcélú vízilétesítmény elhelyezését biztosító vízvezetési szolgalom alapításának [Vgtv. 20. § (1) bekezdés], az országos közút és tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai víztelenítését szolgáló közcélú vízilétesítmény elhelyezésének [Vgtv. 20. § (3a) bekezdés] és a környezeti kármentesítési célú vízilétesítmények elhelyezésének [1995. évi LIII. törvény 101. § (4) bekezdés] esetét kivéve - az ingatlan tulajdonosának, állami tulajdon esetén vagyonkezelőjének írásbeli hozzájárulását;

d) ha a vízilétesítmény állami tulajdonban lévő vízkészletet vagy vízilétesítményt, felszín alatti vizek víztartó képződményeit vagy felszíni vizek medrét érinti, vagy arra közvetlen hatással van, akkor a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelői hozzájárulását;

e) ha a vízilétesítmény megszüntetése közműveket érint - a kutak tömedékeléssel történő megszüntetésének kivételével -, a közmű kezelőjének, üzemeltetőjének írásbeli hozzájárulását;

f) ha a vízilétesítmény a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. mellékletében szerepel, azonban a tevékenység vagy létesítmény a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott küszöbértéket nem éri el, vagy a tevékenységre vagy létesítményre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül, a Khvr.-ben meghatározott, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló adatlapot;

g) a 4. számú melléklet szerinti, az igazgatási szolgáltatási díjmegállapítására és megfizetésére vonatkozó nyilatkozatot.

(2) A megszüntetési engedélyezési tervdokumentáció tartalmazza:

a) a vízilétesítmény 2. számú mellékletben meghatározott műszaki leírásnak megfelelő adatait, valamint

b) az általános (átnézetes), a megszüntetés előtti (jelenlegi) és a megszüntetés után tervezett állapotra vonatkozó 1:10 000 méretarányú helyszínrajzot.

6. § A vízjogi üzemeltetés iránti kérelem tartalmazza, illetőleg ahhoz mellékelni kell:

a) az engedélyes üzemeltető megnevezését, címét, székhelyét;

b) a vízjogi létesítési engedélyre történő utalást, ideértve a határozat, az engedély vagy a vízkönyvi nyilvántartás számát;

c) az üzemeltető (engedélyes) és a tulajdonos, illetve (a létesítési engedély jogosítottjának) eltérése esetén a tulajdonos megnevezését és az üzemeltetés jogcímét, a felek erre vonatkozó akaratnyilvánítását, szerződését, nyilatkozatát;

d)[28] a vízjogi létesítési engedélytől eltérő kivitelezés esetén a tényleges állapotot tartalmazó (a vízilétesítményre, vízimunkára vonatkozó vertikális és horizontális) adatokat is rögzítő tervdokumentáció nyolc példányát;

e) a létesítési engedélyben foglaltakkal megegyező kivitelezés esetén az erre vonatkozó nyilatkozatot a tényleges (úgynevezett abszolút) magassági adatok átvezetésével;

f) a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott rendelkezésektől függően a próbaüzemeltetés eredményét rögzítő adatokat;

g) a jogszabályban meghatározott esetben a létesítmény műszaki átadás-átvételére vonatkozó jegyzőkönyvet;

h) a vízhasználat gyakorlására vonatkozó adatokat (így például az igényelt, illetőleg engedélyezett víz mennyiségét és minőségét);

i) a közműves vízellátó (vízkezelő), vízelvezető, illetve szennyvízelvezető és szennyvíztisztító mű esetén az üzemeltetési szabályzatot, egyedi vízellátás és szennyvízelvezetés esetén az alkalmazott technológiával összefüggő kezelési és karbantartási utasítást, valamint a kárelhárítási felkészülésre vonatkozó műszaki és szervezeti adatokat és működési szabályzatot;

j)[29] a vízkivételi művek külön jogszabály szerinti* alapállapot vizsgálatának adatait;

k)[30] felszín alatti vízre települt vízilétesítmény esetén

ka) amennyiben a vízilétesítményre vonatkozóan külön jogszabály vízföldtani naplókészítési kötelezettséget ír elő, a vízföldtani naplót és a 2. melléklet I/A. fejezete szerinti műszaki dokumentációt,

kb) a ka) pontban nem említett esetekben a 2. melléklet I/B. fejezete szerinti műszaki dokumentációt.

kc)[31] a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelői hozzájárulását.

l)[32]

m)[33] a 4. § a) pontjában meghatározott rendelkezésekre figyelemmel, azok megnevezését, akiknek jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét a megvalósított vízimunka, vízilétesítmény üzemeltetése érinti (az érdekeltség megjelölésével), az esetleges kártalanítással kapcsolatos vagy egyéb fizetési kötelezettségekre vonatkozó megállapodás csatolásával;

n)[34] ha a tervezett vízimunka, vízilétesítmény vagy vízhasználat a felek szerződésén, illetőleg hatósági határozaton alapuló vízvezetési szolgalom útján valósult meg - különösen a létesítési engedély jogosítottjának, valamint az üzemeltető személyének eltérése esetén - az üzemeltetéssel összefüggő és a szolgalom gyakorlásával járó használati korlátozások tartalmát, továbbá e korlátozásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges adatokat;

o)[35] a csatlakozással megvalósított vízilétesítmény esetén azt a nyilatkozatot, hogy a 3. §-ban megjelölt és közölt adatok - ideértve a csatlakozással megvalósult vízilétesítményekre vonatkozó megállapodást - változatlanok, vagy ellenkező esetben az eltérésre vonatkozó megállapodásokat, illetőleg tervdokumentációt;

p)[36] ha a védőterület kijelölése kapcsán a vízügyi hatóság - a vízjogi létesítési engedélyben a védőterület kialakítására vonatkozó külön kötelezettségeket határozott meg, ennek teljesítésével kapcsolatos nyilatkozatot a védőterületet meghatározó tervdokumentációra történő utalással;

q)[37] a 4. számú melléklet szerinti, az igazgatási szolgáltatási díjmegállapítására és megfizetésére vonatkozó nyilatkozatot.

7. §[38] A vízjogi engedélyezési eljárásban a 2-4. §-okban meghatározott és a kérelem részét képező engedélyezési tervek elkészítésére a tervezésre, illetve a vízilétesítmények tervezésére vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései az irányadók.

8. § A meder és a part találkozási vonalának megállapítására irányuló kérelemre indult eljárásban a kérelem tartalmazza, illetőleg ahhoz mellékelni kell:

a) a partvonal megállapításával (kijelölésével) érintett terület ingatlan-nyilvántartási adatait;

b) a vízfolyás mértékadó vízhozamára figyelemmel meghatározott, a meder és a part tervezett találkozási vonalát rögzítő - az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez (átvezetéshez) is alkalmas - vázrajzot;

c) a parti ingatlan tulajdonosának a partvédő művek létesítésére, illetőleg az elhabolt rész helyreállítására irányuló vízjogi engedély iránti kérelmében - ha a munkák engedélyezését nem az előzőekben meghatározott eljárással együttesen kéri - az engedélyezési eljárásra egyébként irányadó szabályok mellett - a partvonalat jogerősen megállapító határozat számát [Vgtv. 22. § (2) bek.].

9. §[39] A hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően megvalósított vízilétesítmény megszüntetésére (elbontására) irányuló hatósági intézkedés esetén a hatósági előírás teljesítésének igazolására csatolni kell mindazokat a terveket vagy az egyéb műszaki dokumentumokat, amelyekből a jogellenes és káros állapotnak - a határozatban megállapított általános műszaki megoldással összhangban álló, a vízgazdálkodási és a környezetvédelmi követelményeknek is megfelelő - megszüntetése megállapítható.

10. § (1)[40] A vízjogi engedélyezési eljárásban vagy hivatalból indított vízügyi hatósági ügyben a szakhatósági állásfoglalás iránti megkereséshez e rendeletben, az adott vízügyi hatósági eljárásra egyébként meghatározott műszaki tervet, tervdokumentációt kell csatolni.

(2)[41] A vízügyi hatósághoz mint szakhatósághoz intézett kérelemhez mellékelni kell a hatósági engedélyhez külön jogszabályok szerint szükséges tervet, tervdokumentációt, és közölni kell a vízgazdálkodási követelmények szempontjából lényegesnek ítélt körülményeket (adatokat).

(3) Ha az engedélyezési eljáráshoz vagy az abban közreműködő szakhatóságok döntéséhez szükséges kérelem mellékleteiről jogszabály nem rendelkezik, a vízügyi szakhatósági állásfoglalás iránti kérelemhez e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott adatokat kell közölni.

11. § (1)[42] Az első fokú vízügyi hatóság - a határozat jogerőre emelkedése után - az engedélyes részére visszaküldi az engedélyezési tervdokumentáció engedélyezési záradékkal ellátott példányát.

(2) Ha a határozat ingatlanra vonatkozó és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés tárgyát érintő jogot, kötelezettséget, illetőleg tényt tartalmaz, a jogerősítésről szóló értesítést az illetékes földhivatal részére is meg kell küldeni.

12. § (1) Ez a rendelet 1996. július 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult, e jogszabállyal érintett eljárásokban kell alkalmazni.

(2)[43] E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes rendeletek módosításáról szóló 38/2011. (V. 18.) VM rendelettel megállapított rendelkezéseit a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet hatályba lépését követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

12/A. §[44] E rendeletnek az egyes vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 19/2016. (VI. 8.) BM rendelettel (a továbbiakban: Mód. R. 1.) megállapított 1. § e) pontját, 2. § (1) bekezdés d), i), f) és k) pontját, (2) bekezdését, (3) bekezdés b) pontját, (5) és (6) bekezdését, 3. § (3) bekezdését, 5/A. §-át, 6. § k) pont kc) alpontját, 2. számú melléklet I/A. fejezet 1. pont e) pont ee) alpontját és I/B. fejezet 7. pontját, 5. számú mellékletét a Mód. R. 1. hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

12/B. §[45] E rendeletnek a hatékony víz-árpolitika kialakítása érdekében egyes vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelettel (a továbbiakban: Mód. R. 2.) megállapított 2. § (6) bekezdését a Mód. R. 2. hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

13. §[46] Ez a rendelet

a) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv 2. és 4. cikkének, valamint II. és III. mellékletének, valamint

b) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelv módosításáról szóló, 1997. március 3-i 97/11/EK tanácsi irányelv 1. cikkének

való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelethez

Az elvi vízjogi engedély iránti kérelem tartalma

A tervbe vett műszaki megoldás ismertetése

1. általában tartalmazza:

a) a vízgazdálkodási igények és a kielégítésükre tervbe vett vízimunka vízhasználatát vagy vízilétesítmény célját, valamint a megvalósítás választott műszaki megoldását,

b) a megvalósítás tervezett időtartamát, illetőleg annak ütemezését,

c) az esetleg már lefolytatott előzetes vizsgálatok (így például talajmechanikai, talajtani, szakvélemény, talajvízjárás-vizsgálat, előzetes környezeti tanulmány, az igénybe vett vízkészlet mennyiségi és minőségi paramétereinek értékelése) eredményét,

d) a vízgazdálkodási cél és a tervezett műszaki megoldás megítélése szempontjából jelentős egyéb körülményeket,

e) a vízgazdálkodási cél megvalósításával érintett térség 1:1000-1:5000, illetőleg a szükséges áttekintést nyújtó egyéb méretarányú helyszínrajzát, amely feltünteti

ea) a tervezett vízilétesítmények - vízgazdálkodási szempontból érintett - hatásterületét és annak határát,

eb) a műszaki hatásterületen elhelyezkedő vizeket, jelentősebb vízhasználatokat, illetőleg vízilétesítményeket és egyéb, a tervezett vízgazdálkodási cél megvalósítása szempontjából érintett létesítményeket,

ec) a tervezett vízimunka vagy vízilétesítmény helyét és elrendezését,

ed) a tervezett létesítményeknek az érintett és külön jogszabály szerint meghatározható területfelhasználási kategóriákba, terület- és településrendezési tervbe történő beilleszkedését (így például a bel- és külterület, nyomvonalas létesítmények szükséges részletességű feltüntetésével);

2. részleteiben tartalmazza az alábbi vízgazdálkodási céloktól függően az 1. pontban foglaltakon felül:

a) vízhasznosítás esetén

aa) a vízhasznosítás (vízigény) célját és időszakát.

ab) a szükséges (tervezett) víz mennyiségét és minőségét,

ac) a vízbeszerzés lehetőségeit és tervezett (választott) módját,

ad) a vízkivétel időszakát és ütemét, a vízkezelés tervezett módját,

ae) a felszín alatti vízkészlet tervezett igénybevétele esetén a külön jogszabály szerint szükséges egyéb adatokat,

af) az 1. pontban meghatározott méretarányú helyszínrajzot, amelyen fel kell tüntetni a víznyerőhelyet (vízfolyás, csatorna, természetes vagy mesterséges tó, tározó), a vízbeszerzésre szolgáló művet és a vízszállító nyomvonalat, valamint a vízhasznosítás helyét,

b) a szennyvízelvezetés esetén

ba) a keletkező szennyvizek mennyiségét és minőségét,

bb) a szennyvíz elhelyezésének módját, lehetőségeit, a befogadó megjelölésével,

bd) a szennyvíziszap keletkezésének, illetőleg elhelyezésének módját,

be) az 1. pontban meghatározott méretarányú helyszínrajzot, amelyen fel kell tüntetni a szennyvíz keletkezésének helyét, továbbá a szennyvíztisztító (kezelő) művek általános elrendezését, valamint a szennyvíz befogadóját és a bebocsátás helyét,

c) vízkárelhárítás estén

ca) a káros vizekre jellemző valószínű hidrológiai értékeket,

cb) a védeni kívánt területet hidrográfiai, gazdasági és egyéb jellemző adatainak leírását, ideértve a védett érték hozzávetőleges nagyságát,

cc) a védeni kívánt terület és annak határát, valamint a területen levő településeket, lakott területeken, a fontosabb gazdasági és egyéb létesítményeket feltüntető, az 1. pont szerinti méretarányú helyszínrajzot,

d) vízrendezés esetén

da) a rendezés alapjául szolgáló fajlagos vízszállítási értékeket, a befogadó vízhozamát (vízhozamváltozását) és a várható vízminőségi terhelési adatokat,

db) a vízrendezéssel érintett terület helyszínrajzát.

2. számú melléklet a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelethez

Az engedélyezési tervdokumentáció tartalma

I. Felszín alatti vizek feltárására, használatára (igénybevételére, illetve külön jogszabály szerinti engedélyezhető közvetlen bevezetésre vonatkozó engedélyezési tervdokumentáció esetén[47]

I/A. A VÍZÜGYI HATÓSÁG ENGEDÉLYÉHEZ KÖTÖTT KUTAK LÉTESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TERV TARTALMA[48]

1. műszaki leírás

a) a felszín alatti vízhasználat; a vízigénybevételt, illetve a vízbesajtolást szolgáló vízilétesítmény típusa, a vízhasználat minősítése (így például: köz-, magán) a vízhasználat célja (így például: ivó-, ipari-, öntözési-, egyéb mezőgazdasági-, fürdővízellátási, illetve energetikai-, kárfelszámolási-, bányászati hasznosítás) a vízilétesítmény típusa (így például: fúrt-, ásott-, csápos-, sírkút, vagy galéria, vagy forrás), a felszín alatti víz típusa (így például: parti szűrésű-, talaj-, réteg-, karszt-, hasadékvíz), továbbá a felszín alatti víz hőmérséklete (hideg- vagy termál) helye [így például: közigazgatási egység, helyrajzi szám, EOV koordináták, terepszint feletti magasság (m Bf.) ];

b) a vízhasználat mértékadó kapacitása (mennyiségi, minőségi bontás, maximális vízhozam, vízminőség-változás) l/percben és m3/napban, a vízminőség, a vízkészlet és a vízhasználat szempontjából;

c) a vízhasználatra vonatkozó üzemi jellemzők (szakaszos, folyamatos);

d) a vízilétesítmény részletes műszaki leírása,

da) kutak esetében (a talpmélység, a béléscsövezés mélysége, átmérője, a szűrőzés mélysége, átmérője),

db) kapacitás (l/perc, m3/nap, m3/év),

dc) vízhasználat módja (szabad kifolyású vagy szivattyús, ez utóbbi esetben a szivattyú típusa, elhelyezése, kapacitása és üzemi jellemzői),

dd) kapcsolódó műtárgyak és azok paraméterei (így például a kútfej akna),

de) vízmérési és mintavételi megoldások,

df) egyéb jellemző műszaki adatok, méretek és metszetek;

e) a vízbázis védettsége, védőidom, védőterületek, védősáv

ea) a földtani viszonyok ismertetése (rétegsor tagolódása, kőzettani kifejlődés, szerkezeti viszonyok);

eb) a vízföldtani modell ismertetése:

1. a rétegek, rétegcsoportok becsült, meghatározott vízföldtani paramétereit (porozitás, tárolási tényező, rétegvastagság, transzmisszibilitás, vertikális áteresztőképességi együttható) a felszíntől egészen a legmélyebb megcsapolási szint alatti rétegcsoporttal bezáróan,

2. a rétegek, rétegcsoportok becsült, meghatározott vízföldtani paraméterei a felszíntől a legmélyebb megcsapolási szint alatti rétegcsoportig,

3. a felszíni és a felszín alatti vízkészletek jellemző adatai, a felszín alatti vizek utánpótlódási és áramlási viszonyai, a becsült természetes, a vízkivétel üzembe helyezése előtt meglévő, továbbá az üzemi állapotnak megfelelően,

4. a vizsgált teljes területen található, kimutatható hatással rendelkező vízkivételek leírása, számításba véve a már legalább elvi engedéllyel rendelkező tervezett vízkivételeket,

5. a vizsgált terület felszín alatti vizei minőségi jellemzése az érvényes műszaki szabályozások szerint (úgy, hogy a bemutatás részletessége arányban legyen az egyes víztesteknek a tervezett vízkivétel utánpótlódásában betöltött szerepével);

ec) a védőidomok, védőterületek meghatározásának bemutatása (a szivárgáshidraulikai számítások ismertetése, beleértve a módszert, az adatokat, a számítás, illetve a becslés során tett megfontolásokat és az eredményeket olyan részletességgel, hogy megítélhető legyen a kijelölés kellő alapossága és szakszerűsége, az inhomogenitások módosító hatásainak figyelembevétele);

ed) a védőidomok, védőterületek leírása (ezek határoló vonalainak térképi ábrázolása a földhivatal nyilvántartás egységeihez igazítva. A belső és külső védőterületek ábrázolása az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán, de legalább l: 4000-es méretarányban. Az ezen kívüli területek ábrázolása 1: 10 000-es, kivételes esetekben 1: 25 000-es méretarányú térképeken);

ee) a szennyezőforrások ismertetése az 5. számú melléklet szerinti csoportosításban. (A vízkészlet állapotát befolyásoló létesítmények és tevékenységek, a szennyezőforrások jelentőségével arányos bemutatása, értékelve a vízkészletek állapotára gyakorolt hatásukat.);[49]

ef) a biztonságba helyezéshez szükséges intézkedések bemutatása (beleértve azok végrehajtásának tervezett módját, ütemezését és várható költségeit):

1. megfigyelőhálózat kialakítása, bővítése; üzemeltetésének, valamint a területhasználatok figyelemmel kísérésének, az adatok gyűjtésének, tárolásának, feldolgozásának és értékelésének rendje,

2. a térszín és a felszíni vízelvezetés rendezése,

3. a szennyezés veszélyével járó létesítmények, tevékenységek korlátozása, átalakítása, megszüntetése,

4. a tényleges szennyezőforrások felszámolása,

5. a további (új) létesítmények telepítésére, a különféle tevékenységek folytatására vonatkozó korlátozások, tiltások (megkülönböztetve azokat a tevékenységeket, amelyeket tilos végezni, vagy bizonyos feltételekkel fokozott ellenőrzés mellett lehet folytatni, illetve esetileg lehet engedélyezni);

eg) javaslat a meglévő vízkivétel kitermelt vízmennyiségének módosítására, a vízkezelési technológia megváltoztatására, a vízbázis esetleges kiváltására, aktív vízbázisvédelemre (ha ezeket a biztonságba helyezés szükségessé teszi) .

f) szükség szerint a vízelvezetés módja és az elvezetett víz befogadója;

2. általános (átnézetes) helyszínrajz 1: 10000 méretarányban, amely feltünteti a vízbeszerzés helyét és szükség esetén a vízelvezetést a közcélú befogadóig;

3. részletes helyszínrajz 1: 1000-1: 4000 méretarányban feltüntetve

a) a vízbeszerzési létesítmény(ek) közvetlen környezetének eredeti és a tervezett állapotát a szükséges vízszintes és magassági adatokkal,

b) az érintett terület(ek) helyrajzi számát és határoló vonalát,

c) a vízelvezetés nyomvonalát és befogadóját;

4. a vízbeszerzési létesítmény és csatlakozó létesítményei (kútfejakna, gépészet, a kútnak vízellátó műbe tervezett bekapcsolás esetén a bekötésnek és műtárgyainak) általános terve;

5. a rendkívüli szennyezés elkerülését szolgáló kárelhárítási létesítmények és intézkedések terve;

6. mélyfúrású kutak esetén a vízbeszerzési (vízföldtani) tervet.

I/B.) A HELYI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJÉNEK [A VÍZGAZDÁLKODÁSI HATÓSÁGI JOGKÖR GYAKORLÁSÁRÓL SZÓLÓ 72/1996. (V. 22.) KORM. RENDELET 24. §] ENGEDÉLYÉHEZ KÖTÖTT KUTAK LÉTESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TERV TARTALMA

1. Kút helye:

2. Tulajdonos:

3. Kútadatok:

4. Vízkiemelés:

II. Vízellátó művek esetén

1. műszaki leírás

a) a vízimunka megnevezése, helye (helyrajzi száma) az érintett közigazgatási egység(ek) megnevezése;

b) a vízgazdálkodási és területi adatok

ba) vízbeszerzés és felhasználás helye,

bb) vízigények mennyiségi és minőségi bontásban,

bc) ellátandó egységek (így például fő, település, üzem, intézmény);

c) a beavatkozás célja, az alkalmazott megoldás lényege, várható eredménye, illeszkedése a vízgazdálkodás rendjébe;

d) a létesítmény fő jellemzői

da) felszín alatti vízbeszerzés esetén a ba) pontban meghatározott szerint,

db) felszíni vízbeszerzés esetén

dba) vízfolyás (így például tó, tározó, csatorna), neve, helye,

dbb) vízkivétel helye, szelvényszáma (EOV, illetőleg EOTR koordináta),

dbc) vízkivétel módja,

dbd) vízkivételi rendszer kapacitása (l/perc, m3/nap), üzemórák,

dbe) vízminőségi jellemzők,

dbf) üzemi jellemzők (szakaszos, folyamatos),

dbg) vízkivétel leírása, vízszintes és magassági elhelyezése,

dc) víztisztítás műtárgyai, fő jellemzői,

dd) vízszállítás és -elosztás fő jellemzői,

dda) csőhálózat általános jellemzése (anyag, átmérők, hosszak, nyomásviszonyok, közbenső nyomásfokozók, átemelések, zónák),

ddb) fővezeték felsorolása átmérők és anyag szerint,

de) víztárolás lényege, megoldása, kapacitása (m3), szintszabályozás,

df) melléklétesítmények,

dg) vízmérés,

dh) túlfolyó vizek elvezetése és befogadója, a befogadóra gyakorolt hatás vizsgálata,

di) védőterület, védősáv, kereszteződések,

dj) vízfelhasználás és technológiája,

dk) az igénybe vett vízkészletet érő rendkívüli szennyezés esetére előkészített kárvédelmi létesítmények, technológiai beavatkozások, intézkedési tervek;

2. általános (átnézetes) helyszínrajz 1:10 000 méretarányban, amely feltünteti

a) a tervbe vett létesítményt, kiemelten megjelölve (vízbeszerzés, víztisztítás, víztárolás, vezetékek),

b) a meglévő és tervezett vízbeszerzési helyeket,

c) az ellátandó üzemet, intézményt, települést és azok határát,

d) az elfolyó vizek elvezetését és befogadóját;

3. részletes helyszínrajz 1:1000-1:4000 méretarányban, amely feltünteti

a) az érintett terület(ek) helyrajzi számát és határoló vonalát,

b) a létesítményeknek és közvetlen környezetének eredeti és tervezett állapotát a szükséges vízszintes és magassági jellemzőkkel,

c) a vezetékek nyomvonalát szelvényezéssel és szerelvényekkel, a zónahatárokat, az ellátott területek határát,

d) a műtárgyakat (sorszám, szerelvényszám) szabványjelöléssel,

e) a vezeték-, az út-, a vasút-, és a közműkeresztezéseket megnevezésük és szelvényszámuk feltüntetésével (vízilétesítmény szelvényszámát is),

f) a vízilétesítmény környezetének beépítettségét a szükséges sávszélességben,

g) a védőterületet (ezen belül a belső, külső hidrogeológiai védőövezetet), a védőterületek határait, a védősávokat, a védőidomot, feltüntetve az érintett ingatlanok helyrajzi számait is,

h) a védőterületen belüli létesítményeket, lehetséges szennyezőforrásokat,

i) a közigazgatási határokat,

j) a befogadókat;

4. hossz- és keresztszelvények a részletes helyszínrajzzal megegyező méretarányban

a) a csőhálózat hossz-szelvényén feltüntetve

aa) tengelyvonalban ábrázolva terepet, csővezetéket, műtárgyakat, átemelőket, szerelvényeket szabványjelöléssel,

ab) keresztezéseket (így például út, vasút, egyéb közművek, vízfolyás),

ac) vízszállító képességet,

ad) csőanyagot és -átmérőt,

ae) védőcsövet, biztosított szakaszok megjelölésével;

b) a működési (hidraulikai) hossz-szelvény (a víztermelő helyektől a tárolókig és a mértékadó vezetékszakaszra);

c) a csőhálózatról elhelyezési keresztszelvény, amelyből a csővezeték térbeli elhelyezkedése és a meglévő létesítményekhez való viszonya egyértelműen megállapítható;

5. a vízilétesítmények és műtárgyak általános terve nézetben és metszetben a szükséges műszaki paraméterekkel;

6. a csővezetékeknek vízfolyásokkal és egyéb közművekkel történő keresztezésére vonatkozó részlettervek az abszolút magassági adatok feltüntetésével;

7. a víztisztító mű létesítményeinek helyszínrajza, hidraulikai hossz-szelvénye technológiai adatokkal és a műtárgyak általános tervei a technológiai berendezések feltüntetésével;

8. hidrológiai és hidraulikai számítások;

9. víztisztítás-technológia tervezett végeredményét és hatásfokát, vízminőségi paraméterekben.

III. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvízelhelyezés esetén

1. műszaki leírás

a) a vízimunka megnevezése, helye (helyrajzi száma), az érintett közigazgatási egység(ek) megnevezése;

b) a vízgazdálkodási és a területi adatok

ba) a szennyvíz keletkezésének és elhelyezésének helye,

bb) a keletkező szennyvíz jellege (házi, ipari, mezőgazdasági, vegyes),

bc) a szennyvíz mennyiségi és minőségi adatai jelenlegi és távlati bontásban,

bd) a szennyvíztermelő (fő, település, üzem, intézmény),

be) az ipari szennyvizek előtisztításának helyzete,

bf) a szennyvíztisztítás technológiája (fokozatai, a fokozatok technológiai típusai), a szennyvíztisztítás technológiai megoldása (mechanikai, biológiai, III. fokozat tervezett hatásfok);

c) a beavatkozás célja, az alkalmazott megoldás lényege, várható eredménye, illeszkedése a vízgazdálkodás rendjébe;

d) a létesítmények főbb jellemzői

da) a csatornázás jellege,

db) a csatornák általános jellemzése,

dc) átemelők főbb jellemzői,

dd) átemelőkhöz tartozó vízgyűjtő területek,

de) átemelő szivattyúk és kapacitásuk,

df) főgyűjtők felsorolása átmérők szerint,

dg) tisztítás és elhelyezés módja, rendszere és folyamata (technológiája),

dh) a tisztítótelep egyes fontosabb elemeinek kapacitása (mennyiségi és minőségi),

di) tisztítás hatásfoka, a tisztított szennyvíz jellemzői (mennyiségi, minőségi) és befogadóba vezetése, tisztított szennyvíz paramétereinek felsorolása,

dj) szennyvíziszap kezelése, elhelyezése, hasznosítása,

dk) melléklétesítmények,

dl) próbaüzemi előírások, próbaüzemi terv,

dm) védőterület, védősáv, kereszteződések,

dn) tervezett tisztítási technológiák alkalmazási engedélye;

2. általános (átnézetes) helyszínrajz 1:10 000 méretarányban, amely feltünteti

a) a tervbe vett létesítményt, kiemelten megjelölve a befogadót, tisztítótelep, főgyűjtőket, átemelőket,

b) a szennyvízkibocsátó üzemet, intézményt, települést,

c) a közigazgatási határokat,

d) a védőterületeket, védősávokat és ezek határvonalát;

3. részletes helyszínrajz 1:1000-1:4000 méretarányban, amely feltünteti

a) az érintett terület(ek) helyrajzi számát és határoló vonalát,

b) a létesítményeknek és közvetlen környezetének eredeti és tervezett állapotát a szükséges vízszintes és magassági jellemzőket,

c) a vezetékek nyomvonalát szelvényezéssel és szerelvényekkel, a zónahatárokat, az ellátott területek határát,

d) a műtárgyakat (sorszám, szerelvényszám) szabványjelöléssel,

e) a vezeték-, az út-, a vasút- és a közműkeresztezéseket megnevezésük és szelvényszámuk (a vízilétesítmény szelvényszámának) feltüntetésével,

f) a vízilétesítmény környezetének beépítettségét a szükséges sávszélességben,

g) a védőterületek és védősávok határát a helyrajzi szám feltüntetésével,

h) a védőterületen belüli létesítményeket, lehetséges szennyezőforrásokat,

i) a közigazgatási határokat,

j) a befogadókat;

4. hossz- és keresztszelvények a részletes helyszínrajzzal megegyező méretarányban

a) a csőhálózat hossz-szelvényén feltüntetve

aa) tengelyvonalban ábrázolva terepet, csővezetéket, műtárgyakat, átemelőket, szerelvényeket szabványjelöléssel,

ab) a csatorna és csővezeték vízfolyásokkal, illetve egyéb vonalas létesítményekkel való keresztezését a vonatkozó szakvélemények és szakhatósági előírások szerint,

ac) vízszállító képességet, esést,

ad) csőanyagot és -átmérőt,

ae) védőcsövet, biztosított szakaszok megjelölésével,

b) a működési (hidraulikai) hossz-szelvényt (víztermelő helyektől a tárolókig és a mértékadó vezetékszakaszra);

c) a csőhálózatról elhelyezési keresztszelvényt, amelyből a csővezeték térbeli elhelyezkedése és a meglévő létesítményekhez való viszonya egyértelműen megállapítható;

5. a vízilétesítmények és műtárgyak általános tervét nézetben és metszetben a szükséges műszaki paraméterekkel;

6. a szennyvíztisztító létesítményei helyszínrajzát, hidraulikai hossz-szelvényét technológiai adatokkal és a műtárgyak általános terveit a hasznos térfogatok és a technológiai berendezések feltüntetésével;

7. hidrológiai (egyesített rendszer esetén) hidraulikai és technológiai számítások.

III/A. A közműves szennyvízelvezető és tisztítóműbe történő bebocsátást megelőző előtisztítás esetén:[51]

1. Műszaki leírás

a) az előtisztítást szolgáló vízilétesítmény (műtárgy) helyének megnevezése, a létesítménnyel érintett földrészletek ingatlan-nyilvántartási azonosítási adatai (helyrajzi szám), valamint a tulajdonviszonyok megjelölése;

b) vízgazdálkodási területi adatok

ba) szennyvíz keletkezésének helye (üzem, intézmény, telephely, üzemrész), valamint a gyártástechnológia rövid jellemzése,

bb) keletkező szennyvíz mennyiségi és minőségi adatai, a kérelem időpontjában és távlati bontásban, valamint a meglévő szennyvízkezelésre, előtisztításra vonatkozó adatok,

bc) a tervezett előtisztítási technológia, a cél, az alkalmazott megoldás lényege, várható eredménye, kapcsolata az üzem vízgazdálkodási adottságaival és a szennyvízelvezető művel;

c) a tervezett létesítmények (műtárgyak) műszaki jellemző adatai (mennyiségi, minőségi, kapacitás), a szennyvízelvezetés jellege;

d) az előtisztítás hatásfoka, az előtisztított szennyvíz jellemzői, a közüzemi szennyvízelvezető műbe bebocsátás helye, továbbá az előtisztítás során keletkező hulladékok, iszapok veszélyességi besorolása, mennyisége, várható minősége, a hasznosítás és elhelyezés módja;

e) a technológiai számítások, segédanyagok, azok adagolási módja, irányítástechnikai jellemzők;

f) jogszabályban meghatározott védőtávolságok, illetve az erre vonatkozó adatok;

g) a próbaüzemi előírások, a próbaüzemi, kezelési és karbantartási előírások, a próbaüzem alatt keletkező szennyvíz elhelyezésének rendezését is beleértve.[52]

2. Áttekintő helyszínrajz M: 1:5000 vagy 1:1000

3. Részletes helyszínrajz a szükséges méretben, amely feltünteti

a) a szennvízkibocsátó üzemet, annak helyrajzi szám szerinti határoló vonalát;

b) a tervbe vett előtisztítót, a közüzemi szennyvízelvezető művet, a bebocsátási pontot, a szükséges vízszintes és magassági jellemzőkkel.

4. Működési hossz-szelvény és keresztszelvény, kapcsolási vázrajz, szükség szerint.

5. A műtárgyak részletes tervei a szükséges műszaki paraméterekkel, irányítástechnikai berendezésekkel és a berendezések vezérlésével.

IV. Öntözőtelepek, közvetlen termelői öntözések esetén

1. műszaki leírás

a) az öntözőtelep helye és területe,

b) az öntözés módja és megvalósítása, valamint az öntözendő terület növénykultúrája,

c) a vízkivétel módja (gravitációs vagy gépi emelés), helye, a vizet adó vízfolyás megnevezése és szelvényszáma vagy pedig a vizet adó tó, holtág, illetőleg tározó megnevezése,

d) az öntöző- vagy belvízcsatorna és az annak vizét szolgáltató megnevezése, szelvényszáma vagy szakaszhatárainak szelvényszáma, valamint a vízfolyás, tó, holtág, tározó maximális-minimális vízszintje, illetőleg a csatorna üzemvízszintje,

e) a használt vagy tisztított szennyvizet leadó üzem, telep megnevezése, helye (lokalitása), a leadott víz jellege,

f) a felhasználandó öntözővíz mennyisége (l/mp, m3/év), valamint csúcsmennyisége (l/mp) és az üzemelés napi leghosszabb időtartama,

g) a lecsapolásra kerülő víz közvetlen és közvetett befogadójának megnevezése, a torkolati szelvényszám megjelölésével, a legnagyobb vízhozama és ennek várható ideje,

h) az öntözőtelep berendezéseinek és műtárgyainak rövid ismertetés,

i) az érintett vízi- és egyéb létesítmények megjelölése és leírása;

2. általános (átnézetes) helyszínrajz 1:25 000-1:100 000 méretarányban, amely feltünteti

a) a magassági adatokat,

b) az öntözendő területnek és a közvetlen környéknek az öntöző-, belvízcsatornáját,

c) a legközelebbi település belterületének határvonalát;

3. részletes (rétegvonalas) helyszínrajz 1:10 000 méretarányban, amely feltünteti

a) az öntözendő terület rétegvonalát (felületi öntözési módnál),

b) az öntözőtelep berendezéseinek és műtárgyainak elhelyezését,

c) annak az ingatlannak a helyrajzi számát, amelyen az öntözőtelep épül, valamint a közvetlen szomszédos ingatlanok helyrajzi számát,

d) az érintett vízfolyásokat, belvízcsatornákat, valamint a többi vízi- és egyéb létesítményeket;

4. az állandó jellegű csatornák hossz-szelvénye és mintakeresztszelvénye;

5. az öntözőtelep műtárgyainak általános terve;

6. a talajvédelmi terv.[53]

IV/A. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott egynyári öntözés esetén:[54]

1. műszaki leírás:

a) a vízkivétel helye: az öntöző-vagy belvízcsatorna és az annak vizét szolgáltató megnevezése, szelvényszáma vagy a vizet adó vízfolyás megnevezése és szelvényszáma vagy pedig a vizet adó tó, holtág, illetőleg tározó megnevezése,

b) az öntözendő terület településnevének és helyrajzi számának megadása, illetve adott helyrajzi számú területen belüli öntözni kívánt részterület esetén annak pontos lehatárolása,

c) az öntözés módja és megvalósítása, valamint az öntözendő terület nagysága, növénykultúrája,

d) a felhasználandó öntözővíz mennyisége (l/s, m3/év), valamint csúcsmennyisége (l/s) és az üzemelés napi leghosszabb időtartama;

2. az egyszerűsített talajvédelmi terv.

V. Halastavak és víztározók esetén

1. műszaki leírás

a) a vízilétesítmény megnevezése, rövid műszaki megjelölése, célja és indokolása, valamint helye és területe,

b) a talajmechanikai feltárás jellemző adatai és a talajmechanikai szakvélemény,

c) a rendelkezésre álló víz mennyisége és a vízilétesítmény táplálásának módja (így például vízfolyás, öntözőfőmű, vízgyűjtő területről összegyűlt csapadék),

d) a vízgyűjtőterület leírása, valamint ennek és az érintett vízfolyásnak, belvízrendszerek, öblözetnek a hidrológiai adatai, a mértékadó árvízhozam vagy belvíz, ezek levezetésének módja, továbbá az árhullám visszatartásának, illetőleg a belvíz tározása esetén a tározás időszaka és a tározandó víz mennyisége,

e) a létesítmény tározó térfogatát és üzemi vízszintjét, az üzemelési időszakok megjelölésével,

f) a művek és berendezések (így például műtárgyak, gépek), jellemző anyagkitermelő helyeknek a megjelölésével,

g) a halastó feltöltéséhez és utánpótlásához szükséges víz mennyisége (m3/kh/év),

h) a tározóból kivehető, illetőleg levezethető víz mennyisége (az utóbbi folyamatos vízsugárban és mindkettő m3/sec) és minősége, valamint a leeresztés megoldása és időtartama,

i) a halastó lecsapolásának és a vízelvezetésnek a módja, a befogadó megnevezésével és szelvényszámával, a leeresztés időszaka, a leeresztett víz minősége, a befogadóra gyakorolt hatás,

j) az érintett vízi- és egyéb létesítmények megjelölése és leírása,

k) a gátak hullámverés elleni védelme;

2. általános (átnézetes) helyszínrajz 1:10 000-1:100 000 méretarányban, amely feltünteti:

a) a magassági adatokat,

b) a vízilétesítmény helyét, területét, illetőleg a vonalas létesítmények nyomvonalát,

c) a vízgyűjtő területet és annak kiterjedését (határát),

d) a vízkivétel helyét,

e) a közvetlen környező vízfolyásokat és belvízcsatornákat,

f) a legközelebbi település belterületének határvonalát;

3. rétegvonalas részletes helyszínrajz 1:1000-1:10 000 méretarányban, amely feltünteti

a) az általános helyszínrajzon felvett adatokat, kivéve, belterület határvonalát,

b) vonalas létesítmények esetében a szelvényezést,

c) az egyes művek és berendezések (műtárgyak) helyét,

d) a létesítmény befogadó képességét és legmagasabb vízszintjét, valamint az ez által borított terület határát,

e) azoknak az ingatlanoknak a helyrajzi számát, amelyen a létesítmény épül, feltüntetve a közvetlen szomszédos ingatlanok helyrajzi számát,

f) az érintett vízi- és egyéb létesítmények megjelölését és helyét;

4. vonalas létesítmények hossz-szelvénye, valamint mintakeresztszelvényei, az üzemi vízszintek és műtárgyak bejelölésével;

5. művek (műtárgyak) és berendezések általános terve;

6. a létesítmény üzemeltetési szabályzata, beleértve a mennyiség a vízminőség ellenőrzését és a technológiai vízminőség javító beavatkozások tervét is.

VI. Vízhasznosítási (vízszolgáltató) művek esetén

1. műszaki leírás

a) a vízilétesítmény megnevezése, rövid műszaki jellemzése, helye, célja és a létesítés indokolása,

b) a vízfolyás (így például folyó, tó, víztározó) megnevezése, szelvényszáma és jellemző vízszintje;

c) a mű által érintett terület jellege és kiterjedése,

d) a szükséges öntözővíz, illetőleg tápvíz mennyisége, minősége és a vízfelhasználás indokolása,

e) a művek és műtárgyak rövid leírása és jellemző adata,

f) az érintett vízi- és egyéb létesítmények megjelölése és leírása;

2. általános (átnézetes) helyszínrajz 1:25 000-1:100 000 méretarányban, amely feltünteti:

a) a magassági adatokat,

b) azt a területet, amelyre a vízszolgáltató mű szolgáltat,

c) a főmű nyomvonalát,

d) a vízfolyást,

e) a legközelebbi település belterületének határvonalát;

3. részletes helyszínrajz 1:1000-1:10 000 méretarányban, amely feltüntetni:

a) a vízszolgáltató mű által ellátott területet,

b) a csatornák és nyomóvezetékek nyomvonalát,

c) a vízfolyást és annak szelvényezését,

d) a műveket és műtárgyakat,

e) az érintett vízi és egyéb létesítményeket;

4. a csatornák és nyomóvezetékek hossz-szelvénye (1:10 000-1:100 méretarányban), a vízforrás keresztszelvényeivel, valamint az egyéb létesítmények keresztezési helyeinek és keresztezési műtárgyainak körvonalrajzával;

5. a tervezett művek s műtárgyak általános terve.

VII. Kisvízfolyások rendezése esetén

1. műszaki leírás

a) a vízfolyás megnevezése, a vízimunka helye, célja és indokoltsága,

b) a befogadó megnevezése, a betorkolás szelvényszáma, valamint az 1%-os és a 10%-os vízhozam, valamint a befogadó kiépítési vízhozama,

c) az árterület jellege, kiterjedése és mértékadó (az 1%- és 10%-os) vízhozama,

d) az árterületen levő, nemzetgazdasági szempontból jelentős létesítmények és a települések felsorolása,

e) a vízgyűjtőterület megjelölése, leírása, a kiterjedése, valamint a mértékadó (az 1%-os és 10%-os) vízhozama,

f) a művek és műtárgyak leírása és jellemző adatai,

g) az érintett vízi- és egyéb létesítmények felsorolása;

2. általános (átnézetes) helyszínrajz 1:25 000-1:100 000 méretarányban, amely feltünteti:

a) a magassági adatokat,

b) a vízfolyásrendezés nyomvonalát és környezetét,

c) a vízgyűjtőt,

d) az árterületen és közvetlen környezetében lévő települések belterületének határvonalát;

3. részletes helyszínrajz szükség szerint 1:1000-1:10 000 méretarányban, amely feltünteti:

a) a vízfolyás szelvényezett nyomvonalát,

b) az 1%-os és a 10%-os valószínűségi árterület határát,

c) az árterületen és közvetlen környezetében lévő vízi- és egyéb létesítményeket,

d) a műveket és műtárgyakat;

4. a vízfolyás hossz-szelvényét, a befogadó keresztszelvényével 1:1000-1:10 000 (1:100 méretarányban) és a műtárgyakkal a keresztszelvényeket (1:100 vagy 1:200 méretarányban), legfeljebb 500 méterenként, illetőleg a jellemző helyeken és az egyéb létesítmény keresztezési helyein a keresztezési műtárgyak körvonalrajzát, a jellemző adatok és méretek, valamint a jellemző vízszintek bejelölésével;

5. a művek és műtárgyak általános terve;

6. a hidrológiai és hidraulikai számítások.

VIII. Felszíni lecsapolás, alagcsövezés és belterületi vízrendezés esetén

1. műszaki leírás

a) a vízimunka, illetőleg a vízilétesítmény megnevezése, helye, célja és indokolása,

b) a befogadónak - ha szükséges, a közvetett befogadó - megnevezése, szelvényszáma és jellemző vízszintje,

c) a vízimunkákkal, illetőleg a vízilétesítménnyel érintett terület jellege és kiterjedése,

d) a levezetendő víz mennyisége és minősége, a levezetés indokolása,

e) a művek és műtárgyak rövid leírása és jellemző adatai,

f) az érintett vízi- és egyéb létesítmények felsorolása;

2. általános (átnézetes) helyszínrajz 1:25 000-1:150 000 méretarányban, amely feltünteti

a) a magassági adatokat,

b) azt a területet, amelyre a felszíni vízrendezés a völgyoldalak vízrendezése, a lecsapolás, alagcsövezés kiterjed, valamint a terület környezetét,

c) a főgyűjtő nyomvonalát,

d) a befogadó vízfolyást,

e) az érintett területen és közvetlen környezetében lévő településeket;

3. részletes helyszínrajz 1:1000-1:10 000 méretarányban, amely feltünteti

a) a vízrendezéssel, lecsapolással, alagcsövezéssel érintett területet és annak közvetlen környezetét,

b) a vízelvezető hálózat főgyűjtőinek és mellékgyűjtőinek a nyomvonalát,

c) a befogadót és annak szelvényezését,

d) az érintett vízi- és egyéb létesítmények feltüntetését, szükség szerint feltüntetve az érintett és a tervezett létesítmények önálló szelvényszámát,

e) a műveket és műtárgyakat;

4. a főgyűjtők és vízelvezetők hossz-szelvényét, a befogadó keresztszelvénnyel (1:10 000-1:100 méretarányban) és műtárgyakkal, a keresztszelvényeket a jellemző helyeken és az egyéb létesítmények keresztezési helyein, a keresztezési műtárgyak körvonalrajzával;

5. a művek és műtárgyak általános terve.

IX. Vízmosáskötés

1. műszaki leírás

a) a rendezendő vízmosás megnevezése, a rendezés helye, célja, módja és indokolása,

b) a befogadó megnevezése, szelvényszáma és jellemző vízszintjei,

c) a vízmosással veszélyeztetett terület jellege és kiterjedése,

d) a veszélyeztetett területen levő, népgazdasági szempontból jelentős létesítmények és a települések megnevezése,

e) a vízgyűjtőterület megjelölése, kiterjedése, a mértékadó vízhozam megjelölése és indokolása,

f) a művek és műtárgyak rövid leírása és jellemző adatai,

g) az érintett vízi- és egyéb létesítmények felsorolása;

2. általános (átnézetes) helyszínrajz 1:10 000-1:25 000 méretarányban, amely feltünteti:

a) a magassági adatokat,

b) a vízmosást és annak vízgyűjtőterületét,

c) a befogadó vízfolyást,

d) a nagyobb művek helyét;

3. részletes helyszínrajz 1:1000-1:4000 méretarányban, amely feltünteti:

a) a vízmosás területét és közvetlen környezetét,

b) a vízmosás közvetlen környezetében lévő épületeket, az érintett vízi- és egyéb létesítményeket,

c) a műveket és műtárgyakat;

4. a vízmosás hossz-szelvényét (1:1000-1:4000, illetőleg 1:100 méretarányban), a keresztszelvényeit a tervezett műtárgyak helyén, a műtárgyak körvonalrajzával;

5. a művek és műtárgyak általános terve.

X. Belvízvédelmi művek esetén

1. műszaki leírás

a) a vízilétesítmény megnevezése, rövid műszaki megjelölése, helye, célja és annak indokoltsága,

b) a mentesített terület jellege és kiterjedése,

c) a mentesített területen lévő, nemzetgazdasági szempontból jelentős létesítmények és a települések felsorolása,

d) a tervezett létesítmény nyomvonala,

e) a befogadó vízfolyás;

2. általános (átnézetes) helyszínrajz 1:10 000-1:25 000 méretarányban, amely feltünteti

a) a tervbe vett létesítményt;

b) a mentesített területet és annak vízgyűjtőterületét, a települések kül- és belterületét,

c) a befogadó vízfolyást;

3. részletes helyszínrajz 1:10 000-1:50 000 méretarányban, amely feltünteti:

a) vonalas művek (főcsatornák, töltések) esetén azok hossz-szelvénye (1:10 000-1:50 000) 1:100 méretarányban, a műtárgyakkal, mértékadó vízszintekkel,

b) a keresztszelvények (1:100 vagy 1:200 méretarányban) legfeljebb 500 méterenként, illetőleg a jellemző helyeken és egyéb létesítmények keresztezési pontján, a keresztezési művek körvonalrajzával, a mértékadó vízszintek bejelölésével;

4. a művek és műtárgyak általános terve, a mértékadó vízszintek bejelölésével.

XI. Folyószabályozási művek esetén

1. műszaki leírás

a) a vízimunka, illetőleg vízilétesítmény megnevezése, rövid műszaki meghatározása, célja és indokolása, valamint helye (folyamkilométerben) és jellemző mérőszámai,

b) a mértékadó és a jellemző vízszintek,

c) a művek jellemző műszaki adatai és anyaguk megjelölése,

d) az érintett vízi- és egyéb létesítmények megjelölése és leírása;

2. általános (átnézetes) helyszínrajz 1:100 000-1:150 000 méretarányban, amely feltünteti

a) a magassági adatokat,

b) a vonalas művek esetében a szelvényezést,

c) az egyes vízimunkák (feltöltések, lenyesések, feltöltési anyagnyerő helyek és a kotrások) körvonalát,

d) azoknak az ingatlanoknak a helyrajzi számát, amelyen a mű épül;

3. vonalas létesítmények esetében a hossz-szelvény (1:1000-1:100 000 méretarányban, illetőleg 1:100 arányban) és a mintakeresztszelvény 1:100 vagy 1:50 méretarányban, ez azonban szükség esetén torzított is lehet;

4. az alkalmazott szabályozási, illetőleg a mederbe beépítendő egyéb művek általános terve (mintarajza: 1:100 vagy 1:50 méretarányban), illetőleg földmunkáknál vagy kotrásnál a számításhoz felhasznált keresztszelvények és az esetleges hossz-szelvényei;

5. a költségekre, az érdekeltekre és az érintett ingatlanokra, valamint a kártalanításra vonatkozó adatok.

3. számú melléklet a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelethez

A vízügyi szakhatósági állásfoglaláshoz szükséges mellékletek tartalma

1. Műszaki leírás

a) a tervezett létesítmény leírása és műszaki adatai,

b) a létesítmény kapcsolódása vagy érintési pontok meghatározása a vízilétesítményekkel,

c) az elhelyezésre vonatkozó úgynevezett abszolút magassági adatokat,

d) a létesítmény vízilétesítményekre gyakorolt hatása.

2. Átnézetes helyszínrajz

M=1:25 000 vagy 1:10 000 méretarányban, a tervbe vett létesítmény és a meglevő vízilétesítmények feltüntetésével.

3. Részletes helyszínrajz

M=1:10 000, 1:4000 vagy 1:2000 méretarányban, a tervbe vett létesítmény, a meglévő vízilétesítmények és vízgazdálkodási magassági adatok feltüntetésével.

4. Keresztezési műtárgyak részletterve

M=1:100 vagy 1:200 méretarányban, feltüntetve a keresztezett létesítmény minden műszaki jellemzőjét, fenékszint, levezetési szint, rézsűfenék szélesség, vízhozam, keresztezési magassági elhelyezés, védőtávolság, egyéb adatok.

5. Vonalas létesítmények esetén a hossz-szelvényt a részletes helyszínrajznak megfelelő méretarányban, az úgynevezett abszolút magassági adatok feltüntetésével.

6. Pontszerű létesítmények (így például kutak, szikkasztók, zárt gyűjtők, közműpótló létesítmények) esetében a létesítmény részlettervét, a vízgazdálkodási és a létesítményre vonatkozó műszaki paraméterek feltüntetésével.

4. számú melléklet a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelethez[55]

5. számú melléklet a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelethez[56]

Szennyezőforrások ismertetése a tervdokumentációban