A Miskolci Törvényszék P.21943/2009/37. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 599. §, 622. §, 629. §, 644. §, 650. §, 653. §, 657. §]

megyei Bíróság

23.P.21.943/2009/37. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A megyei bíróság a pártfogó ügyvéd neve ügyvéd, mint pártfogó ügyvéd /pártfogó ügyvéd címe szám alatti, valamint meghatalmazott neve meghatalmazott - meghatalmazott címe szám alatti/ által képviselt felperes neve /felperes címe. szám alatti/ felperesnek - a alperesi képviselő neve /alperesi képviselő címe szám alatti/ által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti/ alperessel szembeni végrendelet érvénytelenségének megállapítása és járulékai iránt indított perben meghozta az alábbi

r é s z í t é l e t e t :

A megyei bíróság megállapítja, hogy néhai örökhagyó neve örökhagyó által, 1995. január 3-án kelt okiratba foglalt végintézkedése a felperes vonatkozásában érvénytelen.

Ugyanakkor a megyei bíróság felperesnek az 1997. július 14-én község neve kelt, néhai örökhagyó neve örökhagyótól származó írásbeli magánvégrendelet érvénytelenségére irányuló kereseti kérelmét elutasítja.

A részítélettel szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Debreceni Ítélőtáblához címzett, de a megyei bíróságnál 3 példányban előterjeszthető fellebbezéssel lehet élni.

Tájékoztatja a megyei bíróság a feleket, hogy az részítélettel szembeni fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, perköltség viselésére, vagy összegére, illetőleg a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, vagy a felek ezt kérték.

Ugyancsak tárgyaláson kívül bírálhatja el a másodfokú bíróság a határozatot, ha megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési /csatlakozó fellebbezési/ kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra, az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

I N D O K O L Á S :

Néhai örökhagyó neve örökhagyó a lakás címe számú önkormányzati tulajdonban álló lakásának főbérlője volt, míg a felperes és házastárs neve nevű házastársa a felperes szüleinél, ugyanezen emeleten található szomszédos lakásban lakott.

Előbb 1993. június 9-én tartási szerződést kötöttek egymással, melynek tartalma szerint a felperes és házastársa vállalta, hogy az örökhagyót természetben eltartja, és ennek fejében az eltartók, halálát követően a lakás bérleti jogát megszerzik. Egyúttal hozzájárult ahhoz is, hogy ebbe a lakásba beköltözzenek, és oda bejelentkezzenek. A város neve Önkormányzat a szerződést jóváhagyta.

Ezen lakásra vonatkozóan 1993. szeptember 23-án a város neve Önkormányzat és néhai örökhagyó neve örökhagyó között adásvételi szerződés jött létre, melynek alapján az örökhagyó a lakás tulajdonjogát megszerezte. Még ezen adásvételi szerződés megkötését megelőzően, 1993. augusztus 8-án a felperes és házastársa, valamint örökhagyó neve életjáradéki szerződést kötött, mellyel az örökhagyó ingatlanának tulajdonjogát az életjáradék fejében a felperesre és házastársára ruházta, saját haszonélvezeti jogának fenntartása mellett. Az életjáradék összegét egy összegben, 500.000.- Ft-ban határozták meg azzal, hogy az átadására az örökhagyó és az önkormányzattal kötött adásvételi szerződés aláírását követő 30 napon belül kerül sor.

Az így kikötött összeg képezte az önkormányzat felé a lakás vételárelőlegét azzal, hogy a vételár többi részét részletekben vállalta az örökhagyó kifizetni. Ténylegesen a vételárelőleg kiegyenlítésére, felperes és házastársa által az 500.000.- Ft átadására sor került.

Felperes és házastársa a lakásba beköltöztek, azon jelentős mértékű felújítási, korszerűsítési munkákat végeztek, míg az örökhagyó rövid idő múlva testvéréhez költözött község neve és haláláig életvitelszerűen ott tartózkodott.

1993. október 30-án község neve "Hagyatékozási szerződés! Végrendelet!" elnevezésű okiratot készített, mely tartalmazta, hogy a város neve lakásingatlanát a néhai a felperesekre hagyatékozza a közöttük létrejött életjáradéki szerződés értelmében. Ezen okiratot a felperes és házastársa, az örökhagyó, valamint két tanú is aláírta.

Az 1995. január 3-án testvérével, testvér neve közös okiratba foglalt végrendeletet készített, mellyel minden vagyonukat alperes neve alperesre, aki unokatestvérük, hagyatékolták ezen általános örökösi minőség megjelölése mellett, részleteiben leírja a testvérével közös tulajdonukban álló község nevei ingatlant.

Majd 1997. július 14-én község neve újabb végrendeletet készített az örökhagyó, amelyben minden ingó, és ingatlan vagyonát az alperesre hagyta. Ezen végrendelet kézírással készült, bár azt nem az örökhagyó írta, azon a keltezés helye és ideje szerepel, és azt az örökhagyó, valamint két tanú e minőségük feltüntetésével aláírta.

Az örökhagyó 1997. november 23-án hunyt el község neve.

Közjegyző I. neve közjegyző határozat száma. sorszám alatt hozott hagyatékátadó végzésével teljes hatállyal a leltárba vett cigándi ingatlant végrendeleti öröklés címén az alperesnek adta át.

Közjegyző II neve közjegyző határozat száma sorszámú végzésével megállapította, hogy a póthagyatékként leltárba vett város neve ingatlan az örökhagyó tulajdonát nem képezi, az a felperes és házastársa tulajdonában áll, így a póthagyatéki eljárást megszüntette.

Miután az örökhagyó halálát követően a felperesek az önkormányzat részére az ingatlanon még fennálló vételár hátralékot egy összegben kiegyenlítették, az ingatlan tulajdonjoga ugyanis a nevükre bejegyzésre került. Az alperes ezen végzéssel szemben azonban fellebbezéssel élt, így az ingatlannyilvántartási bejegyzést megváltoztatva, azt ismét a néhai tulajdonaként jegyezték be, és az jelenleg is az örökhagyó tulajdonában áll.

A bíróság neve határozat száma sorszámú ítéletével elutasította felperes, és házastársa keresetét. Ezen eljárásban a felperesi kereseti kérelem az volt, hogy állapítsa meg a bíróság, hogy a város neve 1993. június 9-én kelt tartási szerződés érvényes,

 állapítsa meg a bíróság, hogy az 1993. augusztus 8-án kelt életjáradéki szerződés és ehhez kapcsolódó, 1993. szeptember 24-én kelt elismervény alapján a felperesek egymást közt ½-½ arányban a perbeli ingatlan tulajdonjogát megszerezték, tekintettel arra, hogy az örökhagyó a felperesek általi 500.000.- Ft vételár kifizetését elismerte.

Hivatkoztak arra, hogy 2003. december 17-én kifizették a vételár hátralékot is, melynek alapján a jelzálogjog és terhelési tilalom törlésre került.

Emellett kérték, hogy állapítsa meg a bíróság, hogy a község neve, 1993. október 30-án kelt "Hagyatékozási szerződés! Végrendelet !" megnevezésű okirat öröklési szerződésnek minősül, ezért a perbeli ingatlan ½ - ½ tulajdonjogát vagy életjáradék, vagy öröklés címén a felperesek megszerezték, ennek alapján kérték a tulajdonjoguk ingatlannyilvántartásba történő bejegyzését.