A Legfelsőbb Bíróság BJE.3/2010. számú határozata magánokirat-hamisítás vétsége tárgyában. Bírók: Akácz József, Baka András, Édes Tamás, Horváth Ibolya, Katona Sándor

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

3/2010.BJE.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Büntető Jogegységi Tanácsa a legfőbb ügyész indítványára lefolytatott jogegységi eljárásban Budapesten, a 2010. év október hó 27. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

jogegységi határozatot:

A terhelt terhére benyújtott ügyészi felülvizsgálati indítvány a büntethetőség elévülését nem szakítja félbe.

I n d o k o l á s

A legfőbb ügyész a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 440.§-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogkörével élve a Be. 439.§-a (1) bekezdése a) pontjának második fordulatára hivatkozva az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat meghozatalát indítványozta abban az elvi kérdésben, hogy az ügyész által a terhelt terhére előterjesztett felülvizsgálati indítvány a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban Btk.) 35.§-ának (1) bekezdése szerint félbeszakítja-e a büntethetőség elévülését.

Az e kérdést érintő ítélkezési gyakorlat megosztottságának alátámasztására a következő két határozatot hozta fel:

a) A Legfelsőbb Bíróság az 1997. évi november hó 5. napján meghozott Bfv.III.1.143/1997/5. számú (BH 1998/162. szám alatt a Bírósági Határozatokban is közzétett) végzésével - a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványát elbírálva - a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Bf.74/1997/3. számú végzését hatályon kívül helyezte, s a terhelttel szemben indított büntetőeljárást - elévülés címén - megszüntette. Az eljáró tanács utalt arra, hogy a Btk. 35.§-ának (1) bekezdése nem az ügyfélnek, hanem az ügyben eljáró hatóságnak az elkövető ellen foganatosított eljárási cselekményéhez fűz elévülést megszakító hatást. A vádirat benyújtását követően pedig az ügyész a büntetőperben már nem eljáró hatóság, hanem ügyfél, ebből következően az általa a terhelt terhére bejelentett rendes jogorvoslat nem szakítja félbe az elévülést. Más viszont a helyzet a felülvizsgálati indítvány esetében, azt ugyanis az ügyész büntetőügyben eljáró hatóságként terjeszti elő, ennélfogva annak elévülést félbeszakító hatása van. A konkrét ügyben azonban a felülvizsgálati indítvány benyújtásának időpontjában az elévülési idő eltelt, így az indítványnak nem lehetett a büntetőeljárás folytatását eredményező következménye.

b) A Legfelsőbb Bíróság a 2010. május 25-én kelt Bfv.III.1.002/2009/16. számú végzésével - a Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványait elbírálva - a Budai Központi Kerületi Bíróság végzését hatályon kívül helyezte, s a terheltekkel szemben magánokirat-hamisítás vétsége miatt indult büntetőeljárást - elévülés címén - megszüntette. A határozat indokolása szerint a felülvizsgálattal érintett terheltek esetében az elévülést félbeszakító utolsó eljárási cselekmény a 2006. augusztus 1-jei vádemelés volt. Az e napon újra elkezdődő elévülést nem szakították félbe a Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványai sem, mert a vádemelést követően - ideértve az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése utáni időszakot is - az ügyész ügyféli eljárási pozícióban van, következésképpen büntetőügyben eljáró hatóságnak nem tekinthető.

A legfőbb ügyész a Legfelsőbb Bíróság Bfv.III.1.143/1997/5. számú végzésében kifejtett állásponttal értett egyet. Érvelése szerint a fellebbezés és a felülvizsgálati indítvány joghatásának különbözősége a rendes és rendkívüli jogorvoslatok eltérő sajátosságából fakad. A rendkívüli jogorvoslatok esetében az alapeljárás befejezettsége folytán a felülvizsgálati indítvány benyújtásakor nincs folyamatban olyan bírósági eljárás, amelyben az ügyész ügyfél pozícióban lenne. A terhelt terhére irányuló felülvizsgálati indítvány az újabb bírósági eljárás megindítását eredményező "kezdőirat", amely az elévülés félbeszakításának kiváltása szempontjából nem a fellebbezéssel, hanem a vádemeléssel esik egy tekintet alá. Minthogy célja a terhelt büntetőjogi helyzetének súlyosítása érdekében az eljárás újraindítása, a legfőbb ügyész indítványozta, hogy a jogegységi tanács határozatában mondja ki, miszerint az ilyen ügyészi felülvizsgálati indítvány benyújtása a büntethetőség elévülését félbeszakító eljárási cselekménynek tekintendő.

- o -