A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21426/2008/3. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 70/A. § (1) bek., (1) bek., 1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet (Bv. Szabályzat) 147. §] Bírók: Puskás Péter, Sághy Mária, Varga Edit

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.21.426/2008/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a korábban dr. Tuza Péter és dr. Somos Zoltán ügyvéd, majd a Dr. Kaszai Csaba Ügyvédi Iroda tagjaként eljáró dr. Kaszai Csaba ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek - a dr. Márai Judit jogtanácsos által képviselt I. rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű és a dr. Kecskés Tünde jogtanácsos által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jogsértés megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2007. december 11. napján kelt 19.P.23.774/2005/22. számú rész- és közbenső ítélete ellen a II. rendű alperes részéről 23. sorszám alatt, az I. rendű alperes részéről 24. sorszám alatt, valamint a felperes részéről 25. sorszám alatt előterjesztett és 26. sorszám alatt megindokolt fellebbezés folytán meghozta a következő

részítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletét részítéletnek tekinti, azt részben megváltoztatja, és a vallás szabad gyakorlásához fűződő személyiségi jog megsértése miatti kereseti kérelmet elutasítja.

Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg felhívásra az államnak 48.000 (Negyvennyolcezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Ez ellen a részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperes 2004. október 6-án őrizetbe, 2004. október 8-ától pedig előzetes letartóztatásba került, melynek végrehajtása során 2004. november 18-án az I. rendű alperesi intézetben helyezték el. Megelőző fogvatartásai alatt volt, hogy a felperes kóser étkezési ellátást kapott, és ezt az I. rendű alperes parancsnokánál is kérelmezte az intézetben történt elhelyezésével egy időben. Az előzetes vélemények beszerzése után az I. rendű alperesi parancsnokhelyettes december 1-jén a felperes kérelmét elutasította.

A felperes a döntés ellen december 7-én panasszal élt, előadva, hogy a kóser étkezés számára vallási előírás, a vallás szabad gyakorlása pedig alkotmányos jog, azt megtiltani nem lehet, korábbi fogvatartásai idején mindenhol biztosították számára a kóser étkezést. Mivel olyan tájékoztatást kapott, hogy a II. rendű alperes anyagi lehetőségek híján nem tudja ezt számára biztosítani, felajánlotta, hogy az étkezését ő fizeti, illetve hozzájárulást kért ahhoz, hogy a hitközség térítésmentesen küldje részére a kóser ebédet.

Az I. rendű alperes parancsnoka 2004. december 7-ei válaszlevelében tájékoztatta a felperest, hogy az országos parancsnokság pozitív állásfoglalását követően van arra lehetőség, hogy az egyháztól kóser élelmezést kapjon, addig a jelenlegi normakereten belül az általa megnevezett élelmiszerek köréből vagy az intézeti konyha választékából kaphat ellátást.

2004. december 6-án kelt levelében a felperes jogi képviselője útján is kérte az I. rendű alperesi parancsnoktól, hogy a felperes az intézetben kóser étkeztetésben részesüljön, hivatkozott az Alkotmány, az 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) rendelkezéseire, és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló jogszabályokra. Hangsúlyozta, hogy az előzetes letartóztatás végrehajtásáról szóló jogszabály úgy rendelkezik, hogy az intézet lehetőségein belül az elítélt vallási igényeit is figyelembe kell venni. Utalt arra, hogy a felperes korábbi és jelen fogvatartása alkalmával a rendőrségi fogdán is kapott kóser étkezést.

Az I. rendű alperesi parancsnok 2004. december 13-ai válaszában rögzítette, hogy a felperes vallásgyakorlása tekintetében az I. rendű alperes a jogszabályoknak megfelelően járt el, mert az intézet lehetőségei nem teszik lehetővé a kóser élelmezést.

Ezt követően a felperes jogi képviselője 2005. január 5-én a II. rendű alperes parancsnokához fordult kérelmével. A II. rendű alperesi országos parancsnok 2005. február 3-ai válaszlevele azt tartalmazza, hogy a felperes kérelmének és panaszának elbírálásakor az I. rendű alperes a jogszabályoknak megfelelően járt el.

Végül az I. rendű alperesi parancsnok 2005. május 23-án kelt levelére válaszul a II. rendű alperesi országos parancsnok 2005. május 24-étől egyedileg engedélyezte a felperes számára a kóser élelmezést. Ezt követően a felperes részére az I. rendű alperesi intézetben a ... Kft. által készített kóser ebéddel való ellátást folyamatosan biztosították.

Az I. rendű alperesnél töltött idő alatt a felperes kérelmekben, panaszokban kifogásolta, hogy fogászati kezelésének színvonala nem megfelelő, azt sem biztosítják számára, hogy ügyvédeivel megfelelő időtartamban és módon, azaz személyesen és távbeszélő útján is tartsa a kapcsolatot, nem engedélyezik a nyelvtanuláshoz, zenehallgatáshoz szükséges CD és lejátszó birtoklását. Azt is kifogásolta, hogy a tárgyalásokra való szállításai alkalmával nem kap célszállítást, hanem körszállításban kell részt vennie, ilyenkor a fogvatartottak részéről különböző inzultusoknak van kitéve, azonkívül ilyenkor csak hideg, nem kóser élelmezést kap, ami a gyomorbetegsége miatt az egészségét is veszélyezteti. Sérelmezte, hogy személyi anyagát az intézet nem adja ki.

A felperes kérelmeit az I. rendű alperes azzal utasította el, hogy a felperes által kérelmezett eszközök a házirend szerint a zárkában nem tarthatók, és arra sincs lehetőség, hogy valamennyi, a felperesre vonatkozó iratot kiadják. A II. rendű alperes vezetője pedig olyan tájékoztatást adott, hogy a személyre szóló szállítás feltételei a felperes esetében nem állnak fenn.

Végleges keresetében a felperes annak megállapítását kérte, hogy a kóser étkezés 2004. november 18. és 2005. május 24-e közötti időszakban volt elmaradásával, illetve utóbb annak nem megfelelő biztosításával az alperesek megsértették lelkiismereti és vallásszabadsághoz fűződő személyiségi jogát. Előadta, hogy az étel melegítésével azóta is folyamatos problémák vannak, a felperesnek gyomorbántalmai miatt is szükséges a meleg étel, így annak elmaradása egészséghez fűződő jogát is veszélyezteti. A kóser élelmezést csak azt követően biztosították a számára, hogy a sajtó útján nyilvánvalóvá tette a perlési szándékát.

Megállapítani kérte a védelemhez való jogának sérelmét is, a védőivel való telefonos, illetve személyes kapcsolattartás indokolatlan korlátozása miatt. Álláspontja szerint a védőkkel való kapcsolattartást legalább hétköznapokon korlátozásmentesen biztosítani kéne, és indokolatlan az ügyvédi látogatási idő ebédidőben történő megszakítása is.

Kérte a művelődéshez való joga megsértésének megállapítását is, arra tekintettel, hogy CD lejátszót, illetve lemezt az I. rendű alperesi rendelkezések alapján nem tarthat magánál. A művelődéshez való jog mint alkotmányos alapjog az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint csak a szükségesség, arányosság és alkalmasság hármas követelményének teljesülése esetén korlátozható. Hivatkozott e körben az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa általános helyettesének jelentésében foglaltakra is.