A Budapest Környéki Törvényszék Pf.23842/2012/7. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 224. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 198. §, 207. §, 246. §, 277. §, 315. §, 318. §, 348. §, 474. §, 475. §, 685. §] Bírók: Rabb Zsuzsánna Mária, Reményi Éva, Szabolcsi-Varga Krisztina

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék G.21071/2011/9., Budakörnyéki Járásbíróság P.21071/2011/9., *Budapest Környéki Törvényszék Pf.23842/2012/7.*, Budapest Környéki Törvényszék Pf.23842/2012/9., Kúria Pfv.21110/2013/6. (BH+ 2014.11.490)

***********

Budapest Környéki Törvényszék,

mint másodfokú bíróság

5.Pf. 23.842/2012/7. Az ítélet javítva az 5.Pf.23.842/2012/9. számú

végzéssel.

A Budapest Környéki Törvényszék, mint másodfokú bíróság a ... ügyvéd (....) által képviselt felperes neve (....) felperesnek - a ... ( ....) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen a ... Bíróság előtt 5.000.000.-Ft és járulékai megfizetése iránt folyamatba tett perében a Budapesten, 2012. június 12. napján hozott 4.G.21.071/2011/9. sorszámú - és a 2012. június 27-i keltű 4.G.21.071/2011/10. számú végzésével kijavított - ítélet ellen a felperes 11. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 5.000.000,- (ötmillió) forint tőkét, ennek 2008. augusztus 27. napjától a kifizetés napjáig járó késedelemmel érintett naptári félévenként, az adott naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összegének megfelelő mértékű késedelmi kamatát, továbbá 1.076.250,- (egymillió-hetvenhatezer-kétszázötven) forint első- és másodfokú perköltséget. A felperes perköltségben marasztalását mellőzi.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S:

Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban megállapított tényállása szerint a felperes és az alperes között 2006. március 31-én megbízási szerződés jött létre, amelynek keretében az alperes, mint egyéni vállalkozó a felperes által előállított termékenyítő anyag - bika sperma - forgalmazását végezte.

A szerződés V.3. pontjában a felek megállapodtak abban, hogy az alperes, mint megbízott feltétlen kártérítési felelősséget vállal azért, hogy, a szerződés hatálya alatt kizárólag a felperesi megbízó nevében végez, illetve a szerződés megszűnésétől számított két évig nem végez sem közvetlenül, sem pedig közvetve a szerződésben rögzített, a felperesi megbízó tevékenységi körébe tartozó termékenyítő anyag forgalmazási tevékenységet, illetve az azzal kapcsolatos ügynöki tevékenységet. A szerződés hatálya alatti szerződésszegés esetére 1.000.000.-Ft kötbért, a szerződés megszűnése utáni szerződésszegés jogkövetkezményeként pedig 5.000.000.Ft átalányos kártérítést kötöttek ki az alperes terhére.

A felek megbízásos jogviszonya 2008. április végén, májusban szűnt meg.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 5.000.000.-Ft tőke és ennek 2008. augusztus 27. napjától a kifizetés napjáig járó Ptk.301/A.§ szerinti késedelmi kamata és perköltség megfizetésére. Keresete jogalapjaként a Ptk.318.§ (1) bekezdését és a Ptk.246.§-át jelölte meg azzal az indoklással, hogy az alperes a megbízási szerződés V.3. pontjában foglalt kötelezettségét megszegte azzal, hogy az alperes volt alkalmazottja (aki egyben az alperes élettársa is volt) ... 2008. március 13-án megalapította a ... Kft.-t., amely cég a ... Kft. részére ugyanazt a tevékenységet végzi, mint amelyet ... az alperes alkalmazottjaként a perbeli megbízásos jogviszony keretében, azaz szaporító anyag forgalmazással foglalkozik.

Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte. Vitatta, hogy a megbízási szerződés V.3. pontjában foglaltakat megszegte volna. Hivatkozott arra, hogy a felperessel való megbízási jogviszony tartama alatt ... valóban az alkalmazottja volt, azonban a munkaviszony megszűnte után nincs ráhatása arra, hogy az alkalmazottja milyen cég keretében, milyen tevékenységet végez. A munkaviszony megszűnte után a volt alkalmazottja magatartásért felelősség nem terheli.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította, és kötelezte, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 500.000.-Ft perköltséget. 10. sorszám alatti kijavító végzésével a perköltség összegét 504.200.-Ft-ra kijavította azzal, hogy abból 500.000.-Ft az ügyvédi munkadíj, 4.200.-Ft pedig tanúdíj.

Ítélete indokolásában kifejtette, hogy a megismételt eljárásban a tanúkat ismételten meghallgatta.

Megállapította, hogy a felperes keresetében érvényesített 5.000.000.-Ft összegű átalány-kártérítés kötbérnek minősül.

Rámutatott arra, hogy a Ptk.246.§ (1) bekezdéséből következően a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az alperes nem szerződésszerűen teljesített. Szerződésszegés esetén pedig akkor mentesül kötbérfizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

Azzal érvelt, hogy az alperes nem szegte meg a szerződést azzal, hogy volt alkalmazottja által alapított gazdasági társaság más gazdasági partner részére a perbeli megbízási szerződésben írttal azonos tevékenységet végez. A Ptk.315.§-a ugyan rögzíti a teljesítési segédért való felelősség fennállását, azonban ... csak az alatt az időtartam alatt minősült az alperes teljesítési segédének, amíg munkaviszonya az alperessel fennállt. A munkaviszony megszűnése után már teljesítési segédnek nem tekinthető. Az alperest volt munkáltatójának tevékenységéért felelősség nem tehető. A per adatai szerint az alperes a ... Kft-ben nem végez tevékenységet, annak nem tagja.

A felperes pedig nem tudta bizonyítani azt, hogy az alperes és ... között a munkaviszony megszűnése után is fennállt a gazdasági kapcsolat. Megjegyezte, hogy a felperes keresetét kifejezetten arra alapította, hogy az alperes és ... a továbbiakban is élettársi kapcsolatban élt, és ezért a ... cége által termelt nyereségből nyilvánvalóan az alperes is részesült.

Rámutatott arra, hogy a perbeli megbízási szerződés megkötése időpontjában az alperesnek még alkalmazottja nem volt, ezért ebben az időpontban a felek között még fel sem merült a kártérítési felelősség alkalmazottakra történő kiterjesztése.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, kérte annak megváltoztatását, keresetének történő teljes helytadást, s az alperes perköltségben történő marasztalását.

Fellebbezése indokolásában azzal érvelt, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a vonatkozó jogszabályokat, a perbeli megbízási szerződést és abból téves jogi következtetést vont le.

Előadta, hogy az a perben nem volt vitás, hogy az alperes a felperessel kötött megbízási szerződést, mint egyéni vállalkozó két alkalmazottjával, ... és ... teljesítette. Az sem volt vitás, hogy ... 2008. március 13-án megalapította a ... Kft.-t, amely cég 2008. június 1. napjától kezdődően a perbeli megbízási szerződés tárgyát képező szaporítóanyag forgalmazó tevékenységet végezte más cég a ... Kft. részére. Hivatkozott arra, hogy a ... Kft. tevékenységére visszavezethetően a felperesnek havi 4.500.000.-Ft árbevétel-kiesése keletkezik. Rögzíthető tehát, hogy a perbeli szerződés megszűnését követő 2 éven belül az alperes mindkét volt alkalmazottja olyan tevékenységet végez, amely azonos az alperessel kötött megbízási szerződés szerinti tevékenységgel.